2020. január 26., vasárnap

ROGÁN ANTAL OLAJRA LÉP?

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.01.26.


Pontosan öt évvel ezelőtt „Kiflikommandó” című jegyzetemben – az akkor meghirdetett és minden normális ember által agyrémnek nevezett „elvárt árcsökkenés” kapcsán – némi malíciával az alábbiakat írtam Rogán Antalról:

Az egységparancsnok kipróbált, megbízható katona, saját meghatározása szerint: nem urizáló parasztgyerek. Ismert pártaktivistaként, évekkel ezelőtt a híres-hírhedt bérkommandót irányította nagy lelkesedéssel, viszont kevés hozzáértéssel. Felsőbb parancsra az üzleti szféra béremelési gyakorlatát akarta elszánt csapatával ellenőrizni és befolyásolni, és közben megismertette az országgal az „elvárt béremelés" addig ismeretlen fogalmát. Ami originálisan ostoba felvetés volt, hiszen közgazdaságilag értelmezhetetlen a kifejezés. (…)Telt-múlt az idő, a mozgékony kis egység feloszlott, az ifjú parancsnok leszerelt, és ismét – már nem reguláris csapat élén – a köz szolgálatára jelentkezett. Küzdőszellemét nem veszítve, polgármesterként, képviselőként, bizottsági elnökként és frakcióvezetőként szolgálta/szolgálja pártját és a dolgozó magyar népet.

De ki emlékszik már a közröhej tárgyát képező bér- majd kiflikommandóra?! Főhősünk azóta minden tekintetben nagyot lépett előre. Vagyonos ember és miniszter lett, sokat szorgoskodott a letelepedési kötvények értékesítése körül és nemzeti propagandafőnökként sok száz milliárd forintot költhetett a primitív kormányzati sajtókampányokra. Néha helikopterre is szállt a vidékről elszármazott fiú, és arra is volt energiája, hogy felesége üzleti előmenetelét segítse. Voltak jó éttermek, nagy utazások: százezres táskák, milliós órák és állandóan „bővülő” lakások. Feltört tehát a falusi srác – nem is kicsit...

NEM RÚGJA KI ORBÁNT A NÉPPÁRT, MOST MEGMUTATHATJA, HOGY Ő DÖNT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.26.


Azzal bizonyíthatja Orbán, hogy valóban maga dönt a sorsáról, ha nem ugyanúgy határoz, ahogyan a Néppárt. Mint ismert, a rendíthetetlen hős a felfüggesztésekor is ragaszkodott ahhoz a látszathoz, mintha maga döntött volna saját felfüggesztéséről, és könyörületből (még inkább butaságből és elvtelenségből) a Néppárt meg is engedte, hogy ez a látszat keletkezzék. Amikor felmerül, hogy a felfüggesztést végül a kirúgás követi, Orbán azonnal arról beszél, hogy őt nem lehet kirúgni, ő maga távozik, ő dönt arról, hogy elhagyja a Néppártot.

Erre készen állnak a propaganda sablonjai, miszerint a Néppárt Soros befolyása alá került, túlságosan balliberális irányt vett, és főleg bevándorláspárti, ami Orbán szerint valami furcsa módon összefügg a keresztény jelleg elvesztésétől is, ami abszurd és nonszensz. Orbán szekere rúdja már annyira kifelé állt, hogy a keresztényfasiszta frakcióba való esetleges átlépéséről is folytatott már tárgyalásokat, ezzel is ijesztgetve a néppárti bölcsteleneket. Ennek kapcsán már tényként emlegette keresztényfasisztáival, mint Novák Katalin, hogy a Néppárt már nem elég keresztény (és főleg nem elég fasiszta).

A Néppárt minősítése nyomán Orbán egyetlen logikus és elvszerű lépése a kilépés lenne, különösen most, amikor újra felerősödtek azok a hangok, hogy a német kereszténydemokraták megint megvédik, és Orbánt megpróbálják lebénítani azzal, hogy a Néppárton belüli fogságban tartják. Ez azonban kétélű fegyver, mert Orbán a néppárti védelem alatt tovább radikalizálhatja fasiszta rendszerét, és terjesztheti a leprás illiberális kórt egész Európában. Ez mérgezi a Néppártot is, és faragja, erodálja a Néppárt hitelét is...


BORKAI ZSOLT HELYÉRE VÁLASZT POLGÁRMESTERT GYŐR – PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2020.01.26.


Tavaly ősszel egyértelműen Győrre figyelt az ország, köszönhetően Borkai Zsolt ügyes-bajos dolgainak. A szexvideója nyilvánosságra kerülése után is újraválasztott polgármester ugyan lemondott végül posztjáról,az időközi választást január 26-ra tűzték ki.

És bár előzetesen arra lehetett számítani, hogy Győr ismét forrongó kampányüzemmódba kapcsol, valójában kifejezetten érdektelenre sikeredett az elmúlt néhány hét.

Pedig nem kis tétje van a mai választásnak: miután ősszel az ellenzéki együttműködés Budapesten és több nagyvárosban is megtörte a Fidesz 10 éves sikerszériáját, nagy kérdés, hogy vajon az akkori optimizmus kitart-e, és ha igen, meddig. Ehhez képest Győrben már az ellenzéki polgármester-jelölt megtalálása sem ment zökkenőmentesen, és maga a kampány sem sikerült látványosra.

Hogy ezek után sikerül-e a Fidesznek megtartania a várost, vagy az ellenzék újabb győzelmet könyvelhet el magának, az legkésőbb ma estére kiderül.

Az eseményeket percről percre követjük a Mércén, két kollégánk a helyszínről tudósítja az eseményeket, este pedig a Partizán műsorának vendégeként várjuk majd, hogyan választott Győr...

MIÉRT A FUTBALLISTÁK FIZETÉSE SÉRTI LEGINKÁBB AZ IGAZSÁGÉRZETÜNKET? - (PODCAST)

24.HU/ZICCER
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA, KELE JÁNOS
2020.01.26.



Ezen a héten Balassa Levente pszichológus, életegyensúly tanácsadó került Ziccerbe, hogy elmagyarázza, milyen mentális hatásai lehetnek a magyar élsportba áramló hatalmas pénzösszegeknek. Vajon egészséges a szélsőséges olimpia-központúság? És miért épp a futballisták fizetése csípi az emberek szemét? Akik kérdeznek: Kálnoki Kis Attila és Kele János.

A VEGYESHÁZASSÁGOK ÉS A HAGYOMÁNYOK TOVÁBBADÁSA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.26.


A vegyesházasságok már csak azért is izgalmasak, mert nehezebb kiismerni a másikat, talán a nyelvi nehézségek miatt. Ráadásul a kulturális különbségek is állandó felfedezni valót jelentenek.

Vajon milyen hagyományokat örökít tovább az ember a sajátjai közül egy vegyesházasságban? A kérdésről Zsófi töprengett el az év végi ünnepek idején, de gondolatai természetesen nem csak olyankor érvényesek.

„Az én agyamban a 2019-es karácsony előtt robbant be a bombasztikus felismerés, hogy a klasszikus, magyar, karácsonyi hagyományaim közül vajmi keveset örökítek tovább.

E mögött nincsen semmi dráma, csupán praktikus okok, egyrészt a nagyobb horderejű utazgatás, amit december végén művelünk, másrészt pedig az, hogy a francia hagyományokat is be kell engednem hozzánk karácsonyozni.

A suliban Korinának mesélte egy osztálytársa, hogy hozzájuk a Jézuska hozza a karácsonyfát december 24-én. Meglepődve mesélte ezt nekem, én pedig hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak. Mi ugyanis együtt díszítjük fel a fát és általában együtt is választjuk ki már jó két héttel karácsony előtt és még aznap vagy másnap feldíszítjük.

Nálunk nincs értelme 24-én fát állítani, mert vagy előtte vagy utána utazunk el egy hétre Nantes-ba a családunk francia részével találkozni, így alig élveznénk az ünnepi hangulatot a lakásban. Igaz, engem már 21 évesen megfertőztek ezzel a szokással az amerikaiak New Yorkban, akik szintén már december elején feldíszítik a karácsonyfáikat.

Mégis, be kell látnom, hogy ez nem az én hagyományom, viszont én szeretem és praktikus, arról ne is beszéljünk, hogy ha már gyerekek vannak, akkor nem kell őket elpaterolni sehová a díszítés idejére.

A másik kardinális kérdés a karácsonyi menü. A nagyszüleimnél, amennyire emlékszem, mindig rántott ponty volt krumplisalátával és bejgli. Ivo nem szereti a pontyot, én pedig nem vagyok oda a krumplisalátáért, ezért ez azonnal kiesett.

A bejgli az egyetlen, megnyugtatóan fix pont az életemben, hiszen azt mindenkit szereti, és az én lelkemet is megnyugtatja, hogy őrizzük a hagyományt. (...)

Anyósom minden évben új, titkos karácsonyi menüvel készül, számára ez izgalmas, nekünk pedig meglepetés. Nekem viszont kell egy fix pont az állandóan változó életemben, így tovább agyaltam.

Egyszer csak bevillant, hogy a harcsapaprikást mindenki szereti és az mégiscsak beleilleszthető a hagyományos szentesti hal kategóriájába, még ha nem is rántott. Bingó!

Imádok Nantes-ba utazni és a férjem családja is egy fantasztikus csapat, arról nem is beszélve, hogy a hat unokatestvér imádja egymást (öt fiú és Korina) de azért néha, egyetlen röpke pillanatra egy picit irigykedve gondolok azokra a családokra, akik egy városban laknak a rokonsággal, vagy ha mégis egy másik városba igyekeznek a nagyszülőkhöz, akkor autóval 2-3 óra alatt azt megtehetik.

Aztán elszáll ez a gondolat és újra belelkesedek, a francia sajtokra és borokra gondolok, Korina és jómagam francia nyelvtudásának csiszolgatására, az unokatesók örömére, ahogy együtt játszanak, no meg az ottani barátnőimre és máris indul a logisztika a fejemben. (...)

Így történhet meg az, hogy mi karácsony másnapján bőröndöt pakolunk és reptérre loholunk, hogy este már Nantes-ban fekhessünk le aludni. Illetve előfordult már az is, hogy a francia családi karácsonyt december 31-én délben tartottunk, mert csak addigra ért oda mindenki, délután pedig már az esti, szilveszteri házibulira készülődtünk.

A mi családunkban, mint látható semmit sem lehet állandósítani, de lassan kezdek már hozzászokni.”

Az eredeti posztot itt olvashatjátok el...

VISSZAPILLANTÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BÓCZ ENDRE
2020.01.24.


A Ménesi úti Bibó kollégiumban 1988. március 30-án 37 fiatal alapította azt a szervezetet, amely „liberális, radikális, alternatív erő” kívánt lenni az alakuló politikai erőtérben. E szervezet vette fel a Fiatal Demokraták Szövetsége nevet. Ennek rövidített változata a Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) mozaikszó –– de miután a „fides” betűsor (hangalakja: fidesz) a latin nyelvben a hit, bizalom tárgyi jelentésű főnév írásképe, a névválasztás – akár ennek az összefüggésnek a tudatában történt, akár ösztönös volt – telitalálatnak minősíthető.

A szervezet a korabeli tételes jogi szabályozás szerint törvényes volt. Az MSZMP Politikai Bizottsága ugyan adminisztratív fellépést igényelt volna ellene, a hatóságok azonban a törvényes jogalap hiányára hivatkozva ezt elhárították.

A kezdetben szinte „szabadcsapat” módjára működő Fideszt a nyilvánosság előtt szóvivői – köztük az akkor még csorbítatlan hitelű Orbán Viktor – jelenítették meg. Sajtóbeli és egyéb – sokszor újszerű, látványos – szerepléseik az ismertségüket és a népszerűségüket rohamosan növelték. 1989 tavaszára felzárkóztak a Szabad Demokraták (különböző neveken az adminisztratív üldözés ellenére már az 1970‑es évek óta működő) Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum mellé mint ellenzéki szervezet, és alapítóként vettek részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Nagy Imre újratemetése alkalmából a Hősök terén tartott, merész hangvételű beszéde Orbán Viktort méltán tette országosan ismertté; nem túlzás tehát, ha ezt tekintjük párját ritkító pályafutása kezdőpontjának.

Sikeresen pályáztak az akkor még nem démonizált Soros György alapítványánál, és az onnan kapott jelentős anyagi támogatással olyan – létfontosságúnak bizonyult – infrastruktúrához juthattak, amely lehetővé tette, hogy országos hálózatot építsenek ki. A Soros-ösztöndíj elnyerése – mint a tehetségnek egy hozzáértőkből álló, rangos és igényes testület részéről való elismerése – akkoriban vitathatatlan tekintélyt adott, és a Fidesz esélyeit is inkább javította, mint csorbította az, hogy a szervezetet Soros György alapítványa támogatja; ha ezt néhány állambiztonsági beosztott talán gondolta is, senki nem mondta róluk, hogy Soros ügynökei. A tőle kapott támogatást manapság – gondolom – csak azok felejtenék el szívesen, akik (mint a párt jelenlegi vezetői közül sokan) tudják: önmagukat és egész pártjukat is becsmérlik, amikor ezt a kifejezést megbélyegző felhanggal próbálják használni.

Az 1990. tavaszi választások kampányában jelöltjeik javarészt tiszta arcú, nyílt tekintetű, többségükben jó megjelenésű, felkészült és okos fiataloknak mutatkoztak. Törekvéseik tisztességének megkérdőjelezésére sem volt ok. Hitelüket növelte az, hogy nem volt „politikai múltjuk” – azaz a korábbi rendszerben alapszervi KISZ-titkári tisztséget is legfeljebb csak néhányan viseltek valaha, szélesebb körű ismertséggel járó politikai tevékenységet nem folytattak. A politika ellenzéki térfelének más akkori szereplőjéhez mérve tehát többnyire „zöldfülűeknek” számítottak, és – szimpátia ide vagy oda – siker volt, hogy végül a listájukra kapott közel félmillió szavazattal a pártok versenyében az ötödik helyet szerezték meg, a vártnál kevesebb, 22 parlamenti mandátummal. Képviselőik új – és talán a szokottnál érdesebb – hangot ütöttek meg mind az Országházban, mind a politikai élet egyéb fórumain. Sokan megütköztek például azon, hogy valamelyikük a parlamentben „hazug”-nak nevezte Jeszenszky Géza külügyminisztert. Manapság az ilyesmi már aligha váltana ki feltűnést.

Az SZDSZ és a Fidesz által képviselt liberalizmus népszerűsége ekkoriban növekvőben volt, amit igazolt az emlékezetes „négyigenes népszavazás” sikere is.

Kezdetben Orbán Viktor és pártja az akkor az MDF-kormányhoz viszonyítva „baloldali” ellenzékben politizált. A párt 1992-ben a Liberális Internacionáléba kérte a felvételét, bár elnöke már akkor arról értekezett, hogy a – közelebbről meg nem határozott – „polgári középerőknek” kellene az országot kormányozniuk.

1993-ban a Fidesz új szervezeti modellre tért át. Eltörölték a 35 évet mint felső korhatárt, az addigi vezető testület (a választmány) helyét elnökség vette át, s ennek élére Orbán Viktort választották. Érzékelve a jobboldali politika népszerűségvesztését, liberális siker reményében az országgyűlési választások második fordulója előtti kölcsönös visszalépésekben egyeztek meg az SZDSZ-szel, de az az MSZP fölényes győzelme után vele alakított kormánykoalíciót.

Az Antall- és a Boross-kormány idején is ellenzéki Fidesz változatlanul népszerű volt, de az 1994. évi választáson elért – és a korábbinál valamivel gyengébb – eredménye ismét messze elmaradt a várakozásaitól, és most továbbra is maradt ellenzékben. A politikai mezőnyben a Magyar Demokrata Fórum gyengülése folytán a polgári szektor jobboldalán vezetői szerepkör kínálkozott elfoglalhatónak, és Orbán Viktor erre vetett szemet.

Pártja 1994. évi tisztújító kongresszusán kifejtette, hogy az MSZP–SZDSZ baloldali blokkjával szemben megőrzendő a polgári fordulat esélye, a Fidesz pedig az önjellemzését úgy pontosította, hogy „szabadelvű, de polgári” párt, sőt, a „Polgári Párt” kiegészítést pártja nevéhez hozzá is toldotta, és „A polgári Magyarországért” címmel új pártprogramot is hirdetett. Együttműködési megállapodást kötött korábbi ellenfeleivel, a Magyar Demokrata Fórum maradványaival, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párttal és a Barankovics István nevével fémjelzett egykori, rendkívül hányatott sorsú párt utódjával, a Kereszténydemokrata Néppárttal. Felhagytak azzal a szokásukkal is, hogy – a magát akkoriban még ateistának valló elnökükkel az élen – a kereszténydemokrata frakció ülésterembe érkező képviselőit „Térdre, imához!” szavakkal köszöntsék. Azt, hogy ez a szokás vajon csupán (ízléstelen) tréfából vagy gúnyból fakadt, döntse el ki-ki maga.

Szembeszökő változás és Orbán Viktor részéről elismerésre méltó személyes teljesítmény, hogy a korábban szinte szabadcsapatként viselkedő pártját, a parlamenti frakciót is beleértve, fegyelmezett, szinte praetoriánus cohors­szá, vagy, XX. századi politikai hasonlattal élve, lenini fegyelmű párttá kovácsolta, amely egy emberként követte őt a nyaktörő világnézeti és politikai fordulat végrehajtása során. Az még komolyabb (színészi?) teljesítmény, hogy ő maga áhítatos arccal volt képes egyházi rendezvényeken mutatkozni, ha a helyzet kívánta, kálvinista (református) létére térdre vetni magát, és – igaz, erre csak jóval később nyílt alkalma – megcsókolni a római pápa gyűrűs kezét (gyűrűjét?) is...


NYOMORBA TASZÍTOTT KULTÚRA - TGM: A MAGYAR ÉRTELMISÉG ÚGY DÖNTÖTT, HOGY BEAVATKOZÁSA A KÖZÉLETBE ÉRTELMETLEN ÉS REMÉNYTELEN

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: VÁRADI JÚLIA / KLUBRÁDIÓ
2020.01.25.


Kivéreztetés. Ez a fogalom jellemzi a legjobban azt, ami a magyar kultúrában folyik. A hatalom célja az autonómia megszüntetése, a kivéreztetés, hogy aztán párhuzamos intézmények jöjjenek létre, amelyeket már hűbéresek, illetve lojális vezetők irányítanak. Nem arról van szó, hogy nincs pénz kultúrára. Van, de aki kapja, annak tudnia kell, hogy az Orbán Viktortól érkezik. Mindenki neki, nekik legyen hálás. Bozóki András volt kulturális miniszter úgy látja, hogy a művészeket ilyen alamizsnákkal nem lehet megvásárolni. Hiába cél az elhallgattatásuk, az nem fog sikerülni.

Tamás Gáspár Miklós filozófus meglehetősen sötét képet festett a kultúra állapotáról, az értelmiség lehetőségeiről. Emlékeztetett arra, hogy Boross Péter korábbi miniszterelnök –akinek nagy tekintélye van a mostani kormány körében - épp minap fenyegette meg azokat az egyetemeket, amelyek nem a „megfelelő” ideológiát terjesztik. TGM arról is beszélt, hogy megfenyegetnek, kompromittálnak embereket, ösztöndíjakat hoznak létre, amelyek célja látszólag például az írók segítése, valójában az írók ellen vannak.

Kevesebb szó esik róla, de fontos, hogy lepusztult a kultúra infrastruktúrája is. Magyarországon nincs műemlékvédelem, egyszerre van bezárva több jelentős múzeum, könyvtár, egyebek között Orbánnak a Várba költözése miatt. Művészek, értelmiségiek nyomorognak. A cél egyértelmű: a választások előtt el kell hallgattatni az értelmiséget.

Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar értelmiség szép hagyománya, a hatalommal szembeni ellenállás, a távolságtartás, a függetlenség elveszítette jelentőségét. Ez a réteg úgy döntött, hogy beavatkozása a közéletbe reménytelen és értelmetlen. A filozófus azt mondja, ezen nincs mit csodálkozni, amíg az ellenzéknek egy programja van, nevezetesen, hogy szavazzuk le Orbán Viktort, aztán majd lesz valami. Persze ez is több, mint a semmi.

MIT KELL TUDNI A POPULIZMUSRÓL?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.01.25.



"Az az érzésem, hogy a most feltörekvő új rendszerek sokkal veszélyesebbek, mint amilyennek érzékeljük őket napjainkban. Megvan a maguk dinamikája – lásd Orbánét, Trumpét, Putyinét, Erdogánét".

Tulajdonképpen rendjén való, hogy Orbán keresztény demokráciáját illiberálisnak hívjuk, hisz a keresztény értékek eredendően illiberálisak. Azonban a magyar kormányfő ennek zászlaja alatt sokakat kelepcébe csalt, mert az illiberalizmusra alapozva a demokráciát bontja le. Álca ez tulajdonképpen, amivel migrációs politikáját fedi le. Hogy milyen veszélyes utat jár a kormány, arról beszélgettünk a CEU-n előadást tartott politika-filozófussal, történésszel , a német Jan-Werner Müllerrel, aki az amerikai Princeton Egyetem oktató professzora.

Egy órán át hallgatva önt a dugig megtelt teremben a CEU-n, már-már úgy tűnt, hogy a keresztény demokrácia felkent papja, ezért elsőre egy határozott választ szeretnék kérni öntől, méghozzá arra, az előadása címében feltett kérdésre, ami így hangzott: a keresztény demokrácia illiberális demokrácia?

A keresztény demokrácia bizonyos elemei természetesen az illiberális fogalomkörbe tartoznak, mint például a család hagyományos értékfelfogása vagy az egyed autonómiájának tiszteletben tartása – nyilatkozza rádiónknak Jan-Werner Mueller politológia professzor a Princeton Egyetemről, akinek a populizmusról írott könyve bestseller lett. Ugyanakkor a manapság szemünk zajló változásokban a keresztény-demokráciának szinte semmi köze az eredeti felfogás szerinti nemzettudat rendszeréhez. Mert demokratikusnak sem nevezhetném, sőt már kereszténynek sem. Tulajdonképpen ma már úgy is kereszténydemokrata lehetsz, hogy egyszerűen csak kijelented, te ahhoz a keresztény politikát valló közösséghez tartozónak tekinted magad, tehát szinte teljesen mindegy, hogy tartod-e magad a kereszténység alapértékeihez vagy a keresztényi viselkedési normákhoz.

Merthogy ahogy azt az előadásában is említette, ez az újfajta keresztény liberalizmus 5-10 éve vált ilyenné, amilyen, s ami Orbán Viktor keresztény liberalizmusát is jellemzi. Milyen szerep van Orbán Viktornak abban, ahol ma a keresztény liberalizmus kurzusa tart?

Orbán csapdát állít, amikor azt mondja a konzervatívoknak, hogy nézd, mi tényleg szívünkön viseljük a keresztény értékrendet. S itt ilyenkor legfeljebb az azonos neműek házasságának tilalmát említi meg. S ebben kétségtelenül kereszténynek tekintheti magát, mert ha összehasonlítjuk őt Angela Merkellel, akkor utóbbit valóban túlságosan is liberálisnak kell tekintenünk. A sort -számos ehhez hasonló kérdés tekintetében- hosszasan sorolhatnánk. De a lényeg az, hogy Orbán eltereli a figyelmet a lényegről. Arról, ami a demokráciát megkülönbözteti a vele szemben álló társadalompolitikai felfogástól. Nem akar vitát nyitni arról, hogy melyek az demokratikus alapjogok, hogy van médiapluralizmus például. S olyan dolgokat nem akar tudomásul venni, amelyek a kereszténydemokrácia lényegét is jelentik. Ehelyett azt hajtogatja, hogy ó, ezek a liberálisok, egyszerűen nem viselik el, hogy mi igazi konzervatívok vagyunk. És akik egyébként kritizálják, mint például az Európai Unió, azok nyilvánvalóan nem fogják megmondani neki vagy kikötni, hogy ki kivel házasodhat, hogy milyen éppen a családpolitikája, mert mondjuk nem is ez a lényeg. A lényeg Orbán esetében az, hogy a demokráciát bontja le és a jogállamot is ezzel egyidőben. Ez az, amiért jogos őt bírálni. Tehát az az ő nagy trükkje, hogy eltereli a figyelmet a kulturális háborúról, és besétálnak az emberek a csapdájába. Sajnos, sokan nem veszik észre, és besétálnak a csapdájába. De nemcsak Magyarországon, hanem még Nyugat-Európában is...


POKOLI ÉVTIZED

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2020.01.25. 



Ha a tízes évek elején az intézmények vezérelték a vezetőket, mára, a mozgalmak, a választók nyomására, egyre inkább a vezetők, méghozzá válságot teremtő és konfliktust kereső vezetők vezérelnek.

A tízes évek hosszú és pokoli évtized. Hosszú, mert 2008-ban kezdődött a Nagy Recesszióval és bevégződni talán Trump 2020-as bukásával, a Brexittel, a migránskérdés átmeneti megoldásával fog. Ha Trumpot újraválasztják, akkor folytatódik, s ki tudja milyen drámai esemény zárja le. 


Válság és bezárkózás


Pokoli évtized ez a maga gazdasági, társadalmi, környezeti válságaival és politikai konfliktusaival. Háborúkkal, terrorral, menekültkrízisekkel. Az évtized tovább növelte az egyenlőtlenséget a társadalmakon belül és szabadságot, jogot eltipró önkényuralmakat szült. Igaz, egyetlen nagy gazdaság, s így a globalizált gazdaság se omlott össze. A társadalmi konfliktusok autokráciákat, de nem fasizmusokat teremtettek. A nagyhatalmi összeütközések nem vezettek világháborúhoz. Földünk melegszik, de talán még megállítható. Az évtized pozitívuma, hogy túléltük. 

A Nagy Recesszió és a migrációs hullámok Amerikában, majd Európában kiváltották a populista nacionalizmus és populista progresszió mozgalmait, különböző illiberális demokráciákat és önkényuralmakat teremtettek. A két világkapitalizmus – a nyugati típusú, amerikai, liberális, piac-vezérelt, meritokratikus és a keleti típusú, kínai, autokrata és állam-vezérelt – politikai rendszerei végig versengenek az évtizedben saját társadalmaik, befolyási övezeteik, s a globalizált világ feletti irányításért. A nyugati rendszer az évtized elején elvesztette dinamizáló szerepét, de fenntartotta a világ intézményei feletti befolyását, és többé-kevésbé megőrizte társadalmainak liberális demokrata, jogállami irányítását. A keleti rendszer kezdetben jelentős dinamikát mutatott, és megkezdte saját világgazdasági és politikai intézményeinek kiépítését, de az évtized végére lelassult, és egyre önkényesebb formákat kénytelen választani társadalmai ellenőrzéséhez. (Ha a tízes évek közepéig a BRICS – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – csoport volt a jövő nagy ígérete, mára ezen országok egy része súlyos gazdasági válságban van, más részük lassul.) 

A gazdasági és társadalmi lassulás és stagnálás bezárkózáshoz, zárt társadalmakhoz vezet. Elkezdődött a bezárkózás a nemzeti, faji, vallási, osztály, kaszt közösségekbe, mások könyörtelen kizárásával. Az alul és kívül lévők fel- és bejutása a záruló jövedelmi, vagyoni, oktatási, egészségügyi, szociális, infrastrukturális, digitalizációs szolgáltatási rendszerekbe lehetetlenné válik. Egyszerre történik meg az elitek blokkolódása lefelé és kifelé, illetve a társadalmi csoportok zárulása egymással és a „kintiekkel” szemben...

NŐK, ERŐSZAK, POLITIKA

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2020.01.26.


Néha meglepő, hogy egy érdektelennek és eseménytelennek ígérkező hónap során is mennyi minden tud történni, és csak a krónikás érzékén múlik, hogy a sok-sok eseményből jól válassza ki a valóban jelentőseket.

Ellenzéki oldalon – érthető módon – a legnagyobb figyelmet a működni kezdő önkormányzatok tevékenysége váltotta ki. Negyed évvel a választások után, lassan átbillennek az arányok a megörökölt állapotok miatti meglepetések, elszörnyedések és hihetetlennek tűnő pazarlások megismerésétől, az érdemi változtatások irányába. Ahány város, ahány kerület, annyiféle gond, de az az igyekezet mindenképpen közösnek tűnik, hogy a korábbiakhoz képest, sokkal, de sokkal gyakrabban forduljanak a lakosságot a mindennapokban közvetlenül is érintő, folyó ügyek felé, s ez egyfelől csak helyeselhető szándék. Másfelől viszont éppen a konkrétumok kapcsán ütköznek bele elemi erővel az elmúlt évtized során megnyirbált önkormányzati önállóság/pénztelenség/feltételhiányok sűrűjébe, s mintha ez a tény sokkal nagyobb meglepetést okozna számukra, mint amire számítottak. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy félő: bele fognak veszni ebbe a mindennapos dzsungelharcba, és az őket megválasztó reménykedők majd nem lesznek képesek kellő erővel érzékelni a változásokat.

Éppen ezért véltem – volna - január egyik legjelentősebb eseményének azt a bejelentést, amit a V21 csoport tett e hó 14-én. Felhívásukban az ellenzéki pártokat és az újonnan megszerzett önkormányzatok vezetőit arra buzdították, hogy minél előbb szerveződjék meg az „Ellenzéki parlament”...

AMI NINCS ÉS MÉGIS VAN – AZ INFLÁCIÓNKRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.01.25.


Januárban jelent meg az első éves adat 2019-ről: a KSH szerint tavaly az infláció 3,4 százalék volt nálunk. Na, ez az a szám, amit senki nem hisz el az országban – és nem alaptalanul. A publikált drágulási mérték ugyanis az átlagos fogyasztói áremelkedés mutatója – átlagos fogyasztó pedig nincs. Hús-vér, konkrét emberek vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatásokat – nagyon különböző arányokban, nagyon különböző piacokon. A vegetáriánusok fogyasztói kosarában például az élelmiszereken belül nagy súllyal szerepelnek a zöldségek és gyümölcsök, miközben a hivatal csak 15 százalékosra teszi arányukat az élelmiszer-fogyasztásban. A KSH elvont átlagembere rendre mindent vesz, használt személygépkocsitól színház- és mozijegyig, gyerekholmiktól lakberendezési tárgyakig stb. Ám sokan vannak, akiknek még jogosítványuk sincs, nem járnak színházba, moziba, nincs gyermekük, és nem akarják a lakásukat újabb bútorokkal, tárgyakkal bővíteni. S még számtalan példát sorolhatnánk az általános, képzett átlag és a konkrét egyén fogyasztásának különbözőségére.

Több vizsgálat is kimutatta, hogy az emberek magasabb inflációt érzékelnek a hivatalosan publikáltnál. Véleményüket mindennapi költekezésük alapján alakítják ki. Amit rendszeresen vásárolnak, annak emlékeznek a múltbeli, az összehasonlítás alapjául szolgáló árára. Ilyenek például az élelmiszerek. A kenyér, a hús, a tej, a tojás, a cigaretta, a sör drágulását vélelmezik általános inflációnak. Ha csak az élelmiszereket és az élvezeti cikkeket tekintjük – amelyeknek nagyjából tisztában vagyunk az áraival –, akkor nem alaptalan a 3,4 százalékos általános inflációban kételkedni, hiszen ezen termékcsoportok árszintje a hivatalosan kimutatott szerint is tavaly majdnem kétszer ekkora mértékben emelkedett.

Ha egyénileg joggal nem tudunk azonosulni a KSH inflációs adatával (én sem, az én kedvenc erős zöldpaprikám ára például tavaly a duplájára nőtt, 200 százalékos árindex!), akkor az mégis mire jó – tehetjük fel a kérdést. A makrogazdasági kérdésekkel foglalkozó (mint például e sorok írója) válasza erre, hogy az általános fogyasztói árszínvonal-emelkedés, mint makrogazdasági mutató, a gazdaság makrofolyamatainak elemzésénél nélkülözhetetlen. A forint 2019. évi inflációját a továbbiakban ebből a szempontból veszem górcső alá...

ÉS AKKOR MÁR CSAK KICSIT KELL DOLGOZNUNK, HOGY AZ EU LEGKORRUPTABB ORSZÁGA LEGYÜNK - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.01.26.


Már csak Bulgária korruptabb az EU-tagok közül Magyarországnál; újabb történelmi mélyponton járt a forint; megközelíthette a 100 milliárd forintot a Miniszterelnöki Kabinetiroda "tájékoztató kampányainak" ára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Az EU második legkorruptabb országa lettünk – olvashattuk a Transparency International most kiadott, a 2019-es helyzetet elemző jelentésében. Az elemzés arra jutott: Magyarországon a korrupció a rendszer része lett, és nem a mellékhatása. Nemzetközi kitekintésben sem szép a helyzetünk, rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.

A kormány órákig gondolkozott, hogy mit reagáljon a felmérésre, majd kitalálta a választ: Soros a hibás.

Két hónap után újra történelmi mélypontra süllyedt a forint: egy euróért már 337,49 forintot is elkértek csütörtökön. Ez pedig azt is jelenti: hiába egyre olcsóbb az euró átutalása, az árfolyam miatt egyre több pénz párolog el a számlákról. Az év eleje óta Európa leggyengébb devizája a mienk, és globálisan is csak három pénznem van, amely többet gyengült a forintnál. Az MNB jövő héten tartja a kamatdöntő ülését, de nem valószínű, hogy foglalkoznának a forintárfolyam befolyásolásával – Matolcsy György ehelyett arról beszél, hogy megújítanák az eurót, és le is írták egy könyvben, hogy hogyan tennék...


A NER NYOLC JELENSÉGE, MELYEK SÉRTIK A TÁRSADALOM IGAZSÁGÉRZETÉT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.01.25.


A Fidesz új kommunikációs stratégiájában ezúttal is Orbán Viktor jelölte ki a fő csapásirányt azzal, hogy két kártérítési ügyben is a bíróság döntésével szemben foglalt állást. Hivatkozási alapja az volt, hogy a társadalom igazságérzete sérül, ha kártérítést kapnak az államtól a szegregációba kényszerített romák, illetve az emberhez méltatlan körülmények között tartott rabok. A miniszterelnök arról azonban megfeledkezik, hogy társadalmi igazságosságra hivatkozni veszélyes egy olyan országban, ahol a rendszer haszonélvezői komolyabb szellemi és fizikai teljesítmény felmutatása nélkül gazdagodnak, és ahol a politikai bűnöket elvétve követi felelősségre vonás. Ezúttal csak a nagyon kirívó esetekre hívjuk fel a miniszterelnök és pártja figyelmét.

1. Nem sérti a társadalmi igazságérzetet, ha egy felelős kormányzati pozícióban lévő politikus és felesége helikopterrel repül el egy vidéki esküvőre, és ennek semmilyen következménye nincs az illetőre nézve? Ráadásul azt az újságot, amelyik erről beszámol, néhány hónapon belül beszántja a kormány!

2. Az olyan egyházak sorsa, nem sérti a társadalom igazságérzetét, melyek azzal, hogy olykor bírálatokat fogalmaznak meg a kormány politikájával kapcsolatban nemhogy nem kapnak állami támogatást, de folyamatos kirekesztésben, megbélyegzésben részesülnek? Azok viszont akik gazsulálnak a hatalomnak, stadionokat áldanak meg, bevásárolják magukat a független sajtót működtető médiavállalkozásokba, hogy aztán belülről kontrollálják azokat, számolatlanul kapják az állami támogatást, a kormány pedig szinte a tenyerén hordozza ezeket az egyházi vezetőket.

3. Amikor a devizahitelesek problémáinak megoldása volt a kormány feladata a végtörlesztés lehetőségével nem azokat segítette-e, akik legkevésbé voltak rászorulva az állami támogatásra? Ők ugyanis rendelkeztek annyi pénzzel, hogy kifizessék a kölcsönt, ráadásul alacsony árfolyamon törleszthettek. A többieknek maradt az évekig húzódó adósságtörlesztés, esetleg a kilátástalan pereskedés.

4. Az senki igazságérzetét nem bántja, hogy a kormány üldözi azokat a civileket, melyek sokszor rászorulókon segítenek, olyan pedig társadalmi rétegeket támogatnak, melyek különben végleg leszakadnának? Ugyanakkor azt a CÖF-öt (Civil Összefogás Fórum) pénzeli, amely nyíltan hirdeti hűségét a kormányhoz és a Fideszhez, békemeneteket szervez, ha Orbán Viktor ezzel megbízza a „civil” szervezet vezetőit...

ALFÖLDI RÓBERT VÁGYAI – MINDENT AKART, HÍRNEVET, PÉNZT, SZAKMAI MEGBECSÜLÉST

168 ÓRA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.01.25.


Kicsit örültem volna neki, ha Alföldi Róbert A vágy című Franz Xaver Kroetz-darab rendezéséből, amelyet a Radnóti Tesla Laborban mutattak be, kerekedik némi purparlé. Ez ugyanis azt mutatná, hogy azok közül, akiknek lenne hajlamuk ebből botrányt csinálni, látta valaki, és még esetleg föl is fogott valamit belőle.

Abból ugyanis a parlamentbe is eljutó cécót csinálni, hogy a Nemzetiben a János vitézben, ottani direktorsága idején, Alföldi prostituáltnak tette meg a harmadik felvonásban Iluskát, az könnyű, mert ezen a „brutális” változtatáson akkor is egyszerű felháborodni, ha az, aki éppen országra-világra szólóan kiakad, nem is látta az előadást. És ha látta volna, akkor sem biztos, hogy feléri ésszel azt, Alföldi miért is gondolta ezt így. De most nincs „megszentségtelenített” nemzeti Petőfi-mű, mert Kroetz német, most nem rondítanak bele a szerző szövegébe, mert maga is elég randát írt...

„BETELT A POHÁR! A MAGYAROK NAGYON UNJÁK MÁR A SZEMÉRMETLEN KORRUPCIÓT!”


HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.25.


Ismét az unió egyik legkorruptabb országa lett Magyarország, de ma már az adófizetők egyre idegesebben figyelik, ahogyan a kormányon lévők ellopják a közpénz milliárdokat. Martin József, a Transparency Magyarország igazgatója azt nyilatkozta portálunknak, hogy a jelek szerint, megszűnőben van a hazai korrupcióvakság, Ma már a társadalom jelzései szerint „betelt a pohár!” Az emberek ugyanis rájöttek arra, hogy az elsíbolt pénz hiányát a bőrükön érzik.

A korrupció magyarországi elterjedésének veszélye miatt, sokadszor verik meg a vészharangot, de az állampolgárok ettől sokáig nem estek pánikba. Talán azért, mert úgy gondolták, hogy az úgysem befolyásolja mindennapjaikat?

Az tény, hogy ha a korrupció átszövi az ország intézményrendszerét, benne az állam szerveit, vagy a gazdaságot, akkor azt előbb-utóbb minden állampolgár a saját bőrén érzi. Ugyanis hiába növekszik jó tempóban a gazdaság, ha folyamatosan nő a feszültség a gazdaság napi eredményei és a hosszabb távú kilátások között. A mai fejlődés ellenére, a magyar gazdaság távlati kilátásai nagyon rosszak, és ennek egyik oka a korrupció. Ugyanis az intézményrendszer nem a közjót szolgálja, hanem a magánérdeket helyezi előtérbe...

KÁSLER MŰTŐJE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.01.25.


Vaszilíj Vaszilijevics meglátogatta a Moszkva legelőkelőbb nyilvánosházát, majd kifejezte csalódását a neki kiutalt hölgy miatt.
A nyilvánosház vezetője értetlenkedett - mi a gond? Az elvtársnő a legjobbak közül való, hiszen ott állt már Lenin elvtárs mellett is az Aurórán!
Hozzávetőleg ilyen érvekkel védték a Margit kórház sebész főorvosát a Nemzeti Főorvosi Maffia tagjai, nem törődve sem a betegekkel, sem a kórházzal, mely mellesleg igen jó fizetést biztosított sebészeinek akkor is, amikor más szakmákban dolgozó, hozzájuk hasonlóan sokat és lelkiismeretesen dolgozó kollégáikat az egészségügyi kormányzat pitykékkel fizette ki.
Természetesen ettől még az érintett felettébb kiváló szakember lehet, de kiváló szakemberek voltak azok az egészségügyi vezetők is, akiket néhány évvel ezelőtt úgy vágtak ki beosztásukból nyugdíj-korhatáron túli korukra hivatkozva, mint az ominózus macskát.
Ha az említett főorvos még nem áldozata sem az Alzheimer-kórnak, sem a Parkinson kórnak, ha nincs rá jogszabályi tilalom - hát operáljon kedvére, és ha szerencséje van, akkor mire manualitása a múlté lesz, addigra a számítógépek precizitása úgyis kiszorítja a megbízhatatlan és hibázásra hajlamos emberi kezet.
De a kettős mérce alkalmazása azért meghökkentő.
Persze az is lehet, hogy kire vonatkozik a szabályozás, kire meg nem, alma játszik - körte nem, a jogbiztonság nagyobb dicsőségére...

A magyar közéleti sakktábla nagyon speciális, a bábuk felállításánál hiába mondják valakinek, hogy te ebben a játszmában bástya leszel, egy pillanat alatt kiderülhet, hogy egyszerű paraszt vagy, sőt, már le is vett egy koszos körmű kéz a tábláról, természetesen nem tisztességes érvekkel, hanem megvádolva azzal, hogy összerondítottad a táblát, összevissza léptél, nem vagy méltó a funkcióra, melyet betöltöttél.
Még örülhetsz is, mert hasonló helyzetekben az első lépés a Fidesz eljárási rendje szerint az szokott lenni, hogy megvádolnak mindenféle köztörvényes bűncselekménnyel, aztán boldogan nézegetik, ahogy védekezel - mintha leöntenének egy vödör szarral, aztán mosakodj komám, valami kicsi úgyis rajtad marad, ha más nem, a bűz emléke.
Hogy a NER számára az ember nem számít, az régi dolog, hogy az emberek iparkodnak nem beleártani magukat más ember bajába, azt is ismerjük, hiszen a társadalmi tapasztalat, mely szerint nem jár túl jól, aki a hatalommal szembefordul, ezt szinte indokolja is.
Mégis, ad reményre némi okot, hogy a kórház dolgozói kiálltak munkahelyük és vezetőjük mellett, még ha ez gyakorlatilag semmiféle eredménnyel nem is járt, a nagytudású miniszter tette, amit megkövetelt a brancs szelleme...

A GYŰLÖLET ISKOLAPÉLDÁJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: BALASSA TAMÁS, F. SZABÓ KATA, KÖVESDI PÉTER
2020.01.26.


Gyöngyöspatai cigányoknak ítélt 99 millió forintot a bíróság elkülönített, alacsonyabb minőségű oktatás miatt, amire az Orbán-kormány – közvetlenül a közvéleményszonda után – a szívéhez kapott, és úgy döntött, oktatással fizet. Mintha nem tanult volna semmiből. Vagy nagyon is. A végtelenül abszurd történet egyvalamire megtaníthat: az iskolai szegregáció a szegények, közte a cigányok gettósodásának egyenes következménye, és ez többe kerül az országnak, mint amennyit a szégyenletes nyomor elviselésének a felszámolása igényelne. De a Fidesz a szegény- és cigányellenes utat választja, egyebek között a magyar rasszizmusindex miatt.

Felforrtak az indulatok az öt évig tartó pereskedést lezáró ítélet után. Miután a kormány megneszelte, hogy a többségi társadalom nem venné jó néven a cigányoknak adott ajándékpénzt, úgy gondolta, hasznot húz a helyzetből. Ha már senki nem figyel, majd fizet, de addig kielégíti a közvélemény vele egyetértő részének gyűlöletigényét. 

Setét Jenő civil jogvédő aktivista szerint a Fidesz-kormány nem először igyekszik beleavatkozni folyamatban lévő bírósági ügyekbe vagy bírál döntéseket azzal az indokkal, hogy az ítélet vagy a lehetséges verdikt sérti az emberek igazságérzetét. „Ott volt Devecser, ott volt a meggyilkolt győri kézilabdázó esete, vagy amikor Balog Zoltán, akkor még miniszterként önként ment el a nyíregyházi bíróságra, hogy megvédje a kormány „szeretetteljes” szegregációs politikáját. Gyöngyöspata és a börtönkártérítések ügye arról szól, hogy mindig lehet találni a társadalomban olyan csoportokat, akiket ellenségnek lehet beállítani, ha a hatalomnak arra van szüksége. Most eljött a gonosz, nyerészkedő ügyvédek ideje, ők kerültek fel a céltáblára. Hála istennek csak a kilences kört kapták, a tízes még mindig a romáké” – mondja ironikusan az aktivista. Szerinte „ez a társadalom sajnos igen nyitott arra, hogy az olyan konszenzuális ügyeket is beáldozza, mint a bírói függetlenség, ha közben a rasszista indulatait kiélheti”. 

Havas Gábor szociológus úgy látja: a megítélt gyöngyöspatai kártérítésekkel kapcsolatban a társadalomban meglévő cigányellenesség motiválhatja a kormányt. „Ez egy tudatosan felépített kommunikációs stratégiának tűnik. Valószínűleg van mérésük arról, hogy így további híveket lehet szerezni vagy a már-már elpártolókat vissza lehet csábítani” – véli a szociológus. 

A probléma a miniszterelnök kijelentései nélkül is súlyos L. Ritók Nóra szerint. A terepen dolgozó szakember úgy látja, a rendszerváltás óta mulasztások sora vezetett a jelenlegi helyzethez. Nem volt olyan kormány, amely felvállalta volna a hosszú távú stratégia kialakítását. Bár kisebb-nagyobb hatékonyságú programok mindig voltak, ezek minden kormányváltásnál törlődtek. „A szembenézés a szegregációval sosem történt meg, de a jelenlegi kormány alatt tovább romlik a helyzet. A romák integrációjához rengeteg előítélet tapad, és rossz megoldási kísérletek vezettek oda, hogy ezzel az üggyel nem lehet szavazatokat szerezni. A gyöngyöspatai ügybe az ellenzék sem áll bele annyira, mint a szakértők, civilek. Tudják, hogy a szavazók jelentős része előítéletes, nem érti a probléma mélységét. Nehéz megértetni velük, hogy azok a dolgok, amik miatt ők elutasítják a generációs szegénységben élő, zömében roma családokat, nem személyes döntéseken alapulnak, hanem a rossz rendszerből fakadó szükségszerűségek, kényszerek. Kívülről, a tünetek alapján úgy tűnhet, mintha ezek – például a több gyerek vállalása – a szabad akarat körébe tartozó, szándékos döntések lennének. Pedig a terepen azt látjuk, hogy éppen az akarás képessége tűnt el. Éspedig azért, mert soha nem kaptak olyan oktatást, amely elmozdíthatta volna őket a holtpontról. A baloldali kormányok sem tudtak végigvinni ígéretes programokat, a mostani kormánynál már a kísérleteket sem látjuk, helyette sokszorosára erősödött az oktatási szegregáció” – mondja L. Ritók Nóra...

FERENCVÁROSI VILLOGÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PANDULA DEZSŐ
2020.01.25.


Aligha van annál menőbb, mint az, ha valaki civilként a kocsiablakon kinyúlva a tetőre tapasztja a kék villogót, és máris zavartalanul nyúzhatja a verdát városszerte. Nincs többé dugóban várakozás, tilosban parkolás. Ripsz-ropsz lehet ügyet intézni, szeretőhöz felugrani egy feketére. Ezt az élményt csak fokozni lehet azzal, ha a sofőr a kocsit fehér kereszttel matricázza fel. Ilyenkor még a rendőr is szalutál, és legföljebb csak utána gondolkodik el azon: hogyan, miért lehet egy terepjárón villogó, mentős matrica?!

Ferencvárosban mindennapos látvány volt, hogy ilyen a járgányok száguldoztak háborítatlanul. Nem az erdélyi „Ferencvárosban”, hanem a budapestiben. Az előbbiről azt kell tudni, hogy egy párját ritkító természetvédelmi területen, a Kovászna megyei Rétyi Nyírben illegálisan, egymás hegyére-hátára összetákolt „hétvégi kulipintyó”-halmaz közkeletű neve ez. A gobé furfang nevezte el így, az áldatlan állapotok kialakulását lehetővé tevő, nem épp a feddhetetlenségéről híres korábbi polgármesterük után.

A 444.hu utánajárt a villódzó rejtélynek és több cikkben osztotta meg a tapasztaltakat. 
Kiderítették, hogy a Bácskai János polgármesterségével fémjelzett korszak gyanús önkormányzati ügyleteinek egyik sztárvállalkozója, Rudits Tibor tudhatja magáénak e lendületes kocsikat. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató KNP Kft.-vel nyélbe ütött megállapodás alapján az illető két terepjárója valamint Bulldog 100 SK-61 típusú brit kétüléses kiképző repülőgépe 2017 végétől beszállt a helyi sürgősségi betegellátásba. Mélyen humanista megfontolások állnak tehát a repkedéssel tetézett esztelen száguldozások hátterében. A jóember még csak pénzt sem kért ellenszolgáltatás gyanánt.

Úgy alakult azonban, hogy a Rudits úr cégének – a Via Alla Felicita /= El A Boldogságig/ Kft.-nek – életmentő szolgáltatásait a szakrendelő soha nem vette igénybe, amiről nevezett igazán nem tehet. Ő szívesen mentett volna, de nem volt rá egészségügyileg igény. Talán jobb is így, a sors úgy hozta ugyanis, hogy a vállalkozó korábban semmilyen kapcsolatban nem állt a gyógyító munkával. Foglalkozása – és vélhetően a tanulmányai is – a kéménysepréshez és -építéshez kötik. Feltételezhető, hogy a neki dolgozó szakik sem gyakorlott mentőápolók, legalábbis a setét ruházatukból ítélve. Ez egy szép, fontos és megbecsült mesterség amúgy, apró szépséghibája, hogy újraélesztésre, injekció beadására, sebkezelésre nem igazán készít fel. De hogy írásunk hőse – sokunkkal ellentétben – egy jó diagnoszta, bizonyítja az, hogy pontosan tudta, kikkel kell jó barátságba keveredni ahhoz, hogy sikeres lehessen a IX. kerületben. Többek között Bácskai János volt polgármester az a személy, akivel gyakorta együtt töltötték el a szabadidejüket. Vitorláscsapat-társak is ők, egy békasajtós vagy valaki hasonló szerzet klassz fotókat is készített róluk a Kékszalag vitorlásversenyen, a hullámzó Balaton tetején Das Boot néven futó hajójukkal. A rendszerváltás utáni szép új világban a kapcsolati tőke aranyat – nem ritkán aranyéletet – ér...

A HÁTTÉRHATALOM ERŐLTETNÉ RÁNK AZ 5G-T (VIDEÓ)

INDEX
Szerzők: BAKRÓ-NAGY FERENC, TRENCSÉNYI ÁDÁM

2020.01.26.



Huszonöt országban, köztük Magyarországon is 5G-ellenes tüntetést tartottak szombaton. A néhány tucat demonstráló az ötödik generációs mobilinternet-hálózatok bevezetése ellen tiltakozott, a demonstrálók vádjai alapján az 5G maga az apokalipszist hozza el a bolygóra, de legalábbis pár éven belül kiirt mindent. Kíváncsiak voltunk, mit is jelent ez pontosan, és kik rángatják a szálakat.

Az 5G-vel kapcsolatos tényekről és tévhitekről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.

NA ÉS ROGÁN, TIBORCZ VAGY ORBÁN HÁNY MILLIÁRD FORINTTAL KÁROSÍTOTTA MEG A MAGYAR ADÓFIZETŐKET?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.25.


Tovább folyatódik a cigányság és a rabok elleni kormányzati támadás, amelynek újabb fejezetében Budai Gyula kormánypárti képviselőt kezdte el módfelett érdekelni az, hogy a balliberális körökhöz és természetesen Soros Györgyhöz köthető ügyvédek mennyit kaszáltak a Fidesz által egyszerűen csak börtönbiznisznek nevezett perekkel.

Az egykori elszámoltatási kormánybiztos a biztonság kedvéért elszavalta mindazt, amit párttársai már legalább 46 alkalommal elszavaltak a héten. Ha már itt tartunk – bár lehet, hogy nem kívánságműsor -, engem az érdekelne, hogy Rogán Antal, Lázár János, Farkas Flórián, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor vajon egészen pontosan hány milliárddal károsította meg a magyar adófizetőket? Engem főleg ezek az adatok érdekelnének, hiszen egy ország vezetésére, nem pedig annak kirablására kaptak felhatalmazást zsinórban háromszor...

SZABAD SZEMMEL: ÚJ ELLENSÉGEKET TALÁLT ORBÁN, KEZDŐDHET A KÖVETKEZŐ GYŰLÖLETKAMPÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.26.


Spiegel 

Új ellenségeket talál magának Orbán Viktor: ügyvédeket, akik kifosztják az államkasszát és bírákat, akik profi bűnözőket helyeznek szabadlábra, csak éppen közben nyíltan megkérdőjelezi a jogállamot. A miniszterelnök szénája mostanában nem áll jól. Elmaradt az áttörés az európai választásokon, olasz és osztrák szövetségesei odahaza kénytelen voltak kiválni a kormányból. A Fidesz nagy pofont kapott ősszel a helyi választáson. Sok magyarnak elege van a párt vezetőinek nagyképű stílusából és korrupciós disznóságaiból. Öt éve, hasonló válsághelyzetben segített a politikusnak, hogy ráakadt egy új ellenségképre: akkoriban a migránsáradat ellen hirdette meg a harcot, mondván, hogy az fel akarja vizezni a nemzeti karaktert. Azóta az országot szinte teljesen bezárta, ám a téma lassan kifullad, mert Magyarországon alig van menekült. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal a jogászok képezik az új célpontot, illetve bűnözők, mert ők állítólag túl sok jogot élveznek, továbbá idetartoznak a „munkakerülő” romák is. Így napjainkban Orbán börtönbizniszt emleget, és ez már vonatkozik védőügyvédekre, polgárjogi szervezetekre és természetesen az EU-ra is. Eredetileg meg akarta tiltani a kártérítések kifizetését, de a hivatalos döntés a végén az lett, hogy azt addig halogatják, ameddig törvényesen csak lehetséges (ami egyébként eddig is a gyakorlat volt). A miniszterelnöki hivatal nem kívánta feloldani az ellentmondást. Mindazonáltal szakértők aggódva követik a nyomulást. Magyar György azt mondja, a jogállam halálát jelenti, ha nem hajtanak végre jogerős döntéseket. Orbán ugyan jogi diplomát szerzett, ám ez nem akadályozza abban, hogy más ügyekben is a nép érzetét állítsa szembe a demokráciával: lásd Gyöngyöspatát, vagy a bűnözők idő előtti szabadlábra helyezését. Mindent egybevéve, a politikus egyfelől igyekszik felkorbácsolni az indulatokat. Másfelől viszont alighanem meg akarja rendszabályozni a bírákat, mert azok az utóbbi években egyre nyíltabban visszautasították, hogy a hatalom beleüsse az orrát a dolgukba. A kancellária azt sem kívánta elárulni, lesz-e „nemzeti konzultáció’, vagyis kérdőíves populista kampány a bíróságokról. Az összefoglaló idézi Tamás Gáspárt Miklóst, miszerint ha a kormányfő tényleg leállítja a kártérítések kifizetését, akkor az alkotmánysértés volna – államcsíny jelleggel.

Die Presse 

Orbán Viktor bojkottálja a neki nem tetsző bírósági ítéleteket, így megpróbálja a saját igazságérzetét a jog fölé emelni. Végzettségére nézve a miniszterelnök jogász, most mégis újabb vitába bonyolódik Brüsszellel a jogállam, illetve annak kapcsán, hogy a politika befolyást gyakorol a független bíróságokra. A közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján képtelenségnek minősített több, jogerős ítéletet is. Most éppen a gyöngyöspatai egykori roma diákoknak az iskolai szegregáció kapcsán megítélt kártérítés kapcsán. Hogy az érintettek nem akarják elfogadni a hatalom által természetben felajánlott megváltást, vagyis, hogy utólag többféle képzésben részesüljenek, az Orbán esetében csak olaj a tűzre. Így most pénzsóvár ügyvédeket és Soros által finanszírozott civil szervezeteket emleget. Ugyanezt mondja a raboknak járó jóvátétel ügyében is, mármint, hogy itt is mohó jogászok, illetve a Soros-féle civilek ármánykodnak. És bár ugyan bejelentette, hogy a kárvallottak egy petákot sem látnak, ám a kormányhatározat végül is csak azt mondja ki, hogy a kifizetéseket a lehető legvégső határidőig el kell húzni.

Euronews 

„Ha a Fidesz nem fogadja el az Európai Néppárt fő áramlatának felfogását, akkor nincs keresnivalója a pártcsaládban, távoznia kell”. Így foglalt állást az előző Bizottság elnöke. Juncker emlékeztetett arra, hogy ő ezt már évekkel ezelőtt megmondta, mármint hogy a magyar párt vagy egyetért a kereszténydemokraták alapvető elveivel, vagy ha nem, ki kell tenni a szűrét. Hozzátette azonban, hogy ebben a kérdésben ő már nem illetékes. Arra a kérdésre, vajon összeáll-e Orbán a szélsőjobbos Salvinival, úgy válaszolt, hogy nem látja, mennyire jut ez a próbálkozás, de az biztos, hogy amit a Liga vezére gondol a világról, az messze van attól, ahogyan a Néppárt látja a dolgokat.

Economist 

Orbán Viktor odaállt az idegengyűlölő összeesküvés-elmélet mellé. Az ő félék azt szajkózzák, hogy halálra vannak ítélve a felsőbbrendű fajok. Mint a lap rámutat, a félelemnek nagy szerepe van abban, hogy a hatalom ismét bemerészkedik a hálószobákba. A demográfia az a vászon, amire a politikusok a legmélyebb félelmeiket vetíthetik ki. Ezek nyugaton gazdasági jellegűek, mármint hogy nem lesz, aki fenntartsa a jóléti államot. Keleten a nemzeti identitás a mozgatórugó. Nacionalisták amiatt aggódnak, hogy ha marad az alacsony születésszám, amit súlyosbít a ki-, illetve bevándorlás, akkor az megváltoztatja a nemzet alapjellemét. Kelet-Európában annyira kevés gyerek jön világra, hogy az már pánikhoz vezetett az érintett politikusok körében. De az egész földrészt az jellemzi, hogy fogy a népességszám, már ha nem számítjuk ide a bevándorlókat. Így most a kérdés már elkerült a Bizottság hosszú távú napirendjére is. A gyerekvállalás ösztönzését főleg az új tagállamok hirdették meg. A kormányok egymással vetélkednek, hogy nagyvonalú támogatásokat ajánljanak fel az újdonsült szülőknek. Hogy több utód kell, abban egyetérthet a Kelet és a Nyugat. A születések számának gyarapításában nincs semmi új, ám ez nem szép fejezet a földrész múltjában, kezdve egészen a rómaiaktól. A módszer legodaadóbb hívei a német és az olasz fasiszták voltak. Úgy hogy a háború után a legtöbb európai vezetés érthető módon kerülte a kérdést. Az ilyen programok azonban azóta sem működnek túl jól. Még a bölcsődék és óvodák építése is csak mérsékelt hatást tud kiváltani. Többnyire úgy van, hogy a kormányok olyan párokhoz vágnak hozzá pénzt, amelyek egyébként is akartak gyereket. Szóval az állami támogatásnak köszönhetően aligha nő a lakosság száma, viszont a módszer arra nagyon is alkalmas, hogy szavazatokat vásároljanak vele. A jobbközép pártok számára mentségül szolgál, amiért hagyományos híveiknek, a polgári családoknak osztanak pénzt. A balközép kormányok pedig erre hivatkozva terjeszthetik ki a jóléti államot. De lehet ennél sötétebb rendeltetése is. Felhasználhatják mindazok, akik a nők jogait próbálják visszaszorítani. Az Orbán által rendezett tavalyi demográfiai konferencián megkülönböztetett figyelem övezte azokat, akik az abortusz betiltását követelték. A politikus által hirdetett hagyományos családképbe nem fér bele, hogy az asszonyok visszatérjenek dolgozni. Szóval a születések számának növelését szorgalmazó eurokratáknak oda kell figyelniük, kivel bújnak ágyba...