L. RITÓK NÓRA: ASZTALFIÓK-GONDOLATOK 1.

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.09.01.

Az Igazgyöngyben a szakmai munkát mindig a tanévhez igazítjuk. Ennek az oka egyszerű: a munkánk az oktatásból indult, az iskolarendszerből bővült komplex esélyteremtő munkává, és bár egész évben folyamatos, a tervezéseket szeptembertől augusztusig visszük.

Ezért rögzült bennem az is, hogy szeptember elsején mindig nyitok egy új mappát, egy aktuális tanévit, és bár vannak bőven más rendszerek is ebben a szerteágazó tevékenységben, amit szintén tanévenként csoportosítunk, de van egy tanévi privát „egységem” is.

Rendszerző és rendszerető ember lévén ezeket is mappázom, ezzel nincs is gond. Csak, amikor elkezdődnek az „intézni”, „figyelős”, „fontos”, „posztokhoz”, „egyéb” és „vegyes” mappák. Na, ezeket aztán összehúzom évente egy „mentés az asztalról” mappába, ami persze csak eltüntetni segít, de nem teszi rendbe a dolgokat. Nyilván ebben beleragadnak olyan történések is, melyeket nem csináltam meg, mert elsodortak más feladatok.

Most elkezdtem visszamenőleg megnézni ezeket a mappákat, és rendszerezni. Nyilván egy csomó dolgot ki kell törölni… kicsit megint olyan lomtalanítás-érzésem volt, hogy kinek lesznek fontosak ezek a képek, gondolatok, feljegyzések, események… talán jobb, ha én törlöm ki most, mert ezeket senki sem fogja megnyitni már. De találtam nagyon sok érdekes dolgot is.

Így aztán az idénre nyitottam egy új mappát „összegző írásokhoz” címmel… és ebbe elkezdtem belehúzkodni azokat, amelyeket majd a munkánk leírásához felhasználhatok. És találtam nagyon inspiráló képeket, gondolatokat, melyeket érdemes még tovább használni, megnézni, mert aktuálisak most is, vagy épp azért, mert aktualitásukat vesztették.

Aztán eldöntöttem, hogy csinálok ezekből egy sorozatot. „Asztalfiók-gondolatok” címmel. Ami nyilván csak egy virtuális asztalfiók, hiszen a digitális kort éljük, de benne van egy gyerekkori érzésem. Mikor megengedték, hogy a fiókokban „kutassak”. És mindig találtam valami kincset. Valamit, ami valakinek valamikor fontos volt. Valamit, ami történetet hordozott.

Hát, az én mappáim is ilyen asztalfiókok. Benne megannyi emlék, titok, szeretet, düh, keserűség, öröm, kétkedés, töprengés, történet.

Legyen az első, amit megosztok egy fotó. Kaptam, vagy találtam, már nem emlékszem. De elmentettem, mert az üzenete erős. És ma is aktuális. És sajnos, azt hiszem, még sokáig az lesz.

ITT OLVASHATÓ