2020. december 29., kedd

NOVÁK KATALIN, A KERESZTÉNY MINTAFELESÉG, BALOG ZOLTÁN A KERESZTÉNY MINTAFÉRFI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.28.


Az év végéhez közeledve szeretnénk segítséget nyújtani kedves olvasóinknak, hogy a január 1-i fogadalmaikat jó előre megfontolhassák. A helyes döntések meghozatalához azt a kérdést kell feltennünk, milyen emberek szeretnénk lenni január 1-től. Erről pedig nem kell sokat gondolkodni, mert pártunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy kész minták álljanak rendelkezésünkre. Aki nő, az legyen olyan, mint Novák Katalin, aki férfi, az pedig legyen olyan, mint akit Novák Katalin állít mintaként a férfiak elé. Nem, nem Novák Katalin férjéről van szó, hanem Balog Zoltánról, Novák Katalin szupermentoráról.

Aki férfi, az legyen olyan, mint Balog Zoltán, aki immár nem miniszter, hanem református püspök, de olyan nagy az átjárás a kettő között, mintha a két pozíciót egyszerre töltené be. Balog Zoltán ugyanis elválaszthatatlan Novák Katalintól, mintha ketten töltenék be ugyanazt a posztot. Nemcsak Balog olyan, mintha családminiszter lenne, hanem Novák Katalin is olyan, mintha püspök is lenne.

Legyünk olyanok, mint egy fideszes miniszter és református püspök egyszemélyben, függetlenül attól, hogy férfiak vagyunk vagy nők, legyünk olyanok, mintha egyszerre lennénk Novák Katalin és Balog Zoltán. E két személyben egyesül a NER keresztény szubsztanciája.

Novák Katalin csak néhány hónapja családminiszter, de máris olyan, mintha mindig is az lett volna, s szerepét tekintve több annál, mint amit egy kormánytisztviselőről gondolnánk. Elég csak arra gondolni, hogy ugyanezt a pozíciót töltötte be egykor Göncz Kinga, aki Novák Katalin szerint egy családellenes kormány családminisztere volt. Egy biztos, Göncz Kinga nem adott mindenkinek követendő mintát, nem mondta meg, milyennek kell lennie egy nőnek, anyának, vagy feleségnek, nem testesítette meg magát “a” keresztény anyát és “a” keresztény feleséget. Nem mutatta be, milyen a tökéletes, mindenki számára követendő ideál. Igaz, a szabadságot sem azonosította azzal, amit Novák kötelezővé tenne.

Ha valaki egy pillantást vet Novák Katallin Facebook oldalára, megállapíthatja, hogy a miniszterasszony elemében van. Teljesen azonosult a keresztény mintacsalád, mintaanya, mintafeleség szerepével, mint a boldogság forrásával, mint aki megtestesíti mindazt, amit példának állít minden magyar nő elé. Mint Szűz Mária a középkori festményeken, ő minden családi kép fő alakja, mögötte a mellékszereplők, a gyerekek, és a háttérben a férj, mint Szent József, aki ácsolgat valamit a háttérben. Mindig mosolygósan, hibátlan sminkkel végezve a házimunkát, törlőkendővel mosva ablakot. Süt, főz, takarít, egyik kezében fakanál, másikban Brüsszel magyarellenes bürokratáinak nyaka. A magyar Wonder Woman...

POLYÁK GÁBOR: ORBÁN DÚLÁSÁT MEG LEHETETT VOLNA ÁLLÍTANI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.12.29.


„Vajon mi állítja meg a populistákat egy nagyobb országban, ha egy ilyen kis országgal szemben is tehetetlenek voltak? Az unió – a végeredményt tekintve – saját létét fenyegeti azzal, hogy hagyta, hogy Orbán Viktor ekkorára nőjön. Európai szintű szereplőt csinált belőle, ráadásul egy multi milliárdost is, amit azóta is hálásan köszönünk a német, holland és a francia adófizetőknek.” – Így nyilatkozott Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Azt is elmondta, hogy ma brutális fölényben van mind felületek, mind pedig a pénzügyi támogatások tekintetében a kormánypárti média.


Ki hiszi el azt Orbán Viktornak, akár itthon, akár külföldön – főként az unióban –, hogy a baloldali, ellenzéki médiának ötven százaléknál magasabb a részesedése Magyarországon?

– A Fidesz-szavazók. Legyenek ők a határon innen, vagy túl, ők elhiszik. Bár, érdekes, hogy a mi idei hírfogyasztás-kutatásunk azt mutatta, hogy a Fidesz-szavazók többsége is azt tapasztalja, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiára. Ez alapján, tehát az sem teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz szavazói mindahányan elfogadják ezt az állítást, vagy készpénznek vennék. Az persze igaz, hogy a saját többségüket viszont kifejezetten pozitív fejleménynek látják. Egyébként most már Orbán Viktor sem azt mondja, hogy ballib túlsúly van, hanem azt állítja, hogy mostanra sikerült kialakítani egy fele-fele arányt. Szerinte most helyreállt a világ rendje, és végre nem a ballib – nem szeretem ezt a szót, mint ahogy a másik oldalt sem nevezem jobboldalinak, vagy konzervatívnak, mivel a Fidesznek semmilyen értékrendhez nincs semmi köze, mert amit csinál, az se nem jobboldali, se nem konzervatív – túlsúlyról beszél. A Nézőpont is ezt mutatta ki. Vagyis a megfogalmazás kicsit változott, ami azért mégiscsak annak elismerése, hogy a kormány igen intenzíven avatkozott bele a médiafolyamatokba...

JÓ LENNE EGY KICSIT BELEHÚZNI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.12.29.


Miközben a fél világ döntött már arról, hogy épp milyen vakcinából és mennyit szeretnének, valamint ezek megérkezésével hol és milyen körülmények között oltanak majd, addig Magyarország kormánya épp 6000 ampullányi orosz vakcinát kapott, amelyet tudósaink tovább vizsgálnak majd, hogy eldöntsék, megfelelő-e. Nem állítom, hogy az orosz vakcina rosszabb lenne, mint az eddig több szervezet által is elfogadott nyugati vakcinák, de lássuk be, azok legalább átesetek fontos teszteken, amelyek valamiféle garanciát jelenthetnek az oltás hatékonyságára. Az is borzasztóan fontos, hogy minden lehetséges oltásból beszerezzen az országok, hiszen minél előbb érik el a nyájimmunitást, annál előbb térhetnek vissza a normális élethez, ami egyben a gazdaság fellendülését is jelenti majd. Egyszóval, a vakcinák körüli késlekedések akár forint milliárdokat is jelenthetnek majd Magyarországnak.

Hála az Uniónak, Magyarország is kapott pár ezer darabot az első vakcinákból, de ennek inkább volt jelzés értéke, mintsem valódi hatása. Jó lenne tehát, ha így, az év végeztével tájékoztatnák arról az embereket, hogy miből is választhatnak, és majd hol jelentkezhetnek az oltásért. Máskülönben ismételten káosz fog kialakulni, és az emberek kormányba vete
tt bizalma – ami egy járvány alkalmával borzasztóan fontos – tovább fog romlani...

MOSLÉKKORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.12.29.



Nem szívesen írtuk le a címben szereplő kifejezést, nem is fogjuk a jövőben használni, mert ízlésünktől és stílusunktól távol áll az ilyesfajta megfogalmazás. De nem tehettünk mást, mert hiába a velünk született jó modor, valamilyen módon muszáj érzékeltetni, hogy kik azok, akik szemben állnak a normális Magyarországgal, és akik az ellenzéket hazaárulónak, idegen érdekek ügynökeinek, vagy legújabban, moslékkoalíciónak nevezik.

Talán a mindenre kapható Kövér László használta először az ellenzékre a moslékkoalíció kifejezést, most legutóbb pedig Gajdics Ottó a Magyar Nemzetben. Gajdics a Nyíregyházi Főiskola utolsó KISZ titkára volt, ami nem volna baj, a rendszerváltozás előtt is éltek emberek, KISZ-tagok és KISZ-titkárok, csak hát Gajdics most az úgynevezett jobboldal egyik megmondó embere, vagyis, ugyanolyan haszonelvű, álságos és hazug propagandistája, mint amilyen az előző átkosnak, KISZ-titkárként lehetett.

Gajdics egyébként a Kamu Karigeri írásában nem kevesebbet állít, minthogy az ellenzék a vírussal van, a járványnak drukkol, azt szeretné, hogy minél nagyobb legyen a baj. Egy ilyen állítást a világ jobb helyein érvekkel és bizonyítékokkal szokás alátámasztani, Gajdics azonban nem vesződik ilyesmivel, meg sem próbálja a lehetetlent, de erre nincs is szüksége, a Fidesz-híveknek ennyi elég, elvannak ők ezzel is...

KLUBRÁDIÓ: ZAVAR A HANGERŐBEN - ÚGY TŰNIK, A KLUBRÁDIÓ KÜZDHET TOVÁBB A FREKVENCIÁJÁÉRT. EGYELŐRE

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2020.12.29.


A Klubrádió által február 12-ig használt frekvenciára pályázók közül kettőt formai hibák miatt kizártak az eljárásból – közölte hétfőn a Médiatanács. A Klubrádiót tovább engedték, a jelenleg is sugárzó adótól csak hiánypótlást kértek. Pedig korábban több jel utalt arra, hogy a baloldali adó nem kapja meg a folytatás lehetőségét a fideszes delegáltakból álló testülettől. A hatóság szeptemberben kisebb hibákra hivatkozva úgy döntött, hogy nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati szerződését, pályázatot írtak ki a 92,9 MHz-re. Ráadásul a rádió viszonya a hatósággal nem felhőtlen: az adó beperelte az NMHH-t, sőt az ügyet értesüléseink szerint az Európai Bíróság is vizsgálja. 

Arató András, a Klubrádió elnöke még a hétfői bejelentés előtt a Népszavának azt mondta, nemcsak újrapályáztak, de megtámadták a frekvenciahasználati engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmük elutasítását, a keresetüket pedig már be is fogadta a bíróság. A hatóság őszi szőrszálhasogató döntése – amely szerint az adó több alkalommal sem szolgáltatott időben adatokat arról, pontosan milyen zenéket sugárzott – arra utalt, mindenáron meg akarják fosztani frekvenciájától a Klubot. Ugyan a hatóság szerint nem volt mérlegelési lehetősége – hiszen a médiatörvény kiköti: ismételt jogsértés esetén nem jár az automatikus hosszabbítás –, a Népszava novemberben kikutatta: akad két olyan kormányközeli adó is, amely hasonló hibákat vétett, mégis folytathatta. 

A most kizárt egyik pályázó szintén Fidesz közelinek tűnik. Az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. alapítója, Biró Balázs a néhai Andy Vajna rádiótulajdonos kormánybiztos ügyvédje volt. A másik kizárt induló a Közösségi Rádiózásért Egyesület, amely kötődik a Hit Gyülekezetéhez, amelynek vezető lelkésze, Németh Sándor rendszeresen dicséri a kormány munkáját. Az egyesület elnöke Németh S. Szilárd a Németh Sándor tulajdonolta ATV vezérigazgatója, egyébiránt a lelkész fia. A Spirit FM-mel pályázó ifjabb Németh a Media1 szakportálnak azt mondta, azért zárták ki őket, mert nem részletezték, hogy egyes műsorsávokban miféle “zenét” terveznek sugározni. Bíró Balázs, az LBK vezetője pedig azt közölte, egyelőre vizsgálják a Médiatanács döntését. Azaz még nem biztos, hogy a Klubrádió marad az egyetlen érdeklődő a 92,9 iránt...

ITT OLVASHATÓ

FÁCÁNOK ALKONYA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.29.


December 27-én kies hazánkban minden évben jótékonysági vadászatot tartanak, ami esemény már a nevében hordozza az anakronizmust, miszerint a gyilkolás volna a humánum eredője. Elmesélem azért, mert nem biztos, hogy mindannyian tudjuk, tehát le kell perkálni a vadásznak harmincezret, amiért a kijelölt napon reggel kilenctől délig öldökölhet. A pénzt orvosi műszerekre fordítják a jótét lelkek, és ez olyan nemes dolog, azt mondják. Idén fácánra lehetett menni, így egészen gyakorlatiasan azt is föltehetnénk, hány fácánélet ér egy lélegeztetőt – pláne túlárazva –, összefoglalva, mennyi vérnek kell folyni ahhoz, hogy kielégüljön egy vadász.

Erről lehet szó, mert és ugyanis azt a harmincezret, ha ilyen késztetései vannak az organizmusnak, mindenféle lövöldözés nélkül is oda lehetne adni, de nem. Buddha zokogna, és feltehetőleg a többi aprószentek is ezt tennék, minket azonban elönt a felhőtlen boldogság, hogy milyen szép is a vadászemberek lelke, de nem. Elég csak Semjénre nézni, a pörge kalapjára, hidegen csillogó szemüvegére, amely ájtatos, bamba szemeket takar, és máris látjuk, hogy elhagyott minket az Isten, így hát nem is lehetünk emberiek Kásler sámán képzetei szerint. De milyen jó is, hogy ő meg az, úgy telítődött Istennel, hogy levitál, mint Nicanor atya a forró csokoládétól Marquez papánál.

Mind az összes nagyjainknak van valami káros szenvedélye, Orbánnak a futball, Semjénnek a gyilkolás, Káslernek pedig a sámánvilág. Mint az életért és halálért felelős miniszter épp most osztott ki uszkve másfél milliárdot magyarságkutatásra, aminek újabb bimbaja lesz egy, a honfoglalásról szóló tizenkét részes animációs sorozat is. Ezt a műalkotást ugyanazok készítik majd, mint akik a Pozsonyi csatát álmodták meg nekünk. Arról pedig az a vélekedés, hogy „a kisebbségi komplexus és az önhittség egyaránt önértékelési zavar”. Ebbe a sorba csatlakozott Schmidt nagyasszony is, aki szerint „a nemzeti öntudat megélése olyan erős identitást ad, amit nem lehet felülírni”...

2020. december 28., hétfő

FREKVENCIAPÁLYÁZAT: HIÁNYPÓTLÁST KÉR A KLUBRÁDIÓTÓL A MÉDIATANÁCS

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.12.28.


Hiánypótlást kér a Klubrádió szolgáltatójától a Budapest 92,9 MHz frekvenciára vonatkozó pályázat alaki vizsgálata után a médiatanács, míg a másik két pályázó ajánlatát érvénytelennek minősítette – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn az MTI-vel.


A közleményben azt írták, hogy a médiatanács a Közösségi Rádiózásért Egyesület és az LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft. ajánlatát minősítette alakilag érvénytelennek.

A testület múlt heti ülésén hozott döntése alapján, a Kaposvár 93,1 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt eljárás nyertese az egyedüli pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. A tanács elvégezte a Győr 96,4 MHz körzeti és a Mosonmagyaróvár 99,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára benyújtott pályázati ajánlatok alaki vizsgálatát, és mindkét esetben nyilvántartásba vette az egyedüli pályázót, a Katolikus Rádió Zrt.-t...

INDIKÁTOROK, TÁRSADALMI HATÉKONYSÁGMÉRÉS

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.12.27.


Mostanában megint sokat gondolkodom ezen. Írtam már róla itt is, többször is, de most talán megint árnyaltabban látom, így az év végi értékelések idején.

Sokszor írtam már le, mennyire rossz, hogy a rendszer működésében nincsen olyan típusú hatékonyságmérés, mint amit mi, civilek próbálunk beépíteni a működésünkbe. Meg azt is, hogy az uniós fejlesztések indikátorszámai mennyire becsapósak, és tulajdonképpen nem mutatnak igazi hatást, legyen az képzés, vagy más projekt, hiszen leginkább a bevontak számával érvelve kommunikálják sikeresnek az egész fejlesztést.

Azt is írtam már talán, hogy sokszor jó lenne látni a ráfordítást egy főre bontva. Mert az, ha az eredményeket firtatjuk, a ráfordított pénzek függvényében szerintem elég pontosan mutatná, hogy talán már a tervezéskor látni kellett volna, hogy nem jó így. Mondjuk pl. egy átképzés esetében. Mert ki van az számítva, hiszen erre épül a költségvetés, de ott a számítás alapja a “térségben elfogadott óradíj”. Ehhez igazodik a többi, és ezért lesz fontos, hogy elvégezzék a jelentkezők a tanfolyamot, nehogy már a végén vissza kelljen fizetni….és amit a legtöbb esetben elég csak jelenléttel igazolni, vagy, ha van is valami vizsga, az olyan könnyített, hogy köszönő viszonyban sincs az iskolarendszerben elsajátított szakmával. (Tisztelet a kivételnek persze.)

No meg, milyen remekül hangzik, hogy mondjuk “a képzési programokat eredményesen végzők száma meghaladta a 2700 főt”…de összesen vajon mennyit fordítottak erre, és mi a hasznosulása? Ha látnánk, hogy egy fő képzése mennyibe került, és tudnánk, hogy ezzel tartósan a munkaerőpiacon maradtak-e, és mindez mobilissá tette-e őket, vagy stabilizálta-e az életüket, akkor lehetne eredményként értékelni. A pályázatok évi nyomonkövetése, legalábbis én azt tapasztaltam, adminisztratív úton történik, így ezekből nagy következtetéseket nem lehet levonni.

Szóval, szerintem az indikátorok, és a társadalmi hatékonyságmérés nem ugyanaz. Az alapja lehet egy indikátorszám, de önmagában ez nem elég, tartalom nélkül.

Mondok egy példát, talán így jobban érthető. Egy általános iskola eredményességének mérése az is, hányan fejezik be a nyolcadik osztályt, évismétlés, lemorzsolódás nélkül. Az iskolák büszkén leírják, eredményként meghatározva azt is, hogy tőlük mindenki továbbtanul. Mondjuk ezt én sosem értem, hogy miért tekintik ezt eredménynek, mikor persze, hogy mindenki beiratkozik a középiskolába… hiszen a tankötelezettség a 16. életévig tart.

A sikeresen elvégzett nyolcadik osztály után továbbtanulók számát tehát az eredményes működés igazolását szolgáló indikátorként használják. Ám azt, hogy ehhez milyen tudás társul, vagyis milyen tartalom van mögötte, az…. mondjuk úgy, hogy elég nagy különbségeket mutat….és ezt igazából nem nézi senki. Így elég nagy különbségek vannak abban, hogy nyolcadik végére milyen szinten vannak birtokában a gyerekek az alapkészségeknek. Nem tarthatják az általánosban őket a végtelenségig, mindenki szabadulni akar a problémásaktól, és a szegregált iskolákban azért belőlük van bőven, ám ők nem fognak megfelelni ilyen alapkészségekkel a középiskolai szintnek, és aztán ki is esnek, 16 évesen.

Tehát a szám azt mutatja, hogy sikeres az iskola, ám a tartalom nem támasztja ezt alá.

Vagy nézzünk egy másik területet: telepfelszámolási programok, lakhatási szegénység felszámolása, ott olvashatunk ilyeneket: “37 szegregátumban… 342 lakás felújítása történt meg”. Vajon mennyiből, és mennyire képesek megtartani ezeket azok a családok, akik nem rendelkeznek önfenntartási képességekkel? Hány olyan program volt már, amiben leamortizálódtak a nekik épített, vagy felújított házak egy idő után?

És a közmunkaprogramok? Szociális szövetkezetek? Mennyiben hatottak a bevont emberek életére, és mennyibe kerültek? Megérték-e a befektetést? Hallani, hogy ezeknek a programoknak az infrastrukturális részei olyan eszközparkkal látták el az önkormányzatokat, amivel igazán nem tudnak mit kezdeni, mert nincs aki működtesse, állnak az élelmiszerfeldolgozó-, brikettáló-csomagológépek, amibe sok támogatás ment át…hasznosulás nélkül. Ezeket mérik valahogy?

A Gyerekesély Programok? Milyen hatékonysággal érik el azt a célcsoportot, akikre a munkájuknak irányulni kellene? És ha elérik, ott milyen változásokat tudnak felmutatni? Már a második ciklusát éljük…

Biztos, hogy nem jól van így. Az indikátorok ma azt hiszem, sokkal inkább egy kényszeres bizonygatási eszközévé váltak a sikeresre kommunikált beavatkozásoknak. Amelyek nem is olyan sikeresek. Ha nem így lenne, akkor a társadalmi leszakadásra fordított hatalmas összegeknek ennyi év után már eredményeket kellene felmutatni.

Szerintem egyébként teljesen másképp kellene értelmezni ezt az egész társadalmi hatékonyságot. Másfajta alapokra kellene tenni a mérést, és persze be kellene építeni a rendszerbe.

Először is nem területekben, hanem folyamatokban kellene gondolkodni, aminek két fontos feltétele van: az időbeliség, és a beágyazottság. Meg kellene határozni egy hosszabb távot a változásokhoz, amin belül még résztávokat is ki kellene jelölni, és nem egy-két, vagy akár öt éves szakaszokban gondolkodva pusztán számokkal bizonyítani a mindenáron eredményes fejlesztést. Sikernek pedig csak azt lehet elkönyvelni, ami külső beavatkozás nélkül képes működni. Egy év alatt a társadalmi leszakadásban nincs ilyen siker. Még kettő alatt sem. Még öt alatt sem.

A beavatkozási pontokat pedig össze kellene hangolni… mert különálló területekkel nem lehet fejleszteni, pláne ha azok ellentétesen hatnak. Ha pl. szegregált iskolából alakészséghiányosan kerülnek ki a gyerekek, hiába adnak a családnak összkomfortos házat, ahol egyébként a szülők is tanulatlanok, ott ez nem fog az életükben változást előidézni, a szegénység átörökítése történik csupán. És hiába iskolázzák be a szülőket újra kompetencialapú képzésre, ha ezek nincsenek a bevont képességhiányos felnőttek szintjéhez és lehetőségeihez igazítva, nem fog változást hozni, hiába vesznek részt rajta. Sokan vannak már több OKJ-s bizonyítvánnyal is… ugyanabban a közmunkában, és ugyanabban az élethelyzetben, amiben eddig is voltak.

A másik, hogy nem pusztán számokkal, hanem a számok mögötti tartalmakkal kellene foglalkozni. Mert szerintem mára tökélyre vittük már az elszámolásokban a számokkal történő igazolást, az indikátorkényszert. Ez egy olyan mókuskerék, amiből nagyon nehéz kiszállni, és ráadásul, ha van pénz benne, egyre inkább terjed, hogy a legfontosabb a menedzsment munkája, akiknek a munkaidejét ma már leginkább az teszi ki, hogy adminisztratív úton, számadatokkal igazolják a munkájuk sikerességét. A terepi munka másodlagossá válik…pedig abban van a lényeg.

Most biztosan van, aki azt mondja, okoskodok, miért nem csináljuk így, ha ennyire látom, mi a hiba. Nos, mi így próbáljuk. De a probléma társadalmi beágyazottságának csak egy részére tudunk hatni. Mert pl. nem tudunk a szegregált iskolarendszerre, és annak összes hozadékára semmilyen hatással lenni. Vagy nem tudunk a feketegazdaságra sem. És még egy sor dologra, ami az állami rendszer részeként, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére lenne hivatott. De többnyire növeli azt és nem csökkenti. És iszonyú pénzek folynak el… a rendszeren belül is, és a pályázati forrásokban is. Vakon van a rendszer…többnyire nem mér, ahol mér, ott pedig nem megfelelő eszközökkel, csak számadatokat gyűjtve. Amibe pedig sok minden belefér.

Rendszerszinten pedig azt átvinni, hogy nézzünk szembe reálisan a helyzettel, mérjük meg a hatékonyságát, és tervezzük újra… hát, erre most nem látok esélyt.

SUSOGÓ JUHARLEVELEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2020.12.23.


I.

Esztétikai közhely: a boldogság nem ábrázolható, csak ha veszélyeztetett. Hogy valaki reggel boldog, este boldog, másnap is boldog, harmadnap is boldog, az maga a dögunalom. Kanadáról ezért nehéz írni. Mióta a lábunkat Kanada földjére tettük, csak jó történt velünk.

Bárhonnan nézve Kanada a béke szigete. A tolerancia, a megértés, az elnézés, a barátság és a szeretet földje.

Ezek itt színvakok, nem látják a bőr színét. Itt nincs fekete meg fehér meg sárga, meg kreol – csak ember van. Aki itt él, az kanadai és kész.

Ülök még egy kicsit a reggeli tornám után a szobabiciklin, kibámulok az ablakon. Nyolc éve vagyok Kanadában. Valamivel több mint egy éve vagyok kanadai állampolgár. Ez a hazám.

Ezen belül a szűkebb hazám Québec. Québec Kanada második legnépesebb tartománya Ontario után. Ez az egyetlen, ahol túlnyomórészt francia nyelvű a lakosság.

Apám kimondottan frankofón volt. Jól beszélt franciául, imádta a francia nyelv pontosságát, a szellem könnyedségét, derűjét, a társadalom demokratizmusát. Itt minden nő, az utcaseprőtől, a márkinőig Madame; ezzel jött haza párizsi útjairól. Ebben a szellemben minden hölgynek, a rikkancstól a grófnőig ‒ tanított engem ‒ kezicsókolom jár Magyarországon. Franciák között mindig érzem korán eltávozott apám szellemét...

BUKÁS ESETÉN, ORBÁN ÉS TÁRSAI FELVEHETIK A POFÁTLANNAK TARTOTT VÉGKIELÉGÍTÉSEKET - ORBÁN TÍZ ÉVE (3. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.12.27.


Az 1. rész itt, a 2. rész itt olvasható.

Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit. Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Egyébként Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év olyan sikertörténet, amely az elmúlt száz év legsikeresebb fejezete is egyben. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelynek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. A második Orbán kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma látjuk.

A hatalomra kerülő Fidesz 2010 nyarán az akkori frakcióvezető, Lázár János javaslatára elfogadta a „pofátlan végkielégítéseket” sújtó adót. A jogszabály ugyan csak az év második felében, október 1-jén lépett életbe, de a 98 százalékos adót január 1-jétől (öt évre!) visszamenőleges hatállyal vetették ki. A jogszabály alapján elvontak minden, állami forrásból származó jogviszony megszűnéséből származó végkielégítés 2 millió feletti részét.

Lázár a beterjesztéskor azt mondta, hogy nem a demokrácia, hanem a pofátlan végkielégítések vannak veszélyben. A visszamenőleges hatályú törvényhozás, illetve a jog- és vagyonbiztonság megsértése miatt, azonban a jogszabályt az Alkotmánybíróság egyhangú döntéssel megsemmisítette. A Fidesz frakcióvezetője ezek után „megteremtve a döntés alkotmányos alapját” olyan javaslatot tett a törvényhozásnak, amely az ügyben elvonta az Alkotmánybíróság hatáskörét. A 98 százalékos különadót egyszerűen kivette a taláros testület ítélkezésének hatálya alól...

SZABAD SZEMMEL: MÁR A JÖVŐ ÉV ELEJÉTŐL MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG KÖRMÉRE NÉZNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.28.


Tagesspiegel


Az Európai Bizottság alelnöke megerősítette, hogy a jogállamiság ügyében már a jövő év elejétől Magyarország és Lengyelország körmére néznek. Vera Jourová hangsúlyozta, hogy ehhez már az új mechanizmust használják, mert akárki is van hatalmon, az alapértékeket be kell tartania. Ugyanakkor elárulta, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére sem számolt a magyar-lengyel vétóval.

Felidézte, hogy két éve ő vetette fel: kössék össze a támogatások kifizetését, illetve a demokratikus normák tiszteletben tartását, de akkor még legfeljebb csak álmaiban gondolta, hogy ilyen szankciós lehetőségekhez jut Brüsszel. Ám a segélyalap, illetve a hétéves költségvetés keretében annyi pénzt osztanak szét, hogy meg kell erősíteni az uniós források védelmét. Nem kaphatnak anyagi segítséget olyan kormányok, amelyek elvetik a demokratikus értékeket.

Ugyanakkor szólt arról, hogy a jogállami mechanizmus nem csodafegyver. Keményen kell küzdeni azért, hogy szükség esetén valóban csökkenteni lehessen a szubvenciókat a vétkes államok számára. Azon kívül továbbra is használni kell az összes eddigi lehetőséget a jogállamiság kikényszerítésére. Abban azonban változatlanul bízik, hogy az Európai Bíróság nem évek, hanem hónapok alatt bólint rá az új feltételrendszerre.

Nem ért egyet azzal, hogy a függő helyzet miatt Orbán Viktor simán kihúzhatja a választásokig, anélkül, hogy a haja szála is meggörbülne. Hiszen Brüsszel már a következő évtől hozzálát a rendszer életbe léptetéséhez és így Magyarországgal, valamint Lengyelországgal is foglalkozni fog. A feladatot az igazságügyért felelős biztossal, Reynders-szel közösen végzik, már eddig is jó munkamegosztás alakult ki közöttük.

Jourová nem gondolja, hogy Bizottság csak nagyon óvatosan alkalmazná a gyakorlatban az új mechanizmust, de azt sem pártolja, hogy ajtóstul rohanjanak a házba. Ahhoz ugyanis túl nagy a tét. Az alapszerződés előírásai továbbra is kötelezik az uniós testületeket, és az új helyzetben sem szabad megengedni semmiféle önkényeskedést, illetve átláthatatlan eljárást. A jogállamiság azonban alapvető a tagok közti bizalom szempontjából. Nélküle nem működik a közösség. Semmi köze az ideológiához, vagy hogy valaki a jobb- vagy éppen a baloldalon áll. Hiába állítja pont az ellenkezőjét Orbán Viktor.

A 2004-es keleti nyitáskor az új tagok teljesen egyetértettek abban, hogy az alapértékek mindenkire vonatkoznak. És ez továbbra is igaz, tehát bármilyen párt is kerül hatalomra, köteles eleget tenni ezeknek az értékeknek.

Spiegel

A koronavírus határozza meg Angela Merkel 16 éves kancellárságának utolsó 9 hónapját, és bár a politikusról azt mondják, hogy természetfölötti energiákat tud mozgósítani a tárgyalások során, azért már rajta is látszanak az utóbbi hónapok megpróbáltatásai. 66 éves és ő is csak ember. De bármennyire is paradox, pályája végén pont ez a páratlan erőpróba tette minden eddiginél népszerűbbé. Tekintélye óriási a lakosság körében, ő a legnagyobb nyertes a mostani válságban. De hát idáig sikeresen küzdött a vírus ellen és a gazdasági adatok is mellette szólnak. Még akkor is, ha ő maga is meg van döbbenve azon, hány halottat követel a 2. hullám.

Ugyanakkor tudja azt is, hogy a vállalatoknak nyújtandó folyamatos segítség előbb-utóbb a német állam fantasztikus tartalékait is kimeríti. De azt is látni, hogy a küzdelem végkimenetele alapján mondanak majd véleményt az egész 16 évről. Hiába birkózott meg közben sikeresen a pénzügyi válsággal, az euróövezet súlyos bajaival és a menekültek beözönlésével.

Emellett viszont a politikában csökkent a befolyása: a járvány elleni intézkedések ügyében igencsak megszorongatták a tartományok főnökei, bár a helyzet súlyossága folytán aligha tölti el elégtétellel, hogy a végén neki lett igaza. Közben egyre jobban eltávolodik a saját pártjától, bár személyes népszerűségéből jut a CDU-CSU-nak is. Ha ez így marad a választásokig, az csak jól jön a két pártnak.

Ez esetben viszont pont az történne, amit ő akar: saját akaratából távozna, amire a háború óta még egyetlen kancellár esetében sem volt példa, ugyanakkor előkészíti a terepet az utódjának. Ám minden még felborulhat a ragály miatt.

Hogy mit csinál majd nyugdíjasként? Hétvégi háza kertjében lesz elég teendő, és bőven járhat majd színházba és operába, mert időközben nyugállamányba vonult professzor férjével együtt nagy kultúrarajongó. Egyébként tavaly azt nyilatkozta, hogy egykor, még az NDK-ban arról álmodozott: autóval bejárja a Sziklás-hegységet és közben Bruce Springsteen-t hallgat.

Weber: Az orbáni politika rossz irányba visz

Vasárnap lapunk is beszámolt arról, hogy Manfred Weber – válaszul arra az interjúra, amely egy hete ugyanebben a lapban jelent meg – a Die Weltben azt írta, az orbáni politika rossz irányba visz. Az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője kiemelte, hogy az erős nemzetállam, illetve az erős Európa soha nem jelent ellentétet, sőt, inkább kötelező a békés Európa számára. Egyben óvott a magyar vezető nemzeti-populista álláspontjától.

A bajor keresztény szociálisok képviselője rámutatott, hogy az EU előtt álló hatalmas feladatokat nem lehet nemzeti-demagóg alapokról vagy kulturharc formájában megoldani. Inkább azt kellene követni, amit Adenauer, Strauss vagy Kohl csinált, mert ők nem élezték az ellentéteket, hanem túlléptek az árkokon és előítéleteken. Ehhez megalkották az Európa-házat, illetve a társadalomban a középen keresték a többséget.

Egynémely kormányfők napjainkban lejáratják az uniós döntéseket, hogy gyors sikereket érjenek el saját táborukban, jóllehet a határozatokat maguk is megszavazták. Aki Brüsszelt egy lapon emlegeti a szovjet kommunisták tekintélyuralmi rendszerével, az szét akarja verni Európát, amelyet Kohl nemzedéke épített fel – hangsúlyozta Weber. Az Európai Parlament tagjait tavaly 200 millióan választották meg, ezért Strasbourg mandátuma erős. Ezek után képtelenség azt vetni az EP szemére, hogy az „túlbecsüli” a saját szerepét. A jövőt nem az egyhangú döntéshozatal jelenti a Tanácsban, vagy akár bizonyos tagállamok blokádlehetősége, hanem hogy a határozatok többségi alapok szülessenek, például az Európai Parlamentben.

Adenauer fő következtetése az volt a weimari időkből, hogy egy köztársaságot a szélekről sosem lehet sikeresen kormányozni. Tudta, hogy egy megosztott társadalomnak sosincs elég ereje, hogy kikeveredjen egy-egy válságból. Aki a konzervatív értékek elárulásaként állítja be az elkerülhetetlen kompromisszumokat a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, az igazából az olyan radikálisokkal kíván szövetségre lépni, mint az AfD, Wilders vagy Le Pen. Ehhez azonban sem a CDU/CSU, sem Weber nem partner – szögezte le a politikus.

A keresztény értékeket nem azok határozzák meg, akik a Nyugat megmentőiként lépnek fel, hanem a Szentírás tanításai és az egyházak. A kereszténydemokraták a keresztény emberképnek megfelelően alakítják ki politikájukat. Abba pedig nem fér bele a demokrácia és a jogállam leépítése, az önzés.

Ezért nem alku tárgya a működő jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó- és vallásszabadság, a férfi és nő egyenlősége. Ennek az európai életmódnak a megvédése a kereszténydemokrata irányvonal lényeges feladata. Ily módon az új jogállami mechanizmus mérföldkő ez EU-ban, egyben hatalmas siker a Néppárt számára, mert végre szankciókkal lehet érvényt szerezni az alapértékeknek.

Az unió nem fejőstehén, hanem sors- és értékközösség. Utóbbinál a lényeg az egyén méltósága, és teljesen mindegy, hogy az illető keresztény, zsidó, vagy muzulmán, netán menekült. Ugyanakkor elengedhetetlen a külső határok védelme. Mert ne az embercsempészek, hanem az államok döntsék el, ki jöhet Európába. Itt az idő, hogy egyes tagok feladják ellenállásukat, és így össze lehessen kötni a külső határok hatékony őrizetét az emberséges menedékpolitikával. A koronasegélyalapot a jövőbe mutató célokra kell felhasználni, különben Közép-Európa nem tud megbirkózni a szerkezetváltozással, a déli országok számára pedig az ifjúsági munkanélküliség jelent megoldhatatlan feladatot. Itt nem segít semmiféle kulturkampf, csak az újító szellem, a gazdasági bátorság és a szociális felelősségtudat. Strauss mondta egykor: konzervatívnak lenni annyit tesz, mint a haladás élén menetelni. És ez továbbra is igaz. A kereszténypártok a háború után azért tudtak meghatározó erővé válni, mert a jövő és nem a múlt felé fordították politikájukat. A jogállam leépítése, a nacionalizmus vagy a megosztás nem járható út a feladatok megoldására. Több mint kétséges, hogy az Orbán-féle kirekesztő alapállás bármilyen kedvező szerepet tölthet be a pártcsaládban. A Néppártnak meg kell hoznia ez ügyben a döntést – minél előbb, annál jobb.

GYEREKPÁNCÉL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.28.


Orbán Viktor őfőméltósága körülnézett a kincstárban, rábökött II. Zsigmond Ágost gyerekpáncéljára, és azt mondta, csomagolják el az ő bratankijának, kössék át masnival és küldjék Lengyelbe a kiskacsa anyukájához, ahogyan a nóta mondja. Ez a gyerekpáncél a Nemzeti Múzeum féltett kincse volt, s mint ilyen, nemzetünk – nem fideszi értelemben – tulajdona. A Tercsié, Fercsié, Katáé és Kláráé. Köztulajdon, közgyűjtemény, tehát közpénz. Azzal a sorssal, úgy látszik. Orbán Viktor őfőméltósága tudata meghasadt, és az a tévképzete, hogy az ország, annak javai és kincsei, pénze, hegyei és mezői mind az övé.

Nem. Egyáltalán nem. Valaki hozzá közel álló szelíden elmagyarázhatná őfőméltóságának, hogy ez nem feudalizmus, ahol kastélyokat, épületeket, földeket és pénzt úgy osztogat a hűbéreseknek, mint cukorkát a pedofil, ostyát a bádogbános. Legutóbb is csak hümmentettünk, amikor a Kádár-villát átadta II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának, tátott szájjal néztünk, amikor más egyházak számolatlanul kapnak épületeket, alapítványok kúriákat, szórja az állam vagyonát, ilyképp a miénket. Igaz, a pártja székházát is eladta, hogy apuka bányát vehessen belőle.

Azóta van másik székház, mint ahogyan lett budivégi stadion is. Nem egyszerűen ellopja az országot, hanem perverz módon teszi magáévá, ahogyan belakta a karmelitákat, ott főzöget, koviubit pancsol és az erkélyen húzatja a nótát, miközben a cimborákkal és csinovnyikokkal iszogat. Az alattvalókat eladja rabszolgának a BMW-hez és társaihoz, stadionokat épít cirkuszi játékokra, a papokkal a maga dicsőségét zengeti, számolatlan adókat vet ki, hogy a birodalmát építhesse, majd kegyként utalványokat osztogat. Olykor túlzónak érződött Bödőcs karakterisztikája a Felcsúti Ramszesszel, de igaza van...

2020. december 27., vasárnap

RÁADÁS: KERÍTÉSSEL ELVÁLASZTVA (FILMSOROZAT - 16+)

NETFLIX
Szerző: DANIEL ÉCIJA
2020.



Egy család harca a túlélésért a jövőbeli, disztópikus Madridban feltárja az egyenlőtlenségeket két világ közt, amit nemcsak egy kerítés választ el egymástól...

RÁADÁS: PALYA BEA - KARÁCSONYI AKUSZTIK TELJES ADÁS (M2 PETŐFI TV - 2019.12.24.)

M2 PETŐFI TV
Előadó: PALYA BEA
2019.12.24.



Különleges koncerttel ajándékozott meg bennünket Palya Bea az Akusztik színpadán. Dalai egy új és szebb élet reménye, az életigenlés, az átváltozás öröme, a hálaérzet, a közösségi élmény, együttlét és a közelség hívószavai köré épül. Az ünnepi hangulatot Caramel személye teszi még szebbé, aki két különleges dalt is elénekel Beával...

NYÁRY KRISZTIÁN: AZ ANTISZEMITÁKNAK SINCS OLYAN SZERENCSÉJÜK, HOGY ÚJAT KITALÁLJANAK

168 ÓRA
Szerző: M. KISS CSABA
2020.12.27.


A képzelt zsidót könnyen lehetett bármivel azonosítani. Akár a baloldali anarchista-kommunisztikus mozgalommal, vagy épp ellenkezőleg, a nagytőkés pénzemberek figurájával. Voltak az antiszemitizmusnak régies formái, az úri antiszemita hagyomány, amely vallási, kulturális, etnikai türelmetlenségből fakadt. A magyar nemes nem utálta jobban a zsidókat, mint a románokat vagy a szerbeket.


A szocializmus időszakában Magyarországon nem volt jellemző a nyílt antiszemitizmus, a rendszerváltozáskor az irodalmi lapokban mégis meglepően hamar megmutatta az arcát. Jól látom, hogy ez így történt?

Igen, és amilyen hamar történt, az arra enged következtetni, hogy előtte is létezett antiszemitizmus, csak a felszín alatt. A rendszerváltás idején nagyon hamar, szinte hónapok alatt ugyanazok az árkok keresztezték a magyar értelmiség életet, mint amelyek a 1940-es években. Az úgynevezett népi-urbánus vita, amelynek a mélyén sokszor ott van az antiszemitizmus, ott folytatódott, ahol 1945-ben abbamaradt. A szocializmusban pozitív értelemben sem volt szokás a zsidóságról vagy magyar zsidókról beszélni, és így nyilvánvalóan az antiszemiták sem hallathatták a hangjukat. Aztán az első pillanatban, amikor a téma valamelyest előkerülhetett, akkor egyre kevésbé szalonképesen kezdtek beszélni róla. A ’90-es évek legelején Csoóri Sándor Hitelben megjelent híres cikksorozata, a Nappali Hold tulajdonképpen születhetett volna 1939-ben is. Lényegében ugyanazt a diskurzus folytatta, és ugyanazokat a reakciókat váltotta ki, mint a háború előtti megnyilvánulások, és később hasonló politikai tartalmak kapcsolódtak hozzá.

Ez bizonyos értelemben megerősíti, amit a kötet is mond, hogy az antiszemitizmus mindig is jelen volt, csak más-más formákban.

Magyarországon azért volt speciális a zsidóság helyzete, és az antiszemitizmus is, mert nálunk a zsidóság és a modernitás nagyon erősen összekapcsolódott. A modern polgári osztály megjelenése nagyon erősen összefüggött a speciálisan magyar asszimilációval. A legtöbb zsidó, akinek a családja vagy ő maga megtelepült Magyarországon, előbb-utóbb azt az ajánlatot kapta kimondatlanul a magyar államtól, hogy asszimilálódj, válj magyarrá, és ha jó magyar vagy, akkor felőlünk akár a zsidó is lehetsz. Amit kínáltak, az valamiféle polgári életmód volt. Ez jelentheti akár a kulturális polgárságot, amelynek megjelenése az irodalomban és a művészetek szempontjából volt fontos, de akár a tulajdonosi polgárságot is. Akárhogy is, a századfordulóra a városi polgárságban nagyon erősen reprezentálta magát a zsidóság. Olyan zsidó többségű települések jöttek létre az Osztrák-Magyar Monarchiában, mint Máramarossziget, vagy az erős zsidó közösséggel rendelkező Pápa, illetve a budapesti belső kerületek. Terézváros például zsidó többségű volt. A korszakban a polgárságra épült nagyon sok minden, így aztán, akinek baja volt a polgári átalakulással, a modernizációval, az nagyon hamar az ellenségei között találta a zsidót.

A képzelt zsidót persze nagyon könnyen lehetett bármivel azonosítani. Akár a baloldali anarchista-kommunisztikus mozgalommal, ami már a századforduló után jellemző volt az antiszemita diskurzusban, vagy épp ellenkezőleg: a nagytőkés, a valódi értékekkel nem törődő pénzemberek figurája is jól azonosítható volt a zsidóval. És persze voltak az antiszemitizmusnak régies formái, az úri antiszemita hagyomány, de talán ez volt még a legkevésbé veszedelmes. Ez egyszerűen vallási, kulturális, etnikai türelmetlenségből fakadt. A magyar nemes nem utálta jobban a zsidókat, mint a románokat vagy a szerbeket...


ÉS AKKOR EZT LÁTJUK LEGSZÍVESEBBEN, AMIKOR VISSZATEKINTÜNK AZ ÉVRE

HVG.HU
Szerző: hvg.hu
2020.12.27.


A komolytól a kis színesig számtalan cikk jelent meg a hvg.hu gazdaság rovatától idén, most a szerzők tekintették át saját alkotásaikat, hogy kiválasszák, amely – bármely okból – a legkedvesebb volt a szívüknek.


Több mint hétezer cikk – ennyi volt a hvg.hu gazdaság és vállalkozás rovatának idei termése. Ebbe természetesen minden beletartozik: az ügyészségi közleménytől, a benzináron át a komoly, nagyobb lélegzetű anyagokig.

Mindez napi 20 cikket jelent, így érhető, hogy nem volt könnyű feladat, amikor azt kértük a szerzőinktől, válasszák ki a szívükhöz legközelebb álló anyagot. Ennek megfelelően a végeredmény is elég színes lett: van itt elemzés a gazdaságvédelmi akciótervről, korrupcióról, van, aki koronavírus divatiparra tett hatásait emelte ki, ahogy néhány könnyedebb hangvételű cikk is bekerült az éves válogatásba.

Emlékezzenek vissza velünk a minden szempontból rendhagyó 2020-ra!

VAN-E A TÖRTÉNELEMNEK „GYORSÍTÓSÁVJA”?

NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2020.12.27.


...A „szűk folyosó” modellje mindenki számára megszívelendő iránymutatást kínál. Felrajzolja azt a történelmi „autópályát”, amin - ha nem is könnyen - de biztosan, a veszélyeket elkerülve előre lehet jutni. Aki azonban úgy dönt, hogy a döcögős, „alsóbbrendű” fejlődéspályáról becsatlakozik a gyorsabb haladást biztosító „jövőpályára”, annak az erre érvényes közlekedési szabályokat kell betartania. Aki ezeket áthágná, és erőszakkal nekivezeti közösségét a „szűk folyosó” falának, az úgy jár, mint aki az autópálya szalagkorlátjának vezeti gépkocsiját. Aki a „történelmi autópályán” rendre átlépi a „záróvonalat” vagy a „sebességkorlátot” - mint Orbán Viktor, amikor autokrata rendszerré torzította az országot vagy az EU-t fenyegeti költségvetési vétójával –, annak lehet szerencséje egy ideig, de hosszú távon, bizonyosan, katasztrófát idéz elő. A miniszterelnök EU-nak küldött válaszlevelei a közismert, morbid viccre emlékeztetnek: „A rádió figyelmezteti az autópályán hazatérőket: vigyázat, egy őrült szemben megy a forgalommal. Egy autós felsóhajt: még hogy egy? De hiszen mindenki szembe halad!” A XXI. században a legtöbb társadalom igyekszik felcsatlakozni a gyorsabb haladást biztosító történelmi autópályára. Aki azonban ebben a helyzetben szemben halad a forgalommal – akár felelőtlenségből, akár mert úgy véli, joga van csak saját szabályait követni –, arra, s ami még rosszabb, a vele együtt utazókra is, szomorú jövő vár.

RÁADÁS: BRÓDY: A KLUBRÁDIÓ AZ EGYETLEN HANG, AMELY NEM A FELÜLRŐL VEZÉNYELT NÓTÁT FÚJJA

KLUBRÁDIÓ / ÖRÖMZENE
Szerző: ÁMON BETTI
2020.09.22.



Úgy tűnik, a Klubrádió az egyetlen olyan hang az éterben, amelyik nem azt a nótát fújja, amit felülről vezényelnek, és talán az egyetlen rádió, ahol a dalai elhangozhatnak – mondta Bródy János. Az énekes-dalszerzővel Gáz van, babám! című új lemezéről, társadalomkritikáról, agymosó propagandáról, visszataszító hatalmi arroganciáról, és ennek kapcsán a Színművészetiről, Klubrádióról és általában a szabadságról, a demokráciáról beszélgettünk az Örömzenében.


Az Örömzene legutóbbi vendége Bródy János énekes, dalszerző volt, akinek nemrég jelent meg Gáz van, babám! című új lemeze, 12 dallal. Azzal kezdte: szövegcentrikusak a dalai, a szövegekhez leginkább illő zenei megfogalmazást keresi. Ennek a műfajnak alapja a dal, az énekelt, ritmusos szöveg. A dal szerkezetét otthon összerakja, és elküldi Kirschner Péter zenész-hangmérnök barátjának.

Vele a Ráadás című albumnál dolgozott először, és ez a lemez is csak egy újabb ráadás az életében. Megfordul a fejében minden egyes koncertre készülve, hogy hátha ez lesz az utolsó, de amíg van még ereje és van rá igény, van felkérés, addig folytatja. Azt érzi, hogy jelentős közönség tart ki mellette, fontos számukra az a közérzet, üzenet, amelyet kifejeznek a dalai. Bródy gondosan állítja össze a lemezt, a dalok egy gondolati íven kapcsolódnak egymáshoz, bár tudja, hogy a számok önállóan is életképesek. A támogatói, szponzorai azok az emberek, akik megveszik a lemezeket, a koncertjegyeket, „ők tartják igazából életben”.

Műsorvezetőnk, Ámon Betti megjegyezte: a mostani dalaiban is felfedezhető a társadalomkritika, támaszkodik a történelemre, és vannak reménysugarak is, hogy nem tart örökké az, ami nem tetszik a jelenlegi közéletben. Elmondta, nagyon nagy élményt jelentett neki a lemez címadó dalát ihlető Tűz van, babám című, 1967-es Milos Forman-film. Abban hangzik el a híres mondat, amikor a tombolára kitett tárgyaknak lába kel, hogy „akik nem loptak, azok nem nyertek”. Ez nagyon jellemző volt arra a társadalmi helyzetre, és ma is aktuális. Bródy János szerint a mostani kormányzat a közös vagyonunkat, az állam vagyonát is szégyen nélkül viszi haza, az Isten, haza, család jelszó úgy módosul: Isten bizony, hazaviszem a családnak! De nehogy már ez legyen az elfogadható erkölcsi mérce! – tette hozzá.

A dalok a világjárvány kitörése előtt készültek, így csak néhány sorban jelenik meg a pandémia az albumon, de szerinte még a vírusnál is veszélyesebb az a propaganda, amit az emberek agyába tolnak. Azt mondta: „amióta az eszemet tudom, polgári demokrata vagyok, mindenfajta totális rendszerrel és hatalmi erőszakoskodással szemben ellenérzéssel viseltetem, és ennek a dalokban hangot is adok”.

Rákérdeztünk arra a sokat vitatott találkozóra is, amikor Szörényi Leventével elfogadták a könnyűzene „társadalmasításával” is megbízott Petőfi Irodalmi Múzeum-igazgató, a kormánypárti elkötelezettségére büszke Demeter Szilárd meghívását. Bródy azt mondta: valamikor a '60-as évek közepén Szörényivel ők írták az első magyar nyelvű rockdalokat, ilyen értelemben ők honosították meg ezt a műfajt a magyar kultúrában. Ezért minden kormány amelyik kezdeni akart valamit ezzel a műfajjal, őket mindig megkérdezte. Ezt nem utasította el most sem, mert ugyan most már nincs a szakma sűrűjében, de sokáig szakmai szervezeteknek volt tagja, amelyekben zenészek érdekeit képviselte.

A miniszteri biztossal közös fotóról (amely miatt sok kritikát kapott) azt mondta: váratlan volt a dolog. Úgy folytatta: a közönség egy részének hihetetlen szembenállását rosszul viseli, bár ez a szembenállás talán már Koppány és István király története óta jelen van az ország történelmében. Tragédiához vezet, ha a hazaért érzett aggodalom és a progresszivitás iránti vágy nem tud együttműködni, hanem egymás ellen harcol, és ez a mai magyar közéletben is sokszor így van.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyéről azt mondta, a hatalom birtokosa nem együttműködő, rá akarja erőszakolni az akaratát a másik félre, ami természetesen ellenállást szül. Holott lehetett volna más megoldás, a MOME-n sikerült, bár ott éveken át készítették elő, volt párbeszéd. Ez a „visszataszító hatalmi arrogancia”, azt jelzi, hogy akik hatalmi helyzetben vannak, tévesen értelmezik még az alaptörvényt is. Szerinte nem jogszerűen lépnek fel és morálisan elfogadhatatlan, amit tesznek.

Szóba került, hogy jelen állás szerint elveszik a Klubrádió frekvenciáját február 14-től. Bródy János azt mondta: ez durva visszaélés a joggal és tulajdonképpen Magyarország történelmével is, hiszen már 1848-ban a márciusi ifjú „libernyákok”, azaz Petőfiék 12 pontjában a legfontosabb, első követelmény a sajtó szabadsága, a cenzúra eltörlése volt. Úgy érzi, ma mindenfajta szabadságot el akarnak vonni, hogy csak az a hang szóljon az emberekhez, amit a hatalmi szerkezet jónak talál, maga számára kedvezőnek tart. Ez pedig eltorzult valóságérzékeléshez vezet. Az alaptörvénnyel pedig azért ellentétes, mert aszerint is biztosítani kell a sokszínű tájékoztatást – vélekedett. „Úgy tűnik, a Klubrádió az egyetlen olyan hang az éterben, amelyik nem azt a nótát fújja, amit felülről vezényelnek” – mondta Bródy János. Talán az egyetlen rádió, ahol a dalaim elhangoznak, a közmédiában nem vagyok túl népszerű – tette hozzá.

VÍZUM AZ EU-BA, NINCS TÖBBÉ ERASMUS, MAGASABB ROAMINGDÍJAK: EGYRE TÖBB RÉSZLET DERÜL KI ARRÓL, MIT HOZ MAGÁVAL A BREXIT-MEGÁLLAPODÁS

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.12.27.


Ugyan december 24-én eldőlt, hogy nem alku nélkül lépnek ki a britek az Európai Unióból, és született egy megállapodás, ennek részletei csak fokozatosan kerülnek napvilágra, hiszen egy 1200 oldalas dokumentumról van szó.

A BBC összeszedte azokat a főbb pontokat, amiket most már biztosan ki lehet jelenteni a január elsejével hatályos megállapodásról. (feltéve persze, hogy majd a brit parlament, illetve az európai parlament és a tagállamok parlamentjei is rábólintanak az egyezségre)...

BÖDŐCSÖLÉS, AVAGY A FANYALGÁS ESZTÉTIKÁJA

24.HU
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2020.12.26.


Kácsor Zsolt írásában elmagyarázza a Bödőcs Tibor nevéből alkotott fogalmának lényegét, egyúttal tudatja: a járvány után hatkor találkoznak a humoristával a kocsmában, hogy közösen igyák el szerzőnk egyik honoráriumát.


Eszembe sem jutott volna, hogy Bödőcs Tibor író-humorista eddigi irodalmi munkásságának kritikai fogadtatása alapján a közjó érdekében, továbbá az emberiség hasznára és boldogulására megalkossam a fanyalgás esztétikájának elemeit, ha pár héttel ezelőtt nem szembesülök egy meghökkentő felismeréssel. Azzal, hogy az Élet és Irodalomban Bödőcs Tiborral készített Állandó figurales című interjúmra jóval több visszajelzést kaptam, mint az ÉS-ben eddig megjelent írásaimra összesen. Pedig nem most kezdtem: 2021-ben lesz harminc éve, hogy az első írásom az Élet és Irodalomban megjelent.

Tízpercenként jött egy sms vagy egy e-mail, ismerősök és ismeretlenek gratuláltak a cikkhez, holott az az interjú nem az én érdemem volt, hanem Bödőcs Tiboré. (Ez az oka annak, hogy a honort is közösen fogjuk elinni: abban egyeztünk meg, hogy a kocsmában járvány után hatkor találkozunk.)


Beszélgetés közben igazán elemében volt: sziporkázott és brillírozott, úgyhogy az egy órásra tervezett találkozó csaknem három órásra sikeredett, s közben néha úgy röhögtem, hogy majdnem leestem a székről. Pár nappal később, amikor egy társaságban elmeséltem, hogy mennyi ideig volt alkalmam egyszemélyes közönségként Bödőcs poénjait hallgatni, egy multicégnél dolgozó nőtől megtudtam: ők valamiféle céges rendezvényre akarták meghívni a humoristát, de azt hallották, hogy fél órára elkér 250 ezret. Ha az én három órás szórakoztatásomat beszorozzuk, akkor igen jól jártam – feltéve, ha Bödőcs tényleg elkér 250 ezret egy céges fellépésért.

Az ÉS-interjú után tapasztalt visszajelzés-cunamiból két következtetést vontam le: egyrészt azt, hogy Bödőcs elementáris erejű népszerűségével és közismertségével lényegében minden cikket el lehet adni, talán még egy olyat is, ami azt a különös címet viseli, hogy „Bödőcsölés, avagy a fanyalgás esztétikája”; másrészt pedig azt, hogy egy kortárs magyar regénynek, amely a kortárs magyar világban játszódik, nem csak az olvasókért kell megküzdenie, hanem egyúttal a Rosszindulat, a Gyanakvás és az Irodalmi Sznobéria ellen is.

Ezt a három nagybetűs érzemény-jelenséget egészen közelről pillantottam meg akkoriban, amikor Bödőcs Meg se kínáltak című, 2019-ben megjelent, második könyvéről először hallottam. Az első kötetét, amelyben klasszikusokat parodizált – Addig se iszik, Helikon, 2017 – egyszerűen csak imádtam, Karinthy Frigyes Így írtok ti című remekművéhez hasonlítottam, s Cserna-Szabó Andrással sörözések közben együtt lelkendeztünk érte.

Az első kötet kritikai fogadtatása szinte teljes egészében pozitív volt, így hát eléggé meglepődtem, amikor a második kötet megjelent. Az kihozta többekből a Rosszindulat, a Gyanakvás és az Irodalmi Sznobéria első csíráit...

BARANYI FERENC: HA LESZ MÉG ARCUK, AKKOR CSÓKOLTATOM ŐKET

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.12.26.


Több mint nyolc évtizedes élettapasztalat, több mint nyolcvan kötet, versek, műfordítások, zenés színpadi művek, operák, tévéműsorok, rádióműsorok külföldön megjelent kötetek, róla és a munkáiról szóló könyvek, majd’ negyven díj, köztük a József Attila-, az Ada Negri- és a Kossuth-díj. Dióhéjban ez Baranyi Ferenc. Ám valójában ennél jóval több! Mert ő maga a humánum, a kultúra, a költészet, az emberség. Bizonyíték erre, hogy a Facebookon mindennap egyre több verse tűnik fel, alattuk hálás kommentekkel arról, hogy a versei egy-egy nehéz helyzetben milyen sokat segítettek. Arról, hogy változtathat-e a költő bármin is, és ment-e előbbre a világ a versek által, Baranyi Ferenccel beszélgettünk.


Ebben az egyre gépimádóbb, a mesterséges intelligenciára fókuszáló világban szinte nincs olyan nap, hogy ha valaki kinyitja a Facebookot, ne találkozna egy olyan Baranyi Ferenc verssel, amelyik az igazságtalanságra, vagy valamilyen sorskérdésre válaszol. Hogyan érinti ez önt?

– Én ugyan nem találkozom velük, mert nincs számítógépem, és továbbra is az NDK gyártmányú Erika írógépemen, vagy kézzel írok, ha írok, de egyre több embertől hallom, hogy „annyi versed kereng a Facebookon”. Ez kicsit visszahozza az alkotókedvemet. Pedig kezdett eltűnni belőlem, mert Popper Péter szavaival élve, egyre inkább úgy éreztem, hogy ebben a kétségbeejtő, színtelen, érzéketlen, pénzimádó és áhítat nélküli korszakban már nincs kedvem élni, és isten mentsen, hogy legyen reinkarnáció, mert már nincs kedvem visszajönni se egy ilyen szarrá ment világba. Így nem sok értelmét láttam már verset írni. Mivel pedig az irodalmi életben is régóta a tiporva érvényesülők agresszív köre köré szervezett szép új világban élünk, már a tülekedésben sincs kedvem részt venni. Már azon voltam, hogy szépen a pályáról is lelépek. De, amikor azt hallom, hogy valamiféle új reneszánsza van a költészetnek, a költészetemnek, és ezt olyanok mondják, akiknek igen sokat adok a szavára, akkor úgy érzem, nagyon lecsökkent munkaerővel is kutya kötelességem a pályán maradni. Mert az az igazság, hogy amíg mások bélyeget gyűjtenek, én nyavalyákat, és az időigényes dolog, sok időmet elveszi. De ha képes vagyok akár csak két épkézláb sort is létrehozni, akkor nekem dolgozni kell...

SZERETTEM VOLNA KIHAGYNI AZ ÜNNEPEKET, DE ORBÁN MÉRHETETLEN FALÁNKSÁGA ÉS A TOTÁLISAN ELBORULT ELMÉJE NEM HAGYTA.

FACEBOOK
Szerző: JUSZT LÁSZLÓ
2020.12.26.


Szerettem volna kihagyni az ünnepeket, de Orbán mérhetetlen falánksága és a totálisan elborult elméje nem hagyta. Arra még soha sem volt példa, hogy december 24-én jelent volna meg a hivatalos közlöny. Most ez is megtörtént, mert sürgős költekezni való akadt. 

94,5 milliárd forintot adott az Orbán-kormány a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vagyonát kezelő Tihanyi Alapítványnak. Annak az oktatási intézményrendszerre szerte a Kárpát medencében.

2020 áprilisában a Mol- és a Richter-részvények 10-10 százalékos részvénycsomagját kapta, úgy 300 milliárd forint értékben, plusz több nagy értékű ingatlant, köztük a pécsi tiszti kaszinót, illetve a révfülöpi kikötőt.

Karácsony napján - miközben Önök a fát díszítették - a Vasasnak jutott az év végi gigantikus, 860 milliárdos kormányzati pénzszórásból 350 millió, a Ferencvárosnak három milliárd a Groupama stadion korszerűsítésére. Emlékeztetőül: hat évvel ezelőtt 15 milliárdba került. 

Egy milliárd 380 millió a fideszes városoknak a kieső iparűzési adó pótlására, 49 milliárd a külképviseleteknek, s hogy kusban maradjon mindenki, a teljes összeg 5 százaléka, 44,5 milliárd ment az egészségügynek is adósságrendezésre.

Nem tudom kommentálni. Erre már nincsenek szavak. Ez már nem rablás! Ez egyszerűen hazaárulás, a nép totális kisemmizése! S közben ne feledjem, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, a válság kezelésére létrehozott Gazdaságvédelmi alapból - év közben - már kiloptak 450 milliárdot sportra, turisztikára, határon túlra, belgrádi vasútra. Te meg, pusztulj magyar!

SZABAD SZEMMEL: HA A POLITIKA BELESZÓL A SZAKMAI KÉRDÉSEKBE, AZ FOKOZHATJA A VAKCINÁKKAL SZEMBENI ELLENÉRZÉSEKET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
SZELESTEY LAJOS
2020.12.27.


Politico


Magyarországon a politika hatja át a vírus elleni védekezést. A bírálók szerint a kormánynak arra kellett volna összpontosítania, hogy felkészítse a közvéleményt az ellenanyag beadására. Orbán Viktor hónapok óta azt sulykolta, hogy Magyarország más tagállamoknál keményebben dolgozik a vakcina beszerzésén, majd a többiek elé vágva látott neki az oltásoknak. Hogy simán túltette magát a Bizottság tervén, az alighanem úgy minősül, hogy megpróbálta aláásni az EU stratégiáját. A politikus előzőleg arra panaszkodott, hogy az uniós illetékesek túl sokáig vacillálnak, amíg engedélyezik az adott szert.

Egyben az állította, hogy országa a földrészen elsőként használja majd az oroszok, illetve kínaiak által kidolgozott készítményt. Utóbbinak azonban egyelőre híre-hamva sincs. Az ellenzék szerint az egész csak arra volt jó, hogy megrendítse a bizalmat az egész védekezésben. A legutóbbi felmérés azt hozta ki, hogy a lakosságnak csupán 15 %-a hajlandó beadatni magának az oltást. Falus Ferenc szerint azonban a magyar kormány sem vonhatja ki magát az uniós döntések alól.

Közegészségügyi szakemberek szerint a miniszterelnök igen értékes időt vesztegetett el azzal, hogy jó pontokat szerezzen Putyinnál a Szputnyik vakcina reklámozásával. Falus azt mondja, hogy inkább szakmai kampányt kellett volna indítani a társadalom meggyőzésére, mármint hogy a kidolgozott szerek biztonságosak és hatékonyak. Sok tanulmány ugyanis azt mutatja, hogy ha a politika beleszól az ilyen kérdésekbe, az fokozhatja a vakcinákkal szembeni ellenérzéseket.

Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter úgy látja, Magyarországon éppen ezért nagyobb az elutasítás a védettséget nyújtó szerrel szemben. A szakember, aki jelenleg a WHO tanácsadója, megjegyzi, hogy az egész tűzijáték egyrészt bizonyította Orbán hűségét az orosz vezető iránt, másrészt pedig a magyar politikus politikai céljait szolgálta Brüsszellel szemben. Ugyanakkor a magyar szóvivő azt közölte, hogy itt nem politikai vagy ideológiai, hanem szakmai kérdésről van szó.

Ehhez képest Krekó Péter úgy ítéli meg, hogy a Szputnyik körüli felhajtás megalapozatlan volt és gyengítette a bizalmat az oltás iránt. Emellett – jegyezte meg a Political Capital igazgatója – Orbánnak igen fontos, hogy úgy tüntesse fel: az EU akadékoskodik, ám ő az, aki megmenti a magyarokat. A politika magyarázza azt is, hogy a beadást nem bízzák rá a háziorvosokra, hanem központi weboldalon kell rá jelentkezni.

Ám ha az emberek nem kérnek az injekcióból, akkor a bírálók szerint az egész stratégia visszahullhat Orbán fejére, miközben a halálozási ráta már így is a legmagasabbak között van a földrészen. Az ellenzék pedig egységesen kíván fellépni a választáson. Krekó arra figyelmeztet, hogy a tét hatalmas, mert ha a hatalom miatt tömegek utasítják el a vakcinát, akkor a politikai következmények a Fideszt sújtják.

Washington Post

A vezércikk szerint Trump amit csak lehetett mindent elfuserált a koronaválság kezelésében. Pedig egy tavalyi felmérés még arra jutott, hogy az USA igen jól áll, ha netán valami fertőzés ütne be, ám jelenleg az a helyzet, hogy azok közt az országok között van, amelyeket a legkeményebben sújtja a ragály. A halottak száma 327 ezer, 18 millióan kapták meg a betegséget, egy főre vetítve a 4. legmagasabb az áldozatok száma és a szenvedéseknek még koránt sincs vége.

A tragikus helyzetért hatalmas felelősség terheli az elnököt, mert értékes időt fecsérelt el, hallgatásra kényszerítette a közegészségügyi szakembereket, a politikának vetette alá az illetékes hatóságokat, az államokra testálta rá a teendőket, ahelyett, hogy a központi szervek intézkedtek volna. Félvállról vette a tesztelést, túl korán feloldotta a korlátozásokat, megtévesztéshez folyamodott, illúziókat terjesztett, aminek a vége olyan zűrzavar lett, hogy az amerikaiak belefáradtak és két táborra szakadtak.

Az egész ott kezdődött, hogy nem figyelmeztette időben a társadalmat, pedig tudta, mekkora a veszély. Inkább a saját újraválasztási kampányával, személyes sérelmeivel, hamis ösztöneivel és bűvös gondolataival foglalkozott. Szándékosan hazudott a köznek a fenyegetés mértékéről. Ezért a hatalmat váratlanul érte, amikor egyszer csak nem lehetett védőfelszerelést beszerezni és ez hónapokon át tartott. Majd megint csak nem a központi intézmények léptek, aminek káosz lett az eredménye. A tesztelés pedig katasztrófának bizonyult.

A Fehér Ház nem engedte, hogy megszólaljon a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ, amely pedig ilyen helyzetben a legfőbb válságkezelő szerv. De még rosszabb volt, hogy a kormányzat felülírta, amit a tudósok javasoltak az országban, ideértve a szociális távolságtartást. Ugyanakkor Trump elérte, hogy a testület előbb jóváhagyja a hidroxikorokint alkalmazását, noha annak hatékonyságát nem támasztották alá a vizsgálatok. Majd visszavonta az engedélyt. Az elnök ezen felül kigúnyolta azokat, akik maszkot viseltek.

Az USA az évszázad legrosszabb fertőzésének kellős közepén hagyta ott a WHO-t. Ezen kívül olyan tanácsadót szerződtetett Trump mellé, akinek semmilyen tapasztalata nem volt a fertőzések területén és a természetes nyájimmunitás kialakulását szorgalmazta a zárlat helyett, ami kész őrület.

Mindez azért történt, mert az elnök nagy ívben tett a tudományra, nem volt hajlandó szemtől szemben felvenni a küzdelmet a vírussal, ugyanakkor nem volt tisztességes az amerikai néppel. A rengeteg halottnak és szenvedésnek tanulságul kell szolgálnia a jövő nemzedékei számára. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő év az Egyesült Államok történetében, de nem szabad, hogy bármikor is megismétlődjön. 

Die Presse

A kommentár arra figyelmeztet, hogy Európa koronaékszere az egységes piac, az EU egy sor olyan feladatot old meg, amire a nemzetállamok képtelenek: védelmet nyújt a nyitottság révén, de ez egyben azt jelenti, hogy a külső határokat fokozottan védeni kell, az agresszív autokratákkal, az ellenséges hackerekkel, az embercsempészekkel, a terroristákkal, a fanatizmussal és a bigottsággal szemben. De vonatkozik ez a klímavédelemre, a kizsákmányoló rablókapitalizmusra, valamint az eltévelyedő szövetségesekre is, akikben már nem lehet megbízni.

Az uniós állampolgárság ennélfogva hatalmas érték, így nem csoda, hogy pl. Ciprus, Málta vagy Bulgária kereskedik az útlevekkel, hiszen azok tulajdonosai bárhová költözhetnek az unión belül. Persze, hogy a négy szabadság elve érvényesüljön a szervezeten belül, ahhoz szűrni kell a fogalmat a külső határokon – a tömeges migráció és a terrorizmus korában. Ezt a funkciót a Covid-19 csak még sürgetőbb tette.

Főleg miután a járvány első időszakában kaotikus viszonyai közepette egy sor ország lezárta a saját határait, csak magára gondolt a védőfelszerelések beszerzésénél. Így Európa vezetői láthatták, hogy nem haltak el a régi nacionalista reflexek, csupán szunnyadoztak. A kontinens gondjait azonban már nem lehet nacionalista keretekben megoldani. Ezt tanúsítja a migrációs válság is, valamint hogy az unió polgárai ugyanabban a sorsban osztoznak, legyen szó a Brextitről, a jogállamiságért vívott harcról, a ragály miatt elrendelt korlátozásokról, vagy a Trumppal folytatott birkózásról. Vagyis terjed az érzés, hogy mindenki egy csónakban evez és közösen küzd az egyre nagyobb vihar ellen, és itt meg lehet említeni az éghajlatváltozást, a migrációs nyomást, az agresszív tekintélyelvű keleti szomszédokat, valamint Kínát.

Egyik sem olyan, ami ellen a nemzetállamok egymaguk sokat tehetnek. Az EU viszont igen, éspedig úgy, hogy belül nyitott marad. Nem véletlen, hogy az integrációval szembenálló idegen hatalmak elsősorban az egységes piacot igyekeznek megbontani. Mert anélkül nincs európai közösség és védelem.

EGY EGÉR NÉZETEI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.27.


Kásler vallási fanatikus misszionárius szerint „az ateisták nem élhetnek emberhez méltó életet, mert ahhoz találkozni kell Istennel”. Egy karácsonyi üdvözlő videóban fejtette ki ebbéli nézeteit, amelyek egy részeges plébános ideáinak megfelelhetnek, az egészségügyért, oktatásért és más efféle – klerikális nézőpontból huszadrangú – cifraságokért felelős miniszter szájából kifolyva a XXI. században röhejesek és lesújtóak. Ha Kásler a koszos körmével, legyalult tudatával az emberhez méltó organizmus mintapéldánya, akkor én mától egér leszek, kicsi kis cincogó jószág, mert nem akarok Kásler-féle ember lenni. Bármely paradoxon is, annál humánusabb vagyok.

Hívjatok hát Tihamérnak, aki egérre nézvést nem kötelezőek a NER emberekre vonatkozó kötelmei. A NER a vallásos buzgalmával, ájtatos aljasságával nem méltó arra, hogy egér-hajlékomba jöjjön. Mert és ugyanis Isten ott lakik velem, nem kell vele randevúzgatnom mindenféle templomokban, együtt pipázgatunk, iddogálunk, de szoktunk bújócskázni is. És a kis huncut igyekszik kifogni rajtam. Olykor Allah, máskor Manitu vagy Jehova alakját ölti, de mutatkozott már Siva, Visnu, urambocsá Zeusz, Jupiter, Osiris vagy Rá köntösében, így az a morfondír, hogy ezek a formák is játszanak-e az emberhez méltóságban, vagy csak Kásler sámán fennakadt szemű vonyítása.

Én lehetek pimasz, mert egér vagyok, és innen, ebből a magasságból meg is kérdem, hogy vajon emberhez méltó-e éhezni, bombázások elől menekülni, hidak alatt élni és más efféle cuki kurvaságok, amelyeket elszenved az ember, de, ha tömjén szaga van, akkor minden rendben állítólag. Nem vagyunk közös állásponton az emberhez méltóság tudományos meghatározásában, de nem az lesz az, amit Orbán bábja annak hatalmi tébolyából kifolyólag ránk akar erőltetni. Egyáltalán emberhez méltó-e lopni és hazudni, s ha már Krisztus születése okán óbégat a sámán – megjegyezve, hogy még véletlenül sem télen jött a világra a megváltója –, akkor legalább az ő vélt igényeinek felelne meg...

KARÁCSONY A LESZAKADÓ TÉRSÉGEKBEN – A LEGELESETTEBBEK TÁMOGATÁSA A CIVILEKRE MARADT

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.12.24.


Azt hiszem, nincs kiépült rendszere annak, hogy hogyan lehet elérni a leginkább rászorulókat. Talán a családsegítő az egyetlen, ami mentén becsatornázható lenne a karácsonyi adomány, de aki részt vett már ilyen akcióban, pontosan tudja, mennyire konfliktusos terület.


A leszakadó térségekben a karácsony járvány nélkül sem egyszerű időszak, de idén még nehezebb lett minden. Amivel most szerencsénk van, az az időjárás. Inkább október végi-november eleji az idő, és nem decemberi. Így a legtöbb településen a kiosztott szociális tűzifa még kitart. Legalább ez nem nyomasztja tovább a családokat.

A legszegényebb társadalmi csoportok karácsonya mindig szűkös. Egyedüli állami segítség a családi pótlék előre történő utalása. Ami nyilván segítség karácsonyra, de nagyon fog hiányozni januárban a megélhetéshez. A pénzügyi tudatosság híján élőknél elmegy az összes pénz az ünnepen, nincs spórolás januárra. Az pedig a legkeményebb hónap, a hideggel, a megfázásokkal, ami nem előre látható kiadás, ám szinte biztosan megtörténik minden családban. A január vége nagyon sok családban az eladósodásé, amiből aztán nem egyszerű kilábalni senkinek.

Az önkormányzati segítség változó. Van, ahol pénzt, máshol tartós élelmiszerekből álló csomagot adnak. A közösségi média elterjedésével párhuzamosan az önkormányzatok is egyre inkább átteszik a híradást a facebookra, ám ez nemcsak információátadást jelent. Ezt ugyanis nemcsak azok látják, akiket érint, hanem más településen élőkhöz is eljut. A rászorulók pedig nem értik, hogy az egyik önkormányzat hogy tud háztartásonként negyvenezer forintot adni, míg a másik semmit sem ad. Van, ahol hosszú listában sorolják fel, milyen tartós élelmiszerből hány kilogrammot ad az önkormányzat háztartásonként, mely szinte provokálja a többi települést, ahol ilyen mennyiségekre nem futja.

Ennek az egésznek rossz üzenete, olyan rivalizálás-íze van. A legtöbb helyen pedig nincsen szociális tartalma sem, mert nem differenciálnak: aki egyedül él ugyanannyit kap, mint aki tizedmagával, és a jobb társadalmi státuszú, aki nincs rászorulva, ugyanúgy megkapja az adományt, mint az, aki mélyszegénységben él. Persze világos, így egyszerűbb, nem kell magyarázkodni, védhető szempontokat keresni, és nincs más kommunikáció, csak a karácsony üzenete. Pedig egy leszakadó térségben nagyon kellene egy ilyen szempont is. Már csak a karácsony üzenete miatt is.

Így a legelesettebbek támogatása maradt a civilekre. Ami még érdekes tapasztalat volt ebben az időszakban, hogy az egyház sem volt jelen úgy, mint korábban. Akadtak helyek, ahol panaszkodtak, hogy éveken át kaptak egyházi adományt, de idén semmit. Nem volt Mikulásgyár, bár az így összegyűjtött adományok korábban sem értek el a szegregátumok világáig, legalábbis azokhoz a családokhoz sosem, akikkel mi kapcsolatban állunk. Most viszont nem volt központi adományátvétel, helyette áruházlánci gyűjtést szerveztek, és kaptunk tőlük tartós élelmiszert, aminek nagyon örültünk.

Azt hiszem, nincs kiépült rendszere annak, hogy hogyan lehet elérni a leginkább rászorulókat. Talán a családsegítő az egyetlen, ami mentén becsatornázható lenne a karácsonyi adomány, de aki részt vett már ilyen akcióban, pontosan tudja, mennyire konfliktusos terület, így senki sem fogja bevállalni.

Nálunk viszont érdekes volt viszont ez a járvánnyal nehezített karácsonyi adományosztás. Egyszerűen nem bírtunk volna több mint 2000 gyerekhez és a családjukhoz eljutni az önkormányzatok, és más intézmények segítsége nélkül. Mi pedig gyűjtöttük az adományokat: a gyerekeknek cipősdoboz, vagy ajándékzacskós karácsonyi meglepiket, és volt olyan család, ahova e mellé tartós élelmiszerekből álló családi csomag is került, és olyan is, ahová még brikettet is tudtunk adni.

A lebonyolításban mi adtuk meg a szempontokat. Első lépésként a velünk már kapcsolatban lévő családok kaphattak csomagot, ezután azok is, akik a megadott határidőig jelentkeztek, természetesen előzetesen ellenőriztük ezeket a kéréseket. A kiosztásban pedig maximális segítséget kaptunk mindenkitől.

Hogy nekünk ez miért működik így, nagy kérdés. Talán azért, mert mi bevállaljuk a döntést, hogy ki kaphat és ki nem? Merünk differenciálni? Vagy azért, mert mi képesek vagyunk megszerezni az adományt? Nem tudom. De az biztos, hogy a karácsonyi adományozásunk sikeres volt. Összefogással elértük a legrászorulóbb családokat huszonnégy településen, és további negyvenöt faluba tudtunk csomagot küldeni. Mindezt átláthatóan, visszacsatolva.

Annyira jó lenne ezt mindenhova kiterjeszteni, ilyenkor legalább. Akkor mindenhol lehetne karácsony.