RUFF BÁLINT TELEX-INTERJÚJA: ÜGYNÖKAKTÁK, LÁZÁR ÉS ELSZÁMOLTATÁS 🤨 MIKET BESZÉL?!

MIKET BESZÉL?!
Szerző: JUHÁSZ PÉTER /JUHI
2026.09.03.

Ruff Bálint előkerült! Ideje volt, mert rengeteg kérdés fogalmazódott meg a minisztériuma munkájával kapcsolatban. Hozzá tartozik például a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, így izgi lenne megtudnunk, mi van a vezető kiválasztásának hátterében, illetve milyen munka várható milyen ütemben. Erről nem sok minden derül ki, viszont cserében másról sem.

Végtelen tiszteletem Fábián Tamás türelméért, mert ő igazán mindent megtesz, hogy választ kapjon a kérdéseire. Nekem csalódás ez az interjú, de kíváncsi vagyok, neked milyen plusz információkat adott!

ITT NÉZHETŐ MEG

MILLIÁRDOKBÓL KÉSZÜLT TITKOSÍTOTT TANULMÁNYOK, LÁZÁR UTAZÁSA, MELEGHÁZASSÁG – INTERJÚ RUFF BÁLINTTAL

TELEX VIDEÓ
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.09.02.

Sok család szomorú lesz, ha nyilvánosak lesznek az ügynökakták – fogalmazott Ruff Bálint a Telexnek adott interjújában. A kancelláriaminisztert Magyar Péter kommentjeiről, a közvagyon eltűnésének jogi következményeiről, Unger Anna kiválasztásáról, a kormány által rendelt felmérésekről, és még számos témában kérdeztük. Vágatlan interjú.

00:00 Beköszönés 

01:52 Ki felügyeli a titkosszolgálatokat? 

06:03 „Sok család lesz szomorú” az ügynökakták nyilvánosságra hozatala után 

13:46 Aki hazafi, egy ilyen felkérésre nem mond nemet 

17:30 Miért kommunikál megállás nélkül a miniszterelnök? 

25:46 „A sírás és röhögés között voltam folyamatosan” 

35:57 Ki lesz a felelőse az eltűnt vagyonoknak? 

42:34 A Vagyonvisszaszerzési Hivatal fontosságáról 

47:14 Lesz egy közbeszerzés, ami után minden kutatás nyilvános lesz 

53:54 Unger Anna megválasztásáról és a „Ruffizmusról” 

01:01:19 Nem Ruff Bálint a kormány HR főnöke 

01:06:37 Az óellenzék kritikája 

01:09:50 Lesz igazságosabb rezsicsökkentés? 

01:17:02 Ősszel jön a KATA és a vagyonadó 

01:19:41 „Én a jogegyenlőségben hiszek”

ITT NÉZHETŐ MEG

2026 NYARA MEGVÁLTOZTATTA, MIT GONDOLUNK A PAKSI ERŐMŰRŐL, ÉS MÉG CSAK NEM IS EZ A LEGNAGYOBB GOND PAKS II.-VEL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.09.03.

A paksi nukleáris projektek, vagyis a működő és életciklus-hosszabbítás elé néző Paks I. és az építés alatt álló Paks II. megítélését alapvetően változtatta meg a nyári energiakrízis. A közvéleményt legjobban érdeklő kérdés természetesen továbbra is az, hogy mindez befolyásolta-e a fő kérdést, vagyis hogy ezek után megépülhet-e Paks II. A folyamatra rálátó forrásaink szerint jelen morális, műszaki, szankciós, illetve engedélyezési helyzetben így, a jelenleg szerződésben rögzített feltételekkel,

érdemi módosítás nélkül biztosan nem.

Ugyanakkor a szakmai közeg szerint hiba lenne első felindulásból vagy egy-egy súlyosabb probléma láttán kidobni a projektet, hiszen ha más szereplők (leginkább nyugati cégek) is partnerek lennének az alkatrészgyártás kiváltásában, az uniós lobbiban, az engedélyeztetésben, akkor még lehetne belőle valami. De az is biztos, hogy az augusztusi események pró és kontra is átírták a projekt helyzetét.

A nyári válság magas szintre emelte mind a társadalomban, mind a kormányzatban az ellátásbiztonsági, illetve az áramrendszer stabilitásával kapcsolatos kérdéseket. A mögöttünk álló heteknek fontos tanulságai vannak a hazai atomenergia jövője és politikai szempontjából is. Cikkünkben ezeket részletesen is kifejtjük, de először dióhéjban a lényeg:

- Kiderült, hogy a lakosság fogyasztását, mentalitását nagyon is lehet befolyásolni, ami rendkívül pozitív tapasztalat volt.

- Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István szakminiszter gyorsan felvették a tempót, az élére álltak a válságkezelésnek, alapjaik is lehettek, értelmesen kommunikáltak az ügyekről.

- Ugyanakkor ennek a kommunikációnak hála, egyes már megvalósított vagy elhatározott személyi kérdések más megvilágításba kerültek – például mert olyan szakemberek jutottak (vagy jutottak volna) pozícióba, akiket felelősség terhelhet a miniszterelnök által sokat ostorozott, elmaradt szivattyúberuházás miatt.

- Mind Paks I., mind Paks II. esetében, de olykor a kettő közös összefüggésében is műszaki, jogi és pénzügyi átvilágítások zajlanak, ahol kulcsterület a hűtés, de a fő kérdés természetesen a magyar nukleáris ipar jövője. Hiszen, ha egyszer komolyan felveti egy felelős döntéshozó, hogy Paks II.-nek vége, akkor az alighanem azt jelenti, hogy tényleg nem valósul meg, de onnantól már semmi nagy projekt nem valósulhat meg a magyar nukleáris iparban (a kisebb SMR-ek kivételt jelenthetnek)...

ITT OLVASHATÓ

FORDULAT KEGYELMI ÜGYBEN - NOVÁK KATALINT, VARGA JUDITOT, BALOGH ZOLTÁN ÉS ORBÁN IS MEGHALLGATHATJÁK

KLIKKTV
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.09.02.

Új fejezet kezdődhet a kegyelmi botrányban: a vizsgálóbizottság Novák Katalin volt köztársasági elnököt, Varga Judit korábbi igazságügyi minisztert és Balog Zoltánt is meghallgatná.

De kiderülhet-e végre, hogyan született a nagy vihart kavart kegyelmi döntés, ki kezdeményezte azt, és milyen befolyás érvényesült a háttérben? Horváth Gábor és Lattmann Tamás arról is vitázik, meddig mehet el a parlament a történtek feltárásában, és milyen következménye lenne, ha új szereplők érintettségére derülne fény. Lattmann szerint a rendszer működésének feltárására szükség van: egyfajta „feltáróműtétként” írja le a folyamatot.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁNT, NOVÁKOT, VARGÁT IS BEIDÉZHETIK A KEGYELMI ÜGY VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGA ELÉ

KONTROLL
Szerző: KONTROLL
2026.09.02.

Az ügyrend és a munkaterv elfogadásával megalakul a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság. A Bicskei Gyermekotthon igazgatója éveken keresztül bántalmazta a rábízott gyerekeket, ezért nyolc év fegyházbüntetést kapott. Az intézmény igazgatóhelyettese eltussolta a bűncselekményt, emiatt szintén börtönbe került – majd 2023-ban Novák Katalin akkori köztársasági elnök kegyelmet adott neki. A köztársasági elnök és Varga Judit igazságügy-miniszter is lemondott.

ITT NÉZHETŐ MEG

LUKÁCS CSABA: HA MÉSZÁROS LŐRINC JÁRT VOLNA KÍNÁBAN, MÁR FELCSÚTON IS LENNE ORBÁN-MÚZEUM – KULTÚRTÁJ

MAGYAR HANG / KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.02.

Kubatov Gábornak most kell kimondania, hogy eddig és ne tovább – fogalmaz a Kultúrtájban Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a Ferencváros ultráinak fenyegetőzése kapcsán. A Kubatovhoz kötött szélsőséges drukkerek azt a Kele Jánost, a 24.hu főmunkatársát fenyegették meg, aki feltárta a Fradiváros ügyét. Mint ismert, Kubatovék 25 milliárd forintot kaptak egy sportkomplexum építésére, ami mai napig nem készült el, de a pénznek nyoma sincs. – Fejétől bűzlik a hal. Kubatovnak mennie kell, ha a Ferencváros túl akar élni – mondja Lukács Csaba, aki a határon túlra juttatott magyar állami milliárdokról is beszélt a műsorban, ahogy egy meglepő meghívásról is: a kommunista állam jóvoltából Kínában járt. – A kínaiak jelezték a magyar fél felé, hogy ne csak fideszeseket vigyenek ki, így én lettem a bokréta a kalapon.

A műsorban szóba kerül az is, hogy: 

- Miért kerülhetett nehéz helyzetbe Szijjártó Péter a kínai BYD-nál? 

- Mi lesz a sorsa Kubatov Gábornak? 

- Hogyan élheti túl a NER-t a Ferencváros? 

- Mennyi pénz áramlott a fociba a NER idején, és mire költötték ezt a vagyont? 

- Hogyan nyúl hozzá a sporttámogatásokhoz a Tisza Párt? 

- Miért hívta meg a Magyar Hang újságíróját a kínai állam? 

- Hogyan vált riasztó utópiává Kína 16 év alatt? 

- Miért nem szabad kávét inni Kínában?

ITT NÉZHETŐ MEG

LACZÓ ADRIENN ÉS FÜLÖP BOTOND HATALOMRÓL, IGAZSÁGRÓL ÉS JÓVÁTÉTELRŐL | TOTEM SHOW

TOTEM SHOW / INGA KULTÚRKÁVÉZÓ
Szerző: TOTEM SCHOW
2026.09.02.

Laczó Adrienn és Fülöp Botond élőben, aktualitásokról és a jövő forgatókönyveiről a Totem Show 50. adásában.

Hatalomról, igazságról, elszámoltatásról és jóvátételről beszélgetünk – nem elméletben, hanem a mostani magyar helyzetből kiindulva.

Mit jelent valóban egy rendszerváltás? Elég leváltani a politikai vezetést, vagy az intézményeket, a jogállamot és a közbizalmat is újra kell építeni? Mi történjen azokkal, akik az előző rendszer működtetésében részt vettek? Hol húzódik a határ jogszerű elszámoltatás és politikai bosszú között?

Beszélünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről, az ügyészség és a bíróságok szerepéről, a közpénzek visszaszerzéséről, a politikai és intézményi felelősségről, valamint arról is, hogy milyen jóvátétel járhat azoknak, akiket az állam vagy annak intézményei sérelem értek.

Szó lesz arról is, milyen felelőssége van annak, aki egy rendszer ellen küzdött, amikor egyszer csak már az új hatalom közelében találja magát. Hogyan lehet megőrizni a kritikai távolságot? Jár-e kegyelmi idő egy új kormánynak? És ki ellenőrzi azokat, akiktől most a demokratikus intézmények helyreállítását várjuk?

Laczó Adriennel és Fülöp Botonddal arról is beszélgetünk, hogy lehet-e megbékélés igazság nélkül, lehet-e igazság jóvátétel nélkül – és hogyan lehet egy országot úgy újrakezdeni, hogy közben ne tanuljuk el a leváltott hatalomtól annak módszereit.

Élőben az Ingából, a Totem Show 50. adásában.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYES ÜGYEKET AKÁR 1 HÓNAP ALATT KI LEHET NYOMOZNI | HEGEDŰS ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.09.02.

Hegedűs András, volt vezető ügyész szerint már most is futnak olyan ügyek az igazságszolgáltatásban, amelyekben viszonylag gyorsan lehet eredmény, mint például az Aranykonvoj-ügy vagy a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdja. De hasonló lehet az M6-os autópálya koncesszió, amelyben a jogi helyzet egyértelmű, és Lázár Jánost azonnal meg lehetne gyanúsítani. Ez is azt mutatja, hogy nem szabad összegyűjteni az akár egy személyhez kötődő eseteket, hanem külön-külön kellene eljárni bennük, mert így gyorsabb az eredmény, és aztán jöhet utána a többi ügy. A bíróságok is tudnának más munkarendben dolgozni, anélkül, hogy ehhez jogszabályt kéne módosítani. A bírói vezetés ajánlhat olyan eljárásrendet, hogy bizonyos ügyeket vegyenek előbbre. Vagyis az elszámoltatás egyáltalán nem reménytelen, ugyanakkor a Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének személyénél fontosabb, ki lesz a legfőbb ügyész - mondja Hegedűs.

ITT OLVASHATÓ

„RÉTVÁRI BENCE KEVÉSBÉ INSPIRÁLÓ” – TANÉVKEZDÉS A TISZÁS MÜLLER ANNÁVAL

VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.09.03.

Azért nem látja gondnak, hogy Unger Annát választották meg vagyonvédelmi vezetőnek, mert mindkét jelölt alkalmas és jó jelölt volt, ha pedig Ungerre nemet mondtak volna, szeptember elsején meg sem alakulhatott volna az új hivatal – mondja a Válasz Podcast eheti vendége, Müller Anna. A matek–kémia szakos gimnáziumi tanárból lett tiszás országgyűlési képviselő azzal vétette észre magát a nyáron, hogy leiskolázta Rétvári Bencét oktatásügyben. De el tudja érni, hogy amit a Fidesz esetében kritizált, változzon a jövőben? Kérdezők: Ablonczy Bálint és Stumpf András.

Részletek a műsorból:

„35 tanév van mögöttem és három kamasz gyerekemet is végigasszisztáltam… Kamaszok között lenni nagyon szeretek. Rendkívül inspiráló. Ugyanezt Rétvári képviselő úrról nem tudom elmondani.”

„A műkörömépítő-világbajnok tanítványomra ugyanolyan büszke vagyok, mint a mérnökökre és az orvosokra.” (Tanári tapasztalatairól.)

„Össze lehet hozni három-négy oktatási szakembert, aki megmondja, mi a tuti, de ebben éltünk 16 évig. Akkor hol jön elő az egyéni kreativitás? Várhatunk még érdemi bejelentéseket is az oktatásügyben, de már az is jelentős változást hoz ettől a tanévtől, hogy szemléletváltás történt az oktatáspolitikában a Tisza kormányra kerülésével.” (Arról, miért csupa olyasmiről beszéltek a tanév kezdetén, ami nem kerül pénzbe.)

„Hogy mikor lesz több a dolgozatjavításért járó pénz, azt nem tudom, hiszen nem vagyok kormánytag. Nem az én asztalom, hogy a minisztérium merre lép. Annyit tudtam tenni, hogy felhívtam a figyelmet a problémára.” (Képviselői lehetőségeiről.)

„Igen, volt benne áthallás. A csütörtöki-pénteki turbulencia a vagyonvédelmi hivatal elnökválasztása körül ezt hozták ki belőlem.” (Bejegyzéséről, amely arról szólt, hogy nem mindig az történik, amit szeretnénk, de attól az még lehet jó.)

„Az egység nem egyformaságot jelent. Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, hogy jön Magyar Péter és megmondja, hogy mit kell gondolnunk, de a valóságban egyáltalán nem ez a helyzet. A kérdés az volt, hogy az NVVH működése elindul-e szeptember elsején. Ha megszavazzuk a bizottság által támogatott jelöltet, akkor el tud indulni. Ha nem szavazzuk meg, akkor meg nem tud elindulni. Azért nem volt probléma ezzel, mert nem arról volt szó, hogy van egy alkalmas és egy alkalmatlan jelölt, nekünk meg az alkalmatlanra kell ehhez szavaznunk. Csak azért, mert másik jó jelölt is volt, nem esik nehezére az embernek, hogy megszavazzon egy egyébként szintén jó jelöltet.” (Az Unger Anna megválasztása körüli anomáliákról.)

ITT NÉZHETŐ MEG

"MAGYAR BELEFUTOTT AZ ELSŐ VÁLSÁGÁBA" - LENGYEL LÁSZLÓ (BÁNÓ ÉS BOLGÁR 20260902)

TV13 / BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezetők: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2026.09.02.

Lengyel László: "Magyar belefutott az első válságába"...

ITT NÉZHETŐ MEG

„A MŰTŐ ABLAKA NEM NYÍLIK, LÉGKONDI NINCS” – A SZEGEDI EGYETEM TAGADJA A FELELŐSSÉGÉT

VÁLASZ ONLINE / SZTORI
Szerző: ÉLŐ ANITA
2026.09.01.

A Szegedi Tudományegyetem tagadja, hogy 2024-ben hét és fél hétig állt a dél-alföldi régióban a gyermeksebészeti ellátás, és az életmentő műtétek kivételével a beteg vagy sérült gyerekeket Debrecenbe, Pécsre, Miskolcra vagy Budapestre kellett szállítani. A magyar egészségügy egyik legnagyobb krízise kapcsán nem ismerik el, hogy a gyereksebészetet azért kellett leállítani, mert olyan műtőbe akarták visszaköltöztetni, ahol ablakot sem lehetett nyitni és légkondicionálás sem volt. Azt állítják, nem terheli az egyetem vezetőségét felelősség azért, mert a rendelkezésre álló közel kétmilliárd forintból évekig nem tették rendbe a műtőt, és végül műszereket vásároltak a pénzből. Mi azt állítjuk: igenis terhelte, és bizonyítékok sorával támasztjuk alá, hogy elmaradt vagy hibás döntéseikkel fokozták a beteg és sérült gyerekek szenvedését.

Légy a sebben – egy gyermeksebészet összeomlásának története címmel augusztus elején rekonstruáltunk egy 2024-es helyzetet, amikor példátlan módon hetekre megszűnt a dél-alföldi gyereksebészeti ellátás, és csak néhány életmentő műtétet végeztek helyben. A műtő állapota miatt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) megtiltotta, hogy ott operáljanak. Biztonságosabb volt a beteg és sérült gyerekek számára, ha távoli klinikákon, kórházakban műtik meg őket. Előfordult, hogy 500 kilométert kellett utazniuk egy operációért.

Meghökkenésünkre a cikket nem bocsánatkérés vagy a felelősök lemondása követte. Rovó László rektor vagy Fendler Judit, az egyetem kancellárja sem tett ilyen gesztust. Ellenkezőleg, a Szegedi Tudományegyetem perrel fenyegeti lapunkat. Tagadják, hogy a sebészet április közepétől június elejéig nem tudott teljes körű ellátást nyújtani, és

kikérték maguknak, hogy az egyetem vezetését tesszük felelőssé a történtekért.

A riportban felidéztük, hogy 2023-ban közölték a gyereksebészettel, felújítás miatt költöznek, és az építkezés idejére a fül-orr-gégészeti műtőt kapják meg, Rovó László rektor birodalmát. Már bedobozolták a gyereksebészeti műtőt, a rengeteg eszközt és műszert, a költöztető cég a szállításnak is nekifogott, amikor kiderült, mégis maradnak.

– Aznap, amikor át kellett cuccolni, szóltak, hogy ja, mégsem. Nincs keret a felújításra – mesélte egy neve elhallgatását kérő altatóorvos. Mindez jól jelzi, milyen viszonyok lehettek a klinikai központban.

Az orvosok ritkán jutnak el odáig, hogy azzal fenyegetőzzenek: beszüntetik a munkát, ha nem javítanak a gyerekellátás körülményein. Szegeden akkor megtették: „Lelkiismeretünk nem engedi, hogy itt műtéti tevékenységet végezzünk” – írták. Elképzelhetetlennek tartották, hogy steril légtechnika nélkül 1000 gramm alatti, a fertőzésveszélynek súlyosan kitett újszülötteket vagy daganatos beteg gyerekeket operáljanak.

A helyzetet a tisztiorvosi szolgálat oldotta meg azzal, hogy bezáratta a visszaköltözésre kijelölt műtőt, de a fül-orr-gégészetre sem engedte vissza a gyereksebészeket, mert azzal is baj volt. Két műtő között a földre kerültek. Az egyetem nem biztosított másik műtőt a gyereksebészek számára, holott ez egy óriási, sok műtővel rendelkező intézmény. Átmeneti megoldásként ekkor jött az utaztatás, amíg nem találnak megfelelő megoldást Szegeden. Csakhogy országos botrány tört ki abból, milyen helyzetbe került a betegellátás, szülők panaszkodtak a gyerekeiknek okozott szenvedésről. Miután a Magyar Orvosi Kamara a Belügyminisztérium segítségét kérte, rögtön találtak Szegeden is egy műtőt, ahova befogadták a kis betegeket...

ITT OLVASHATÓ