A MAGYAROK NEM HISZNEK A SZANKCIÓKBAN ÉS NEMHOGY KATONÁKAT, DE FEGYVEREKET SEM KÜLDENÉNEK AZ UKRÁNOK MEGSEGÍTÉSÉRE

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2022.04.23.

Mit gondol a világ az orosz-ukrán háború néhány alapkérdéséről? Erre keresett választ az Ipsos frissen elkészült, globális közvéleménykutatása, aminek keretében a világ 27 országában kérdeztek meg 500-1000 helyi lakost. Nálunk 500 fős volt a minta.

Jöjjenek a legérdekesebb megállapítások:

A magyarok elsöprő többsége, pontosan háromnegyede támogatja, hogy befogadjuk a háború elől menekülőket, ami majdnem pontosan megfelel a világátlagnak.

Bár a világon mindenütt azt gondolja a túlnyomó többség - 72 százalék - hogy az országának katonai értelemben ki kell maradnia a konfliktusból, ez az arány nálunk ennél is sokkal magasabb, 90 százalék. Ez a vizsgált 27 országot tekintve világrekord.

Azzal az általános jellegű kijelentéssel, hogy “A hazámnak támogatnia kell bármilyen független országot, ha azt megtámadja egy másik” az összes megkérdezett 70 százaléka értett egyet, ráadásul ebben minimális volt az ingadozás a különböző országok között. Kivéve egy négyes csoportot, aminek a tagjai sokkal kevésbé szolidárisak, mint szinte mindeki más a világon. A magyar megkérdezetteknek ugyanis csak 53 százaléka értett egyet ezzel, ami a második legbarátságtalanabb hozzállás az egész világon. Nálunk kevésbé csak az 52 százalékos Mexikó együttérző a megtámadottakkal és hasonló a hozzáállás Brazíliában (54%) és Izraelben (55%).

Az orosz propaganda hatása is jól érezhető nálunk. Azzal a megállapítással, hogy “Ha nem csinálunk semmit Ukrajnában, az arra bátorítja Oroszországot, hogy további katonai akciókat hajtson végre Európában és Ázsiában”, globálisan az emberek erős kétharmada, 68 százaléka értett egyet.

Nálunk mindössze 47 százalék, ami az egész világon a legalacsonyabb érték...

ITT OLVASHATÓ

MACRON A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS ESÉLYESE, DE LE PEN ÖT ÉV ALATT NAGYON FELJÖTT

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.04.24.

Két hete, a francia elnökválasztás első fordulója után úgy tűnt, hogy április 24-én rendkívül szoros második forduló jöhet a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt, a centrista Emmanuel Macron elnök és a szélsőjobboldali kihívó, Marine Le Pen között. Akkortájt a közvélemény-kutatások – amelyek az első fordulót illetően magyar szemmel egészen pontosak voltak – már-már hibahatáron belülre mérték a két jelöltet, olyan felmérés is volt, amely csupán 51-49-es Macron győzelmet jósolt.

Azóta az olló valamelyest kinyílt köztük, és a legfrissebb adatok összesítése alapján Macron tíz százalékpontos, 55-45 arányú előnyben van Le Pennel szemben.

Az Economist (ennél valamivel bonyolultabb) modellje 95 százalékos esélyt ad Macron, és 5 százalékos esélyt Le Pen győzelmére, azaz teljesen nem kizárható a szélsőjobb győzelme, de nem valószínű a meglepetés.

Ugyanakkor még Macron esetleges győzelme sem feltétlenül megnyugtató az európai integrációban, a NATO-ban és általában véve a klasszikus köztársasági értékekben hívő európai lakosok számára.

Az Európai Unió kormányaként funkcionáló Európai Bizottság eltörlését, a belső uniós határok visszaállítását, a francia EU-hozzájárulás radikális csökkentését, a NATO katonai szárnyának elhagyását, a „francia érdekek” előtérbe helyezését hirdető, bevándorlás- és iszlámellenes Le Pen jelentősen növelte táborát a legutóbbi, 2017-es elnökválasztás óta, amikor sima és súlyos, 66-34 arányú vereséget szenvedett a második fordulóban. Tehát önmagában már az is súlyos fejlemény, hogy kicsit is izgalmas a voksolás.

Le Pen kampányát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB bank hitelezte, ami jelzi, hogy a magyar kormány melyik jelöltre tesz – bár a lépés bölcsessége a voksolás eredményétől függetlenül minimum megkérdőjelezhető...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

EGY RÉGES-RÉGI TÁSKA PÉNZ MESÉJE

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.04.23.

...Mi, magyarok tehát sokat tudunk magunkról, ha nem is szívesen valljuk be ezt a sok mindent – de lássuk, mi az, amit még nem tudunk? Mi az a többlet, amivel a Meduza írásától okosabbak leszünk?

Van ilyen, nagyon is van. A riport második felében találjuk, de inkább idézem.

„Putyin barátja

„Melyik a rosszabb: Brüsszel vagy Moszkva?” – a magyar újságírók kérdésére Orbán Viktor támogatói egyöntetűen azt válaszolják: Brüsszel.

Bár 15 évvel ezelőtt maga Orbán is keményen bírálta Oroszországot: az akkori szocialisták döntését, hogy támogatták a Déli Áramlat projektet, az ország elárulásának nevezte, más európai kormányokat pedig „Putyin bábjainak”.

„A minket támogató fiatal generáció nem engedheti, hogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkjává váljon!” – mondta Orbán 2007-ben, egy szovjet viccet parafrazálva, miszerint Magyarország a legvidámabb barakk a szocialista táborban.

Mindez 2009 novemberében változott meg, amikor Orbán Viktor Szentpétervárra érkezett az Egységes Oroszország Párt kongresszusára, és találkozott Vlagyimir Putyinnal. Ezt az ismeretséget Orbán az orosz elnökkel való hivatalos találkozónak nevezte a Magyarországra visszatért újságíróknak – idézte fel Nyilas Gergely újságíró, aki akkoriban Moszkvában dolgozott a Népszabadságnak.”

Tessék? 2009-ben? És erről miért nem szóltak a hírek? Mert eltitkolták.

„Erre a találkozóra hivatalosan nem került sor. Ezt személyesen tudom Putyin sajtótitkárától, Dmitrij Peszkovtól – állítja az újságíró a Meduzával folytatott beszélgetésben.

Nyilas szerint, amikor az Orbán és Putyin találkozójáról kérdezték, a sajtótitkár sokáig nem válaszolt, és többször kérte, hogy hívja vissza később. Végül Peszkov, Nyilas szerint, megerősítette, hogy Orbán és Putyin „rövid, nem hivatalos találkozót tartott, vagyis nem tárgyaltak”.

Az újságírónak az Egységes Oroszországból származó beszélgetőpartnerei azonban nem tudtak erről, pedig közöttük volt Konsztantyin Koszacsov, a párt Legfelsőbb Tanácsának tagja is. A Kommerszant tudósítója, Andrej Kolesznyikov, aki az elnöki csapatnak dolgozik, szintén nem. „Ő (vagyis Kolesznyikov) felvetette, hogy talán összefutottak a folyosón, és váltottak néhány szót” – mondta Nyilas.

„Csak Orbán és Putyin érti az akkor történteket” – mondja Rácz András politológus. – „Sokan kérdezik tőlem, hogy mi történt. De hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez nem számít. Csak az számít, hogy mihez vezetett.” Orbán Viktor az orosz politika lelkes bírálójából annak támogatójává vált.”

A mozzanat izgalmas. Ugyanis az akkor még nem kormányfő, csupán arra aspiráló Orbán Viktor igazából nem lett volna miért eltitkolja ezt a találkozót: a választói szemében még valószínűleg növelte is volna az ázsióját, ha kiderült, hogy vele tárgyalt az Oroszországi Föderáció akkori miniszterelnöke (2009-ben vagyunk, akkor egy ciklus erejéig az orosz alkotmány előírásai miatt egy cikluson át Dmitrij Medvegyev volt az elnök). Mi történhetett abban a kurta néhány percben, amitől az eredendően oroszellenes, egyébként is gyanakvó Orbán Viktor hirtelen oroszbaráttá vált?

Nem tudjuk, és ha tudnánk, sem volnánk képesek bizonyítani...

De van ennél még egy fokkal veszélyesebb fordulat is a Meduza írásában. Ha az igaz, akkor tudjuk mától, mivel tartják sakkban a magyar miniszterelnököt.

„Több népszerű elmélet is létezik Orbán Viktor ilyen oroszbarát politikára való átállásának magyarázatára. Az első szerint az orosz hatóságok zsarolhatják a magyar miniszterelnököt: 2017-ben a The Insider feltárta a kapcsolatát Szemjon Mogiljevics orosz és ukrán keresztapával, bűnözőfőnökkel, aki az 1990-es években Budapesten élt, és 2008-ban Moszkvában vették őrizetbe (később szabadon engedték). Orbán 1994-ben, a parlamenti választások előtt kaphatott egy bőröndöt egymillió német márkával Mogiljevicstől; az orosz hatóságok állítólag birtokában van egy videofelvétel, amely ezt igazolja.”

Ejha. Hogy is van ez, hol az az Insider-írás? Itt. Van ebben még durvább is. Megszólalt annak idején az Insidernek Dietmar Clodo is, aki Pintér Sándorról azt mondta, a kilencvenes években havi tízezer német márkát kapott Mogiljevicstől, hogy a magyar rendőrség ne okvetetlenkedjen feleslegesen.

„Clodo vádjait könnyű figyelmen kívül hagyni, mert ő egy olyan ember, akinek finoman szólva sem feddhetetlen a hírneve. Más a helyzet, ha a vádak dokumentáltak. És Mogiljevics pontosan az a fajta ember, aki ezt a megerősítést megkaphatja. A valódi ok, amiért a borítékokat Clodo otthonában kellett átadni a magyar politikusoknak, és nem az utcán, nem az volt, hogy féltette a pénz biztonságát. A pénz átadásának folyamatát Clodo otthonában egy rejtett kamera „biztosításként” lefilmezte, és a felvételeket átadták Mogilevichnek.”

Akkor már érthető néhány eddig homályos mozzanat 1998-ból, De menjünk tovább.

„Mogiljevicset még 2008-ban letartóztatták Moszkvában, adócsalás gyanújával. Mogilevics másfél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd 2009 júliusában szabadlábra helyezték, és az ellene indított eljárást „bizonyítékok hiányában” hamarosan megszüntették. Dietmar Clodo szerint Mogilevicsnek a szabaduláshoz meg kellett válnia bizonyos vagyontárgyaktól, és a Kremlnek is szívességet tett azzal, hogy kompromittáló bizonyítékokat szolgáltatott Orbán Viktorról.

„Sajnálatos módon Orbán mostanra bábuvá vált, aki Putyin parancsait követi” – mondta Clodo a The Insidernek. Az üzletember meg van győződve arról, hogy Mogiljevics a szabadságáért cserébe átadhatta a kompromittáló felvételeket Nyikolaj Patrusevnek. Mindenesetre Orbánt váratlanul meghívták Moszkvába, közvetlenül Mogiljevics letartóztatása után, és ekkor Orbán álláspontja éles fordulatot vett.”

Hát, ezt bizony nem tudtuk, pedig az Insider írása 2017. február másodika óta olvasható, nyilvánosan, bárki elérheti. Csak hát – nem magyarul írták. Eddig pontosan 5145 ember olvasta, ami még egy kisebb és magyar lapnál is erősen közepes eredmény lenne… De vajon igaz-e?

Ennek nem vagyok a megmondhatója. Nem vagyok sem Clodo, sem Mogiljevics, legkevésbé Orbán. A dolgok történhettek így és történhettek másként is: azonban ha és amennyiben így történtek, az egyszerű magyarázatot ad Orbán 2009-es pálfordulására.

A Meduza írása szomorkásan idézi fel a választási vereséget, azt, hogy sikerült az ellenzéket „háborúpártinak” aposztrofálni a köztudatban, majd dr. Győrffy Dóra közgazdászt idézi Orbán Viktor Zelenszkijt támadó beszédéről:

„Ez szégyen az egész magyar nemzet számára. Tudom, hogy ön oroszként megérti, hogy mit érzünk most. Mi is megértjük önöket.”

Ért itt már mindenki mindenkit. Ellenzéki magyar az ellenzéki oroszt, kormánypárti magyar a kormánypárti oroszt.

Csak azt nem hittem volna, hogy ennyire és ilyen mélyen értjük mi egymást.

Ismétlem: az Insider írása már több, mint öt éve jelent meg.

Hogy nem vettük észre?

Ezért érdemes oroszul olvasni...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN NYUGDÍJTAKARÉKOSSÁGI SZABÁLY MEGDŐLNI LÁTSZIK - EGYRE MAGASABB BEFIZETÉST VÁRNAK EL A PÉNZTÁRAK

AZ ÉN PÉNZEM

Szerző: B. VARGA JUDIT

2022.04.22.

Az idős korukra takarékoskodók számára mindenki a nyugdíjba vonuláshoz hátralevő idő alapján ajánl befektetési palettát. Mostanában azonban ez a régebben határozottan bevált szisztéma alaposan megdőlni látszik. A felpörgő infláció mellett alighanem ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak egyre magasabb havi befizetést várnak el.

A biztosítók rendre azt tanácsolják ügyfeleiknek, hogy befizetéseiket az infláció mértékével növeljék. Ez a szokás az önkéntes nyugdíjpénztáraknál még nem látható, de az tény, hogy a havonta félretett összegekbe mostanában alaposan belecsíp a pénzromlás. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az úgynevezett minimális tagdíj (ekkora befizetést várnak el havonta a pénztárak) egyre nő.

A legalacsonyabb tagdíj összege az idén emelkedett az Aegon és az Allianz, a Generali pénztárakban is (mindenütt egy ezressel). Az Erste ennek háromszorosát emelte, így ott a minimális tagdíj már 10 ezer forint. A Gyöngyház tavaly is emelt, most pedig egy kicsit ismét lépett. A legalacsonyabb tagdíj a korábbi 4,5 ezer forint helyett 5 ezer forint lett április elsejétől. A Pannóniában 4000-ről 6000 forintra emelkedett a minimum...

ITT OLVASHATÓ

A NYUGDÍJRENDSZER GORDIUSZI CSOMÓJA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2022.04.22.

Ebben az írásban áttekintem a Fidesz 12 éves nyugdíjpolitikáját, és vázolok egy észszerű programot, amely a gordiuszi csomót kibontaná.

Előhang

Az elmúlt fél évben kiváló szakemberekkel együtt sokat dolgoztam az egyesült ellenzék nyugdíjprogramján. Bár a választási vereség után ez a munka most megszakad, idővel folytatni kell, mert a nyugdíjbomba ketyeg tovább. Írásomban irányokat szeretnék mutatni a folytatáshoz. Előre is elnézést kérek az Olvasótól, hogy nem tudom egy csapással átvágni a magyar nyugdíjrendszer gordiuszi csomóját, helyette megpróbálom kibogozni az összegabalyodott szálakat.

Mielőtt belemennék a részletekbe, leszögezem, hogy minden sikere ellenére a Fidesz önkényes nyugdíjpolitikája egyáltalán nem észszerű. A nyugdíjasok zöme jobban járna, ha az ellenzéki nyugdíjprogram alapján reformálnák meg a nyugdíjrendszert. Félek, hogy visszaélve túlhatalmával a Fidesz most sem veszi majd a fáradságot, hogy javítson a nyugdíjrendszer működésén. Talán csak egy gazdasági válság (mint amilyet a 2020-as világjárvány okozott) kényszeríti reformra, leginkább egy újabb csodafegyver bevetésére (mint amit a 13. havi nyugdíj feltámasztása jelentett). A gazdasági kilátások persze borúsak, de a következő évekre a költségvetés nyugdíjproblémáját enyhíti, hogy nagyon kis létszámú évjáratok mennek nyugdíjba, és a halandóság javulása is megállni látszik.

Nem vagyok sem politikus, sem reklámszakember. Ebben az írásomban is csak józan (de nem kőszívű) közgazdasági elveket próbálok követni és a nemzetközi tapasztalatokat hasznosítani. Az alábbiakban bírálom a Fidesz nyugdíjpolitikáját, és hasznosítva az ellenzéki programot vázolok egy szabványos, a nemzetközi trendeket követő reformkeretet, amelyben a kidolgozandó részletek elhelyezhetők...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

PUTYIN, ORBÁN – KÉT JÓ BARÁT - LENGYEL LÁSZLÓ ÉS SZ. BÍRÓ ZOLTÁN BESZÉLGETÉSE

NÉPSZAVA
Szerzők: LENGYEL LÁSZLÓ, SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2022.04.23.

Lengyel László: Meglepetésre a kétharmados győzelem és a háború ellenére is kitart a Putyin-Orbán kapcsolat és ez elgondolkodtat a két ország közötti viszony jellegéről. Vajon egy nagyhatalom és csatlós országa, egy birodalmi központ és perifériája közötti politikai, titkosszolgálati és korrupciós hálózati fölé-alárendeltségi viszonnyal van-e dolgunk? És a Putyin-Orbán kapcsolat a birodalmi vezér-tartományi alvezér, patrónus-kliens, vezető-alárendelt, mintaadó-utánzó viszonya? A rideg realista Orbán tudja, hogy a gazdaságban Magyarországot minden Németországhoz és az EU-hoz köti, Oroszországtól nem remélhet semmit, amivel megoldhatja gazdasági problémáit. Mégis Putyint hívja fel először győzelme után. Lehetséges, hogy nem két ország, hanem Putyin-Orbán személyi kapcsolatról van szó, nevezetesen a Magyarországon személyes egyeduralmat gyakorló Orbán Viktor titkosszolgálati vagy korrupciós aktákkal Vlagyimir Putyin kiszolgáltatottja?

Sz. Bíró Zoltán: Nem tudjuk. De, mert nincs olyan világos és egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy miért kell az Ukrajna ellen indított háború után is Putyin mellett kitartani, meglódul az ember fantáziája. Ha a szívélyes személyes kapcsolatnak a háború előtt sem volt a magyar politikai közösség nagy többsége számára semmiféle haszna, és Oroszország olyan kivételes technológia tudás birtokában sincs, ami a feltűnő szívélyességet indokolhatná, vagy legalábbis a háború előtt indokolhatta volna, akkor óhatatlanul felébred a gyanú, hogy a háttérben valamilyen titkolnivaló ok áll. Az is nyilvánvaló, hogy nem az olcsó gázért kell Putyin kegyeit keresni, mert mi sem kapjuk azt olcsóbban nyugati szövetségeseinknél. Egy ideig jóhiszeműen azt gondoltam, hogy az orosz elnök azért lehet fontos Orbánnak, mert abban bízott, hogy elé állva maga is nagyobbnak és erősebbnek tűnhet. Olyannyira nagynak és erősnek, hogy az európai szélsőjobboldal kész lesz a magyar miniszterelnököt, egy relatíve kis ország első emberét vezéreként elfogadni. De ki gondolhatja az Ukrajna ellen indított és semmivel sem igazolható háború után, hogy Putyin elé állva a valóságosnál nagyobbnak tűnhet? Nem tudom, hogy mi lehet az a számítás, ami miatt Orbán továbbra is kitart Putyin mellett. Vagy tényleg lehetséges lenne, hogy nem ő dönt erről? Ha ez lenne a helyzet, az azt jelentené, hogy a miniszterelnök kiszolgáltatottságának következtében Magyarország már egy ideje nem alanya, hanem csupán tárgya a magyar-orosz kapcsolatoknak...

ITT OLVASHATÓ

SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOTT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.24.

Ült a férfi a jászberényi Ferencesek terén a padon, és nézte az emlékmű oldalát, amit megszépített. Olyan szürke volt rajta a csatajelenet, amelyen hajdanvolt magyar hős ütötte a törököt. Szürke volt a kardjuk, szürke volt a pajzsuk és a ruhájuk. Szürke volt a háttér, nem volt kék az ég és zöld a fű, így a férfi képzeletében, ha az emlékmű oldalán lévő csatajelenetre gondolt, a madarak sem csácsogtak, felhők sem szállak az égen, így az sem juthatott eszébe, hogy lehetne ő is kamikázé. Jobbítani kell a dolgokon, vélte a férfi, miután nagyon sokáig nézte a nagy szürkeséget, az élettelen követ, és döntött, hogy ez így nem maradhat, hogy cselekedni kell, mert fölzabálja őt a színtelen világ, a térkövek és emlékművek, a szürke verebek és a még szürkébb galambok.

Elsétált tehát az írószerboltba, ahol ecsetet vett, festéket és színes filctollakat, meg ragasztót is. Hogy ez utóbbit miért, azt még maga sem tudta, de jó, ha van az embernél, erre gondolt, adódhatnak helyzetek, amikor szükség lehet rá. Mindeme készségekkel a zsebében és szép szándékokkal a szívében ballagott vissza aztán az emlékműhöz kifesteni-színezni a török és magyar vitézt, a kardjukat, a pajzsukat és a ruháikat nekik. Gondosan dolgozott, ügyelve, hogy ne folyjon egymásba a festék, tiszták legyenek a vonalak és élesek a kontúrok. A háttér zöld lett, a magyar vitéz haja sárga-szőke, nadrágja piros, mentéje kék, kis piros paszománnyal, csak a melle maradt szürke, de ez más nem lehetett, hiszen páncéling van rajta.

Ütötte a törököt a színes vitéz, vágta a sárga kardjával, a rend és a dicsőség helyreállott, és szép is lett a színezés, mint boldogult úrfikorában, amikor buzdította is arra az óvónéni vagy az anyukája, hogy fössön, színezzen, rajzoljon, de most felnőve és kiábrándulva ilyet nem kér senki már soha tőle. Valljuk meg, gyerek lett az ötvenhárom éves férfi, és nincs ebben semmi csoda vagy különösség, mindannyian gyerekek vagyunk vagy szeretnénk lenni újra, lovagolni fűzfasípot fújva, hogy gyí lovam, gyí betyár, de fölzabál bennünket a szürke élet és az idő. Így ábrándolta vissza magát a férfi valaha volt időkbe, eszébe jutott az Egri csillagok, a regény meg a film. Meg az élete filmje is, úgy ült a kiszínezett csatajelenet előtt, mint sírok közt anyóka.

ITT OLVASHATÓ

A LUSTASÁGRA VALÓ JOG

MÉRCE
Szerző: PAUL LAFARGUE
2022.04.22.

...Furcsa őrület tartja fogva azoknak a nemzeteknek a munkásosztályát, ahol a tőkés civilizáció uralkodik. Ez az őrület olyan egyéni és társadalmi bajokat von maga után, amelyek már két évszázada gyötrik a szomorú emberiséget. Ez az őrület a munka szeretete, a munka dühödt szenvedélye, amely egészen odáig megy, hogy kimeríti az egyénnek és ivadékainak életerőit. E szellemi eltévelyedés ellen a papok, a közgazdászok, a moralisták nemcsak hogy nem tiltakoznak, hanem ellenkezőleg, a szentek-szentjévé nyilvánították a munkát.

E vak és korlátolt emberek bölcsebbek akartak lenni istenüknél, e gyönge és megvetendő emberek rehabilitálni akarták azt, amit istenük elátkozott. Én, aki sem kereszténynek, sem közgazdásznak, sem erkölcsösnek nem vallom magamat, én az ő ítéletüktől isten ítéletéhez fellebbezek; az ő vallási, közgazdasági, szabadgondolkodó erkölcsük prédikációitól a munka szörnyű következményeihez a tőkés társadalomban.

A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.

Hasonlítsuk csak össze Rothschild lóistállóinak kétkezű szolganépsége által ellátott telivérjeit a normandiai majorság nehézkes igavonójával, mely földet művel, trágyát hord, betakarítja a termést. Csak nézzük meg a nemes vadembert, akit a kereskedelem misszionáriusai és a vallás kereskedői még nem rontottak meg kereszténységgel, szifilisszel és a munka dogmájával, utána pedig nézzük meg a mi nyomorúságos gépkiszolgálóinkat...[1]...

ITT OLVASHATÓ

KÉT HÓNAPJA INDULT AZ OROSZ INVÁZIÓ: MEDDIG TARTHAT A HÁBORÚ? - A HÉT VIDEÓJA

MFOR
Szerzők: IZSÓ MÁRTON, KÁNCZ CSABA
2022.04.23.

Ukrajna egyre inkább egy proxy-háború színterévé válik kiváltva Moszkva mellett Ankara és Peking kritikáját is. De hova is áll az Orbán-kormány? Káncz Csaba külpolitikai elemző videó-interjúja.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MÉG KEVESEBB FIATAL TÖRHET KI A SZEGÉNYSÉGBŐL A SZIGORÚBB FELVÉTELI SZABÁLYOK MIATT

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2022.04.23.

Az általános felsőoktatási felvételi eljárás új követelménye lett 2020-ban az emelt szintű érettségi és 280 pont elérése, ezek hiányában újabban csak a gyakorlati vizsgát megkövetelő alap- és osztatlan képzésekre jelentkezhetnek a felvételizők. A szabályok módosításával – és a fenntartói modellváltással – egybeesett a felsőoktatási jelentkezések csökkenése két éve, amivel megtört a felvételizők számának évek óta tartó növekedése. Vit Eszter és Holb Éva nemrégiben megjelent tanulmányukban részletesebben is megvizsgálták, hogy a felvételi követelmények és körülmények változása, illetve a jelentkezők számában bekövetkezett trendforduló összefügghetnek-e egymással.

A kutatók megállapítása szerint a szigorodó követelmények vélhetően hatottak a jelentkezőszámok csökkenésére, a visszaesés ugyanis a közvetlenül az érettségi után álló csoportokban volt jelentős, miközben az érettségizők számának változásával nem mutat összefüggést. A területi adatok elemzéséből kiderül továbbá, hogy a a felvételi követelmények változása tovább mélyítheti a regionális és ­társadalmi egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 2015 és 2019 között ugyanis még átlagon felül növekedett az általános felvételi eljárásban jelentkezők száma, a 2019 és 2020 közötti visszaesés azonban nagyobb mértékben érintette ezeket a területeket, mint a fejlettebb térségeket. A 2020 és 2021 közötti változások arra engednek következtetni továbbá, hogy

a hátrányos helyzetű kistérségek esetén tartós maradhat a jelentkezők számának visszaesése.

A felsőoktatás elérhetősége ugyanis a család anyagi hátterén és a középiskola minőségén is múlik. Jobb érettségi eredmények eléréséhez gyakran pénzbeli ráfordítást igénylő különórák szükségesek, míg a különböző középiskola-típusok is változó mértékben készítik fel a tizenéveseket az érettségi vizsgákra: a természettudományi tárgyak eseteiben például egyértelmű a gimnazisták előnye a magasabb óraszámok miatt...

ITT OLVASHATÓ

A TGM-HATÁS: INGYENESEN OLVASHATÓK A MÁRCIUSI KONFERENCIA ELŐADÁSAINAK SZÖVEGEI!

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2022.04.23.

Március 25-én az ELTE BTK Filozófia Intézete és Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete Tamás Gáspár Miklós tiszteletére egész napos konferenciát rendezett. A TGM-hatás névre keresztelt konferencián – amelyről a Mérce Facebook-oldalán is megjelent közvetítés alább tekinthető meg – számos szakértő és pályakezdő kutató elemezte korunk egyik legmeghatározóbb magyar filozófusának számító, a Mércén is rendszeresen publikáló Tamás Gáspár Miklós  életművét.

Az eseményen többek között Radnóti Sándor, Kiss Viktor, Marosán Bence, Borbély András (ő távolmaradása miatt utólag küldte el tervezett előadásának szövegét), Bagi Zsolt, Erdélyi Ágnes, Adorján István, Forczek Ákos, Kőrösi Boglárka, Kapelner Zsolt, Kövesdi Veronika, Sipos Balázs, Selyem Zsuzsa elemezte TGM munkásságát.

A TGM-hatás konferencián elhangzott előadások rövidített változatai az Élet és Irodalom weboldalán most ingyenes elolvashatók!

Tamás Gáspár Miklósnak több mint 20 év után tavaly februárban új könyve jelent meg Magyarországon. Az Antitézis c. kötet 13, zömmel először angolul publikált, majd pedig számos más nyelvre lefordított marxista tanulmányt tartalmaz, amelyek 2001 és 2020 közt keletkeztek. A kötetet Sipos Balázs szerkesztette, valamint ő fordította le vagy fordította újra a kötet több szövegét is. A kötet megjelenése kapcsán lapunk interjút is készített TGM-mel, a Mérce újságírója, Lehoczki Noémi pedig recenziót is írt az Antitézisről.

Tamás Gáspár Miklós 2018 novemberének végén lett 70 éves, a Mérce csapata pedig ebből az alkalomból összegyűjtötte TGM életművének néhány kiemelkedő írását. Az összeállításunk itt olvasható.

ITT OLVASHATÓ

VESZTEGETÉS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN, NIKOLA GRUEVSZKI 7 ÉV BÖRTÖNT KAPOTT - AZ ÁTLÁTSZÓ LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.04.22.

Telex: Hét év börtönbüntetésre ítélték Szkopjéban a Magyarországon menekültstátuszt élvező Nikola Gruevszkit

Sikkasztásért hét év börtönbüntetésre ítélte egy szkopjei bíróság Nikola Gruevszki volt északmacedón miniszterelnököt, aki jelenleg Magyarországon menekültstátuszt élvez. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a vádlottaknak joguk van fellebbezni. Gruevszki 2018 novemberében a magyar kormány segítségével menekült Magyarországra, hogy elkerüljön egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt korábban kiszabott kétéves letöltendő börtönbüntetést.

Építészfórum: Kiemelt beruházás lett az OPNI helyén megvalósuló nemzetközi magániskola

Az április 19-i Magyar Közlönyben jelent meg egy kormányrendelet, ami alapján kiemelt beruházássá nyilvánították az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet helyén megvalósuló iskolafejlesztést, valamint meghatározták a rá vonatkozó sajátos beépítési szabályokat és egyedi építési követelményeket. A 41 hektáros területen álló, 39 ezer négyzetméternyi, egyre rosszabb állapotú műemlék épületkomplexum sorsában 2020-ban állt be új fordulat, amikor egy törvény alapján az ugyanakkor létrehozott Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe került ingyenesen mint “közfeladat ellátásához szükséges terület”.

Hvg.hu: Minisztériumi vesztegetési botrány: már hat gyanúsított van, öten letartóztatásban

Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy pályázatokkal kapcsolatos hivatali vesztegetés ügyében – ismertette a bírósági döntést közleményében a Fővárosi Törvényszék. A héten kirobbant, a Pénzügyminisztériumnál és a Miniszterelnökségnél dolgozókat érintő, uniós pályázatokkal kapcsolatos visszaélés és vesztegetés gyanú miatti ügyben a gyanú szerint a terheltek közül négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak, illetve cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára.

Népszava: „Kész, vége, elveszik a tópartot a balatonaligaiaktól!”

A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára.

24.hu: A magánegészségügyben tűnt fel Papcsák Ferenc, üzlettársa korábbi klinikáját lerohanta a rendőrség

Szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozik az az üzleti vállalkozás, amelynek Papcsák Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöke is résztulajdonosa lett egy másik társaságon keresztül – tudta meg a lap. A korábbi fideszes országgyűlési képviselő egyszemélyes cégével az Agora Medical Center Kft.-ben szerzett tulajdonrészt. A cég többségi tulajdonosa Vereczkey Attila orvos, aki azt a főként mesterséges megtermékenyítésre szakosodott klinikát is vezette, amit 2019-ben megszállt a rendőrség. Akkor az orvos lakásán is házkutatást tartottak a nyomozók, és emberi test tiltott felhasználásának üzletszerűen elkövetett bűntette gyanúja miatt indítottak eljárást. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg is tart.

ITT OLVASHATÓ

„A FIDESZ ÚJABB JOGCÍMET TALÁLT ARRA, HOGY A KORMÁNY MINDENFÉLE KÜLSŐ KONTROLL NÉLKÜL HOZZON INTÉZKEDÉSEKET”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.04.23.

Korlátlan hatalmat, mindenre kiterjedő felhatalmazást szeretne magának az Orbán-kormány – állítja Majtényi László alkotmányjogász és Pásztor Emese, a TASZ munkatársa.

– A Fidesz újabb jogcímet talált arra, hogy a kormány mindenféle külső kontroll nélkül hozzon intézkedéseket – így minősítette Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a kormányinfón elhangzottak.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy a járványhelyzet miatt bevezetett veszélyhelyzet május 31-én megszűnik, de a szomszédban zajló háború miatt a kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet tényállásának kiegészítését a humanitárius katasztrófa, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Remélhetőleg nem kell majd élni ezzel az eszközzel, de meg kell teremteni a lehetőségét – jegyezte meg Gulyás Gergely.

Majtényi László lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az alkotmányosság elvekből és szabályokból áll össze, mindkettő egyaránt fontos. Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét és korábbi köztársasági elnököt idézte: a kétharmad nem egyszerű törtszám. Az alkotmányozás nem kizárólag a többségre tartozik, a munkába – megegyezésre törekedve – be kellett volna vonni az ellenzéket is. A Fidesz ezt elmulasztotta.

Ha eltekintünk az elvi megközelítéstől, és csak a technikai, formai szempontokat nézzük, akkor kétharmados többsége birtokában a Fidesz azt csinál, amit akar.

Az Orbán-kormány – folytatta Majtényi László – technikai értelemben többé-kevésbé tartotta magát az alkotmányos szabályokhoz, amikor nem volt kétharmados többsége, nem próbálkozott kétharmados támogatottságot igénylő törvények elfogadtatásával. Igaz, időnként kijátszotta a kétharmados szabályokat. Amikor azonban ez az akadály is elhárult, gátlástalanul visszaélt hatalmával, visszaélt az általa létrehozott különleges jogrend és a rendeleti kormányzás biztosította lehetőségekkel – állította Majtényi László.

A járványügyi nyilvántartásba bejelentkezett állampolgárok számára hazug tartalmú politikai propagandát küldtek ki – említett egy példát a sok közül. Sorra születtek olyan intézkedések, amelyeknek hiányoztak a törvényi feltételei. Az alkotmányos korlátok puszta látszatlétezésben működnek...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.04.22.

P U B L I C I S Z T I K A

Szilágyi Ákos: 

Temetési beszéd
Szkárosi Endre barátom halálára

Kovács Zoltán
Innen szép nyerni

Nézem és olvasom a választási vereségről szóló elemzéseket, ezekből annyi derül ki egyértelműen, hogy nincs egyetértés, mi okozhatta elsősorban az ellenzék súlyos kudarcát. Vannak visszatérő elemek, mint például a kormánysajtó túlsúlya, a vidéki jelenlét hiánya, a kormányfő háborúval kapcsolatos hazudozása vagy a kormányzati osztogatás korábbi választásokhoz képest is esztelenebb mértéke. Ez valószínűleg mind igaz, más kérdés, hogy ezek az elemek – a háborúval kapcsolatos, alighanem a kegyeletet is mélyen sértő kormányfői kijelentések kivételével – várhatóak voltak. A minden korábbit meghaladó pénzszórás sem lehetett váratlan, a kormánysajtó túlsúlya pedig az elmúlt három Fidesz-ciklus alatt vált nyomasztóvá. Igaz, már az első négy év után sem lehetett vitás, hogy az egykor sajtópluralizmust követelő, független közmédiát meghirdető valamikori fiatal demokraták teletömik saját embereikkel a valami tragikus félreértés folytán még mindig köztévének és közrádiónak nevezett, amúgy szimpla pártközpontú agitpropszervezetekké süllyesztett csatornákat. Ezekről újabban igen nagy disznóságok kerülnek napvilágra, különösen a nevében még mindig közszolgálatiságot sejtető távirati irodáról, a kézzel irányítás napi rutinjától a szívességi kérésekbe bújtatott kormánymegrendelésekig.Tovább

Tömpe István
Megbukott valóság

A NER Zuckerberget megelőzve megteremtette a magyar metaverzumot. Előre rögzített jellemek, jók és rosszak, ámuló polgárok és a vezér. Agresszió, várakozási lista, háború, halál, járvány, infláció csak nyomokban bukkan fel. Az alaptörténet mindig ez: kitartó gonoszok és győzedelmes hősök küzdelme a vezér irányításával. Jellemfejlődés nincs, Tom és Jerry szerkezetű világ ez, csak nem olyan szórakoztató.Tovább

Herman János
Hazánkba szakadtunk

Gadó Gábor
Levél a győztesnek

Váncsa István
A szívnek parancsolni nem lehet

Sarkadi Balázs
Van-e COVID–19-járvány Magyarországon?

Darvasi László
Az EP-megálló

Ádám Péter
Francia elnökválasztás 2022

Aki április 10-én a szavazófülkében Marine Le Pen nevét tette a kék borítékba (vagyis a francia választók nem kevesebb mint 23,15 százaléka), és aki az április 24-i második fordulóban is a Nemzeti Tömörülés vezetőjére szavaz, az tudhatja, mire adja voksát. Marine Le Pen ugyanis, bár a ködösítés sem idegen tőle, Mon projet présidentiel című brosúrájában világosan kifejtette az ország átalakításával kapcsolatos elképzeléseit, sőt, a legfontosabbakat – François Mitterrand 110 javaslatához hasonlóan – 22 pontban is összefoglalta. A terv, ami a két dokumentumból kirajzolódik, ijesztő „az emberi jogok hazájára” nézve. Marine Le Pen idegengyűlölő és tekintélyelvű elnöki programja megvalósulása esetén kiírná Franciaországot az európai demokráciák közösségéből.Tovább

Molnár Erzsébet
Kagyló

Simonovits András
A nyugdíjrendszer gordiuszi csomója

Ebben az írásban áttekintem a Fidesz 12 éves nyugdíjpolitikáját, és vázolok egy észszerű programot, amely a gordiuszi csomót kibontaná.Tovább

Várkonyi Benedek
A gyűlölet harcai

Látjuk, a huszonegyedik század már kezd szépen hasonlítani a huszadikra. Elirigyelte tőle a háborút, és némelyek – talán sokan is – nosztalgiával gondolnak vissza a régi, hadiérzülettel teli időkre. Azt hittük, hosszú lesz a béke; de hát, ha a történelem kis léptékét nézzük, hosszú is lett. Akkora háború, mint amit Ukrajna ellen indított Oroszország, háromnegyed évszázada nem volt a Földön, igaz, 1945 után rá is fért az emberiségre a pihenés, a náci Németország keltette világkatasztrófából még máig sem tért magához teljesen.Tovább

Verebes István
A jelenvaló telhetetlenség
(és nem csak színházi viszonylatok között)

Sumonyi Zoltán
„Keresztény vagyok és demokrata”
Görgey Gábor halálára

V I S S Z H A N G

(Közreadja: Tábor Ádám)
Posztaranygarde János
Magyarország, aranybánya – Posztpetőfi Sándornak, régi barátsággal

Fábri Ferenc
Az emberarcú

Lázár György
Orsi

Lantai András
A hatóság válaszol

P Á R A T L A N

msz
TALÁLKOZÁS

pá- ti-
KIS MAGYAR FOCI

-hg-
LÁTVÁNYOS

aha
MESEORSZÁG

Beck Tamás
NDK ÉS NER

MCs.
SZOMORÚ ISMÉTLŐDÉS

Csabai
ÁLDÁS, BÉKESSÉG

-hg-
TÁMOGAT

Gyárfás Endre
A HŐS ÉS A KIRÁLYNÉ

-hágé-
BEAVAT­KOZÁS

Ráczkevy-Eötvös Ágnes
KACSALÁB-MESE

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2022/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.04.22.

F E U I L L E T O N

Bartha Judit
Az elveszett ökoparadicsom
avagy meséld tovább Margaret Atwood MaddAddam-történetét

I N T E R J Ú

Antal Nikolett
Kapcsolat a valósággal
Beszélgetés Kormányos Ákossal

K R I T I K A 

György Péter
Csodálatos történet?
A sztálinizmus mélyén

(Csodálatos történet?, Kassák Múzeum, 2022. január 28. – május 29.)

A kiállítás nem foglal állást a direkt, aktuális politikai kontextusok bármelyikének megfelelően. Amit látunk, olvasunk, megfelel Roland Barthes Semlegesség normájának, elvének. S épp ez teszi lehetővé, hogy az az emberi dráma, amelyet megértek, azok számára is igaz legyen, akiknek semmi közük nem volt, s ma sincs, a kommunizmushoz. Így válik igazzá a nagyszerű amerikai történész, Stephen Kotkin műve, a Magnetic Mountain, Stalinism as a Civilization. S ennek lettek az áldozatai azok, akik a hívei voltak egykoron.Tovább

Báron György
Cukorlemez

(Licorice Pizza. Amerikai film. Rendező-forgatókönyvíró: Paul Thomas Anderson)

Paul Thomas Anderson ezekben a rövid jelenetekben erősebb, mint a történetmesélésben; nem véletlenül a mozaikokból építkező Magnóliák a legjobb filmje. A Licorice Pizza mélyebb és sekélyesebb epizódjainak dramaturgiai kanyarjaiban a sztori darabjaira esik szét.Tovább

Molnár Zsófia
Névmágia

(Ingmar Bergman: Jelenetek a bábuk életéből, Örkény Stúdió, február 25.)

Ördög Tamás jól érti ezt a nyelvet, az alattomosan parázsló „katasztrófákét”, ha úgy tetszik, a kiégés drámáit (a jelenség – nevezzük spleennek, melankóliának vagy burnoutnak – nem új keletű, kibányássza példának okáért Ibsenből és Csehovból is), azokat az emberi helyzeteket, amelyekben nem sok kell, hogy belobbanjanak. Kicsiben vagy nagyban, privátim vagy szociálisan, lényegében mindegy.Tovább

Rákai Zsuzsanna
Mai zene

(Le Concert des Nations, La Capella National de Catalunya, Jordi Savall – Beethoven Révolution, Symphonies 6 à 9, Alia Vox, 2021)

A felvételről mindvégig sugárzik az az alapvető meggyőződés, amelyet a katalán művész régóta szeret hangoztatni, nevezetesen, hogy aki régi hangszereket, régi műveket kutat fel, és az alkotásokhoz hű, korabeli előadási gyakorlat elsajátításával próbálkozik, az igazság szerint nem régi zenét ad elő. Csak a kotta régi, amit olvas, a zene azonban szükségszerűen mai. Ha ugyanis nem volna az, nem lenne képes arra, hogy releváns élményt nyújtson a hallgatóságnak.Tovább

Fáy Miklós
Andrássy úti fák

(Wagner: Parsifal – Magyar Állami Operaház, április 15.)

Az egész koncepció minden kiábrándultsága ellenére nagyon is gyakorlatias, ezzel az elképzeléssel rengeteg kellemetlenséget takarít meg magának a színpad, nem kell az ősz, pocakos Kovácsházi Istvánt kamasszá változtatni, arra van külön ember, aki nem énekel, Kovácsházi István meg csak emlékezik a régi szép időkre. Egyébként elég szépen emlékezik, végigénekli a röpke öt órácskát, és csak néha mászik bele a hangja az orrába, nehéz az elismerőkön kívül más szavakat találni a teljesítményére.Tovább

A szerző további cikkeiGrecsó Krisztián
A 13. stáció


(Vatikáni keresztút, Vatican News, április 16.)

Az idei vatikáni keresztút rendhagyóan alakult. Talán a legszebb stációjánál, a tizenharmadiknál, amikor az ifjú Jézust leveszik az keresztről, és az édes fiát sirató Mária ölébe fektetik, a gyermekét elveszítő édesanya megrázó képének idején, két asszony vitte a keresztet, és nézett egymás szemébe. Egy ukrán és egy orosz nő.Tovább

A szerző további cikkeiKárolyi Csaba
Nincs közmédia

(A közmédia szó használata múlt héten a Klubrádióban.)

Ami ma Magyarországon van, az nem közszolgálati média. Akkor mi a jó szó rá? Először azt gondoltam, hogy: állami média. De ez sem igazán jó, mert az állam nem azonos a kormánnyal, az állam jogállamban pozitívabb kifejezés, mint a kormány, az állami médiában garantálva volna a kormánytól való távolság is. Ez nálunk ma nem így van.Tovább

A szerző további cikkeiCsuhai István
Sajtból van a Föld

James McBride: King Kong diakónus. Fordította Pék Zoltán. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 423 oldal, 4499 Ft

A King Kong diakónus valójában szívből szóló, szemkápráztatóan színes és könnyed mese egy olyan író előadásában, aki a világát testközelből ismeri, regénye mégis a fantázia diadala a maga mesebeli igazságaival és végső, a jó diadalára kihegyezett, ugyancsak mesebeli és világos elrendezettségével.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Kutasy Mercédesz
Ex libris

Pecsuk Ottó: Pontos. Természetes. Érthető
Nádasdy Ádám: A csökkenő költőiség
Kappanyos András: Túl a sövényen
Gulyás–Mudriczki–Sepsi–Horváth (szerk.): Klasszikus művek újrafordítása

Márjánovics Diána
MM-hommage

Dicső Zsolt és Liebhauser János (szerk.): „Átfénylik rajtuk”. Antológia Mészöly Miklós 100. születésnapjára. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 189 oldal, 3500 Ft

A Mészöly-centenárium – melynek alkalmából a Kalligram a rendkívül izgalmas elgondolás szerint felfrissített, fiatal és középgenerációs szerzők margináliáit jegyző Párbeszédkísérlet második kiadása mellett jelen antológiát is megjelentette – számos tanulsággal szolgált. Az évfordulóhoz kötődő rendezvények és kiadványok sora cáfolni látszik a vélekedést, miszerint a magyar próza alakulástörténetében kiemelkedően fontos szerző ma kevésbé volna jelen a köztudatban. A centenáriumhoz kötődő, kifejezetten a kultusz fenntartását segítő munkák némelyike – köztük az „Átfénylik rajtuk” című kötet – azoknak a megnyilatkozásoknak a jelentőségét is igazolja, amelyek Mészöly személyiségének és írásművészetének hatásáról szólnak.Tovább

D. Magyari Imre
Kényszerhelyzetek

Ross Károly: Velem vagy, ugye? Napkút Kiadó, Budapest, 2021, 200 oldal, 2490 Ft

Ross (tárca)novelláinak egyik nagy értéke a szűkszavúság, az elhallgatás. Az sincs kimondva, hogy mi történt a mama fiával, meghalt vagy lelépett; mindegy is már. A fő, hogy van cél, látszik a jövő: „És én majd jövök, és lehet, hogy ugyanarra a buszra szállunk hazafelé, érted, kisfiam, az lesz ám az igazi boldogság!” Vajon hiszi is, amit mond? Ross vonzódik a hasonló kényszerhelyzetben vergődő emberekhez, a higgadt, látszólag szenvtelen elbeszélői hang mögött ott a részvét.Tovább

Gyárfás Péter
Élcsapat?

Műértők 2–3., Makláry Artworks Kft., Budapest, 2021, 2022, 357 és 321 oldal, 4990 és 6500 Ft

Az olvasó számára – még ha bizonyos (elő)ítéletei miatt nem is látja gáncs nélküli lovagoknak a gyűjtőket, kiderül, mennyi jó tulajdonság, rátermettség, kitartás, finesz, bizalomkeltő fellépés, erős idegek, nagyfokú kompromisszum és élethosszig tanulási készség szükséges a gyűjtői mesterséghez. És nem árt, ha van még pénz és szerencse is, amelyet az földrengésszerű váltás hozott el, amelyről forrásértékű beszámolókat is tartalmaznak a kötetek (Pátzay Vilma, Szekeres Anna), segítve a kontextus megteremtését. A szövegek amúgy is érdekes történelemleckék – oldalnézetből.Tovább

Margócsy István
Nincstelen istenek

Az ÉS könyve áprilisban – Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Idÿllek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 147 oldal, 2999 Ft

Bukolikatájban járunk, utasítja az olvasót a kötet címe, ám e tájban sok mindent találhatunk, csak éppen pásztoridillt nem. Szegény falu nyomorúságos életének kellem és báj nélküli mindennapjairól szól az ének, szenvedő és kiszolgáltatott emberek (és állatok) szomorú sorsainak töredékei villannak fel – csak éppen az hiányzik e nagyvilággal, városiassággal, civilizációval szembe állított rurális életből, amit a hajdani pásztoridill felkínált: a nyájas, természetbe belesimuló, szelíd érzelmesség nyugalma, a szerelmi enyelgés békés kielégülése – valamint ennek az állapotnak örömteli kiéneklése, dicsérete.

És persze a legnagyobb különbség: nem maga a pásztor énekel, hanem az e környezetből már eltávolodott emlékező, visszatekintő dalnok, aki már nem naiv módon mutatja és meséli a maga életét, hanem kívülről szemléli mindazt, amit hajdan magáénak kellett tudnia – emlékszik és értelmez, érzelmesen és kritikusan, egyszerre képviselvén az elfelejthetetlenség kényszerének személyességét, s a visszavonhatatlanul bekövetkezett eltávolodás/eltávolítás emelkedett személytelenségét.Tovább

Sinkó István
Természetközeli természet

(Fekete Szilvia kiállítása az Art 9-ben április 29-ig látható.)

Az Art 9 kis termében felsorakozott friss termés valóban friss. Eleven, élő és természetbarát. A bennünk élő természet barátja. Ő maga így írja le műveinek esszenciáját: „Ábrázolásaimban (...) szimbolikus jelentésén túl inkább specifikus, helyzeti jelentése van: a fa, annak törzse, gyökerei, sokasága.” Fekete képei már első látásra szerethető festmények.Tovább

I R O D A L O M

Csuday Csaba
Kijivi anzix

Wirth Imre
Éjjel rakéta lóg a porba

Zalán Tibor
Odessza
1973 ősze – 2022 tavasza

Kürti László
műemlék

Kürti László
pacemaker

Kürti László
hüllőhideg

Kürti László
kávéház kedden

Kiss Noémi
A ló és a komp

Saját történetem ez, ha valaki meséli az adventi vásárban, el se hiszem. Pedig ott vettem az első lószerszámomat, egy kantárt és a két pár meleg kesztyűt, hogy télen is tudjak vágtázni.

Ez a ló szerszám nélkül nőtt fel, ottfelejthették. Illetve korán elment a gazdája, nem sokkal azután, hogy Bogdányból áthozta a szigetre a kancát. Soha többé nem látták az embert. A kanca közös lova lett a falunak, mindenki a gondját viselte, azok mindenképpen, akik a mező közelében éltek. Fűvel, vadvirággal etették, ha mentek a komphoz. Volt, aki elvitte sétálni, tanítgatta, legelészett. Míg aztán egy szép napon el nem loptán, talán érte jött a gazdája, nem tudni. Állítólag Verőcére csempészte át valaki hajóval, de az sem biztos, hogy így történt. Egyszerűen szőrén-szálán eltűnt.Tovább

Jónás Tamás
Kívülálló

(17.) Hajnalban szoktam hazaérkezni Tildától a feleségemhez. Ott is alhattam volna, de nem akartam, hogy Tilda reménykedjen. Se csók, se szeretkezés. Juli úgy tudhatta, hogy minden éjjel megcsalom. Tilda pedig kínlódott, miért nem érek hozzá. Valójában mindkettőjüket megcsaltam, pedig egyikükkel sem feküdtem le.

– Már megint! Ne csörögj!

Ismeretlen helyzet, mintha részegen érnék haza. Sose hallottam még Julit így morogni. Ezek a szereplők nem mi vagyunk. Rá kéne kiabálnom, hogy miért nem őszinte, de hamar rájövök, hogy nekem is őszintébbnek kellene lennem, és csak azért nem vagyok, mert azt hiszem, ez nálunk a módi. Még az eltűnésemet se magyaráztam meg neki. Akkor már lemondtam róla, elkezdtem megszokni, hogy nem lesz feleségem.

– Van ez a lány – magyaráztam neki, és ezzel inkább megnyugtatni akartam, de neki ennyi akkor elég volt, hogy elbizonytalanodjon a válásban.

Nem kérdezte meg, ki ez a lány, hány éves, lefeküdtem-e vele, hol találkoztunk, mivel foglalkozik, szerelmes vagyok-e, kölcsönös-e – egyszerűen tudomásul vette. Amikor este elindultam Tildához, a gyerekek már aludtak, és ügyeltem rá, hogy ébredésük előtt érkezzek haza.Tovább

Beck Zoltán
a kehely

mezítláb lépett bele az elejtett pohár üvegdarabjaiba. meztélláb, ez jutott először eszébe, aztán meg az, hogy még három lépés a kanapé, minimum három, kevesebb lépésből nem lehet megúszni, ahol leülhet és megnézheti a talpát, keresztbe a lábat, egyiket a másikon, megfogja bokánál, hogy maga felé fordítsa. három lépés odáig, de az biztosan nem fog menni, hogy ő azt a fájdalmat ki nem bírja, hogy itt fog állni az idők végezetéig inkább, benne a szilánkokban, hogy mint egy hajótörött, a szilánkok szigetén marad, és ebben az esetben a szőnyeg a tenger, a hajót nem lehet magyarázni sehogy.Tovább

Bagó Tünde
Falusi levirátus

Bözsi kapája alatt hajnal óta sercegett a szárazságtól megkeményedett kukoricaföld felső rétege. Máskor gyűlölettel tekintett a végtelennek tűnő sorokra. De most nem. Most egyenesen öröm fogta el, amikor kendőbe burkolt fiatal fejét felemelte és végigfuttatta szemét a köblös földdarabon. Sok van még hátra. Döntenie kell, mire a nap délutánba fordul, mire a sorok eltűnnek a kapája alól.

Huszonkét éves volt, amikor a nővére bemutatta neki Pistát, akin úgy állt a Horthy-uniformis, mint Jávor Pálon a huszártiszti ruha a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmben. Rászabta a hadsereg. A továbbszolgáló tisztnek ez járt. Sehol egy gyűrődés, sorjáztak a kivasalt élek és villantak a fényes gombok. Még nevet is változtatott az egyenruha kedvéért. A gyűlölt román hangzású Suciuból magyar nevű Szűcs hadnagy lett. Mert Pista bizony igaz magyar volt. Horthy katonája.Tovább

Farkas Arnold Levente
A templom

Pócsmegyer, huszonegy augusztus tíz, kedd. Ma van Lócika névnapja. Szombaton kapott egy japán kardot, ami vasárnap eltört. A tévedés a boldogsággal találkozik. Holnap jönnek Barnáék. Eszter elolvasta a Kentaurt, amiről a Naplójában azt írja Cini, hogy erősen Szerb Antal hatását mutatja. A Hangok az űrbent próbáljuk. Rugalmasságra törekszem, mégis merev és rugalmatlan vagyok. Kellene írni egy regényt egy papról meg egy pizzafutárról. A pap egyedül él. Időnként pizzát rendel. Így találkozik a pizzafutárként dolgozó lánnyal. Ha én írnám, napló lenne, hol a pap naplóját olvasnánk, hol a lányét. Egyre többet beszélgetnek, egymásba szeretnek, egyébként nem történik semmi.Tovább

ITT OLVASHATÓ

MOZGÓSÍTÁSI GONDJAIK ELLENÉRE AZ OROSZOK A KELET-UKRAJNAI ANYAGHÁBORÚ NAGY ESÉLYESEI

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.04.22.

„Egy légy sem repülhet át a blokádon” – élt egy Sztálin által is kedvelt hasonlattal Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután csütörtökön arra utasította az orosz haderő-parancsnokságot, hogy ne ostromolják meg a mariupoli Azovsztal művek területén még magukat tartó, reménytelen helyzetben lévő ukrán védőket. A kiéheztetés hadászatilag racionális taktika lehet: Európa legnagyobb acélművének katonai bevétele idő- és áldozatigényes lenne, egy esetleges vegyi támadás pedig még tovább ronthatna az oroszok nemzetközi megítélésén. A később elfogott ukrán védők – főleg az Azov ezred tagjai – ellen viszont propagandaszempontból is jól jöhet egy esetleges koncepciós per a hivatalosan Ukrajna „nácitlanításáért” harcoló Moszkvának.

Mariupol csütörtökön – idő előtt – bejelentett „felszabadítása” azzal együtt is a háború eddigi legnagyobb, odahaza eladható kommunikációs sikere orosz szempontból, hogy a város elfoglalása majdnem két hónapig tartott, és az azovi góc miatt az valójában még nem is teljes. A háború előtt félmilliós, mára rommá lőtt tengerparti város több okból szimbolikusan is fontos volt az oroszoknak: Sojgu hadügyminiszter győzelmi kommünikéjében most azt hangsúlyozza, hogy az ukránok onnan Tocska-U rakétákkal támadhatták volna a szakadár népköztársaságokat. Ez a retorika jól passzol az orosz álláspontba, hiszen névlegesen az ő védelmükre hivatkozva indította el Oroszország február 24-én az általános támadást Ukrajna ellen.

Mariupol azonban nemcsak jelkép: elfoglalásával az oroszok megszilárdítják a donyecki területet a Krímmel összekötő széles „szárazföldi hidat”, amit a háború első szakaszában foglaltak el. E sáv birtoklásával az oroszok Dél-Ukrajna jelentős részét tartják ellenőrzés alatt, és innen további támadásokat és erőátcsoportosításokat hajthatnak végre.

Az orosz-ukrán háború e héten megkezdett új szakasza alapvetően új helyzetet, célokat és stratégiát jelent mindkét fél számára. Bár sporadikus rakétatámadások még a nyugat-ukrajnai Lviv, illetve Kijev környékén történnek továbbra is (elsősorban a katonai támaszpontok és infrastruktúra ellen, de előfordulnak civil célpontok elleni támadások is), és Mikolajiv-Herszon térségében is folytatódik az ukrán ellentámadás, a háború döntően most már Kelet-Ukrajnára korlátozódik. Elsősorban Donyeck és Luhanszk megyék idáig ukránok által ellenőrzött részeire, ahol a világ napok óta figyeli, hogy mikor kezdődik az átfogó, három irányból induló orosz támadás. Ez a hét elején nagyon intenzív tüzérségi előkészítéssel meg is kezdődött, ez azonban még csak az előjáték, amikor inkább még csak tesztelik és felderítik az ukrán állások gyengeségeit. Az átfogó támadás még előttünk van: a várakozások szerint ez egy olyan, nagyon súlyos áldozatokkal járó gigantikus anyag- és tankcsata lesz, amihez hasonló méretű évtizedek óta nem volt – a világban az 1973-as arab-izraeli háború, Európában pedig a II. világháború óta...

ITT OLVASHATÓ

JOGVÉDŐK SZERINT A MAGYAR MENEKÜLTÜGY SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNYA A KEVÉS HOZZÁNK BEADOTT MENEDÉKKÉRELEM

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2022.04.22.

A február 24-én kirobbanó ukrajnai háborúval nemcsak a fegyveres konfliktusok réme tért vissza több évtized után Európába, de az orosz invázió nyomán kibontakozó menekülthullámhoz hasonló humanitárius válsággal kontinensünknek a második világháború vége óta nem kellett szembenéznie. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (United Nations High Commissioner for Refugees – UNHCR) április 21-i adatai alapján már több mint 5,1 millió ember vált menekültté, vagyis a 44 milliós lakosságú kelet-európai ország 11,5 százaléka volt kénytelen elhagynia az otthonát a háború következtében.

Összehasonlításképen az országban egy évtizede dúló polgárháború nyomán Szíriát elhagyó több 6,8 millió menekült közül csupán egy millió érkezett Európába, de a térben közelebbi jugoszláv háború nyomán menekültté válók száma tíz év alatt sem haladta meg a két és fél milliót.

Az Ukrajnával közös határ miatt érthető módon a jelenlegi menekültválság Magyarországot is kiemelten érinti, az UNHCR szerint hazánkba legalább 480 ezer menekült érkezett a háború kirobbanása óta. A kormányzat álláspontja, hogy Magyarország minden háború elől menekülőt befogad – ezt az érvet a kormányzati kommunikáció azokkal a – nemritkán egyenesen Kijevből érkező – bírálatokkal szemben is szívesen felhozza, melyek szerint az Orbán-kormány nem mutat kellő szolidaritást az Oroszországgal háborút vívó Ukrajna irányába...

ITT OLVASHATÓ

ELSZÓLTA MAGÁT EGY OROSZ TÁBORNOK, MOLDOVA AGGÓDIK PUTYIN CÉLJAI MIATT - ITT VANNAK A HÁBORÚ LEGFONTOSABB HÍREI SZOMBATON

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.04.23.

A hét elején második szakaszába lépett Oroszország ukrajnai háborúja, és a hétvégén, az oroszok és az ukránok által is ünnepelt ortodox húsvét idején sem lesz fegyvernyugvás. Miután a kezdeti célok nem teljesültek, az orosz csapatok elhagyták Kijev környékét és az ország északi-északkeleti régióját, hogy Kelet-Ukrajnában, a Donbaszon csoportosítsák újra erőiket. A hét elején megindult a heves szárazföldi támadás Donyeck és Luhanszk megyében – az utóbbi 80 százaléka már orosz kézen van. A Donyeck megyében, az Azovi-tenger partján található Mariupol városa, amelyet az invázió kezdete óta támadnak, de teljesen még mindig nem tudtak bevenni, teljesen romokban hever, már csak az Azovsztal acélgyárban folynak harcok. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy állítsák le a gyár megrohamozásának tervét, helyette blokádot rendelt el. Közben műholdfelvételek alapján egy Mariupol melletti faluban újabb tömegsírt azonosítottak. Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárása legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Az elmúlt órák legfontosabb történése:

1. Erőteljes offenzíva zajlik Kelet-Ukrajnában, Putyin feltehetően május 9-ig, a győzelem napi ünnepségekig akar felmutatható eredményt elérni.

2. Az orosz elnök leállította a mariupoli Azovsztal acélgyár megrohamozását, helyette blokádot rendelt el.

3. A spanyol és a dán kormányfő Kijevben járt, utóbbi újabb fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának.

4. Hszi Csin-ping kínai elnök egy videóbeszédében a szankciók ellen szólalt fel, miközben először említette a biztonság oszthatatlanságának nemzetközi elvét az ukrajnai háborún kívüli kontextusban. Ez az az elv, amelyre Putyin hivatkozott folyton az ukrajnai invázió előtt.

5. Műholdfelvételek alapján tömegsírt azonosítottak egy Mariupol melletti településen.

6. A brit kormány bejelentette: Nagy-Britanniában képeznek ki ukrán katonákat

7. Zelenszkij szerint Putyin visszautasította, hogy fegyvernyugvás legyen az ortodox húsvét idejére, azaz a most következő hétvégén és hétfőn.

8. Az orosz védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai háború második szakaszának céljait, egy Moldovához vezető szárazföldi folyósó létesítése is köztük szerepel. Moldovában bekérették az orosz nagykövetet...

ITT OLVASHATÓ