Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.04.
A kör bezárulni látszik, a legfrissebb mai hírrel a szappanopera immár a végéhez közeledik.
Elindultunk Carl Orff Carmina Burana c. művétől, aztán folytatódott a storyline Ókovács Szilveszter gargantuai étvágyával, valamint a szünet gazdaságélénkítő hatásával, s most eljutottunk a Zsidai Csoporthoz (Wagner gesamtkunstwerk (összművészet)-elmélete ehhez képest vicc csupán), ugyanis – mint olvasható – beperelte az Operát a Zsidai Csoport, akik közbeszerzésen nyerték el az üzemeltetés jogát 2030 augusztusáig, de akiknek a szerződését váratlanul felmondta az Operaház.
Eljutottunk tehát a végső kérdéshez, amelynek – lássuk be – mindjárt az elsőnek kellett volna lennie, csakhogy a sok hülye zeneszeretőt megtévesztette az, hogy az Operaházról van szó, s azt hitték (hittem magam is), hogy Ókovácson a zenének és a zeneszínháznak a művészi törekvéseit vagy azok megsértését kell számonkérni, de tévedtünk.
Az Operaházon nem a művészeti teljesítményt kell számonkérni, hanem ugyanazt, amit az Operaházon kívüli Magyarországon, minden kis trafik és gigantikus cégcsoport esetében: ki kinek itt a csókosa, ki, miért és hogyan üzemelteti a büfét, a trafikot, a szállodát, a kastélyt, a balatoni jachtkikötőt, a „honvédségi” repülőgépet, a luxusjachtokat, a kormányközeli futballcsapatot és a kormányközeli bankot, a különféle ingatlanbulikat stb. Az Operaház büféjén is Gounod Faustjából Mefisztó rondóját kell számonkérni, mégpedig azt, hogy „eladó az egész világ… Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, a pénz körül.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.