Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.02.26.
2025.02.26.
értelme semmi, az egészen biztos. Riport.
„Szentesen két országos hírű intézmény működik, az első osztályban játszó vízilabdacsapat és ez a tagozat” – mondja Szabó Zoltán Ferenc polgármester, amikor az utóbbi helyzetéről kérdezzük. A Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatáról volt szó, amely 1978-ban indult, és országos hírnevet szerzett magának. Többek között itt lépett diákként először színpadra Alföldi Róbert, Badár Sándor, Gáspár Sándor, Gáspár Tibor, Simon Kornél és Szőke András a színészek közül, Hevesi Tamás, Péter Szabó Szilvia és Miczura Mónika az énekesek közül, vagy éppen Cserna-Szabó András író és Nyáry Krisztián irodalmár. Egy nehezen érthető kultúrharc miatt most a tagozat veszélyben van: már ebben a tanévben is méltatlan körülmények között működik, aminek leginkább a diákok látják kárát.
„Ugyanazt látom, mint az 1980-as években, amikor a kommunista megyei vezetés, Komócsin elvtárssal az élén támadta a tagozatot, csak most a KLIK-en keresztül támadják” – mondja lapunknak Nyáry Krisztián, aki részt vett tavaly az öregdiákok aláírásgyűjtésében is, amellyel felemelték a hangjukat a tagozat kivéreztetése ellen. Ő 1990-ben érettségizett az iskolában.
A szentesi drámások mindig is furák voltak az alföldi kisvárosi közegben. „Liberális tűzfészek” – mondta rá egy lakossági fórumon már húsz évvel ezelőtt is Farkas Sándor, aki 1998 óta a térség fideszes képviselője, maga is szentesi születésű egyébként. Egykori diákok azonban állítják: politizálás sohasem ment az iskolában, a drámások liberális közegét úgy kell érteni, hogy
„a szabadság tiszteletére tanítottak”.
Kárpátaljától Újvidékig, a Balaton partjától Békés megyéig mindig is sok helyről érkeztek a diákok, hogy részesei lehessenek ennek a páratlan közegnek, ahol emelt szintű irodalom és drámaelmélet mellett táncot, éneket és színjátszást is tanulhattak. Diákszínjátszó fesztiválok és a városi ünnepségek állandó szereplői voltak a drámás diákok. „Életem meghatározó élménye volt ott tanulni, és azóta is, ha találkozom ott végzett diákkal az ország bármely részén, bármilyen szakmája is lett, azonnal értjük egymást, azonos a értékrendünk, akkor is, ha politikai kérdésekben mondjuk nem értünk egyet” – mondja Nyáry Krisztián arról, hogy mit jelent számára szentesi öregdiáknak lenni.
A várost valamennyire mindig is megosztotta a drámás diáksereg. A négy évfolyamon összesen százan szoktak lenni, sokan közülük kollégisták, lassan ötven éve részei a kisváros mindennapjainak. Voltak, akik kezdetben bohócoknak gúnyolták őket, de idővel megbarátkozott velük a város, főleg hogy sok dicsőséget is szereztek. Akár díjakkal, akár azért, mert néhányan hírességek lettek közülük...
„Szentesen két országos hírű intézmény működik, az első osztályban játszó vízilabdacsapat és ez a tagozat” – mondja Szabó Zoltán Ferenc polgármester, amikor az utóbbi helyzetéről kérdezzük. A Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatáról volt szó, amely 1978-ban indult, és országos hírnevet szerzett magának. Többek között itt lépett diákként először színpadra Alföldi Róbert, Badár Sándor, Gáspár Sándor, Gáspár Tibor, Simon Kornél és Szőke András a színészek közül, Hevesi Tamás, Péter Szabó Szilvia és Miczura Mónika az énekesek közül, vagy éppen Cserna-Szabó András író és Nyáry Krisztián irodalmár. Egy nehezen érthető kultúrharc miatt most a tagozat veszélyben van: már ebben a tanévben is méltatlan körülmények között működik, aminek leginkább a diákok látják kárát.
„Ugyanazt látom, mint az 1980-as években, amikor a kommunista megyei vezetés, Komócsin elvtárssal az élén támadta a tagozatot, csak most a KLIK-en keresztül támadják” – mondja lapunknak Nyáry Krisztián, aki részt vett tavaly az öregdiákok aláírásgyűjtésében is, amellyel felemelték a hangjukat a tagozat kivéreztetése ellen. Ő 1990-ben érettségizett az iskolában.
A szentesi drámások mindig is furák voltak az alföldi kisvárosi közegben. „Liberális tűzfészek” – mondta rá egy lakossági fórumon már húsz évvel ezelőtt is Farkas Sándor, aki 1998 óta a térség fideszes képviselője, maga is szentesi születésű egyébként. Egykori diákok azonban állítják: politizálás sohasem ment az iskolában, a drámások liberális közegét úgy kell érteni, hogy
„a szabadság tiszteletére tanítottak”.
Kárpátaljától Újvidékig, a Balaton partjától Békés megyéig mindig is sok helyről érkeztek a diákok, hogy részesei lehessenek ennek a páratlan közegnek, ahol emelt szintű irodalom és drámaelmélet mellett táncot, éneket és színjátszást is tanulhattak. Diákszínjátszó fesztiválok és a városi ünnepségek állandó szereplői voltak a drámás diákok. „Életem meghatározó élménye volt ott tanulni, és azóta is, ha találkozom ott végzett diákkal az ország bármely részén, bármilyen szakmája is lett, azonnal értjük egymást, azonos a értékrendünk, akkor is, ha politikai kérdésekben mondjuk nem értünk egyet” – mondja Nyáry Krisztián arról, hogy mit jelent számára szentesi öregdiáknak lenni.
A várost valamennyire mindig is megosztotta a drámás diáksereg. A négy évfolyamon összesen százan szoktak lenni, sokan közülük kollégisták, lassan ötven éve részei a kisváros mindennapjainak. Voltak, akik kezdetben bohócoknak gúnyolták őket, de idővel megbarátkozott velük a város, főleg hogy sok dicsőséget is szereztek. Akár díjakkal, akár azért, mert néhányan hírességek lettek közülük...
.jpg)
