AZ OROSZOK MÁR NEM CSAK UKRAJNA KÖRÜL IZMOZNAK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2022.01.25.

Miközben mindenki Ukrajnára figyel, az oroszok más térségekben is igyekeznek erőt mutatni. Az orosz haditengerészet valamennyi flottája gyakorlatot tart januárban és februárban nemcsak olyan, az országhoz közel eső tengereken, mint a Jeges-tenger és a távol-keleti Ohotszki-tenger, hanem olyan távolabbiakon is, mint a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán. Utóbbi esetében Írországtól délnyugatra lesz a gyakorlat, aminek a semleges (nem NATO-tag) írek nem igazán örülnek.

Az orosz védelmi minisztérium múlt heti bejelentése szerint a gyakorlatokon 140 hajó, 60 repülőgép, ezer harcjármű és nagyjából 10 ezer haditengerész vesz részt. Emellett az előző hétvégén az iráni, a kínai és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tartott az Indiai-óceánon.

Ennél is szokatlanabb annak meglebegtetése orosz részről, hogy esetleg csapatokat és felszerelést telepítenek Kubába és Venezuelába. Emögött az a logika, hogy orosz értelmezés szerint az Egyesült Államok a NATO keleti bővítésével behatolt az orosz érdekszférába, és most az orosz követelések egyike, hogy a szövetség katonai infrastruktúráját (csapatait, bázisait, rakétavédelmi rendszereit) vonják vissza a keleti bővítés előtti, azaz lényegében a hidegháborús vonalra. Ezt az amerikaiak tárgyalást alapnak sem tekintik.

Erre elvileg lehet válasz orosz katonák megjelenése Latin-Amerikában, amelyet az Egyesült Államok hagyományosan saját érdekszférájának tekintett. Ráadásul ez felidézné az 1962-es kubai rakétaválságot is, amikor a közepes hatótávolságú, nukleáris robbanófejjel felszerelt szovjet rakéták Kubába telepítése kis híján kirobbantotta a harmadik világháborút. A válság végül kompromisszummal zárult, a szovjetek kivonták rakétáikat Kubából, ahogy az amerikaiak is így tettek hasonló eszközeikkel Törökország esetében.

Valami hasonló kompromisszummal valószínűleg most is megelégedne az orosz elnök, de egyelőre nem látszik, ez miben testesülhetne meg a Nyugat részéről. Ukrajnába senki nem akart rakétákat telepíteni, és bár a romániai és lengyelországi bázisokra támaszkodó rakétavédelmi rendszer kiépítése már korábban elkezdődött, amerikai katonák érdemben csak a Krím 2014-es orosz elfoglalása után jelentek meg a közép-kelet-európai NATO-tagállamokban...

ITT OLVASHATÓ

PISZKOS FRED, AZ ALTENGERNAGY

PUPU BLOGJA

Szerző: PuPu

2022.01.25.

Lemondott posztjáról Kay-Achim Schönbach altengernagy, a német haditengerészet parancsnoka.
Van a rovásán rendesen, hiszen az aktuális NATO (USA) kánonnal szemben fogalmazta meg véleményét indiai látogatása során, és ez bizony nem bocsánatos bűn arrafelé, ahol világpolitikát csinálnak.
Úgy is mondhatjuk, a vice-admirális lotyaszájú volt, ezt maga is elismerte, elmondta, hogy nyilvánvalóan hibázott, mikor meggondolatlanul beszélt, és levonva a szükséges következtetéseket lemondott a karrierje csúcsát jelentő posztról.
Így jár, aki őszinte - arrafelé is...
Errefelé manapság minden következmény nélkül lehet baromságokat beszélni akkordban, kit érdekel?
Egy sületlenséggel több vagy kevesebb, el sem éri az ingerküszöböt...
A tetejébe a tengerész még igaz és értelmes dolgokat is mondott, ez súlyosító körülmény, melyet ki is fejtettek az ügyben nyilatkozó nyugati politikusok, akik felettébb nagy szívességet tettek Putyinnak.
Az orosz elnök tulajdonképpen nemzetközi tányérpörgető bajnokságon vesz részt, hiszen tudja pontosan, hogy országának Kínával való barátsága igen sérülékeny, Kína ugyanis már meglehetősen régen feni a fogát Oroszország szibériai területeire, és a régen fogalma a kínaiaknál nem két hetet jelent.
Egy közeledés az Európai Unióhoz felébresztené a kínai sárkány gyanakvását, ami nem lenne egészséges Oroszország számára, hiszen Kína nem Ukrajna, gazdasági és katonai ereje számottevő már ma is, és a holnapba Kína ellenfeleként belegondolni nem egy kéjhömpöly.
Viszont Oroszország számára Európa is fontos, bár nem annyira, mint fordítva.
Azért a kereskedelmi kapcsolatok az energia-függőség alapján állva stabilizálólag hatnak, az érdekek több esetben esnek egybe, mint ellentétesek lennének, csakhát a politika, meg a történelmi előzmények, meg a russzofóbia, ugye...
Az altengernagy elképesztő dolgokat állított...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZMILLIÁRDOS VESZTESÉGRE FIGYELMEZTET MATOLCSY GYÖRGY

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.01.25.

A megugró infláció és az emelkedő kamatok miatt több száz milliárdos deficit keletkezhet a jegybanknál a következő években.

A sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják a jegybank korábbi nyereségét, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint véget ért az a kényelmes helyzet, hogy az MNB által végrehajtott alapkamat-csökkentések révén a költségvetés évente sok százmilliárd forint kamatkiadást takarított meg. A költségvetés arra sem számíthat, hogy az elmúlt két évben összesen több mint 11 ezer milliárd forintos jegybanki „pénzpumpa” megismétlődik, amiből több ezermilliárd adó- és állampapír-piaci többletbevételre tett szert. A visszaemelkedő kamatkiadások és a több százmilliárdos jegybanki veszteségtérítés miatt az államnak új bevételi forrást kell találnia a 2019-hez képest akár 1000 milliárdos nagyságrendben keletkező új „lyuk” betömésére – írta az MNB elnöke.

Az elmúlt években a gyengülő forint és az alacsony kamatok révén mintegy ezer milliárd forintnyi nyeresége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak, amit jelentős részben befizettet a költségvetésnek, ám több száz milliárd forintot kiszervezett a saját alapítványaiban és a mögötte álló céghálóba. Az államháztartásnak nem része a MNB, ám egyfajta szimbiózisban, sok szálon összekötve működnek, és mivel mind a két entitás a magyar állam része, így végső soron pénzügyileg is függenek egymástól. Egy jegybanknak (elvileg) nincsenek és nem is lehetnek profitcéljai, a feladata ugyanis az infláció elleni fellépés, függetlenül ennek költségeitől. Ha emiatt a MNB mérlege veszteségbe fordul, akkor a költségvetés feltőkésíti a bankot. A kölcsönös függés jegyében viszont, ha nyeresége keletkezik a jegybanknak, akkor azt vagy tartalékba helyezi a jövőbeni veszteségek fedésére, vagy befizeti a költségvetésbe, számítva arra, hogy ha fordul a kocka, akkor a költségvetés jót áll az MNB veszteségeiért...

ITT OLVASHATÓ 

HOGY TŰRHETTE EZT EDDIG? – PÁRKAPCSOLATI ERŐSZAK MAGYARORSZÁGON – A BÁNTALMAZOTT

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Riporter: FAZEKAS PÁLMA
2022.01.25.

Kikre vadásznak a bántalmazók? Kik válnak áldozattá? Milyen logika mentén működik az áldozathibáztatás? A családon belüli és a párkapcsolati erőszakkal foglalkozó podcastunk második részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Wirth Judit jogásszal, a téma szakértőjével.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MEGTALÁLTUK A VADÁSZATI KIÁLLÍTÁS VIDÉKI KÖLTSÉGEIT: 5 MILLIÁRD FORINTOT SZÓRTAK SZÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.01.25.

Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit.

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti kiállítás honlapján találtunk egy Támogatások című dokumentumot, ami több olyan elemet is tartalmaz, aminek az ára eddig nem volt ismert. Korábban egy másik, szintén a honlapjukon található dokumentumot, az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazó listát boncolgatta a sajtó. A most felfedezett fájl többek között a vidéki helyszínek költségeit tartalmazza...

ITT OLVASHATÓ

FENYEGETŐZIK AMERIKA, DE MÉGIS MIT TUD CSINÁLNI, HA VLAGYIMIR PUTYIN TÉNYLEG MEGTÁMADJA UKRAJNÁT?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.01.25.

Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.

Aligha lesz nyílt NATO-intervenció

Több mint 100 ezer orosz katona vonult fel az ukrán határ térségébe, a Nyugat szerint Ukrajna elleni támadás készül. A fenyegetés annyira komoly, hogy egyes nyugati országuk már elkezdték hazahívni a követségi személyzetüket Kijevből.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden és külügyminisztere, Antony Blinken rendre bénító válaszlépésekkel fenyegetőzik egy orosz támadás retorziójaként, de korábban a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is „súlyos következményekről” beszélt, Boris Johnson brit miniszterelnök pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „fájdalmas” lesz Oroszország számára egy Ukrajna elleni támadás.

Joe Biden elnök nemrég 8500 amerikai katonát is készenlétbe helyezett, akiket „Kelet-Európában” terveznek „bevetni.”...

ITT OLVASHATÓ

„HA A SZOCIÁLPOLITIKA MEGSÉRTŐDIK, ÁM CSINÁLJA JOBBAN…”IN MEMORIAM SZETA

MÉRCE
Szerző: NÓVÉ BÉLA
2022.01.25.

Magyarországon a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) létrejötte kivételesen szerencsés egymásra találása volt a ’70-es, ’80-as évek fordulóján megéledő demokratikus ellenzéknek, az értelmiségi és művészeti ellenkultúráknak és a szociális gondokkal együtt növekvő társadalmi segítőkészségnek.

A független segélymozgalmat 1979 őszén Solt Ottilia indította útjára hét társával: Havas Gáborral, Iványi Gáborral, Lengyel Gabriellával, Matolay Magdával, Nagy Andrással, Nagy Bálinttal és Pik Katalinnal, akiknek többsége ekkor már jó egy évtizede intenzív terepkutatásokat végzett a magyar munkások, szegények és cigányok körében. Mint visszaemlékezésében az egykori SZETA-aktivista, Kardos László jogász írja:

„Közösségünknek karizmatikus vezetői voltak: Kemény István és Solt Ottilia. A SZETÁt Solt Ottilia találta ki, de a történet Kemény Istvánnal kezdődik. A Szeta-alapítók többsége a szociológus Kemény tanítványa volt, akik 1969-től részt vettek az általa irányított szegény- és cigányvizsgálatokban.”

A SZETA indulásakor azonban az iskolateremtő, kiváló terepkutató már nem vehetett részt, mert a sok éven át őt sújtó kutatási és közlési tilalom elől 1977-ben nyugati emigrációba kényszerült, ahol 1990-ig a párizsi École des Hautes Études en Sciences Socials munkatársa lett, s csak a rendszerváltás után tért haza.

Célja és önmeghatározása szerint a SZETA olyan önkéntes civil szerveződés volt, amely azoknak a rászoruló családoknak nyújtott közvetlen segítséget, melyek valamiért a szociális védőhálóból kiestek. Mivel a kommunista érában a szegénység, otthontalanság és a származási diszkrimináció eleve tabutéma volt, az alapítók úgy döntöttek, meg sem kísérlik a legális egyesületté alakulást, s a várható hatósági tilalmak és retorziók ellenében a minél szélesebb nyilvánossághoz fellebbeznek, amelybe a nyílt felhívások, jótékony célú lakásrendezvények és köztéri akciók éppúgy beletartoztak, mint a szamizdat és tamizdat (a magyar emigráns sajtó) cenzúramentes fórumai. Bár a mozgalom szándéka és működésmódja eleve rendszerkritikus volt, önkénteseinek főként értelmiségi körökből verbuvált, heterogén tábora csak részben vállalta a nyílt ellenzékiséget, s a konspiráció vagy a nyilvánosság, a hivatalos keretek vagy a független önszerveződés dilemmái – mint mindenfajta civil kezdeményezés a korszak egésze alatt – a SZETA tagságát is megosztotta...

ITT OLVASHATÓ

PDSZ: A KORMÁNY SZERINT ÚGY KELL SZTRÁJKOLNI A TANÁROKNAK, HOGY KÖZBEN DOLGOZNAK

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.01.25.

Pár nap alatt több mint 20 ezren írták alá a pedagógussztrájkot támogató petíciót, közben a kormány megpróbálná a kétórás sztrájkot ellehetetleníteni. Továbbá: Gyurcsány.

Figyelmeztető sztrájkot hirdetett még decemberben január 31-ére a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután közös sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormány képviselőjével. A két szakszervezet azt ígérte, hogy ha az akció nem vezet eredményre, akkor március 16-án megismétlik azt.

A sztrájktárgyalások folytatódtak, nem sok eredménnyel, közben indult egy sztrájkot támogató petíció is, amit alig pár nap leforgása alatt több mint 20 ezren írtak alá.

A tárgyalások, a PDSZ szerint, viszont „abszurd, már-már a komikumot súroló kijelentésekkel folytatódtak január 24-én”. A szakszervezetek abban voltak érdekeltek, hogy mielőbb szülessen megállapodás a még elégséges szolgáltatásokról, a kormányzati fél pedig jogi eszközökkel is igyekszik megakadályozni azt, hogy bármilyen hatékony nyomásgyakorlásra sor kerülhessen.

„Tárgyalóink megrökönyödve hallgatták Kisfaludy László helyettes államtitkár szavait, miszerint a kormány új – nyilván számukra is teljesen nevetséges, komolytalan – álláspontja szerint a sztrájkolóknak (akik természetesen a sztrájk alatt pénzt sem kapnak) nem hogy csak gyermekfelügyeletet kellene biztosítaniuk, hanem meg kellene tartaniuk az órák egy részét is. Amikor rákérdeztünk arra, hogy hogyan kell ezt érteni, esetleg úgy, ahogy az eredeti ajánlatukban leírták, hogy a tanórák 75 százalékát, az jelen esetben 67 és fél percet jelentene, az volt a válasz, hogy például az egyik tanórát kellene megtartani. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan álláspont, hiszen ez azt jelentené, hogy nem csak hogy észrevehetetlen a sztrájk, de még ingyen is dolgoznánk alatta” – írja a PDSZ.

A kérést elutasították, és úgy látják, az első pillanattól kezdve arra játszott a kormány, hogy megakadályozza a szakszervezeteket a sztrájkban...

ITT OLVASHATÓ

BÁRMELYIK PILLANATBAN KITÖRHET A HÁBORÚ, AMI MAGYARORSZÁGNAK IS FÁJDALMAS LENNE

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2022.01.25.

Egyre aggasztóbb a helyzet az orosz-ukrán határon, a csapatösszevonások után bármelyik pillanatban invázióba kezdhet Oroszország, úgy tűnik, hogy egyre kisebb az esély a helyzet tárgyalásos rendezésére. Ha kirobban a háború, akkor pedig a gazdaság is megérezheti annak hatásait. Ebből a szempontból kevesebb a veszítenivalója az Egyesült Államoknak, Európa sokkal nehezebb helyzetben lehet.

Nő az esély egy orosz-ukrán konfliktusra

Az elmúlt napokban egyre aggasztóbb hírek érkeznek az orosz-ukrán határról, és ezen a múlt heti külügyminiszteri találkozó sem segített sokat. Persze eleinte a hivatalos diplomáciai nyelvben inkább optimista nyilatkozatok hangzottak el az egyeztetések után, azonban a helyzet romlását jelzi, hogy vasárnap az USA már Ukrajna elhagyását javasolta állampolgárainak, illetve megkezdte a külképviseleteken dolgozó diplomaták családjainak hazautaztatását.

További kockázatot jelez, hogy a New York Times információi szerint Joe Biden amerikai elnök már több ezer katona telepítését mérlegeli Kelet-Európába. Állítólag az amerikai kormányzat a héten dönthet a kérdésben, mindenesetre lehetséges forgatókönyvként ezt is felvázolta a Pentagon az elnök számára. Egy ilyen lépés pedig szinte biztosan tovább súlyosbítaná a helyzetet, hiszen az oroszok a múlt héten éppen azt követelték, hogy az USA tartsa tiszteletben kelet-európai hatalmi ambícióikat.

VAGYIS EGY ILYEN AMERIKAI LÉPÉST NEHÉZ ELKÉPZELNI, HOGY VLAGYIMIR PUTYIN BÉKÜLÉKENY GESZTUSKÉNT ÉRTÉKELNE...

ITT OLVASHATÓ

FIDESZ-MŰHELYBŐL JÖN GATTYÁNÉK PROGRAMFELELŐSE – 7 TÉNY, AMELY IGAZOLJA AZ ÚJ PÁRT NER-KÖTŐDÉSÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.01.25.

„Nincs kapcsolódási pontunk a NER-hez” – hangoztatja különböző interjúkban a Megoldás Mozgalommal ellenzéki szavazókra hajtó Gattyán György. Csakhogy a Válasz Online-nak legalább hét oka van arra, hogy ezt ne higgye el neki. Például: Fidesz-műhelyből jön a párt programtanácsának vezetője; a Miniszterelnökség államtitkára irányítja az üzletember „házi” sportszövetségét; a régóta államközeli – immár Tiborcz-érdekű – Gránit Bank a Gattyán-klub egyik legfontosabb pénzintézeti partnere. Ráadásul nemcsak a csúcsmilliárdos, hanem a nyitóképünkön mellette szereplő pártalelnök, Huszár Viktor is belelóg az úgynevezett legfelsőbb körökbe.

Ha egy pénzes szereplő beszáll a magyar politikába, rendre azzal magyarázza tettét, hogy eleget kapott a hazától, most már vissza is adna valamit, szolgálni szeretne. Illetve arra használná az üzleti életben szerzett tekintélyét, tapasztalatait, hogy betemesse az árkokat, egyesítse a szétszakított nemzetet, illetve felemelje a kitaszítottakat. Satöbbi. Ezt a kötelező kört Gattyán György nemrég a Telexen futotta meg, kinyilvánítván: „Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált. Mi azért az elmúlt nyolc évben az alapítványainkon keresztül nagyon komoly munkát végeztünk Magyarországon, csak nem vertük nagy dobra. Megvásároltuk és társadalmi vállalásként üzemeltetjük a Kodolányi János Egyetemet, a Covid alatt a kórházakban segítettünk eszközökkel, pénzzel (…). A választási felkészülés során pedig láttuk, hogy olyan űr alakult ki, amiben van legalább kétmillió ember, akik teljesen magukra maradtak, elvesztették a hitüket a magyar államban, a kormányban, az ellenzékben, és őket nem képviseli senki.”

A szerteágazó üzleti tevékenységet folytató Docler-csoporttól a „pingpongfocit” menedzselő Teqball-érdekeltségeken át a Kodolányiig és a Megoldás Mozgalom nevű politikai formációig bővülő Gattyán-művek valójában nem egyszemélyes vállalkozás – hanem Gattyán György és a kevésbé ismert Borsányi Gábor, illetve Huszár Viktor hármassága. Utóbbinak van önállónak tűnő üzleti énje is; igazolható bizniszkapcsolatban áll például a Magyarországon állomásozó orosz Rahimkulov családdal, akik a Városháza-ügy és különböző kormánytámogatott projektek miatt mára szintén bekerültek a politikai közbeszédbe – de erről később.

Egyelőre maradjunk annál, hogy Gattyán György fennen hangoztatta a Telexnek és minden egyéb médiumnak, hogy „zéró kapcsolatunk van a NER-rel”. Ezt azért kénytelen újra és újra leszögezni, mert a közvélemény egy része azonnal „Rogán Antal-i mesterkedésként” dekódolta az üzletember ellenzékmegosztó pártalapítását. A Válasz Online találgatások helyett a tények pártján áll – két hónapja már igazoltuk, hogy létezik közös üzlete Gattyánéknak és a kabinetminiszter köreinek. Aztán mára találtunk további hat vaskos tényt, amely azt a határozott állítást mindenképp cáfolja, hogy „nincs kapcsolatunk a NER-rel”. Az alábbi hét pont közül tehát az első a korábbi feltárásunk ismétlése, a többi viszont új észlelés:

...

ITT OLVASHATÓ

VAN-E ARRA LOGIKUS MAGYARÁZAT, HOGY VÖLNER PÁL SZABADLÁBON VAN?

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2022.01.25.

Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben.

Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.

A DK feljelentette az ügyészeket

Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.

Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,

Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.

A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.

Az ügyészség elutasította a feljelentést, közleményükben azt írták:

- a letartóztatás indítványozása nem kötelező, hanem lehetőség;

- csak törvényben meghatározott okokból lehet indítványozni;

- és csak akkor, ha a cél (sikeres büntetőeljárás) máshogy nem biztosítható, a „letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MEGHALT SETÉT JENŐ

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2022.01.25.

Keddre virradó éjjel 50 éves korában elhunyt Setét Jenő – írja a Klubrádió. A polgárjogi aktivista halálhíréről beszámolt a Roma Sajtóközpont is.

Setét 1972-ben született, Sárospatakon nőtt fel egy kereskedő családban. Már egészen fiatal korában az akkoriban ébredő roma mozgalomhoz csatlakozott, tinédzserként már a Phralipe roma szervezet aktivistája volt. Fiatal felnőttként került a fővárosba, majd 1995-től, a kezdetektől dolgozott a Roma Polgárjogi Alapítványnál. A Polgárjogi Alapítvány halványulása után más nagyhírű jogvédő szervezetek veszik igénybe szaktudását, mind a TASZ-nál, mind a NEKI-nél jelentős munkát végzett – írja a Roma Sajtóközpont.

2011-ben a legutóbbi népszámlálás idején sokezer aktivista megmozgatásával szervezett kampányt, hogy minél többen valljanak roma identitásukról is. Megteremtette a Roma Büszkeség Napja rendezvényt, hatalmas tömeget sikerült megszerveznie 2020 februárjában a gyöngyöspatai romák és a bírói kar védelmére a parlament elé. Számtalan közéleti vitában is aktívan szerepet vállalat, rendszeresen fellépett minden elnyomott társadalmi csoport érdekében.

"Nehéz örökséget hagy maga után, csupa befejezésre váró feladatot, melyeket teljesíteni nem lesz könnyű, de nem tehetünk le róla"

– ezt Pikó András, Józsefváros polgármestere írta ki nemrég Facebook oldalára...

ITT OLVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: A BALOLDALI KORMÁNYZÁS ALATT NEM VOLT CSŐDBEN A MAGYAR GAZDASÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.25.

A baloldal ugyan nem egy virágzó országot adott át 2010-ben a Fidesznek, külső és belső okok miatt a magyar gazdaság nem volt jó helyzetben, de szó sem volt arról, hogy csődben lett volna – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, a Fidesz-kormány ahelyett, hogy egy határozott szerkezeti reformprogramot készített volna, és azt elfogadtatta volna Berlinben és Brüsszelben, az volt az álláspontjuk, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot, és Orbán „fehér lovon” bevonulhatott volna, de ez nem jött össze. Az okokról is beszélgettünk.

– Valóban csődbe vitte a baloldal az országot 2010 előtt – ahogy azt a Fidesz állítja?

– Azt nem lehet mondani, hogy különösen 2002 és 2009 között hibátlan gazdaságpolitikát vittek volna, mert abban nagyon sok minden volt, amit ad-hoc módon meghatározott az akkori közhangulatnak való megfelelés, de azért azt nem lehet mondani, hogy csődbe vitték volna. Ott volt az a bizonyos, Varga Mihály vezette „tiszta kezek bizottsága”, amit azért hoztak létre, hogy megnézzék, lehet-e találni valamit. Olyanokat lehetett csak, amiket egyébként minden évben lehet: egyes dolgokat „idekönyveltek”, „odakönyveltek”, de nem volt olyan, hogy jelentős összegeket találtak volna, amiket nem vallottak be, vagy nem arra költötték volna, amire mondták. Ilyet nem találtak. A másik ilyen a Budai Gyula-féle tevékenység volt. Budai Gyula – mi csak feljelentési kormánybiztosnak hívtuk akkor is –, 2010 novemberében Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos lemondása után vette át az elszámoltatási és korrupcióellenes feladatokat. A legkülönbözőbb dolgokban indítottak vizsgálatokat, és a vádemelésig sem jutottak el, nemhogy az ítéletig. Ez a „csődbe vitték” nagyon hamar megdőlt.

Én annak idején próbáltam lebeszélni a Fideszt – volt rá lehetőségem –, hogy talán nem ezzel kellene most foglalkozni, hanem a sok feladat közül a legfontosabbal. Egy olyan program létrehozásán kellett volna dolgozni, amely a szerkezeti reform megígérésével egy laza külső finanszírozást biztosított volna. Tehát egyrészt kellett volna egy határozott szerkezeti reformprogram, másrészt sokat kellett volna kijárni Berlinbe meg Brüsszelbe, hogy azt elfogadtassák. Meg kellett volna mondani, hogy ezt meg ezt akarják csinálni, és annak érdekében, hogy később jobb legyen, előbb rosszabbnak kell lenni. Ez egy elfogadott dolog lehetett volna. Egyrészt eleve nem ezen dolgoztak, másrészt az volt az álláspont, hogy „ezekkel” inkább szembe kell állni, mert a Brüsszellel szemben megvédett függetlenség lesz majd itthon népszerű. Ebbe a történetbe illett volna bele, ha sikerült volna bizonyítani, hogy a baloldal csődbe vitte az országot. Miközben ez egyáltalán nem volt igaz, bár a baloldal nem jól képviselhető, vagy utólag sem igazolható politikát folytatott,. Már annak idején se hitte el senki, és az idő múlásával egyre kevésbé indokolt ezekkel a dolgokkal előjönni. Már csak azért sem, mert azokat az ügyeket, amiket annak idején több-kevesebb joggal nehezményeztek, a mellékönyveléstől kezdve egészen addig, hogy nem vallanak be költéseket, vagy vitatható célokra költenek közpénzeket, a Fidesz-kormányok megismételték. Mindenki számolatlanul tudná sorolni ezeket a példákat.

Azt gondolom, hogy a „ki vitte csődbe az országot” már annak idején sem volt jó szöveg. Igazából Orbán Viktornak épp az volta a baja Simor Andrással – aki közgazdász volt, és a 2007. március 3. és 2013. március 3. között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke –, hogy a 2008-as készenléti megállapodással elkerültek egy államcsődöt, és így meg lett akadályozva, amit kitaláltak. Az, hogy Orbán „fehér lovon bevonul” és azt mondja, ezek itt csődhalmazt hagytak maguk után, de mi majd rendbe tesszük. Ő ezt úgy fordította le magának, hogy Simor Andrásék annak idején nem az országot mentették meg, hanem a kormányt, ami ebben az esetben nem volt szétválasztható, merthogy nem lehetett az egyiket a másik nélkül megcsinálni. Egyébként én azt gondolom, hogy Simor András, aki nekem csoporttársam volt az egyetemen, elsősorban az ország érdekeit nézte. Az pedig, hogyha valaki nem jut csődbe, pedig mindenki azt várja, hogy csődbe jusson, azért már eredmény! Pont ez volt Orbánék baja annak idején, hogy 2008-ban és 2009-ben nem következett be az az összeomlás, amire felkészültek, számítottak, és amiről úgy gondolták, hogy ez őket majd rendkívül népszerűvé teszi. Röviden összefoglalva: lehetett volna összeomlás, de nem volt...

ITT OLVASHATÓ 

A SZÁMOK CÁFOLJÁK ORBÁNT A MIGRÁCIÓ ÜGYÉBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.01.25.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az áprilisi választáshoz közeledve buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást – írja az AP amerikai hírügynökség. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja. Kárpáti János lapszemléjében idézi Robert Hunter volt amerikai NATO-nagykövet véleményét is, aki szerint van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból.

Lehet még diplomáciai kiút

Van diplomáciai kiút az ukrajnai válságból – írja a londoni Financial Timesban megjelent véleménycikkében Robert Hunter, aki 1993 és ’98 között az Egyesült Államok NATO-nagykövete volt. A veterán diplomata felhívja a figyelmet arra, hogy sikerült újraéleszteni a NATO-Oroszország Tanács intézményét, és folynak a megbeszélések bizalomépítő intézkedésekről. Szerinte azt már régen egyértelművé tették, hogy Ukrajna soha nem lesz NATO-tag. Azt pedig, hogy elkerülhető-e a háború Oroszország és a Nyugat között, az dönti majd el, hogy Vlagyimir Putyin és Joe Biden követi-e a nemzetközi diplomácia kipróbált és jól bevált módszereit.

Hunter emlékeztet arra, hogy a NATO-Ukrajna Tanács alapító okmánya az atlanti szövetséggel való konzultáció és széles körű együttműködés lehetőségét biztosítja Ukrajna számára, és szerepel benne az az ígéret, hogy idővel majd fontolóra vehetik az ország NATO-csatlakozását. A nyugalmazott nagykövet hibásnak tartja az úgynevezett „nyitott ajtók” politikáját, illetve amellett érvel, hogy e fogalomnak csak azt kellene jelentenie, hogy adott a NATO-hoz való csatlakozás kérelmezésének a joga – azt már nem, hogy garantálható a befogadás egyhangú megszavazása a szövetségbe. Szerinte valószínűtlen, hogy Ukrajna valaha is meg tudná szerezni ezt az egyöntetű támogatást. Ugyanez érvényes Grúziára – vélekedik.

Ami a diplomáciai alkudozások esélyeit illeti, a szerző megjegyzi: az amerikai elnöknek van nehezebb dolga, mert Putyinnak nem kell egyeztetnie 29 NATO-szövetségessel, Ukrajnával, Grúziával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet további tagállamaival, illetve a hazai bírálóival. Amire Hunter számít, az a szavak – diplomatákra jellemző – csűrése-csavarása: azt írja, a végeredmény az lesz, hogy elismerik, Ukrajna nem lép be a NATO-ba, de mindemellett továbbra is fennmarad a csatlakozási kérelem benyújtásának az elvi lehetősége az esetleges potenciális tagjelöltek számára, bár ilyen jelenleg nincs. A bizalomerősítő intézkedések sorában a NATO-Oroszország Tanács reaktiválásán túl Washington elvárja Moszkvától, hogy hagyjon fel a kibernetikus támadásokkal és az amerikai, illetve európai demokráciák ügyeibe történő beavatkozással. Robert Hunter nyugtázza, hogy az oroszok már tettek lépést a REvil nevű, jelentős hackerhálózat bezárásának irányába. Úgy értékeli a múlt heti genfi találkozót Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között, hogy a válság az alkuképzés szakaszába lépett.

A migráció ügye újra a választási kampányba kerül

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki parlamenti választásnak néz elébe áprilisban, és ez a felmérések szerint több mint egy évtizede nem látott módon szorosnak ígérkezik, buzgón alkalmazza a migránshullámmal riogatást konzervatív szavazói bázisának mozgósítása érdekében – írja az AP amerikai hírügynökség, amelynek tudósítását átvette a Los Angeles Times is. A cikk szerint szerb és uniós adatok arról tanúskodnak, hogy ma sokkal kevesebben akarnak bejutni Magyarországra, mint ahogy azt a jobboldali kormányfő állítja.

Decemberben Orbán azt mondta, hogy az év során több mint 100 ezer embert fogtak el. A magyar rendőrség szerint 122 ezer főről van szó. A Frontex uniós határvédelmi ügynökség adatai szerint azonban az elmúlt évben csak 60 540 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, és mivel sokan többször – akár több tucatszor – próbálkoznak, az érintett személyek száma ennél is jóval alacsonyabb. „Egy kicsit megnőtt a számuk, mondjuk a két évvel ezelőttihez képest, de nem nagyon” - mondja az AP tudósítójának Nemanja Matejic, az észak-szerbiai Szabadka migránsfogadó központjának egyik vezetője. A szerb menekültügyi hivatal szerint az ilyen szerbiai központokban jelenleg 4276 ember tartózkodik, további mintegy ezren pedig a szabadban húzzák meg magukat.

Az AP helyszíni riportja megszólaltat bevándorlókat, akik saját állításuk szerint már több tucat alkalommal próbáltak átjutni a határon, de a magyarok újra és újra elfogták, majd visszatoloncolták őket Szerbiába. Ezt a gyakorlatot, vagyis azt, hogy nem teszik lehetővé számukra a menedékkérelem benyújtását, az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma jogellenesnek nyilvánította – emlékeztet a hírügynökség. 

Sok menekülő, aki akár Magyarország, akár Horvátország vagy Románia felé próbálkozott, hogy bejusson az Európai Unióba, rendőri bántalmazásról számol be. Független forrásból nem ellenőrizhető állítások szerint a célországban időnként verik őket, elveszik a pénzüket, összetörik a mobiljukat vagy órákon át kell ülniük, térdelniük a földön. A román rendőrség nem válaszolt az AP érdeklődésére, a magyar viszont megalapozatlannak minősítette ezeket az állításokat. Matejic szerint mindenesetre 2019-ben 150 végtagtörést jegyeztek fel csak a szabadkai migránsközpont illetékesei.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ OSZTOGATÁS HATÉKONYABB, MINT A MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.01.25.

Egy régi és Magyarországon is népszerű nézet, hogy a szegényeknek nem érdemes pénzt vagy tőkét adni, mert a pénzbeli juttatásoktól leszoknak a munkáról, a segélyt pedig elherdálják alkoholra, cigarettára, drogokra.

Ezzel szemben gyakran elhangzik, hogy bármiféle szociális juttatást feltételekhez kell kötni, a segélyezés helyett rendre és munkára kell nevelni a szegényeket – a magyar kormány is hasonló filozófiát követ a közmunkaprogrammal, a szociális rendszer erőteljes ritkításával és a „munkaalapú társadalom” szlogenjével –, vagy az eggyel liberálisabb megközelítés szerint a pénz helyett infrastruktúrát, például oktatást, egészségügyi ellátást és munkalehetőségeket kell teremteni a szegénység felszámolásához. Azaz nem halat kell adni az éhes embernek, hanem megtanítani halászni.

Egy jelentős probléma ezekkel a beidegződésekkel, hogy a szegénységgel és szegénységfelszámolással kapcsolatos kutatások nem igazolják azokat.

Egy közelmúltbeli, harminc kutatás eredményeit összegző tanulmány szerint a pénzbeli segélyekhez jutó emberek csökkentik alkohol-, cigaretta- és egyéb szenvedélytermék-fogyasztásukat. Egy másik, prominens szegénységkutatók által írt tanulmány hat fejlődő ország hét kísérletének eredményeit vizsgálva arra jutott, hogy a pénzbeli segély nem csökkenti a munkára való hajlandóságot. Más kutatások pedig azt hozták ki, hogy egyes esetekben kifejezetten növelte a foglalkoztatást a pénzbeli segélyezés.

A segély nemcsak hogy lustává nem tesz, a téma kutatóinak nagy része szerint a legtöbb esetben nagyobb egyéni és társadalmi haszonnal jár feltétel nélkül pénzt adni a szegényeknek, mint megpróbálni bonyolult kormányzati programokkal „munkára nevelni” őket. Egyes újabb kísérletek azt állítják, hogy a nagyobb tőkeinjekciók – amikor egy jelentős egyszeri összeget vagy valamilyen vagyontárgyat adományoznak a rászorulóknak – évtizedes távlatban is javítják a segélyezettek életkörülményeit, azaz alkalmasak a szegénység tartós felszámolására...

ITT OLVASHATÓ

ÁLLAMTITKÁRT FIZETETT LE, SOK 100 MILLIÓS HÁLÓZATOT MŰKÖDTETETT, MÉGIS AZON BORULT KI LEGJOBBAN, AMIKOR LEVETETTÉK A KÉK VILLOGÓT AZ AUTÓJÁRÓL

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2022.01.25.

- A nyomozati iratok alapján Schadl Györgynek van egy nagypályás profilja, államtitkárnak ad kenőpénzt a minisztérium bejáratánál, egyetemi vizsgákat intéz el könnyedén politikusokhoz közel álló embereknek, és pofátlan sápot húz le végrehajtókról.

- De van egy kispályás énje is, ami például ragaszkodik ahhoz, hogy neki legyen kék villogója, amivel a buszsávban is közlekedhet, amikor pedig ezt elveszik tőle, minden követ megmozgat, hogy visszaszerezze

- Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez az ötödik nagy anyagunk. Az az ügyről szóló összes anyagot itt lehet követni.

- Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, hogyan nyomult Schadl a bíróságokon, és mit lehet tudni a végrehajtókról, akiket Schadl helyzetbe hozott, hogy aztán kiszipolyozhasson.

Nem volt jó napja Schadl Györgynek 2021. május 12-én. Reggel 9 óra körül ugyanis a Villányi úton megállította egy rendőr, hogy ellenőrizze, miért van az autóján egy kék villogó. Ekkor a hívásait már lehallgatták, így rögzítették azt a beszélgetést is, amiben Schadl elpanaszolja a magán-mentőszolgálatot irányító ismerősének, hogy „egy jó képességű rendőr megállította, és baszakodik”.

Schadl - akinél egyébként semmilyen irat nem volt - nem értette, hogy mi a rendőr baja, ezért át is adta a telefont neki, hogy tisztázzák a problémát a magán-mentőszolgálat ügyvezetőjével...

ITT OLVASHATÓ

NE ÁLTASD MAGAD: HA VAN INTERNET-HOZZÁFÉRÉSED, TE IS KIBERBŰNÖZŐK CÉLPONTJÁVÁ VÁLHATSZ

QUBIT

Szerző: T-SYSTEM
2022.01.24.

...Hogyan védekezhetsz a kiberbűnözők ellen?

Nem lennénk meglepve, ha a fentieket olvasva kedved támadna elköltözni az Atacama-sivatag egyik barlangjába, és megfogadnád, hogy soha többé nem nézel rá egy mobiltelefon kijelzőjére. De nem kell ennyire radikális lépéseket tenned, hogy megőrizd a digitális értékeidet és a kiber-higiéniádat. Mondunk pár tippet, amiknek hasznát veheted.

1. Óvd az eszközeidet! Használj tűzfalat és antivírus szoftvereket, amik ellenőrzik a weboldalakat, a letöltéseidet, a csatolmányaidat és a külső merevlemezeket.

2. Használj biztonságos hálózatokat! Ne csatlakoztasd az eszközeidet olyan wifi-hálózatokhoz, amiket nem ismersz, vagy nem tudod megállapítani, hogy mennyire biztonságosak. Ezekben az esetekben nem árt az óvatosság: a kiberbűnözők például előszeretettel célozzák meg a luxushotelek wifijét, hogy hozzáférhessenek a tehetős vendégek adataihoz. Azt talán mondanunk sem kell, hogy bizalmas tevékenységekhez, például a netbankodhoz való hozzáféréshez sose használj nyilvános hálózatot.

3. Válassz erős jelszavakat! A jelszavad legyen olyan hosszú, amilyen hosszút csak meg bírsz jegyezni. A jelszófeltörő szoftvereket nem a választott jelszó bonyolultsága, hanem a hosszúsága akasztja meg. Sokat segíthet a kétlépcsős azonosítás is, ami csökkentheti a visszaélésekkel járó kockázatot.

4. Frissítsd rendszeresen a szoftvereidet! A biztonsági szoftverekből mindig a legfrissebb verzió nyújtja a legnagyobb biztonságot.

5. Mindig készíts biztonsági másolatokat! Ha ellopják vagy megsemmisítik a kritikus fontosságú adataidat, életmentő lehet, ha van kéznél egy másolat. A legjobb, ha az adataidról offline és online (például felhőalapú) másolatot is készítesz.

6. Óvatosan kattints! Az ellenőrizetlen kommunikációs csatornák is komoly kockázatokat rejtenek. Sose kattints olyan email-csatolmányra, közösségimédia-üzenetre vagy sms-re, aminek nem ismered a forrását – lehet, hogy potenciális veszélyeket hordoz.

7. Ne ossz meg személyes adatokat a közösségi médiában! Ha nyakló nélkül osztasz meg mindent, ami veled történik, az kiváló alapanyag lehet a csalóknak, akik adathalászatra vagy személyazonosság-hamisításra használhatják ezeket.

8. Mindig töröld az adataidat a használaton kívüli eszközeidről! Ha eladnád a laptopodat vagy a tabletedet, győződj meg róla, hogy minden személyes adatodat letakarítottad róla; nem is hinnéd, hogy hányan járnak pórul, amiért elmulasztják ezt az apróságot.

9. Gondoskodj a routered biztonságáról! Ha teheted, állítsd át a vezeték nélküli hálózat alapértelmezett nevét és jelszavát, mert a támadók általában jól ismerik ezeket, így könnyen rátelepülhetnek az eszközeidre, ha ismerik a belépési kódot.

10. Tedd a napi rutinod részévé a kiber-higiéniát! Nem kell állandóan a vállad fölött lesned, hogy nem másznak-e át a tűzfaladon az észak-koreai hackerek, de mindig légy résen: ha betartod a fentieket, jó eséllyel sosem fogsz a kiberbűnözők célpontjává válni.

Ennyi az egész – ugye, nem ez is nagy áldozat azért, hogy biztonságban tudd a személyes adataidat, a bankbetéteidet és a digitális életedet? Nem nagyobb erőfeszítés ez, mint minden este bezárni az ajtót, és elkerülni a nagyvárosok bűnözőktől hemzsegő területeit. A kibertérben sem árt megtenni a szükséges óvintézkedéseket; de ezek nem azért vannak, hogy korlátozzanak, hanem azért, hogy megvédjenek.

ITT OLVASHATÓ

EGYMILLIÁRDÉRT VÁSÁROL A FILMINTÉZET TELKET A PETŐFI-PRODUKCIÓHOZ – huppa LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.01.25.

2023-ra kell elkészülni a filmmel

A pénz nem akadály, hogy Rákay Philip és alkotótársai nagyszabású történelmi filmet készíthessenek Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról.

A kormány 25 milliót küld Ásotthalomra mezei őrszolgálat fejlesztésére

Ásotthalmon Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a polgármester. A politikus korábban videót tett közzé, hogy a mezőőrök éjszaka, felfegyverkezve keresik az erdőben az illegális határátlépők nyomait. De jutott pénz Öttömösnek is, ahol korábban Orbán Viktor miniszterelnök disznóvágáson vett részt…

Épületenként vásárolják vissza Erdélyt, vagy közpénzt tesznek félre saját zsebbe?

A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget.

Székely vagy magyar?

Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái.

Szakcsi Lakatos: Csak viccből játszottam Orbánéknak a Fidesz kampánydalát

Vagyunk egy páran, akik nem értették a poént.

Nem csak Szakcsi udvari zenélése a gond az új Magyar Zene Háza táján

Zubreczki Dávid, az Urbanista blog alapítója egy eddig figyelmen kívül hagyott, drámaian gyakorlatias problémát „szúrt ki” a látványosnak szánt óriási üvegportálok kapcsán

Ismét óvodában kampányolt Orbán

Hiába kapott négy éve a Nemzeti Választási Bizottságtól pontosan ezért 345 ezer forintos bírságot Orbán Viktor, a miniszterelnök ennek ellenére újra gyerekekkel kampányol hétfői videójának tanúsága szerint. Most azzal érvelhet, hogy még nincs kampányidőszak…

Schadl egy kék villogós autóval járta az utakat

Nagyobb király volt, mint a Völner…

Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van?

Most mi… Simonkát, Mengyit, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le… Így megy ez Neriában.

Elítéli a kormányt a Pegasus jogellenes használata és a Fudan miatt egy EP-jelentéstervezet

Ma szavaznak róla. A Fudannal nem vártak egy kicsit sokat?

Kósa Lajos 8 éven át valótlanul szerepelt diplomásként a parlament honlapján

Kósa a lelepleződése után lett az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának, majd a honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Debrecen város polgármestere, tárca nélküli miniszter és számos vezetői tisztség betöltője a Fideszben, illetve elnöke több szervezetnek.

Úgy tudják, összefog az Ugytudjuk.hu és az Mfor.hu

A megállapodás célja, hogy a főváros-centrikus hírszolgáltatás kibővüljön a vidéki Magyarország hangjaival.

A focisták ingyen tesztelhetnek

Az Mfor megjegyzi, hogy mindez azért különösen visszás, mert hosszú ideje többször is a közbeszéd része lett az ingyenes tesztelési lehetőség biztosítása, melyre sok más országban van példa.

Földgázzal zsarolja Európát Putyin

A lengyel villanyszámlák átlagosan 24, a gázszámlák pedig 54 százalékkal növekednek január 1-jétől.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN VIKTOR KITŰZTE A KARÁCSONYFADÍSZT AZ ELNYOMÓ REZSIMJÉRE - NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.25.

The Guardian

A brit lap a helyszíni riportjában azon tanakodik, hogy az átszámítva 67 millió fontért megépített budapesti Zene Háza jól sikerült ugyan, de nem egy újabb kulturális karácsonyfadísz Orbán Viktor elnyomó rendszerén. Egy olyan városban készült el ugyanis, amelynek már van neves Operaháza, Zeneakadémiája, egy csomó hangversenyterme, szóval akkor mi a plusz az új múzeumban?

Az igazgató, Batta Imre ezt úgy magyarázza, hogy nem szeretnék ugyanazt kínálni, ami másutt már szerepel a repertoárban - be akarják mutatni a zene igazán izgalmas oldalát, ideértve a nép- és popzenét is. Mindenesetre az épület az átszámítva egymilliárd fontos Liget-program első eleme. Az egész vitatott ötlet a populista Orbán Viktor jobboldali kormányának agyszüleménye, hogy a Városligetből a nemzeti kultúra kirakata legyen.

A park minden (leendő) diktátor számára ideális helyszín, az elképzelés pedig pontosan körülhatárolt, hogy tükrözze a Habsburg-kor törekvéseit, amikor is annak idején kialakították a Városligetet és telerakták a művészetek pompás palotáival az 1896-os millenniumi kiállításra. Bírálók ugyanakkor azt hangsúlyozzák: ma az egész negyed azért kell, hogy az Orbán-kormány a Várba költözhessen, a Nemzeti Galériát viszont elvigyék onnan és így a miniszterelnök még inkább a császári idők fényében sütkérezhessen. Lehet, hogy az illiberális demokrácia korlátozza a szabad sajtót, visszaszorítja az oktatás és a kutatás függetlenségét, valamint megnyirbálja a melegjogokat, de a magyar miniszterelnök szeretné nagy kulturális karácsonyfadíszek örökségét hátrahagyni.

Csak éppen veszélyben a vízió, mert Karácsony Gergely megálljt kíván parancsolni a hatalom betonmániájának. Ami eddig a ligetben történt, az vegyes fogadtatásra talált. De a készülőben lévő Néprajzi Múzeum semmiképpen sem népszerű. Ehhez képest a Zene Háza meglehetősen átgondoltnak tűnik, nem nagyzol, jól beilleszkedik a fák közé.

A japán tervező, Fudzsimoto Szoszuke egyébként nem nyilatkozik az építményről és nem is látogatta meg, amióta az elkészült. Hivatalosan a koronavírus-járvány az ok, de lehet, hogy nem akar Orbán Viktorral együtt mutatkozik, mert egyik kollégáján igencsak elverték a port, amikor a brazil elnök oldalán kapták le a fotósok.

Mindenesetre az új múzeum megtalálta helyét a parkban, de ahhoz nem elegendő, hogy eloszlassa a kétségeket a Liget-terv bölcsessége felől. Mivel a hat ellenzéki párt meg akarja buktatni Orbán Viktort, van esély rá, hogy az egész felfújt vízió nem lép túl a tervezés szakaszán.

EUobserver

Lengyelország jóformán teljesen szabad kezet akar magának azokkal a migránsokkal szemben, akik átcsúsznak a szigorú zárlaton a belarusz határon, de a budapesti vezetés még a varsóin is túltesz. A lengyelek azt szeretnék elérni az Európai Bizottságnál, miután az javaslatot dolgozott ki a belarusz határon előállt helyzet kezelésére, hogy korlátozhassák a menedékkérelem jogát és az ilyen beadványokkal csak akkor kelljen érdemben foglalkozniuk, ha azok tulajdonosa valamelyik kijelölt átkelőhelyen lépett be az országba.

Mint emlékezetes, Alekszandr Lukasenko elnök migránsok tömegét csábította Belaruszba, majd a lengyel határra irányította őket, hogy ezzel zsarolja az EU-t. A téli fagyban legalább 20-an vesztették életüket a szabad ég alatt. Ennek ellenére 3-5 ezren még mindig Belaruszban vannak, 500 pedig a határrégióban.

Az olyan emberjogi szervezetek, mint például az Amnesty International a nemzetközi joggal ellentétesnek tartják a lengyel elképzelést, mármint hogy feltartóztassanak és őrizetbe vegyenek olyan embereket, akik biztonságba szeretnének jutni Európában. Az Orbán-kormány azonban ebben a kérdésben még keményebb, mint a Morawiecki-kabinet. A laphoz eljutott állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a készülő szabályozás továbbra is nyitva hagyja a jogi kiskapukat, lehetővé tenné, hogy a migránsok megszökjenek és visszaéljenek a menedékjoggal. Valamint fennmaradnának a nehézségek a kitoloncolás kapcsán is.

Németország, Portugália és Svédország viszont sokkal több megértést tanúsít a szerencsétlenek sorsa iránt. Ezért elengedhetetlen tartja, hogy megvizsgálják a menekültek kérelmét és addig emberi körülmények között helyezzék el őket. Egyébként, akárcsak a magyarok, a svédek is kifogásolják az Európai Bizottság megközelítését, csak ők teljesen más oldalról.

Bloomberg/AP

A bostoni Szépművészeti Múzeum visszaadja a Chorin-örökösöknek egy XVII. századi holland szerző festményét, amely Budapest ostroma során tűnt el egy bank páncélterméből, ahol az akkori tulajdonos biztonságba helyezte. Salomon van Ruysdael Beverwijk látképe című művéről van szó, amelyet az amerikai intézmény még 1982-ben vett meg egy londoni kereskedőről. Az előtörténet azonban akkor nem merült fel, csak annyit lehetett tudni, hogy egy svájci gyűjteményből származik.

Ám kiderült, hogy eredetileg a bankár Chorin Ferencé volt, aki más művekkel együtt 1943-ban letétként bízta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra, mielőtt a családjával együtt egy évvel később elmenekült az országból. A tárolót azonban kifosztották 1945 januárjában és utána nyomuk veszett a kincseknek.

A bostoni múzeum most azt közölte, hogy gyorsan és minden fennakadás nélkül megállapodtak a családdal, és az ügy is azt bizonyítja, mennyire fontos az átláthatóság, továbbá, hogy az alkotások az interneten is láthatóak.

The Guardian

A Pegasus ügyében indult szenátusi vizsgálattal párhuzamosan a lengyel felsőház törvényjavaslatot dolgoz ki a kémprogramok használatának szabályozására. A tervezetnek azonban esélye nincs, hogy elfogadják a Szejmben, ahol a kormányzó Jog és Igazaságosság (PiS) többséget élvez, ám a jogszabályalkotók szerint a munka legalább arra jó lesz, hogy elkészüljön a szöveg és azt egy új kormány minden további nélkül jóváhagyhassa.

A Szenátus elnökhelyettese, aki tagja a három eset körülményeinek feltárásán dolgozó bizottságnak, úgy értékelte, hogy az izraeli kémszoftver valójában a digitális tér fegyvere, ám nem lett volna szabad bevetni az ellenzék akkori kampányfőnöke, továbbá két jogász ellen, mert az nem megy, hogy az ember még odahaza, mondjuk, a fürdőszobában se érezhesse magát biztonságban. Meg egyébként is, az eszközt elvileg az olyan veszélyek elhárítására találták ki, mint a terrorizmus.

A lehallgatási ügy fő célpontja azt vallotta a meghallgatás során, hogy a bizonyítékok szerint a tettesek mindig akkor kapcsolódtak rá az okos telefonjára, amikor valamilyen esemény következett a választási hadjáratban. Egy ügyésznő, akit szintén megfigyeltek, úgy véli, hogy a titkosszolgálat törvényt sértett. Az illetékes hatóság ugyanakkor nem hajlandó megerősíteni, hogy egyáltalán megvették-e a Pegazust, illetve hogy éltek-e vele, pedig Kaczynski már beismerte.

Financial Times

Európa megosztott és a saját köldökét bámulja az ukrán válságban. Nyugat-Európa politikailag mással van elfoglalva és ez megkönnyíti Putyin dolgát keleten – írja Gideon Rachman, a lap fő külpolitikai elemzője. A legtöbb nagy állam éppen átmeneti időszakot él át és ez bizonytalanságot idéz elő, így azonban még kevésbé vannak felkészülve arra, hogy szembeszálljanak Oroszországgal.

Johnson hatalma egyre gyengül. Marconra nem egészen 3 hónap múlva választás vár. Scholz csak néhány hete vette át az irányítást, próbálja egyben tartani a koalíciót, amely még nem esett át a tűzkeresztségen. Ha az olaszoknál Draghi lesz az államfő, széteshet a kormány. Egykor Chamberlain nyilatkozta az akkori Csehszlovákiáról, hogy a demokráciák számára általában mindig nehéz egy távoli ország viszályára összpontosítani, miközben az ottani népről alig-alig tudnak bármit is.

Úgyhogy most tényleg itt a remek alkalom Putyin szemszögéből. A britek kiléptek az EU-ból, de Johnsonról egyébként is megvan a vélemény több fontos fővárosban. A földrészen nem bíznak azonban a német és francia állhatatosságban sem, amikor Oroszországról van szó. Macron soha nem titkolta, hogy az első számú vezető akar lenni a kontinensen. Többen félnek, hogy külön megállapodást köt a Kremllel a szövetségesek feje fölött, ám a próbálkozás visszaüthet, ha a támadás után energiaválság, illetve gazdasági visszaesés következik be.

De leginkább Németország számít nagy bizonytalansági tényezőnek. Az ukrán helyzet az egyik legfőbb törésvonalat találja telibe a koalíción belül. A zöldek viszonylag kemények Moszkvával szemben, a szociáldemokratáknál viszont sokan vannak, akik megértést tanúsítanak Putyin iránt.

Az Északi Áramlat 2 a német gázfüggőség és annak a jelképe lett, hogy Berlin semmibe veszi a Németország és Oroszország között fekvő államok érdekeit. Kijev nagyon nehezményezi, hogy a német kormány nem hajlandóak fegyvert eladni nekik. A történelem folyománya, hogy a németek ennyire lebecsülik, sőt figyelmen kívül hagyják a mai orosz rezsim által jelentett veszélyt. De nem valószínű, hogy ez sokáig így maradhat. Akár tetszik, akár nem, Németország kényelmetlenül közel van a frontvonalhoz Európa legveszedelmesebb viszályában.

The Wall Street Journal

A konzervatív lap vezércikke szerint Joe Biden elrettentő üzenetet küldött Moszkvába, amikor bejelentette, hogy 8500 katonát vezényel Kelet-Európába, a szövetségesek pedig hadihajókat és vadászgépeket mozgósítanak. A Nyugat végre elszántnak tűnik, hogy megfékezze az agressziót és csak bizakodni lehet, hogy még nem késő. Hát, csak rajta, elnök úr! Az eddigi stratégia úgy sem vált be, mármint hogy nem kell provokálni Vlagyimir Putyint, hiszen az ukrán határ három különböző pontján is csapaterősítéseket hajt végre.

Az amerikai egységek nem lépnek ukrán földre, mivel az ország nem tagja a NATO-nak, de a felbukkanásuk azt jelzi, hogy az USA fegyveres ereje nem marad tétlen, ha a Kreml, mondjuk, szemet vetne a balti köztársaságokra. A lépés egyben segít helyrerakni a Fehér Ház és Európai múlt heti, vegyes állásfoglalását. Az orosz el akarják foglalni, vagy legalábbis uralni igyekeznek Ukrajnát, de úgy, hogy közben megosszák a Nyugatot.

Putyinnak jó oka van azt hinni, hogy a terv beválik. Az USA-nak nem kell harcolnia ukrán területen, viszont az eddiginél többet tehet, hogy az ottani demokratikus nemzet megvédhesse magát. Harckocsi- és légelhárító rakétákat kell küldenie, segítheti a légvédelmet, a haditengerészetet, valamint a hírszerzést is. A cél az, hogy Moszkvának ne érje meg megindítani az inváziót. Ebbe beletartoznak a Biden által kilátásba helyezett kőkemény gazdasági szankciók, ideértve, hogy az oroszok nem használhatnák a SWIFT bankközi elszámolási rendszert.

Amerikának nemzeti érdeke, hogy Putyin ne vonhassa ellenőrzése alá a szomszédos államot, mert annak természeti kincseire támaszkodva még jelentősebb ellenség volna, még súlyosabb fenyegetést jelentene a NATO számára. Az orosz vezető igyekszik helyreállítani a korábbi befolyási övezetet, ami megerősítené hazai pozícióit, illetve nagyobb szava lenne utána a világban. De az USA ellenfelei másutt is felbátorodnának, hiszen Iránnak és Kínának szintén baljós elképzelései vannak. Az autokraták ritkán elégednek meg azzal, hogy kezükben tartják saját népüket. Hogy a Nyugat most Ukrajna mellé álljon, az igen lényeges, mert különben még súlyosabb veszély fenyegetné a békét Európában.

ITT OLVASHATÓ

NOVÁK ELKEZDETT LEVITÁLNI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.01.25.

Kötözzenek meg, vessenek a mókusok elé, ha értem Novák Katalint – bár azért nagyon is –, hogy milyen létállapotba kezd kerülni. Momentán, akárha Ricanor atya Macondóban, akinek egy csésze forró csokoládétól sikerült mintegy tizenöt centire leküzdeni a gravitációt, Novák nacsasszony a tudattól, miszerint köztársasági elnök lesz – mert az lesz, akárki meglássa –, szintén elemelkedett az anyaföldtől, és most éppen lebeg. Arról már volt szó régebben, hogy nem szeleburdi-elhamarkodott-e, amikor fölmondott a miniszterségben, ábrándoztunk arról, hogy netán két szék közt a földre huppan, de ezek szerint nem. Megkezdte a röpülést.

Ennek biztos jele, hogy nemcsak új témákat vesz fel onnan fölülről – bár még nem látunk a szoknyája alá –, hanem nyelvében is változik. Ölti magára a pátoszos-magasztos lingua-elnököt, hogy majd 2022. december 31-én éjfélkor teljes fegyverzetben mondhasson újévi köszöntőt nekünk, akik szájtátva hallgatjuk a csodát, ami elibénk tárul. Novák a családokat feledve magasabb szempontok felé közelít, mássza meg az ormokat, és ennek jeleként nekilátott átfogó, szarházi fentebb stílben nemzetezni meg kultúrázni, vagy mi a rosseb. Mert szintén önsanyargatón újra azt kívánom, legyek pacsirták eledele, ha értem, mi a jó francot akar mondani.

A szándék ilyen emelkedett, hogy okos, szép, megértő és mindent átlátó útmutató vagyok nemzetben, hazában és fényes jövőben gondolkozva, aztán ilyenek sülnek ki belőle például a Himnuszról: „Nemzeti imádságunk nem engedi, hogy kisszerű ideológiai küzdelmekben bárki kisajátítsa. Úgy jeleníti meg a nemzet egységét, hogy újra és újra megteremti azt. Biztosít bennünket arról, hogy minden pártütés, értetlenség, viszály, káröröm és öröm, széthúzás és összefogás felett létezik az az összetartozás, melyet nem mi barkácsolunk össze, hanem a Teremtő ajándékaként kaptuk.” – Javítsanak ki, ha rosszul látom és érzékelem, de ez már Kósa kupakjainak magassága.

És képzeljék el azt is, midőn Bözsi néni a hatósági áras farhátat szopogatva hallja mindezt, és megállapítja, hogy ez a Katika amennyire szép, legalább annyira okos is. A magam részéről pedig rögzítem, hogy az utazás megkezdődött, és így még egyszer átgondolva ezt a szöveget, valószínűleg a nacsasszony elérte az első kozmikus sebességet, amelytől – ahogyan a fizikából tudjuk – az ojjektumok Föld körüli pályára állnak. Ha nem óvakodik a mondanivaló érthetetlen cifrázásától, elérheti a második fokozatot is – úgymint második kozmikus sebesség – amellyel végleg megszabadul a Föld vonzásától, és elszáguld a végtelen űr jéghideg mélyire.

Így lenne nekünk a legjobb, ezért nem így lesz. Novák útja az érzékelhető kreténség felé nem példa nélküli, sőt, inkább tipikusnak mondható. Látjuk és tapasztaljuk ugyanis, hogy akárhány porbafingó, egészen egyszerű organizmusnál, amint mezei képviselő lesz, odavonódik mintegy a feje köré a képviselői glória (gloriola, nimbusz), és elkezd úgy járni-kelni a világban, mint aki minden reggel spanyolviaszkot szarik. És aztán, ahogyan megy feljebb a ranglétrán, ez a talmi állapot csak fokozódik, mígnem eljut az elkülönülés és kiválasztottság olyan szintjére, ahonnan a sarki kocsma – úgy is mint nagybetűs élet – egyáltalán nem kivehető, mert ködös homályba vész...

ITT OLVASHATÓ

ELKÜLDTEK EGY TANÁRT EGY BUDAPESTI GIMNÁZIUMBÓL, MERT NYOMULT A LÁNYOKRA, ÉS SZEXCHATBE KEVEREDETT A DIÁKJAIVAL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.01.24.

Novemberben elküldtek egy szaktanárt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumból, mert „az online térben korábbi figyelmeztetés ellenére pedagógushoz nem méltó módon viselkedett”. Az iskola igazgatójának tájékoztatása szerint a rendkívüli felmentés oka az volt, hogy a pedagógus „sorozatosan vétett a szakma etikai követelményei ellen, a tanulókkal szemben tanúsított magatartása, a tanulók által elérhető közösségi oldalon szexuális viselkedése a tanulók lelki és mentális egészségét veszélyeztette”, sőt, „magát egy iskolánk diákja rokonának kiadó, nem valódi lányprofil által küldött képre válaszul” a nemi szervéről küldött fotókat egy közösségi médiaplatformon. A férfi a pornográf fotókat ráadásul egy olyan álprofilnak küldte, amit néhány, általa is tanított tizedikes diák hozott létre csapdának, miután a tanár az iskolában furcsán viselkedett a lányokkal. A kínos képek többekhez eljutottak, a tanárt elküldték és feljelentették, két diák ellen fegyelmi eljárás indult az elküldött tanár emberi méltóságának megsértése miatt.

Nem volt kihez fordulniuk segítségért, pedig több lány osztálytársuk rendszeresen arra panaszkodott, hogy kényelmetlenül érzi magát a tanár jelenlétében, mert a férfi „kellemetlenül bámulta a testüket” – neve elhallgatását kérő forrásunk szerint ezért próbálta néhány 10. osztályos fiú „a lány osztálytársaik védelmében” lebuktatni az egyik férfi tanárukat egy közösségimédiás álprofil segítségével. Az ügyről az Átlátszó szerkesztőségét tájékoztató érintett szerint a tanárról az iskolában „köztudott volt”, mind a tanárok, mind a gyerekek körében, hogy „furcsán viselkedett a diáklányokkal”.

A diákok tudták a pedagógusról azt is, hogy korábban szóbeli felszólítást kapott az iskola vezetésétől egy diáklány hazakísérése miatt. Egy másik alkalommal azért figyelmeztette őt az igazgatóság, mert egy diák jelezte: azon a fórumon, ahol ők kommunikálnak a tanárral, a pedagógus felnőtt tartalmakat lájkolt úgy, hogy ezt a gyerekek is látták. Forrásunk szerint a gyerekek az ügyet úgy élték meg, hogy az iskola vezetőségétől kapott korábbi figyelmeztetések hatására sem változott meg a tanár kifogásolható magatartása, „a diákok magukra maradtak ezzel a problémával”. A pedagógus továbbra is „elfogadhatatlan módon” viszonyult a lányokhoz...

ITT OLVASHATÓ

MIT LEHET TENNI A TISZTA VÁLASZTÁSOKÉRT? – CIVIL MŰHELY, KÉZIKÖNYV, FORRÓDRÓT

SZABAD EURÓPA
Szerző: szabadeuropa.hu
2022.01.24.

Mi a különbség a választási csalás és a visszaélés között? Kaphat-e börtönbüntetést, aki szavazatot vásárol vagy elad? Videóban válaszolunk, amelyből az is kiderül, hány olyan falu volt Magyarországon a legutóbbi választásokon, ahol csak kormánypárti delegáltak számolták a szavazatokat.

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: SZAKIELLENŐR-CSALADIHÁZÉPÍTÉS1 - VIDEÓBLOG

YOUTUBE
Szerző: REZSNYÁK PÉTER
2011-

Rezsnyák Péter, Kivitelező építész vagyok. A Szaki-Ellenőr . Célom, hogy segítek azoknak, akik előbb tájékozódni, majd tények alapján dönteni szeretnének. Sokminden meg szeretnék mutatni, de azt nem ígérhetem, hogy megtanítalak házat építeni. Ha az a cél, hogy magabiztos legyél, és ne hozzanak egyből zavarba a szakemberek, akkor jó helyen jársz, mert én magyarul, idegen szavak nélkül szeretném neked megmutatni az építés szép, de az árnyoldalait is.

ITT NÉZHETŐ MEG

A MÁTRAI ERŐMŰ TÖRTÉNETE KÖZEL 75 MILLIÁRD FORINT KÁR ÉRTE AZ ÁLLAMOT NER 100 #33

YOUTUBE / NER100
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.01.24.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó OPUS Global Nyrt. 2017-ben vette meg a Mátrai Erőművet. A transzfer után az erőmű folyamatosan veszteséget termelt. Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. 2020 tavaszán megvásárolta Mészáros Lőrinc tulajdonrészét, valamint a hulladékfeldolgozót. Összességében 75 milliárd forint kár érte az államot. Folytatjuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

ITT NÉZHETŐ MEG