2021. július 15., csütörtök

AZ EU HATÁROZOTTAN FELLÉP A MAGYAR ÉS LENGYEL MELEGELLENES TÖRVÉNYEKKEL SZEMBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.07.15.


A Bloomberg szerint az Európai Bizottság csütörtökön hivatalos figyelmeztetést, felszólító levelet küld Orbán Viktoréknak és lengyel kormánynak az LMBTQ-közösségek diszkriminációja miatt. Kötelezettségszegési eljárás és bírósági ügy is jöhet. A második világháborúban a nyilasok által fiatalon kivégzett költőnő és ejtőernyős, Szenes Hanna hagyatékából állítanak ki eddig ismeretlen iratokat Izraelben, ahol nemzeti hősként tisztelik. Csernyánszky Judit lapszemléje.


Az Európai Bizottság ezúttal elszánt a magyar kormány megfékezésében – legalábbis erre következtethetünk a Bloomberg amerikai hírügynökség legfrissebb tudósításából. A hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó, az ügyre rálátó informátorai szerint a Bizottság csütörtökön hivatalos figyelmeztetést, felszólító levelet küld Orbán Viktoréknak és lengyel kormánynak az LMBTQ-közösségek diszkriminációja miatt. Utóbbi esetében úgy tudni, hogy a lengyel helyhatóságok egyharmada már be is vezette és kialakította az úgynevezett LMBTQ-mentes övezetet. A felszólító levelekre záros határidőn belül reagálnia kell mind a magyar, mind a lengyel kormánynak, és amennyiben a kifogásolt törvényt nem módosítják, illetve hatályon kívül nem helyezik, az automatikusan maga után vonja a kötelezettségszegési eljárást. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kormányok nem hajtották végre az elvárt változtatásokat, az ügyek az EU bíróságán folytatódhatnak. Ezen a két eljáráson kívül van egy harmadik is, amelyet szintén a magyar kormánynak címeznek, méghozzá a menekültpolitikája miatt. Ezzel párhuzamosan a Bizottság egyelőre nem fogadta el a Fidesz-kormány Covid-segélyre vonatkozó fejlesztési tervét sem, itt 7,2 milliárd euróról van szó.

Az amerikai Homeland Security Today portál számol be egy magyar áfacsalással foglalkozó bűnszövetkezet leleplezéséről, amelyben a NAV-nak az Europol segített, és 14,2 millió eurónyi értéket foglaltak le (ingatlanokban, bankszámlákon és készpénzben). 59 házkutatást tartottak, 14 embert letartóztattak. A történet 2019-re nyúlik vissza, amikor egy 12 millió eurós kárt okozó csoportot már kézrekerítettek, majd három másik, mobiltelefonok importjával foglalkozó hálózat került a hatóságok látókörébe. Ezek a cégek olyan másod- illetve harmadik láncon keresztül értékesítették a termékeket, amelyek gyakorlatilag kimutatható gazdasági tevékenységet nem folytattak, alkalmazottaik nem voltak. Mégis busás hasznot termeltek, a végleges számok szerint csaknem 30 millió eurónyi, több mint 10 milliárd forintnyi áfacsalással károsították meg az országot. Mivel a hálózatban külföldiek is részt vettek, az Europol egyrészt szakértői hátteret és nyomozókat biztosított, illetve segített a mobilkészülékeken található információk adatfeldolgozásban.

A tekintélyes amerikai Nature magazin a visegrádi királyi várat 16. században ért földrengés legfrissebb kutatásáról számol be. Dokumentumokkal bizonyítja, hogy nem is kis földrengés rázta meg a Duna melletti városkát. A kutatás publikálását az is indokolta, hogy bizonyítsák, az ennek közelében tervezett egykori bős-nagymarosi vízlépcső (amelyről 1977-ben egyezett meg Magyarország és Csehszlovákia) nem lett volna biztonságos már csak ebből a szempontból sem. Akkoriban politikai és környezetvédelmi támadások céltáblája lett a tervezett erőmű, amely – ugyan a cikk nem írja, de ma már tudjuk –, a rendszerváltás egyik jelképes mozzanata is volt az ellene szervezett tüntetések miatt. Az ELTE kutatója, Kázmér Miklós tanulmányát ismerteti az írás, miszerint a Salamon torony az erős földrengés következtében vertikálisan hat szinten repedt meg. az 1541 augusztusára datált földrengés súlyosságáról az erősen megrongálódott rendház is tanúskodik. A mostani számítások szerint az eredetileg feltételezettnél jóval nagyobb szeizmikus mozgás zajlott le, nagyobb annál is, amit a Bős-Nagymaros tervezésénél feltételeztek.

Szenes Hanna születésének 100 évfordulójához közeledve (17-én lesz) az izraeli országos könyvtár kiállítja a nyilvánosság számára eddig ismeretlen személyes tárgyait – jegyzetfüzetét, bat mitzvah (bát micvá) emléklapját, levelezését szüleivel és az ügyészségi jegyzőkönyveit. Ezek között a legértékesebb azt a jegyzetfüzet, amelyet a golyó általi kivégzése után a 23 éves zsidó lány zsebében találtak, és ebben édesanyjához írt versét. A részleteket a The Jerusalem Postban olvashatjuk: történetét annak, miként jelentkezett a brit hadseregbe, hogy ott önkéntes ejtőernyősként részt vegyen olyan felderítő hadműveletekben, amelyek célja az volt, hogy a szövetséges hatalmakat segítsék, illetve akadályozzák a zsidók deportálását. A zsidótörvények elől Magyarországról az akkori Palesztinába menekült Szenes Hannát 1944 márciusában a volt Jugoszláviából a határ felé tartva már a magyar hatóságok fogták el és börtönözték be, majd kínozták kegyetlenül. Ennek ellenére nem árult el semmit nyilas vallatóinak. November 7-én hazaárulás és kémkedés vádjával kivégezték. 1950-ben temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen, mint nemzeti hőst.

NYUGATRA VÁNDORLÓ GONDOZÓK: OLCSÓBB A CSALÁDOKRA HÁRÍTANI

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2021.07.15.


A szegény, tanulatlan, idősödő nőkből könnyen lesz feketén foglalkoztatott bentlakásos gondozó egy hazájuktól Nyugatra eső országban.


A 82 éves Editről nyolc évvel ezelőtt derült ki, hogy Alzheimer-kóros. Az idős nő egyedül él, férje hosszú évekkel ezelőtt elhunyt, a lánya egy másik városban lakik. Amikor meg lehetett vele beszélni a helyzetét, közölte a családjával: idősotthonba nem megy, mert a húga ott él, s nincsenek túl jó tapasztalatai. A helyi házigondozói szolgálat sem jöhetett szóba nála, ugyanis mindössze napi egy óra segítséget tudtak volna biztosítani neki. Ezért a család lázas keresésbe kezdett, hogy találjanak mellé valakit, aki egész nap figyel rá. Így találtak rá a nála csak tíz évvel fiatalabb Icára, aki vasárnap estétől péntek délutánig Editnél lakik, gondozza, füröszti, illetve a házat is tisztán tartja. Hétvégére pedig a család látja el.

Nem messze Edit házától, az utca másik végén lakik az idős Ágota, aki szintén gondozásra szorul. Mellé egy Kárpátaljáról érkezett segítőt találtak

A 30 éves Zolinak egész jó diplomája van, mérnökként végzett. Feleségével és két gyerekével egy Székesfehérvár közeli faluban éltek több hitelük miatt nehéz anyagi helyzetben. Az adósságcsapdából végül úgy tudtak kitörni, hogy Zoli egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül kiment idősgondozónak Londonba. Egy ágyban fekvő idős férfit gondozott, aki 24 órás ellátást igényelt, így nála is lakott. Három év múlva tért haza annyi pénzzel, amivel rendezni tudták a hiteleket és ismét nyugodt szívvel tudott elhelyezkedni a szakmájában. 

Az szokatlan, hogy egy fiatal férfi vállalt ilyen munkát, a fenti élethelyzetek azonban tipikusak Közép-Kelet-Európában. Az idősgondozás az egész kontinensen megoldatlan, ezért folyamatos a munkaerő, jellemzően nők áramlása Keletről Nyugatra. Tőlünk az Elbán túlra mennek, helyükbe pedig a keleti régióból érkeznek a gondozók, a legtöbben nem szakképzettek, legfeljebb rövid tanfolyamot végeztek. Elindult egy láncreakció, a nyugatra indulók óriási gondozási hiányt hagynak maguk mögött. 

 A Katona Noémi és Melegh Attila szociológusok szerkesztette – a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült – „A gondoskodás hiánya felé” című kötetből kiderül, hogy térségünkből a legtöbb bentlakásos idősgondozót Németország és Ausztria foglalkoztatja, a németeknél akár 400 ezren is lehetnek, az osztrákoknál pedig 85 ezren. A német időseket főleg lengyelek gondozzák, az osztrákokat szlovákok és románok, a magyarok és a csehek pedig mindkét országba mennek. A kötet egyik tanulmánya szerint a sok százezer migráns lengyel gondozó helyére ukránok érkeznek, de a pótlás nem mindenhol sikerül...

HA CSÜTÖRTÖK, ITT A LEGÚJABB JELEN

JELEN
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2021.07.15.



Lakner Zoltán ajánl olvasnivalót a hetilap legfrissebb számából.

ILLEGÁLISAN ÉPÜLT FÖLDÚTON, AZ ELLENŐRZÉST KIJÁTSZVA SZÁLLÍTJÁK A HULLADÉKOT A ZSÁMBÉKI LERAKÓBA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSUZSA BODNÁR
2021.07.14.


Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak.


Két héttel ezelőtt meghökkentő fotókkal keresték meg a szerkesztőségünket azok a civilek, akik egy ideje figyelemmel kísérik és dokumentálják a zsámbéki hulladéklerakó szabálytalan működését. A szeméttelep és a szomszédos murvabánya közti területet ugyanis – feltehetően a telep kezelőjének tudtával – „valakik” földdel feltöltötték, betemetve a két telek közti kerítést is. Az így létrehozott földúton a szomszédos bánya felől is szállítják be teherautókkal a telepre a hulladékot, kikerülve a lerakó főbejáratánál lévő videókamerákat és a kötelező ellenőrzést.

Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy bár a lerakó jelenleg rekultiválás alatt áll, a területre az elmúlt évben is rengeteg vegyes tartalmú, nem engedélyezett hulladékot szállítottak be. Emiatt több panasz érkezett a hatóságokhoz, érdemi vizsgálat azonban nem történt. A botrányos állapotokról ezután Szél Bernadett országgyűlési képviselő is posztolt a közösségi oldalán, majd feljelentést tett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt...

MI LETT VOLNA, HA AZ ÖSSZES UNIÓS TÁMOGATÁST AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉRE FORDÍTJUK?

G7.HU
Szerző: PAPP JÓZSEF
2021.07.14.


Az Európai Unió nettó befizető tagállamai sok pénzt áldoznak arra, hogy a 2004-ben és azóta csatlakozott egykori szocialista országok behozzák lemaradásukat, gazdaságuk felzárkózhasson, társadalomépítésükben pedig kövessék a nyugati civilizáció alapértékeit. 17 év tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy ez a nemes szándék igencsak ellentmondásosan valósult meg: az uniós támogatások allokációjában a korrupció kiirthatatlanul jelen van, a pénzek jelentős hányadát ellopják, a liberális demokráciát a kedvezményezett országok vezetőinek egy része pedig nyíltan gyalázza, és a nettó befizető országok által biztosított forrásokból az illiberális demokrácia felépítését tűzte ki célul. Ami persze fából vaskarika, a jogállamiságra épülő rendszer megtagadása.

Hogyan lehetséges mindez? Úgy, hogy a támogatások elosztására kialakított mechanizmus rossz, a liberális piacgazdaság logikájával teljességgel összeegyeztethetetlen. Profitorientált vállalkozásnak ingyen pénzt adni az maga az eredendő bűn. Igazságosan és jól soha nem lehet csinálni és megindokolhatatlan, hogy miért kap támogatást az egyik, és miért nem a másik.

Az ingyen pénz osztása megrontja az osztót és a pályázót egyaránt, még a legszigorúbb szabályok mellett is a korrupció táptalajául szolgál. A szocialista tervgazdasági redisztribúció – amelynek központi eleme volt a dotációk és szubvenciók osztogatása – alacsony hatékonyságát résztvevőként átélve igazán megdöbbentem, amikor megértettem, hogy az uniós támogatások allokációja is analóg módon valósul meg. Már 2009-ben felvetettem, sokkal helyesebb volna, ha az uniós forrásokat az újonnan csatlakozott országok a maastrichti kritériumok teljesítésére – leginkább az államadósság törlesztésére – fordíthatnák ahelyett, hogy hatékonyságra képtelen, politikaközeli vállalkozásokat hizlalnának fel belőlük...

PILZ OLIVÉR: HA MA ELKEZDENÉNK, AKKOR IS ÉVTIZEDEKIG TARTANA A MAGYAR OKTATÁS HELYREÁLLÍTÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.07.14.


A címben leírt mondattól minden józanul gondolkodó magyar embernek végig kell, hogy fusson a hátán a hideg. Annál is inkább, mert Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója, maga is gyakorló oktató, matematika, fizika és biológia szakos gimnáziumi tanár, és azt mondja, a mai magyar oktatás a szakadék szélén táncol. Egyre több gyerek esik ki az oktatási rendszerből, egyre több pedagógus megy nyugdíjba, nagyon sokan hagyják ott a pályát azért, mert nem képesek egy családot fenntartani a bérükből. A gyerekek tudásáról a különböző mérések azt mutatják, a mezőny legeslegvégén kullogunk. A kormány legújabb, a kultúrharcába ugyan beleillő, de a pedagógusképzést lebutító elképzelésével pedig minderre rátesz még egy lapáttal. Igazán hozzáértő pedagógusok nélkül azonban a kilábalás lehetősége is hosszú, hosszú évtizedekre elmarad. Nem lesz, akivel egyáltalán megoldható lenne egy jobb oktatási rendszer kialakítása.


Mint arról a Hírklikk is beszámolt, vasárnap riadót fújt az oktatásban a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform (CKP), az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE), a Magyartanárok Egyesülete, és a Történelem Tanárok Egylete. Ez nem kevés pedagógust jelent, hiszen csak a CKP több, mint 50 szervezetet tömörít magában. Mi a riadó oka?

Az, hogy a pedagógusképzést is szeretné átszabni most már a kormány. Lényegében ez az utolsó lépcsőfoka a közoktatásnak, amihez még nem nyúlt hozzá. És olyan irányba szeretné átszabni, amit nem tartunk jó iránynak. A lényeg az, hogy a leendő kollégák csak a Nemzeti alaptantervnek megfelelő tartalmakat tanulnának már az egyetemen is, illetve a kimondott cél az, hogy középszintű érettségire tudjanak felkészíteni. Magyarul, úgy gondoljuk, hogy az az átalány cél, hogy többen végezzenek pedagógusként, az nagyon a minőség rovására fog menni. Pedig pedagógus nélkül nincs közoktatás sem. Véleményünk szerint a pedagógusképzésen belül inkább a módszertanhoz kellene sokkal nagyobb mértékben hozzányúlni. Azt látjuk, hogy a gyerekek palettája egyre szélesebb, a hátrányos helyzetűektől kezdődően, egészen a sajátos nevelési igényűeken (SNI) át, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdőkig (BTMN) mind megjelennek az oktatásban. Ahhoz, hogy a leendő pedagógusok mindenkihez értően tudjanak viszonyulni, és tudják fejleszteni őket, a módszertanon kellene változtatni...

VELENCEI-TÓ-SZINDRÓMA: MIÉRT ABNORMÁLIS, AMI A NAGY VIZEINKNÉL TÖRTÉNIK? [HETIVÁLASZ 81]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.07.15.


Az elmúlt hetek legnépszerűbb cikke lett a Velencei-tó problémáiról szóló írásunk. HetiVálasz podcastunkban a cikk szerzőjét, Zsuppán Andrást a téma kifejtésén túl arra kértük, fejtse meg, miért bukhat felszínre egyre több olyan beruházás, amire nemcsak a helyiek, hanem az országos közvélemény is felkapja a fejét. Mivel lehetne elejét venni a Velencei-tó-szindrómának, mennyiben hibáztatható a Kádár-rendszer a jelenlegi helyzetért, és hogyan válik nyilvánvalóvá a NER-logika a tópartokon (is)? Beszélgetőtársak: Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs...

ÁTCSÚSZTUNK A ROSSZABBUL ÁLLÓ EURÓPAI ORSZÁGOK KÖZÉ AZ ELSŐ OLTÁSOK ARÁNYÁVAL

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.07.15.


A teljes védettséget tekintve viszont jól állunk, igaz, ez a tavaszi rohamnak köszönhető. Heti vakcinaösszegző
.

A múlt héten összesen 30 863 embert sikerült beoltani valamelyik vakcina első adagjával. Az oltottak bő harmada, 11 400 kiskorú volt, mind a Pfizer oltóanyagát kapták. A 19 ezer felnőtt kétharmada szintén ezt a típusú oltást kapta, 4400-an az egydózisú Janssent, 1500-an a kínai Sinopharmot. A Modernát, a Szputnyikot, illetve az AstraZenecát összesen kicsivel több mint ezren választották.

A bő nyolcmillió magyar felnőtt lakosból 5,33 milliót oltottak be eddig, ezzel az átoltottságunk 66,2 százalékos. Tavasz végén országunk akkori értékei még az élmezőnyt jelentették az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által listázott harminc európai uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségbe tartozó országok rangsorában. Ez az arány azonban most éppen ahhoz elég, hogy a rosszabbul teljesítő felének az elejére sorolódjunk vissza. Előz minket – többi között – a dobogós Izland (90 százalékos átoltottság), Málta (82,4 százalék), illetve Hollandia (82,1 százalék), közvetlenül előttünk Olaszország (68,4 százalék), Franciaország (67,4 százalék) és a sokáig labornak számító Ausztria (67,3 százalék) áll. Bár egyelőre mögöttünk van a sorban, az elmúlt hetek növekedése alapján a napokban Ciprus is megelőz majd minket. A sor legvégén továbbra is Románia és Bulgária áll 30, illetve 17,4 százalékkal...

MI ÉRTELME ENNEK A SOK ANTITESTVIZSGÁLATNAK?

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.07.15.


Az elmúlt hetekben a Telexen is gyakran olvashattak a koronavírus elleni oltások után termelődő antitestekről vagy éppen ezek hiányáról szóló híreket, a napokban pedig még ennél is jobban besűrűsödtek az ilyen híradások: előbb kedden a fővárosi önkormányzat, majd szerdán a Semmelweis Egyetem tette közzé a vizsgálata eredményeit. A Telex Gyorstalpalóban röviden elmagyarázzuk, miről szólnak ezek pontosan, milyen következtetés vonható le belőlük, és mi az, ami viszont nem. Tényleg semmit nem ér az időseknél a kínai vakcina, vagy csak az ellenzék forgatja ki a tudósok szavait?


Kezdjük az elején: tudom, hogy sok szó esett már erről, de mik is ezek az antitestek?

A szervezetünk által termelt ellenanyagok: olyan fehérjék, amelyek a vírusra reagálva termelődnek. Ezekből is a neutralizáló antitestek az igazán érdekesek, mert ezek képesek semlegesíteni a vírust. Azért esik most sok szó róluk, mert a napokban két vizsgálat eredményei is napvilágot láttak a koronavírus elleni vakcinák hatására termelődő antitestek mennyiségéről.

Oké, és mire jutott a két vizsgálat?
...

A FELCSÚTI PER NEHÉZSÉGEI - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.07.15.


Jó reggelt! Ma kevésbé lesz meleg, és
estére lehűlhet.

4 legfontosabb cikkünk most

- MTA főtitkárhelyettes: Meg kellene vizsgálni, hogy van-e ellenanyag a több 100 ezer idősben, aki beoltatta magát a kínai vakcinával

- „Ha valaki a saját önkormányzatában nem csinál elszámoltatást, akkor kormányon sem akar majd” – ellenzéki politikusok a felcsúti per esélyeiről

- Ajjaj (jajjajjaj!): nők csókolóztak a Barátok Köztben (18+)

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.


SZABAD SZEMMEL: A BIZOTTSÁG MÁR MA MEGINDÍTJA AZ ÚJ JOGÁLLAMI ELJÁRÁST MAGYARORSZÁG ELLEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.15.


A következmény az lehet, hogy Magyarország lemarad a közösségi támogatásokról.


Bloomberg

Beavatott források megerősítették, hogy a Bizottság már ma megindítja az új jogállami eljárást Magyarország és Lengyelország ellen az LMBT-közösség jogainak csorbítása miatt. Azaz ma érkezik a hivatalos értesítés, a következő lépcsőfok már az, hogy Brüsszel az Európai Bírósághoz fordul, ha úgy ítéli meg, hogy közbeavatkozásának nincsen foganatja. De egyébként is elege van már abból, hogy egyes tagok folyamatosan építik le a demokráciát. Az ellenoffenzíva része, hogy az EUB elé idézi az Orbán-kormányt, amiért az megtagadja a törvényes eljárást a menedékkérőktől – a hírügynökség látta az ezt tartalmazó dokumentumot.

A következmény az lehet, hogy a két ország lemarad közösségi támogatásokról. A végrehajtó testület a héten már elnapolta a döntést arról, folyósítsa-e Magyarországnak a gazdaság újraindításához előirányzott 7,2 milliárd eurót. A lengyelek az új jogállami mechanizmus alapján 23,9 milliárdot buknának. De hát az EU úgy értékeli, hogy a két kormány alapelveket szegett meg.

Politico

Az Európai Parlament nagy frakciói teljesen egyöntetűen fogadták a lengyel Alkotmánybíróság legújabb állásfoglalását, miszerint az unió legfelső bírósága nem szólhat bele lengyel igazságszolgáltatás átalakításába és így nem írhatja elő, hogy szüntesse be a működését a nemrégiben létrehozott fegyelmi kamara. Merthogy ezek után félő: Varsó nem tesz eleget alapvető kötelezettségeinek és búcsút int az EU jogrendjének.

Iratxe Garcia Pérez, a szocialisták nevében úgy értékelte, hogy Lengyelország támadást intézett a közös jogrend ellen, ezért most a Bizottságnak és a Tanácsnak minden lehetséges eszközzel közbe kell avatkoznia. Manfred Weber, a néppárti frakcióvezető arról beszélt, hogy az uniópárti lengyeleknek immár rá kell döbbenniük: a PiS kifelé viszi az országot az integrációból.

Terry Reintke, a zöld csoport alelnöke kijelentette, hogy meg kell védeni az EU-jog elsőbbségét, mert az a szervezet alapját képezi. És senki sem kezdheti ki a jogállamot, az együttműködést, továbbá a közös szabályokat. Hozzátette: a Bizottságnak végre ki kell állnia az ügyben. Dacian Ciolos, a liberális frakció elnöke a jogállami mechanizmus bevetését sürgette.

Reuters

A lengyel Alkotmánybíróság elvileg ma határozott volna arról, vajon az ország alaptörvénye az uniós jog fölött áll-e, ám a döntést elnapolta augusztus 3-ára. De a jogvita már így is a kemény ütközés felé tart. Megfigyelők szerint lassan már veszélybe kerül Lengyelország uniós tagsága. De a varsói taláros testület egyik tagja kifejtette: a legjobb akarattal sem lehet olyan kitételt találni az ország alaptörvényében, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Bíróság beleártsa magát a lengyel igazságszolgáltatás dolgaiba.

Ezzel szemben az EUB helyettes vezetője tegnap is elengedhetetlennek nevezte a fegyelmi kamara működésének leállítását. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek azt hangsúlyozzák, hogy a reform fokozza a politikai ellenőrzést a bíróságok fölött és megkérdőjelezi az uniós jog elsődlegességét, ez pedig elvezethet az ország kilépéséhez. Az értékeléssel teljesen egyetért Varsóban az emberi jogok távozó biztosa, aki szerint amit látunk, az a jogi Polexit – lépésről lépésre, és látni fogjuk, hová vezet.

Guardian

Donald Tusk szerint a jobboldali-populista Jog és Igazságosság ki akarja vinni az országot az EU-ból. Az ellenzéki Civil Platform régi-új vezetője hozzátette, hogy ezt csak a lengyelek akadályozhatják meg. Ellenben az igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság csupán az unió beavatkozásának és jogi agressziójának akart gátat vetni.

Mindenesetre az ügynek igen messzire vezethető következményei lehetnek az unió jogrendje számára, ám Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem európai jogprofesszora nem gondolná, hogy Lengyelország tudatosan ott akarná hagyni a szervezetet, mert az politikai öngyilkossággal érne fel. Szerinte inkább arról van szó, hogy fokozatosan mondja fel az európai jog alkalmazását. Ám megjegyezte, hogy a Bizottságnak azonnal kezdeményeznie kell igen tetemes, napi bírság kivetését, valamint a támogatások befagyasztását, ha Varsó valóban ragaszkodik ahhoz, hogy számára az uniós jog csupán fakultatív.

Neue Kronen Zeitung

Az UNESCO illetékes testülete már holnap kimondhatja, hogy a magyar kormány által elhatározott milliárdos idegenforgalmi beruházás miatt súlyos veszélyben van a környezet a Fertő-tónál, illetve törölheti a régiót a világörökség listájáról. Merthogy az Orbán Viktor által forszírozott, több mint 75 milliárdos terv ökológiai horrortörténet. A Greenpeace arra jutott, hogy 60 hektáron, azaz 80 futballpályányi területen kívánják letarolni a természetet. A többi közt egy 100-szobás szálloda, 880 férőhelyes parkoló, valamint jachtkikötő épül 850 hajó számára.

A környezetvédelmi szervezet szerint a veszély ennél már nem is lehetne nagyobb, Annál is inkább, mert a tekintélyelvű kormányfő lánya, Ráhel vastagon benne van a programban, a kivitelező pedig Mészáros Lőrinc. A Greenpeace egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy a megaprojekt katasztrofális következményeket von maga után a tónál, mind a fajok sokszínűsége, mint a lakosság szemszögéből. Jóvátehetetlenül lerombolják a környezetet a természeti parkban.

A KEZDET VÉGE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.15.


Az mondja az Európai Bizottság, hogy Orbán hazudott. Nem mond vele újat, mégis, azért egy kormányról és annak vezetőjéről ilyen tartalmú közleményt kiadni nem köznapi dolog, nem is fordul elő minden nap. Illetve emlékeim szerint még egyszer sem fordult elő. Ha ma csütörtök van, márpedig az van, akkor a hírek szerint ma kedves hangú felszólító levelet is kap a magyar kormány, hogy vonja vissza a pedofil-homofób törvényt, különben baj lesz. A baj pedig abból áll, hogy – minden külön részletezés helyett – megvonhatják a pénzeket a rezsimtől.

Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó magyar lopási tervekre sem bólintottak rá, akkor a rezsim szemszögéből a baj nagynak mondható, mert működésének alapjai rendülnek meg. Veszélybe kerül a megmaradása, legalábbis jelenlegi kényelmes formájában, mikor is szordínósan elosztogatták egymás közt ezt a pénzt, a magyar GDP fennmaradó részének megtermelését pedig rábízták az autógyárakra, amelyeket adókedvezményekkel, direkt támogatásokkal és a magyar munkaerő rabszolgaként való kiárusításával bírtak maradásra.

Ez is veszélybe kerülhet a globális minimumadó bevezetésével, a bajok tehát Orbán szempontjából nem kicsik. Tán ezért visítozik veszélyes idők eljöveteléről és számolgatja az aranyrudakat ahelyett, hogy kormányozna, amit viszont nem tud, mert soha nem is tudott. Meglovagolta a konjunktúrát, amit azonban az ideológiai háborújával tönkre tett, amit most látunk és tapasztalunk, az az összeomlás csírája. Nem a vég kezdete, hanem a kezdet vége, hogy Churchill szavait használjuk, aki így fogalmazott megjövendölve a nácik eljövendő bukását, akik szintén ideológiai háborút folytattak az egész világ ellen...

2021. július 14., szerda

NEM TARTOTTÁK BE AZ ORBÁN-SZABÁLYT, ELBUKTÁK A GYÁRAIKAT

444.HU
Szerző: 444.hu
2021.07.13.



Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák megfelelő jelöltet, vagyis Fideszét. 

A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. Az ellenzéki önkormányzatok több pénzt vesztettek a kormány megszorításaival: a fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés. 

A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat: „Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”. Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás: az Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos. 

Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé bevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából. 

Pedig az önkormányzatnak szerződései voltak arról, hogy megkapják az onnan származó bevételek felét, mert anyagilag is hozzájárultak a beruházásokhoz. Ehelyett július óta a fideszes vezetésű megyei önkormányzat osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.

ORBÁN VS VALÓSÁG - MIKET BESZÉL?! #17

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.07.13.



Orbán, a bátor hős, aki közel egy évtizede nem mer interjút adni valós újságírónak, aki az elmúlt 15 évben nem mert leülni politikai ellenfelével vitára, most bátran elmegy az újságoshoz, hogy bebizonyítsa, hogy szabad a sajtó Magyarországon...

A FIDESZ EZÚTTAL IS IGYEKSZIK LENYÚLNI AZ ELLENZÉK LEGJOBB TÉMÁIT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.07.14.


Orbán Viktor a médiakormányzás apostola, amit az ellenfelei sem igazán vitatnak. Más kérdés, hogy az érdemi témák emiatt vagy elsikkadnak, vagy gellert kapnak, vagy egyszerűen tudomást se vesznek róluk a döntéshozók. Most azonban egy régóta a felszín alatt fortyogó problémát vetett fel a Fudan Egyetem ügye. A külföldi kölcsönből épülő gigaberuházás helyett ugyanis a magyar diákok lakhatását támogatná inkább a közvélemény, amit a Fidesz érzékelt is. Azonnal új stratégiát dolgozott ki, és nekilátott a hálás kampánytéma kisajátításának.

A Fidesz eddigi sikereinek egyik kulcsa, hogy a legtöbb esetben az ellenzék által felvetett témákat sikerült a saját narratívájába emelnie. Ilyen volt például az internetadó elleni tiltakozás okozta csapda, melyből az utolsó pillanatban sikerült kimenekülnie a kormánynak, aztán pedig úgy tett, mintha a digitális fejlesztések élre állna. Igaz, a projekt arcaként megjelenített Deutsch Tamás hitelessége sokat elárult a terv komolyságáról.

A legutóbbi eset azonban ennél is többet árul el a kormánypárt kommunikációs trükkjeiről. Amikor Kaleta Gábor perui nagykövetről kiderült, hogy pedofil tartalmakat tárolt a számítógépén, akkor egy látványos mentőakcióval hazahozták, majd egy nem túl nagy port kavart perben felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a történteket a volt diplomata. Tavaly év végén pedig Szájer József uniós képviselőt egy meleg partiról történt bravúros menekülése sem tudta attól, hogy karrierje végleg ketté törjön.

A Fidesz azonban a szükségből kovácsolt erényt. A kormány ugyanis érzékelte, milyen előítéletek feszítik a magyar társadalmat az ilyen kényes témákban, ezért fél évvel a történtek után átverte a parlamenten az úgynevezett pedofiltörvényt, amely egyrészt rájátszott a társadalmi igényekre, másrészt ma már senki sem beszél Kaleta botlásáról, illetve Szájer szexuális irányultságáról. E stratégia sikerességét tűnik igazolni, hogy a törvény keltette belpolitikai és nemzetközi botrányok ellenére a Fidesz támogatottsága ismét nőni kezdett, az ellenzéki összefogásnak viszont szűkült a tábora...

JÖN AZ ÚJ KLÍMAVÉDELMI ESZKÖZ: KARBONVÁM FÉKEZHETI MEG A PISZKOS ÁRAMOT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.07.14.


Versenyképesebb lehet a magyar acél- és cementgyártás, ha a jövőben nem kerül azért hátrányba, mert az unióban szén-dioxid-kvótát kell fizetni, máshol meg nyugodtan szennyezhetnek a gyártók. Ugyanakkor, ha elindul az unió által tervezett karbonvám, sok kereskedelmi partner „hisztizhet”, és a már így is rekordmagas áramár még jobban elszállhat, mert drágább lesz az import. Alighanem ezt az árat megéri a hasznos intézkedés.


A karbonvám alapvetően tisztábbá és igazságosabbá teheti a világot. Fontos hangsúlyozni, hogy még egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan milyen lesz, de érdemes megismerni az elképzeléseket. Az unió szennyező gyártói, legyen az egy acélipari cég, mint az ISD Dunaferr, vagy valamelyik nagy cementgyártó, mint a Duna–Dráva Cement, vagy a Lafarge Cement, amelyekről itt olvashat, esetleg egy műtrágyacég vagy egy fosszilis erőmű joggal gondolhatta azt eddig, hogy az unió rendre lábon lövi magát.

Hiszen micsoda önsorsrontás az, hogy egy globálisan nagyon kicsi lakosságú és még kisebb területű régió, vagyis az EU a környezetvédelem és a bolygó megmentésének valóban nemes célja miatt korlátozza a szennyező tevékenységét, de az eredményeink korlátozottak és a környezetünk ezt csak kihasználja...


NEM ELKÜLDTÉK, HANEM ELMENEKÜLT AZ ALKALMAZOTTAK EGY RÉSZE A SZÓRAKOZÓHELYEKRŐL ÉS A MOZIKBÓL

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, JANDÓ ZOLTÁN
2021.07.14.


Volt olyan szórakozóhely, ahol a koronavírus miatt le kellett mondani a fizetés egy részéről, máshol a bizonytalanság miatt álltak fel többen a járvány alatt, ami most munkaerőhiányt okoz. A kulturális eseményeknek otthont adó intézmények, klubok, szórakozóhelyek és a mozik is megérzik azokat a munkaerőpiaci nehézségeket, amelyektől például az éttermek is szenvednek. Hozzájuk képest azonban sok szempontból máshogy élik meg a problémákat, hiába volt mindkét iparág egymáshoz hasonlóan bezárásra kényszerítve. Amellett, hogy a helyszínek egy része nem a magánszektorhoz tartozik, és így némi védelmet élvez a piaci hatásokkal szemben, kormányzati pályázatok is segítettek a vállalkozások egy részén.

Volt aki áruházba menekült a bizonytalanság elől

Az ágazatban a tavalyi lezárásokat követően ugyan előfordultak felmondások, de nem volt kifejezetten jellemző, hogy tömegesen küldjenek el embereket, vagy csoportosan álljanak fel maguktól a munkatársak. Más kérdés, hogy esetenként ez az alkalmazottaktól komoly kompromisszumokat követelt meg. A dzsesszkoncerteknek is helyt adó budapesti Jedermann Kávézóban például úgy sikerült elkerülni a komolyabb leépítést, hogy a fizetéseket – a személyzet kollektív döntése alapján – a vállalkozás megcsappant bevételeihez, tartalékaihoz igazították. Márpedig néhány ismertebb magyar kulturális helyszín tavalyi árbevételeit elnézve az ágazat üzleti helyzetét 2020-ban jócskán megtépázta a pandémia...

CSAK LÁTSZAT, HOGY A KORMÁNY TÖRŐDIK A NYUGDÍJASOKKAL

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.07.14.


A szakértő a kormány sunyiságának bizonyítékát látja a pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában. Varga Mihály többek között a nyugdíjak további emeléséről is beszélt. Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy változatlanul a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak, hiszen mindig utólag kapják meg a járadék esedékes növelését, de legalább akkor sem annyit, amennyi reális lenne.


Kétszer ad, aki gyorsan ad – tartja a közmondás. A magyar kormány azonban nem elégszik meg ennyivel. Többször is ad, de mindig kevesebbet, mint amennyit kellene és lehetne. Célja nyilvánvalóan kettős: az érintettek érezzék, hogy törődnek velük, miközben csak a látszatra ügyelnek. Valódi segítség nem érkezik, és ami jön, általában az is késve. Röviden így foglalható össze a nyugdíjügyek egyik legjobb hazai szakértőjének véleménye a mind gyakrabban ismétlődő bejelentésekről, amelyek szerint további kiegészítésekre számíthatnak a nyugdíjasok. Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság volt vezetője szerint mindez nem független a jövőre esedékes választásoktól.

A pénzügyminiszter a hét elején a kormány politikáját feltétel nélkül népszerűsítő Origónak adott nyilatkozatában festett rendkívül optimista képet a magyar gazdaságról. Varga Mihály nem kevesebbet állított, mint hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehet a gazdaság növekedése, egész évben pedig 6,5 százalékkal bővülhet a GDP. Vagyis arra számítanak, hogy másfél év alatt ledolgozhatják a koronavírus-válság miatt elszenvedett veszteséget. Még az sem zavarja, hogy – mint fogalmazott – nem várt módon megugrott az infláció. A miniszter szerint ugyanis ezzel még nyernek is a nyugdíjasok. Már júniustól emelték a juttatásokat 0,6 százalékkal, aztán novemberben újra ezt teszik, méghozzá visszamenőleg. Továbbá az idén is lesz nyugdíjprémium, amire az idei költségvetésben félretettek több mint 50 milliárd forintot...

MAGYAR ÓVÓBÁCSIKÉNT BÉCSBEN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelők / Krisztián, Attila
2021.07.13.


Krisztián (legalábbis Magyarországon) igazán ritka szakmát művel, hiszen óvodapedagógus. Méghozzá Bécsben. Hogy miként került oda és miért választotta éppen ezt a hivatást, arról Attilának mesélt.


Krisztián német nyelvtudás nélkül költözött Bécsbe, fő célja elsősorban a nyelvtanulás volt, hogy utána az osztrák fővárosban tudjon továbbtanulni. Mint oly sokan mások, ő is a bébiszitterkedésben látta meg a lehetőséget egy kis plusz pénz megkeresésére.

A választás kifejezetten jól sült el, hiszen rengeteg pozitív visszajelzést kapott, olyannyira, hogy egy idő után belekeveredett az ausztriai Napraforgók gyerektánccsoport mindennapjaiba, majd következett egy játszóház – mindez arra ösztönözte, hogy hosszabb távon is gyerekekkel foglalkozzon.

Férfikép az óvodában is

Óvodapedagógusként Krisztián fontosnak tartja, hogy az óvodában is legyen férfikép a gyerekek előtt, hiszen nagyon sok gyereket érintenek a válások, ilyenkor a gyerekek jellemzően az édesanyánál maradnak.

„Bécsben végeztem el a képzést, visszatekintve nem volt ördöngösség, bár a képzés alatt persze voltak hullámvölgyek. Összességében nagyon tetszett a képzés, az óvódapedagógia nagyon jó oldalát tapasztaltam meg” – mesélte Krisztián.

A képzés nagyon gyakorlatias, csoportmunka-orientált volt, nagyon jól felkészítette a munkára...

A SZPUTNYIK TELJESÍTETT A LEGJOBBAN, A SINOPHARM A LEGROSSZABBUL A SEMMELWEIS EGYETEM ELLENANYAGTESZTJÉN

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.07.14.


1195 beoltott személyen vizsgálta meg a Semmelweis Egyetem, hogy a koronavírus elleni vakcinák után hogyan áll szervezetükben az ellenanyagok szintje. A június 15-én meghirdetett vizsgálatra olyanok jelentkezését várták, akik korábban magánúton negatív ellenanyagtesztet kaptak, hiába oltatták be magukat már két adaggal.

Az egyetem szerdán közölte a vizsgálatok eredményeit: az esetek 88 százalékában pozitív eredményt adott a Roche cég SARS-CoV-2 vírus S protein RBD doménnal (vagyis a vírus terjedéséért felelős fehérjével) szembeni antitestek kimutatására szolgáló tesztje azoknál, akik egy korábbi antitestvizsgálat negatív eredményével érkeztek az egyetemre.

Mint írták, azért tartották fontosnak ellenanyagtesztekkel megvizsgálni a kérdést, mert a közvéleményt erősen foglalkoztatja ez a téma, és „az eltérő érzékenységű ellenanyagtesztek bizonytalanságérzést okozhatnak”. Az egyetem által elvégzett vizsgálatokon a pozitív eredmények aránya alapján mind az öt kétdózisú vakcina hatásosan ki tudja váltani az ellenanyag-termelést.

A korábban negatívnak mért résztvevők 88 százalékánál találtak ellenanyagot

A Semmelweis Egyetem 1195 vérvételt végzett el a vizsgálat során, olyan személyeknél, akiknek volt megelőző negatív teszteredménye. A korábban negatívnak mért személyek 88 százaléka az egyetem mérésében pozitívnak mutatkozott, azaz van kimutatható és elegendő szintű vírus ellenes ellenanyaga...

ÜGYÉSZI PARANCSRA ÚJRA NYOMOZNAK A 34 MILLIÁRDOS CSATORNAÜGYBEN, TÖBB TUCAT TANÚT IDÉZTEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KIS ZOLTÁN
2021.07.13.


Az Átlátszó hónapokig tartó adatigénylés-sorozatának eredményeként bebizonyosodott, hogy a Duna Aszfalttal és a Közgéppel kötött szerződések közbeszerzési szabálytalanságai miatt kellett az adófizetőknek 1,4 milliárd forintot visszafizetnie az Európai Uniónak a 34 milliárd forintos érdi csatornázási beruházás befejezése után. Úgy tudjuk, a rendőrség eddig legalább 25 tanút kötelezett írásbeli vallomástételre – a csatornapénzek ügyében a jelek szerint gőzerővel folyik az ügyészek utasítására újraindított nyomozás.


A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, ám az érdi ügyészség erélyes hangvételű határozatban leszögezte: a rendőrség elmulasztotta feltárni az érdi csatornaügy lényeges körülményeit. Így a büntetőeljárás újraindult a 34 milliárdos érdi, diósdi és tárnoki, a 2015-ben lezárult, uniós pénzekből is finanszírozott projekt zűrzavaros körülményeinek felderítése érdekében.

Nem csak hűtlen kezelés, sikkasztás is lehet

Az Érdi Járási Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak találta a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát, azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás folytatását – értesült az Átlátszó a birtokába került dokumentumból...

ORBÁN VIKTOR BUKÁSA AZT JELENTHETNÉ, HOGY A SZAVAZÓKNAK FONTOSABB AZ ERKÖLCS, MINT A PÉNZTÁRCÁJUK

HVG360
Szerző: WINDISH JUDIT
2021.07.14.


Ügyes húzás a Fidesztől, hogy minden támogatást a választás évére tartalékol és megad mindent, ami fontos a szavazóknak – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Szerinte ilyen helyzetben az ellenzék akkor nyerhet, ha a Fidesz intézkedéseit és ígéreteit felülírják az erkölcsi dilemmák.


Drága a megélhetés, alacsonyak a fizetések és nem jó az egészségügyi ellátás színvonala – az év elején pártállás nélkül erre panaszkodtak leginkább az emberek. Ugyanez volt a válasz akkor is, mikor nem úgy általánosságban, hanem a személyes problémáikról kérdezték őket.

"Ez arról szól, hogy kevés a pénz az embereknél, egzisztenciális dolgokkal muszáj foglalkozni, ha valaki erre veszi az irányt, az nagyon nem tévedhet"

– mondja a kutatást végző Závecz Resarch ügyvezető igazgatója, Závecz Tibor.

Bár nem tudni, hogy a magának készíttetett kutatásokban mit lát a Fidesz, az mindenesetre elgondolkodtathatja, hogy a Bige László megrendelésére készült 5 ezer fős, reprezentatív felmérés szerint a párt támogatói közül sem mindenki érzi magát a kormányzás nyertesének, konkrétan a fideszesek 27 százaléka gondolja ezt így. Valamivel kevesebb, 16 százalék egyenesen vesztesnek érzi magát. Országosan az embereknek csak a tizede igazán elégedett...

SZABAD SZEMMEL: VON DER LEYEN HARAPÓFOGÓBA KERÜLT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.14.


Ha a Bizottság elnöke beadja a derekát és fokozza a nyomást Budapestre, akkor megszegi az állam- és kormányfők megállapodását. Viszont ha megnyitja a pénzcsapot, akkor alapos fejmosás éri mind Strasbourg, mind több tagország részéről.

Die Presse

Politikailag és jogilag gyenge lábakon áll, hogy az unió be akarja fagyasztani a Magyarországnak szánt fejlesztési alapot. Ugyanakkor von der Leyen harapófogóba került, mert egyrészt szorongatja az Európai Parlament, hogy élesítse be a jogállami mechanizmust. Csakhogy a múlt év végi csúcson kötött kompromisszum úgy szólt, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az Európai Bíróság véleményt mond az új szankciós rendszerről. Az meg még nincs meg.

Ha a Bizottság elnöke mégis beadja a derekát és fokozza a nyomást Budapestre a reformok érdekében, akkor ezzel megszegi az állam- és kormányfők megállapodását. Viszont ha megnyitja a pénzcsapot, akkor 100 százalék, hogy alapos fejmosás éri mind Strasbourg, mind több tagország részéről. Brüsszel ugyanakkor nem csupán abban nem biztos, hogy az Orbán-kormány tényleg a megjelölt nagy célokra: klímavédelem, digitalizálás költi el a segítséget, hanem hogy a pénz nem jut-e rossz kezekbe, és hogy a végén még vissza sem lehet követelni. Emellett Gentiloni gazdasági biztos fontosnak nevezte a jogállami kritériumokat. Merthogy a jelenlegi közbeszerzési rendszer egyáltalán nem zárja ki a korrupciót. Azon felül az ország nem csatlakozott az új európai ügyészséghez.

Daniel Freund, német zöld EP-képviselő arra emlékeztet, hogy Orbán nem egy esetben saját hatalma bebetonozására fordította a forrásokat, illetve zsebre vágta azokat. És nem lehet kizárni, hogy ugyanez fog most is történni. Ezért alaposan a hatalom körmére kell nézni, nem lehet egyszerűen átengedni a tervet. Viszont az nem megy, hogy preventív jelleggel tartsák vissza a pénzt. Ugyanakkor Magyarországnak már a nyáron nagyon kellenének az első milliárdok, hogy gazdasága magához térjen a járvány után.

Bloomberg

Mélyül az LMBT-vita Brüsszel és Budapest között, ezért az EU meglebegtette, hogy Magyarország csak még később kapja meg a pénzeket a helyreállítási alapból. A gazdaságért felelős biztos megerősítette, hogy a csúszás akár két hónapos is lehet. Hivatalosan a Bizottság szerint ugyanis kellő biztosítékok szükségesek, nehogy a korrupció fölözze le a támogatást. Egyben nehezményezi a jogállam, valamint az üzleti környezet állapotát is. Ám a magyar fél úgy véli, hogy az unió valójában bünteti a nemi kisebbségek ügyében hozott törvény miatt. Azaz politikai szempontokat érvényesít.

Amire a másik fél azt válaszolja, hogy nem kötheti a források folyósítását az LMBT-jogszabályhoz. A már idézett biztos, Gentiloni úgy fogalmazott, hogy nem a törvény jelenti a viszály almáját, bár azt ezzel együtt sem mondhatja, hogy túlságosan oda lennének a szabályozásért. Ugyanakkor a jelek szerint a magyar kormány felismerte, hogy egyhamar nem juthat hozzá a szubvencióhoz. Erre utal, hogy Varga Mihály kijelentette: az idei növekedési célok eléréséhez pótlólagos hazai ösztönző intézkedéseket kell tenni. Szerinte azonban a szintet akkor is megugorják, ha az EU nem utal egy fityinget sem.

NZZ

A korábbi meghitt viszony helyett ma már a rózsák háborúja dúl Magyarország és Bajorország között. Sőt, most már ott tartanak, hogy a kapcsolatok teljes megszakadását igyekeznek elkerülni. Az elhidegülésben Orbán vitte a prímet, de szerepet játszott benne az is, hogy a CSU új elnöke, Söder felmérte: a német középosztályok számára Orbán elfogadhatatlan az európai jobboldal egyik szószólójaként. Hiszen még inkább rátesz az autokráciára, a nacionalizmusra és Putyinnal flörtöl. A korrupcióról és a jogállam leépítéséről nem is beszélve.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy Söder szivárványszínű maszkban nézte végig a magyar-német Eb-találkozót a müncheni Bayern Arénában. Vagyis kifejezte szolidaritását a magyar LMBT-közösséggel. Monika Hohlmeier, az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának CSU-s elnöke, aki pár éve személyesen győződött meg a felcsúti kisvasút gazdasági előnyeiről, úgy értékelte, hogy Orbán gyakorlatilag a szétválást tette közzé, amikor több nyugati lapban is fizetett reklámban publikálta hét pontját a jövő Európájáról. Azt is hozzátette viszont, hogy a keleti tagok nem véletlenül érzik magukat másodrendű polgároknak, mert nem sok megértést tapasztalnak a Nyugat részéről.

Ezen felül nyugodtan lehet beszélni kettős mércéről is, mert az európai szociáldemokraták Orbánt igen kritikusan figyelik, ellenben amikor az ő szövetségeseik követnek el valamit, akkor már sokkal kevésbé vannak oda.

A magyar diplomácia ugyanakkor azt emeli ki, hogy a pártpolitikai ellentétek dacára, szakpolitikai síkon zavartalan az együttműködés. Fidesz közeli források pedig azt hangsúlyozzák, hogy a magyarok mások, mint a bajorok és az ő szemükben nem számít szélsőségesnek Orbán irányvonala sem a nemi kisebbségek, sem a migráció ügyében.

A CSU is igyekszik elkerülni, hogy töréspontig jusson a viszony, annál is inkább, mert nem szeretné, ha Európa kettészakadna a Kelet-Nyugat között mutatkozó kulturális és szellemi ellentétek miatt. Ám a Passaui Egyetem egyik korábbi politológia tanára szerint minden megváltozik, ha Orbán Viktor még inkább hátat fordít az EU-nak és az európai értékeknek.


A nemzeti-konzervatív lengyel kormány hat éve macska-egér harcot játszik az EU-val, Kaczynski rendre megszorongatja Brüsszelt, mert tudja, mennyire fontos annak a klímapolitika, illetve hogy a német ipar nyomást gyakorol az unióra. Sőt, most már ott tart, hogy felkérte a lengyel Alkotmánybíróságot: mondja ki, hogy mi a fontosabb: a közösségi vagy a nemzeti jog.

Von der Leyen annak idején csupán hajszálnyi többséggel, a zöldek, a szociáldemokraták és a liberálisok voksaival lett a Bizottság elnöke, és ezt honorálta utána az új klímavédelmi programmal. Az rendben is van, hogy az évszázad közepéig széndioxid semlegessé akarja tenni a földrészt, csak éppen ezt nehéz megcsinálni a lengyeleknél, mert ők szinte kizárólag szénből nyerik az energiát. Morawiecki ebből a hátrányból kétszeres előnyt faragott: először is országa mind a mai napig nem kötelezte el magát az EU éghajlati céljai mellett.

Azon kívül amikor Brüsszel felhánytorgatja neki a jogállamot, finoman, illetve kevésbé finoman utal arra, hogy Varsó nélkül nincs közös klímapolitika. Berlinben el is ismerik a jelentős zsarolási potenciált. Amit csak fokoz, hogy a keletre települt német gyáraknak nem érdekük a civódás, hiszen Magyarország pl. a meghosszabbított munkapadjuk. Ez azután meg is magyarázza, hogy Merkel miért nem foglalkozott behatóan a jogállami aggályokkal.

FT 

Az igaz, hogy a vasárnapi választás után megint befagyni látszik Bulgáriában a belpolitikai viszály, de csak jobb jöhet – mutat rá a vezércikk. Pillanatnyilag persze az van, hogy hiába hívták az embereket három hónapon belül már másodszor az urnákhoz, a jövő teljesen bizonytalan, nincs esély stabil kormánykoalícióra. Az viszont pompás hír, hogy Boriszov nem tud visszatérni a hatalomba. Ez már önmagában okot ad az örömre, mind a bolgároknál, mind Európában.

Hiszen a volt miniszterelnök alatt a korrupció olyan méreteket öltött, hogy az ország a földrész szégyene lett, a jogállamot illetően pedig egy szintre került a tekintélyelvű Magyarországgal és Lengyelországgal. Ez azután alaposan visszafogta a gazdasági előrelépést, amiben szerepe volt az uniós alapok elsikkasztásának is. Az már az EU sara, hogy Boriszov alatt éveken át becsukta a szemét a visszásságok láttán. A politikus azért úszhatta meg ilyen sokáig, mert nem provokálta az európai partnereket, nem úgy, mint Budapest és Varsó. Aggályosan lojális maradt a Néppárt iránt, ez pedig azt jelentette, hogy élvezte Merkel védelmét. Hogy mi jön most a belpolitikában, azt senki sem tudja. A győztes protestpárt elnöke, akinek elképzelései végig homályban maradtak, azt közölte, hogy megpróbálnak egyedül kormányozni. Ám ez nem sok jót ígér az átláthatóság és az igencsak szükséges konszenzus teremtés szempontjából. Különösen ha az igazságszolgáltatás reformjáról van szó, mert anélkül nem lehet mit tenni a korrupció ellen. A teljesen megosztott politika további instabilitást vetít előre. Ezzel együtt sem kizárt, hogy tisztább kezű vezetés veszi át az irányítást Szófiában.

A BOLGÁR KORMÁNY AZ EU SZÉGYENE – BORISZOV KORMÁNYÁT AZ AUTOKRATA MAGYAR ÉS LENGYEL KORMÁNYOK MELLETT EMLÍTIK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.14.


Az Európai Bizottság intézkedésével 2030-ra 55 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, írja a New York Times. A Financial Times a rövid időn belül harmadszorra tartott bolgár választásokról számol be. Bojko Boriszov, 12 éves regnálása alatt az országban tombolt a korrupció.


A New York Times egyik beszámolója szerint az Európai Bizottság nagyon ambiciózus intézkedéscsomagot készített elő annak érdekében, hogy felgyorsítsák a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának a kivezetését, magyarán azt, hogy kevésbé támaszkodjanak a szénre a villamos energia előállításakor. A várhatóan ma előterjesztendő indítvány értelmében az 1990-es évet véve alapul, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a légkörbe. Ezzel Európa sokkal nagyobbat lépne előre, mint a világ többi térsége.

Ahhoz azonban, hogy az elképzelésekből európai jogi norma váljék, hogy az összes tagállam és az Európai Parlament is közös álláspontra jusson, még minden bizonnyal hosszú hónapokat kell tárgyalásokkal, alkudozásokkal tölteni – írja a New York Times. A cikk kiemel két EU-térségbeli energiaforrást, amiről alighanem nehéz lesz lemondani: az Északi-tengeren található fúrótornyokból a németek által kinyert olajat és gázt, valamint a lengyel szénmezőket.

A New York Times azt valószínűsíti, hogy az Európai Bizottság egyes javaslatai többek közt Lengyelország és Magyarország ellenkezésével is találkozhatnak majd.

Az intézkedéscsomag legvitatottabbnak ígérkező eleme – egy júniusban kiszivárogtatott tervezet értelmében - az úgynevezett karbonkiigazítási határadó, ami illetékkel terhelné az Unión kívüli országokból származó olyan termékek behozatalát, aminek az előállítása jelentős mértékben jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ilyen termék például az acél, a vas, a cement és a műtrágya. Ezzel az adóval az európai vállalatokat arra ösztönöznék, hogy csökkentsék importjukat a kevésbé környezettudatos országokból. A tervezett intézkedést azonban az ellenérdekelt külső országok protekcionizmusként is értelmezhetik, és a kérdés vitát válthat ki a Kereskedelmi Világszervezetben, valamint új törésvonalat idézhet elő a novemberi glasgow-i nemzetközi klímatalálkozón.

A bolgár miniszterelnök nem marad a helyén

Örömének ad hangot a bulgáriai változások nyomán a Financial Times, annak ellenére, hogy az ország bizonytalan politikai jövő elé néz, miután a vasárnapi választások – három hónap elteltével immár másodszor szólították a polgárokat a szavazó fülkékhez – nem eredményeztek olyan párterőviszonyokat, hogy szilárd koalíció körvonalazódjék. A tekintélyes londoni lap örömének az oka az, hogy egy dolog mindazonáltal világos: a konzervatív Bojko Boriszov, aki az elmúlt 12 év nagy részében kormányozta az országot, nem marad hatalmon, senki nem akar az általa vezetett párttal együtt kormányozni.

A Financial Times szerint Boriszov alatt Bulgária szégyenfoltja lett a jogállamiságot felmutató Európai Uniónak, egy kategóriába került az autokrata Magyarországgal és Lengyelországgal. Szűnni nem akaró korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés jellemzi az EU legszegényebb országát. Gazdasági fejlődése is lelassult, ami szembeötlően megmutatkozik abban, ahogyan növekszik az elmaradása a szomszédos Romániához képest.

Az Európai Unió szégyene, hogy Boriszov hivatali idejének jó része alatt tétlenül szemlélte az uniós adófizetők pénzével való visszaéléseket, az igazságszolgáltatás és az ügyészi szervezet zaklatását és azt a kliensrendszert, amelynek a kiépítésével Boriszov, aki egykor éjszakai bárban volt kidobóember, megszilárdította a hatalmát.

Boriszov – folytatódik a cikk – azért művelhette ezt ilyen sokáig, mert nem okozott gondokat uniós partnereinek. Ellentétben a magyar és a lengyel vezetéssel, nem hirdetett csatákat Brüsszellel saját konzervatív táborának a feltüzelése érdekében. Úgy tartott fenn jó viszonyt Oroszországgal és Törökországgal, hogy nem állt érdekeik szolgálatába. A legapróbb részletekben is lojális volt a jobbközép irányzatú Európai Néppárthoz, és annak világítótornyához, Angela Merkelhez.

Most a folk-rock énekes, népszerű televíziós műsorvezető Szlavi Trifonovon a sor, hogy megpróbáljon kormányt alakítani. A választáson az ő elitellenes pártja szerezte a legtöbb szavazatot, 24 százalékot, pedig voltaképpen nem is folytatott kampányt, nincs politikai programja, és felismerhető személyiségek is alig találhatók a soraiban. Maga Trifonov nem is indult a képviselői helyért, és tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint a korrupt elitet támadta a tévéműsorában. Most azt mondta – anélkül, hogy konzultált volna a másik két reformista párttal –, hogy megpróbál egyedül kormányozni. Ez – figyelmeztet a Financial Times – nem sejtet sok jót az átláthatóság és a konszenzusépítés szempontjából, amire pedig Bulgáriának nagy szüksége lenne, amikor meg kell reformálni az ügyészséget és a bíróságokat, hogy fel tudjanak lépni a vesztegetésekkel szemben. Bulgária széttöredezett és polarizált politikai viszonyai instabilitást jelentenek, és talán még további választásra is szükség lehet. De még mindig van lehetőség arra, hogy tisztább kormányzat jöjjön létre – vélekedik a londoni lap.

FRANCIAORSZÁG UNATKOZIK – SZABADSZÁJÚ, ORBÁNISTA ÚJSÁGÍRÓ LEHET MACRON ELLENFELE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.07.14.


Kudarcot vallott a nemzeti válogatott, a delta variáns miatt nő a betegek száma – morózus hangulatban üli meg ma nemzeti ünnepét Franciaország. A politika a regionális választások főpróbájával ráfordult a jövő áprilisi elnökválasztásra, amelyen az egyre erőtlenebbnek tűnő Marine Le Pen ismét megpróbálkozik Emmanuel Macron legyőzésével. A megszokott szereplők sokak által unt játékát viszont új politikai vállalkozók zavarnák meg. Közülük a legmeglepőbb Éric Zemmour algériai zsidó származású publicista. Jelenleg ő a legfontosabb francia médiaszemélyiség. Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az Európai Uniót ostorozó újságíró még lebegteti indulását, máris mérhető tábora van.


Még Fiola Attila is felelős a mai francia nemzeti ünnep morózus hangulatáért. Miután június 19-én a remekül játszó válogatottunk a hátvéd góljának köszönhetően az Európa-bajnokságon döntetlent játszott a franciákkal, az addig a végső győzelemre is esélyesnek tartott csapatot számos bírálat érte odahaza. Ötlettelenségről, fáradtságról szóltak a kritikák, s egyes vészmadarak gyors búcsúról károgtak. Igazuk lett, mert a szupersztárok szégyenszemre már a nyolcaddöntőben kiestek Svájc ellen. Azóta napvilágra kerültek a csapaton belüli feszültségek, amelyek közül a legmeghökkentőbb, hogy a francia játékosok szülei a nyolcaddöntő alatt a lelátón úgy kakaskodtak egymással, mintha egy serdülőmeccsen szotyiznának.

Az álom tehát szertefoszlott, a mai nemzeti ünnepen Franciaország nem ünnepelheti a 2018-as világbajnoki cím után ismét dicsőséget hozó fiait. A figyelem ismét a hagyományos katonai parádéra összpontosul, amelynek jelmondata – „Megnyerni a jövőt” – derűlátónak tűnik a járvány sújtotta jelenben. Ráadásul a felvonulás még a fájdalmas közelmúltra is emlékeztet. Díszvendégként ugyanis felvonulnak a Champs-Elysée-n a városukban 2016-ban és 2020-ban iszlamista merényletekkel szembesülni kénytelen nizzai helyi rendőrök...

DEMETER ERVIN: EURÓPA AHHOZ SZOKOTT, HOGY AZ ERŐSEBB KUTYA IZÉL, ÉS MOST CSODÁLKOZIK, DE MAJD MEGSZOKJA

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2021.07.13.


Egy éve „szar, szemét szekusokat” látott a Fidesz környékén Orbán egykori titokminisztere. Ma már megelégszik a mádi szőlősgazdasággal. Rendszerváltós, aktuálpolitizálós Nagyinterjú.


„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta?

Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot.

Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat?

Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció.

Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását?

Nem, de közölni akartam, ami bánt. Mutatni egy másik dimenziót. De a beszéd idején már tudtam, hogy más fog a helyemre kerülni...

HARMADIK OLTÁS - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.07.14.


Jó reggelt! Kegyetlenül meleg lesz ma, de holnapra javul a helyzet.

4 legfontosabb cikkünk most

A kínai vakcina szerepelt a legrosszabbul a Fővárosi Önkormányzat antitestvizsgálatán

- Most lenne igazán fontos még egyszer felpörgetni az oltásokat

Nem tartották be az Orbán-szabályt, elbukták a gyáraikat

- Halálos áldozata is van a kubai tüntetéseknek

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

KEMENESI: HA MINÉL TÖBBEN FELVESZIK AZ OLTÁST ÉS FEGYELMEZETTEK VAGYUNK, LEPATTANHAT RÓLUNK A NEGYEDIK HULLÁM

TELEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2021.07.13.


Nagyon valószínű, hogy lesz negyedik hullám, hiszen a természetben így működnek a járványok, de ha megteszünk bizonyos lépéseket, akkor felkészülhetünk rá – írja a Facebookon Kemenesi Gábor virológus.

Arra számít, hogy növekedni fognak az esetszámok, több lesz a fiatal és a nem-oltott új fertőzött, idővel a halálozások száma is emelkedni fog, már a nyáron ideérhet és az ősz is rásegíthet majd.

Úgy készülhetünk fel a következő hullámra, hogy a lehető legtöbben beoltatják magukat, akiknek kell, azok megkapják az emlékeztető oltást, és ha a hatóságok időben meghozzák a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket.

Az eddig lezajlott vizsgálatok alapján azok az oltottak, akiknél tapasztalható némi immunválasz, védettek maradnak a súlyos fertőzéssel szemben, és egyelőre úgy néz ki, hogy a gyerekeknél általában enyhébb a betegség lefolyása – bár a hosszútávú hatásokat még vizsgálják.

„Fontos azonban, hogy a krónikus megbetegedéssel rendelkező fiatalok veszélyeztetett csoportnak számítanak, az ő esetükben (és ő értük is) nagyon fontos a maszk-távolságtartás-higiénia hármasának gyakorlása”

– emeli ki Kemenesi...


ZACHER GÁBOR: BÍRJA KI TENGER NÉLKÜL AZ IDEI NYARAT, MERT BAJ LESZ

INDEX
Szerző: NAGY FLÓRA
2021.07.13.


Tombol a nyár, lekerültek a maszkok, útnak indult a nyaraló tömeg. Szakértők szerint azonban nem dőlhetünk hátra: az ősz vészesen közeleg, ahogy a negyedik hullám is. Zacher Gábor toxikológust, a hatvani kórház főorvosát kérdeztük
.

A járványok modellezésével is foglalkozó Vattay Gábor fizikus hétfő este az RTL Klub híradójának nyilatkozva elmondta: a múlt hét fordulópont volt a Magyarországon a járványhelyzet tekintetében, innentől exponenciálisan emelkedni fog a a megbetegedések száma.

A SZAKEMBER A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOK ADATAIT VIZSGÁLVA AZT JÓSOLJA: SZEPTEMBER ELEJÉRE A MAI SZÁMOK TÍZSZERESE VÁRHATÓ...