Szerző: KUGLICS SAROLTA
2026.07.17.
Ezeknek a kategóriáknak a megszegésére az Orbán-kormányok regnálása alatt számos konkrét példát láthatott a nyilvánosság. A Tisza ígéretei szerint az NVVH kulcsszerepet játszik majd az olyan ügyek kivizsgálásában, mint az állami befektetések, a keretszerződéses ügyek, illetve a közbeszerzések. A Transparency áprilisi közleményében azt írta, hogy négy állami tulajdonú szervezet – az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. és az olyan általa koordinált, szintén állami hátterű társaságok, mint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt., valamint a Magyar Export-Import Bank befektetési társasága, az Exim Invest Zrt. – „összesen több mint 2645 milliárd forintnyi befektetést vállalt itthon és külföldön bejegyzett magántőkealapokban, ingatlanalapokban és más, úgynevezett alternatív alapokban 2026. március végéig. Ez duplája annak az 1300 milliárd forintos kihelyezésnek, amelyet a TI Magyarország tavaly kizárólag a magántőkealapokba fektetett közpénzek vonatkozásában feltárt”.
Nem sokkal később, július elején a Transparency-hez eljutottak azok a 2000-es kormányhatározatok, amelyeket több évig pereltek ki a kormánytól, azonban az adatok minősített voltára, azaz államtitkokra hivatkozva visszatartották őket. A kétezres sorszámú kormányhatározatok jelentősége, hogy a bennük szereplő döntéseket a kormánynak nem kötelező nyilvánosságra hoznia, így azok tartalmát csak az érintettek szűk köre érheti el. „Fontos, hogy a kormány a kétezres határozatokban nem vállalhat pénzügyi kötelezettséget. Az általunk megismert kétezres kormányhatározatok mégis kivétel nélkül közpénzek adományozásáról rendelkeztek” – írja beszámolójában a TI, hozzátéve, hogy az általuk megvizsgált 42 dokumentumból 35 több mint 160 milliárd forint közpénz fölötti rendelkezésről szólt. Ugyanakkor ez elenyésző feltárt mennyiséget jelent az összes dokumentum számához képest: „összesen háromezer darab ilyen határozat volt csak 2023. december 19-ig, azóta még majdnem három év telt el, az Orbán-rendszerből még kettő és fél. Még további ezer darab születhetett. Tehát 3-4 ezer ilyen kormányhatározatot kell átvizsgálni” - mondta Ligeti.
A top három vagyonvisszaszerzési ügy
A kétezres kormányhatározatok vizsgálata mellett Ligeti szerint az NVVH működésének megkezdése után a legfontosabbak ügyek között lesznek a letelepedési államkötvények is. E kötvények megvásárlásával az európai uniós tagállamokon kívülről érkező állampolgárok schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzhettek, majd a kötvény ötéves futamidejének lejárta után a Magyar Állam visszavásárolta azt az eredeti névértéken, egy összegben. A konstrukció megalkotását Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte, és a kötvények forgalmazásával foglalkozó cégeket rendszerint offshore országokban jegyezték be. Bár az üzlet nem ment jól, és a Transparency, illetve a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest közös nyomozása szerint mintegy 30 milliárd forintot buktak rajta az adófizetők, a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz – írja a K-monitor.
A Ligeti által említett, kivizsgálás szempontjából fontos korrupciós ügyek között lesznek a lélegeztetőgépek és a covid elleni oltóanyagok is. A lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült beszerzési csalás esetében az Orbán-kormány regnálása alatt a magyar állam 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért, holott az eszközök nagy része, mintegy 12 ezer darab most is raktárakban áll. A beszerzésből ugyanakkor nagyot kaszáltak az olyan cégek, mint a Takács Péter volt egészségügyi államtitkár sógora által vezetett RF Silk Road Fund Holding Zrt. A pandémia a vakcinák és covidtesztek beszerzése miatt is jól jövedelmezett a Fidesz körüli érdekeltségekbe tartozó cégeknek, amelyeket túlárazottan vásároltak meg: a vakcinabiznisz 5 milliárdos, a covid-teszt beszerzések közel 1 milliárdos osztalékot hoztak.
Ligeti azonban arra számít, hogy az NVVH kezdetben a látványosabb korrupciós esetekkel foglalkozik majd. Erre szerinte egyrészt a választók igazságérzetének kielégítése miatt van szükség, másrészt azért, mert „lesznek olyan nagy vagyonvisszaszerzési ügyek, amik nem a hivatalban fognak megoldódni. Tehát az, hogy a 4iG-től kérjük vissza a hadiipart, vagy hogy a magántőkealapokból kérjük vissza az állami pénzt, nem a bűnüldözés szintjén fog eldőlni, ezek kormányzati döntések lesznek, és ott fog történni a végrehajtásuk is”. A 4iG Nyrt. az Orbán-kormány korrupciós intézményrendszerének egyik fontos pillére volt: idén májusban kiderült, hogy az állami segítséggel felépített telekommunikációs és űrtechnológiai cég 1311 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Honvédelmi Minisztériummal, miközben egy 1500 milliárd forintos honvédelmi szerződése is életben van 2030-ig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.