Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.01.25.
Tulajdonképpen rendjén való, hogy Orbán keresztény demokráciáját illiberálisnak hívjuk, hisz a keresztény értékek eredendően illiberálisak. Azonban a magyar kormányfő ennek zászlaja alatt sokakat kelepcébe csalt, mert az illiberalizmusra alapozva a demokráciát bontja le. Álca ez tulajdonképpen, amivel migrációs politikáját fedi le. Hogy milyen veszélyes utat jár a kormány, arról beszélgettünk a CEU-n előadást tartott politika-filozófussal, történésszel , a német Jan-Werner Müllerrel, aki az amerikai Princeton Egyetem oktató professzora.
Egy órán át hallgatva önt a dugig megtelt teremben a CEU-n, már-már úgy tűnt, hogy a keresztény demokrácia felkent papja, ezért elsőre egy határozott választ szeretnék kérni öntől, méghozzá arra, az előadása címében feltett kérdésre, ami így hangzott: a keresztény demokrácia illiberális demokrácia?
A keresztény demokrácia bizonyos elemei természetesen az illiberális fogalomkörbe tartoznak, mint például a család hagyományos értékfelfogása vagy az egyed autonómiájának tiszteletben tartása – nyilatkozza rádiónknak Jan-Werner Mueller politológia professzor a Princeton Egyetemről, akinek a populizmusról írott könyve bestseller lett. Ugyanakkor a manapság szemünk zajló változásokban a keresztény-demokráciának szinte semmi köze az eredeti felfogás szerinti nemzettudat rendszeréhez. Mert demokratikusnak sem nevezhetném, sőt már kereszténynek sem. Tulajdonképpen ma már úgy is kereszténydemokrata lehetsz, hogy egyszerűen csak kijelented, te ahhoz a keresztény politikát valló közösséghez tartozónak tekinted magad, tehát szinte teljesen mindegy, hogy tartod-e magad a kereszténység alapértékeihez vagy a keresztényi viselkedési normákhoz.
Merthogy ahogy azt az előadásában is említette, ez az újfajta keresztény liberalizmus 5-10 éve vált ilyenné, amilyen, s ami Orbán Viktor keresztény liberalizmusát is jellemzi. Milyen szerep van Orbán Viktornak abban, ahol ma a keresztény liberalizmus kurzusa tart?
Orbán csapdát állít, amikor azt mondja a konzervatívoknak, hogy nézd, mi tényleg szívünkön viseljük a keresztény értékrendet. S itt ilyenkor legfeljebb az azonos neműek házasságának tilalmát említi meg. S ebben kétségtelenül kereszténynek tekintheti magát, mert ha összehasonlítjuk őt Angela Merkellel, akkor utóbbit valóban túlságosan is liberálisnak kell tekintenünk. A sort -számos ehhez hasonló kérdés tekintetében- hosszasan sorolhatnánk. De a lényeg az, hogy Orbán eltereli a figyelmet a lényegről. Arról, ami a demokráciát megkülönbözteti a vele szemben álló társadalompolitikai felfogástól. Nem akar vitát nyitni arról, hogy melyek az demokratikus alapjogok, hogy van médiapluralizmus például. S olyan dolgokat nem akar tudomásul venni, amelyek a kereszténydemokrácia lényegét is jelentik. Ehelyett azt hajtogatja, hogy ó, ezek a liberálisok, egyszerűen nem viselik el, hogy mi igazi konzervatívok vagyunk. És akik egyébként kritizálják, mint például az Európai Unió, azok nyilvánvalóan nem fogják megmondani neki vagy kikötni, hogy ki kivel házasodhat, hogy milyen éppen a családpolitikája, mert mondjuk nem is ez a lényeg. A lényeg Orbán esetében az, hogy a demokráciát bontja le és a jogállamot is ezzel egyidőben. Ez az, amiért jogos őt bírálni. Tehát az az ő nagy trükkje, hogy eltereli a figyelmet a kulturális háborúról, és besétálnak az emberek a csapdájába. Sajnos, sokan nem veszik észre, és besétálnak a csapdájába. De nemcsak Magyarországon, hanem még Nyugat-Európában is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.