Szerzők: LIPTAI LÍVIA, PATAKFALVI DÓRA
2024.03.27.
De miről is szól pontosan az Isztambuli Egyezmény, miért írta alá, majd utasította el a magyar kormány, és mit mondott erről a volt igazságügyi miniszter? Gyorstalpaló.
Mi az az Isztambuli Egyezmény, és miért fontos?
Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.
Egyértelműen kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy. Bűncselekményként határozza meg többek közt a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és kényszersterilizálást.
Azért is jelentett áttörést az egyezmény, mert megállapította, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, és a diszkrimináció egyik formájának tekintendő. Ez azt jelenti, hogy
Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.
Egyértelműen kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy. Bűncselekményként határozza meg többek közt a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és kényszersterilizálást.
Azért is jelentett áttörést az egyezmény, mert megállapította, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, és a diszkrimináció egyik formájának tekintendő. Ez azt jelenti, hogy
az államok felelőssé tehetők azért, ha nem adnak megfelelő választ erre a fajta erőszakra.
Az Európa Tanács egyezménye éppen azért jött létre, hogy európai szinten egységesen és így hatékonyabban lehessen fellépni a nőket és gyerekeket érintő erőszakkal szemben.
Ki csatlakozott, és ki nem?
Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg, és az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe. Szervezetként az Európai Unió ratifikálta először, 2019-ig pedig 45 ország írta alá, de nem mind ratifikálta. (Az aláíró országok nem hozhatnak az egyezmény szemléletével ellentétes jogszabályokat, a ratifikálással azonban jogszabályokba kell építeni az egyezményben megfogalmazottakat, ennek teljesülését egy nemzetközi testület ellenőrzi).
Az egyezményhez való csatlakozás lehetőségét 2011. május 11-én, Isztambulban nyitották meg, és az egyezmény 2014. augusztus 1-jén lépett életbe. Szervezetként az Európai Unió ratifikálta először, 2019-ig pedig 45 ország írta alá, de nem mind ratifikálta. (Az aláíró országok nem hozhatnak az egyezmény szemléletével ellentétes jogszabályokat, a ratifikálással azonban jogszabályokba kell építeni az egyezményben megfogalmazottakat, ennek teljesülését egy nemzetközi testület ellenőrzi).
És mi a helyzet Magyarországgal?
Az egyezményt 2014-ben ugyan aláírta a Fidesz-kormány, de soha nem ratifikálta.
2020 májusában nagy felháborodást váltott ki, amikor a magyar parlament megszavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot. A szavazást a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezte, több képviselő is tiltakozott az egyezmény elutasítása ellen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.