Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.07.16.
2010 novemberében az új kormány egyik első lépéseként 98 százalékos különadót vetettek ki a "pofátlan" (2 millió Ft feletti) végkielégítésekre. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a különadóról szóló törvényt, mire válaszul a kormány több lépésben érdemben megsemmisítette az Alkotmánybíróságot: a testület által kifogásolt döntések többségét egyszerűen belefoglalta az Alaptörvénybe. A törvényből kivették a visszamenőlegességet, majd a különadó mértékét csökkentették 75 százalékra úgy, hogy valószínűleg a képviselőknek sem tűnt föl (a vidékfejlesztési miniszter "technikai pontosításnak" álcázva egy agrárvédelmi salátatörvényhez nyújtotta be, zárószavazás előtt). 2018 nyarán pedig az adótörvénybe csempészve el is törölték (a leváltott minisztereknek már nem kellett megfizetni).
Az MTA 54 percet kapott annak a költségvetési törvényjavaslatnak a véleményezésére, amely elvette a kutatóhálózatainak finanszírozását az MTA-tól (majd később a kutatóintézeteket is). A Magyar Orvosi Kamara három órát kapott, hogy véleményezze az egészségügyi törvényt.
Még az alapítványokba szervezés előtt állami fenntartás alatt összevonták a Szent István Egyetemet a Kaposvári Egyetemmel és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával. A döntésről a Kaposvári Egyetem vezetése mindössze szóbeli értesítést kapott, az egyetem sorsát eldöntő törvénnyel pedig először a parlament honlapján találkoztak.
Még az alapítványokba szervezés előtt állami fenntartás alatt összevonták a Szent István Egyetemet a Kaposvári Egyetemmel és a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával. A döntésről a Kaposvári Egyetem vezetése mindössze szóbeli értesítést kapott, az egyetem sorsát eldöntő törvénnyel pedig először a parlament honlapján találkoztak.
A tankönyvkiadás államosításáról szóló törvényt vasárnap nyújtották be, hétfőn tárgyalták, kedden szavaztak róla és fogadták el. Ennél is gyorsabb volt annak a törvénynek az elfogadása, amely a luxuskaszinókon kívül mindenhol betiltotta a nyerőgépeket, hétfőn láthatta először a parlament, kedden elfogadták. A magánnyugdíjpénztárak államosítása ennél jóval tovább tartott: három hét alatt végezték ki.
Vida Ildikó úgy lett APEH elnök 2010-ben, hogy előtte átírták a törvényt, többé már nem volt szükség ötéves közigazgatási gyakorlatra, vezetői tapasztalatra vagy kiemelkedő szakmai tekintélyre, elég volt a szakirányú felsőfokú végzettség (szerencsére angoltudás sem volt kritérium).
2019-től nincs szükség jogi végzettségre a helyettes államtitkári kinevezéshez, a törvénymódosítás után lett a 22 éves joghallgató Rácz Zsófia ifjúságügyi helyettes államtitkár.
Miután létrehozták az önálló Testnevelési Egyetemet, egy törvénymódosítással kimondták, hogy az olimpiai érem doktori címmel ér fel. Így Mocsai Lajos lehetett az egyetem rektora, és miután a Debreceni Egyetem díszdoktorrá is avatta, professzori címet is kaphatott. A 65 éves korhatárt is kitolták három évvel.
Az Alkotmánybíróknál már korábban eltörölték a 70 éves korhatárt, így csaknem 6 évvel tovább maradhat a testületben a Fidesz által delegált öt alkotmánybíró. A legfőbb ügyészre sem vonatkozik az ügyészek és bírák 62 éves kori nyugdíjkorhatára, így akár 73 évesen is ő lehet, hiszen 2028-ban jár le megbízatása (de csak kétharmaddal lehet leváltani, ezért 2028 után is maradhat).
A Kúria élére olyan embert neveztek ki, aki még bíró sem lehetett volna ott korábban, egészen addig, amíg a jelölési szabályokat át nem írták (a Legfelsőbb Bíróságnak eddig összesen 23 elnöke volt, közülük mindössze négynek nem volt korábban bírói gyakorlata, kettőt Ferenc József, kettőt Rákosi Mátyás nevezett ki)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.