ÉLET ÉS IRODALOM 2020/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.08.14.

F E U I L L E T O N

Kálmán C. György: A kritikai József Attila

I N T E R J Ú

Széky János: Mit terem a türelem?
Beszélgetés Isztin Péter közgazdásszal

K R I T I K A

Weiss János: „Szétnézni könnyedén”

Balázs Zoltán – Molnár Csaba: Irányzatok a magyar politikai gondolkodásban. Jelen és múlt. Osiris Kiadó, Budapest, 2020, 374 oldal, 3980 Ft

A könyvvel a legnagyobb (átfogó) problémám a rendszerváltás implicit megítélése: ez a szerzők számára a politikai gondolkodás pluralitását és kontinuitásának helyreállítását jelenti. Így most végre itt van (itt lehet) az, ami már mindig is volt. És ez jó így. A rendszerváltás azonban legeslegelső sorban (ha ezt szabad ilyen röviden kimondani) az ország fejlődésének nyugati pályára állítását jelentette volna. Erről írta Vajda Mihály: „[Vannak tényezők], amelyek jelentősen hátráltathatják, de hitem szerint megakadályozni nem tudják valamifajta – nyilván nem a leggazdagabbak közé tartozó – jóléti társadalom kialakulását.” (A történelem vége?, Századvég, 1992. 103.) Ez a történelmi folyamat azonban jó tíz év után akadozni kezdett, majd húsz év után másfelé fordult. Tamás Gáspár Miklós már 1992-ben „a kelet-európai változásokat kiváltó liberális eszmék válságáról” beszélt. (Beszélő, 1992. május 2. 26.) Takáts József pedig megállapítja, hogy rendszerváltásban meghatározó szerepet játszó liberális eszmék „inspirálója nem a magyar liberális hagyomány volt” (i.m. 148.), így hiányoztak a beágyazódásának feltételei. És így kerülhetett újra elő „az 1945 előtt használt jobboldali radikális nyelv”. (Uo.) És most itt van...

Gyürky Katalin: Kéretlen hasonmások

Pavol Rankov: Túl a térképen. Fordította Vályi Horváth Erika. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2020, 256 oldal, 2990 Ft

A szlovák szerző huszonkét éves, gyerekkora óta súlyosan traumatizált hősének íráskényszere újabb bizonyíték lehetne arra, hogy a művészhajlamú ember valóságban megélt élményei ― akár tudatosan, akár tudattalanul ― mennyire erőteljesen hatnak a később születő alkotásaira. Azonban nem PavolRankovot olvasnánk, ha ezt a „tényt” nem csavarná meg sokszorosan, azaz nem mutatna rá ennek az alkotáslélektani mechanizmusnak a korántsem egyértelmű jellegére...

Bényei Tamás: Pasztorál

Az ÉS könyve augusztusban - Thomas Hardy: Távol a világ zajától. Fordította Gy. Horváth László. Lazi Kiadó, Szeged, 2020, 387 oldal, 3990 FtNoha Thomas Hardy mára megkérdőjelezhetetlenül a nagy angol regényírók (és költők) egyikének számít, ezt nem mindig gondolták így. Tipikus a kortárs – és kissé sznob – Henry James vállveregető megjegyzése: „a derék kis Thomas Hardy nagy sikert aratott a Tesszel [az Egy tiszta nővel], amely telis-tele van hibákkal és hamissággal, mégis valami egyedi szépség és báj árad belőle”. A derék kis Hardy népszerűsége aztán egyre nőtt, a kanonizáció pedig a huszadik század második felében teljesedett ki, amikor is végleg Hardy vált a regénykánon „regionális specialistájává.” PatrickParrinder így fogalmaz regénytörténetében: „Az összes angol regényíró közül Hardy a legeltökéltebben provinciális. Nem csinál titkot belőle, hogy ő nem Anglia, hanem »Wessex« írója”. Hardy ugyanakkor épp regionalizmusa miatt válhatott a „legangolabb” íróvá: népszerűsége elválaszthatatlan az angol nemzeti önazonosságnak a századvégen felgyorsuló bukolikus fordulatától, amely Dél-Anglia tájait tette a nemzeti ikonográfia kulcsává...

Csáki Márton: Ex libris

Roberto Calasso: Ka

Giorgio Agamben: Ami Auschwitzból marad

Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

Agi Mishol: Anyanyelv

György Péter: A folyamatos utalás

(A kétségek és a véletlenek integrációja és A Möbius-szalag rejtélye című kiállítás, Kapolcs)

Sinkó István: „Pompásan buszozunk”

(Lajta Gábor képei a balatongyöröki Bertha Bulcsu Művelődési Ház kiállítótermében láthatóak augusztus 19-ig)

Wagner István: Neo Rauch retro

(Neo Rauch – Werke aus der Sammlung Hildebrand, G2 Kunsthalle, Lipcse. Meghosszabbítva szeptember 27-ig)

Stőhr Lóránt: Kilóg a nyúlláb

(Atom Egoyan: A díszvendég)

Hová tűnt a csodált ifjú zseni, a kommunikáció csődjéről és az új technikai eszközök végzetes hatásáról szóló agyafúrt filmek szerzője? S közelebb lépve kritikám tulajdonképpeni tárgyához, hogyan vehetnénk komolyan legújabb filmjeit, így a tavalyi Velencei Filmfesztiválon bemutatott A díszvendég messzemenőkig eltúlzott és titoktalanná simított drámáját?

Végső Zoltán: Keretben

(Joshua Redman, Brad Mehldau, Christian McBride, Brian Blade: Round Again – Nonesuch, 2020)

Joshua Redman 1994-ben jelentette meg első, saját neve alatt futó kvartettjének egyetlen lemezét, a Mood Swinget. Redman rögtön érezte, hogy ezt az együttest nem tudja egyben tartani, olyan erővel tört felszínre Brad Mehldau, Christian McBride és Brian Blade tehetsége, és visszatekintve tényleg kitüntetett pillanat volt, amikor a jazz következő 25 évének leghatalmasabb alkotói keveredtek egy csapatba...

Herczog Noémi: Zsidó? Kultúra?

(KissPál Szabolcs: Mitől lesz az? Tilos Rádió, dokumentum-hangjáték)

A hangjáték a Komfortzóna és progresszivitás a magyar zsidó kulturális életben című szociológiai kutatásból, pontosabban egy ahhoz készült interjúból született, tehát – legalábbis látszólag – a magyarországi zsidó intézményrendszer belügyeit tárgyalja. Magyar színpadon a zsidóság, ha egyáltalán, akkor metaforikusan, a „mindenkori kirekesztett” allegorikus (halott) figurájaként szokott megjelenni. KissPál Szabolcs kitört ebből a keretből, amikor a mai zsidó intézményrendszer meghatározó személyiségeivel felvett beszélgetésből szerkesztett színdarabot...

Fáy Miklós: Helyettes szomjazó

(100 Years Salzburg Festival – Deutsche Grammophon, 2020)

Viszont Salzburg épp ebben a szerencsétlen évben ünnepel, száz éve, hogy elkezdtek ünnepi játszani, a Trianon (nem tudom, ők is így hívják-e) utáni határuk legszélén, Mozart szülőfalujában. A száz évnek mindenféle hang- és képrögzített emléke is van, majdnem találomra választottam ki, melyik is képviselje a centenáriumot. De csak majdnem...

Grecsó Krisztián: Dalolva ment

(Ez a te haverod-Bodi? + mi folyik az Indexnél, Winkler Róbert vlogja, YouTube)

Ahhoz, hogy az ember megalkudjon, feladja magát, az úgynevezett elveit, és feltegye a kezét, általában erről a korántsem teljes érzelmi önmosdató-palettáról szokás válogatni. Az már viszonylag ritka, hogy a megalkuvó – legalábbis tudatosan – igyekezzen elkerülni mindezeket, és maradjon csupaszon, magában, a beismerés. Winkler Róbert vallomásos videója, amit a saját YouTube csatornájára töltött fel a napokban, ebből a szempontból (is) érdekes...

Rákai Zsuzsanna: Portrékészítés élőben

(Beethoven – Révolution, Symphonies 1 à 5; Le Concert des Nations, Jordi Savall – Alia Vox, 2020)

Az előadás nem egy tanulmány illusztrációja, hanem az elképzelhető legélettelibb, legváltozatosabb, legegyénibb szimfóniák gyűjteménye, amely remekül tükrözi, hogy a Le Concert des Nations harmincöt zenészét és a velük együtt játszó, Európa különböző országaiból válogatott másik húsz kiváló muzsikust irányító Jordi Savall mindig gyakorlatiasan gondolkodik. Most sem kultúrtörténeti kincseket szólaltat meg, hanem használati zenét dirigál, akkor is, ha ez a zene jó eséllyel sokrétűbb, mint maga az univerzum...

Károlyi Csaba: Boldogságban

Pető Péter: #halálka. hír, regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 285 oldal, 3500 Ft

Itt aztán jól összegubancolódik a sok szereplő élete.

A történetfoszlányok mögött azonban mindig sorsok vannak, kiderül, ki miért lesz valamilyen. Mit jelent az, ha a gyerekeket kínozzák otthon (és mit érünk vele, ha megtaláljuk az okát, hogy ugyanis ha egy apa sokkot kapott a háborúban, azt nem tudja kiheverni). Mit jelent az, ha egy fiúnak iskolás korában meghal az apja, és ő ígér neki valamit. Mire vezet, ha egy tanárnő hozzámegy egy melóshoz, aztán egy festőművésszel próbálná a szellemi igényeit kielégíteni (de mikor más igényei is eszébe jutnak, a festő épp világhírű lesz véletlenül, és egyből otthagyja).

Egy kérdésre nincs válasz: miért boldogtalan itt majdnem mindenki, függetlenül attól, mire vitte az életben. A tanult és nem tanult férfiak, a tanár, pszichológus, ápolónő, ügyvéd feleségek ugyanúgy nem tudnak mit tenni...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Szendi Nóra: „A random az random, és kész”

Berta Ádám: A kígyó feje. Cser Kiadó, Budapest, 2020, 304 oldal, 3695 Ft
A regény mintha a Nem attól vizes a hal nyelvijel-szemléletét csavarná a végletekig. Nincsenek fogódzók: minek tulajdonítsunk jelentőséget. A kihegyezett ceruzáknak, a golflabdáknak, a bíbor színnek, az álmoknak? Fontosak-e a szavak, amelyeket egy dömper dübörgése nyel el, és még az sem hallja, aki kiejti őket? A jelenetek furcsa, pasztellesen nyomasztó, „lebegős látszatvilágban” (229.) játszódnak: kontextus híján értelmezhetetlen párbeszédek, kósza, következmény nélküli ötletek. Sanyi örökké elvéti a lényeget. Fogalma sincs róla, hogy barátja, Norbi bűnöző és hidegvérű gyilkos, és hogy mi takargatnivalója volt apjának, akinek raktárában zombikoponyák tárolására használatos ládákra bukkan – de épp azt az egyet nyitja ki, amelyik üres. Így tán a regény motívumoknak tűnő tárgyai, színei, (év)számai, elvontabb fogalmai sem többek belül üreges álszimbólumoknál.

I R O D A L O M

Turányi Tamás: Szövet Judit

„Amit tudunk, valószínűleg megtörténik.
De amit nem tudunk, valószínűleg az is megtörténik.”
(ismeretlen)

Turányi Tamás: Introitus

Turányi Tamás: Hangyamalom

Németh Gábor Dávid: Gyömbérbirtok

Németh Gábor Dávid: Tükörtorzó

Beck Zoltán: arcon árnyék

„nincsen jó vége, mert az ilyen típusnál nem lehet tudni, mit vált ki, ha hozzászóltok. hogy hallgat csak hallgat, aztán egyszerre robban, és akkor, abban a váratlan, de bizonyosan bekövetkező pillanatban minden kiszámíthatatlanná válik. mert kiabálni fog, vagy ütni, vagy egy keze ügyében lévő, mozdítható tárgyat vág a falhoz, vagy az egyik kollégájához, és nehogy azt higgyétek, hogy ahhoz pont, aki zaklatta, nem, az túl egyszerű volna, hanem bármelyikőtökhöz. hogy jössz vissza a xeroxtól, a hónod alatt a papírok, mert három példányban kell az a kurva excel, erre a képedbe röpül a sünis ceruzatartó. és akkor te hirtelen mit tudsz csinálni? azt se tudod, honnan röpült, mert éppen csak beléptél, talán föl se néztél, és már a képedbe a sün. akkor, mert azért zavarban vagy, lehajolsz, hogy összeszedd a ceruzákat, 0.3, 0.5, 0.7. veszed fel a rotringokat sorra, az egyik kezedben a papírtömb, a másikkal ügyetlenül szedegeted a ceruzákat, egyet elejtesz, újra fölszeded, a könnyed önkéntelenül elindul, és homályosul a látásod, de még mindig nem szólsz, és akkor a nagy kiabálás meg csörömpölés hirtelen marad abba, néma csönd van, mind csak állunk, és hol téged, hol meg azt nézzük, aki dobta. meg a sün darabjait, mert az égetett agyag, ahogy a laminált parkettára esett, széttörött.”...

Csabai László: Jóslatok

Olyat csapnak kívülről a nappali ablakára, hogy megreped az üveg.

Csesznák Pál, Margit, a felesége és Teri, az idén munkába állt lányuk legszívesebben bebújnának a cserépkályhába. Ami most hideg. Mert bár hűvös az október vége, úgy gondolják, a füstölgő kémény is árulkodó lehet. Bezárkóztak, hátha ez az egész világháború-világfelfordulás elmegy mellettük. Pedig nem hisznek benne, hogy ilyen szerencséjük lehet.

– Nem kellett volna leszerelned a kapuharangot! – korholja Margit az urát. Ami apró asszonyi öröm. – Akkor legalább az ablaküveg…

– Akkor! Akkor! – morog a férfi. – Mit akkor? Mit számít az az üveg?

Megint rávernek az ablakra. És látni egy puska csövét. Ki kell menni hozzájuk...

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROSÉK MEDENCÉS NYARALÓNAK LÁTSZÓ GYÜMÖLCSÖST VETTEK, KASZÁLNAK A FIDESZES TRAFIKOK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.08.14.



444: Mészáros Lőrincék félmilliárdért vettek medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban

Mészáros Lőrinc és felesége ugyanabban az utcában vettek több mint 500 millió forintért gyümölcsöst, ahol Rogán Cecília és Dzsudzsák Balázs nyaralója található. A megvásárolt föld hivatalosan gyümölcsösből, gazdasági épületből és egy pincéből áll, és 525 milliót fizettek érte. Viszont aki megnézi, láthatja, hogy a területen valójában egy nyaraló található, természetesen medencével.

24.hu: 42 milliós állami támogatásból épül Száraz István balatoni panziója

Az Origo korábbi tulajdonosának cége, a Dry Beta Kft. a Kisfaludy hotel-és panziófejlesztési program részeként 42 millió forint támogatást kapott a négycsillagos Frida panzió megépítésére. “A kivitelezés már 2019-ben megkezdődött, előreláthatólag 2020 negyedik negyedévétől várja látogatóit a panzió – válaszolta Száraz István a lap megkeresésére.

Mfor.hu: Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar, Dunai György is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből – derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából.

Hvg.hu: Polt a cégbírósághoz küldte Vadait egy MTÜ-s összeférhetetlenség miatt

Polt Péter legfőbb ügyész nem érezte magát illetékesnek Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdésében, ami egy nagyvállalkozóra vonatkozott, akinek a cége nyert az Magyar Turisztikai Ügynökségtől 1,7 milliárd forintot szállodafejlesztésre, miközben a Bahartnál igazgatósági elnök.

Népszava: Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák

Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz. Igazi trafikos családdá avanzsált például a korábban a Fidelitast vezető Böröcz László fideszes képviselő rokonsága: testvére öt trafikjogot kapott Szombathelyen. Az Alfa Dohány Bt. a kezdettől a legjövedelmezőbb cégek között volt, 2019-ben az öt trafik már 1,2 milliárd forgalmat bonyolított le és 84 milliós adózott nyereséget termelt.

ITT OLVASHATÓ

„A VALÓSÁG MÉG A LEGROSSZABB ELKÉPZELÉSEKET IS KÉPES VOLT FELÜLMÚLNI” – SOR VÉGÉRE KERÜLT A MAGYAR GAZDASÁG

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2020.08.14.

A várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben, 13,6 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Ez a harmadik legrosszabb adat az EU-ban.

A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni – kommentálta a második negyedéves GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH első becslése szerint a magyar gazdaság az idei második negyedévében 14,5 százalékkal zsugorodott negyedéves alapon, míg az előző év azonos időszakához képest 13,6 százalékkal zuhant. Mindkettő negatív rekord, messze túlmutat az eddig látott visszaeséseken, ráadásul a negyedéves 14,5 százalékos adat a harmadik legrosszabb adat. A mostani adat egyben azt is jelenti, hogy immáron hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság – húzta alá az elemző. Az első félévben így a bruttó hazai termék összesen 6,1 százalékkal csökkent – köszönhetően az első negyedévben elért 2,2 százalékos növekedésnek. 

A KSH szokásosan szűkszavú közleménye szerint a járvány okozta rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárult a gazdasági teljesítmény alakulásához. Mindezek alapján tehát – ahogyan arra számítani lehetett –, a gazdaság gerincét adó két szektor omlott össze a leginkább. Öröm az ürömben, hogy a legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás, köszönhetően az enyhülő járványvédelmi intézkedéseknek – jegyezte meg Virovácz Péter. Figyelmeztetett ugyanakkor: hátradőlnünk még nem szabad. Az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma, ami előrevetíti, hogy előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka. Bár ennek gazdasági hatása várhatóan meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat, mégis van miért aggódni. Hogy milyen gyors lehet a kilábalás, azt a vírus terjedésének bizonytalansága, és a részletes adatok hiánya miatt rendkívül nehéz megjósolni. Az ING Bank elemzője arra számít: a következő negyedévekben pozitív számokat látunk majd. Az eddigi 5,1 százalékos éves GDP-visszaesést azonban lefelé, 5,5-7,5 százalék közé kell módosítani. Jövőre – a koronavírus-fejlemények függvényében is – valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés. Mindezek alapján a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy csak 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintjét...

ITT OLVASHATÓ

MODELLVÁLTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN: AZT SE TUDNI LÓ-E VAGY SZAMÁR

MÉRCE
Szerző: HALLGATÓI SZAKSZERVEZET
2020.08.14.

Minden egyes alkalommal újra meg tudunk lepődni, mintha lennének még határok, amelyeket most aztán tényleg átlépett a hatalom. Legutóbb a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapítványa élére kinevezett kuratórium névsorán lehetett felháborodni, leginkább pedig az elnöki posztra szánt Vidnyánszky Attilán, akinek munkáját két olajmágnás is „segíteni” fogja. A névsor egyértelművé tette, hogy vitának nincs helye, az eddig ismert SZFE szeptembertől megszűnik.

Azonban akik figyelemmel kísérték a magyar felsőoktatás viszontagságait az elmúlt hónapokban, kevésbé lehetnek meglepődve. Nemcsak az SZFE bedarálása lógott régóta a levegőben, hanem a magyar felsőoktatás fokozatos „privatizálása” is, pontosabban az intézmények átjátszása az államtól a NER holdudvarának. Másfél éve tudni lehet, hogy a minisztérium a Corvinust az átalakítások fedezőménjének szánja. Az SZFE körüli botrány csupán minden eddiginél világosabb képet adott a modellváltások valódi céljáról.

Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő átállást, a mögötte húzódó politikai és gazdasági motivációkat, hosszútávú hatásait a magyar felsőoktatásra. Erre már csak azért is szükség van, mert a nyilvánosságban meglehetősen nagy a zavar azzal kapcsolatban, hogy mit jelent az átállás, illetve hogy önmagában az alapítványi forma, vagy csak annak kivitelezése ellen kell-e szót emelnünk. A hatékony ellenállás első lépése a hatalom stratégiájának megértése, amelyhez összefüggéseiben kell látnunk a kritikus és független gondolkodást közvetítő egyetemek elleni támadásokat...

ITT OLVASHATÓ

„AZ ELLENZÉK GYŐZELME HATÁLYON KÍVÜL HELYEZHETI A JOGSÉRTŐ MÓDON ELFOGADOTT ALKOTMÁNYT”

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.14.

Az ellenzék győzelme esetén, hatályon kívül helyezheti a jogsértően elfogadott alkotmányt, és a legtöbb kétharmados alaptörvényt is – nyilatkozta portálunknak Elek István. A rendszerváltó politikus szerint, erre azért van szükség, mert a jogsértő módon elfogadott törvényekkel a Fidesz lényegében megfosztotta jogaitól a magyar társadalom ellenzékre szavazó részét. Az ellenzéki pártok kötelessége lesz tehát a jogállamiság helyreállítása, amire közös programot készíthetnek; túl azon, hogy megállapodtak abban, hogy 106 egyéni körzetben közös képviselőt állítanak, és közös listán indulnak. Az ellenzéknek fel kell készülnie egy új rendszerváltásra. Ki kell vizsgálni azt is, hogy a politikai döntéshozóknak milyen büntetőjogi felelősségük van a botrányos közbeszerzésekben, illetve abban, hogy az ország felétől elrabolták a szabadságot. Elek István az ellenzéki program további feladatairól is nyilatkozott a Hírklikknek.

Azt tudjuk, hogy a 106 választókörzetben közös jelöltet állítanak, illetve közös programot fogalmaznak meg Orbán Viktor megbuktatására. Önnek mi a véleménye a megállapodásról?

Végre egy újabb bíztató lépés! Már az őszi önkormányzati választás sikere után azt gondoltam, hogy megtörtént a lélektani áttörés, mert az együttműködést visszajelezte a választási siker. Már akkor is arra számítottam, hogy azonnal megkezdik a felkészülést a következő országgyűlési választásokra. Közös programot készítenek, s közben egyértelművé teszik, hogy minden választókerületben egyetlen ellenzékit indítanak, közös lista lesz. Amikor indokoltnak látják, közös lesz a miniszterelnök-jelölt is...

ITT OLVASHATÓ

HA EGYSZER EL AKARJÁK ZAVARNI ORBÁNT, MAGYARORSZÁGON IS FEHÉROROSZ HELYZET LESZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.12. 

Orbán Viktor gondoskodott arról, hogy őt soha ne lehessen demokratikusan leváltani. Ezért hazugság, amikor a rendszert pénzért legitimáló, kollaboráns ellenzéki pártok négyévente azzal hitegetik a választókat, hogy majd összefogással leváltják Orbánt. Ha ennek bármilyen veszélye felmerül, azonnal olyan törvénymódosítást szavaznak meg, hogy ez lehetetlen legyen. Az álellenzék pedig mindig mindent tudomásul vesz, és a tények ellenére továbbra is azt hazudja, hogy Orbánt demokratikus választások útján le lehet váltani. Mindez csalás és kizárólag ezeknek a pártoknak az anyagi érdekeit szolgálja, de négyévente mégis belarántják az embereket a választésokba, amelyek egyetlen célt szolgálnak, hogy azt a hamis látszatot keltsék, mintha a magyar mindig törvényes választás keretében juttatják Orbánt kétharmados többséggel hatalomra. Amikor ez megtörténik, akkor egy kicsit lapítanak, és kezdődik a hitegetés elölről.

Ebben a helyzetben egyetlen esetben történhet változás, ha a magyarok elsöprő többsége el akarja kergetni Orbánt, az országban nemcsak a szavazatukban bíznak, hanem mindenáron szabadulni akarnak tőle. Ez csak akkor következik be, ha a rendszer elleni harag, a hazugság gyűlölete nő, és eléri a kritikus pontot. Ebben az esetben majdnem mindegy, hogy milyen eszközt vesznek igénybe, ha megpróbálják dühből a szavazatokkal leváltani, mert ha az nem sikerül, akkor olyan helyzet alakul ki, mint a többi primitív diktatúrában, ahol a nép váltani akar, és már nem hajlandó tudomásul venni a diktatúrát, de elcsalják a választásokat. Akkor a nép nem törődik a hazugságokkal, a formákkal, ki akarja követelni a diktatúra bukását, a diktátor távozását és a bűnbanda felelőssére vonását.

Ha ez bekövetkezik, akkor magyarországon elmúlik a fasizmusba való békés átmenet bársonyos ellenforradalmának korrupt légköre, és minden hazugságtól, kémutatástól és csalástól megtisztítva áll szemben az igazság a hazugsággal. S aki akkor még mindig a hazugságot mondja, és nem tud váltani, nem hajlandó távozni, az elszabadítja a gyűlöletet és a nép tiltakozását. Ez történik minden esetben, amikor vagy erőszakkal kényszertenek egy népre egy diktatúrát, vagy a nép közömbösen veszi tudomásul a jogfosztást, az alkotmányosság és a jogállamiság eltörlését, és azt gondolja, hogy annak semmi következménye nem lesz. Nem védik meg az alkotmányt, a jogot, a törvényt, mert kereseik a kiegyezést és a hatalommal való békés egymás mellett élést. Éppen úgy, ahogyan ez Magyarországon történt. Aki lemond a jogról, az elzárja magát attól a lehetőségtől, hogy békésen, erőszakmentesen váltsa le a neki nem tetsző hatalmat.

Ezért érdemes most a magyaroknak Minszkre figyelniük, mert saját jövőjük lehetséges előképét láthatják. Ha Orbántól egyszer meg akarnak szabadulni, akkor szembesülniük kell először azzal, hogy nem lehet, majd a bőrükön érezhetik, hogy Orbán nem hajlandó átadni a hatalmat. Ugyanez a diktatúra volt 2010-től kezdődően, csak nem kényszerítették nyílt színvallásra az önkényuralmat. De ha komoly változást akarnak, Orbán erőszakkal válaszol, külföldi ügynökökre, magyarellenes idegenekre, Soros Györgyre, Brüsszelre, nemzetellenes liberális árulókra, és törvénytelen csőcselékre fogja majd azt, ami történik, amely ellen ő a “nemzet” érdekében, és a “törvényesség” helyreállítása érdekében lesz kénytelen fizikai erőszakot alkalmazni és bevezetni a nyílt diktatúrát, amit jelenleg csak a nép önkéntes engedelmessége miatt nem gyakorol...

ITT OLVASHATÓ

HÁTBORZONGATÓ AZ A MOCSÁR, AMIBE MAGUKKAL AKARJÁK RÁNTANI AZ ORSZÁGOT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.08.14.

...miközben a kormány, a Fidesz, a Fidesz parlamenti frakciója nagy egyetértésben kussol, Szijjártó négy nap után nyilatkozik valami semmitmondó, kétirányú baromságot, kínosan ügyelve arra, hogy azért a kellő mennyiségű tiszteletet megadja a szuverén Belarusznak, miközben a Fidesz és a KDNP keltetői (Fidelitas és IKSZ) távol tartják magukat annak az állásfoglalásnak az aláírásától, amely elítéli a fehérorosz erőszakot, Hollik Istvánnak erre a köpedelem nyilatkozatra futotta. A fél világ megrökönyödve nézi napok óta, hogy szarrá vernek állampolgári jogaikkal élni kívánó embereket, ezresével lökik őket börtönbe, rendőrségi furgonokkal tapossák el őkt, de Hollik NER-társ nem érti, hogy mi történik, neki nincsen elég információja ahhoz, hogy állást tudjon foglalni. És érvként hozza fel, hogy mi se szeretjük ha a belügyeinkbe mások beleugatnak.

Szerintem ez meglehetősen ijesztő. Illetve pontosan annyira ijesztő, amennyire minden más, szabad szemmel látható gazemberség az, amit csak a Fideszből nem látszik. Nem látják az üzleti ügyeket, nem látják az égig érő korrupció nyomait, nem látják a küszöbük alatt is kifolyó, kútmérgező gyűlöletet, nem látják az eltaposott sajtót, az átvert, kizsigerelt társadalmi csoportokat, a leszakadó országrészeket, és egyáltalán azt a vállalhatatlan mélységet, ahová le kellett süllyedniük ahhoz, hogy a puskaporos hordó feeling meglegyen, és állandó háborús lázban égjen az egyatáboregyazászló. Elég nagy katasztrófa, hogy a Fideszben egyedül Révész Máriusz (a 2006-os események vérző fejű résztvevője) látja, hogy mi folyik a baráti Fehéroroszországban, egyedül ő volt olyan bátor, hogy elítélendőnek nevezze az eseményeket. Mielőtt ezért megdicsérhettem volna, hozzátette: nem hiszi, hogy a Fideszben bárkinek más véleménye lenne erről. Ja, a vasárnap óta tartó kussolás pont annak a bizonyítéka, hogy az állampárt egy emberként van megrökönyödve Lukasenka kirohanásán. Gondolom, csak az akadályozta meg őket abban, hogy ennek hangot adjanak, hogy még nem jött meg Moszkvából az ukáz, hogy akkor most hivatalosan mit kell erről gondolni.

Ez az egész történet azért fontos, mert ezt az országot, amelynek a szuverenitása miatt most Hollik aggódik, Orbán tette fel a térképre, amikor június elején Minszkben arról áradozott, hogy Magyarország és Belarusz „sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt gondolni szoktuk”. Mert a Keleti Partnerség, meg a magyar adófizetők állam 40 millió eurós hitelkerete a belarusz-magyar cégek együttműködésére, meg 165 millió forint nagyvonalú ajándék templomfelújításra, stb. Tehát a közpénzt lapátoljuk oda, újítsunk fel templomokat Minszkben, de ne ugassunk bele abba, hogy a diktátor szarrá vereti a saját népét. Üzleteljünk vele a keleti partnerség jegyében, de ne érdekeljen, hogy az erőszak és a véres megtorlás félázsiai módszereivel lassan három évtizede korlátlan teljhatalommal uralkodik. Nos, ehhez a beteg rezsimhez legfeljebb Orbán és az ő mocskos érdekei lehetnek közel, semmiképp az ország. Nekünk egyáltalán nem érdekünk, hogy közelebb kerüljünk Lukasenka Fehéroroszországához. Ha Orbánon és bandáján múlik, erre semmi garancia nincs.

Úgyhogy most visszafogottan bár, de örülni tudok annak, hogy az ellenzéki pártok legalább abban megegyeztek: 2022-ben minden egyéni körzetben egy közös jelöltet indítanak a Fidesszel szemben. Amikor meglesz a közös programjuk is, még jobban fogok örülni.

ITT OLVASHATÓ

A NEMZETKÖZI HÁTTÉRHATALOM FOKOZÓDIK

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.08.04.

„Nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör. A szakma tele van történetekkel, hogyan lehetetlenítettek el embereket.” Ezt mondta a Kossuth Rádióban Vidnyánszky Attila, a színművészeti egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának vezetője. Irigyeljük Vidnyánszkyt, hogy egy ilyen egyszerű összefüggésben találta meg a bajok gyökerét.

A legtöbb ember ugyanis, ha valamilyen problémával találkozik, például tiltakoznak az ellen, amit mond vagy csinál, elkezd agyalni, hogy mi lehet a baj. Miért nem kezdték el már évekkel ezelőtt a Lánchíd felújítását? Miért kellett szétverni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát? Miért van drágaság Magyarországon? Vagy, mint most, miért kellett einstandolni a színművészeti egyetemet? És ha az embernek szerencséje, van, magyarázatot is talál. Jót, rosszat, értelmeset – az sem kizárt, hogy valami nagy baromságot.

A vidnyánszkyknak nincs szükségük ilyen bonyolult eszmefuttatásra, értelmiségi nyavalygásra. Nekik mindenre rögtön megvan a válaszuk: a háttérhatalom idegenszívű zsoldosai szervezkednek a magyarság ellen. Ilyen egyszerű a világ: vannak a jók, vagyis, mi, és vannak a rosszak. Nem kell rajta ennél többet tökölni, fölösleges időtöltés, meg nem is vezet sehová...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZ, HATALOM, FEGYVER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.14.

...Ezzel ő a diktatúrája fennmaradását veszi meg a mi pénzünkön, rohadt drágán, de legalább alaposan. Mert ugyanis, hogy a német hadiipar manapság jórészt Orbánból él, hogy az amerikainak is adunk némi aprót, az arra szolgál, hogy nézzék el neki azokat a kisded játékokat, amit az országgal folytat. Szalonképesebben ezt úgy fogalmazták, hogy ezekkel a rakétás bigyókkal most megvette az usákok jóindulatát, momentán azt vizsgálja, mennyi az az összeg, aminek az átutalása után azt csinál, amit csak akar. Van az a pénz, efelől ne legyenek kétségeink.

A stadionok építése degenerált mánia, a fegyverek vásárlása aljas, kiszámított hatalmi sakkjátszma, s innen nézvést bár igaza lenne Vadai képviselőnek, viszont sajnálatosan nincsen neki egyáltalán. Egyébiránt a német autógyárak elvtelen támogatása, a magyar munkaerő kiárusítása és a magyar dolgozó bérrabszolgaságba taszítása ugyanez a parti. A németek is addig néznek el neki mindent Merkelestől, CDU-stól, erkölcsöstől, kutyafaszástól, amíg a jól megfontolt anyagi érdekeik ezt diktálják, mert ők sem terézanyák, hanem mocskos politikusok.

Ugyanígy a németeknek köszönhető Orbán sajtóuralma, mert ne feledjük, ők vették meg jobbára a magyar sajtót fingért-húgyért a rendszerváltáskor, s amikor már nem tejelt eleget, passzolták tovább, s csak ezután következhetett a mészárlás. Orbán tehát azért vesz rakétákat, tankokat meg űrhajót, hogy szabadon garázdálkodhasson, s bár finnyásan, de ezért nézik el neki az ámokfutást. Amíg fizet, lehet akármilyen büdös, szabad. Így az van nyájas olvasó, hogy a te pénzeden veszi meg a te elnyomásod lehetőségét, vagy uniós pénzből építi a magyar diktatúrát.

De ez sem újság, annyi a nóvum, hogy a pénz, fegyver, hatalom ugyan összefügg, de nem direkt, hanem sokkal körmönfontabb módon. Ebből is kiteszik, ugyanúgy magunkra vagyunk utalva, mint a beloruszok, akik most vívják a maguk ’56-ját, s ugyanúgy ott vannak a testvéri tankok, ott lihegnek a nyakukban. Sőt, még Lukasenka dumája is rémlik, ő is arról beszél, hogy a csőcselék vonult az utcára, rájuk lőni tehát jogos. Ebből a szempontból érdemes megfigyelni Orbán sajtójának nyelvét, amely egyre többször arról ír, hogy a radikális baloldal rombolja a várost.

Tessenek csak megfigyelni, és ez lehet véletlen egybeesés vagy jól felépített taktika része is, egyik sem jobb a másiknál, mindkettő aljas. Mint ahogyan a rakétás bigyók, tankok és mindenféle hadi kütyük vásárlása azzal etetve a hülye magyar szavazót, az ő seggét védik idegen hatalmak ellen, holott csak az Orbánét. A ti pénzeteken veszi meg a diktatúráját, tehát tessék ordítani, ha pedig nem, akkor hallgatni örökre. Illik ide Pilinszky? Illik: „Alvó szegek a jéghideg homokban./ Plakátmagányban ázó éjjelek./ Égve hagytad a folyosón a villanyt./ Ma ontják véremet.”

ITT OLVASHATÓ

ELENGEDIK AZ ŐRIZETBE VETT TÜNTETŐKET BELARUSZBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.08.14.

A Reuters hírügynökség diplomáciai forrásokra és más tisztségviselőktől származó értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy az Európai Unió valószínűleg újabb szankciókkal sújtja Belaruszt, még e hónap vége előtt, annak nyomán, hogy Aljakszandr Lukasenka államfő lecsapott a vitatott elnökválasztás miatt tiltakozókra. A mai EU-külügyminiszteri tanácskozás előtt úgy hírlik, hogy a szankciók mellett nyíltan érvelő Németország, Litvánia, Lettország és Svédország mellett Ausztria is a büntetéspártiak közé tartozik. A döntéshez azonban mind a 27 tagország egyetértése szükséges. A Reuters forrásai szerint Magyarország számít a „fő szkeptikusnak”. Magyar részről tegnap arra szólították fel az uniót, hogy folytasson párbeszédet, kerülje el Belarusz kiközösítését. Egy EU-diplomata szerint ugyanakkor az, hogy magyar részről a hét elején nem akadályozták meg egy olyan nyilatkozat megtételét, amely kifejezetten megemlítette a szankciók lehetőségét az erőszakért, a jogtalan őrizetbe vételekért és a választási eredmények meghamisításáért felelős személyekkel szemben, arra utal, hogy Budapest beleegyezhet valamilyen mértékű korlátozó intézkedés elrendelésébe. „Az irány világos. Hogy hányan kerülnek rá a feketelistára, hogy mennyire megyünk mélyre, az nagyrészt Magyarországtól függ majd” – idézi a Reuters a diplomáciai forrást. A hírügynökség emellett úgy tudja, hogy ma még nem várható végleges döntés. Az a tagállami külügyminiszterek augusztus 27-én és 28-án Berlinben tartandó tanácskozásán történhet meg. A soros német EU-elnökség által szervezett berlini ülés a bejáratott menetrend szerint esedékes, úgynevezett Gymnich-találkozó lesz, amely elvben kötetlen, nem hivatalos jellegű, ám a tagországokat semmi sem akadályozza abban, hogy úgy döntsenek, hivatalos döntéshozó üléssé alakulnak át, miként ilyesmire korábban is többször akadt példa.

Lukasenka korábban is fejtörést okozott Európának

A Reuters emlékeztet arra, hogy Heiko Maas német külügyminiszter e hét elején azt mondta: szükségessé válhat, hogy az EU újra bevezessen néhány olyan szankciót Belarusszal szemben, amelyet korábban rendelt el az emberi jogok megsértése miatt, de aztán 2016-ban ezeket a szankciókat részlegesen feloldották, miután Lukasenka szabadon engedett több bebörtönzött ellenzékit. Ami korlátozó intézkedés továbbra is folyamatosan érvényben van Belarusszal szemben, az az országba irányuló fegyverszállítási tilalom, illetve az olyan eszközök exporttilalma, amelyek a belső elnyomás céljára használhatók fel, úgy is mint bilincs, gumibot, sokkoló, könnygáz, paprikaspray, stb.

Csak nehogy Moszkva járjon jól

Brüsszeli források szerint a mostani újraszigorítás tartalma az lehet, hogy az EU-ba történő beutazási tilalommal sújtanak egyes belarusz állami tisztségviselőket, illetve befagyasztják az unióban hozzáférhető javaikat, így például bankszámláikat. A Reuters egyik forrása úgy fogalmazott: fel kell mérni, hogy a nyomásgyakorlás mekkora mértéke az, ami még nem válik kontraproduktívvá, vagyis nem löki Moszkva karjaiba a hatalmon maradásához ragaszkodni akaró Lukasenkát. Egy szűkebb szankciós tervezet értelmében csak a belarusz választási testület tisztségviselőit, valamint a tüntetők elleni erőszakos karhatalmi fellépés irányítóit tennék feketelistára. A szélesebb opció esetén a büntetés kiterjedne például a belügyminiszterre is. A magyar vonakodás miatt azonban most valószínűbbnek látszik a szűkített lista elfogadása. Eközben a lengyelek – akik, mint a Reuters megjegyzi, rendre az oroszokkal szembeni kemény álláspontot képviselik – most azt mondják, az EU-nak a Lukasenkával való keménykedés helyett talán inkább közvetítenie kellene a tüntetők és a minszki hatalomgyakorlók között.

Lukasenka most is gesztussal próbálkozik

Erről a most ismertetett Reuters-jelentésről mindazonáltal meg kell jegyeznem, még azt megelőzően publikálták, hogy most az éjjel a belügyminiszter-helyettes közölte: ma reggelig az összes őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedik. Az elmúlt órákban az internetes híroldalak élére ez a fejlemény került. Számos médiafelületen – így például a müncheni Süddeutsche Zeitung online kiadásában – azt írják, hogy Belarusz meglepetésszerűen szabadon bocsátja a tiltakozókat. A belarusz állami média szerint Lukasenka személyesen rendelte el a szabadon engedést, a belügyminiszter pedig a tévében kért bocsánatot a jogtalan őrizetbe vételekért.

A bajor lap helyszíni tudósítója a minszki Okresztina börtön elől azt jelenti, hogy hajnalban sorra engedték ki az őrizeteseket, ahol családtagok, barátok várták őket. Sok kiengedett panaszkodott a vele szemben alkalmazott bánásmódra, mutatta zúzódásos sérüléseit.

Mit lép erre az Európai Unió?

A hajnali órákban még - érthető módon - nem érkeztek olyan jelentések, amelyek arra utalnának, miként befolyásolja ez a fejlemény az uniós külügyminiszterek állásfoglalását. Minszk részéről nyilvánvalóan ez a befolyásolás a cél, de túlzott meghatódásra aligha számíthatnak Lukasenkáék, hiszen a szabadon engedés nem teszi meg nem történtté az elkövetett súlyos erőszakcselekményeket, és pláne nem változtat az elnökválasztási eredmények durva meghamisításán.

ITT OLVASHATÓ

BUJÁK ATTILA: GYEREKEK, ELFOGYOTT A LÉ!

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.08.14.

„Ennek a vircsaftnak most vége. Ennyi pénz a fociban többé nem lesz – mondta a sportszakértő (félig üzletember), amikor márciusban megszületett a döntés: 2020-ban elmarad az Eb, csúszik a tokiói olimpia, leáll a Bajnokok Ligája és az Európa Liga. És ha nem lehet befejezni a hazai bajnokságot, várat magára a Felcsút (Puskás Akadémia FC, „oázis a futballsivatagban”, Szöllősi György) bronzérme. Az utóbbit nem lehetett bírni idegekkel, a Puskás végül bronzérmes lett. A közönséget a meccsekre is beengedték, mivel – ellentétben a zenei rendezvényekkel – ott „nem fogyasztanak alkoholt”. Mindenki szemérmesen hallgatott.

Csöndesen haldoklott a nemzetközi sport. Szakrális, közösségi jellegét rég elvesztette, mint valaha a keresztény császárok által betiltott olimpiák és a gladiátorviadalok. Már az is jelzésértékű volt, hogy 2017-ben egy Momentum nevű, addig ismeretlen pártkezdemény egy aláírásgyűjtési akcióval meghekkelte az újabb magyar olimpiai pályázatot.

Beszélni nem beszélünk róla, de gyanítom, közönségünk tesz az olimpiai világcirkuszra. Korántsem biztos, hogy Magyarországon elsöprő népszerűség övezi az egyre iparszerűbb, barbár és tékozló viadalokat. Gyógyszerrel, technológiával az orvostudomány mindig kellő számú rekordot szállított. Marketing, média, reklám, turista annyi van, mint a nyű. A játék lelke halt meg.

Az állatorvosi ló ebben is a futball, gyermekkorunk nagy játéka. A hanyatlás, a fásulás, a profithajszolás ebben is világjelenség. Elhalasztották az olimpiát, pedig karantén után direkt jól jött volna. Hiányzott valakinek is? Az egyik figyelemre méltó mozzanat (persze tudjuk, nem ez volt az első) a rúdugrófenomén Szergej Bubka „kicentizett pályafutása” volt. Bubka korábban feljuthatott volna a legmagasabb átesési pontra, de a csúcsokkal takarékosan bánt. Tudta, egy teste, egy élete van. Azt kell beosztani. Minden jelentős világversenyen pár centiméterrel magasabbat ugrott, és sok ezer dollárral többet kapott.

Tudjuk jól, van a nemzetnek tizenkét fősportolója (Nemzet Sportolója cím). Ráadásul a sportban kiegyenlítődnek az igazságtalan erőviszonyok. A miniszterelnök szerint a futball mélyen igazságos. Nos, ha valóban így van, jogosan tanyázunk a FIFA-világranglista 52. helyén. Mindig is benne voltunk kétszáz közül az első százban.

A Covid-járvány sok mindent átalakított. Például nem igazolt vissza Neymar Párizsból Barcelonába. Kivár. A Facebookon látjuk a sztárt, ahogy hárommilliárdos birtokán pancsol. Európában harmincvalahány menedzseriroda függesztette fel a működését. Véget érhet a nagyvárosi hordasportok második történelmi korszaka...

ITT OLVASHATÓ

NA ÉS MI A HELYZET A GAZDI ERKÉLYÉVEL?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.08.14.

...Nagyon divatba jött lakájkörökben a radikális baloldalazás. A sima baloldali jelzőt, sőt, a liberális jelzőt is rommá csócsálták, emelni kell a tétet. Így lett radikális, sőt, egyre radikálisabb mindenki, aki nem Orbán Viktor csodás erkélyén nyalja ki magának a szebb jövőt. Pedig attól nem kell rettegni, hogy a parlamenti pártok fogják utcára vinni az embereket. Nem fogják. Nem is tudják. Nekik már nincs erre lehetőségük. Másra sincs. Annyian dühösek már, hogy az ellenzéki pártok lépéskényszerbe kerültek. Vagy összefognak, vagy eltakarodnak a kormánypárttal együtt. Az ellenzéki választók ezt akarják, a pártok pedig – ha másért nem, az egyéni túlélés érdekében – ezt fogják csinálni. Éppen tegnap írták alá a megállapodást erről. Ebből nem fognak tudni kifarolni.

Ha az emberek az utcára mennek, nem Gyurcsány Ferenc és nem is valamelyik párt fogja oda vinni őket. Ha ez bekövetkezik, az olyan spontán és olyan megfékezhetetlen lesz, hogy vagy beállnak a pártok, vagy feloszlatják önmagukat. Az ellenzéki pártok semmit nem jelentenek önmagukban. Mi, választók vagyunk azok, akik erősek tudunk lenni, ha akarunk. Mert a választót nem lehet lejáratni, nem lehet leváltani, nem lehet megfenyegetni. Ha a dühös tömeg megindul, ott nincsen pardon, senki nem fog arra vigyázni, hogy ne tapossa le a téren a muskátlit. Nem Gyurcsánytól és nem a parlamenti pártoktól kell félni, hanem a felbőszült emberektől. Azoktól, akiket cserben hagyott a kormány. Akiknek nincs már hová hátrálni. Ezért tessék aggódni, de a Lendvai utca járdáját tessék gyászolni.

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJSIRATÓ 2020.

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2020.08.14.

...Az időskorúak népes táborának ismét szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a hatalom csak koloncként, felesleges teherként tekint a 65 év feletti generációra. A nyugdíjasok magukra maradtak, érdemi segítség nélkül. Sommásan kimondható, hogy az idei folyamatok legnagyobb vesztesei a kisnyugdíjasok. Ugyanakkor hetente hallhatjuk a kormányfőtől, miniszterektől (Gulyás, Kásler) és államtitkároktól (Novák, Rétvári), hogy tiszteletet és becsületet érdemelnek a 40-45 évet ledolgozott emberek, és hogy milyen fontos számukra a nyugdíjas társadalom biztonsága, nyugalma. Üres, tartalmatlan beszéd. A nemzetes asszonyok és nemzetes urak még mindig nem tudják, hogy „törődni csak tettekkel lehet!”

ITT OLVASHATÓ

AZ OROSZ KUTATÓK FELRÚGTÁK A SZABÁLYOKAT, AMIVEL HATALMAS RIZIKÓT VÁLLALTAK

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2020.08.14.

Kizárt, hogy Magyarországra is érkezzen az orosz Covid-19 elleni oltóanyagból, hiszen a vakcinát nem törzskönyvezték az Európai Unióban és a tudósok is csak annyit tudnak róla, amennyit a sajtóban olvasnak. A Szputnyik-V-tel azonban nem ez a legnagyobb baj: az oroszok az elsőség érdekében egész egyszerűen kihagyták a klinikai tesztek harmadik, egyben legfontosabb fázisát, amivel hatalmas rizikót vállalnak. Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: az oroszok a vakcina előállításánál egy régóta bevett módszert alkalmaztak, de azt, hogy működik-e, csak a történelem és az idő dönti majd el...

ITT OLVASHATÓ

HOGY JUTOTTUNK ODÁIG, HOGY MINDENKI KÖZÜL PONT ORBÁN VIKTOR TEGYE TÖNKRE ÉS VEGYE EL A MAGYAR SZURKOLÓKTÓL AZ NB1-ET?

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2020.08.14.

2010. április 24. szombat fontos napja volt a magyar labdarúgásnak. Nemcsak azért, mert Bajner Bálint, a későbbi kvázi-mémfigura valódi gólt fejelt a Lombard Pápa otthonában 3-0-ra nyerő Honvéd mezében. 

Nem is azért, mert a későbbi ezüstérmes Videoton otthonában 0-0-ás döntetlent játszó Fradi összeállítása soha a focitörténetben nem hasonlított ennyire egy Championship-csapatéra, a kezdőben Sam Stockleyval, Tommy Dohertyvel, Jason Morrisonnal és Anthony Eldinggel, a kispadon pedig Craig Short mesterrel.

A nap azért volt annyira fontos, mert ekkor fordult elő először a magyar történelemben, hogy egy aktív, igazolt focista egy nemrég még igazolt focistának adja át a miniszterelnöki széket, ha sajnos nem is szó szerint. Ez volt ugyanis 43. Sz. Építők SK kapusa, Bajnai Gordon utolsó napja miniszterelnökként. A 2010-es országgyűlési választások másnap megrendezett második fordulója tett hivatalossá azt, amit akkor már réges régen tudott mindenki: a másik focista, Orbán Viktor pártja kétharmados győzelmet arat, hosszú évekre teljesen megváltoztatva azt, amit Magyarország néven ismerünk.

AZT AZONBAN AKKOR MÉG SENKI SEM SEJTHETTE, HOGY EZEK A VÁLTOZÁSOK MIT FOGNAK HOZNI A MAGYAR FOCIBA.

Az ember, aki már az idény kezdete előtt kiégett

E hét péntekjén az MTK-Fradi örökrangadóval indul az NB1. száztizenkilencedik kiírása, az Orbán-korszak tizedik bajnoksága. Nincs ember a Magyar Univerzumban, akit papírforma szerint nálam jobban érdekelhetne ez a meccs. MTK-ultra vagyok, a csapatom most jutott vissza az első osztályba, ahol rögtön a nyitófordulóban a Nagy Történelmi Ellenféllel játszunk örökrangadót, a mi szempontunkból kifejezetten motiváló Erősebb Baszó Kutya vs. Underdog felállásban, ráadásul a Hungária körúti Harmadik Szentélyben...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT ÉRI MEG AZ AMERIKAIAKTÓL FEGYVERT VÁSÁROLNI

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.08.13.

Magyarország egymilliárd dollár értékben vásárol légvédelmi rendszert az Egyesült Államoktól, derült ki szerdán egy közleményből, amelyet az USA budapesti nagykövetsége adott ki. A beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter és David Cornstein amerikai nagykövet írta alá. A dokumentum szerint a Magyar Honvédség elfogadja az Egyesült Államok ajánlatát, és a továbbfejlesztett föld-levegő rakétarendszer szükséges komponenseit az amerikai Foreign Military Sales programon keresztül szerzi be, legkésőbb szeptember 30-áig.

A fegyvervásárlás fontosságáról Benkő és Cornstein is hosszan értekezett a megegyezés után, és természetesen egy ilyen rendszer megvásárlásának katonai szerepe is van. Messze fontosabb azonban a politikai és diplomáciai üzenet, amit egy hasonló beszerzés képvisel. Ahhoz, hogy megérthessük, miért vettünk ilyen drágán fegyvereket az amerikaiaktól, érdemes végigvenni, hogy miért állt ez érdekében a feleknek...

ITT OLVASHATÓ

SZERESSÜK A SZOMSZÉDOT: ZÁRJUK KI MAGYARORSZÁGOT IDEIGLENESEN AZ EU-BÓL!

AZONNALI.HU
Szerző: MICHAL HVORECKÝ
2020.08.14.

A magyar kultúra nagy barátjaként, de egyben Európa érdekében ma csak azt lehet kérni: várjuk ki, amíg demokratkus köztársaságként tér vissza Magyarország az Európai Unióba.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Michal Hvorecký, az egyik legismertebb szlovák író mondja el véleményét.
+ + +
Soha nem kaptak esélyt a demokrácia megismerésére. Szerencsétlen sorsúként a történelemben mindig rossz oldalra álltak. Fejlődésüket az oszmán hódítások évszázadokkal vetették vissza. Így kesergett egyik utolsó interjújában hazája és a magyarok sorsa fölött Kertész Imre, a huszadik század irodalmi nagysága. Orbán Viktort a hamelni patkányfogóhoz hasonlította, aki bűvös hangú sípjával minden gyereket kicsalt a városból.

A velünk szomszédos államból – amely már nyolc éve nem köztársaság, pusztán Magyarország – egymillió polgár vándorolt ki.

Köztük Kertész is, aki az antiszemita támadások elől Berlinbe költözött.

Magyarországról – amelynek demokráciája haldoklik, és amely az Európai Unió orosz trolljává változott – ömlik a borzalom. Eközben a kortárs magyar irodalom továbbra is inspirációt, katarzist és eredményeket nyújt. Köszönöm minden fordítónak, amiért a magyar irodalom alkotásait továbbra is rendszeresen és élvezettel olvashatom szlovák nyelven. Magyarország nem nagy ország, de a prózája, költészete és drámája európai szintű.

A magyar irodalom képes volt arra, amire a szlovák (egyelőre) még nem – a világirodalom kánonjának természetes részévé vált...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: EGY KIS FELHÁBORODÁS NEM ELÉG, MIKÖZBEN EZ LENNE PUTYIN ÉS ORBÁN ÉRDEKE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.14.

Miközben az EU esetleges szankciókkal fenyegeti a Lukasenko-rezsimet, a színfalak mögött máris elindult a birkózás a büntetés felpuhításáról.

The New York Times

Brüsszeli források szerint már a hónap végére elfogadhatják a megtorló intézkedéseket, miután a fehérorosz elnök brutális erőszakkal igyekszik elnyomni a választási csalás miatt háborgó tömegeket. Németország, Litvánia, Lettország és Svédország nem is titkolja, hogy büntetni kívánja Lukasenko rendszerét és Ausztria is héják közé tartozik, miután a diktátor erőszakszervezetei idáig már 6 ezer embert tartóztattak le az országos megmozdulásokon. 

Csakhogy a döntéshez egyhangú jóváhagyás kell, és az szivárgott ki az előzetes egyeztetések alapján, hogy Magyarország egyáltalán nem pártolja a retorziót. Mint emlékezetes, a kormányból idáig csupán Szíjjártó Péter szólalt meg és ő amellett tette le a garast, hogy fenn kell tartani párbeszédet Minszkkel, nem szabad azt kiközösíteni. Egyébiránt Budapest a héten nem akadályozta meg annak az EU-nyilatkozatnak a megjelentetését, amely opcióként vetette fel a szankciókat mindazokkal szemben, akik felelősek a karhatalom kegyetlen fellépéséért és a választási manipulációért. Egy uniós diplomata szerint az irány egyértelműnek tűnik, ám hogy kik kerülnek belorusz részről feketelistára, és mennyire lesznek húsbavágóak a brüsszeli lépések, az nagymértékben a magyar vezetéstől függ. 

Ma egyébként aligha születik meg a határozat, de a választ pár napon belül véglegesíthetik, mert a tagállamok külügyminiszterei nem egészen két hét múlva Berlinben találkoznak. Úgy tudni, hogy a 27-ek elsősorban utazási tilalmat akarnak elrendelni a belorusz rezsim magas rangú tisztségviselői számára, illetve befagyasztanák az ország követeléseit az EU területén. Egy illetékes úgy nyilatkozott: nincs jele annak, hogy bármelyik tag ellenezné a szankciókat, Minszt részéről annyira egyértelmű az erőszak. Itt inkább azt kell jól bekalibrálni, hogy mekkora nyomásra van szükség, nehogy Lukasenko Oroszország karjaiba vesse magát, ha nem lát más módot uralma fenntartására. 

Mivel Lengyelország nem szeretne keményebb intézkedéseket, nehogy Belorussziában is az legyen, mint annak idején Kijevben, ami után az orosz hadsereg megszállta a Krímet, alighanem viszonylag enyhe lesz a brüsszeli válasz. Annál is inkább, mivel Orbán Viktor júniusban Minszkben a még érvényben lévő szankciók feloldását szorgalmazta.

Deutschlandfunk

A CDU egyik külpolitikai ügyekben járatos EP-képviselője úgy véli: Orbán Viktor nem akar egy ágyba bújni Lukasenkóval, ezért nem fog a szankciók útjába állni. Gahles is aláírta azt a felhívást, amelyben a strasbourgi testület jó pár tagja, párthovatartozástól és nemzetiségtől függetlenül követeli, hogy torolják meg az illetékes fehérorosz politikusokon a karhatalom erőszakos fellépését, és ne ismerjék el a választás eredményét. A kereszténydemokrata politikus szerint az lenne a legkézenfekvőbb, hogy tiltsák ki Európából a felelősöket. De még nagyobbat ütne, ha a beutazási tilalmat a családtagokra is kiterjesztenék. 

Ám ez nem lesz éppen egyszerű, és lehet, hogy Josep Borrell spanyol külügyminiszter az elején épp ezért volt annyira visszafogott. Hiszen a határozatot csakis egyhangúan lehet elfogadni, ám hogy ez ügyben lehet-e a magyar kormányfőre számítani, az minden, csak nem biztos. Hiszen alig egy hónapja Minszkben még Lukasenkónak udvarolt. Mellesleg kifejezetten jól kijön az autokratákkal. 

Közben az európai zöldek egyik képviselője, Viola von Cramon azt közölte, hogy szerinte a fehérorosz elnök hamarosan meg fog bukni. Erre utal, hogy családját már átköltöztette az Arab Emirátusokba. Ezért az EU-nak fel kellene ajánlania, hogy a diktátor is vonuljon emigrácóba, utána pedig lehetővé válna szabad és tisztességes választásokat tartani, majd rendezetten bevezetni a demokráciát.

Frankfurter Rundschau

A német kereszténydemokraták úgy ítélik meg, hogy az uniónak gyorsan és hatékonyan kell cselekednie Fehér-Oroszország ügyében, és nem szabad, hogy belesüppedjen a bürokráciába, a szavazási procedúrába. Ezt a párt helyettes frakcióvezetője közölte. Wadephul szerint egyértelműen meg kell értetni Lukasenko rendszerével, milyen következményekkel jár a jog megsértése. Hiszen a belorusz emberek megmutatták, hogy európai értékeket, demokráciát, jogállamot akarnak. Az EU pedig nem nézheti ölbe tett kézzel, amint középkori uralmi módszereket alkalmaznak a földrészen. 

A politikus felszólította a Merkel-kormányt, hogy az a mai külügyminiszteri on-line egyeztetésen támogassa a lengyel-litván felhívást, mármint hogy a fehérorosz elnök tartsa be a demokratikus normákat. A német szociáldemokraták pedig felvetették, hogy Merkel, Macron és Duda a Weimari háromszög néven ismert fórum nevében személyen menjen el Minszkbe és tegye az elnök számára egyértelművé: véget kell vetni az erőszaknak, párbeszédet kell kezdeni az ellenzékkel.

Spiegel

A német lap úgy ítéli meg, hogy sem Moszkvának, sem Brüsszelnek nem érdeke a belorusz rendszer megbuktatása, pedig a fehérorosz lakosság már odáig jutott, hogy a jogtalanság miatt érzett felháborodása nagyobb, mint félelme a polgárháborútól. Hogy az emberek ennyi ideig nem fordultak Lukasenko ellen, annak a többi közt az az oka, hogy a társadalom kevésbé megosztott, az állam jobban működik, mint Ukrajnában, az elit kicsiny és függ az elnöktől. Ugyanakkor nincsenek oligarchák, saját párttal és tévécsatornákkal. 

Oroszország és az EU azért annyira tartózkodó Minszk kapcsán, mert korábban már pofára esett. Az elnök ide-oda pendlizik Kelet és Nyugat között. A választások az oroszok felé terelik, ám ha azok emelik az energiahordozók árát, akkor meg visszasasszézik az unió felé. Több eszköze persze Putyinnak van, bármikor túladhatna szövetségesén. Csakhogy a Kreml nem szeretne még egy színes forradalmat, irtózik az utcai tiltakozásoktól, nehogy azok rossz példával szolgáljanak az orosz lakosság számára. Úgy hogy jobb, ha az államfő hivatalban marad, csak egy kicsit megnyesegetik a szárnyait. Viszont minél inkább folyamodik erőszakhoz, annál szorosabban kapcsolódik Moszkvához. Meg a gazdasági stagnálás is megteszi a magáét. 

Brüsszel már rég bebizonyította, hogy számára fontosabbak a geopolitikai érdekek, mint a demokratikus alapelvek. Jobban tart az orosz fél befolyásától, mint amennyire ragaszkodik a jogállami feltételek érvényesüléséhez. Ennélfogva idáig csupán egy harmatos twitterüzenet látott napvilágot von der Leyen részéről. Ily módon Lukasenko nyeregben érzi magát, mert tudja, hogy a két ellenpólus még nagyon sokáig meg tudja találni vele a modus vivendit.

Frankfurter Rundschau

A baloldali lap amellett van, hogy fokozni kell a nyomást Minszkre, szankciókat is beleértve. Az EU nem elégedhet meg annyival, hogy egy kicsit felháborodik, némiképp bírálja, mennyire csúnya dolog megfirkálni a múlt vasárnapi elnökválasztás eredményét, illetve kiadós nyilatkozatban elítéli a titkosszolgálat kőkemény eljárását a jogosan tiltakozó tömegekkel szemben. A visszavágás egyik eszköze az volna, hogy személyre szóló lépéseket kell tenni a felelősök ellen. Emellett támogatni kellene a fehérorosz népet, hogy az kivívja igazát, végül pedig menedéket kell nyújtani a politikai üldözötteknek. 

A retorziók kapcsán hangoztatott aggályok képmutatóak. Magyarország aligha voksol a büntető intézkedések ellen. Főként ha Brüsszel, Berlin és Párizs megfelelő jelzést küld Budapestnek. De az unió megteheti, hogy Oroszországgal előre egyezteti, hogy mire készül, Ám az teljesen téves stratégia volna, ha meghátrálna a teendők elől, mégpedig arra hivatkozva, hogy nem szeretne vitába keveredni Moszkvával.

Die Welt

Erélytelenséggel vádolja az uniót a német zöldek parlamenti frakciójának szóvivője, amiért a legutóbbi csúcson csupán langymeleg határozat született a jogállamiság ügyében Magyarország és Lengyelország kapcsán. Franziska Brantner szerint az EU még a válság idején sem árulhatja el alapértékeit, ily módon nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a két kormányra. A demokrácia ugyanis nem lehet fakultatív, ezért a támogatásokat, mind a hosszú távú költségvetés, mind az újjáépítési segélyprogram kapcsán a jogállami kritériumok tiszteletben tartásához kell kötni. Minden más veszélyeztetné az alapelveket. 

Valójában azonban az állam- és kormányfők elnapolták a döntést, és adósak maradtak a részletekkel. Ennek megfelelően Orbán és Morawiecki azonnal ünnepelt, mert azt gondolják, hogy a készülő mechanizmust megfúrhatják legközelebb az Európai Tanácsban.Az új francia Európa-miniszter azóta közölte, hogy Budapest és Varsó téved, ám Merkel hímez-hámoz. Nagy baj volna azonban, ha a német uniós elnökségre hivatkozva nem vallana egyértelműen színt. Hiszen nem elég a demokráciát a vasárnapi prédikációkban magasztalni, a gyakorlatban is meg kell védeni a milliárdokról folyó tárgyalások során. 

A kérdést a legfontosabb témák közt kell napirenden tartani, méghozzá úgy, hogy a jogállami mechanizmust minősített többséggel kell jóváhagyni. Mert Orbán Viktor csak ez esetben nem tud vétózni. Egyidejűleg a Bizottságnak újabb intézkedéseket kell kezdeményeznie a csalás és más pénzügyi visszaélések megakadályozására, mivel az eddiginél hatékonyabban meg kell védeni az uniós pénzeket mindenfajta korrupcióval szemben. 

A politikus jellemzőnek nevezi, hogy Magyarország és Lengyelország nem kíván csatlakozni az új Európai Ügyészséghez. Szerinte a belépést a támogatások feltételéül kellene szabni. Ha pedig erre a két kormány nem hajlandó, akkor a szubvenciókat közvetlenül a településeknek, a civil szervezeteknek, illetve a helyi tervek céljára kell eljuttatni. Így lehet kicsiben védeni a demokráciát. Az EU ugyanis nem bankautomata, hanem értékközösség. 

Ha ennek az unió nem tud érvényt szerezni, akkor megrendül a hitele mind kifelé, mind pedig saját polgáraival szemben. A nagy veszély az, hogy a koronavírus miatt háttérbe szorulnak az alapvető jogok. Ez azonban megbocsáthatatlan árulás volna.

The Times

A nagy tekintélyű konzervatív brit újság úgy foglal állást, hogy meg kell védelmezni a szabad sajtót, mielőtt túl késő lesz, miután egész Kelet-Európában, valamint Törökországban is ostrom alatt áll a tárgyilagos újságírás, viszont egyre több szerkesztőség működik a kormányok szócsöveként. A térségben monopolizálják a tömegtájékoztatást, már szinte alig van olyan orgánum, amely eltér az állam által kijelölt iránytól. Az illiberális hatalmak persze nem az egykori Pravdára emlékeztető kiadványokban ellenőrzik, miről hallhat-olvashat a közönség. Sokkal körmönfontabb módját választották, hogy elvonják az oxigént a kritikus médiától. 

A sajtó jó részét privatizálták, vazallusoknak játszották át és teletömték pénzzel. Ezt példázza az Index sorsa, de ugyanez meg végbe Törökországban, Szerbiában, Bulgáriában, Albániában és Lengyelországban is. Ezek az újságok, tévék, rádiók, portálok, csakis a hatalom véleményét szajkózzák. Akinek nem tetszik a munkatársak közül, az mehet isten hírével. A törököknél ha egyes szerkesztőségek ellenállnak a felvásárlási próbálkozásoknak, akkor járhatnak pereskedni anyagi visszaélések vádjával. Ugyanakkor börtönbe kerülnek azok az újságírók, akik nem hagynak fel Erdogan bírálatával. 

A közönség javarésze persze tudja, hogy teljesen kamu a tartalom. Pl. amikor a Riposzt, az Orbán-barát bulvárlap azt állítja, hogy a svájciak már kisebbségbe szorultak saját hazájukban, mert annyi migránst fogadtak be. Ennek megfelelően a kereslet mindig zuhan, ha hatalom ráteszi a kezét valamelyik független médiumra. Onnantól kezdve azonban vagy hamis adatok jelennek meg a példányszámról, vagy egyáltalán nem hozzák nyilvánosságra az adatot. De a rothadás igazából azért terjed, mert jóformán már nincsenek megbízható hírforrások, ahol közzé lehet tenni az oknyomozó anyagokat, be lehet tanítani az újságírók új nemzedékét. A maradék ellenzéki sajtó a másik oldal marginális hangja lesz. 

A megszűnő önálló orgánumok után keletkező űrt a Balkánon gyakran más autoriter rendszerek vállalkozásai töltik be. Oroszország pl. dezinformációval árasztja el a térséget. Pedig a független újságírók leplezik le az embercsempészeket, az uniós alapok elsikkasztóit, ideértve azokat a pénzeket, amelyeket Brüsszel a demokratizálásra szán, ám azok az elit barátainak zsebében kötnek ki, míg a civil társadalomnak felkopik az álla. 

A tényfeltárás sokba kerül és elenyésző figyelmet kap a populisták által szállított rémtörténetekhez, vagy celebsztorikhoz képest. Persze nem is lehet fenntartani a hagyományos üzleti modell alapján. Úgy hogy Nagy-Britanniának immár az EU-n kívül fontolóra kellene vennie: dobjon mentőövet a kritikus kelet-európai sajtómunkásoknak, még mielőtt azokat teljesen beszippantja az ár.

Deutschlandfunk

Magyarország afelé tart, hogy a sajtója fapados legyen. Már csupán néhány független szerkesztőség tart ki, de azoknak is egyre tarthatatlanabb a helyzetük, ha profi módon akarnak dolgozni. Nincsen ugyanis reklámbevételek. Még külföldi cégek sem hirdetnek, nehogy magukra vonják a kormány haragját. Gergely Márton, a HVG főszerkesztő-helyettese azt mondja, már az is rettenetesen nehéz, hogy interjút kapjanak, hogy a hatóságok válaszoljanak a kérdéseikre. Itt ugyanis egyenlőtlen hadviselés folyik. Ha ugyanis hivatalos tájékoztatás híján is megjelenik az adott sztori, a hatalom azt állítja, hogy nem is keresték meg az ügyben. 

Ugyanakkor egyre óvatosabbak azok, akik felvilágosítással tudnak szolgálni – meséli Lukács Csaba, a Magyar Hang főszerkesztője. A reklámpiac legalább 60 százalékát az állam tartja kézben. így az újságíró nemrégiben például hiába tárgyalt egy német autógyár képviselőjével, az visszalépett a hirdetéstől, mert a kormány támogatja egy új üzem építését, ezért a cég nem akart kockáztatni, hiába éri el a hetilap a célközönséget. Szóval még a gazdaság szereplőinél is jelentkezik az öncenzúra, illetve felülírja a dolgokat az üzleti érdek. 

Ugyanakkor a kisebb oknyomozó orgánumok az Index kiesésével nem tudják eljuttatni leleplezéseiket a szélesebb közönséghez. Hiszen a legnépszerűbb portálból a jövő hónaptól kezdve csak a váz marad meg, az érdemi tartalom eltűnik, ahogy az 3 éve a Magyar Nemzettel is történt. Hogy egyre kevesebb az önálló médium, az Kerner Zsolt, a 24.hu munkatársa szerint egyáltalán nem véletlen. A kormány ugyanis csakis barátban és ellenségben tud gondolkodni. Nem fogja fel, hogy az újságíró csupán a dolgát akarja végezni és nem áll politikai befolyás alatt. Ezért azután a hatalom azt hiszi, hogy a sajtó elleni harc pont annyira jogos, mint a rivális pártokkal szembeni küzdelem.

ITT OLVASHATÓ