A Washington Post is írt a szombat délutáni, Herceghalom közelében történt tömegbalesetről: a porviharban 41 jármű ütközött össze, és 39 sérültet láttak el a mentők, és egy halálos áldozata is lett a szerencsétlenségnek.
A bolgár hírügynökség, a Novinite azon kesereg, hogy a demokrácia megítélése szempontjai alapján csak egy uniós ország van mögötte a Freedom House amerikai jogvédő szervezet által megállapított rangsorban. Bulgária a legkevésbé szabad az EU-s országok közül Magyarország után: a százból 79 pontja lett az értékelés szerint, amelyben a száz pontot csak a három skandináv ország: Norvégia, Svédország és Finnország érte el.
A cikk szerint Magyarország csak 66 pontot ért el ezen a teszten. A szabadság helyzete 17 éve romlik – legalábbis a Freedom House napokban megjelent elemzése alapján, az oroszok Ukrajna elleni háborúja a tovább rontott az emberi jogok helyzetén.
Meglehetősen szokatlan közleményt adott közre a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet, aki gyakorlatilag felszólította Orbán Viktort, hogy most már tényleg vessen véget az Oroszországgal építendő, több mint egy évtizedes és egyre szorosabb kapcsolatnak, és helyette keresse nyugati szövetségeseivel az együttműködést – összegzi a Bloomberg amerikai hírügynökség David Pressman közleményét, ami Orbánnak a kereskedelmi és iparkamarában elhangzott mondatára is épített, amikor úgy fogalmazott, hogy a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal az Ukrajna elleni putyini invázió ismeretében.
A Bloomberg a meghitt jelzőt használja, amikor Orbán Putyinhoz kötődő barátságát jellemzi. A helyzetet értékelve az amerikai nagykövet azt írta, fontos fordulóponthoz érkezett Magyarország, amikor el kell döntenie, milyen utat választ a jövőben, írta az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel való találkozóját követően.
Az írás összegzi: az elmúlt egy évtizedben Orbán a maga képére formált, de a putyini kormányzási stílust követve illiberális demokráciát épített ki, amivel szálka lett az EU és a NATO szemében is, mert még a Ukrajna elleni támadást követően is a Kreml érdekeit védte az ország nyugati szövetségeseivel szemben. Az amerikai kritikákat viszont Orbán és miniszterei továbbá a vakbuzgó médiája is rendszerint a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti.
A washingtoni találkozókon Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház magas rangú tisztviselőivel „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük a magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját, és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát.”
A Washington Post Orbán Trumphoz írt „szerelmes” levelének ismertetésével kezdi azt a könyv ajánlót, amely a Levelek Trumpnak címmel április 25-én kerül a könyvespolcokra. A magyar kormányfő öt hónappal a Fehér Házból történt távozása után írt egy születésnapi üdvözlő levelet Trumpnak: „Egy olyan világban, amelyben a haza fogalma fokozatosan elkopik, és a nemzetet ideológiák nyomják el, a túlélés garanciája egy erőskezű és határozott karakterjegyekkel rendelkező vezető lehet csak. Meggyőződésem, hogy te épp akkor lettél elnök, amikor kritikus pillanatokban a legnagyobb szükség volt rád… És nagyon bízom abban, hogy lesz még lehetőségünk együttműködni közös jövőbeni céljaink megvalósítása érdekében”.
A Le Monde szerint ma az Elysee Palotában munkavacsorán fogadja a francia elnök Orbán Viktort, akivel a március 23-24-i uniós csúcs részleteiről, a Ukrajnában dúló háborús helyzetről egyeztet, azonban Emmanuel Macron közleménye szerint a jogállam magyarországi helyzetéről is tárgyalnak.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
