2024. március 5., kedd

PERINTFALVI RITA: EGY ÉDESANYA (B.A.), AKI BÁTOR TETTÉVEL SOK KISLÁNYT MENTETT MEG SZ. ATYA SZE*UÁLIS BÁNTALMAZÁSÁTÓL

FACEBOOK, MÉDIALÓGUS
Szerző: PERINTFALVI RITA
2024.03.03.


Istenem, milyen gyakran hallottam azt papok által molesztált áldozatoktól, hogy a szüleik, és bizony gyakran éppen az édesanyjuk nem hittek nekik. Volt köztük egy 11-12 éves kislány, akinek története belém égett. A könyvemben Bernadett néven írtam róla. Szombatonként egyedül járt a templomba a felolvasást gyakorolni, a papnak így volt lehetősége molesztálni őt.

Az esetet Bernadett így írta le nekem:
“Aztán eljött a tavasz, és szoknyában kezdtem járni. És arra emlékszem, hogy a gyakorlásnál a plébános kirakta az asztalra a misekönyvet, ő leült, és nekem olvasáskor oda kellett állnom szorosan mellé. És Péter atya benyúlt a szoknyám alá és megfogdosta a meztelen combomat. És megmasszírozta a fenekemet.

Arra nem emlékszem, hogy hozzányúlt volna a szemérmemhez. Péter atyának nagy és jéghideg keze volt. Amikor először történt, akkor döbbenetemben nem tudtam mit csinálni. Ezért semmit nem csináltam. A gyakorlás után szépen hazamentem és nem szóltam senkinek.

Aztán eljött a következő hét, és én megint szoknyában voltam (azt vettem fel, amit anyukám adott), és a plébános úr megint benyúlt a szoknyám alá és ugyanazt csinálta. Én közben az undorral küszködtem.

Utána hazamentem, és elmondtam a családnak. Azt mondtam, hogy a hideg kezével a szoknyám alatt fogdos. Anyám hisztérikusan és agresszíven felnevetett, és azt mondta, hogy ne finnyáskodjak már, az atya mindenkinek benyúl a szoknyája alá. Ezt szokta csinálni. Ezzel ijesztgeti a kislányokat.

Ez nekem nagyon rosszul esett, mert én 11-12 évesen azt gondoltam, hogy ez nem természetes dolog. Hogy egy felnőtt férfi, aki ráadásul pap, kislányok meztelen combját szereti gyúrogatni. Ez egy beteg dolog. Péter atya nem százas, ha erre neki szüksége van. 
Úgy éreztem, hogy anyám nem véd meg. Hogy miért, azt nem tudom. Annyira roszszul esett a reakciója, hogy nem feszegettem tovább a kérdést.

Én nem értem, hogy miért kellett anyámnak így viselkednie. Miért nem tudta azt mondani, hogy „Édes kislányom, a Péter atya egy malac. Amit csinál, az egy disznó dolog. Holnaptól nem olvasol többet a tízesen, és ha gondolod, akkor hagyd abba a ministrálást is.”
Budai Alexandra nem így tett!

Ő elhitte, amikor 9 éves kislánya elmondta neki, hogy Sz. atya, a Hajdúdorogi Főegyházmegye görögkatolikus papja hasonló módon és sorozatosan bántalmazta őt. És most hadd idézzem Alexandrát:

„Megkérdeztem tőle: Bántott valaki? Azt felelte, hogy nem. Nem hittem neki. Mondtam, hogy menjünk vissza az osztályfőnökhöz, hogy megkérdezzem tőle, ki bánthatta. Erre a lányom azt mondta: Nem, anya, nem az osztályfőnök bántott, hanem Sz. G. atya. Mondom, mit csinált veled? Azt mondta, hogy elege van, hogy fogdossa. Kérdeztem, hogy mit csinált vele. Azt mondta, maga mellé ültette hittanórán, belenyúlt az alsóneműjébe, a mellét fogdosta, és amikor kicsengettek az óráról, akkor sem engedte ki az osztályteremből, beszorította a sarokba, és folytatta a fogdosást.”

S amikor ezt az édesanya megtudta, elkezdte dühös és jogos harcát az igazságért. Mivel az ügyet egy személyes kapcsolódáson keresztül nagyon közelről végig figyelemmel kísértem, így tudom, hogy rettenetesen elkeseredett harc volt ez a hatalmas szélmalmokkal. Az egyházzal, a faluval, az emberek előítéleteivel.

Alexandrának azzal kellett szembenéznie, hogy egyik oldalon ott van egy szegény sorból származó roma édesanya, aki tisztességben neveli öt gyermekét, a másik oldalon pedig ott van Sz. atya a fehér, keresztény férfi, aki ráadásul pap, sőt egy megbecsült papi család sarja.
Aki többgyermekes családapa, s akiről az elöljárója Kocsis Fülöp érsek-metropolita azt nyilatkozta a 444-nek, hogy csupán koholt vádról van szó. És a gyermek rendkívül sérülékeny és érzékeny. Ezért reméli mindkét fél érdekében, hogy hamar kiderül, a férfit ártatlanul vádolták meg.

Mivel a 9 éves kislány előtt Sz. atya egy gyermekvédelmi intézmény lelki vezetőjeként molesztált egy kamaszlányt, amely ügyben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat tett ellene feljelentést, de a rendőrség bűncselekmény hiányában ejtette a vádat, így Sz. atya nyilvánvalóan azt remélte, hogy most is meg fogja úszni az ügyet.

Kocsis Fülöp pedig feltételezem egyszerűen egyik vádat sem hitte el. A kevésbé optimista verzióról most ne is beszéljünk! Azt ugyanis Ferenc pápa a legsúlyosabban ítéli el. És úgy hívják, hogy eltussolás. Ami, ha bebizonyosodna, azért Kocsisnak is felelnie kellene.

Szóval Budai Alexandra szembeszállt a szélmalmokkal és kemény harcának, valamint a helyi rendőrség nagyon alapos, nem részrehajló és valóban az igazságot kereső munkájának köszönhetően, győzelmet aratott. Ebben az volt a döntő, hogy előkerült a harmadik, a negyedik és az ötödik áldozat is. De ahhoz, hogy ők előkerüljenek, kellett Alexandra bátorsága!

Mert ha ő nincs és nem dönti be a ez első dominót, akkor Sz. atya még mindig közel tudna férkőzni azokhoz a kislányokhoz, akik nem tudnák megvédeni magukat. Mert elöljárója soha nem állította volna félre.

Amúgy nagyon kiváncsi lennék Sz. atya feleségére, hogy mit észlelt abból, hogy egy sorozatos sze*uális ragadozóval éli az életét!

Kedves Alexandra, köszönöm szépen Önnek a hősies kiállását a kislánya mellett! Mert ezzel nem csupán őt, hanem még sok másik kislányt is megmentett ettől a beteges ragadozótól!


Lásd még:

LÉLEKBEN #22 / KADARKAI ENDRE MŰSORA: UDVARI JUDIT ÉS POKORNY LIA

LÉLEKBEN / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE.
2024.03.02.



Ezúttal a megfelelési kényszerről, a nemet mondás képességéről beszélgetett Kadarkai Endre vendégeivel a Lélekben adásában. Az érintettek miért félnek csalódást okozni? Mekkora belső szorongással jár mindez? Miért mennek bele kényelmetlen helyzetekbe? Miképp lehet megtanulni a nemet mondás képességét? 

Előbb Udvari Judit, klinikai szakpszichológus magyarázta el ennek pszichológiai hátterét, majd Pokorny Lia mesélte el saját vívódásait és a tanulási folyamatokat.

MAGYARORSZÁG TÉNYLEG A MAGYAROKÉ?

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.05.


Január elsején lépett hatályba, de csak márciustól alkalmazzák az új idegenrendészeti törvényt. A jogszabály szigorításáról tavaly novemberben a Kossuth Rádióban beszélt első alkalommal a miniszterelnök. Akkor az egyre erősödő migrációs nyomásra hivatkozva, úgy fogalmazott: „meg kell akadályozni, hogy ellakják tőlünk az országot.” A parlament azután nem sokat teketóriázott. Lehet, hogy „minden kiskaput bezártak” az idegenek előtt? Esetleg nyitottak másokat a munkát kereső magyaroknak?


Rétvári Bence államtitkár szerint az új törvény legfontosabb eleme, hogy minden magyar munkahely elsősorban a magyar embereket illeti meg, harmadik országbeli állampolgár csak akkor végezhet munkát Magyarországon, ha az adott állásra magyar munkaerőt nem találtak. Ígérete szerint az illetékes kormányhivatal minden kérelem esetében elvégez majd egy komoly vizsgálatot, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar jelentkezőkkel. A közelmúltban megjelent kimutatások szerint Magyarországon valóban fogyóban a munkaerőtartalék, a KSH jelenleg már csak 280 ezer körülire teszi a potenciálisan munkába állíthatók számát. A felpörgetett autóipari beruházások miatt a munkaerőpiac foglalkoztatási igényeinek kielégítéséhez – bizonyos számítások szerint – a közeljövőben akár félmillió új munkáskézre is szükség lehet, de a hazai tartalékokból legfeljebb a felére futja. A megnövekedett igény jó alkalom lehetne arra, hogy a kormány most a hazai passzív munkanélkülieket aktivizálja, biztosítson nekik képzést, átképzést.

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke, még a csíráját sem látja annak, hogy a kormány lépéseket tenne a jelenleg inaktív, a hazai munkaerő tartalékaként szóba jöhető rétegek bevonása érdekében. Mint mondja, ezeknek az embereknek a többsége olyan családban él, ahol akár három generáción át sem volt senkinek megfelelő iskolai végzettsége, szakképzettsége, vagy akár csak tartósan munkahelye. „Akiket eddig sem lehetett aktivizálni, azokat most egyik napról, vagy akár egyik évről a másikra sem lehet munkára fogni – véli. - Átképzési lehetőségek lennének ugyan, de „fegyverrel nem lehet senkit sem tanulásra kényszeríteni”...

„NEM KORMÁNYT AKARUNK BUKTATNI, CSAK AZT SZERETNÉNK, HA VÉGRE RENDBE TENNÉK AZ AGRÁRIUMOT”

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.03.05.


Három napos tüntetést hirdettek gazdák és méhészek Budapestre, a Parlamenthez, mert szerintük egyre nehezebb talpon maradni a kis- és közepes vállalkozásoknak.


– Nem kormányt akarunk buktatni, csak azt szeretnénk, ha végre rendbe tennék az agráriumot, mert ha minden így marad, akkor jövőre a gazdák négyötöde tönkremehet – indokolta Kernbaum Anita lábodi gazdálkodó, miért szerveznek a hét végére háromnapos gazda- és méhésztüntetést a Parlamenthez.

A somogyi vállalkozó szerint végső elkeseredésükben demonstrálnak, a hazai gazdák jelentős része mára felélte tartalékait, s átlagos terméssel számolva az idei év is veszteséges lesz számukra.

Sorra mennek tönkre a kis- és középvállalkozások, csak a környékünkön a cégek 10 százaléka ellen indult csődeljárás

– folytatta Kernbaum Anita.

– A jelenlegi árak és költségek mellett kiemelkedően jó termésátlag mellett is jó, ha nullás évet tudnak majd produkálni a gazdák.

Az alacsony felvásárlási árak mellett – a tiltakozó gazdák szerint – a támogatások kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket. A földalapú támogatást, amit Ausztriában az év végére megkapnak, itthon június végére fizetik ki teljesen, ráadásul, míg máskor időarányosan ilyenkorra a 40-50 százalékot meg szokták kapni, addig az idén 20-25 százalékot kapott az átlag, és akadtak, akik még semmit sem. Enélkül viszont nem tudnak nekikezdeni a tavaszi munkáknak, csak, ha hitelt vesznek fel. Az agrárium cápái persze figyelik a kisvállalkozások haláltusáját, és lecsapnak a bajba kerültek földjeire: Dél-Somogyban például a már Tiborcz István-féle Főnix Magántőkealaphoz tartozó Drawa Kft...

VÁNCSA ISTVÁN: VÁR ÁLLOTT, MOST KŐHALOM

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2024.03.01.


A lakosságnak csaknem a hetven százaléka úgy érzi, hogy országunk romokban hever, mármost tíz emberből kettő vagy három jó eséllyel tökfej, a pesszimisták szerint akár a fele is, de a többség állítólag nem, vagy legalábbis nem annyira. Ha tehát mindenki romokat lát maga körül, akkor fölöttébb sanszos, hogy ez azért van, mert csakugyan romok között élünk, ami nem előnyös, bár, mint tapasztaljuk, megszokható. Egyébként ez a föntebbi csaknem hetven százalék az Ipsos múlt év végi közvélemény-kutatásának a hozadéka, amely e napokban vált elérhetővé, de korántsem ez benne a legizgalmasabb, hanem az, amivel megoldási javaslatként a kérdezettek előálltak. Sokuk szerint honunk rendbetételéhez erős kezű vezetőre van szükség, aki hajlandó megszegni a szabályokat. Vagyis honfitársaink egy jelentős hányadának még nem tűnt fel, hogy istenadta vezérünk a valaha élt legerősebb kezű vezetők egyike, aki a honunkban pöffeszkedő haramiák mindegyikét dróton rángatja az ő erős kezeivel, a szabályokat pedig ő hozza, és ugyanavval a lendülettel meg is szegi valamennyit. És ez még hagyján, legalábbis ahhoz képest, hogy a megkérdezettek abszolút többsége szerint ennek a messiásként várt erőskezű embernek kéne az elittől visszavennie az országot, amit oda se adott neki, hanem folyamatosan nyomorgat az ő hatalmas, erős kezeivel, hogy mi célból, az nem tudható...


AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ ELMÚLT KÉT ÉVE - RÁCZ ANDRÁS ÉS VASÁRUS GÁBOR A KÉTFARKÚ KUTYA NÉPFŐISKOLÁN

KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT VIDEÓ
Szerző: KÉTFARKÚ KUTYA PÁRT
2024.03.04.



Mik mostanára a legfontosabb katonai és geopolitikai tapasztalatok? Mi a háború hatása a globális érdekszférákra? Mik a 2023-as ellentámadás elakadásának valódi okai, hogyan teljesítettek a nyugati eszközök a frontvonalon? Mi várható 2024-ben, milyen előrejelzésekkel szolgálnak a különböző források? 

Beszélgettek: 

Rácz András, Oroszország-szakértő, egyetemi docens 
Dr. Vasárus Gábor, geogáfus

KÖZÖS NEMZETI MINIMUM NÉLKÜL NEM JUTUNK 5-RŐL A 6-RA - KUKORELLY ENDRE A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2024.03.04.



A 2024. március 4-i Reggeli személyben Kukorelly Endre író volt Szénási Sándor vendége, és a hazai kultúra állapotáról beszélgettek, a kultúra - azon belül is az irodalom - hatásáról a politikára Magyarország történetében; és a kelet-európai értelmiségi szerepvállalásról is.

PALOTÁS JÁNOS: MATOLCSY ÉS NAGY MÁRTON NEGYVENMILLIÁRDUNKAT TAPSOLTÁK EL!

PALOTÁS JÁNOS PODCASTJA
Szerző: PALOTÁS JÁNOS
2024.03.04.



Matolcsy és Nagy Márton negyvenmilliárdunkat tapsolták el!

A MATOLCSY-PROGRAM

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2024.03.03.


A Kommentárban jelent meg Matolcsy György jegybank elnök tízpontos növekedési programja.



1. A fenntartható felzárkózás első pillére az infláció letörése. Az infláció felemészti a jövedelmeket és a megtakarításokat, így visszaveti a fogyasztást, a termelést és a beruházásokat is. Jelentős eredményt érünk el, ha az infláció 2023 végére a régiós átlag szintjére csökken hazánkban, de a dezinflációt folytatni kell az árstabilitás eléréséig. Megtapasztaltuk, hogy árstabilitás nélkül nincsen fenntartható növekedés.

2. Helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt. Látszólag kedvező, hogy a Covid-válság idején megugrott államadósság-ráta már csökkenő pályán van, de a költségvetési hiány magas szinten ragadt. Az infláció csökkenése segíteni fog a költségvetés bevételi és kiadási oldalán is az egyensúly javításában, de ez nem elegendő. A növekedést támogató tartós egyensúlyhoz olyan költségvetési reformokra, mindenekelőtt egy olyan új típusú, forgalmi fókuszú adórendszerre van szükség, ami figyelembe veszi a zöld és a digitális gazdasági modellre építő szempontokat.

3.Digitális átállást és adatreformot kell végrehajtani. Az adat az első nyersanyag, amely globálisan lényegében egyenlően áll rendelkezésre, és szemben más nyersanyagokkal, felhasználásával nem fogy el, hanem egyre termelődik. Be kell fektetnünk az adatbányászatba és adatfeldolgozásba. A digitális és technológiavezérelt átállás egyik alapvető tényezője az immateriális, okosberuházások arányának növelése, melyek terén hazánk jelenleg az uniós rangsor utolsó harmadában helyezkedik el. Ma az adatok leghatékonyabb felhasználója a mesterséges intelligencia. Éljünk a képességeivel!

4. Energiaszuverenitásra, a belső megújuló energiaforrásokra épülő, versenyképes energiamix kialakítására kell törekednünk. A magas energiafelhasználás és energiaimport nem fenntartható, drága és sérülékenységet okot. Ezek kiküszöbölése érdekében fokozni kell a gazdaság energiahatékonyságát, másrészt az energiamixen belül a belföldi környezetbarát energiaforrások felé kell elmozdulni.

5. Magas hozzáadott értékű tevékenységekre kell építeni. A felhasználható munkaerő még enyhén növelhető, de alapvetően korlátozott. A gazdasági fejlődés érdekében ezért az egy főre jutó termelékenységet kell minél inkább növelni, ami csak a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekkel érhető el. Ezt kell figyelembe venni az FDI-stratégia kialakításánál és a magyar gazdaságszerkezet fejlesztése során is.

6. A 2020-as évtized megnyeréséhez szükség van egy kiszámítható és hatékony lakáspolitikai reformra. Nélkülözhetetlen az építőipar hatékonyságának emelése és a lakásfelújítások ösztönzése, ami a lakásállomány mennyiségét és minőségét is tartósan emelné.

7. Végig kell vinni a demográfiai fordulatot. A népesebb Magyarország gazdagabb Magyarországot jelent. Lassan fordulnak a demográfiai tendenciák, de nem szabad feladnunk a célt, hogy ismét 110 ezer gyermek szülessen hazánkban, amellyel elérhető a népesség számának fenntartása a következő generációban.

8. Kövessük a sikeresen felzárkózó országok példáját, fektessünk az oktatásba. A legjobb PISA-tesztet elérő országok éppen azok, amelyek sikeres gazdasági felzárkózást hajtottak végre az elmúlt 50–70 évben. Ázsiából ilyen Szingapúr, Tajvan, Japán és Dél-Korea, Európából pedig Észtország, Írország és Lengyelország. Az eredményes közoktatásra alapozva pedig juttassunk magyar egyetem(ek)et a világ legjobbjai közé.

9. Fejlesszük az innovációs ökoszisztémát. Az innováció egyre kevésbé lehetséges pusztán egyéni erőfeszítésre alapozva, hanem valamennyi érdekelt fél (kormányzat, vállalatok, egyetemek, kockázati tőke és vállalkozók) együttműködése szükséges hozzá. Feladatunk, hogy olyan platformokat alakítsunk ki, amelyek a közöttük fennálló kapcsolatokat ápolják és erősítik.

10. Figyelemmel kell követni a digitális jegybankpénz projekteket. A digitalizáció terjedésével életünk egyre nagyobb része terelődik a digitális térbe, amivel párhuzamosan a kriptoeszközök is megjelentek a pénzügyi világtérképen. Ezek veszélyt jelenthetnek a monetáris szuverenitásra a digitális dollarizáción keresztül. A védekezés egyik eszköze egy felhasználóbarát digitális jegybankpénz lehet, amelyre vonatkozóan több jegybank folytat kutatásokat és fejlesztéseket.

A költségvetési egyensúly helyreállításának határozott igénye nyílt támadás Nagy Márton ellen, aki még évekig magas költségvetési hiányból finanszírozná a gazdaságot. A negyedik és ötödik pont az akkuprogrammal kapcsolatos határozott ellenérzést fejezi ki. A nyolcadik pont, az oktatásba való befektetésről, a lengyel és észt példa emlegetésével nem feltétlenül kormánybarát, a tizedik ponttal kapcsolatban is megnézném Orbán arcát...

ZENÉS SÉTA FIDESZ-MAGYARORSZÁGON

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.04.


Zenés séta Fidesz-Magyarországon

A kör bezárulni látszik, a legfrissebb mai hírrel a szappanopera immár a végéhez közeledik.
Elindultunk Carl Orff Carmina Burana c. művétől, aztán folytatódott a storyline Ókovács Szilveszter gargantuai étvágyával, valamint a szünet gazdaságélénkítő hatásával, s most eljutottunk a Zsidai Csoporthoz (Wagner gesamtkunstwerk (összművészet)-elmélete ehhez képest vicc csupán), ugyanis – mint olvasható – beperelte az Operát a Zsidai Csoport, akik közbeszerzésen nyerték el az üzemeltetés jogát 2030 augusztusáig, de akiknek a szerződését váratlanul felmondta az Operaház.

Eljutottunk tehát a végső kérdéshez, amelynek – lássuk be – mindjárt az elsőnek kellett volna lennie, csakhogy a sok hülye zeneszeretőt megtévesztette az, hogy az Operaházról van szó, s azt hitték (hittem magam is), hogy Ókovácson a zenének és a zeneszínháznak a művészi törekvéseit vagy azok megsértését kell számonkérni, de tévedtünk.

Az Operaházon nem a művészeti teljesítményt kell számonkérni, hanem ugyanazt, amit az Operaházon kívüli Magyarországon, minden kis trafik és gigantikus cégcsoport esetében: ki kinek itt a csókosa, ki, miért és hogyan üzemelteti a büfét, a trafikot, a szállodát, a kastélyt, a balatoni jachtkikötőt, a „honvédségi” repülőgépet, a luxusjachtokat, a kormányközeli futballcsapatot és a kormányközeli bankot, a különféle ingatlanbulikat stb. Az Operaház büféjén is Gounod Faustjából Mefisztó rondóját kell számonkérni, mégpedig azt, hogy „eladó az egész világ… Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, a pénz körül.”

HA A GYEREK A NEVELŐSZÜLŐNÉL SEM KAP SZERETŐ GONDOSKODÁST, FELNŐVE JÓ ESÉLLYEL LESZ FÜGGŐ VAGY HAJLÉKTALAN

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2024.03.05.


„Mi mindkét kisfiút ugyanúgy szeretgetjük, mint a saját gyerekeinket, sőt amiatt, hogy ismerjük a szörnyű hátterüket, talán még kicsit jobban is. De tény, hogy nagyon vegyes nevelőszülői sztorikat hallunk a pozitívaktól az egészen rémesekig.”

Gábor és Anna diplomás budapesti házaspár, három saját és két nevelt gyerekük van. Azt mondják, nevelőszülőkként ahhoz a markáns kisebbséghez tartoznak, akik rendezett egzisztenciális körülmények között élnek, és szeretnének jót tenni segítségre szoruló gyerekekkel, miközben ennek finanszírozásába az állam is beszáll. Először a 2015-ös menekültkrízis idején fogadtak be magukhoz kis időre egy menekült szír fiút, majd úgy döntöttek, hogy Anna a gyes után nem is megy vissza az állásába, inkább hivatásos nevelőszülő lesz.

Most egy három- és egy négyéves fiút nevelnek, egyikük néhány naposan, a másik néhány hónaposan került hozzájuk. A nagyobb fiúnál az édesanya és az édesapa is drogfüggő volt, az apa meg sem érte a fiú születését, és az anya elvonási tünetek mellett szülte meg a babát. A kisebb családi hátterében is drog és alkohol állt, valamint rengeteg erőszak: az apa terhesen is bántalmazta az anyát, és molesztálta a hároméves kislányukat. Mindkét kisfiút az utolsó pillanatban emelték ki a családból, szerintük csoda, hogy életben maradtak.

A nagyobb fiúnak nemrég kancsalsági szemüveget írt fel az orvos, ami 50 ezer forintba került. Ez nagyjából az az összeg, amit az állam egy nevelt gyerek után ad ellátmányként, és ehhez jön még a nevelőszülő díjazása, ami jelenleg 138 ezer forint havonta. Gábor azt mondja, ők megtehetik, hogy ezt pluszban finanszírozzák a kisfiúnak, de konkrét példát láttak arra, amikor ugyanezt más nevelőszülő nem tudta megtenni, a gyerek pedig láthatóan behozhatatlan hátrányokat szerzett emiatt, mert már az olvasás is nehézséget okozott neki.

Alacsony díjazás = alacsony státuszú nevelőszülők


Gáborék példája valószínűleg nem egyedülálló, de azzal a hazai gyermekvédelem egyik legfontosabb szakembere, Herczog Mária is egyetért, hogy bár alapvetően semmi gond nincs azzal, ha valaki megélhetési szempontokat is előtérbe helyez, amikor belevág a nevelőszülőségbe, a nevelőszülőség karitatív és érzelmi szempontjai egyre inkább háttérbe szorulnak. „Az emberek egyre kevésbé szeretnék az életüket napi 24 órában bajban levő gyerekek gondozásával tölteni. Különösen úgy, hogy az állami ellátmány nem elégséges arra, hogy egy nevelt gyereket minőségi módon ellássanak.”

Az alacsony díjazás pedig egyre inkább az alacsony státuszú nevelőszülők felé tolja a rendszert, akik ezzel együtt abban érdekeltek, hogy minél több nevelt gyereket vállaljanak.

A nevelőszülőséget választóknak csak alig fele fogad be egy vagy két gyereket, a nagyobb részük háromnál is többet. Amikor pedig egy családban négy-öt vagy a maximális számú hat gyereket nevelnek, a nevelőszülői ellátásnak éppen a lényege nem valósul meg, azaz hogy a nevelőszülő teljes figyelemmel a gyerekekre fókuszálhasson...

SZÖRÉNYI LEVENTE SZÖRNYEN KÍNOS

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.03.04.



Szörényi Levente interjút adott a Mandinernek. 
A zeneszerző szerint Orbán Viktor hatalmas veszélyben van, a bolsevizmus pedig nyugatról támad.

ÓKOVÁCS NERESÉGES BÜFÉJE, NEMZETI PATIKA, SZIJJÁRTÓ BECSICSKULT❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
20324.03.05.



Ókovács NEReséges büféje, Nemzeti Patika, Szijjártó becsicskult❗

A BIRODALOM VISSZAVÁG: NINCS KEGYELEM A TÉNYEKNEK; AZ ELLENZÉK BOSSZÚJA: NEM MEGLEPŐ, NEM MULATSÁGOS

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.03.05.



A Birodalom visszavág: Nincs kegyelem a tényeknek; Az ellenzék bosszúja: Nem meglepő, nem mulatságos
...
Arra jutottam, hogy a youtuberkedésem negyedik évében meg fogom csinálni az első kérdezz-felelek videómat, mert zavarbaejtően sok megkeresést kapok különböző témákban. Kommentben tegyetek fel kérdéseket légyszi, megpróbálok válaszolni. Köszönet.

A KRISZTUSI SZERETET ORSZÁGA EGY VIDEÓBAN

JÓLVANEZÍGY
Műsorvezető: Szabó Márton, Nagy Ádám
2024.03.05.



00:00
Csokival összeveszett a buszsofőr 
02:26 Limitált merch!! + külföldi szállítás 
07:45 Összeomlás 
09:08 Ízléses plakátkampány 
13:43 Pszichológiai vizsgálat, de nem mindenhol 
18:21 Balog Zoltán egy megbocsátógép 
24:29 A leggyengébb vidéki öregasszony 
26:59 Csokker hamar visszaesett a magyar valóságba 
31:01 Így legyen könnyebb az életed

BUDAPEST FŐÉPÍTÉSZE: HAMISÍTVÁNYOK ÉPÜLNEK A VÁRBAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BENYÓ RITA
2024.03.05.



Történeti épületeket vasbetonból újraépíteni hamisítás – mondja Budapest főépítésze. Erő Zoltán szerint elhibázott módon nyúlt a kormány a vár felújításához, ami már most háromszázmilliárdnál jár, és egyáltalán nem látni, hogy hol lesz a költségek vége. A megbízást a legtöbb épület rekonstrukciójára a West Hungária Bau Kft. nyerte eddig. A WHB Kft. tulajdonosa a győri milliárdos Paár Attila, aki Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének üzlettársaként is ismert.


Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:


Lásd még:



ORBÁN BÁBJA VAGY UTÓDJELÖLTJE? MIT HAGY HÁTRA, ÉS VISSZATÉRHET-E A KEGYELMI BOTRÁNYBA BELEBUKÓ NOVÁK KATALIN?

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.03.05.


Elődjeihez képest ambíciókban gazdag államfői projektet vitt Novák Katalin az elmúlt két évben. A volt köztársasági elnök lépéseit, NER-beli szerepét és pályáját Feledy Botonddal és Lakner Zoltánnal elemeztük, elgondolkodva azon is, mikor lenne lehetséges a visszatérés Novák Katalinnak, valamint azon, hogy van-e még további tartanivalója Orbán Viktornak a kegyelmi ügytől.


A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.

A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.

Orbán Viktor személyes projektje is volt

Novák ambíciója és víziója saját szerepéről gyökeresen eltért két közvetlen elődjétől, Schmitt Pálétól és Áder Jánosétól. Nemcsak abban, hogy a közösségi médiában eddig nem ismert elnöki jelenlétet teremtet, és hogy olyan gyakran utazott külföldre – Óceániától Afrikán keresztül Dél- és Észak Amerikáig –, hogy árnyék-külügyminiszternek is nézhették emiatt.

Novák nem kényszerű választás volt az elnöki posztra, hanem Orbán végiggondolt terve, így államfősége a miniszterelnök politikai projektje is lett.

Bár az államfő közpolitikai súlya Magyarországon csekély, a köztársaság elnök kezében lévő eszközökön lemérhető, milyen elnök volt Novák Katalin.

- Ami a nyilvánosságot illeti, a Novák-projekt szerves része volt a pozitív imázs, a mosolygós arc, a kedvesség és a nyitottság, amivel az országot járta.

- Ha a vétókat nézzük, ezt az eszközt kevéssé használta Novák, és sosem olyankor, amikor az a kormánynak igazán kellemetlen lett volna (a kata kivezetése, a státusztörvény elfogadása, az orvosi kamara jogköreinek megnyirbálása). De akadt konfliktusa így is abból, hogy vétózott.

- Az államfőre irányuló figyelmet nemcsak protokolleseményekre, de politikai nyilatkozatokra is használta: ezek elsősorban külpolitikai jelzések voltak, gondoljunk a Svédország NATO-csatlakozását sürgető megszólalásaira, illetve az ukránokkal rokonszenvező álláspontjára a háború kapcsán.

- Nem utolsósorban: a kegyelmi jogkör, amely végül a bukását okozta a pedofilsegítő K. Endre elengedésével, noha már a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy György és társai kegyelme miatt is kapott kritikát 2023-ban az államfő, aki akkor éppen a 24.hu-nak próbálta meg a lehetőségekhez képest elmagyarázni a döntése hátterét...

Ezeket is mérlegre téve, milyen köztársasági elnök volt Novák Katalin, mire emlékezzünk belőle, mi volt a fontos államfői működése során? – e kérdésekre próbáltunk válaszokat találni Feledy Botonddal, akivel főleg a külpolitikai aktivitását tekintettük át, valamint Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, akivel a volt államfő NER-beli beágyazottságát és jövőbeli lehetőségeit beszéltük meg...

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, KOLLÉGIUMOK DOLGOZÓIRA SEM VONATKOZIK A RENDELET, AMELY A GYERMEKBÁNTALMAZÁST KEZELNÉ - A BELÜGYMINISZTÉRIUM EGY MÓDOSÍTÁST MÁR BEJELENTETT

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.03.05.


– Képzés, széles körű konzultáció a szakemberekkel, szakmai szervezetekkel, a gyerekek véleményének megkérdezése, és bevonásuk a döntéshozatalba. A kormányrendeletben előírt, kizárólag a gyermekvédelmi intézmények vezetőre vonatkozó pszichológiai vizsgálat helyett ezt kellene tennie a kormánynak, ha komolyan gondolná a gyermekvédelmi rendszerben lévő hibák megoldását – mondta lapunknak Herczog Mária. A szociológus, gyermekvédelmi szakember azután beszélt erről, hogy kiderült: a pedofil botrány nyomán a kormány szigorít a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezésén, és a pozíció betöltéséhez egyebek mellett pszichológiai alkalmassági vizsgálat szükséges.

Herczog Mária kijelentette: a szakemberek felkészítése és folyamatos továbbképzése is fontos lenne, az abúzus megelőzésének első lépése azonban a felvilágosítás. Vagyis az, hogy tudják a gyerekek, mi a jó nekik, és hol van a „testi határ”. Ismerniük kell, mi számít bántalmazásnak, mert ha ezzel nincsenek tisztában, akkor szólni sem tudnak róla.

– Az Európai Unióban megvannak a direktívák arról, hogyan, és mit kellene tenni. A körülöttünk lévő országokban alkalmazzák is a szakmai protokollt, itthon is követni lehetne a jó gyakorlatokat

– mondta.

A szociológus megjegyezte azt is: az összes, gyerekekkel foglalkozó intézményre, iskolákra, kollégiumokra, egészségügyi intézményekre is ki kell terjeszteni a szabályozást, hiszen nemcsak egy bentlakásos otthonban, vagy nevelőszülőknél érhet abúzus gyereket. Az oktatókat, a nevelőket, a konyhásokat, a takarítókat, gépkocsivezetőket is képezni kellene a gyerekekkel való helyes bánásmódra. Hozzátette: egyébként nem a szexuális-, hanem a fizikai, és a lelki bántalmazás a leggyakoribb.

Beszélt Herczog Mária arról is, hogy milyen negatív hatása van a kegyelmi- vagy pedofil botrány után megkezdett szakmaiatlan szigorításnak. Például az óvodákban gondot jelenthet, hogy az óvodapedagógusok nem tudják, mit tehetnek ezentúl, ha például fáj egy gyerek hasa. Megsimogathatják, vagy nem? Ha nem tudja kitörölni a fenekét a kiscsoportos, akkor segíthetnek neki, vagy nem? Megölelhetik az intézetben a nevelők a gyereket, vagy átkarolhatja nevelőszülője a kiskorút, ha hozzá bújuk, vagy lökje el maguktól őket? Herczog Mária kijelentette: meg kell védeni a gyerekeket, de ez egy komplex, és szakmai elveken működő feladat...

ÍGY FOGY EL A ZÖLD A BALATONNÁL: LUXUS LAKÓPARKOT ÉPÍTENÉNEK TIHANY LEGÉRTÉKESEBB TERÜLETÉRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.03.05.


Kevés olyan értékes telek van a Balatonnál, mint a tihanyi Kenderföldek: a tóparthoz közeli, jelenleg sűrű erdővel, nádassal borított területet az önkormányzat néhány éve eladta, a tulajdonos – Futó Péter és Nyíri Viktor cége – pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A környezetromboló beruházásnak zöld utat adó megállapodásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.


A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand, amiről tavaly nyáron azt mondtuk, Tihanyból nézve még sokkal rosszabb, mint helyben, ahol felhúzták.

Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel. A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan az történik is például az Óvárnak nevezett dombháton, ahova az elmúlt években felköltöztek a NER elitjének prominens alakjai. Egybefüggő, nagy fejlesztési terület azonban alig van Tihanyban, olyan pedig még kevésbé, amely belterületbe van sorolva, építési övezetként tartják számon, közútról jól megközelíthető, és még a víztől is kőhajításnyira van...

INOTAI ANDRÁSS: ÉRTELMEZHETETLEN „BÖLCSESSÉGEKET” ADOTT ELŐ ORBÁN AZ ÉVNYITÓN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.03.05.


„Nem tudok nem reagálni ezekre a miniszterelnöki kijelentésekre, mert ez a hülyeséghalmaz még a Kanári Szigetekről is látszik, ahol éppen a szabadságomat töltöm.” Így fogalmazott a Hírklikknek Inotai András professzor, akit arra kértünk, értelmezze Orbán Viktornak a gazdasági évnyitón elhangzott beszéde egyes pontjait. A kormányfő a magyar gazdaságról, annak néhány szereplőjéről éppen úgy sommás megállapításokat tett, mint a háborúról, a külpolitikáról. Meglepő volt, hogy – szokásával ellentétben ezúttal – igazán még csak nem is „Brüsszelezett”, de azért Donald Trump és az európai szélsőjobb méltatása nem maradhatott ki. És persze nem hiányozhatott a saját „víziója” sem.


Számos meredek kijelentés, megállapítás hangzott el Orbán Viktor részéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján tartott előadásában, ahogy a Telex tudósításában is olvashatjuk. Mi most néhány, kifejezetten a gazdaságpolitikával foglalkozó kijelentésének szakmai kommentálására kértük Inotai Andrást.

Kétféle gazdaságpolitika. Kétféle gazdaságpolitika van, szakszervezeti és kamarai, az előbbi Nyugat-Európában válságba jutott, de Magyarországon szerencsére a kamarával működött együtt a kormány eddig is – mondta Orbán.

Ezzel szemben, Inotai András szerint egy normális szociális piacgazdaságban, egy fejlett országban a különböző megközelítéseket nem szembeállítják egymással, hanem ehelyett egyeztetik, s ebből alakul ki egy gazdasági versenyképesség, egy társadalmi kohézió és egy politikai stabilitás. „Aki szétválasztja ezt a kettőt, az csökkenti a versenyképességet, szétveri a társadalmi kohéziót, ami politikai instabilitáshoz, illetve nemzetközi bizalomvesztéshez vezethet” – mondta.

A kormányfő szerepe. Azért tartják a miniszterelnököt, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű gazdasági megfontolások ne tűnjenek el, megjelenjen a józan paraszti ész – így Orbán.

Inotai szerint azonban jó lenne, ha a világ érdekében, minden országban mielőbb eltűnnének a politikából a „buta parasztok”.

Inotait ezután Orbán négy „bölcsességével” szembesítettük: 
...

MÉR' NEM KELL A BÉDEKKER MA? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.03.05.


Mélyponton a forint, nem is nagyon költünk. Gyermekvédelem a katolikus egyházban és a Mekiben. Oroszokra cseréljük a lengyeleket. Napindító hírlevél.

Jó reggelt! Ezúttal már csak egy halálról szóló cikk kerül a négy kiemelt anyag közé, és a szegedi halászlékirály pompás nyilatkozata miatt eleve jókedvűen telt a munkanapunk – hasonlókat kívánva mindenkinek, elővezetem a hétfői napot így kedd hajnalban.


2024. március 4., hétfő

SZÉP EZ A MUNKA, CSAK NE KELLENE MIATTA TÖNKREMENNI

TELEX VIDEÓ
Szerző: Telex
2024.03.03.



Az évek óta tartó kormányzati nyomásgyakorlás mellett komoly belső kérdésekkel is küzd a civil szervezetek világa. Miért van hatalmas szakadék a forprofit valamint a nonprofit szféra között? Miért érint a munkafüggőség jobban egy civilt, mint egy irodai dolgozót? Miért nehéz sokszor egyensúlyba hozni a munkát és a magánéletet? Hogyan lehetne jobb körülményeket teremteni azoknak, akik egy igazságosabb társadalomért dolgoznak? Fél órás riportfilmünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

SZAKÉRTŐ: A KULTÚRPOLITIKA MA AZT JELENTI, HOGY KI JUT BE ORBÁNHOZ

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2024.03.03.



Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. Túlbuzgónak és túlmozgásosnak látja, aki a meglévő folyamatokat tiszteletben tartja, igazi teljesítményt viszont nem lehet a személyéhez kötni. Kinevezése abszolút politikai döntés, amiben kizárólag Orbán Viktor illetékes. A kultúrpolitika ugyanis ma arról szól, ki kopogtathat be Orbánhoz. Aki nem jut be hozzá, annak az egész szektora árnyékban marad. Csák János miniszter nagy holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét - mondja a kultúrpolitikával foglalkozó szakember, aki a Horn-kormány alatt a Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára volt, de helyet kapott 2020-ban Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szakértői csapatában is.

00:55 Mennyire volt meglepetés Demeter Szilárd Nemzeti Múzeum igazgatói kinevezése? 
07:05 Kulturális holding szerveződik, forradalmi változások lesznek? 
13:52 Mennyire nemzeti a mai kultúrpolitika? 
20:29 Pénzek elosztása, anyagi ellehetetlenítés 
29:16 Nyomasztó törzsi háború és kíméletlen megosztottság a kultúra területén is...


GYERMEKVÉDELEM HELYETT KONZERVATÍV POÉNKODÁS VARGA ÁDÁMMAL!

CSILLAGBRIGÁD / 24.HU
Szerző: Csillagbrigád.
2024.03.03.



Varga Ádám (The Fair Right) videóban próbálja elmagyarázni, hogy miért hiteltelen bármilyen megmozdulás, ami Orbán Viktor rendszerét érinti. Videójában a két civil tüntetést – amely a gyermekvédelemről és így rendszerkritikáról is szólt – megpróbálja baloldali bohóckodásnak beállítani. Közben elfelejti, hogy ahhoz, hogy legyen ilyen tüntetés, vagy olyan tüntetés, egy fiatalnak öngyilkosnak kellett lennie. Egy fiatal halála kellett ahhoz, hogy Magyarország igazságszolgáltatása felvegye a fonalat.

Az, hogy a NER alatt még megpróbálták "kármentesíteni" is a pedofil segédjét, külön tragédia nekünk. Viszont észre kell venni, hogy nem mindenkinek áll érdekében a valós problémákat fényben tartani! Ezeket a problémákat nem az Orbán-Gyurcsány tengelyen kell keresni, mert azok sok évtizedes közös hiátusok. Könnyen lehet, hogy ezen hiányosságok feltárása és kitakarítása végül Orbán vagy Gyurcsány végét jelentené. Ezt pedig sokan nem szeretnék. Erre jó a konzervatív poénkodás.

A TRÓGER ÁLLAM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.04.


Kormányunk eddig háromszázötven milliót fizetett a 2006-os események károsultjainak. Ezeket az „eseményeket” bízvást nevezhetjük zavargásoknak, más szemszögből – és valószínűleg ez a helyes – az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletnek. Ezt a törvény keményen büntetni rendeli. Azokat is, akik gyújtogattak, a felbújtóikat is, és az irányítóikat is, akiket ismerünk. Momentán egy részük az országot vezeti, ebből a szempontból tehát kísérletük sikeres volt.


Főleg annak fényében, hogy a jogállamot, ha úgy tetszik, az alkotmányos rendet sikerült megdönteniük annak ellenére, hogy a puccs 2006-ban nem járt sikerrel. Az akkor regnáló hatalom nem volt elég „tökös” ahhoz, hogy érvényt szerezzen a törvénynek, csak úgy, mint akkor sem, amikor Orbán kordont bontott, mintha piknikezne a téren. Tizennyolc év telt el idestova, azok pedig, akik akkor a felbujtók voltak, ma még mindig fizetnek a csőcseléknek.

Nem a mi csúfságunk ez, hanem a gyenge liberális hatalomgyakorlásé, amely a világtörténelem során csak nagyon ri
tkán, akkor is nagyon lassan volt képes reagálni az őt ért veszedelmekre. Orbán hatalom utáni áhítozása már sokkal korábban megmutatta azt az elvetemültségét, hogy semmitől sem riad vissza, és mindenkivel képes szövetkezni. Ez ma is látszik, amikor a világ szemetjét csődíti mindig össze, hol az erkélyén, hol pedig konferenciákon.

A magam részéről már jóval 2006 előtt elmondtam és kijelentettem, hogy ez az alak a csőcselék vezére, ami akkoriban különösen fájt a bandájának és a köréjük gyülekező bávatagoknak, mert épp polgári körökbe tömörültek, és nem láttak már akkor sem a morális és intellektuális fölényüktől, ami pedig a gyújtgatásokban és az őrjöngésben megmutatkozott ország és világ előtt. De ebből sem tanult senki sem. Főleg nem a magyar – úgynevezett – baloldal.

Viszont most nem őket temetni gyűltünk össze, de még kevésbé Orbánt dicsérni, hanem ellenkezőleg. Számos oka lehetne megvetésünk indoklásának, mint ahogyan napra-nap meg is tesszük, de ma ebből a ganyéhalomból a fentebb már említett háromszázötven milliós tételt vesszük elő. Nem mintha még csak apró sem lenne, főleg annak fényében, hogy már nem kártérítésnek, hanem zsoldnak tűnik. Olcsón megússzák tehát.

A sunyi cinizmus az viszont, ami épp próbára teszi az ember idegrendszerét, amikor arról olvas, olyanok is kapnak pénzecskét, akik meg sem sérültek, amúgy semmi bajuk nem esett, csupán a „személyiségi jogaik” sérültek a tombolás során. Arról nem tesznek említést, ezek a sérülések hogyan manifesztálódtak utcakővel a kézben és Molotov koktélt hajigálva, de nagyon szeretjük az ábrándos lelkű tomboló egyedeket, arcuk eltakarva.

De nem is róluk lenne szó, hanem a tróger államról és annak fejéről. Az emlegetett háromszázötven millióból a megsérült rendőrök (háromszázkilencvenkilencen voltak) egy kanyi vasat nem kaptak. Mindebből az fakad, hogy a bűnöző értékesebb Orbánnak, mint a bűnüldöző (lásd: kegyelmi pedofilbotrány is), illetve az ő szemszögéből nézve már rendőrből is többféle van. Az övé, és volt akkor a mai ellenzéké...

A VILÁG PÉNZÉT VESZÍTJÜK EL, HA ORBÁNNAK MOST NEM SIKERÜL IDŐT NYERNIE BRÜSSZELBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2024.03.04.


A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

Ursula von der Leyen február 23-án Varsóban bejelentette, hogy 137 milliárd euró (54 ezer milliárd forint!), 2021 óta befagyasztott EU-s támogatás nyílik meg a lengyel kormány előtt, mert a Donald Tusk vezette új varsói kabinet megfelelő lépéseket tesz a jogállamiság visszaállítása érdekében.

A bizottsági elnök ezzel sokakat meglepett Brüsszelben is, a biztosok egy részét csak órákkal a bejelentés előtt tájékoztatták döntésről. Múlt csütörtökön aztán a Bizottság hivatalosan is jóváhagyta a források felszabadítását. A lengyel kormány máris kezdeményezte több mint 6 milliárd euró lehívását az úgynevezett RRF-keretből. Ez az a keret, amelyhez a magyar kormány egyelőre alig férhet hozzá, és még csak nem is látszik, hogy mikor érkezhet ide is belőle. Úgyhogy

az Orbán-kormány felvetette Brüsszelben: hosszabbítsák meg a programot, hogy legyen elég ideje hozzáférni a pénzhez.

Kincs, ami nincs

Alapvetően három nagy kosárból jár pénz 2021 és 2028 között Magyarországnak az EU-ból. Az egyik kosárban a mezőgazdasági támogatások vannak, ez a pénz rendben és folyamatosan érkezik, a ciklus végéig összesen 8,4 milliárd euróra (3300 milliárd forintra) lehet számítani innen.

A második, és léptékében legnagyobb kosár az úgynevezett kohéziós alap. Ezeket szokták általában EU-pénzeknek nevezni. A keret nagy része olyan régióknak jár, amelyeknek GDP-je nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. A fővároson kívül márpedig az összes magyarországi régió ilyen, tehát 22 milliárd euró (8600 milliárd forint) a magyar keret. Ebből a mostani állás szerint mintegy 12 milliárd euró hozzáférhető a magyar kormány számára, ám a maradék 10 milliárdot különböző szankciók miatt befagyasztotta a Tanács vagy a Bizottság. Ez a pénz utófinanszírozásban érkezik (ha éppen érkezik). Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány pályázatokat ír ki, a győztest saját forrásból kifizeti, és amikor már megvalósult a pénzből az a valami, amire szánták, akkor a magyar kormány kiküldi a számlákat az Európai Bizottságnak, jellemzően negyedévenként összegyűjtve az aktuális adagot. E rendszer miatt egyelőre nem nagy gond a kormánynak, hogy a keretnek csak a fele hozzáférhető most, hiszen évekig tart a lehívás, a befagyasztott rész megszerzésére van még annyi idő, hogy érdemi forrásvesztés nélkül végig lehessen csinálni a ciklust.

Főleg, hogy az utolsó számlát ráér 2030 végéig kiküldeni majd, csak a pályáztatási szezont kell lezárni 2027 szilveszteréig. Fontos megjegyezni, hogy a kohéziós keret csak nemrég óta hozzáférhető, 10 milliárdot tavaly decemberben nyitott meg a Bizottság, az általa kikényszerített bírósági reformok nyomán; további 2 milliárdot pedig a múlt héten, a közoktatás fejlesztéséről szóló magyar stratégiai tervek elfogadása után. Így érkezhet pénz például a pedagógusok béremelésére, amit erre az évre jórészt az EU finanszíroz.

A harmadik nagy kosár az RRF, azaz a járvány okozta gazdasági visszaesést kompenzáló rendkívüli EU-s kassza. Ebből a magyar kormánynak összesen mintegy 10 milliárd euró járna, amiből nagyjából 6 milliárd vissza nem térítendő támogatás, és 4 milliárd hitel. Utóbbi kamatai jóval kisebbek, mint ha a magyar állam a piacról venné fel.

Ezt a keretet viszont más logikával lehet lehívni, mint a kohéziós pénzeket. Itt nem projektek számláit egyenlíti ki utólag a Bizottság, hanem általánosabb stratégiák mentén reformokat kell ígérni (például ennyivel és ennyivel több zöld energiát, rövidebb várólistát az egészségügyben, de például a spanyolok egy teljes nyugdíjreformot is beígértek). Ezekre a reformokra előre odaadják a pénzt, és ha teljesült az aktuális reform (ezt nevezik itt mérföldköveknek), akkor adnak csak pénzt a következő reformra. Azaz olyan tempóban jön ebből a kosárból a pénz, ahogy egy tagállam képes bemutatni a megfelelő statisztikákat arról, hogy a támogatásnak érdemi hatása van. Erre nincs már sok idő: 2026 végéig lehet igényelni az RRF-ből pénzt. A mostani szabály szerint amit addig nem sikerül megszerezni, az örökre elvész.

Magyarországnak az a problémája, hogy eddig csak 920 milliót sikerült megszereznie a 10 milliárdból, és a mostani állás szerint többhöz nem is férhet hozzá.

A pénz nagy részét ugyanis úgynevezett szuperfmérföldkövek blokkolják. Olyan feltételek, amelyek teljesítése a beugró ahhoz, hogy egyáltalán az első reformokat az RRF-ből elkezdje finanszírozni a Bizottság, aztán azok teljesülése nyomán (sima mérföldkövek) döntsön a következőről, majd az azutániról. Ezek a szupermérföldkövek ráadásul jórészt ugyanazok, amelyek teljesítését az egyéb jogállamisági eljárásokban követelik a brüsszeli intézmények. Olyanok, amelyekről kínnal és keservvel alkudozik a magyar kormány, tavaly egész évben például csak 4 ilyen szupermérföldkő teljesítését sikerült abszolválni...

UNGVÁRY KRISZTIÁN: MIÉRT MONDOTT VALÓTLANT AZ APJA MÚLTJÁRÓL A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE?

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.03.04.


Nemrég Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette, hogy Sulyok Tamás, Magyarország kedden hivatalba lépő köztársasági elnöke valótlan információkat közölt a nyilvánossággal saját apjáról. Sulyok az erdélyi Krónikában 2023. augusztus 24-én megjelent interjúban azt mondta: apja, dr. Sulyok László a háború után egy válóperben elvállalta egy olyan asszony képviseletét, akinek férje később kommunista párttitkár lett Székesfehérváron, és aki ezért bosszúból halálos ítéletet mondatott ki Sulyok apjára. Sulyok az interjúban azt is állította, hogy miután apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, így kerülte el a bitófát.

Az ügy részletesebb ismertetése előtt szükségesnek tartom leszögezni, hogy természetesen senki sem felelős felmenői tetteiért. Azt azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk. Különösen nem teheti meg ezt egy olyan személy, aki először a magyar alkotmányosság őre, majd a nemzet egységét kifejező legfontosabb közjogi funkció birtokosa.

Mindezt azért is fontos kiemelnem, mert ahogyan Bayer Zsolt esetében, úgy itt is azzal próbálkozik a kormánypárti média, illetve annak munkásai, hogy „apák és fiúk” ügyeket kreáljanak minden olyan esetből, amelyben egy számukra kedves politikus saját felmenőiről valótlanságokat mond. Petri Lukács Ádám például a Mandineren úgy keretezte át a kérdést, hogy itt nem arról van szó, hogy a köztársasági elnök valótlan információt terjesztett, hanem arról, hogy élő személyeket elhunyt felmenőin keresztül denunciálnak. Holott egyáltalán nem erről van szó.

Az ügyről Karsai által írt cikkben egyetlen olyan gondolat sincsen, ami ezt az értelmezést alátámasztaná – mint ahogyan én sem támasztottam alá ezt az értelmezést a Bayer Zsoltról szóló írásomban. Petri Lukács Ádám logikájából viszont az következik, hogy tilos szóvá tenni azt, ha egy politikai szereplő valótlanságot terjeszt felmenőiről. Már-már groteszk, hogy ennek kapcsán arra hivatkozik, hogy a kérdésben a rendszerváltás óta létezett „közmegegyezést” azok mondják fel, akik ma fideszes politikusokat kritizálnak. Bayer és Sulyok felmenői kapcsán ugyanis senki sem tett olyan állítást, hogy az utód felelős a felmenő tetteiért, sőt azt sem állította senki, hogy az utódot felmenői meghatároznák. Ez épp Bayer Zsolt és társai állítása – ami ellen egyébként a kettős mércével mérő Petri Lukács soha nem tiltakozott.

Bízzunk benne, hogy Sulyok Tamás nem úgy gondolja ezt a kérdést, mint Petri Lukács Ádám. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az új államfő arra fog hivatkozni, hogy ő is egy tévedés áldozata. Mivel az ügy ténykérdésekből áll, meglepő volna, ha nem ismerné el, hogy apja 1944-ben a nyilasokkal összevethető Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei „megyevezetője” volt, és az „igazi szocializmus” mellett szállt síkra, követelve a nagybirtok államosítását és a munkásság megszabadítását a kapitalista elnyomás alól. Mivel a korabeli lapokban is megjelent, ezért meglepő volna, ha nem ismerné el azt is, hogy ügygondnokként az üldözések haszonélvezőjévé vált, amikor elvállalta az Auschwitzba deportált dr. Lőwy Endre ügyvédi praxisának átvételét.

Valójában azonban nem ez a kérdés, hanem az, hogy a legfelső közjogi méltóság birtokosa csak tévedett, vagy tudatosan állított valótlant? Borítékolható, hogy az ügyben a politika játékszabályainak megfelelően fognak felállni a frontvonalak: a kormányzat tévedésről, az ellenzék hazugságról fog beszélni. Ez az írás arra vállalkozik, hogy történelmi kontextusba helyezze a köztársaság elnökének kijelentéseit.

Érdemes összevetni először Sulyok állításait a valós tényekkel...

ÚJRA KIVÉTELEZIK AZ ORBÁN-KORMÁNY, EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK VEZETŐINEK NEM KÖTELEZŐ A PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT - A SZIGORÍTÁS CSAK AZ ÁLLAMI SZFÉRÁBAN DOLGOZÓKRA TERJED KI

NÉPSZAVA
Szerzők: MUHARI JUDIT, KRAUSZ VIKTÓRIA
2024.03.04.


Nem vonatkozik az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőire a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról szóló új kormányrendelet – mondta lapunknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Meleg Sándor. Megjegyezte: a Magyar Közlönyben közzétett módosítás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt írta át, így az csak a közalkalmazotti jogállású munkavállalókra érvényes. A gyermekvédelmi rendszerben ők az állami fenntartású, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó intézményekben dolgoznak. A gyermekvédelmi törvény rendelkezése alapján a nem állami szektorra is ki lehetne terjeszteni a szabályozást, ám ez nem történt meg. Tavaly nyári adat alapján a gyermekotthonok 82 százaléka az SZGYF-hez köthető, 17 százaléka viszont egyházi, 1 százaléka egyéb nem állami fenntartású.

Meleg Sándor kitért arra is: a nevelőszülői hálózatnál az egyházi, illetve egyházi kötődésű civil fenntartókhoz tartozik a férőhelyek 98,6 százaléka, állami működtetésű nincs is. Márpedig a vitatott kormányrendelet a pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjét is.

Mint arról már írtunk, a kegyelmi botrány hozott mostani kormányzati szigorítás nyomán a pszichológiai alkalmasság feltételei között szerepel többek között a „kiegyensúlyozott pszichés állapot”, az „életkornak megfelelő érettség”, az átlag feletti érzelmi-indulati kontroll, illetve intelligencia, valamint az „átlagos alkalmazkodási képesség”. Feltétel, hogy az illető élettörténete mentes legyen „a kóros függőségektől (például játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség)”, az öngyilkossági kísérlettől, illetve a szexuális devianciáktól, amiről viszont nem tudni pontosan, hogy mit jelent.

Meleg Sándor megjegyezte azt is, a rendelet a jelenleg zajló és jövőbeni vezetői kinevezésekre vonatkozik, a jelenlegi vezetők mandátumához csak lehetőséget biztosít. Meleg Sándor fontosnak tartotta kiemelni: az intézményen belüli gyermekbántalmazások és abúzusok jelentős részét nem az igazgatók követik el...

A SZOCIÁLIS ÁGAZAT DIPLOMÁSAIRÓL NEM GONDOSKODIK AZ ÁLLAM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.03.04.


Az időseket és a társadalom elesett szereplőit, akiknek nagyobb odafigyelésre és törődésre van szükségük, óriási felelősség gondozni, de az ágazatban dolgozók a magyarországi bruttó átlagkereset felét sem keresik meg – hívta fel a figyelmet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke. Boros Péterné röviden úgy fogalmazott, a szféra diplomásairól munkáltatóként nem gondoskodik a magyar állam. Pedig ha igényes munkát várnak el a szociális ágazat minden dolgozójától, akkor azt meg kell fizetni, és nem lehet maradékelven kezelni.


Hány ember dolgozik a szociális szférában?

Mintegy 92 ezer. Nagyon jelentős részük a helyi önkormányzatok intézményeiben. Ők látják el helyben az úgynevezett házi idősgondozás, házi gyerekvédelem, jelzőrendszeres szociális ellátás feladatait. Ők segítenek ellátni azokat az időseket, akik még otthon ápolhatók, például azzal, hogy bevásárolnak nekik. Ez minden településen működik. A szociális ágazat másik része a szakosított ellátás a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, de ide tartoznak a különböző szenvedélybetegségben szenvedőket gondozó pszichiátriai otthonok is.

Mi a legnagyobb gond a szociális ágazatban?

Míg a bruttó átlagkereset Magyarországon 655 600 forint, a KSH legfrissebb közlése szerint a szociális ágazatban dolgozóké még csak a felét sem éri el ennek az összegnek, mindössze bruttó 301 575 forint. Közben lényeges változás történt sok helyen, mert a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra érvényes a pedagógus-béremelés, az egészségügyben pedig – bármilyen rossz és igazságtalan a bérrendszer – márciustól magasabbak lesznek a bérek. Ez azt jelenti, hogy a szociális szférában sokkal rosszabb lesz a helyzet, mert mind a két területnek elszívó hatása lesz rá. A kormány a szociális ágazatban csak a minimálbér és a garantált bérminimum növelés hatását hagyná érvényesülni. Amikor keresetnövelésre az MKKSZ konkrét, kidolgozott, az ágazati pótlékot figyelembe vevő tervet nyújtott be az államtitkársághoz, azt a választ kaptuk, hogy a kis lépéseknek is örülni kell.

Mi lesz ennek a következménye?

Természetesen óriási feszültséget okoz. A munkaerőhiány miatt amúgy is rendkívül nehéz az ágazatban dolgozók helyzete, mert ez egy nagyon bonyolult, sokféle munkakört magába foglaló terület (cikkünk végén részletesen bemutatjuk a munkaköröket – a szerk.). Sokszínű a szociális ágazat, ezért nem mindegy, hogy a kormány mit lép az ügyben. Annál is inkább, mert már csak a szociális ágazatban dolgozók tartoznak a közalkalmazotti munkakörbe, minden más területet kivittek annak hatálya alól. Ezért valószínűsítjük – bár ezt a kormány sosem mondaná ki –, talán azért sem akartak béremelést adni a szociális ágazatnak, mert az „utolsó mohikánt” is ki akarják venni ebből a körből, és valami más, sajátos jogállásba akarják helyezni...

NÉHÁNY CIKK A HALÁLRÓL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.03.04.


Jó reggelt! Nem tudom, mennyire jó ötlet az éppen ébredező olvasókat a halál ilyen-olyan, többek között filozófiai vonatkozásaival traktálni. De én csak egy hírlevél vagyok, nem adhatok mást, mint mi lényegem: ezúttal a hétvége cikkeiből készült válogatást.

Mutatom is rögtön a négy kiemelt cikket, hogy lássák, miről beszélek:

A legnagyobb sztori, újra elmesélve (igen, ez is a halálról szól)