2024. március 29., péntek

„AZ ÉLŐ GYÜLEKEZET ELBÍRJA A HALOTT EGYHÁZAT” – REFORMÁTUS VÁLSÁG ÉS HALLGATÁS NAGYPÉNTEKEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2024.03.29.


A külvilág jelentős része számára érthetetlen, miért maradt a református egyház püspöke Balog Zoltán, aki a kegyelmi ügy elindítója volt, miközben a történet többi szereplője távozni kényszerült pozíciójából. Nagypénteken nem csak a hívők számára lehet fontos áttekinteni az egyház helyzetét, mert a válságnak a magyar történelembe nyúló gyökerei is vannak: egy évszázadok óta kisebbségben élő vallási közösség, amelyet sokszor üldöztek, gyakran összezárással és sündisznó-stratégiával válaszol a közéleti kihívásokra.


„Mi történik nálatok?” – a kegyelmi ügy kirobbanása óta a Magyarországi Református Egyház tagjai rendszeresen szembesülnek a kérdéssel. S ez alighanem elhangzik majd a minden keresztény, így a reformátusok számára is különösen fontos húsvét családi-baráti összejövetelein. A külvilág számára valóban nehezen érthető, miért járta ki K. Endrének a kegyelmet Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat azóta lemondott lelkészi elnöke. Amiképpen sokaknak az sem világos: ha a köztársasági elnök, a korábbi igazságügy-miniszter és európai parlamenti listavezető távozott közéleti pozíciójából, miként maradhatott püspök Balog Zoltán. Különösen úgy, hogy még azzal a gyermekvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval is azonnali hatállyal szerződést bontott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, aki egy hírlapi interjúban félreérthetően fogalmazott a pedofíliáért elítélt bicskei otthonigazgatóról. Azaz az ügy annyira toxikus, hogy mindenki szabadulni igyekszik a témával kapcsolatba került szereplőktől.

Balog Zoltán először még a zsinat elnökségéről, azaz az egyház de facto vezetői pozíciójából sem akart távozni, ebben pedig február 13-án megerősítette egy ad hoc testület szavazása. Három nappal később mégis benyújtotta lemondását. (A Magyarországi Református Egyházban négy egyházkerület van – a dunántúli, a dunamelléki, a tiszáninenni és a tiszántúli – élén egy-egy püspökkel. A zsinat lelkészi elnöki tisztét hagyományosan a két legnagyobb lélekszámú egyházkerület, a Budapest központú Dunamellék vagy a debreceni székhelyű Tiszántúl püspöke tölti be.) A megértés annál nehezebb, mert az egyház elsöprő többsége – kifelé legalábbis – hallgat.

A helyzetet újságcikkekben vagy televíziós stúdiókban magyarázó egyházi tisztségviselő ritkább, mint a szibériai tigris.

Ismételten adódik tehát a kérdés: mi az oka a hallgatásnak és Balog Zoltán püspöki tisztségben való maradásának? A gyülekezetek élén álló lelkészek elvben nem függnek a püspöktől. A gyakorlat azonban mást mutat: a pályázati pénzektől a fegyelmi kérdésekig számos kérdésben mégis kiszolgáltatottak az egyházi felsőbb vezetésnek.

Disclaimer: e sorok szerzője 23 másik református egyháztaggal együtt aláírta azt az értelmiségi nyilatkozatot, amely az egyház megújulása érdekében Balog Zoltánt a püspöki hivatalból való távozásra kéri...


2024. március 28., csütörtök

BÁRÁNDY GERGELY: EGY ILYEN ÜGY BÁRHOL MÁSHOL EGY KORMÁNY VÉGÉT JELENTENÉ

KONKRÉTAN / INDEX ÉS ATV
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2024.03.28.



Milyen politikai és jogi következményei lehetnek a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételnek? És Varga Judit állításainak, miszerint a volt férje éveken át bántalmazta őt? Mit csinál mindeközben az ellenzék? Ezekről kérdeztük Bárándy Gergely ügyvédet, egykori szocialista országgyűlési képviselőt az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorában.

VARGA JUDIT AKA ROGÁN ANTAL | MAGYAR PÉTER HANGFELVÉTELE | A MAFFIAÁLLAM FEJE

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2024.03.28.



A propaganda kibeszélőshow-val vakít. Megúszhatja-e Orbán Viktor? Magyar Péter közzétette a bizonyítékát, Hajdú Péter Varga Juditot, aki most beszállt. Apuka, kezdődik! Hatalmi és magánügyek: a belpolitikai helyzet még tovább fokozódik.

00:00 Rogán Antal mint Varga Judit 
03:35 Tónika Show 
07:03 Tüntetések: sima kedd Budapesten 
08:24 Propaganda ajánló

NERESEKET ELSZÁMOLTATÓ ÜGYVÉD VÁLASZOL: ILYEN KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK MAGYAR PÉTER HANGFELVÉTELÉNEK

BOGOS CSABA VIDEÓ
Szerző: BOGOS CSABA
2024.03.28.



NEReseket elszámoltató ügyvéd válaszol: ilyen következményei lehetnek Magyar Péter hangfelvételének.

ILYEN MÉG NEM VOLT: A FIDESZ NEM URA A HELYZETNEK | 24.HU

HÁROMHARMAD /24.HU
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2024.03.28.



Ez most az az időszak, amikor nem lehet nem folyamatosan magyarpéterezni, már csak azért is, mert a jelenség mögött felsejlik és felfeslik a rendszer. A stúdióban ma Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József. 

00:00:00 Mi szappanopera és mi kortárs történelem Magyar Péter-ügyben?
00:05:20 Magyar Péter feltételezett nárcisztikussága baj, Trumpé meg oké? 
00:17:00 Magyar Péter mint all in? 
00:26:50 Ilyen még nem volt: a Fidesz nem ura a helyzetnek 
00:35:22 Ki viseli a legnagyobb politikai kockázatot? 
00:45:05 Válhat hősi halott Magyar Péterből, de attól még jelentős sérüléseket okoz a Fidesznek 00:49:37 Rózsaszín Farok: Paul Lendvai-díj, betli, Dead Kennedys 

Említett cikkek: 

Politikai hiszti, erős páros, gondoskodó kormány – Varga Judit korábbi nyilatkozatai a házasságáról, a kapcsolati erőszakról és a családvédelemről https://24.hu/belfold/2024/03/27/varg... 

Bita Dániel a Partizán műsorában: https://www.youtube.com/watch?v=V8z04... 

EP-választás: a Fidesznek két mandátumába kerülhet a kegyelmi ügy, akár félmilliónál is több ellenzéki voks mehet a kukába https://24.hu/belfold/2024/03/28/ep-v... 

„Ne legyen már főbenjáró bűn elindulni egy választáson” – ellenzéki politikusok vitáztak Magyar Péterről, Karácsony Gergelyről és Vitézy Dávidról https://24.hu/belfold/2024/03/26/dk-m... 

Paul Lendvai-díjat kapott munkatársunk, Horváth Csaba László: https://24.hu/belfold/2024/03/27/horv... 

Reagált a Dead Kennedys énekese arra, hogy a magyar kormány egy plakáthoz használta fel az ikonikus fotójukat https://24.hu/kultura/2024/03/27/dead...

KÖTÖTTFOGÁS 288. – MIT MOND RÓLUNK A VARGA-MAGYAR ÜGY?

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2024.03.28.



❗️Varga Judit és Magyar Péter ügye uralja most a közbeszédet, így nem csoda, hogy a műsorban is bőven is bőven esett szó erről, illetve a politikai pályára lépő jogász jövőjéről. De azért más fontos dolgok is szóba kerültek, így például az, hogy romokban a költségvetés. 

Ahogyan azt sem hagyták szó nélkül vendégeink, hogy megvédtük a körözött brazil elnököt. Akik pedig mindezeket átbeszélték Pörzse Sándor műsorvezetése mellett: Balogh Gábor, Csintalan Sándor, Dévényi István és Reichert János.

BÁNTALMAZOTT NŐK: MIT TETT ÉRTÜK VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTERKÉNT?

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.28.



Varga Judit egy interjúban beszélt arról, miként tartotta őt rettegésben egykori férje, és három gyerekének apja, Magyar Péter – pár nappal azután, hogy Magyar nyilvánosságra hozta a hangfelvételt, amelyen Varga még igazságügyi miniszterként beszél a Völner-Schadl ügy iratainak meghamisításáról és maffiakormányról. Varga az interjúban ez utóbbiról nem beszél (ezzel kapcsolatos kérdést sem kap Hajdu Pétertől), de azt fájlalta, hogy a „balos” nőjogi szervezetek nem szolidarítanak vele, annak ellenére, hogy még igazságügyi miniszterként ő maga is egyeztetett velük bántalmazó kapcsolatokról, nő- és családjogi kérdésekről. 

De kikkel, hogyan folytak és eredményesek voltak-e ezek az egyeztetések? Védte-e a bántalmazott nőket a Varga által levezényelt 2022-es törvénymódosítás vagy csak politikai propaganda eszközeként használta őket? Milyen társadalmi következménye lehet, ha egy közszereplő politikai fegyverként használja a családon belüli erőszak vádját, és miért nevezte Varga mégis politikai hisztinek 2019-ben az áldozatokat védő isztambuli egyezményt? Mit jelent az intézményi árulás és mi a média felelőssége az áldozatok bemutatásában? 

Három meghívott vendégünk válaszol: Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke, Betlen Anna feminista közgazdász és dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértő. 

A Családjogi Civil Munkacsoport kapcsán benyújtott, meglátásokat és javaslatokat tartalmazó nőszervezeti anyagok elérhetők a Nőkjoga.hu oldalon: https://nokjoga.hu/segitoknek-szakmai... 

Nógrádi Noá a Zsófilter adásában: https://youtu.be/cfq-MMR4uqM?si=QAEjW... 

NANE segélyvonal - Nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek +36 80 505 101 (hétfő, kedd, csütörtök és péntek 18-22, kedd 8-12 és szerda 12-14 óra között hívható), további információ: www.nane.hu 

PATENT Egyesület jogsegély vonal hívható szerdánként 16 és 18 óra között és csütörtökönként 10 és 12 óra között a 06 80 80 80 81 zöldszámon (hétfőnként 10 és 12 óra között, valamint szombatonként 16 és 18 óra között cset-ügyelet a Facebookon, írásos jogi segítségkérések számára; a jogsegély-szolgálat emailben is elérhető a jog@patent.org.hu címen). További információ: patent.org.hu

VARGA JUDIT SZÍNJÁTSZÁSA HAJDÚ PÉTERNÉL, A NAGY TÓNIKA SHOW❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.03.28.



Varga Judit színjátszása Hajdú Péternél, a nagy Tónika show❗

A MAGYAR-ÜGY BIZONYÍTJA, A HATALOM CSAK ATTÓL FÉL, A BŰNCSELEKMÉNYEIK KIDERÜLNEK

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2024.03.27.



A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hanganyag is arról árulkodik, hogy a rendszer működtetői igyekeznek elkerülni a tetteik következményeit – mondta a Kultúrtáj című műsorunkban Bánki György pszichiáter, akivel a bántalmazó államról, a kegyelmi-ügy tanulságairól, a társadalom mentális állapotát folyamatosan romboló propagandáról, illetve a „pici és gömbölyű” vezetőről beszélgettünk. – A nyilvánosságra hozott felvételen az ország igazságügyi minisztere azon bánkódik, hogy az általuk irányított legfőbb ügyésznek nem teljesen sikerült uralnia az ügyészséget. Vajon helyes-e, ha egy miniszter abban bízik, hogy a bűncselekmények nem kerülnek napvilágra? Úgy tűnik, hogy a hatalom nem a bűncselekménytől rendül meg, csak attól, ha az kiderül – fogalmazott a pszichiáter.

- Miért nem jó, ha a hatalom bűnei miatt a Fidesz-szavazókat hibáztatjuk? 
- Mi az a Narcisztikus Együttműködés Rendszere, és miért roppant veszélyes? 
- Hogyan őrizhetjük meg a józan eszünket a politikai őrület közepette? 
- Milyen mentális állapotban lehetnek a kormány tagjai? 

FRIZBI KÜLÖNKIADÁS: VARGA JUDIT EXKLUZÍV INTERJÚ

FRIZBI
Szerző: Frizbi TV
2024.03.27.



Varga Judit interjú.

ŐK, OTT A FIDESZBEN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.28.


Azt mondja az ötös számú tagkönyv, azaz Bayer Zs., ez a morális világítótorony, hogy „mi itt, a Fideszben, nagyjából tíz éve tudjuk, miképpen bánik a feleségével” – mármint Magyar Péter. „Nagyjából tíz éve rühelljük, utáljuk, kerüljük, megvetjük ezt a senkit, ezt a gazembert…” – teszi még hozzá bájos-negédesen. Ezen a ponton pedig Gulyás Gergely holdvilágképe merül föl bennünk elsőként, akivel a megvetett (rühellt, utált, került) organizmus barátilag szokott vacsorálgatni. Hogy akkor Gulyással mi van. Ő micsoda a Brehmben.

De nem is ez, hanem a Bayer. Mert az a szép az egész, „A takonygerincű” címet viselő dolgozatban, hogy ugyan a szerzőtől megszokott vehemenciával ömlik belőle a mocsok, ugyanakkor olyan bukfencek vannak benne, amelyek azt mutatják nekünk, hogy a mi derék tagkönyvünk egyfolytában tökön szurkálja magát. Megértjük viszont, gyorsan kellett előállni valamivel a központi vezényszóra, Bayer szókészlete a maga jellemzőivel adott, ezt hozta is hiba nélkül, de és azonban, mint majd megmutatjuk, a tiszta ész előtt nem áll meg az iromány.

Sok a baj. Elsőként az a logikai feladvány, illetve dilemma inkább, hogyha ők, ott a Fideszben tudtak erről évtizede (mármint, hogy a forgatókönyv szerint) Magyar P. rettegésben tartja, abuzálja a jó miniszterasszonyt, akkor miért nem tettek ellene jogi vagy utcasarki lépéseket. Gondolunk itt arra, hogy szerzőnk amúgy minden Fideszen kívül álló elemet rend szerint a taknyán-nyálán szokott húzgálni, mint emlékezhetünk. Hogy ezt a Magyart is ugyan miért nem tanította olyan jó bayeresen móresre, ahogyan férfiak között illik.

Illetve, ha ez el is maradt, akkor ők ott a Fideszben miért adtak ennek a takonygerincűnek jól fizető állásokat számolatlanul, mert akkor ezek szerint megfelelt a Fidesz-életmódnak az asszonyverés. Vagy már akkor is baj volt, de nem lehetett kimondani, ám ekkor az a kérdés, miért kellett hallgatni róla, hogy most teli pofával ordítsanak. Mindebből pedig olybá tűnik – és ezen a ponton intőn felemeljük tagkönyv elvtárs felé ujjunkat -, hogyha veri is az asszonyt, de jó fideszes, akkor nincsen semmi baj (lásd: vak komondor).

Egyébiránt mindezek után (Bayer és a farkasfalka üvöltése) egyre inkább bizonyossá válik, nem történt meg az, amiről ők, ott a Fideszben már tíz éve tudtak. Ugyanakkor az a kérdés tolakszik elő Bayer állítólagos vallomása után, mi az, amiről tudnak – lásd, Orbán és az összes többi lop -, de nem beszélnek róla, ugyanúgy, ahogyan Szájer is váratlanul csúszott le az ereszen, legalábbis számunkra. Ez a tudás-elhallgatás dichotómia soha nem vezet jóra, mert Magyar kapcsán az az alaptétel, ha tudták, miért hagyták. De nem tudták...

ISTEN AZT AKARJA, HOGY A HALÁLOS BETEGEK AZ UTOLSÓ PILLANATUKIG SZENVEDJENEK?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2024.03.28.


Isten felelősségével indokolta Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke, amiért kedden a kormánypárti többségű testület szó nélkül megtagadta, hogy tárgyaljanak a Párbeszéd, a Momentum és az MSZP az életvégi döntés jogának megteremtését célzó törvényjavaslatáról. Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke szerint még a Bibliában is vannak példák arra, hogy nemcsak Istennek van egyedül joga életet adni vagy elvenni. Emellett földi bírók is szabhatnak ki halálos ítéletet, és a honvédő háborúkban történő emberölések sem számítanak gyilkosságnak. Nem léteznének velünk született jogaink, ha nem lenne lehetőségünk az Istentől kapott felelősséggel gyakorolni őket – mondta Iványi Gábor.


A halálos ALS betegségben szenvedő Karsai Dániel hiába szólalt fel kedden a parlamentben, az igazságügyi bizottság egy szó nélkül tagadta meg még azt is, hogy egyáltalán megtárgyalják az életvégi döntés jogának megteremtését célzó törvényjavaslatot.

„Magyarul, az Országgyűlés nem tárgyal a témáról” – írta Facebook bejegyzésében Karsai Dániel. Megjegyezte, „Ami teljességgel érthetetlen és szomorú, hogy a bizottságban a kormánypárti képviselők Szabó Tímea és az én felszólalásomra semmit nem reagáltak. Pedig elég meggyőzően érveltünk a parlamentben lefolytatandó szélesebb vita mellett.”...

2024. március 27., szerda

KARSAI PÉTER: ALS, MÉLTÓSÁG, ÉLETIGENLÉS, LELKIERŐ | MINDENSÉGIT! 89

MINDENSÉGIT!
Szerző: KARSAI PÉTER
2024.03.24.



Mit szólnál, ha megkapnád a halálos ítéletedet? Ha azt mondanák neked, 3-5 éved van hátra. És ez idő alatt rohamosan romlani fog az állapotod, a végén már semmit nem fogsz tudni egyedül csinálni, maximum a fejedet mozgatni. Terveket szőnél? Utaznál? Elővennéd a fiókba dugott bakancslistát? Sírnál, sajnálnád magad? Átkoznád a sorsot, bezárkóznál szobába, magadba? Vagy mindezt így együtt? És vajon mit tenne a környezeted?

Karsai Dániel alkotmányjogásszal mindez megtörtént, amikor az izomsorvadásos ALS betegséggel diagnosztizálták. Utolsó hónapjait az életvégi döntés jogáért való küzdelemre áldozza, harcát sokan ismerik. Sajnos állapota már nem teszi lehetővé, hogy vele is beszélgessünk, megtette viszont öccse, Péter, hogy eljött a Kaptafába, és elmesélte nekünk a történetet, ami egyáltalán nem csak Dani története. Hanem az övé is. Hogyan éli meg ő az életet két kisgyermekes apaként, amikor tudja: hamarosan elveszíti azt az embert, akivel felnőtt, aki a legközelebb áll hozzá. Belegondolt már abba, milyen lesz – ahogy fogalmaz – levágott karral élni? Fel lehet erre egyáltalán készülni? Nem szoktunk a halálra, a saját elmúlásunkra gondolni, pedig segíthet élni, s hálásnak lenni a létezésért. Erről szól ez az adásunk.


Lásd még:





LAKNER: ROGÁN ANTAL SEM LEVÁLTHATATLAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: BENYÓ RITA
2024.03.27.



Rogán Antalnak nem csak Magyar Pétertől, de Orbán Viktortól is tartania kell. Ha a választáson gyengébben szerepel a Fidesz, mint az elmúlt választásokon, annak lehetnek személyi következményei, véli Lakner Zoltán politológus. Milyen következményei lehetnek a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételnek? Milyen hatással lehet a kapcsolati erőszak megítélésére Varga Judit magánéleti kitárulkozásának? Szét lehet e választani a magánéleti és a politikai szálakat? Mit hozhat az április 6-ai tüntetés? Mindezeket elemezzük podcastunk különkiadásában Lakner Zoltánnal.

A MAGYAR ÉS AZ OROSZ PROPAGANDA UGYANAZOKAT AZ ELLENSÉGKÉPEKET HASZNÁLJA – REPTÉR TAKÁCSY DORKÁVAL

REPTÉR
Műsorvezető: BALOGH ROLAND
2024.03.26.



Mennyire érte váratlanul az orosz rezsimet a moszkvai terrortámadás? Mit mutatnak a reakciók: szervezhette-e az eseményeket a Kreml csak azért, hogy az ukránokra mutogasson és ezt is felhasználhassák az ellenük indított háború folytatásához? Mit várhatunk Vlagyimir Putyintól a 88 százalékos elnökválasztási győzelmét követően? Van-e potenciális utódja Putyinnak? Mi a helyzet a rezsim mögött álló oligarcha-réteggel? Létezik-e még bármiféle valós ellenzéki politikai erő Oroszországban? Mit történhetett az orosz elnök legkomolyabb kihívójának számító Alkszej Navalnijjal, akit a rendszer bebörtönzött, és nem sokkal az elnökválasztás előtt halt meg egy szibériai munkatáborban? Várható-e kormányátalakítás Oroszországban? Megválhat-e veterán külügyminiszterétől, Szergej Lavrovtól Putyin? Hogyan értékelték Oroszországban az amerikai konzervatív, a Fox Newsból kitett Tucker Carlson tévés interjúját Putyinnal? Mennyire szereti az orosz állami propaganda a magyar kormányzati megnyilatkozásokat? Hogyan alakul az orosz-magyar viszony? Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel beszélgettünk. 

Az e heti brüsszeli percekben pedig Arató László tudósítónk a terrortámadásra adott uniós reakciókat, illetve a legutóbbi EU-csúcs eredményeit vesézte ki.

A NER MINDENT MEGTETT, HOGY NE HIGGYENEK AZ ÁLDOZATOKNAK, ÉS MOST CSODÁLKOZNAK, HOGY RÖHÖGŐ REAKCIÓT NYOMNAK VARGA JUDIT POSZTJAIRA

TELEX
Szerző: ANTONI RITA
2024.03.27.


Mindig is nagyon szerettem volna, hogy az egész országot elkezdje élénken foglalkoztatni a családon belüli erőszak problémája, de az a mód, ahogyan ez a napokban hirtelen megvalósult, nem fog segíteni az áldozatokon. Varga Juditon sem.

A kormány nagyon szeret valós bűncselekményeket az elkövetők megfékezése és az áldozatok védelme helyett a saját íze szerint átértelmezni és nekik nem tetsző személyek vagy csoportok támadására felhasználni. Ez történt a pedofíliával a kegyelmi ügy után, és ez történik most a családon belüli erőszakkal. Ebből a helyzetből a kormány nem tud jól kijönni akkor sem, ha igaz vagy részben igaz a Varga Judit Facebook-profilján elhelyezett poszt tartalma, és akkor sem, ha nem igaz.

Ha nem igaz: a NER kulcsemberei éppen egy olyan ügy mentén akarják politikai ellenfelüket a népharagra építve lejáratni, aminek a bagatellizálásáért ők maguk mindent elkövettek? Ez nem fog sikerülni, és ezt csak maguknak köszönhetik. A saját helyzetükön ezzel nem javítanak – a nyilvánosságra hozott felvétel valódiságát maga Varga sem tagadta –, a tényleges áldozatoknak viszont kárt okoznak.

Ha igaz vagy részben igaz: hogyan lehetséges, hogy Varga Judit ennyi időn keresztül senkitől nem tudott vagy nem mert segítséget kérni? A kormány olyan kiváló teljesítményt tud felmutatni az áldozatok támogatásában, hogy még a saját emberét sem tudta (akarta?) megvédeni? És az ország vezetőinek csak most jut eszükbe kiállni egykori kollégájuk, barátjuk mellett, amikor az véletlenül egybeesik a politikai érdekükkel? Ezzel is saját magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt.

Elöljáróban leszögezem: állításaimmal nem Magyar Pétert kívánom védeni. Egyrészt nem hiszek abban, hogy ha egy ember lejáratásához nyilvánvaló politikai érdekek fűződnek, akkor az rögtön garantálja is, hogy az illetőnek nincs vaj a fején. Másrészt viszont abban sem hiszek, hogy ha egy ember kapcsolati erőszak áldozatává válik, akkor mentesül az általa elkövetett bűncselekmény következményei alól.

Miután ezt tisztáztuk, frissítsük fel az emlékezetünket, nézzük meg, mit tett és mit nem tett a Fidesz a családon belüli erőszak visszaszorításáért.

Még messze nem volt divat nálunk a „genderideológia” veszélyére hivatkozva hárítani mindent, aminek a nemek egyenlőségéhez köze van, amikor (2012-t írtunk) a kormánypárti honatyák, az akkori jobbikosok által megsegítve, a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést kategorikusan elutasították. Az egyik fideszes képviselő felszólalásában „megoldásként” szülni küldte a nőket, egy másik pedig (bekiabálás formájában) „kihalástól” tartott, ha a feleségeket majd nem lehet szabadon verni. Csak civilek többirányú nyomására született meg a kapcsolati erőszak önálló törvényi tényállása. (Még magát a „családon belüli erőszak” kifejezést is elutasították, szentségtörőnek, családellenesnek bélyegezték!)...
 

A GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELŐREJELZÉSE 2024-RE - A GKI A KORMÁNY ÁLTAL GONDOLTNÁL LASSÚBB NÖVEKEDÉSRE, MAGASABB INFLÁCIÓRA ÉS NAGYOBB ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNYRA SZÁMÍT

GKI.HU
Szerző: GKI / DR. KARSAI GÁBOR
2024.03.27.


A magyar gazdaság 2023-ban elhúzódó recessziós állapotba került, miközben az infláció az év végére jelentősen lecsökkent. Nagyon kedvező fordulat történt a külső egyensúlyban, de az államháztartási hiány még növekedett is 2022-höz képest. A GKI nem változtatott a 2024-re 2-2,5%-os növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5%-ra csökkentette. A decemberben gondoltnál magasabb (5%) a várt államháztartási hiány, s kisebb a magyar gazdaság finanszírozási képessége (1,5% körüli). A gazdaságpolitikában ugyanis a hangsúly a növekedés serkentésére kerül. Ettől a költségvetési források hiánya és a bizonytalan kereslet miatt csak korlátozott többletnövekedés várható, miközben inflációs hatású, s akadályozza az egyensúly javítását.


Gazdaságpolitika – nincs új stratégia. A kormányzat szerint a magyar gazdaságpolitika kihívásai külső okokra vezethetők vissza. Így továbbra sem kerül sor új gazdasági stratégia kidolgozására az elhibázott újra iparosítási program helyett. A kormány erősen beszűkült mozgástere, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljai ütközése következtében a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához.

Fogyasztás – 2%-os bővülés várható. A keresetek 11%-os és az infláció 5,5%-os emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5%-kal emelkedhetnek. A nyugdíjak reálértéke az év eleji emelésnél (6%) várhatóan kissé alacsonyabb infláció miatt mintegy 0,5%-kal emelkedik (nyugdíjprémium kifizetését a szinte biztosan 3,5% alatt maradó GDP-növekedés nem teszi lehetővé), a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken. Így a reáljövedelem mintegy 3%-kal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5% körül) bővül.

Beruházás – 2%-os csökkenés valószínű. A kormányzat az idei évre is kilátásba helyezte az állami beruházások visszafogását. A beérkező EU-transzferek várhatóan nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. Az üzleti szektor beruházásainak serkentését a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.

Reálfolyamatok – 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4% körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2% körüli visszaesés várható. A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3%-kal bővül. 2024-ben az áruforgalmi többlet 12,5, a szolgáltatási aktívum 13 milliárd euró körül lesz, ami csak szerény javulás. A foglalkoztatás 0,2%-kal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2% körülire nő.

Államháztartás – a választások után felerősödik a megszorítás, idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül. A deficit 6,5%-ról 4,5%-ra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.

Infláció, kamat, árfolyam – az inflációcsökkenést emelkedés, a kamat esését megtorpanás követi, a forint gyengülésére lehet számítani.

LIGETI MIKLÓS: EGY ERŐS LELKÜLETŰ ÜGYÉSZ EL TUD RENDELNI EGY VIZSGÁLATOT, HOGY KIDERÜLJÖN, TÉNYLEG BELENYÚLTAK-E AZ IRATOKBA

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2024.03.27.


Ha igaz, ami a nyilvánosságra került felvételen elhangzik, akkor az súlyos hivatali visszaélés – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.


Le kellene mondania Polt Péter legfőbb ügyésznek?

Úgy kell tennie, mintha ez egy feddhetetlen ügyészség lenne és nyomozást kell elrendelnie. Valaki ugyanis azt állítja, hogy hozzáfértek bizonyos nyomozati iratokhoz és instruálták vagy instruálni próbálták az ügyben eljáró ügyészt. Ki kell vizsgálni, tényleg így történt-e! Ha bebizonyosodik, hogy valótlan az állítás, akkor Magyar Péternek rágalmazás, valamint koholt bizonyíték alapján hamis vád miatt kell felelnie. Ha viszont igaz, hogy az ügy aktái kijutottak, az súlyos hivatali visszaélés és fegyelmi vétség.

A felvételen elhangzottak elegendőek ahhoz, hogy a nyomozóhatóság lépjen az ügyben?

Nagyon erős indikáció, ami elhangzott, s ez alapján nyomozást kell indítani. Egy erős lelkületű ügyész el tud rendelni egy vizsgálatot, hogy kiderüljön, tényleg belenyúltak-e az iratokba.

Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter ellen is?

Ki kell deríteni, honnan tudott mindarról, amiről beszélt a felvételen. Egy büntetőeljárás során csak a tárgyalási szak nyilvános, addig elvileg titkos, vagyis az igazságügyi miniszternek sincs rálátása. Ráadásul a titkos megfigyelés eleve titkos nyomozást jelent, s Varga Judit pozíciója nem jogosította fel, hogy hivatalos formában bármilyen információval rendelkezzen. Persze, ha nemzetbiztonsági okokból indult volna a titkos megfigyelés, tudhatott volna róla, de akkor sem oszthatott volna meg semmilyen információt, hiszen az minősített adattal visszaélés. Itt elvileg büntetőügyben kezdődött meg titkos megfigyelés, ami bírói engedélyhez kötött, így elvileg az állami szervekhez nem juthatott volna el semmilyen hivatalos információ. Ha mégis eljutott hozzá valami, például, hogy – amint azt a hangfelvételen kijelentette – valakik belenyúltak az iratokba, akkor feljelentési kötelezettsége lett volna. Ha igaz, ami a felvételen elhangzik, akkor az ügyben érintettek mind elkövettek valamilyen törvénysértést, igaz, nem mindannyian bűncselekményt.

A korábbi igazságügyi miniszter a felvétel nyilvánosságra kerülése után azzal védekezett: „minden emberrel előfordulhat, hogy megfélemlített állapotban olyanokat mond, amiket nem gondol komolyan”. Ez jogi szempontból mennyire értékelhető?

Azt állítja, hogy kényszer hatása alatt beszélt. Kérdés, ettől még igaz-e, amit mondott. Ami elhangzott, még akkor is elég egy nyomozás megindításához, ha bűncselekmény, jelen esetben kényszerítés hatására beszélt. A kényszerítés ugyanis nem olyan mértékű, vagy legalábbis nem tűnik olyan súlyosnak, hogy ne legyen felhasználható, amit mondott. Az állítások valóságtartalma nem kérdőjeleződik meg csak azért, mert őt „nyüstölték”...

ERŐS IDÉZETEK L. RITÓK NÓRA TELEXES INTERJÚJÁBÓL

TELEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2024.03.05.



A Most jövök című műsorunkban L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője közel 80 perces videóinterjút adott a Telexnek. L. Ritók több mint 40 éve dolgozik pedagógusként, 25 éve vezeti a mélyszegénységben élő családokat segítő, fejlesztő alapítványát, 2018-ban pedig Prima Primissima Közönségdíjat kapott. Ebben a cikkben a beszélgetésből néhány erős gondolatot szöveges formában is kiemelünk.

„Nem a szigorítást szorgalmaznám, hanem egy másfajta munkakultúrát az intézmények között” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a kormány által belengetett szigorítások hatékony eszközök lehetnek-e a gyermekvédelemben. „Át kellene állítani a rendszert az ügykezelő szemléletről az okkezelő szemléletre. Amikor szigorításról beszélünk, akkor az ügyeket fogják szigorúbban kezelni, az okok viszont – hogy miért alakulnak újra és újra ezek az ügyek – megint kezeletlenek maradnak. Nem sok bizadalmam van, hogy itt bármiféle szigorítással lehet változtatni” – mondta.

„Tudok olyan édesanyát, aki állami gondozott volt, a gyerekei is állami gondozásba kerültek, és már azoknak is vannak gyerekei” – mesélte L. Ritók, hogyan gyűrűznek át generációkon a nehéz élethelyzetek. Egy ilyen hátrányos helyzetű családban „nincs meg az olvasási és mesélési kultúra, nincs meg az a tudás, hogy észrevegyük, hogy a három év alatti gyereknek a mozgás- és beszédfejlődése jó-e vagy sem, mert senki sem figyel rá”...

A HAZÁÉRT

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.03.27.


Valahol már leírtam, amikor megszületett az első kisfiam, félretettem az úgynevezett irodalmi munkásságomat, mert az nem volt kérdés, hogy mi a fontosabb. Írónak lenni csak mindenek előtt, mindenek felett lehet. Apának lenni ugyanúgy. A kettő együtt nem megy. Huszonhét éves koromban néhány Kortársban meg Élet és irodalomban megjelent novellám és egy tévéjátékom után Örkény, Ottlik, Illyés Gyula, az egyetemi professzorom, Vayer Lajos, a Kortárs főszerkesztője, Simon István, a Népszabadság félelmetes kritikusa, Hegedűs Tibor azt mondták, írták, hogy nagy író van indulóban. Ezt a pályát, az emberiség kultúrájának abszolút fundamentumát, ami valószínűleg még az építészetnél és a zenénél is fontosabb, masszívabb alap, ezt kellett elhagynom egy kisfiú, aztán hamarosan egy másik kisfiú miatt. Úgy is mondhatnám, ösztönösen ezt tettem, olyan gyorsan döntöttem, annyira nyilvánvaló volt, hogy hozzájuk semmi nem ér fel.

Úgy vélem, egy anya esetében ez végképp nem lehet még kérdés sem. Fel sem merülhet, hogy választani kell - a gyereknél semmi nem lehet előbbre való. Az emberiség legundorítóbb képződménye, a politika, a hatalom csak nagyon ócska lélekben merülhet fel mint mérlegelési szempont, és még egy jellemtelen, aljas nő sem juthat el odáig, hogy a gyerekeit feláldozza néhány gazember hatalmi tébolyáért.

Ha netán valaki az én olvasóim közül eljutna odáig (valószínűtlen), hogy egy üzenetet átadhat Varga Juditnak, mondja meg neki, aligha van borzalmasabb érzés, mint a saját gyerekeiben iránta feltámadt megvetés. Láttam ilyet, viszonylag közelről a felmenőim között. Ebbe még egy olyan hulladék karakter is belerendül, mint a volt igazságügy miniszter.

ORBÁN VIKTOR ÉS A MESEBELI MOLNÁRLEÁNYKA: HOZTAK IS, MEG NEM IS

MAGYAR ÜGYVÉD BLOG
Szerző: MAGYAR GYÖRGY
2024.03.25.



A recski sárlavina károsultjainak 500 milliót ígért Orbán Viktor egy maga jegyezte kormányhatározatban, de az érintettek ebből máig egyetlen fillért sem láttak. A trükkös „király” hozott is, meg nem is, mert a tavalyi dokumentumban szerepelt egy kitétel: „az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának, lakhatóságának kérdéseiről jelentést kell készíteni”. De mára kiderült, hogy a károsultak lakóházainak „hosszú távú használhatósága” állítólag nincs veszélyben. Az meg nem zavar senkit, hogy a Fideszhez közeli bányavállalkozás szabálytalan működése miatt csaknem kéttucatnyi család élete ment tönkre.


Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király, és megizente neki, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is, meg ne is, köszönjön is neki, meg ne is, s vigyen is ajándékot meg ne is. Erre a leány felült az apja szamarára, de előtte otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával. Amikor a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtotta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így ment is, nem is, köszönt is, nem is, s vitt is ajándékot, nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

Hogy ez most miért jutott eszünkbe? Van egy messze földön híres miniszterelnökünk, aki saját becses kezével ellenjegyezte azt a kormányhatározatot, amely szerint a „Recsk Nagyközség területén 2023. június 8-án bekövetkezett rendkívüli időjárási körülmény következtében károsodott lakóingatlanok lakói elhelyezésének központi költségvetési forrás terhére” 500 millió forintot különítenek el. Ebben hívták fel a belügyminisztert arra, hogy a keret terhére „az érintett személyek lakhatásának megteremtése érdekében külön kérelem benyújtásával egyedi támogatást” kell biztosítani.

Az okos kormányfő – aki az okos molnárleánykával méltón versenghetne – által aláírt határozatban szerepel az is, hogy „az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának, lakhatóságának kérdéseiről jelentést kell készíteni azzal, hogy a vizsgálat térjen ki arra, hogy az ingatlanok károsodása összefüggésben van-e az időjárás okozta eseményekkel”. A dokumentumban viszont egyetlen szót sem találni a Fideszhez közeli tulajdonos birtokolta bánya esetleges felelősségéről. Ki gondolta volna tavaly júliusban, hogy mindez igen hasonlatos a mesebeli lány történetéhez? Orbán Viktor ugyanis adott is, meg nem is. Adott 500 milliót, amit azonban nem kell kifizetni, mert általunk nem ismert szakértői vélemények szerint a recski sárlavina sújtotta házak „hosszú távú” lakhatóságában nem esett kár.

Nincs olyan okos leány, aki teljes biztonsággal kijelenthetné, hogy mi történik „hosszú távon” például azzal a lakóházzal, amelyet csaknem az ablakáig elöntött az iszapár (lásd a képet). Arról már ne is beszéljünk, hogy a sárlavina mekkora károkat okozott az ingóságokban, a kertekben. Továbbá felmerülhetnek pénzben nehezen kifejezhető nem vagyoni károk, amelyeket a kitelepítéssel, az ideiglenes elhelyezéssel járó megpróbáltatások okoztak. A lényeg az, hogy a miniszterelnök adott is, meg nem is. Bár ezért senki nem akarja feleségül venni. Amúgy meg hosszabb távon kit érdekel a recski szegénysoron lakó csaknem kéttucatnyi család sorsa? Ők legfeljebb nem fognak majd a Fideszre szavazni. Nem rajtuk múlik a kétharmad.

Tudjuk, a NER senkit nem hagy magára az árok szélén, hiszen Horváth László recski országgyűlési képviselő néhány nappal az események után közösségi oldalán számolt be arról, hogy a kormány 500 millió forint segítséget nyújt a sárlavina károsultjainak. Leszögezte, hogy ez nem segély és nem kártérítés, hanem segítségnyújtás. Sajnálatos, hogy az érintettek ebből az összegből máig egyetlen fillért sem láttak. Valószínűleg nem is fognak...

MOST DŐLHET EL, NEKIMEGY-E A SAJTÓNAK A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2024.03.27.


A Szuverenitásvédelmi Hivatal elé vinné a CÖF az Átlátszót. Míg több szerkesztőség és nemzetközi szervezet is kiállt a megtámadott szerkesztőség mellett, addig az SZH elnöke kibővítené a hazaárulás büntetőjogi értelmezését. A Velencei Bizottság szakértői szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt meg kellene szüntetni, mert a rá vonatkozó törvények nemzetközi szabályokba ütköznek. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint működésük transzparens és jogszerű, és reméli, ez az újabb támadás is megreked a propaganda szintjén.


Idén épp pár nappal március 15. – ami a magyar sajtó napja is – előtt intézett támadást egy kormánypárti szervezet egy független, tényfeltáró szerkesztőség és több civil szervezet ellen. Ezúttal egy olyan hatóságot is felszólítottak a cselekvésre, amely akár a titkosszolgálatokat is bevonhatja a vizsgálataiba, és amelynek elnöke büntetőjogi szigorítást szeretne, hogy erőteljesebben fel lehessen lépni a „hazaárulók” ellen.

Az, hogy a CÖF fellépésre szólítja fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Átlátszó ellen, abba a trendbe illeszkedik, hogy a kormány „idegen érdekek kiszolgálójaként” tünteti fel a tőle független civileket és újságírókat, akikkel szemben már hatósági, sőt akár titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhat.

A CÖF nem csak plakátol

Idegen érdekek mentén és idegen forrásból végeznek nyomozó munkát magyar civil szervezetek és sajtótermékek, hogy megfigyeljenek és levadásszanak magyar embereket, politikusokat, vállalkozókat – ezzel indokolta ifj. Lomnici Zoltán szóvivő, hogy miért kezd vizsgálódásba a Civil Összefogás Fórum. A kormánypárti Békemeneteket szervező CÖF ugyanis külön munkacsoportot létesít arra, hogy „külföldről finanszírozott” szervezetek működését vizsgálják. Lomnici szerint ki akarják szűrni annak a lehetőségét, hogy egyes szervezetek „külföldről érkező forrásokkal megsértsék a magyar választási rendszert”. Meg is neveztek több civil szervezetet, amelyeket vizsgálni fognak. A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International, valamint az Amnesty International mellett egyetlen sajtótermékként az Átlátszó tényfeltáró hírportált is megemlítették, sőt eleve az Átlátszóval kezdték a „vizsgálódást”. Lomnici elmondta, hogy vizsgálataik eredményét elküldik majd az újonnan létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SZH). Az erről szóló sajtótájékoztatóról a Pesti Srácok mellett az MTI nyomán a közmédia is beszámolt.

Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás értelmében bizonyos esetekben már bűncselekménynek számít külföldi forrást költeni magyar választási kampányra, ezért kötelességük akár preventív jelleggel is beavatkozni.

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy először épp az Átlátszót kezdték vizsgálni. Ez abból állt, hogy átnézték a tényfeltáró oldal – az Átlátszó által nyilvánosságra hozott, a weboldalukon könnyen megtalálható – üzleti beszámolóit és bevételi forrásait. Egy kérdéssort is küldtek nekik, többek között olyan kérdésekkel, hogy megfigyelt-e már, illetve folytatott-e már oknyomozó munkát az Átlátszó külföldi forrásból magyar szervezetekkel szemben, illetve a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés során az Átlátszó mely külföldi NGO-kkal osztja meg a megszerzett információkat.

Tartanak attól, hogy Szuverenitásvédelmi Hivatal most fog erőt demonstrálni


Megkeresésünkre Bodoky Tamás, az Átlátszó alapítója és főszerkesztője azt mondta, válaszolt a CÖF megkeresésére. „Ha egyáltalán nem reagálnánk a CÖF vagy később akár a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresésére, akkor mondhatják azt, hogy titkolózunk, miközben nincs rejtegetnivalónk, mert a működésünk teljesen legális és szabályos. Azt viszont már nem szeretnénk, ha például a levelezéseinket próbálnák átnézni, mert az már felfedhetné az újságírók forrásait. Egy házkutatás tehát már más megítélés alá esik, mint válaszolni egy e-mailre, amiben az amúgy is nyilvános adatok felől érdeklődnek.”

Bodoky szerint személyes okai lehetnek annak, hogy a CÖF épp az Átlátszóval kezdi a vizsgálódását. „A kezdetektől nyomon követjük, milyen támogatásokból működik a CÖF, és rendre azt találtuk, hogy olyan állami cégek, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM adnak százmilliókat a szervezetnek – ezeket a támogatási szerződéseket pedig oknyomozással, adatigénylésekkel tudtuk kideríteni. Másrészt az is biztos megmaradt bennük, amikor még 2015-ben Erdélyi Katalin kollégám arról írt riportot, hogy a CÖF önkénteseivel elutazott Krakkóba tüntetni – még közös fotója is van Csizmadia Lászlóval, a CÖF szóvivőjével. Talán ezek lehetnek a háttérben, mert tavaly év elején még arról tartottak egy ugyanilyen sajtótájékoztatót, hogy nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet az Átlátszó. (Az erről szóló Magyar Nemzet-cikk fölött ma már részletes helyreigazítás olvasható, mert a CÖF valótlanságokat állított az Átlátszó támogatásairól – K.-A. Á.) Idén pedig már működik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, most hozzájuk fordulnak.

Ez a jóindulatú olvasatom, hogy személyes indíttatás van a háttérben. A rosszindulatú olvasatom pedig az, hogy az egyik legkisebb szervezetet választották ki, amelyet a legkönnyebb támadni.”...

POTTYONDY EDINA: MAGYAR PÉTER LEDOBTA

POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.03.27.



Nem uralják a pillanatot. Már hetek óta.

TÉNYLEG SZEMBE JÖTT MAGYARORSZÁGGAL A VALÓSÁG?

JÓLVANEZÍGY
Műsorvezetők: SZABÓ MÁRTON, NAGY ÁDÁM
2024.03.27.



00:00
A várva várt 2 perc 
17:18 Varga Judit vagy Rogán posztolgat? 
29:10 Hadházy reagál 
32:28 A Völner Schadl ügy 
44:44 Magyar Péter reagál a reagálásra 
47:19 Gulyás Gergely megoldotta a problémát

„VÉGRE VALAKI CSINÁLT VALAMIT” – ÍGY VONULT MAGYAR PÉTER KEDD ESTE KÖVETŐIVEL | 24.HU VIDEÓ

24.HU VIDEÓ
Szerző: 24.hu
2024.03.27.



Fáklyákkal, zászlókkal és egyelőre bizonytalan körvonalú reményekkel követték Magyar Pétert támogatóinak ezrei az ügyészség vélt befolyásolásáról szóló hangfelvétel nyilvánosságra hozásának estéjén.

A MEGFÉLEMLÍTETT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ESETE A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKKAL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2024.03.27.


Igazságügyi miniszterként Varga Judit „a kapcsolati erőszak szörnyű évei során” pontosan azt intézte el saját magának is, amit az összes többi bántalmazott nőnek: jóformán senkit nem érdekel, hány nadrágot vágtak hozzá, akár volt benne öv, csattal, akár nem.


Varga Judit kedden azt írta a Facebookon, hogy bántalmazó kapcsolatban élt a volt férjével, aki egy este ittasan könyvekkel és a nadrágjával dobálta, csak mert nem vette fel a telefont. Varga Judit azt írja, rettegett, és csendben összekucorodva várta, amíg a volt férje abbahagyja az őrjöngést. Az tette ezt vele, akit három fiúgyermekkel ajándékozott meg – írja – és akinek számtalan alkalommal megbocsátott. Miért, ha lányokat szül, megérdemelte volna? És mit érdemel, aki nem is szült egyáltalán, vagy aki egyszer sem bocsátja meg az agressziót?

Magyarország volt igazságügyi minisztere szerint a nők elleni erőszak felszámolását és a kapcsolati erőszak azonnali és hatékony büntethetőségét a lehető legátfogóbban biztosító Isztambuli Egyezmény „politikai hiszti”, mert a kormány anélkül is nagyon hatékonyan fellép a családon belüli erőszakkal szemben. Magyarország volt igazságügyi minisztere szerint „a Patent és társai komolytalan kritikáira talán reagálni sem érdemes”, ezért sebtiben el is fogadta a parlament azt az általa egy brutális gyermekgyilkossági ügyet követően benyújtott törvényjavaslatot, amely az összes szakmai szervezet szerint megnehezíti azoknak a nőknek a helyzetét, akik a gyerekeiket mentenék a bántalmazó családi közegből.

A családon belüli erőszak ellen szerinte hatékonyan fellépő kormány volt igazságügyi minisztere, avagy a részeg férje őrjöngését a saját elmondása szerint az ágyban összekucorodva kibekkelő Varga Judit egy másik Facebook-posztjában maga (?) foglalja össze, hogy egy szakkönyvben azt olvasta, egy szabadulni vágyó áldozat nagyon nehéz helyzetben van, ha segítséget próbál kérni, mert a rémálom, amit ő az életének ismer, a nyilvánosság elől rejtve zajlik, történeteit senki sem tudja teljes mértékben elhinni. Magyarország volt igazságügyi minisztere, még ha voltak is kétségei, ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, amellyel állami gondozásban, vagyis a nyilvánosság elől jóformán teljesen elzárva élő gyerekek szexuális bántalmazásának bűnsegédjét próbálták magasrangú kormánytagok tisztára sikálni.

A bántalmazott nőknek alanyi jogon jár minden empátia és minden segítség ahhoz, hogy az őket és gyerekeiket gyakran éveken keresztül traumatizáló helyzetből ki tudjanak lépni, és a bántalmazást, valamint annak következményeit a saját maguk és gyermekeik érdekében maradéktalanul fel tudják dolgozni. A bántalmazott nőknek a feldolgozás során az jelenti a legnagyobb segítséget, ha hisznek nekik, amikor az általuk átélt erőszakról beszámolnak.

Magyarország volt igazságügyi minisztere, Varga Judit a hivatali ideje minden napján keményen dolgozott azért, hogy a magyar választópolgárok túlnyomó többségét tökéletesen hidegen hagyja, ha egy nőt a férje „erősen ittas hanghordozással, válogatott szidalmakkal ostoroz”. Varga Judit igazságügyi miniszterként maga érte azt el, hogy a Magyar Péter politikai színrelépését övező folytatásos teleregényt értékelő politikai elemzők, újságírók és egyéb kommentátorok sorra azzal igyekezzenek eltávolítani maguktól az exminiszter kapcsolati erőszakról szóló beszámolóit, hogy az nem a nagyközönségre, csak a vitás felekre tartozik. Miért is lenne Magyarországon közügy, ha egy nőt az otthonában bántalmaznak, még akkor is, ha történetesen ő az igazságügyi miniszter?


VIDÉKI LAPSZEMLE: 1 MILLIÓT KELLENE BEFIZETNIÜK A CATL-PERBEN A CIVILEKNEK; NER-KÖZELI CÉGEK TOKAJBAN

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2024.03.24.



Debreciner.hu: Tizenöt napon belül egymillió forintot kell előteremteniük a debreceni akkugyár környezetvédelmi eljárását perelő civileknek


Folytatódott a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyezésének pere a Debreceni Törvényszéken. Egyelőre úgy tűnik, az egy éve húzódó eljárásnak még messze a vége – írja a Debreciner. A bírói tanács elnöke ugyanis bejelentette, a bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a beruházás hatásterületén élnek vagy tevékenykednek-e az első-, másod-, harmad- és negyedrendű felperesek. A hatásterületet azonban csak szakértő tudja megállapítani, az 1 millió forintos előleget pedig a civileknek kellene letétbe helyeznie.

Kapost.hu: Ötszázmillió tizenegy „tanulmányért”, melyektől egyszer majd nagyon-nagyon boldogok lesznek a kaposvári tömegközlekedés utasai

Félmilliárdnál is több (510 millió) forint támogatást nyert a Kaposvári Közlekedési Zrt. 2021. végén „Közösségi közlekedés fejlesztése Kaposvár II. ütem, elektromos buszok beszerzése előkészítése” projektcímen, 2023. október 30-i projektzárással. A kaposvári viszonylatban jelentősnek nevezhető összegből 11 darab dokumentum készült, kommunikációs feladatok ellátására pedig 30 millió forintot fizettek ki a Zselici Forrás Kft.-nek. Sok részlet azonban nem derült ki a projektről a zrt. Kapost.hu-nak adott válaszaiból.

7300.hu: Dr. Barbarics Ildikó a KÖT polgármesterjelöltje, új indulók a képviselők között

Videóban jelentette be Dr. Barbarics Ildikó ügyvéd, hogy a júniusi önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként méretteti meg magát a Komló Összeköt Egyesület színeiben Baranya második legnagyobb városában – számolt be a komlói 7300.hu. A Fidesz a regnáló polgármestert, Polics Józsefet indítja. Barbarics az MSZP-DK színeiben már 2014-ben is próbálkozott, akkor 2436 szavazatot kapott, így alulmaradt Policcsal szemben, aki 3260 voksot szerzett.

Borsod24.hu: Jól ismert NER-közeli beruházók újítják fel Tokaj központját

A Kisfaludy 2030 Zrt. több mint 10 milliárd forint támogatást ítélt meg Tokaj fejlesztésére – írja a lap a 24.hu cikkére hivatkozva. Ebből 3,5 milliárdot a Főtér Investment Kft. kap, amely a Főtér Menedzsment Zrt.-hez tartozik. Tulajdonosai: Kovács Tamás Gyula, Szabadics Zoltán és Szabadics Attila. Szabadics Zoltán cégei rendszeres szereplői az állami közbeszerzéseknek, és gyakran Mészáros Lőrincék konzorciumi partnerei is. Az Aranysas fogadót pedig Kreinbacher József újíthatja fel szintén 3,5 milliárd forintos állami támogatásból.

Nyugat.hu: Újra elővették a Kőszegtől Debrecenig vezető M9-es autópályát

Kiválasztották a tervezőjét a Tompától az országhatárig futó 7 km hosszú, 2×2 sávos gyorsforgalmi útnak, valamint egy új teherforgalmi határátkelőhelynek – írja a Magyar Építőkre hivatkozva a Nyugat.hu. Ez a szakasz az M9-es déli lekötéseként szolgálna majd. Az M9-es autópálya már régi terv, de túl nagy falat: tulajdonképpen Kőszeget kötné össze Debrecennel. Így egyelőre a már működő, de szűk kapacitású autópályákat bővítik ki.

VARGA JUDIT A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK ELLEN HARCOLT, MÉGIS HISZTINEK NEVEZTE AZ ERRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYT

TELEX
Szerzők: LIPTAI LÍVIA, PATAKFALVI DÓRA
2024.03.27.


Verbális és fizikai erőszakról ír Varga Judit abban a posztban, amelyben a volt férje, Magyar Péter nyilvánosságra hozott hangfelvételére reagál. Eközben a volt igazságügyi miniszter Vargát többen a családon belüli és kapcsolati erőszak ellen létrejött Isztambuli Egyezmény elutasítása miatt kérik számon.

De miről is szól pontosan az Isztambuli Egyezmény, miért írta alá, majd utasította el a magyar kormány, és mit mondott erről a volt igazságügyi miniszter? Gyorstalpaló.

Mi az az Isztambuli Egyezmény, és miért fontos?

Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

Egyértelműen kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy. Bűncselekményként határozza meg többek közt a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és kényszersterilizálást.

Azért is jelentett áttörést az egyezmény, mert megállapította, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, és a diszkrimináció egyik formájának tekintendő. Ez azt jelenti, hogy

az államok felelőssé tehetők azért, ha nem adnak megfelelő választ erre a fajta erőszakra.

Az Európa Tanács egyezménye éppen azért jött létre, hogy európai szinten egységesen és így hatékonyabban lehessen fellépni a nőket és gyerekeket érintő erőszakkal szemben.

Ki csatlakozott, és ki nem?

Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg, és az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe. Szervezetként az Európai Unió ratifikálta először, 2019-ig pedig 45 ország írta alá, de nem mind ratifikálta. (Az aláíró országok nem hozhatnak az egyezmény szemléletével ellentétes jogszabályokat, a ratifikálással azonban jogszabályokba kell építeni az egyezményben megfogalmazottakat, ennek teljesülését egy nemzetközi testület ellenőrzi).

És mi a helyzet Magyarországgal?

Az egyezményt 2014-ben ugyan aláírta a Fidesz-kormány, de soha nem ratifikálta.
2020 májusában nagy felháborodást váltott ki, amikor a magyar parlament megszavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot. A szavazást a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezte, több képviselő is tiltakozott az egyezmény elutasítása ellen...


2024 A HOLOKAUSZT NYOLCVANADIK ÉVFORDULÓJÁNAK EMLÉKÉVE...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.26.


Auschwitz az a hely, ahová több mint négyszázezer magyar zsidót deportáltak, s ahol a legtöbb magyar zsidó és roma áldozatot semmisítették meg. Auschwitz, II. János Pál szavaival „mai világunk Golgotája”, egyben metaforája is a holokausztnak, sokmillió ember ipari körülmények között történt elpusztításának.
2024 a holokauszt nyolcvanadik évfordulójának emlékéve.
Olvasom, hogy az első hivatalos útján Lengyelországban járt és Krakkóba is ellátogató Sulyok Tamás államfő nem ment el a Krakkó közelében lévő Auschwitzba.
Úgy tűnik, ő nem filoszemita, ellentétben náci édesapjával.

TÖBB EZREN TILTAKOZNAK AZ ÁLLAMI EGYETEMEK DOLGOZÓINAK MÉLTATLAN BÉRHELYZETE MIATT, PEDIG LENNE PÉNZ AZ EMELÉSRE

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2024.03.25.


A bérek méltatlan és tarthatatlan helyzete miatt három nagy, állami fenntartású egyetem több mint háromezer munkatársa kezdett tiltakozásba az elmúlt hetekben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Zeneakadémia dolgozói mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) már több mint ezer munkatársa – köztük az egyetem rektora, Czigány Tibor – írta alá azt a február végi nyílt levelet, amelyben a fenntartóhoz címezve azt írják, elfogadhatatlan, hogy nem biztosít forrást a „magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz”. Ezt az üzenetet a három egyetem szakszervezeti vezetői hivatalos levélben juttatták el március 20-án az intézmények fenntartóit képviselő Hankó Balázsnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkárának, és időpontot kértek tőle a további egyeztetésekre.

A BME nyílt levelében foglaltak szerint egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 forint, ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 forinttal, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 forintos kiegészítéssel együtt is bruttó 366 600 forintra jön ki, de még a vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 forint. Ezek a számok meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet, de valójában a tanársegédek és adjunktusok fizetése a nappal dolgozó Aldi-raktárosok bérét sem körözi le.

Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt az aláírók azt kérik, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményeket építsék be az alapbérbe, ezt kövesse egy 50 százalékos béremelés, majd aztán az inflációt követő, garantált éves emelés.

Ezek az elképzelések egyetemi források és belső számítások szerint egyáltalán nem irreálisak: az állami fenntartású egyetemek (ez mára összesen öt intézményt jelent), köztük az ELTE, a BME és a Zeneakadémia esetén a munkáltatói alapbérek megemelése évente körülbelül 10 milliárd forintos költséggel járna az államnak, a BME esetén pedig körülbelül 3,6 milliárd forintot jelentene. Ez az állami kommunikációs gigagépezet milliárdos költéseihez képest elenyészőnek tűnik...

MÁR NEM ROGÁN ANTAL, HANEM MAGA ORBÁN VIKTOR MAGYAR PÉTER CÉLPONTJA

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2024.03.26.



Magyar Péter szerint az elmúlt harminc év legnagyobb politikai és jogi skandaluma derült ki abból a felvételből, amit kedden reggel nyilvánosságra hozott, majd bevitt az ügyészségre is, a Fidesz és médiája válasza erre az volt, hogy kipukkant a lufi. Vagyis Rogán Antal szerint nincs mit vizsgálni Rogán Antal szerepéről a Völner–Schadl-ügy nyomozásában...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

EGYSÉGESEK VOLTAK, SIKERESEK LETTEK AZ OPERAHÁZ DOLGOZÓI

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.27.


A Magyar Állami Operaház dolgozóiban évek óta gyűlt az elégedetlenség és most egyetlen olyan részleg sem volt, amelyet szembe lehetett volna állítani a többivel. Ebben látja a múlt héten kezdődött és végül megállapodással zárult sztrájk sikerét Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, a sztrájk egyik vezetője. A Hírklikknek elmondta, a zenészeknek, az énekkarnak, a műszaki dolgozóknak elegük lett abból, hogy sok éven át érdemben nem emelkedett a fizetésük, méltatlanok a munkakörülményeik, de a főigazgató tárgyalni sem volt hajlandó a – szerinte – „arcpirító” követeléseikről. Vasárnap estére Ókovács Szilveszter kapitulált.


A főigazgató elbízta magát? Minden fórumon arról beszélt, hogy a szakszervezetek 13 éve nem tudtak eredményes sztrájkot összehozni, és ez most sem lesz másként.

Egy percet sem aggódott, pedig ezúttal kellett volna.

Már 2013-ben is sztrájkhangulat volt a színházban, 2017-ben és 2919-ben ismét nekifutottak, igen csekély eredménnyel. Mi változott azóta?

Felismertük, hogy a mostani életünket általánosan jellemző nehéz gazdasági helyzetben a munkavállalói rétegek egyre kiszolgáltatottabbá válnak, ami nemcsak az Operán kívüli világra vonatkozik, hanem a ház falain belül is ez a helyzet. Most alaposan felkészültünk, sorra vettünk minden olyan problémát, amely mellé nemcsak az egyik, vagy a másik munkaterület dolgozói, hanem a színház meghatározó számú munkatársa hajlandó kiállni. Kialakult egy olyan követeléscsomag, amiben nem volt olyasmi, ami alkalmas lehetett volna a sztrájkolók megosztására.

Mennyi időre volt szükség ehhez?

Évek óta gyűlt bennünk az elégedetlenség. 2014-ben Ókovács Szilveszter, aki már akkor is a színház főigazgatója volt, hosszas tárgyalások után végre hajlandó volt megkötni a kollektív szerződést, de alig három év elteltével váratlanul, álnokul, fel is mondta. Úgy érezte, túlságosan megköti a kezét. Önmaga „sajátos munkajogi szabályai” szerint akarta működtetni a házat, amibe belefért az is, hogy a dolgozók bérét illetően sem volt hajlandó engedményekre, átlépett minden olyan foglalkoztatási szabályt is, amit az előadóművészekre vonatkozó törvények pedig előírtak volna számára...