2022. június 13., hétfő

SÁRGA CSEKK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.13.


Hogy tudjuk: „Magyarországon a rezsicsökkentés minden rezsifizető magánszemélynek törvényesen biztosított jogon jár, azt senki nem sértheti meg büntetlenül”. Ez Németh Szilárd rezsibiztos axiómája, amire mostanában a nyomorult életét felfűzi. A tételmondatból nem tűnik ki, mire számíthat az, aki megsérti a rezsicsökkentés jogát, de feltételezzük, hogy apukával példát akarnak statuálni, aki apuka esetünkben és momentán Karácsony Gergely főpolgármester volna. Hogy miért, az nehezen érthető, de az a zsugorított módú agyi működés lehet az alapja, amely a fideszisták sajátja, és amivel mindenhonnan és bármikor képesek eljutni Gyurcsányig, Sorosig, esetünkben pedig Karácsonyig.

Arról már elmélkedtünk, hogy a rezsibiztos Csepelt a saját feudumának tartja annak ellenére, hogy azt senki nem akarja, legfőképp a helyiek nem. Németh Szilárd azonban arról nem vesz tudomást, hogy őt errefelé nagy valószínűséggel utálják, így a csepeliek nevében beszél és tutul, holott erre őt senki meg nem kérte, fölhatalmazást meg pláne nem adott neki senki. Ha úgy vesszük, Németh Szilárd a csepeli dolgokban önmagában és önmagáért óbégat, viszont ezt nagyon hangosan teszi. Most azért zajoskodik épp, mert két csepeli panelban élő panelprolik százezres fűtésszámlát kaptak valami adminisztrációs hiba folytán, és ebből jutott odáig a rezsibiztos, hogy Karácsony Gergely szabotálja a rezsicsökkentést.

Karácsony Gergelyt tehát karóba kell húzni, vagy más módját kell találni a megrendszabályozásának, aminek mindenképpen be kell következnie, mert emlékezhetünk az axiómára: „…azt senki nem sértheti meg büntetlenül…”. Németh Szilárd azonban a hozzá fogható (csakis és kizárólag) bölcsességgel még ezen is túlmegy, és utasít, mint akárkinek az atyaúristene, miszerint „fölszólítom a főpolgármestert a jogtalan csepelin számlák azonnali stornójára”. Delikát, midőn elképzeljük Karácsony Gergelyt ahogyan könyökvédős csinovnyikkét stornóz, mert ő egy szomorú irodista. És ezen a ponton ötlik eszünkbe a NER egyik nagyasszonya, aki arra intette kislányát, azért kell sokat tanulnia, hogy ne legyen bánatos szemű hivatalnok, akinek pokol az élete.

Mert, hogy el ne feledjük, a százezres számlát, a sárga csekket mintegy egy szétszórt és szétzuhant FŐTÁV alkalmazott állította ki, akit szegényt már el is bocsátottak az állásából, holott szegényt lehet, csak elhagyta a felesége egy daliás nerhuszárért, és bánatában szétitta az agyát. Hanem a csekk, a sárga papír, ha esetünkben csak szimbolikusan is, amelyen már évtizede szerepelnie kell, mennyi jót tett a panelprolival Orbán Viktor, mennyit hagyott a zsebében vagy enkezével egyenesen belegyömte a bankókat. Az ilyen százezres számlákkal az ilyen képzetek és tanítások csorbát szenvednek, mert azt senki nem gondolta komolyan, hogy a csepeliek szaladtak a sarki postára haladéktalanul befizetni a pénzt. Adminisztrációs hiba történt, a bűnöst kirúgták, és a bajt helyrehozzák.

No most, ettől a tényállástól eljutni oda, hogy Karácsony Gergelyt föl kell kötni, nem csekély szellemi teljesítmény, de a fideszisták így vannak huzalozva. A kedves vezető is arra jutott pénteken, hogy Soros a háborús uszító, és Brüsszel felel az inflációért. Ilyen irányok mellett nem meglepő, ha Karácsony akarja megkárosítani a jó csepelieket, mert mindig van bűnös, és mindig valaki más. Viszont így élni nem érdemes, vagy legalábbis bajos. Karácsony Gergely ugyan nem mondta ki és nem is mutatta, de érezzük a megnyilatkozásán, milyen jól szórakozik – tegyük hozzá velünk együtt – a saját hülyeségében pörgő rezsibiztoson. Igaz, hogy az ember kínjában röhög, midőn őt olvassa. Van min...

PÁR HÓNAP ALATT LETAROLTA A MAGYAR ISKOLÁKAT AZ ELF BAR

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2022.06.13.


Rövid idő leforgása alatt elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében az Elf Bar nevű e-cigarettamárka, melynek legtöbb típusát hivatalosan nem is lehetne kapni Magyarországon.

Az Elf Bar által gyártott akkumulátoros, ízesített folyadékkal feltöltött e-cigaretták, melyeknek előre meghatározott szívási kapacitásuk van: az egyik, Szlovákiában bejegyzett kereskedőoldal alapján lehet kapni 800, 1500 és 3500 slukkra alkalmas rudakat is. Bár drágábban lehet kapni újratölthető verziókat is, a legtöbb verzió egyszer használatos, azaz amikor kiürül, egyszerűen ki kell dobni az akkumulátorral felszerelt műanyag rudat, azaz az Elf Baroknak igen jelentős a környezeti terhelése is.

És egyáltalán nem reprezentatív, de azért sokfelé érdeklődő kutatásunk aztán megerősítette, hogy az elfbarok és hasonló termékek tényleg rengeteg iskola környékén megjelentek az elmúlt hónapokban: budapesti alternatív iskolától vidéki szakközépiskoláig egybecsengtek a beszámolók arról, hogy látványosan sokkal több diák használja ezeket az eldobható műanyagrudakat, mint mondjuk fél évvel ezelőtt...

GONDOLATOK A LETÉRDEPLÉSRŐL...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.06.12.


Én most nem kívánok abba a gigantikus vitába beleszólni, amiről a teljes magyar népesség, egészen a második legfőbb közjogi méltóságig, vagyis az ország miniszterelnökéig vívja a maga rettentő harcát: abba az élénk diskurzusba, hogy tolerálható-e a focimeccs előtti térdeplés, avagy nem; hogy vajon súlyos ideológiai veszélyforrásként kezelendő-e az a roppant ártalom, aminek a bírói sípszót követő pár másodperces térdre rogyás szimbolikus gesztusával teszi ki magát ország-világ népessége, s ami az emberiség legutolsó világkorszakának, s a ciklikusan ismétlődő világkatasztrófának az előjele, következésképp tehát az, amit csírájában kell elfojtani, avagy épp ellenkezőleg, hagyni kell, elvégre az ő térdízületük (articulatio genus) károsodik ezzel, jöhet az igen kellemetlen térdműtét, úgy kellett, káposztába hús kellett! A szűnni nem akaró élénk diszkusszió, amelyben miniszteriálisok és újságírók, az ország hajójának kormánykerekét forgató politikai tényezők és a napi világeseményeket rögvest a maguk ideológiai keretébe ágyazó és ezáltal minden megnyilvánulásnak magasabb értelmet és összefüggést tulajdonító remek redaktorok, neves és mérhetetlenül szofisztikáltan gondolkodó, a világot a maga roppant összefüggéseiben megragadni képes értelmiségiek és a lelátók világának jelentősen szimplifikáltabb észjárású, „ami szívemen, az a számon vagy a fütyülőmön” nyersebb hangvételű szószólói egyaránt jelen vannak.
Nem ez érdekel, nem erről kívánok szólni!
Az érdekel, hogy egy bizonyos Menczer Tamás államtitkár néplélektanilag most épp arra világított rá, hogy a magyar ember arról ismerszik meg, hogy csak a Jóisten és a menyasszonya előtt térdel le. Hát nem is tudom… Mindenesetre Menczer államtitkárnak azt üzenném, hogy ez mind semmi! Akad olyan magyar ember is, de még mennyire, aki párezer éves hagyományából következően sem a földi hatalom földi megtestesítői előtt nem térdepel le, sem világi idolok előtt, sem hazug és hamis földi istenségek, sem keleti bálványok, sem ázsiai despoták, sem a politikai hatalom képére emelt bizantin diktátorok előtt. A hatalom előtti letérdelés (kará - כָּרַע) tilalmát eleveníti fel az Eszter könyve (3,1-5), s a hamis földi bálványok előtti letérdelés visszataszító jellegére utal a Királyok első könyve (19,18). Ennek mindenesetre jóval nagyobb és súlyosabb a története, mint amiről Menczer Tamás értekezik. Amúgy is jó esély van arra, hogy pár év múlva a térdeplés gyakorlata – akár tetszik valakinek, akár nem – a semmibe fog tűnni, de Menczer ne örüljön előre: a másik hagyomány megmarad, s változatlanul lesznek olyan magyar emberek, akik továbbra sem térdelnek le, sem valóságosan, sem képletesen, mindenfajta rozzant bálványocska előtt.

„AZT KELL ALÁÍRNI, AMIT ELÉNK TESZNEK” – EGY VOLT TANKERÜLETI VEZETŐ AZ ÖVEGES-PROGRAMRÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2022.06.13.


„Ez egy központilag leirányított történet, és nekünk tudomásul kell vennünk, hogy azt kell aláírni, amit elénk tesznek, ne akarjunk itt egyéni akcióba kezdeni.” Egy az Átlátszónak nyilatkozó volt tankerületi vezetővel elmondása szerint ezt közölte a helyi önkormányzat vezetése az Öveges-program megvalósítása során. Pozíciójából adódóan ő is részt vett a természettudományos tárgyak oktatásához szükséges iskolai laboratóriumok és segédanyagok fejlesztését célzó programban. A szakember az Átlátszó szerkesztőségétől azt kérte, hogy egyelőre ne hozzuk nyilvánosságra a nevét, csak esetleg majd akkor, ha a nyilatkozata nyomán több, hozzá hasonló tapasztalatokkal bíró kolléga sem hallgat tovább az ügyről.


Bő egy héttel az idei parlamenti választás után, és fél évvel a tavaly októberi vádemelést követően volt az első tárgyalása Öveges-program visszaélései miatt indult pernek. Az Öveges-programként ismert TÁMOP -3..1.3-10/1-2. és a TÁMOP-3..1.3-11/1-2. program célja a természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztése volt. Erre – a mai euróárfolyammal számolva – közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok.

Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. A Gyulai Törvényszék eddig három alkalommal tárgyalta az ügyet.

Egyesek, köztük az ügyet 2014-ben kirobbantó Hadházy Ákos országgyűlési képviselő úgy véli, hogy nem a valódi felelősök kerültek bíróság elé, a “főbűnösök” megúszhatják a számonkérést, ami szerinte abból is látszik, hogy az ügyészség a vádemelésben „nyolc év nyomozás után három egészen kis halra kért egy év felfüggesztettet”. Hadházy az első tárgyalást követően közzétett Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „csak a bűnszervezetben elkövetett csalás sorozat egy kis részének még kisebb szeletét vitték bíróság elé”.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy az ügyészség összesen csak 180 millió forintnyi ellopott pénzt “talált meg”, ugyanis ennyi ellopásáért kért három gyanúsítottra összesen 1-1 év börtönt, két évre felfüggesztve. Pedig az ügynek messzire nyúló szálai is vannak: annak idején Hadházy hívta fel a figyelmet arra, hogy a Tiborcz-ügy és az Öveges ügy a módszereken, a szekszárdi érintettségen, és a Tender-Network Kft-n keresztül is összefüggenek.

Pedig ennél jóval több pénz “mehetett félre” az Öveges-program megvalósítása során: mint ezt az Átlátszó korábban megírta, Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt...

SÜRGŐSSÉGGEL TÁRGYALJA A PARLAMENT A MINISZTERELNÖK FIZETÉSÉT (IS) – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.13.


Hiszen nincs neki semmije se’

A sürgősséggel tárgyalt előterjesztés az alaptörvényben újraszabályozott különleges jogrenddel függ össze, illetve tartalmaz rendelkezéseket a miniszterelnök és a miniszterek fizetéséről is.

Norvég Alap: újabb nyilatkozatot vétózott meg a kormány

Hamarosan megkezdődnek Brüsszelben a tárgyalások a Norvég Alapból járó támogatásokról, addig is Magyarország gyorsan megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről.

A kalandorpolitika zsákutcába juttatja Magyarországot

Kéri László rendkívül borúlátó…

Hiába ámítja az embereket az Orbán-kormány, drasztikus adóemelés jön, a cégeknél is többet fognak befizetni az egyszerű emberek

Nem fogja a lakosság megérezni a költségvetési kiigazításokat, ezt próbálja elhitetni a híveivel a kormány. Ennek cáfolatára kiváló példa a Ryanair reakciója a repülőjegyadóra: azonnal kiszámlázta az utasainak.

Két Magyarország

950 milliós profitot termeltek a vesztegetéssel gyanúsított végrehajtók irodái, 20-30 százalékos áremelés jöhet a menzákon. Mindössze 100 forinttal kell majd a szülőknek többet fizetniük, kérdés, hányszor 100 forint lesz még…

Magánegészségügy: busásan kamatozott a cégeknek a koronavírus második éve

2021-ben érzékelhetően még inkább a magánpiacot keresték az emberek az akadozó állami egészségügyi ellátásból menekülve.

Katonai konvoj halad át Kelet-Magyarországon hétfőn, kedden és szerdán

Hogy milyen, nyilván hadititok. Mindenesetre, halált okozó tuti holmi nem lesz rajta, mert olyat rajtunk keresztül szállítani nem lehet, mert

“a magyar emberek nem akarják ezt a háborút: békét akarunk a szomszédságban és a térségben egyaránt.” (Szijjártó P.)

Karácsony Németh Szilárdnak

“Döbbenet, de nem én utasítottam a Főtávot, hogy annak a két társasháznak legyen magas a számlája, már az is mókás, hogy ez egyáltalán bárkiben felmerül…”

Még itt: Rezeda: A kiválasztott

Rácz Zsófia megígéri mindenkinek, nem megy messzire

… és ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek is. (Macskafogó)

Varga Juditnak igenis lenne dolga az áldozatsegítésben

Amíg téglával fejbedobni egy nőt mindössze 29 ezres büntetést „ér”…

Úgy tűnik, két év alatt semmi sem valósult meg a Debrecen 2030-ból

Annak idején három fideszes politikus és két egyetemi vezető együtt jelentette be a 600 milliárd forintosnak mondott, határidőket és azok mellé rendelt forrásokat csak 2023-ig tartalmazó tervet. Színházfejlesztések, útépítések és egyéb beruházások elkészültét is 2021-re ígérték.

DK: védhetetlen a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás

Tatán július 31-én tartanak helyi népszavazást civilek kezdeményezésére annak eldöntésére, hogy az Avalon-csoport építhessen-e szállodát az Öreg-tó partján.

Alig tíz napi üzemanyaggal segíti ki a magyar kormány az OMV

Az OMV ezért is hálás a magyar kormánynak. A társaság schwechati finomítójának leállása miatt nem csak Ausztriában, Magyarországon is hozzányúlnak a stratégiai tárolókhoz, hogy ne legyen probléma az üzemanyag-ellátással.

Megpróbálták Brjanszknál felrobbantani a Barátság kőolajvezetéket

A merényletet néhány nappal azt követően hajtották végre, hogy az EU-s tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, amelynek részeként a tagországok az olajvezetékek kivételével leállítják az oroszországi kőolaj vásárlását.

És ha mindez nem lett volna még elég:

Kim Dzsongun bejelentette, támogatja Vlagyimir Putyin háborúját

Észak-Korea egyébként cseppet sem figyelmen kívül hagyható katonai tényező…

CSABA LÁSZLÓ: AZ INFLÁCIÓ ELSŐSORBAN A JEGYBANKOK FELELŐSSÉGE 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.13.


Világszerte infláció van. Az okokat Csaba László közgazdásszal kerestük. Az egyetemi tanár szerint „a jegybankok sok éven keresztül nyomtak be pénzt a gazdaságba, abból kiindulva, hogy az semmiképpen nem fog inflációt okozni. Csakhogy, amikorra kiderült, hogy ez nem így van, már olyan erős volt a jegybankok elkötelezettsége emellett, hogy inkább elhitték a maguk által teremtett gondolatot, akármennyi pénz van forgalomban, az nem fog inflációhoz vezetni. Mivel ezt hitték, nem is tettek semmit ellene. Ez a meghatározó!


Világszerte infláció van, de valójában mikor kezdődött a felfutása?

– Ez a nemzetközi irodalomban óriási vita. Azt lehet mondani, hogy nagyjából tavaly, a második negyedévben indult el, akkor kezdett meglódulni. A szakértők jelentős részének az volt a véleménye, hogy ez a gyors visszapattanással függ össze. Megszűntek a Coviddal kapcsolatos megkötések, és a kereskedelemtől az idegenforgalomig mindenféle tevékenység beindult. Az emberek a náluk maradt megtakarításból elkezdtek vásárolni, elmentek nyaralni és ennek hatására – a gyors növekedés ellenére – a kínálat nem tudott lépést tartani a kereslettel. Az, hogy ez az oka az infláció megnövekedésének, olyan felfogás, aminek kétféle magyarázata is van. Az egyik szerint az infláció egy átmeneti folyamat, mert csak rövid ideig tart, addig, amíg a kínálat utána nem megy a keresletnek. A másik azt mondja, hogy konjunkturális okok, és alapvetően a kínálat lassú alkalmazkodása az, ami kiváltotta. Az egyik az időbeliségre mondja, hogy átmeneti, a másik azt, hogy az alkalmazkodás voltaképpen a gazdaságnak egy természetes folyamata, és időbe telik, amíg utána nem megy. A szakirodalomban ezt ma már csak az Európai Központi Bank apparátusa, és egy-két szakértő képviseli. Mások szerint itt nem csak pénzről van szó, hanem arról, hogy a kormányok hosszú időn keresztül abból indultak ki: az infláció, mint veszély megszűnt. Ezért számolatlanul nyomták bele a pénzt a gazdaságba mind a két lehetséges csatornán: a központi bankok is teremtettek pénzt, és maguk a kormányok is költekeztek ilyen-olyan célokból. 2020-21-ben különösen a válságellenes költekezés nagy léptékben folyt mind a két területen. A monetáris politikában ezt a mennyiségi könnyítés irányvonalának nevezték, és mindenféle nem hagyományos módokon való pénzteremtés volt megfigyelhető. A költségvetési politikában pedig – csak az egyszerűség kedvéért mondom így – Trump minden egyes amerikai háztartásnak küldött egy csekket, hogy vásároljatok, ne legyen gond a megszűnt munkahely. A megszűnő munkahelyek és a nagyon megnövekvő munkanélküliség ellen hozták ezt az intézkedést. Ott volt leginkább kézzelfogható, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, mindenki kapott egy csekket, és azt el lehetett költeni. Ebben a második megközelítésben az volt a feltevés, hogy megváltoztak a gazdaság viszonyai. Ami igaz volt tíz, vagy húsz évvel ezelőtt, az most már nem érvényes, most más számít normálisnak. Ennek a megközelítésnek a részeként azt gondolták, az állam akármennyi pénzt teremt, annak nem lesz inflációs hatása. Azt gondolták: megváltozott a gazdaság működési módja, mert a gazdaság szereplői nem úgy reagálnak, mint a megelőző évtizedekben. Azt gondolták, hogy egy olyan gazdaság jött létre, ahol a várakozás mindig az, hogy defláció lesz, az ár az mindig stagnál vagy csökken, és akármit csinál a költségvetés meg a jegybank, a várakozás az, hogy az árak stabilak maradnak, vagy csökkennek. Így nincs inflációs veszély a gazdaságban...

SZEREPEK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.06.12.


A társadalmi leszakadásban a segítéshez ezerféle szerep kapcsolódik. Mert mindenkihez másképp kell kapcsolódni, mindenkinek más a problémája, szocializációja, és ez mind mást kíván. Nincs recept. De keretek, azok vannak.

A legnagyobb kihívás megtalálni ezt a szerepet, amit működtetni kell, ráadásul úgy, hogy valami egységességet is mutasson a közösségen belül, következetességet és kiszámíthatóságot, mert az ad biztonságot, alapot a továbblépésre.

Ha mindazok, akik belépünk ebbe a munkába, egyformán felkészültek lennénk, ha pontosan tudnánk mindig, mi a jó lépés, ha mindannyian jól alkalmazkodnánk a gyorsan változó világ kihívásaihoz, akkor talán kicsit könnyebb lenne. De ez nem így van. Hiszen mi is emberek vagyunk, mi is magunkban hordozzuk a saját problémáinkat, frusztrációinkat, a mi életünk is tele van nehézségekkel, nincs egyforma szintű tudásunk, nem azonos a nárcisztikusságunk szintje, és a kudarctűrésünk sem.

A fejlesztést végző, folyamatosan bővülő csapatnál eleinte azt mondtam, annyi az elvárás, hogy aki hozzánk jön, legyen jó ember. Minden mást meg lehet tanulni, de az nagyon fontos, hogy szociálisan érzékeny legyen, és együttműködő, csapatember. Ezeket ma is alapvetőnek tartom, de már kiegészítem szaktudással is, hiszen annyira szerteágazó lett a munkánk, hogy ehhez már szükséges speciális tudás is, több területen.

A többi segítő szervezethez viszonyítva, legalábbis, akikre van rálátásom, nálunk nem nagy mértékű a fluktuáció, és visszatérők is vannak. Közben persze minden tapasztalat beépül ebből is, sokat elemzem a helyzeteket, hogy értsem, mi, miért történt, hogy legközelebb kisebb kockázattal kezeljem azokat, és ezt a tudást átadhassam a munkatársaimnak is.

A legnehezebb talán a társadalmi vállalkozásban ennek a szerepnek a megtalálása. Mert itt több is keveredik, és eddig még ebbe mindig becsúszott valami hiba. A mezsgye, amin egyensúlyozni kell, nagyon keskeny. Bizalmi légkört kell kialakítani, hiszen a képessé tevés a cél, és ebben mindenkit ismerni, értelmezni, fejleszteni kell, és helyzetbe hozni is. Akik munkavállalók, azon kívül, hogy alacsony munkavállalói kompetenciákkal rendelkeznek, mindannyian egy egyedi problémahalmazban élnek, amit tudni és érteni kell.

Egy ilyen társadalmi vállalkozás nem pusztán egy munkahely, ahol elvégzik a rájuk bízott feladatokat, hanem egy olyan fejlesztés, aminek célja egy másfajta életstratégia megalapozása. Ebbe pedig sok minden belefér, az adósságkezeléstől a felnőtt fejjel tanulásig, a gyermekneveléstől a pletykák kezeléséig, az egészségügyi problémáktól a családon belüli erőszakig. És mindez csak bizalmi rendszerben kezelhető.

Úgy tudjuk megtartani és fejleszteni a társadalmi vállalkozásba bevont munkatársakat, ha mindezt kezeljük. De így óhatatlanul bevonódunk az életükbe, családjukba, konfliktusaikba, tervezésükbe. Ráadásul ez egy jó érzés is, jó visszacsatolás a fejlesztőnek, hiszen érzi a bizalom kölcsönösségét. Elhiszi ezt, és próbál erre építeni.

De ennél van egy pont, ami visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és ebbe már többen belebuktak nálunk. Mert ebben feloldódik a fejlesztő, a vezető szerep, és előtérbe kerül a “tesó” viszonyulás. Azt pedig tudni kell, hogy ez egy más helyzet, ebbe sok olyan dolog belefér, ami egy idő után gátja lesz a közös munkának.

Ez a viszonyulás ugyanis más szocializációs mintán alapul, mint ami egy munka irányításába belefér. Mert amíg a társadalmi vállalkozásban egy külső célhoz, követelményhez igazodás a szervező, pl. adott teljesítmény felmutatása, munkaidő betartása, stb., addig a másikban a belső célok irányítanak, pl. pihenések, egyéni célok, pozicionálások, stb.

Ezek a helyzetek pedig egyre nehezebben kezelhető folyamatokat eredményeznek. Mert a “tesó”-ból visszatérni a fejlesztő-vezető “főnökhöz” nem igazán lehet. Ez konfliktusokat hoz, ami kihangosodik a közösségben is, és negatív folyamatokat indíthat el. Ennek kivédésre a fejlesztő is elkezd elcsúszni a vezető szereptől, idomulni a másikhoz, és jó “tesóként” mást, az addig működtetett rendszert hibáztatni pl. a teljesítmény csökkenéséért, az elvárásokért. Mert a bizalmi légkör megtartja ebben a “megértő” szerepben, amiben aztán a hibái ellenére is képes akár áldozati szerepbe is kerülni. Szóval, épp azok az erők kezdik bekebelezni a viszonyulását, ami ellen harcolni kellene.

Volt, hogy ebből olyan konfliktushelyzet alakult, aminek a végén felmondtak a társadalmi vállalkozás munkatársai. Ez egy jó önreflexiós pont volt, hogy nem lehet “tesóként” működni, mert ezen az úton nem tud minta lenni a fejlesztő, bármennyire is úgy tűnik. Átejtik, becsapják, és ha van anyagi veszteség, az meg is marad, mert annak megtérítése sosem történik meg. A “tesó” viszonyulásba ugyanis ez minden további nélkül belefér.

Mielőtt bárki azt gondolja, hogy ide (is) egy erős kezű vezetés kell, szólok, hogy az sem működik. Egyrészt azért, mert az alacsony munkavállalói kompetenciák miatt mindenki felmondana (próbáltuk ezt is), másrészt, hogy ekkor elszakad a vezetéstől az átfogó fejlesztő szerep, és ha valami hiba csúszik be, lazán összezárnak, senki sem lesz “vamzer”. Itt már a cél a kijátszása, kihasználása, meglopása lesz a munkáltatónak, amiben falaznak is egymásnak… szóval, ez nem járható út. És ebben támadási felület is adódik, hiszen a paternalista viszonyulás ebben adott, amibe aztán könnyen belekötnek azok, akik ezt az egészet egyoldalúan, megoldásadás nélkül, messziről szemlélik.

Az a bizonyos mezsgye a kettő között van. A megtalálása és a működtetése sem egyszerű dolog.

Nagy tanulások voltak ezek számomra is. Mert én is úgy kezdtem, hogy teljes bizalommal, minden gyanakvás nélkül fordultam mindenkihez. Az első csalódásokat még sok követte, mire megtaláltam azt a keskeny mezsgyét, amin egyensúlyozok. És ebben is van gyenge pontom, mert a gyerekek miatt én sokkal hamarabb engednék… de szerencsére a csapat közösen tudja tartani a következetesség szabályát, amit a közösséggel együtt alakítottunk ki.

De ezt a tapasztalást átadni nem mindenkinek lehet. Itt jön be az, hogy mind mások vagyunk. Mi, fejlesztők is. Ráadásul kezdetben mindenki nagyon motivált, és magabiztosan hiszi, hogy ő fogja tudni jól csinálni, ő majd megtalálja a megfelelő viszonyulást. Persze ez is érthető… hiszen annak, aki még nem csinálta, olyan egyszerűnek tűnik. Amikor valakit felveszünk egy ilyen munkakörbe, a kereteket kapja meg. Ha kell, persze kap útmutatást is, de mindig szerettem volna úgy alakítani, hogy maga, a saját kompetenciái mentén teljesedjen ki, és ehhez minden lehetőséget megpróbáltam megadni. Hogy kreatívan találjon megoldásokat, érezze a felelősséget, de szabad kezet is kapjon. Van, akinek sikerül ebben megtalálni önmagát, az örömét, van, akinek nem. Eddig ez még csak időszakosan volt pozitív, és mindig ezen csúszott el. A keskeny mezsgye megtalálásán és következetes megtartásán.

Az, hogy ez mennyire fontos pontja az esélyteremtésnek, már régóta érzem. Fontos megtapasztalások kövezték ki ezt az utat. A munka kezdetén még homályosan sem látszott. Akkor mindent úgy akartam lemodellezni itt is, mint amit a többségi, bevált gyakorlatban láttam. Azok szerint a munkahelyteremtési-üzleti modellek szerint, amit mindig, minden továbbképzésen próbáltak és próbálnak nekünk átadni. Mert azt gondolják, ez mindenhol működik. Kezdetben én sem értettem, mennyire más ez a világ.

Az egyik kedves támogatónk mondta nemrég, amikor az épp aktuális problémákról meséltem neki: “Ez olyan kilátástalan… ha ti is ennyi energiát fektettek bele, és még mindig ennyi kudarc ér benneteket, hogyan lehet ezt a rendszer részévé tenni?”

Azt hiszem, ettől még messze vagyunk. És nemcsak azért, mert nincs erre politikai szándék. Hanem azért is, mert ez a probléma fel sincs tárva a rendszerben olyan mélységekig, mint amit mi megtapasztalunk. Talán a mi munkánk sikerei és kudarcai szolgálnak majd fontos tanulságokkal egy olyan világban, amikor a megoldáskeresés kiindulópontját a hiteles kép és a valós adatok képezik.

A NŐVÉRHIÁNY MÁR NAPI SZINTEN VESZÉLYEZTETI A BETEGELLÁTÁST

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.06.13.


Bár a szektorban az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt szinte végig felmondási tilalom volt érvényben, a magyar egészségügy egyik legszűkebb keresztmetszete a nővérhiány. A budapesti kórházak többségében az ápolóhiány miatt nem tudják kihasználni a műtőkapacitásokat, emiatt pedig tovább hosszabbodnak a már így is nagyon megnyúlt várólisták. Azzal, hogy június elsejével feloldották a felmondási moratóriumot, az ágazati szereplők további elvándorlásra számítanak. Egy érdekképviseleti felmérés szerint az állami egészségügyben dolgozó ápolók közel negyven százaléka felmondást tervez: 9 százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, nem egész öt százalék külföldön vállalna munkát, negyedük pedig teljesen elhagyná az egészségügyet.

A súlyos munkaerőhiány miatt az is bizonytalannak tűnt az egészségügyben dolgozók számára, hogy valóban feloldják-e a 2020 novemberében, a második hullám kritikussá válása után bevezetett felmondási tilalmat az ágazatban. A kormány végül nem visszakozott, így júniustól újra meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezt hányan teszik meg, még várni kell egy-két hónapot: vélhetően nem mindenki időzítette a felmondását az első munkanapjára, és a felmondási idő miatt sem fognak kiderülni azonnal az adatok.

Az egészségügyi szakdolgozók (ez egy szélesebb kategória, amibe az ápolókon, szakápolókon kívül a gyógytornászok, mentősök, szülésznők is beletartoznak többek között) körében azonban lényegében minden újabb távozás érdemi veszteséget jelent, hiszen már idáig is jelentős volt a létszámhiány. Erről az utolsó ismert átfogóbb adat még a pandémia előtt keletkezett: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2019-es felmérése szerint a legtöbb intézményben 6 és 15 százalék között mozgott a munkaerőhiány, de több helyen a 20 százalékot is meghaladta.

A moratórium ellenére azóta feltehetően csak romlott a helyzet. A járványban a veszélyeztetett korúnak minősülő 65 év felettieket elküldték, majd a jogállási törvény elfogadása és az egészségügyben bevezetett kötelező védőoltás miatt is volt újabb lemorzsolódás, miközben a pályakezdők közül nem sokakat vonz az alulfizetett, túlórákkal teli, kizsigereltnek számító közeg. A kamara nyilvántartása szerint 53 ezer körül van az aktív ápolók száma, és a körükben az eleve tömeges szakmai kiégés a járványhelyzetben teljesen általánossá vált, már az a kivétel, ha valaki nem erről számol be. A MESZK Portfolio által idézett felmérése szerint 2021-ben a szférában dolgozóknak már a 70 százaléka érezte magát kiégettnek, míg 46 százalék súlyos, krízisszintű kiégettségről számolt be.

Ez mind benne lehet abban, hogy a KSH egészségügyet is magában foglaló foglalkoztatási kategóriájában a járványidőszakban (2020 és 2022 első negyedéve között) 26 ezerrel csökkent a munkavállalók száma...

„ROSSZABB, HA NEM BESZÉLÜNK RÓLA” – CSEH LÁSZLÓ ÉS NAGY VIKTOR ABÚZUSOKRÓL, ÚJ ÉLETRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: RADVÁNYI BENEDEK
2022.06.13.


A hét végén kezdődik a hazai rendezésű vizes világbajnokság, amelyen már nem szerepel az úszók, illetve a vízilabdázók két ikonja: Cseh László és Nagy Viktor. A Válasz Online egy asztalhoz ültette a két sportolót, akik 1990-ben együtt kezdtek úszni, majd mindketten 2021-ben, Tokióban zárták pályafutásukat. Beszélgettünk többek között papucsos fegyelmezésről, Turi György, illetve Kemény Dénes okozta sebekről, sportfinanszírozási kérdésekről, az olimpiai arany hiányának megéléséről. Az élsport utáni átállás kapcsán kiderült az is, hogy Nagy Viktor éjszakánként altatókat szedett, Cseh László rémálmai között pedig szerepelt, hogy fürdőnadrág nélkül versenyzik. Ráadásul egy különleges, kisgyerekkori emlék: egy közös fotó is előbukkant...

KÖZEL MÁSFÉL ÉV UTÁN SEM OLDÓDOTT MEG A HÁLAPÉNZ KÉRDÉSE A SZÜLÉSZETEN

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.06.13.


Papíron lassan másfél éve vezették ki az egészségügyből a hálapénzt. A törvény hatálybalépésekor felmerült, hogy külön szabályozás kellene a szülészeti ellátásban, ez azonban máig nem valósult meg. Úgy néz ki, a hálapénz csak részben tűnt el a szülészetből, és valami olyantól fosztotta meg a nőket, aminek valójában semmi köze a pénzhez: a nagyobb biztonságérzettől és a háborítatlan szülés nagyobb valószínűségétől. A szülészet rendszerszintű problémái nem a törvény hatálybalépéséhez köthetők, annál jóval korábbiak.


2021. január 1-jétől vezette be a kormány, de március 1-jén lépett hatályba a hálapénzt ellehetetlenítő törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával. Papíron innentől büntethető az, aki hálapénzt ad vagy elfogad. Ez sok konfliktust okozott a szülészetben, ott ugyanis az orvosválasztás különösen erősen összekapcsolódott a paraszolvenciával. Akkor a hálapénzt élesen elítélő Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt mondta: az ő céljuk határozottan az, hogy belátható időn belül mindenki az ügyeletes orvosnál szüljön – úgy, ahogyan az Nyugat-Európában régóta megszokott.

Tavaly januárban ugyanakkor Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter még az eltérő szabályozás jogos igényéről beszélt egy kormányinfón: „Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét az új szabályozás egyébként helyes kereteit, amely a hálapénzt megtiltja, de lehetőséget ad arra, hogy ellentételezni lehessen, ha egy szülész-nőgyógyász éjjel-nappal készenlétben áll.”

Ezt a megoldást azonban lassan másfél év elteltével sem találták meg, ugyanis a szülészetben máig nincsen eltérő szabályozás.

A törvény szerint a magán- és az állami ellátást élesen el kell választani egymástól. Ez azt jelenti, hogy aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál. Tehát két választása van: vagy kifizeti a magánkórházban a szülést is, vagy elmegy a területileg illetékes állami kórházba, és az éppen ügyeletes orvosnál szül.

A szülészeti ellátásban azért merült fel a külön szabályozás igénye, mert egy olyan bizalmas területről van szó, amit Orbán Viktor is a „legszemélyesebb közügyként” definiált...


2022. június 12., vasárnap

AZ ORBÁN-CSOMAG, AMI OTT SE VOLT – LAKNER & CEGLÉDI 23. RÉSZ

ATV MAGYARORSZÁG
Szerkesztő: GAVRA GÁBOR
2022.06.11.



A háború gazdasági hatásaira hivatkozva példátlan méretű költségvetési kiigazítást hajt végre a kormány, de óvakodik attól, hogy megszorításnak vagy csomagnak nevezze. Kik az intézkedések célpontjai? Mit éreznek meg a lépésekből a vállalatok, az önkormányzatok és a lakosság? Lakner és Ceglédi ezen a héten ennek járt utána.

DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – L. RITÓK NÓRA

WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2022.06.09.



L. Ritók Nóra pedagógus, grafikus, az Igazgyöngy Alapítványi alapítója és szakmai vezetője és az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. A Berettyóújfaluhoz tartozó Berettyószentmártonban született, és miután pedagógusi diplomát szerzett, visszatért a szülőföldjére, és ott kezdett tanítani. Közben művészeti tanulmányokat folytatott, és a kettőt ötvözve elkezdett kidolgozni egy művészetpedagógiai programot, ami segítheti a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ezt először az állami iskolában próbálta megvalósítani, ahol tanított, aztán létrehozta saját művészeti iskoláját. Néhány év után azt látta, hogy a fejlődés, amit a képzőművészet adta sikerélmények segítségével elérnek a hátrányos helyzetű gyerekeknél, maximum nagyon rövid távon hatásos. Azóta komplex programokkal próbálják mindenféle módon segíteni a szegregátumok generációs szegénységben élő családjait. Az Igazgyöngy Alapítvány nevét az elmúlt években nagyon sokan megismerték, ezért Nóra üzenetei egyre több emberhez jutnak el, de még mindig nagyon sok a tennivaló. (Szak)politikai szerepvállalásról, kiégésről, nyugdíjtervekről és az évek óta, sokszor ellenszélben folyó küzdelemről mesélt D. Tóth Krisztának, miközben a vasútállomásról elértek az alapítvány által létrehozott Szuno kézműves márkát árusító boltba.

NÁDASDY ÁDÁM: MAGA TEMPLOMOS VAGY KÁPOLNÁS? – LONDONI LEVÉL 17.

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2022.06.11.


Négynapos hosszú hétvége volt az Egyesült Királyságban. Persze, pünkösd – gondolja a kedves olvasó; de nem, a királynő jubileuma volt, azt ünnepelték igazi lelkes népünnepélyekkel. II. Erzsébetet ugyanis 1952. június 2-án koronázták, így most 2-án volt a platina-jubileum, hetven évi uralkodás – vagy ahogy több angol újság szépen írta: 70 évi szolgálat – után. Az évforduló csütörtökre esett, ezt a kormány kiadta rendkívüli munkanapnak, de inkább már vele adták a pénteket is, nem sokat érne az ilyen magányos munkanap. Pünkösdhétfő viszont amúgy sem ünnepnap errefelé (a húsvéthétfő igen) – de ebből téves volna azt a következtetést levonni, hogy itt a vallás, az egyház kevésbé fontos, mint mondjuk a Magyar Köztársaságban. Angliában ugyanis van egy államegyház (established church), melynek főkormányzója a mindenkori uralkodó. Az uralkodói jubileum tehát automatikusan egyházi ünnep is volt, de amennyire látom, nem torkollt ízléstelen hízelgésbe vagy eretnek talpnyalásba, mint némely más országban teszik egyházi személyek a regnáló kormánnyal és annak fejével.

Az egyházvezetői cím, a „supreme governor” persze szimbolikus, az egyházat voltaképpen a canterburyi érsek vezeti, de a püspököket csak az uralkodó nevezheti ki (igaz, a miniszterelnök javaslatára, akinek viszont a püspökök tesznek javaslatot). Érdekesen modern jelenség volt ez a XVI. században, hogy egy politikai közösség, egy nemzetállam alkosson magának egyházat. A reformáció egyebütt nem így működött: Luther nem német, Kálvin nem svájci egyházat kívánt alapítani. De talán nem is volt ez igazi reformáció: az angliai egyházat nem egy radikális gondolkodó vagy teológus alapította, hanem VIII. Henrik király, aki csak Rómától akart megszabadulni, hogy elválhasson a feleségétől. Mindkettő sikerült.

Vegyük észre, hogy ezt az egyházat úgy hívják: Church of England (Anglia Egyháza). Valóban, csakis Angliában működik ilyen néven: Skócia e szempontból mindig önálló volt (ott a kálvinizmusra hasonlító „presbiteriánus” egyház a vezető), Írországban 1870 óta, Walesben pedig 1920 óta önálló az anglikán-típusú egyház: ezeket „püspökrendszerű” (episzkopális) egyházaknak nevezik. Ezt exportálták az angolok a régi gyarmatbirodalmukba is: Észak-Amerikába, Ausztráliába stb. Európában csak Gibraltáron van anglikán egyház, sőt ott püspökség is van, és alája tartozik az egész kontinentális Európa: úgyhogy tudjanak róla, kedves olvasók, hogy a magyarországi anglikánok a Gibraltári Püspökség egyházmegyéjében élnek...

A SZABAD EURÓPA, A TELEX-TRANSTELEX, A 24.HU, A NLC.HU ÉS A TELEX MUNKATÁRSAI KAPTAK IDÉN SZEGÉNYSÉGRŐL MÉLTÓSÁGGAL SAJTÓDÍJAT

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO
Szerző: GÖDRI RITA
2022.06.10.


Két év után, a járványhelyzet enyhülésével idén végre újra élőben tarthatták meg a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj átadóját. A díjat minden évben az Esély Labor Egyesület ítéli oda olyan újságíróknak, akik a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő emberek helyzetét körültekintéssel, odafigyeléssel mutatják be. Idén a Szabad Európa, a Telex-Transtelex, a 24.hu, a nlc.hu és a Telex munkatársait díjazták.


A sajtódíj médiapartnereként mi is beszámoltunk arról, hogy március 20-ig lehetett pályázni a díjra 2021. január 1. és december 31. között magyarországi sajtóorgánumokban megjelent cikkekkel, tudósításokkal, interjúkkal, riportokkal. A zsűrit idén is a szegénységet megtapasztalt emberek alkották, akik személyes érintettségük miatt hitelesen tudták értékelni az alkotásokat.

A print/online kategória fődíját a Telex-Transtelex munkatársai kapták. Csatári Flóra Dóra és Kádár Kata az idősgondozással foglalkozó migráns nők helyzetét mutatták be. Tizennégy interjút készítettek annak érdekében, hogy a Kelet-Európából Nyugat-Európába tartó gondozási migráció jelenségére felhívják a figyelmet. A cikkből megtudhatjuk, hogy Magyarország kivételes helyzetben van az idősgondozás tekintetében, ugyanis egyaránt számít küldő és befogadó országnak: hozzánk jellemzően Erdélyből érkeznek nyugdíjas nők időseket gondozni, Magyarországról pedig nyugatra mennek el szintén nyugdíjas korú nők, hogy náluk alig valamivel idősebbekeket ápoljanak.

Természetesen ezt a fajta munkát sem kalandvágyból végzik az emberek: a beszámolók alapján egyértelmű, hogy az egzisztenciális bizonytalanság a gondozási migráció fő mozgatórugója. Az interjúalanyok visszaemlékezéseiből kiderül, hogy a külföldön munkát vállaló nők gyakran kisgyermeket hagynak hátra (akiket a rokonok, nagyszülők nevelnek fel) azért, hogy aztán kemény fizikai munkát végezzenek, és az így keresett pénzből segítsék az otthon maradtakat, például tűzifát vegyenek, hitelt törlesszenek.

A TV/Videó kategória fődíját a Szabad Európa munkatársai nyerték el. Báthory Róbert és Barna-Lipkovski Miklós a modernkori rabszolgaságot mutatták be három olyan ember sorsán keresztül, akiknek sikerült megszökniük fogvatartóiktól. A videóból megtudhatjuk, hogy alig van ma hazánkban olyan település, ahol ne lenne jelen a csicskáztatás. Becslések szerint ma Magyarországon 36 ezer embert tartanak fogva házi rabszolgaként.

A fogvatartók jellemzően olyan embereket választanak ki, akiknek az élete lejtmenetbe került. Ezen kiszolgáltatott és gyakran hajléktalan emberek számára fizetést és lakhatást ajánlanak fel. Hamar kiderül azonban, hogy mindez csak mese: az interjúalanyok megalázó körülményekről, fizikai erőszakról, bántalmazásról, éheztetésről vallanak. Mégis, a szabadulásuk után az érzelmi kötődés miatt többen visszamennek volt fogvatartójukhoz.

A Print/Online kategória különdíját a Telex munkatársa nyerte.
Janecskó Kata cikkében a romákkal szembeni diszkrimináció egyik érdekes formáját tárja az olvasó elé. Riportalanyai az albérletkeresés során tapasztalt hátrányos megkülönböztetésről vallottak. Arról számoltak be, hogy a nyílt diszkriminációt kevés lakástulajdonos vállalja fel, inkább a mellébeszélés, az ígérgetés a divat. Az interjúalanyok gyakran a következő szituációval találják szembe magukat egy-egy bérlemény után érdeklődve: a tulajdonos készségesen válaszol a felmerülő kérdésekre, esetleg még időpontot is egyeztetnek a lakás megtekintésére, aztán mikor kiderül, hogy a bérlő roma származású, a tulajdonos vonakodni kezd: „már kiadtam”, vagy „már nem aktuális”, illetve „pont most kötöttem meg a szerződést mással” – hangzanak el a már ismert kifogások, miközben az ingatlan hirdetése továbbra is sokáig elérhető.

A cikkből az is kiderül, hogy a megkérdezett magyarországi romák 22 százalékának volt tapasztalata az utolsó öt évben lakhatással kapcsolatos diszkriminációval. Sokan mégsem tesznek feljelentést, hiszen úgy tudják, magánembereken nem számonkérhető törvényi elvárás az egyenlő bánásmód követelményének a betartása. Az albérlethirdetéseknél azonban másképp működik mindez: ha valaki nyilvánosan hirdeti kiadásra az ingatlanát és diszkriminál, eljárást lehet indítani ellene.

A Print/Online kategória második különdíját a 24.hu munkatársa kapta. Grád-Kovács Márta cikkében azokról az „angyalokról” ír, akik a börtönben lévők családtagjain segítenek. Egy-egy családtag börtönbe vonulása nagy anyagi és érzelmi terhet ró a kint maradtakra, a helyzetük megsegítésére pedig állami ellátási forma nincs. Ezen igyekszik segíteni a Hazavárunk Alapítvány, amely azért jött létre, hogy segítse a börtönbüntetésre ítélt szülők gyermekeinek életét. Különböző foglalkozásokat, kirándulásokat, programokat szerveznek azért, hogy a gyerekek tanulásának, sportolásának, a szabadidő hasznos eltöltésének támogatásával megakadályozzák kiszakadásukat a társadalomból, és elfeledtessék velük a rossz élményeiket. A cikkben Angéla történetét ismerhetjük meg, akinek férje 17 évvel ezelőtt került börtönbe. Nekik az Alapítvány segített abban, hogy a szabadulást követően újra egyesülni tudjon a család.

A TV/Videó kategória különdíját ebben az évben a nlc.hu munkatársai kapták. Bognár Péter és Mellik Éva egy olyan nagymama történetét mutatja be, aki hetvenévesen, egyedülállóként nevel négy kiskorú gyermeket, akikről a szüleik lemondtak. Nehéz anyagi körülményeik ellenére a nagymama fáradhatatlan odaadással és szeretettel fordul a gyermekek felé, akiket tanít, ápol és nevel.

A SZÉLSŐJOBB UTÁN MOST A SZÉLSŐBAL FENYEGETI MACRONT

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.06.12.


Emmanuel Macron áprilisban ugyan magabiztosan nyerte a francia elnökválasztást, de az már akkor is látszott, hogy ez inkább a francia politikai rendszer jellegzetességeinek és az ellenzéki erők megosztottságának az eredménye, mint az elnök népszerűségének.

Sokáig hasonló történetnek ígérkezett a vasárnap rajtoló, kétfordulós törvényhozási választás is, aminek az első körét vasárnap, június 12-én tartják. A felmérések alapján úgy tűnt, az elnök közepes támogatottságú pártja, a nemrég Reneszánsz névre átkeresztelt formáció (amely korábban A Köztársaság lendületben néven futott) a stabil kormányzást támogató választási rendszer és a hagyományos középpártok visszaszorulása miatt relatíve alacsony országos szavazatarány mellett is többségre számíthat a nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában.

A voksolás előtti napokban ugyanakkor úgy tűnt, ez nem biztos, hogy így lesz. Míg az áprilisi elnökválasztáson a szélsőjobb ereje miatt volt a vártnál szorosabb Macron győzelme, addig a júniusi választáson a baloldal feltámadása veszélyezteti az elnököt és pártját.

A friss közvélemény-kutatások alapján az egyesült baloldal, azaz a szocialisták, a zöldek, a kommunisták, valamint az előbbi három formáció sajátos ideológiai ötvözetének számító szélsőbalos Engedetlen Franciaország (LFI) választási koalíciója jelentősen megerősödött a szavazás előtt, és ezzel veszélybe sodorhatja Macronék többségét is.

Bár az nem valószínű, hogy a balos koalíció képes lesz kormányra jutni, mégis megnehezíthetik majd a kormányalakítást Macron pártja számára.

A két fél vetélkedésében pedig az is lehet, hogy a jobbközép Köztársaságiak lesznek a nevető harmadik fél. Eközben az áprilisi elnökválasztáson nagyot erősödő szélsőjobb a parlamentben továbbra is marginális marad...

HARCOS SARCOK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2022.06.10.


Újabb ágazati sarcokkal igyekszik betömni a kormány az állami költségvetésen jórészt maga teremtette hatalmas lyukat. Van hová visszanyúlnia, hiszen ezt a fegyvert már 2010-ben is bevetette az akkori adósságválság kezelésére. Az extraprofitadónak keresztelt mostani elvonás, hasonlóan a korábbi ágazati különadóhoz, nem csupán az államháztartás rendbetételét szolgálja, hanem az orbáni klientúra piaci térnyerését is megkönnyíti. Az új adó a kormány népszerűségét is növeli, mivel a bevétel zömét, a hivatalos indoklás szerint legalábbis, a családok védelmére, „rezsicsökkentésre” fordítják.

A sorsunk jobbításáért harcoló régi-új kormány ismét megtalálta azokat a célcsoportokat, amelyektől a választók egyetértésével vonhat el jelentős pénzösszegeket. A bankokra és biztosítókra, a kiskereskedelmi láncokra, a távközlési és az energetikai cégekre, a nagy gyógyszerforgalmazókra és a légitársaságokra kivetett „extraprofitadóból” az idén 800 milliárd forint körüli többletbevételt vár a kormány. Jövőre is hasonló összegre számítanak, akkor viszont már a reklámadót is újraélesztik, ami további 15 milliárdot hozhat.

Tekintsünk most el az új adó kivetésének különleges módjától: attól, hogy a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva az Alaptörvényben kitágított különleges jogrend alapján hatalmazta fel önmagát a kormány arra, hogy rendeleti úton teremtse elő a kívánt bevételt. A szóbeli beharangozás után másfél héttel, pünkösd vasárnapja előestéjén jelentek meg a részletek a Magyar Közlönyben „A Kormány 197/2022 (VI. 4.) Korm.rendelete az extraprofit adókról” (sic!) címmel...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/23. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

BIDEN LEGÚJABB ÍGÉRETE NAGYON KIVÁGTA A BIZTOSÍTÉKOT PUTYINNÁL – ÍME 3 LEHETSÉGES LÉPÉS, AMI KÖVETHETI A KREML FENYEGETÉSÉT

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.06.12.


Hosszas huzavona után úgy döntött Joe Biden amerikai elnök, hogy rakéta-sorozatvetőket küld Ukrajnába, hasonló döntést röviddel ezután Ben Wallace brit védelmi miniszter is bejelentett. A Kreml kifejezetten ellenséges hangnemben fogadta a bejelentéseket, mind Vlagyimir Putyin elnök, mind Dimitrij Medvegyev nemzetbiztonsági tanács alelnök kétértelmű, de óvatosnak aligha nevezhető fenyegetésekkel reagált.


Joe Biden elnök hosszas huzavona után úgy döntött, M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőket ad Ukrajnának. Röviddel az amerikai vezető bejelentése után Ben Wallace brit védelmi miniszter bejelentette: ők szintén amerikai gyártmányú, M270-es MLRS sorozatvetőket küldenek az ukránoknak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK
2022. 06. 10.
A világ legjobb tüzérségi fegyvereit kapja meg Ukrajna – Ez lesz a csodafegyver, ami legyőzi Putyint?


A bejelentésre első körben Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanácsának alelnöke reagált, aki azt mondta, hogy ha a sorozatvetőket megkapják az ukránok és Oroszország területére lőnek vele, az orosz haderő „olyan döntéshozatali központokat fog támadni, ahol a valódi döntéseket hozzák.” Röviddel ezután Vlagyimir Putyin elnök is beszélt, aki azt mondta, hogy

"fegyvereket fogunk használni, hogy olyan célpontokat támadjunk, melyeket korábban nem támadtunk."

Az orosz vezetők kijelentései valószínűleg szándékosan kétértelműek. Hogy pontosan mit jelentenek, arra esélyesebb és kevésbé esélyes forgatókönyvek vannak...

MÉRÉSEINK SZERINT 25 SZÁZALÉKRA GYORSULT AZ ÉLELMISZEREK INFLÁCIÓJA

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.06.12.


Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy április végén a saját fogyasztói kosarunk szerint közel 22 százaléknak mértük az éves inflációt, ami nem volt sokkal több, mint a márciusi érték, így abban reménykedhettünk, hogy megfogtuk a drágulás platóját. Ez nem egészen jött be. Bár a növekedés üteme a május végi adatfelvételünk alapján nem nagy, a plató mégsem látszik: kerekítve 25 százalékos értéket kaptunk (eközben a KSH hivatalos módszertannal 18,6 százalékot mutatott ki).

Az élelmiszerek árát 2020 januárja óta monitorozzuk, adatbázisunkat egy szubjektív, de változatlan módszertan alapján építjük (ennek részleteiről a csillagra kattintva lehet olvasni*). A bevásárló listánkon mindig ugyanaz a 42 termék szerepel, és a kosarunkba mindig ugyanakkora mennyiségeket teszünk (a lista erre a csillagra kattintva megnyitható*). Méréseinket az Aldival és a Lidllel kezdtük, majd kiterjesztettük a Penny Marketre és a Tescóra is...

„HANYAS VAGY?” – AZ EMMI ELŐTT DEMONSTRÁLTAK A TANÁRI TÁRSADALOM ELÖREGEDÉSE MIATT

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2022.06.11.


Élőképes demonstrációt tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új Orbán-kormány megalakulásától megszűnő egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szalay utcai épülete előtt. Az eseményen Szűcs Tamás, volt PDSZ elnök vezényletével 100 tanár tartott a magasba különböző színű lapokat aszerint, hogy a jelenleg állományban lévő pedagógusok között a különböző életkori csoportoknak mekkora az aránya – erre utalt az esemény címe is: „Hanyas vagy?”.

Szűcs elmondta, ez az esemény nem valaminek a zárása, hiába vagyunk a tanév végén, ez egy rendezvény a sorban. Szerinte a kormány alakulását látva úgy tűnik, hogy további hasonló rendezvényekre lesz szükség. Hozzátette, nem ez fogja megváltani a világot.

„De felmutatja azt, amit mindannyian érzékelünk, hogy holnap ki fog tanítani. Az oktatók látják, a szülők kevésbé, de az EMMI dolgozói biztosan látják. Akkor is látták, amikor a munkaterhek megemelésével próbálták a tanárhiányt ellensúlyozni”

-mondta el Szűcs, a mostani demonstrációval kapcsolatban úgy fogalmazott, összességében azért vannak itt, hogy felülnézetből megmutassák, hogy mekkora a gond:

„Hányas vagy? 2004-es, most mész tanárképzőre, most készülsz a leggyüntörűbb pályára?

A 2000-es évek körül születtél, most leszel pályakezdő, most akarsz belenézni a csillogó szemekbe, most fogsz olyan problémákat mikre nem is gondoltál? Elkezded a világ egyik hivatását? Nincsenek sokan, nincsenek annyian, mint ahányan nyugdíjba mentek?

1992-es vagy, 30 körüli, pályakezdő, itt maradtál? Vannak ilyenek, reméljük, de tudjuk, hogy számuk egyre csökken. Abban, csak hinni lehet, megtapasztaltani nem, hogy családot lehet ebből alapítani

’82-es vagy, családot alapítottál? Fent szeretnéd tartani, de jól tudod, hogy ebből nem fog sikerülni?
...

A PEDAGÓGUSPÁLYA VONZÓVÁ TÉTELE NÉLKÜLÖZHETETLEN A JÖVŐNK SZEMPONTJÁBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.12.


Az általános iskolai tanítás terén a fejlett világ egyik leginkább elöregedő pedagógustársadalma a miénk. A tanárképzésbe belépők száma alacsony, a pályaelhagyás aránya a középkorú korosztályban igen magas, a tanárutánpótlás sincs megoldva. A pályára lépő fiatal pedagógusok száma stagnál, míg a mai pedagóguslétszám megtartásához 13–15 000 főre lenne szükség. A kormány mégis hajthatatlan, a jövő évi költségvetési tervezetben ugyanazzal a vetítési alappal számolják a bért, mint tették azt 2014 óta eddig minden esztendőben.


Miközben már most is tizenhárom ezer pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból, a közoktatási rendszer egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztat.

Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké kettőről kilenc százalékra. Eközben a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya nagymértékben csökkent, kilencről hat százalékra. Ugyancsak nem kis mértékben csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra. Az idei felsőoktatási felvételiken óvodapedagógusnak összesen 2234-en, osztatlan tanári képzésre 3515-en jelentkeztek. Azok közül, akik megszerezték a diplomát, sokan el sem kezdik az oktatást, a pályakezdők egyharmada az alacsony bérek és a magas munkaterheltség miatt elhagyja a pályát. Vagyis a közoktatási rendszerben kódolva van a pedagógushiány...

MÁTÉ GÁBOR: MIRŐL TÁRGYALJUNK? AZ ELVETT LEHETŐSÉGEKRŐL? AZ ELŐRE LEVAJAZOTT KINEVEZÉSEKRŐL?

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2022.06.11.


A sajtóban tovább zajlik a kulturális háború és a hergelés, megbélyegzés, hamis állítások mantrázása. Kétségbeesetten panaszkodnak, és közben lassan már minden széket és pozíciót elfoglaltak – állítja Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója. Interjú...

NEM LEHET EGY VIZES VÉBÉT 90 NAP ALATT MEGSZERVEZNI? NA, FOGD MEG A SÖRÖM…– HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.06.11.


Magyarország példát mutat

“A Covid-tesztekre várva kényelmes babzsákokon pihenhetnek, de akár pingpongozásra is lesz lehetőségük.”

Henry Kissinger is felszólalhat a kormányközeli MCC Feszten, a fellépti díja 15-28 millió forint lehet

Bár a közmondásosan önjáró, véleményével olykor az elmúlt évtizedek során is világpolitika-alakító Kissingert nehéz lenne bármilyen elfogultsággal vádolni, tény, hogy álláspontja újfent az – Orbán-kormányra is jellemző – jobboldali, oroszbarát, Ukrajna lerohanása iránt megértést tanúsító világlátást erősíti.

Mindeközben:

Balassagyarmat sem fogja tudni fizetni a számláit

Az utóbbi napokban több városból is aggasztó hírek érkeztek azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni az energiahordozók megemelkedett árait.

A NATO légtérellenőrző rendszerét tesztelhette az engedély nélkül repülő kisgép

Dragomir Zakov bolgár védelmi miniszter szerint az sem kizárt, hogy hírszerzési céllal repültek át a fél kontinens felett, a hatóságok ezt is vizsgálják.

Brüsszel mentőövet dobna a magyar kormánynak

Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak fontosabb Magyarország finanszírozása, mint az Orbán-kormánynak.

Itt valaki hazudott, még a tőzsdei árnál is drágábban kaptuk a gázt az oroszoktól

A tőzsdei árak megtöbbszöröződéséért a kormánypropaganda előszeretettel „Brüsszel klímavédelmi intézkedéseit” hibáztatja. Ugyanakkor szakértők ezt cáfolva nemrég kimutatták, hogy az árak elfutása alapvetően nem az EU, hanem a gázszállításait mesterségesen visszafogó Moszkva felelőssége.

Kövér normális

“Valójában a magyar külpolitika pszichiátriai szempontból lehet ugyan normális, sőt nagyon is észszerű, ha a személyes haszonszerzés a cél, csak éppen ellentétes a nemzeti érdekkel.”

A teljes cikk egy rövid videó megtekintése után olvasható. A reklám teljesen vállalható!

A Székely Nemzeti Tanács is ott volt a türk népek találkozóján

A küldöttség tagjai, Tőkés Zsolt Csaba táncoktató, valamint négy pár fiatal táncos, a Kincskereső Néptáncegyüttes tagjai a többnyire ázsiai országokból érkező, huszonegy, magukat türk eredetűnek valló népcsoport képviselőivel együtt vettek részt a három napos ünnepségen.

Az a kérdés, hogy a Ryanairrel példát akarnak-e statuálni?

“De nemcsak ennek kapcsán jutott eszembe az előző évszázad második világháborút követő sötét korszaka. Hanem az extraprofit-adó apropóján. No nem azért, mintha akkor már ez is lett volna Magyarországon, nem is lehetett, hiszen a rendszerváltásig maga a profit sem létezhetett.”

Van-e extraprofit? Mi egyáltalán a profit?

“A nagyvállalatok megregulázáshoz persze kellene hozzáértő választói közeg is, aki ezt a folyamatot támogatja. Ehhez pedig jóléti állam kell, amely tanult középosztályt hoz létre.”

Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait

Nem lehet elzárni a nyilvánosság elől a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait és a katasztrófavédelmi hatóság vizsgálati jegyzőkönyveit – ezt mondta ki a bíróság abban a perben, amit szerzőnk indított az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása ügyében. Az ítélet nem jogerős.

Oroszország széthullását vizionálják

Csak egy gondolatkísérlet…

Bónusz: Erről lemaradtunk, csak a fotót közöltük:

Kifütyülték Szijjártó Pétert az MVM Dome-ban

A külügyminiszter hamar el is tűnt a pályáról – ahogy lejárt a szerepe, kislisszolt a kamerák látószögéből.

Ő, A MAGYAROK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.06.12.


Reggel volt és álmos idő, amikor I. OV nagykirály, utcai harcos, influenszer és valamint ült a páncélozott géperejű járműben, a sötétített ablakok mögül nézte a bűnös várost, benne az embereket, akik egyáltalán nem szerették őt. Mentek a járdán fülükön telefonnal, iramodtak le az aluljárókba, fürtökben lógtak a villamoson vagy rákönyököltek az autó dudájára szidva a másik kurva anyját. Ettől I. OV nagykirály és a többi elérzékenyült, mert meglátta bennük önmagát, aki egyfolytában könyököl azon a rohadt dudán, és mondja-kiáltja, hogy a Brüsszel kurvaannyát. Ettől egynek érezte magát a sofőrökkel, de ő volt az is, aki fürtökben lógott, és ő telefonált az aluljáró gyomrába haladva lefelé.

Ha gyerekek voltak a kintiek, akik ordítottak az anyjuk kezét fogva, ők sem szerették őt. I. OV nagykirály és a többi azonban ezt nem tudta egyáltalán, aki válogatott példányokkal találkozott, a kezét csókolgatták vagy szelfiztek vele, mosolyogtak rá, és azt mondták neki, hogy az Isten áldja meg őt, illetve ilyenek. Tapsoltak neki, meg boldogak voltak, ha a ruhája szegélyét érinthették. Ettől valami elterült bizonyosság születetett meg benne, hogy a gyerekek is ők meg az anyukájuk is, és ahogyan nézett kifelé az álmos reggelen, rádöbbent arra, amit már régóta érzett, de nem tudott kimondani, hogy ő a magyarok. Mindahány. Hogy magyar rajta kívül nincs, mert nem is lehet. Kívülről látta önmagát.

Egy testben tizenöt milliót, és valami fura változást érzett, állni látszott az idő, bár a páncélozott géperejű jármű haladt. A rádióba tartott a sötétített üvegű, páncélozott géperejű jármű, ahol kedves riporterkisasszony fogadta őt mint régi ismerős. Évek óta minden pénteken ott hümmögött neki és helyeselt, annyira egyetértett vele, hogy tényleg ő volt, most is a kezében a papír, amire tegnap este fölskiccelte a témákat, hogy miről fog beszélgetni önmagával. A nagy földgömb mellett, ahol a vázlatot enkezével papírra vetette a riporterkisasszonyra gondolva, benne is önmagát látta, mert a saját gondolatait adta vissza, és reggel a sofőr is ő volt, aki saját magát vitte, miközben magára gondolt.

Ott ült hát a stúdióban önmagával szemben, előtte a kávéja, amit az előbb hozott be magának, szétszórtságában olykor elbóbiskolt, álmában két magyar volt, és játszott egymással. Aztán fölriadva ült magával szemben, és először mondta ki önkéntelen a félmondatot, aminek az érzése már oly régóta motozott benne, de alakot eddig nem öltött, amit nem bírt megfogalmazni, de ezen az álmos, különös reggelen mégis testté vált az ige, hogy aszongya „rajtam, magyarokon kívül”. A szöveg többi része mindezek után érdektelenné vált, megtörtént ugyanis a csoda, ez nem királyi többes volt már, hanem isteni egyes, Jákob dilemmája az Élohimról, vagy a vele szembe jövő három férfialak, aki az egy Isten...