ELNÖKVÁLASZTÁSNÁL TÖBB, ELITVÁLTÁS ZAJLIK SZLOVÁKIÁBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2019.03.16.

Valóságos rendszerváltás jeleit mutatja a ma sorra kerülő voksolás első fordulója. A Kuciak-gyilkosság óta megállíthatatlanul erodálódik a szomszédos ország politikai osztálya.

Ha ezúttal igaznak bizonyulnak az előrejelzések, akkor a mai szlovák elnökválasztás első fordulóját egy, nemrég még ismeretlen polgárjogi aktivista jogásznő fogja elég nagy előnnyel megnyerni. Második fordulóra szükség lesz, de annak favoritja is a 45 éves Zuzana Caputova. A magyar média már a szlovák Momentum jelöltjének is nevezte Caputovát, és az összehasonlítás nem is teljesen alaptalan, legalább is abban a tekintetben, hogy egy fiatal, liberális, Európa-párti mozgalomról van szó. A két mozgalom térhódítása között azonban már jelentős különbség mutatkozik. 

A Progresszív Szlovákia pártot 2017 november 28-án jegyezték be, s a parlamenten kívüli formáció jelöltje, Matus Vallo, alig egy évvel később, 2018. november 11-én elhódította a pozsonyi főpolgármesteri tisztséget is. 

Caputova tavaly májusban jelentette be, hogy indul az államfőválasztáson, de csak néhány hete kezdődött meg üstökösszerű felívelése. A mozgalomból kinőtt párt saját programja szerint alternatívát kíván nyújtani azok számára, akik elégedetlenek a létező szlovák politikai kínálattal, amelyből, szerintük teljességgel hiányzik egy progresszív, liberális, Európa-párti erő. Kezdetben Caputova mégis a vesztesek nyugalmával szemlélhette az elnökjelöltek viadalát, amelyben az utolsó percig nem volt biztos az ugyan meggyengült, de máig legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer jelöltjének kiléte, azt sem lehetett tudni, hogy a második kormányerő, az SNS indít-e jelöltet (végül nem indított). Így sokáig ígéretes esélyekkel volt jelen Bugár Béla, és úgy tűnt, hogy a külügyminiszter Miroslav Lajcák Smer jelöltként megnyerheti a választást. A Kuciak-gyilkosság okozta politikai földrengés és átalakulás azonban padlóra küldte a Fico pártot és magát a szlovák politikát két évtizeden át uraló volt kormányfőt is, a következetesen EU-párti Lajcák pedig az ENSZ migrációs csomagjának elutasítása miatt szembekerült pártjával, nem vállalta a jelöltséget...

ITT OLVASHATÓ

DAUL SZEMBEFORDULT A MEGALKUVÓ WEBERREL: SZERDÁN TITKOS SZAVAZÁS LESZ A FIDESZ NÉPPÁRTI TAGSÁGÁRÓL – SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.03.16.

- A nagy német lapok megsemmisítő ítéletet mondanak az orbáni politikáról és ezt az uniópártok sem hagyhatják figyelmen kívül.

- Az új-zélandi merénylők pont azt az ideológiát képviselik, mint amit Orbán Viktor is hirdet.

- Iványi Gábor: Orbán Viktor a fasizmus jelképe, fasiszta pártot vezet.

Spiegel

A hetilap úgy tudja, Daul, a Néppárt elnöke a három napja tartott frakcióülésen bejelentette: a pártvezetés a jövő szerdán titkos szavazással kíván dönteni a magyar kormánypárt kizárásáról. Hogy azután meglesz-e hozzá a többség, az egyelőre bizonytalan, de nem lehetetlen. Manfred Weber megerősítette, hogy hiába visszakozik némileg Orbán Viktor, egyáltalán nem került le a napirendről, hogy kitegyék a Fidesz szűrét az EPP-ből. Mint a lapnak elmondta, ha a magyar vezető a következő napokban nem tud bizalmat ébreszteni maga iránt a tagpártoknál, illetve a bírálóknál, akkor nehéz dolga lesz.

A luxembourgi konzervatívok elnöke közben csalódását fejezte ki, amiért a német uniópártok ennyire visszafogottak a magyar kormánnyal szemben. Engel szerint sajnálatos, hogy a CDU-CSU nem jön rá, önmagának árt, ha kitart egy ilyen korrupt politikus mellett, aki lábbal tiporja a jogállami elveket. Az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője, aki korábban felfüggesztést kezdeményezett, kifejtette, hogy Orbánnak a következő hónapokban bizonyítania kell: tényleg abbahagyja antiszemita beütésű kampányokat és követi az Európai Bíróság ítéleteit. Az ígéretek már nem elegendőek.

Die Presse

Szemtanúk szerint Orbán és Weber konkrét ígéreteket tett egymásnak, amikor kedden Budapesten egyeztettek, csak éppen ezt eltérően akarták kifelé kommunikálni, és igazából nem értek el semmiféle áttörést. Azaz téves volt a Die Welt ez irányú értesülése, noha valóban úgy nézett ki, hogy kedélyes megállapodás lesz a találkozó vége. Ily módon egyáltalán változatlanul napirenden van, hogy kipaterolják a Fideszt. Pedig Orbán Viktor közölte, hogy elfogadja a javaslatot, miszerint maradhasson a CEU. Továbbá, hogy leszedik a kifogásolt hirdetéseket, ő maga pedig bocsánatkérő levelet ír. Weber cserében megígérte, hogy jövő szerdán a kizárás ellen fog érvelni.

Orbán olyasmit is felajánlott, amit a másik nem is kért, hogy ti. az európai választásig nem él tagsági jogaival. Az egyezséget telefonon támogatásáról biztosította a CDU új elnöke, viszont Daul elutasította azt. Hírek szerint a pártcsalád első embere azt hangoztatta, hogy mondhat Weber a frakciótanácskozáson, amit csak akar, neki fel kell tennie a szavazásra a kérdést, miután elég támogatás gyűlt össze hozzá. Hogy mi lesz az ügy végkifejlete, az teljesen bizonytalan.

Die Welt

A kommentár szerint jól teszi az Európai Néppárt, hogy határozottan állást foglal Orbán Viktor ellen. A magyar politikus ugyanis túlfeszítette a húrt, de emiatt most számára fura helyzetbe került: elnézést kell kérnie a Juncker elleni kampány miatt. Hogy ezt megtette, az azt igazolja, hogy a politikus reagál, ha nyomás nehezedik rá. Ezzel együtt harapófogóban van, és ez szokatlan neki. Idehaza nem kell tekintettel lennie kellemetlenkedő ellenzékre és általában újságírók sem zaklatják, erről gondoskodott a sajtó átalakításával és hatalomközeli oligarchák ez irányú szerepvállalásával. Ám most nyilvánosan mentegetőznie kell a plakátok miatt, de a lépés megkésett és nem is saját elhatározásból jön, emellett csak az egyik kisiklásra vonatkozik a sok közül.

Ha a CDU elnökasszonya és más európai kereszténydemokraták komolyan gondolják, hogy megvédik az európai életmódot és az olyan értékeket, mint a jogállam és szólásszabadság, akkor azt a saját pártcsaládjukon belül kell elkezdeniük. Ugyanis már sokszor megvonták a vörös vonalat, amit azután Orbán simán átlépett. A Fidesz még sosem volt ennyire közel ahhoz, hogy távoznia kelljen az EPP-frakcióból. Hogy elkerülje, az csakis a magyar vezetőn múlik. A Néppárnak ugyanakkor nem szabadna egykönnyen engednie a szorításból. Nem mondhatja, hogy a kelet-európaiak maradi álláspontot képviselnek a migráció kérdésében. Sokkal inkább szembe kell néznie az érvekkel és félelmekkel, és lehetőleg el kell ismernie, hogy az EU követett el hibákat a bevándorlás kapcsán. Ez esetben Orbán és a hasonfélék sokkal nehezebben állíthatnák, hogy az unió tudálékos, kettős erkölcsöt hirdető klub.

FAZ

Orbán Viktor úgynevezett bocsánatkérése magyarázza, hogy miért kell a Fideszt kizárni a Néppártból, már ha egyáltalán szüksége van bármiféle további indokra. A levél gyalázatos és nyilvánvalóan az a célja, hogy a másik félre hárítsa a felelősséget a szakításért. Kabaréba illik a szőrszálhasogatás, mármint hogy a miniszterelnök nem bizonyos politikusokra, hanem egyfajta politikára gondolt, amikor hasznos idiótáknak minősítette mindazokat, akik a saját pártcsaládján belül bírálják. És a kitétel hallatán, hogy ti. elnézést kér, ha bárki személyesen sértve érzi magát az „idézet” miatt, nos, itt előjön a kísértés, hogy egyszer ki kellene próbálni, mi az, ami miatt ő maga személyében sértve érzi magát. Az orbáni modortalanság és tabuszegések láttán az EPP-nek nem kellene tovább kéretnie magát. Azzal, amit kihagyott az üzenetből, a politikus elárulja, hogy nem hajlandó változni. A vita tényleges okáról ugyanis egyetlen szót sem ejtett...

ITT OLVASHATÓ

CÉL A SZAKSZERVEZETEK MEGFOJTÁSA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.03.16.

Egyre többen vállalják a harcot is a jogaikért – mondja a csütörtöki sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné.

Hogy értékeli a csütörtöki sztrájkot, siker vagy kudarc volt? 

Ambivalens érzéseim vannak. Ha a kormány nem blokkolja utolsó pillanatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nagy értékű szolidaritási akcióját, akkor sikernek tartanám. Nem a sztrájkolók létszáma miatt, hanem azért, mert létre tudott jönni, ami azt mutatja, nem fogadják el a dolgozók a rájuk nézve hátrányos kormányzati lépéseket. A sajtó részéről pedig nagy volt az érdeklődés, az üzeneteink rengeteg emberhez jutottak el. 

Az nem kudarc, hogy hatodik alkalommal kellett sztrájkot hirdetni az önkormányzati szférában és a kormány ma ugyanúgy nem ad egy fillért sem az itteni béremelésekre, mint korábban? 

Ez nem a mi kudarcunk. A kormány valóban nem ad a költségvetésből, pedig ez egy morzsa lenne a büdzsében. Arra viszont rá tudtuk szorítani, hogy az illetményalapot megemelhessék, ahol erre lehetőséget ad az adóbevétel, és idén 11 milliárd forintot adnak át a gazdagabb települések a szegényebbeknek a legalacsonyabb bérek megemelésére. 

Az sem kudarc, hogy a decemberi, januári kollektív lelkesedés után a közszféra szakszervezetei közt magára maradt az MKKSZ? 

Lehet, hogy ez kevésbé látszik, mint a versenyszférában, de vannak partnereink, van mozgás, elindult egy folyamat. Azt eleve nem gondoltam, hogy mindenki egyszerre fog lépni, mert mindenkinél máshol szakad el a cérna. De kialakult egy közös gondolkodású szakszervezeti mag, az pedig egy új perspektíva, hogy sok pedagógus a napi béréről is hajlandó lett volna lemondani, hogy kifejezze a szolidaritását a köztisztviselők akciójával. 

A PDSZ egy fecske az 500 létező szakszervezet között! 

Korábban viszont ez sem volt. Mi arra koncentrálunk, hogy megmozdult a társadalom, igény van a változásra, ezért megtesszük, amit lehet, ha jönnek velünk, jó, de ha még nem, akkor sem esünk kétségbe. 

Erre gondolt, amikor az egyik rendezvényen azt mondta, az emberi helytállás próbája volt ez a nap? 

Igen, mert ma még nem természetes kimondani, felvállalni a közszférában a véleményét az embereknek. Sajnos a politika nagyon beavatkozik ebbe a világába. Az egyén tart attól, hogyan ítélik meg a munkáját és a sztrájkhoz való jogát is. Számolnia kell a szavai és a sztrájkhoz való csatlakozása következményével, aki ellenvéleményt nyilvánít, sztrájkjogával él, komoly kockázatot vállal. 

Azt elmondta, 7500-an sztrájkoltak az önkormányzatoknál, de azt nem, hogy a központi igazgatásban mennyien. Ennyire kevesen voltak? 

Nem ez a lényeg, hanem az, hogy megvolt a törvényes alapja a sztrájknak. A központi igazgatásban, minisztériumokban, állami hivatalokban, kormányhivatalokban már a munkabeszüntetés előkészítését is akadályozták, nem engedték kitenni a plakátjainkat, letiltották az elektronikus leveleinket. Cserébe a civilek mellénk álltak, a közvéleményben erősítették, nem lehet emberekkel úgy bánni, ahogy a kormány teszi a saját hivatalnokaival, hogy elveszi a szabadságukat, évente egy hónappal tovább dolgoztatja őket, csökkenti a fizetésüket. A tíz-húsz perces civil akciók azt üzenték, a kormány ne dőljön hátra nyugodtan. Eddig megtehette, hogy nem ült le velünk a kötelező tárgyalásokra sem, és mondhatta, kirúglak benneteket, ha sztrájkoltok. Ennek a gondolkodásnak véget kell vetni és ha az eddigi akciók nem voltak elég hatásosak, akkor kitalálunk valami újat...

ITT OLVASHATÓ

TGM: 1989. MÁRCIUS 15.

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.03.15.

A múltnak minden elemét – minden egyes elemét – meghamisítják, eltorzítják, megrágalmazzák, bemocskolják és szétposhasztják, ha releváns. Az „események” részvevője, akinek az egykori szerepét és tetteit hol ferde beállításokkal, hol szimpla szamárságokkal, hol rosszhiszemű elhallgatással födik el, viszolyogva és mogorván morog valamit, ha e dicső napokról kérdik.

1989. március 15-én százezres nagygyűlést szerveztek a hatalommal szemben álló ellenzéki szervezetek, amelyen felolvasták 12 pontba gyűjtött követeléseiket. Az ellenzéki demonstráción ötször annyian vettek részt, mint a hatalom által szervezett rendezvényen. (a szerk.)

Minden tisztázó próbálkozást „önigazolásként” legyintenek át a zavaros semmibe, hiába beszél az ember. Föltűnhetett volna már, hogy azok, akik hosszú éveket – és még mi mindent – áldoztak az életükből azért, hogy Magyarország és Kelet-Európa kikeveredjék a „pangás”-ból és az elmocsarasodó, egyben „liberalizálódó” egypártrendszerű, államgazdasági, eszméit és irányát vesztett rendszerből, majnem mind és majdnem mindig hallgatnak. Összeszorított szájjal, büszkén, kissé talán megvetően. Néha egy-egy ember fölhozza régi személyes sérelmeit s a rájuk alapozott világnézetét, de ezen kívül semmi érdekes nem hangzik el.

A rendszerváltás középpontjában álló demokratikus ellenzék és az SZDSZ történetét a gyűlölködő mocskolódás évtizedeinek hordaléka takarja el; az értetlen és ellenségesen elfogult közhelyeket ismételgetik milliószor; gyakorlatilag már mindenki elhitte őket, az akkori szereplők egy része is.

Kis János – aki sztoikusan és hallgatagon tűri, hogy hajdani döntő részét a változásokban letagadják – nagyon világos esszék hosszú sorában foglalta össze a rendszerváltó szabadelvűség alapgondolatait s azt, amit e gondolatok válságának okairól és természetéről eddig föltárt, önvizsgálattal és történeti-társadalomelméleti elemzéssel. Írásai, könyvei nyilvánosak, elérhetők bármely nagyobbacska közkönyvtárban. Nem tudom, ellenfelei olvassák-e őket, mindenesetre nem emlegetik.

1989 története ma – minden „oldalon” – arra korlátozódik, hogy Orbán Viktor akkori (nem jelentős) szereplését ezerszeresére fölfújják, és ki-ki természete és mai vélt önérdeke szerint értelmezi. Erre a fontatlan bárgyúságra, lévén méltóságomon aluli, nem vagyok hajlandó több szót vesztegetni. (Azt is csak megjegyzés nélkül regisztrálom, hogy a rendszerváltás történetének hivatalos meghamisítására külön kormánybiztost nevezett ki a miniszterelnök a tapasztalt dr. Schmidt Mária személyében, vö. evvel).

Nincs ebben semmi különös. 1848-ról (az őszirózsás forradalmat és a tanácsköztársaságot vagy az 1945-i fölszabadulást meg se pendítem) a hatalmas történeti irodalom ellenére is azt a hazugságtömeget forgalmazzák, amelynek a körvonalai az 1880-as évekre alakultak ki. A közvélemény még mindig nem sejti, mi volt a Széchenyi-Kossuth vita lényege, miért és hogyan sikkadt el a jobbágyfölszabadítás, miként lett a forradalomból magyar-román háború Erdélyben (s miért álltak végül a nemzetiségek „Bécs” oldalára), hogy mi volt az orosz cár katonai beavatkozásának az oka, s mik voltak az osztrák és a magyar fél alkotmányjogi indítékai, amelyek a konfliktust kirobbantották, s amelyeket a kiegyezés nem tisztázott, csak eltemetett – s amelyeknek a színvonalas korabeli irodalmát a damnatio memoriæ (a feledés átka) sújtja; még a szakkönyvészet is csak a rájuk vonatkozó, német nyelvű osztrák földolgozásokat (Redlich, von Srbik stb.) tartja számon...

ITT OLVASHATÓ

SZOBOTKA TIBOR NAPLÓIBAN SZABÓ MAGDA KITÖRÖLHETETLENÜL JELEN VAN

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog
2019.03.14.

Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953-1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én... című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni?

Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. "Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem" - írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget...

...Olvass bele a naplóba:

Szobotka-beleolvaso.pdf by on Scribd

ITT OLVASHATÓ

INDUL A SORKÖZ, A NARANCS ÚJ IRODALMI, KÖNYVES ONLINE MAGAZINJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2019.03.15.

Egy év alatt nagyjából 12-13 ezer új könyv jelenik meg Magyarországon – nemhogy követni, de akár csak szemmel tartani is lehetetlen ekkora mennyiséget, és akkor a meghatározó idegen nyelvű piacokról még nem is beszéltünk. Azt tehát nem ígérhetjük, hogy a Magyar Narancs új könyves aloldala, a Sorköz, ennek a felhozatalnak minden rétegét bemutatja majd, azt viszont igen, hogy megkísérel valóban a sorok között olvasni az irodalmi és könyvpiaci trendeket illetően. Ajánlatokat tenni, kritizálni, híreket hozni, és adott esetben nemcsak a szakembereket, nemcsak a szerzőket vagy a fordítókat, a szerkesztőket és a kiadókat, de az olvasót magát is megszólítva utat vágni ebben a betűkből álló rengetegben. Vegyék maguknak a bátorságot, és tartsanak velünk!

Ugyanis olvasni jó, de nem mindegy, hogy mit...

ITT OLVASHATÓ

„A ROBOTIZÁCIÓ HAMAR MEGÖLI AZ ÖSSZESZERELŐ ÜZEMEKET”

MAGYAR HANG
Szerző: BALOGH ROLAND
2019.03.16.

Orbán és Macron ugyanazt a gazdasági szerkezetet támogatja Európában: azaz centrumországok nagyvállalatainak kedveznek. Véget kell vetni Európában annak a gyakorlatnak is, hogy volt politikusok kerülnek vállalatvezető pozíciókba, vagy épp fordítva, ezzel válva döntéshozóként egyszerre lobbistává is. EP-választási ráhangoló, 5. rész.


Részlet a Magyar Hang 2019/11. számában, március 14-én megjelent interjúból!

– Valóban a migrációt támogató és ellenző erők küzdelméről szól a mostani EP-választás, ahogy azt a Fidesz és a kormány megállás nélkül harsogja?

– Nem, egyáltalán nem erről szól. (…)

Miről szól az EP-választás? Mi az LMP programja? Hogyan lépnének fel az Európán belül adóparadicsomok ellen? Környezetvédelmi témákkal fel lehet-e rázni a közvéleményt? Miként lehetünk még inkább versenyképesek, hogy közben a bérek közeledjenek az uniós átlag felé? Hány mandátummal számol az LMP? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a teljes interjúból, keresse a Magyar Hang március 14-én megjelent 2019/11. számában!

...

ITT OLVASHATÓ

MIT AJÁNL MAGYARORSZÁG A FIATALOKNAK?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.03.16.

Március 15. környékén (ami azért mégis valahol az ifjúság és a megújulás ünnepe is) talán nem érdektelen feltenni ezt a kérdést. Annál inkább, mert a napokban a magyar miniszterelnök is megfogalmazta, mi az, amit Magyarország kínál a fiataloknak, ahonnan egyébként egy közelmúltban megjelent kutatás szerint a régióban a legmagasabb a felsőfokú végzettségű elvándorlók aránya.

A héten rendezték meg Budapesten a XII. Szakma Sztár Fesztivált, melynek megnyitóján Orbán Viktor mondott beszédet. Mivel ez részben egy fiataloknak szánt rendezvény, így a miniszterelnök megfogalmazta azt is, mit gondol a kormány és az ország vezetése a fiatalokról.

„A mi fiataljaink a mi aranytartalékunk. Aki elereszti a fiataljait, az elveszíti a jövőjét. Márpedig Magyarország meg akarja nyerni a jövőt, ehhez pedig szükség lesz rátok” - mondta az MTI tudósítása szerint a kormányfő.

Orbán Viktor szerint külföldön eltölteni valamennyi időt, tanulni, dolgozni mindig hasznos és jó dolog, de előbb-utóbb vissza kell térni, mert „a ti jövőtök nem ott, hanem itt vár rátok”.

A magyar miniszterelnök szerint világszerte hatalmas a verseny a tehetséges, jól képzett és dolgozni akaró fiatalokért. Nem kivételek ez alól a „kiváló, versenyképes és szakképzett magyar fiatalok” sem, akikért „sorban állnak a nyugati országok”.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy Magyarországnak szüksége van minden fiataljára, majd dicsérte a jól teljesítő gazdaságot, a gyarapodó országot, szóval elmondott mindent, amit egy miniszterelnök egy ilyen beszédben el szokott mondani, benne a jól fizető munkahelyekről, a nemzetközi nagyvállalatok által kínált lehetőségekről, és nem maradhatott el a kötelező migránsozás sem.

A magyar kormányfő szerint „minden esély megvan arra, hogy 2030-ra az Európai Unió öt legjobb országa közé kerüljünk, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni”. (Ez azért erős optimizmusnak tűnik, figyelembe véve Ausztriát, Németországot, a Benelux-államokat, a skandináv országokat…)

Az azért látszik, hogy a magyar kormány a családvédelmi akciótervvel (aminek része például a Babaváró Támogatás, vagy a CSOK) próbál segíteni a fiatalabbaknak, ám nagy kérdés, mindez meggyőzi-e őket.

Amit a számok mutatnak

Jelenleg ugyanis a helyzet az (legalábbis a Tárki Társadalmi riport 2018 című kötetében megjelent, az elvándorlásról szóló Hárs Ágnes tanulmány szerint), hogy a régióban (azaz a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott volt szocialista országok között) Magyarországon a legmagasabb a felsőfokú végzettségű elvándorlók aránya...

ITT OLVASHATÓ

SZELLEMI, ERKÖLCSI NYOMORTANYA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.03.16.

Halihó! Mindenki jól van? Túlélték? Pedig ing-gatya szakadt, döngött a horpadt mell, vöröslött a téglapor, és világított a sötétség. Tévedek? Aligha. Mi tagadás, örülök, hogy vége van, pedig semminek nincs vége. De legalább a kurvahosszú hétvégének se. Mindenki örüljön bátran, akit érint. Mivel engem nem érint, megpróbálom összefoglalni a rezgéseket és utórezgéseket. Amellett, hogy nem sikerült egészen pontosan megértenem, mi a francot ünnepel a NER március 15-én, és egyáltalán mi közük van a címlapfotón szereplő közjogi méltatlanságoknak az elbukott 1848-49-es szabadságharc eszméihez, gondoltam, hogy ráteszek még egy lapáttal a szenvedéseimre. Végigszlalomoztam a mindig napos oldalon, és a kétoldali agyfasz üstöllést gyomországjon rúgott. A teljesség igénye nélkül, a reggeli kávét helyettesítő idegállapot megteremtéséhez szeretnék néhány adalékkal szolgálni.

De csak miután leszögezem, hogy a nemiszervek erdejében tátott szájjal rohangálás díját a tegnapi napon ugyan senki nem nyújtotta át senkinek, én viszont megkésve, de annál nagyobb szeretettel átnyújtanám Szájer József tákolmányozónak, aki azt mondta, hogy őt nem kifütyülték az Európai Néppárt minapi frakcióülésén, hanem megtapsolták, és nem azért hívta fel sírva Orbánt, hogy ki kéne lépni ameddig ki nem basszák, hanem tuajdonképpen nem is telefonált, hanem csak érvelt ő a gonoszoknak, mégpedig a Fidesz EPP-ben maradása mellett. Azt szeretném mondani, hogy ha a hírről beszámoló portál hazudott esetleg (nem tudom, de Szájer reagálásását például nem hozták le), akkor az elég nagy baj. Ha viszont kiderül, hogy a Fideszt pár nap múlva felfüggesztik, vagy kizárják, vagy csak simán felmossák velük a padlót, ahogyan Orbánnak szokása kilenc éve a brüsszeli ellenségeivel (vagyis mindenkivel, aki nem ő), akkor ugye Szájer kolléga nem fogja hangosan kikérni magának, hogy nem is úgy volt? Gondolkodom, hogy miután senki nem esett hasra Orbán bocsánatkéréséről, és nem tapsolták meg vállvat a vállhoz vetve, mégis mi a francot kellett volna megtapsolni Szájer produkcióján?

...

ITT OLVASHATÓ

SEMJÉN “PROF.”: A FORRADALOM CSODA VOLT. ELBUKOTT, DE MÉGIS GYŐZÖTT PAMPALÍNI A NAGY VADÁSZ 1848-RÓL

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír / MTI
2019.03.16.

Egy harcot az ember – nemzet – vagy elveszít, vagy megnyer. Mindkettőt méltósággal illik viselni. Semjén beszédírója – eleget téve a megrendelői akaratnak – ezúttal is fittyet hányt a valóság tényeinek, egy riposztért eladta a valót.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben. A kereszténydemokrata (?) politikus Nagyváradon, Szacsvay Imre szobra előtt beszélt erről a nemzeti ünnepen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) központi rendezvényén...

ITT OLVASHATÓ

LEÁRAZOTT ÉRTELMISÉG

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.03.14.

...Normális-e például, ami most van? Hogy míg 1989 után még egy rövid ideig félni kellett az értelmiségiektől, ma már mintha nem is kellene tartani tő­lük. Úgy tűnik, nincsen szükség az írás­tudókra, mert amióta a nyilvánosság hagyományos hierarchiája összeom­lott, a politikának nagyobb hasznára vannak a hivatásos kampányszakembe­rek – inkább: manipulátorok –, mint a nehezen kontrollálható értelmiségiek, akik ma úgy érezhetik magukat, mint a könyvnyomtatás feltalálása után a kódexmásoló barátok. Nem kívánhatom vissza a zaklatott kilencvenes éveket, még kevésvé Marosvásárhely máig ki nem hevert szörnyűségeit, Isten őrizz, de azért érdemes elgondolkozni azon, hogy nem is olyan régen még el lehetett hinni: egy értelmiségi tanácskozás meg tudja változtatni a jövőt. Elmúlt ez az illúzió is, nyugtatom magam. De illúzió volt-e valóban? Hiszen ameddig egy egészen kicsit még mindig félni kell a mindennapokban csetlő-botló értelmiségiektől, mondjuk, a CEU-tól, az Akadémiától vagy mifelénk éppen egy római katolikus középiskolától, netán a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzéstől, szóval mindentől, amit nem pontosan értünk, addig talán mégsem olyan reménytelen ez az egész. A kérdés ma is ugyanaz: ki kinek tesz majd szemrehányást „tíz–tizenöt esztendő múlva”?

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

CSABA LÁSZLÓ: NAGYJÁBÓL ÚGY VEZETIK A GAZDASÁGOT, MINT A HETVENES ÉVEKBEN

G7
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2019.03.16.

Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.

Így látja a G7 podcast eheti vendége, Csaba László közgazdász és egyetemi tanár, akinek nemrég jelent meg új könyve, Válság, gazdaság, világ címmel. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

A szakpolitika Csaba László szerint a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta Csaba László, hogy nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.

A politika elsőbbsége két, az utóbbi időszakban különösen előtérbe került területen, így a migrációnál és az akadémiánál is nyilvánvalóvá vált, és nagy károkat okozott. Az akadémia esetében az sem kizárt, hogy az igen szélsőséges közelmúltbeli orosz átszervezés adta a mintát...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉS A SÖTÉT ERŐK

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.03.15.

A miniszterelnök szónokol a Nemzeti Múzeumnál. A beszéd kicsit unalmas, de kétségtelenül van benne némi nyelvújító jelleg. Ugye brüsszelezni a bocsánatkérések után most nem lehet, a Néppárt döntéséig ajánlatos lapítani, de valahogy csak meg kell nevezni az ellenséget, nehogy a közönség kielégítetlen maradjon.

Az Európai Unióra Brüsszel helyett az új szó a "Birodalom". Ez már a Csillagok háborújában is bevált, onnan támadnak a sötét erők, ezt mindenki tudja. Juncker és Soros fedőneve mostantól nyilván Darth Vader, Orbán valószínűleg átlényegült Luke Skywalkerré, csak épp repülőkkel hasítja az eget űrhajó helyett.

A két segítőkész robot, a kicsi meg a nagy, szerepe szabadon kiosztható: talán Rogán és Palkovics. Mi (és az ideutazó lengyelek) előbb-utóbb legyőzzük a Birodalmat, az erő velünk van, a Jedi nemhogy visszatért, de el sem ment országunk éléről, nem megy az istennek se...

ITT OLVASHATÓ

AZ UZSORÁSTÓL FÉLNEK, A MENTOROKBAN MEGBÍZNAK A BEDŐLT LAKÁSHITEL MIATT SZENVEDŐ CSALÁDOK

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.03.16.

Több mint kétezer, bedőlt lakáshiteles család még az állami bérletet sem tudta rendesen fizetni. 90 százalékuk sorsát sikerült egyenesbe hozni, családonként átlagosan 160 ezer forintból.

Orbán Viktor kormányai az elmúlt nyolc évben leépítették a szociális hálót, befagyasztották és csökkentették a szociális juttatásokat, cserébe főleg a magas keresetűek által kihasználható kedvezményeket adtak – aligha lehet a Nemzeti Együttműködés Rendszerét azzal vádolni, hogy különösebben törné magát a legszegényebb vagy akár csak ideiglenesen nehéz helyzetbe jutott magyarok megsegítéséért.

Üdítő kivétel a Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) felállítása és működtetése, amely bedőlt lakáshiteles ingatlanokat vásárolt fel és adott ki kedvezményes bérletbe a volt tulajdonosoknak, sok ezer családot megmentve így az utcára kerüléstől. A program részben lezárult, bekerülni már nem lehet, a bérlőknek most kell eldönteniük, hogy megvásárolják-e – egy összegben, kedvezményes áron vagy részletfizetéssel – az ingatlant, esetleg maradnak-e bérlők az eddigi feltételek mellett.

A programban fontos szerepet játszottak, játszanak a Máltai és a Református Szeretetszolgálat mentorai. Őket az eszközkezelő azokhoz a bérlőkhöz küldi ki segíteni, akik nagy bérletidíj-hátralékot halmoztak fel, ezért (türelmi idővel és részletekben) rendezniük kell a tartozásukat, ha nem akarják elveszteni a lakásukat.

A két szervezet 2016 óta összesen 2231 háztartást mentorált – közölte a NET Zrt. a HVG-vel. „Az intézkedéseknek köszönhetően a családok 90 százalékánál sikerült elérni, hogy rendszeresen tudják fizetni a lakbért és egyéb, a lakásfenntartással összefüggő költségeiket.” A cég 2016-ban kötött szerződést a két szeretetszolgálattal, a közbeszerzésbe 790 millió forintot írtak, de bevallottan hasraütésszerűen, mivel nem tudták pontosan, mennyi mentorálásra lesz szükség. 2019 elejéig a jellemzően egy–három éves segítési időszak alatt egy családra 160 ezer forintnyi költség jutott. Ez eddig 357 millió forintos összköltséget jelent, a szerződés 2021 végéig él.

Felvethető, hogy ezt a pénzt akár oda is lehetett volna adni a bajba jutott családoknak. Ez azonban nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik nem szorultak hátralékrendezésre. Ráadásul a mentorálási programban részt vevő bérlők nemcsak a hátralékuk lefaragásához kaptak segítséget, hanem ahhoz is, hogyan tudják önállóan egyenesbe hozni a pénzügyeiket, és olyan állapotban is tartani, sőt esetleg tovább javítani...

ITT OLVASHATÓ

SZERETLEK MAGYARORSZÁG - KÖZÖS ELLENZÉKI TÜNTETÉS A SZABAD SAJTÓ ÚTJÁN

YOUTUBE
Szerző: ELLENZÉK
2019.03.15.

Közös ellenzéki tüntetés a Szabad sajtó útján – Szeretlek Magyarország...

ITT NÉZHETŐ MEG

VAKFOLT LETT A KULTÚRA – HEGEDŰS D. GÉZA: NEM CSAK GAZDASÁGI HASZNOT HAJTÓ LÉNYEK VAGYUNK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HAJBA FERENC
2019.03.16.

A magyar történelemben szerintem az a tragikus, hogy szakadékok tátonganak a korszakok között, megszakad a folyamatosság. Más kultúrájú népek folyamatosságban fejlődtek, polgárosultak, a szellemi értékeket természetes módon integrálták magukba – mondja Hegedűs D. Géza színművész, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese, akivel az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója előtti napokban beszélgettünk a hatalom természetéről, a filmekről, a színházról – és a nőkről. Amikor egy ilyen szenvedélyes, nagy formátumú színész megszólal, azt a környezete is hallani szeretné. Találkozásunk helyszínén a presszó közönsége is folyamatosan el-elcsöndesedett: úgy figyeltek rá az emberek, mintha egy előadóesten ülnének.

– Mit csinál március 15-én?

– Elmegyek a Kis-Svábhegy Pethényi lépcsőjéhez, s ott a hegy oldalában nyugvó Kovács J. 1848-as honvéd sírjára teszek egy szál virágot.

– Ki volt az a Kovács J.?

– Egy honvéd, egy közkatona a sok közül, aki 1849 tavaszán, Buda ostromakor Görgey seregében szolgált, és egy Habsburg-ágyúgolyó végzett vele. Ráday Mihály 1989 óta minden március 15-én elhívja barátait, a környék lakóit, a közeli iskola diákjait, és velük együtt ünnepelek, emlékezek én is, egy ismeretlen forradalmár sírjánál. Aki lehetett egy alföldi parasztgyerek vagy egy pesti jurátus, puskaport sohasem szagoló civil legény, de akár egy harcedzett, tapasztalt katona is, akit a családja várt otthon. Ő – sok-sok ezer ismeretlen társával együtt – értünk halt meg. A mi szabadságunkért.

– Önnek mit jelent a szabadság?

– Van az embernek egy belső szabadsága, és van a bennünket körülvevő környezeté, világé, amely nemzetekből, kisebb vagy tágabb közösségekből és az azokat összekötő, esetleg szétválasztó gondolatrendszerekből, szemléletekből, szokásokból, kultúrákból áll össze. Én belül teljesen szabad vagyok. Megadatik a kíváncsiság végtelensége, a gondolataim, a lelkiismeretem, illetve a testem és a szellemem, fantáziám szabadsága. Szabadságomban áll kiteljesíteni magamat a hivatásomban úgy, hogy a valódi teljesítmény estéről estére sikerélménnyel párosulhat. Spiró Györgytől idézek, aki azt mondja egyik írásában: nem szeretem azokat a gajdolókat, akik arról jajonganak, hogy milyen rossz nekik ma, mert ezt erkölcstelennek érzem az elődeinkkel szemben, akik valószínűleg rosszabb, nyomorúságosabb helyzetben léteztek, mégis nekik köszönhető, hogy élünk és itt vagyunk...

ITT OLVASHATÓ

NINIVEI HATALMAK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.03.16.

Orbán Viktor országos cimborája, Mateusz Morawiecki, a lengyelek miniszterelnöke is nyert egy utat a hangszóró mellé, és koszttal, kvártéllyal meg némi zsebpénzzel megfejelve a Puskás Akadémia buszával ő is megérkezett a nagy Budapestre, hogy segítsen a haverjának rázni a rumbatököt. Be is engedték a szeánsz helyszínére, ami már maga döfi, s ha már ott volt, mesélt is nekünk, illetve a lefizetett, lengyel zászlókat rezgető honfitársainak, akikről csak reméljük, hogy tudták, hol vannak, mely illiberális szegletében a világnak.

Ezek az illiberálisok nem cicóznak, szeretnek az emberi lélek gyökeréig hatolni, legendákkal és mesékkel megragadni benne az ősi emberit a Mars-utazás korában, de csak az ősemberiig jutnak sajátlagos sajnálatosan. Morawiecki cimbora is a lengyel és magyar mondavilággal operált, mert szeretik ezek a meséket, hogy andalítsák a tömegeket, ilyen eredetmítoszokkal építgetik a népekben a Jung-féle kollektív tudattalant. Ennek aktiválódásakor pedig az embert megrendült, felkavart érzések töltik el, ami pedig a teremtettség érzése, amikor az egyén rájön, hogy milyen kis része ő a világnak, és ezáltal mennyire kiszolgáltatott.

A vallásos megtérések hátterében gyakran ez a teremtménység-érzés áll. És már helyben is vagyunk, egyenes az utunk a csalfa kereszténydemokráciáig, sőt, az is látható, hogy ismét cipollázták a bávatag rajongókat. Orbán pár nappal azelőtt tette a sorsát a jóisten kezébe ugyanis, felajánlotta mintegy a lelkét a teremtőnek, hogy aztán fiaként születhessen újjá. Tegnap a lengyel cimbi is az égiekhez fordult, eljutva a népek születéséig is, mondván: „a turul és a lengyel fehér sas vezetett el a jobb igazság felé”, sőt, hogy “az egekből fog jönni a segítség”.

Ezek lehetnének testvéri Szuhojok is, ez azonban, lengyelekről lévén szó, kizárható. Föltehetnénk a kérdést is, hogy a nagy, orosz atyához való meglehetősen eltérő érzelmi töltetek ellenére mégis mi a jó francot túrják egymás farát, de az illiberalizmus útjai kifürkészhetetlenek. Van ezeknek egy olyan képességük, hogy a pénz csörgését valami megfoghatatlan bávatagsággá szublimálják, amiben meglelik a nemzetet, és közben minduntalan fölsejlik a balladai homály. Ezt a lengyel sast is Lech, a lengyelek legendás alapítója látta meg először, viszont csak I. Boleszlav pénzérméin tűnik fel nem jól kivehetően, és az is lehet, hogy tyúk vagy éppen galamb...

ITT OLVASHATÓ

MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET 2019-BEN?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2019.03.15.

A Klubrádió élő ünnepi műsora 2019. március 15-én

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

ÜNNEPELJE ÖN IS CSERHALMI GYÖRGGYEL MÁRCIUS 15-ÖT!

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER
2019.03.14.

Már megszokhattuk, hogy a különböző jeles alkalmakkor a Filmalap az interneten ingyenesen hozzáférhető magyar filmekkel kedveskedik. Most sincs ez másképp, március 15. alkalmából a reformkort és a 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikusok nézhetők szabadon a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum videómegosztó csatornáján.

Látható lesz többek között Sára Sándor 1978-as 80 huszár című filmje felújított változata, amely a Lengyelországból hazaszökő Lenkey század történetét dolgozza fel, sokszoros fénytörésben ábrázolva a huszárok fordulatos hazaútját; melynek során meg kell küzdeniük az ellenséges túlerővel, a természettel, de saját illúzióikkal is. A film főbb szerepeit Tordy Géza, Dózsa László, Madaras József, Cserhalmi Györgyés Oszter Sándor alakították.

Megtekintetjük majd a Föltámadott a tengert is, melynek középpontjában az 1848-as forradalom, illetve Petőfi és Bem barátsága áll, a kor ízlésének és ideológiájának megfelelő feldolgozásban. A főszerepeket Görbe János, Makláry Zoltán és Básti Lajos alakították.

Az ünnepi filmválogatásban szerepel még Lugossy László Berlinale Ezüst Medve-díjas filmje, a Szirmok, virágok, koszorúk (1984), mely Cserhalmi György és Őze Lajos főszereplésével készült és a világosi fegyverletétel után játszódik, valamint Bódy Gábor 1980-as Psychéje is.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MÁRCIUS 15-E: AMIKOR AZ ELNYOMÓ ORBÁNI HATALOM A SZABADSÁGRÓL SZÓNOKOL

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2019.03.15.

A szabadságharc és a cenzúra eltörlésének nemzeti ünnepén az elnyomó hatalom papol a szabadságról – és cenzúráz.

Orbán elképesztően zavaros beszédet mondott a Múzeumkertben: a liberálisok, meg Brüsszel nyomják el a magyarokat, a magyaroknak meg joga van a szabadsághoz.

Már felépültek a bóvliárusok pavilonjai, huszárok mobiloznak lóháton, a Fidesz-közeli Valton biztonsági őrei döntik el, hogy kit engednek be a március 15-i ünnepségekre. Rendőri felvezetés mellett állnak a szervezett lengyel bértapsolók buszai, lengenek a lengyel zászlók a magyar nemzeti ünnepen. Viktoriánus "nemzeti" ünnepet ül az ország.

Az MTI eközben kicenzúrázta a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) közleményét, mondván, hogy az a szabályzat 14.2. pontjába ütközik. A hivatkozott pont szerint „a közlemény nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit.“ (Az MTI-nek ugyan már semmilyen jó híre nincsen, mint a fenti gyakorlatból is látszik.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is győzött a cenzúra és a szervilizmus: Petőfi egyik költeményét cenzúrázták ki. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar március 14-i ünnepsége alkalmából felkeresett egy általános iskolát, hogy két diák mondjon verset a nemzeti ünnep alkalmából. Az egyik nyolcadikos diáknak Petőfi Sándor Magyar vagyok című versét kellett megtanulnia. Az iskolaigazgató és a fiú magyartanára már ekkor jelezte, hogy előfordulhat: a vers utolsó versszakát nem kell majd elmondania...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ERŐTLEN BESZÉDE UTÁN AZ ELLENZÉKÉ A DÉLUTÁN – MÁRCIUS 15. PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.03.15.

Sűrű nap a mai, délelőtt zászlófelvonás, klímasztrájk és Orbán-beszéd is volt, délután pedig az ellenzéki pártok és civil szervezetek közös demonstrációját tartják meg. És lesz még egy klímatüntetés is.

A korábbi eseményekhez hasonlóan az összellenzéki tüntetést is élőben közvetítjük:...

ITT NÉZHETŐ, ITT OLVASHATÓ

TÖMEG: VIKTOR! SZERETÜNK, VIKTOR! SZERETÜÜÜNK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.03.15.

Na végre, itten van március idusa. Iduskája. Összecsődültek a népek, hogy láthassák a bálványt, országunk hős vezérét, a szabadság zászlóvivőjét. Van bőven zászló, amit lehet vinni. Magyar zászló is, székely zászló is, lengyel zászló is. Uniós pont nincs, biztosan nem engedték be a biztonsági őrök. A műsorvezető arról mesélget, hogy fel van ajánlva az ország Máriának és a kis Jézusnak, ez még ma is így van. Most vonulnak fel a történelmi zászlók.

Felolvassák az ünnepi műsor résztvevőit. Rendezte: Vidnyánszky Attila. Taps.

Himnusz után hajrá Magyarország, hajrá magyarok kiáltások a tömegből. Hegedülés van és iskolai szavalókórus. Még a nap is kisütött közben, ami jó hír. Egy ember erősen ordít valamiért (talán a hegedülést szeretné túlkiabálni), hogy a történelmen átívelő híd van, amin ott állnak apák és fiúk. Az anyák és a lányok alighanem leszorultak, vagy otthon maradtak szülni.

Műsor van ünnepileg. A művészek annyira izgalomba jöttek, hogy nem nagyon megy az együttszavalás, de nem baj, biztosan váratlanul jött a március 15 és nem volt idő összepróbálni.

Döngölik a csűrt, a magyar nép önfeledt öröme túlcsordul. Szavalunk nemzetileg. Az egyik kisfiú picit túlmozgásos. Alighanem a nemzet színészének készül vagy csak elragadta a hevület. Most jön Lengyelország miniszterelnöke. A felcsapó éljenzésből az is kiderül, hogy elég sok lengyel szurkoló érkezett ünnepelni. A zászlók alapján el is foglalják a dobogóhoz közeli helyeket. Úgy tudja a lengyel miniszterelnök, hogy ez itt a szolidaritás ünnepe. Hoppá, Európa is előkerült – nem szép dolog egy fideszes ünnepen -, de az utolsó pillanatban sikerült korrigálni Istennel, aki majd megsegít minket.

Felcsapott a Viktor! Viktor! üvöltés és egy idegőrlő kappanhang. Hupsz. Maga a nagy magyar miniszerelnök az. Most mesél arról, mi mindent adtak nekünk a lengyelek, akik meg is változtatták a történelmet. Ezért megemeli a kalapunkat. Ezer éve barátok vagyunk és romantikus nagy kaland ez. De most látványos felemelkedés jön, reneszánsz és hajdan volt nagyságunk ível felfelé. Végre úgy élhetünk, ahogy mindig is szerettünk volna. Hát én el is hiszem, hogy az Orbán család már úgy él, de speciel elég sokan kimaradtak a jóból...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN GYÁVA, DE EU-ELLENES, FASISZTA BESZÉDET MONDOTT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.03.15.

Orbán ugyan gyáva és képmutató beszédet mondott, mert nem használta azokat a szavakat, amelyeket eddig, de lényegében ugyanazt mondta, amiért nincs helye Európában. Tagadta az európai értékeket, támadta az Európai Uniót, a magyar szabadságra leselkedő veszélynek mutatta be “Brüsszelt”, a “birodalmat”, és ezzel az Uniót vezető Európai Néppártot. Hazug frázisokkal megtöltött, klasszikus fasiszta beszédet mondott, amelyben a “szabadság” emlegetése az ő szájából ráadásul 1848 meggyalázását jelenti.

Akinek már az is valami, hogy Orbán szóban nem ismételte meg a Soros-Juncker plakátok hazugságait, évek óta először nem említette név szerint Soros Györgyöt, csak “birodalom” néven gyalázta és támadta az Európai Uniót, az hazudhatja azt, hogy Orbán visszafogott beszédet mondott, vagy “rálépett a fékre”, és megpróbált megfelelni az Európai Néppárt elvárásainak, de ebből egy szó sem igaz.

Orbán meghívta az ugyancsak illiberális fasiszta államot építő lengyel miniszterelnököt, és a lengyel-magyar barátságról szónokolt, ami azért súlyosan sértő mindkét nép számára, mert eddig ez mindig az önkénnyel szembeni összefogást és egymás segítését jelentette a bajban. Ma a “baj” az, hogy mindkét népnek jogtipró, elnyomó, fasisztoid kormánya van, amelyeket emiatt egyformán bírál az Európai Unió, a jogállami elveket, a demokratikus normákat megkövetelve. Az az összefogás, amely az önkény és az elnyomás talaján áll, meggyalázza a két nép valóban történelmi barátságát.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök meghívása maga is egy provokáció az Európai Unióval szemben, és egy nyílt elköteleződés az antidemokratikus illiberális és fasiszta rendszerépítés mellett. Egyben egy buta és primitív fenyegetés Nyugat-Európa szabad és demokratikus államaival, illetve az általuk létrehozott Európai Unióval szemben. Fenyegetés, hogy ha Orbán kirúgják a jobboldali kereszténydemokrata pártszövetségből, akkor majd lengyel fasiszta barátaival alapít egy másik pártszövetséget. Ennek érdekében nem győzött hízelegni a lengyel miniszterelnöknek. Kalapját lengetve köszöntette a lengyel jogtipró rendszert, amit szintén a lengyel néppel azonosított.

Másrészt azzal fenyegette az egér az oroszlánt, hogy majd a lengyelekkel ő felvirágoztatja Közép-Európát, és a “hanyatló Nyugattal” szemben “közép-európai reneszánszt” csinál. Megjegyezzük, hogy európai uniós támogatások nélkül Orbán hazug, elnyomó, koszos rendszere már nem is élne. Csak emlékeztetünk arra, hogy eddig csaknem egymillió magyar szökött el a nagy orbáni “reneszánsz” elől, mert az orbáni reneszánsz “1944” reneszánsza, ahogy azt a Kossuth-tér is mutatja, méghozzá a holokauszt, az antiszemita “keresztény Magyarország” reneszánsza, amelynek egyenes folytatása a “kereszténynek” mondott fasiszta állam, a NER. Orbán “elsöprő erejű, magasba lendülő közép-európai reneszánsz” megismétlésére készül, de előbb ki kéne pucolni a gatyát, ahogy ott áll a “birodalom” szőnyegének szélén, és kellene néhány ügyeletes orvos, mert a kórházak előbb bezárnak, mint ahogy összedőlnének. Ezzel szemben az üres futballstadionok virágoznak...

ITT OLVASHATÓ

TÖBBMILLIÁRDOS ALAPPAL SEGÍTENÉNEK A KÜLFÖLDI MAGYAROK

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.03.15.

Sokat elmond a mai magyar állapotokról, hogy Londonban jegyezték be azt a szervezetet, amellyel közvetlenül a vidéki Magyarország, közvetetten az egész ország jövője szempontjából terveznek fontos dolgokat Angliában élő magyarok. „Ne halat adjál az éhezőknek, tanítsd meg őket halászni” – ez is lehetne a Magyar Demokrácia Alap mottója: megfelelő ismeretekhez és információhoz juttatni az attól elzárt vidéki magyarokat, hogy „saját maguk jöjjenek rá, mikor vannak félrevezetve, mikor hazudnak nekik, hogy meg tudják különböztetni az igazat a hamistól és hazugtól” – fogalmaztak a Hírklikknek a kezdeményezők közül Pokorádi Gábor és Szente Zsolt. Hivatalosan júniusban terveznek indulni a pártsemleges akcióval, jelenleg az előkészítés folyik, részeként pedig szombaton Londonban Márki-Zay Pétert látják vendégül.

A magánegészségügyben, illetve a bor és hajógyártásban érdekeltségekkel rendelkező, évek óta sikeresen vállalkozó két fiatal magyar szakember, Pokorádi Gábor, illetve Szente Zsolt azon sok-sok külföldön egzisztenciát teremtett magyar fiatalok közé tartozik, akik, bár egy jobb élet reményében elhagyták a Magyarországot, de szülőföldjüket továbbra is hazájuknak tekintik és felelősséget éreznek iránta. Hosszabb ideje tanakodnak azon, hogyan tudnának a külföldön élő magyarok tenni a magyarországi helyzet javításáért – emlékezhetünk arra például, milyen aktivitást tanúsítottak a tavalyi országgyűlési választásokat megelőzően, majd a rabszolgatörvény kapcsán kirobbant demonstrációsorozat idején. Voltak is akcióik, például az a közvéleménykutatás, amely megmutatta, hogy sorstáraik kétharmada az ellenzék mellett teszi le a voksát. Mindig igyekeztek odaállni a jó ügy mellé, például – sok külföldi honfitársukhoz hasonlóan – csatlakoztak a Momentum Nolimpia kampányához.

De nem pártszinten látják csak fontosnak az aktív részvételüket a káros magyarországi folyamatok megállításában, megfordításában, s kezdeményezésüknek sincs és nem is lesz semmi köze egyetlen párthoz sem – szögezték le a Hírklikknek...

ITT OLVASHATÓ

VESZÉLYBE SODORJÁK AZ EGYHÁZAK A SIKERES FALUSI ISKOLÁKAT

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.03.14.

A magyar iskolák általában alig tudnak mit kezdeni a gyerekek otthonról hozott hátrányaival. Helyi szinten azonban vannak sikeres iskolák, akár csak néhány kilométerre olyanoktól, ahol minden erőfeszítés kudarcba fullad. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói azt vizsgálják, mi okozhatja ezeket az eltéréseket. Kiderült, hogy a kis, falusi iskolák a legeredményesebbek, akár azért, mert annyi továbbképzésre küldik a tanáraikat, akár azért, mert dolgozik ott egy nagy tekintélyű, elhivatott pedagógus. Közben viszont ezek az intézmények is veszélyben vannak, mert a jobb helyzetű szülőknek ez nem elég, sokan inkább a szomszéd település egyházi iskolájába viszik a gyereküket. 

Vajon mitől függ, hogy egy iskola képes-e kezdeni valamit a hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel? Miért van az, hogy bizonyos településeken a legrosszabb körülményekből érkező gyerekek is középiskolába mennek, máshol meg nem? Hogyan befolyásolják ezt a tanárok, és milyen hatással bírnak a tágabb környezet szereplői, a helyi vezetők vagy a nem roma szülők?

Rendszerszinten a magyar iskolák alig képesek ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat. Ezt általában a PISA-mérések szokták megmutatni, legutóbb ebben a cikkben írtunk róla. Helyi szinten azonban találunk olyan iskolákat, amelyek a nehéz körülmények közt is sikeresek. Ugyanígy előfordulhat, hogy néhány kilométerrel odébb, egy hasonló helyzetű településen már kudarcba fullad a tanárok erőfeszítése.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársai, Papp Z. Attila, Neumann Eszter és Patákfalvi-Czirják Ágnes egy most futó kutatásban olyan sikeres általános iskolákat vizsgálnak, amelyek tartósan kiugró eredményeket értek el a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában. Ezeket aztán olyan intézményekkel hasonlítják össze, amelyek hasonló adottságú településen működnek, mégsem olyan sikeresek. Most összefoglaljuk az első eredményeket, amelyekről bővebben a teljes tanulmányban olvashat...

ITT OLVASHATÓ

SOROSOZÁS HELYETT CSAK BIRODALMAZOTT ORBÁN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.03.15.

Se Juncker, se Soros, így a birodalom volt a legerősebb kifejezés, amit Orbán Viktor miniszterelnök megengedett magának március 15-én. Ilyen semmitmondó beszéde régen volt.

A korábbiakhoz képest nagyon visszafogott március 15-i beszédet mondott Orbán Viktor: Soros György nevét egyszer sem ejtette ki a száján, Brüsszelezni sem támadt kedve, a migrációt is alig emlegett.

Orbán Viktor előtt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki beszélt, főképp a lengyel-magyar barátságról, a legerősebb mondata az volt, hogy a magyarok és lengyelek az igazságért harcolnak, Európa érdekében.

Orbán is ezen a vonalon folytatta, azt mondta, a lengyelek nélkül Magyaroszág sem lenne szabad, Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. II. János Pál pápával és a Szolidaritással megváltoztatták a történelmet - mondta. A miniszterelnök szerint a két nép szenvedéstörténete közös volt a 20. században, most viszont

egy látványos közép-európai reneszánszra készülünk, egy felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk...

ITT OLVASHATÓ

FUT ORBÁN, A GYÁVA...

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.03.15.

...Nehéz lenne meghatározni, hogy pontosan mit is akart mondani, mi volt beszédének az igazi veleje. Mert igen: szónokolt a szabadságról, a magyarság összefogásáról, a lengyel-magyar barátságról, Közép-Európa jelentőségéről, és volt egy kis brüsszelezés is, a magyarság folytonos győzelmeiről a birodalmak felett, a kereszténység jelentőségéről, és megismételte korábbi történelmi áttekintését is. Eszerint ugye 1848-ban a magyarok harcoltak a legtovább a szabadságukért, 1956-ban a magyarok fordultak szembe a világ legnagyobb ármádiájával, és mi magyarok voltunk, akik megállítottuk a migránsok invázióját.

De mondott olyat is Orbán Viktor, hogy alulmaradni és nem behódolni, győzelmet jelent. Meg azt is, hogy számunkra a szabadság maga az élet. De nem beszélt arról, amiről kellett volna, kikerült minden olyan mondatot, amely valamelyest eligazított volna bennünket, mire is készül a magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke. Kijelenthetjük: gyáva beszéd volt. És eltérően Orbán Viktor eddigi beszédeitől, egyetlen igazán megjegyezhető mondatot sem tartalmazott. Mondhatnánk: nacionalista szónoklat volt, igazi mozgósító erő nélkül. Mondhatjuk: a liberális Európa elleni szónoklat volt, de valódi cél kijelölése nélkül. Mondhatjuk: Közép-Európa egységét kiemelő beszéd volt, de inkább tűnt egyfajta szánalmas belekapaszkodásba a geopolitikailag jelentősebb Lengyelországba.

Összességében azt mondhatjuk: az erős vezető ezúttal gyengének bizonyult, tulajdonképpen megfutamodott saját maga elől is. Ezúttal még a harci kürtöt sem fújta meg. Egyszerűen csak gyáva volt. És bár az imént azt írtam: nem hallhattunk tőle ezúttal egyetlen megjegyezhető mondatot sem, nos mégis cáfolom magam, ideírom újra ezt a gondolatát: „alulmaradni és nem behódolni, győzelem.

ITT OLVASHATÓ