Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.01.09.
A Fidesz bukni fog, Orbán hiába fenyeget...
2026. január 11., vasárnap
A FIDESZ BUKNI FOG, ORBÁN HIÁBA FENYEGET
KLIKKTV / VISSZASZÁMLÁLÁS
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.01.09.
A Fidesz bukni fog, Orbán hiába fenyeget...
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.01.09.
A Fidesz bukni fog, Orbán hiába fenyeget...
NAPI 400 MILLIÓ FORINTOT BUKUNK ORBÁN MIATT
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.11.
Az elveszett uniós pénzekről beszél a kormány – de vajon igazat mondanak? Miért nem érkeznek meg a Magyarországnak járó támogatások, és tényleg visszaszerezhetők-e azok a milliárdok, amelyeket a kormányzati kommunikáció szerint „Brüsszel tart vissza”? Földi Judit (DK) és Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemzi a helyzetet: napi százmilliós veszteségek, jogállamisági kifogások, kifizetési stopok, a kondicionalitási eljárás és az a kérdés, hogy kit büntet valójában az Európai Unió – a magyar kormányt vagy a magyar embereket.
A műsorban áttekintjük:
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.11.
Az elveszett uniós pénzekről beszél a kormány – de vajon igazat mondanak? Miért nem érkeznek meg a Magyarországnak járó támogatások, és tényleg visszaszerezhetők-e azok a milliárdok, amelyeket a kormányzati kommunikáció szerint „Brüsszel tart vissza”? Földi Judit (DK) és Lattmann Tamás nemzetközi jogász elemzi a helyzetet: napi százmilliós veszteségek, jogállamisági kifogások, kifizetési stopok, a kondicionalitási eljárás és az a kérdés, hogy kit büntet valójában az Európai Unió – a magyar kormányt vagy a magyar embereket.
A műsorban áttekintjük:
- mennyi pénz tűnt el végleg a magyar rendszerből
- milyen feltételek mellett juthatnánk hozzá támogatásokhoz
- miért nem tudnak a városok közvetlenül pályázni
- milyen szerepe van a korrupciónak, az uniós eljárásoknak és Orbán Viktor vétófenyegetéseinek
- miért csak a magyar emberek fizetik meg ennek az árát
Folyamatosan nő a kockázat: elmaradt fejlesztések, leállított városi projektek, szankciók és minden elvesztegetett nap újabb százmilliók mínuszban. A vita már nem arról szól, hogy Brüsszel ad-e pénzt, hanem arról, képes-e a magyar kormány megfelelni a jogállami normáknak.
Folyamatosan nő a kockázat: elmaradt fejlesztések, leállított városi projektek, szankciók és minden elvesztegetett nap újabb százmilliók mínuszban. A vita már nem arról szól, hogy Brüsszel ad-e pénzt, hanem arról, képes-e a magyar kormány megfelelni a jogállami normáknak.
GÁBOR GYÖRGY: VÁLASZ NAGY BOLDIZSÁRNAK - A NEMZETKÖZI JOG ERKÖLCSI ABSZOLUTIZÁLÁSÁRÓL, INTÉZMÉNYI VAKSÁGÁRÓL ÉS POLITIKAI INSTRUMENTALIZÁLÁSÁRÓL
SZOMBAT
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.01.10.
Mindenekelőtt köszönet illeti Nagy Boldizsárt azért, hogy vitát kezdeményezett. A vita – különösen, ha nem személyeskedő, hanem elvi természetű – a gondolkodás egyik legtermékenyebb formája. Lehetővé teszi, hogy az álláspontok ne pusztán ütközzenek, hanem reflektálódjanak: hogy az implicit előfeltevések explicitté váljanak, és hogy a gondolatmenetek saját határaikkal is szembesüljenek.
Egy dolgot már az elején szeretnék világossá tenni. Nagy Boldizsárral szemben nem vagyok nemzetközi jogász. Ezt azonban nem hiányként, hanem – paradox módon – előnyként érzékelem. Nem azért, mert a jogászi szakértelem ne volna nélkülözhetetlen, hanem mert minden diszciplína hajlamos saját normarendszerét természetesnek, önmagát pedig végső mércének tekinteni. A kívülállás – ha nem tudatlanságból, hanem filozófiai, történeti és erkölcsi reflexióból fakad – olykor éppen azt teszi láthatóvá, ami belülről már magától értetődőnek, s ezért megkérdőjelezhetetlennek tűnik.
A történelem és az eszmetörténet számos példát kínál arra, hogy egy-egy gondolkodási területet olykor nem belülről, hanem bizonyos távolságból lehet a legélesebben szemügyre venni. Tocqueville nem amerikai alkotmányjogászként, hanem kívülálló megfigyelőként ragadta meg a demokrácia működésének belső feszültségeit. Hannah Arendt nem jogdogmatikai elemzéseken keresztül, hanem politikai gondolkodóként mutatta meg, miként képes a modern jog nyelve elfedni a totalitárius hatalom működését. Kafka pedig – jogi képzettsége ellenére – éppen nem a jog racionalitását, hanem annak önjáró, személytelen logikáját tette láthatóvá. Ezek a példák nem személyes párhuzamként szolgálnak, hanem arra emlékeztetnek, hogy a kívülről nézés nem szükségképpen tudatlanság, hanem olykor módszertani előny: olyan kritikai távolság, amely észrevehetővé teszi azt is, ami a belső használat során magától értetődővé, s így láthatatlanná válik...
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.01.10.
Egy dolgot már az elején szeretnék világossá tenni. Nagy Boldizsárral szemben nem vagyok nemzetközi jogász. Ezt azonban nem hiányként, hanem – paradox módon – előnyként érzékelem. Nem azért, mert a jogászi szakértelem ne volna nélkülözhetetlen, hanem mert minden diszciplína hajlamos saját normarendszerét természetesnek, önmagát pedig végső mércének tekinteni. A kívülállás – ha nem tudatlanságból, hanem filozófiai, történeti és erkölcsi reflexióból fakad – olykor éppen azt teszi láthatóvá, ami belülről már magától értetődőnek, s ezért megkérdőjelezhetetlennek tűnik.
A történelem és az eszmetörténet számos példát kínál arra, hogy egy-egy gondolkodási területet olykor nem belülről, hanem bizonyos távolságból lehet a legélesebben szemügyre venni. Tocqueville nem amerikai alkotmányjogászként, hanem kívülálló megfigyelőként ragadta meg a demokrácia működésének belső feszültségeit. Hannah Arendt nem jogdogmatikai elemzéseken keresztül, hanem politikai gondolkodóként mutatta meg, miként képes a modern jog nyelve elfedni a totalitárius hatalom működését. Kafka pedig – jogi képzettsége ellenére – éppen nem a jog racionalitását, hanem annak önjáró, személytelen logikáját tette láthatóvá. Ezek a példák nem személyes párhuzamként szolgálnak, hanem arra emlékeztetnek, hogy a kívülről nézés nem szükségképpen tudatlanság, hanem olykor módszertani előny: olyan kritikai távolság, amely észrevehetővé teszi azt is, ami a belső használat során magától értetődővé, s így láthatatlanná válik...
AGGASZTÓ JELEK: VÁLASZTÁSI CSALÁSRA KÉSZÜLHET A FIDESZ
KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.10.
Hogyan lehet ma Magyarországon választási csalást elkövetni – és hogyan lehet egyáltalán felismerni, ha ez megtörténik? 🗳️
Bolgár György vendége Tóth Zoltán választási szakértő, aki részletesen bemutatja, milyen trükkökkel élhet a hatalom a 2026-os választások előtt, milyen eszközökkel torzítható a demokratikus verseny, és miért nevezi ezeket „fehér galléros csalásoknak”.
A beszélgetésben szó esik az ajánlásgyűjtések manipulálásáról, az egyoldalú törvénymódosításokról, az informatikai rendszerek sebezhetőségéről, a külföldi befolyásolásról és az AI-alapú dezinformációról is. Tóth Zoltán elmagyarázza, miért fontos, hogy a papíralapú szavazatszámlálás fennmaradjon, és hogyan tudják a választók maguk is segíteni a választások tisztaságát helyi bejelentésekkel és civil megfigyeléssel.
👉 Ha érteni akarod, hol kezdődik a választási csalás, és meddig tart a politikai trükk, ez az interjú kötelező.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.10.
Hogyan lehet ma Magyarországon választási csalást elkövetni – és hogyan lehet egyáltalán felismerni, ha ez megtörténik? 🗳️
Bolgár György vendége Tóth Zoltán választási szakértő, aki részletesen bemutatja, milyen trükkökkel élhet a hatalom a 2026-os választások előtt, milyen eszközökkel torzítható a demokratikus verseny, és miért nevezi ezeket „fehér galléros csalásoknak”.
A beszélgetésben szó esik az ajánlásgyűjtések manipulálásáról, az egyoldalú törvénymódosításokról, az informatikai rendszerek sebezhetőségéről, a külföldi befolyásolásról és az AI-alapú dezinformációról is. Tóth Zoltán elmagyarázza, miért fontos, hogy a papíralapú szavazatszámlálás fennmaradjon, és hogyan tudják a választók maguk is segíteni a választások tisztaságát helyi bejelentésekkel és civil megfigyeléssel.
👉 Ha érteni akarod, hol kezdődik a választási csalás, és meddig tart a politikai trükk, ez az interjú kötelező.
TÉRKÉPEN MUTATJUK, KIKKEL SZÁLL RINGBE A FIDESZ MOST BEMUTATOTT 106 VÁLASZTÓKERÜLETI JELÖLTJE
TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC
2026.01.10.
Szombat délután a Fidesz bemutatta azt a 106 jelöltjét, akiket az egyéni választókerületekben indít az áprilisi országgyűlési választáson. A választókerületek több mint harmadában lecserélték a 2022-es jelöltjüket, összesen 42 új név van a listán.
„A győztes csapaton ne változtass elv helyett én inkább abban hiszek, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni, mert a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – mondta Orbán Viktor a kongresszuson. Szerinte a Fidesz jelöltjei higgadt, magabiztos, tapasztalt emberek, és Magyarországnak pontosan erre van szüksége. Köszönetet mondott azoknak a kipróbált harcostársaknak is, akik nem indulnak újra. „Mindannyian vállalták, hogy a helyükre lépő fiataloknak átadják tudásukat, tapasztalataikat és a kampányban segítik őket.”
A 2022-es jelöltek közül leváltották például Németh Szilárdot és Vigh Lászlót, átadta a helyét Kósa Lajos és Lázár János. Orbán négy főispánnal, több államtitkárral és az országos politikában eddig ismeretlen helyi önkormányzati képviselőkkel, alpolgármesterekkel erősítette meg a csapatot. A volt közmédiás Németh Balázs Újpalotán, Takács Péter egészségügyi államtitkár pedig a pápai választókerületben indul.
A Mi Hazánk Mozgalom már augusztus 20-án megnevezte a 106 jelöltjét, a Demokratikus Koalíció október 5-én mutatta be, hogy kikkel indul a választáson. A Tisza Párt a kétfordulós előválasztás után, november végén jelentett be 105 jelöltet, azt viszont még nem tudni, hogy ki lesz a fideszes Tállai András kihívója a mezőkövesdi választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.).
Térképünkön megmutatjuk a négy párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit. A jobb alsó sarokban található +/- jellel bele tud nagyítani a térképbe, így jobban láthatóak lesznek a budapesti választókerületek...
Szerző: CSEKE BALÁZS, BAKRÓ-NAGY FERENC
2026.01.10.
„A győztes csapaton ne változtass elv helyett én inkább abban hiszek, hogy az eklézsiát mindig meg kell reformálni, mert a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – mondta Orbán Viktor a kongresszuson. Szerinte a Fidesz jelöltjei higgadt, magabiztos, tapasztalt emberek, és Magyarországnak pontosan erre van szüksége. Köszönetet mondott azoknak a kipróbált harcostársaknak is, akik nem indulnak újra. „Mindannyian vállalták, hogy a helyükre lépő fiataloknak átadják tudásukat, tapasztalataikat és a kampányban segítik őket.”
A 2022-es jelöltek közül leváltották például Németh Szilárdot és Vigh Lászlót, átadta a helyét Kósa Lajos és Lázár János. Orbán négy főispánnal, több államtitkárral és az országos politikában eddig ismeretlen helyi önkormányzati képviselőkkel, alpolgármesterekkel erősítette meg a csapatot. A volt közmédiás Németh Balázs Újpalotán, Takács Péter egészségügyi államtitkár pedig a pápai választókerületben indul.
A Mi Hazánk Mozgalom már augusztus 20-án megnevezte a 106 jelöltjét, a Demokratikus Koalíció október 5-én mutatta be, hogy kikkel indul a választáson. A Tisza Párt a kétfordulós előválasztás után, november végén jelentett be 105 jelöltet, azt viszont még nem tudni, hogy ki lesz a fideszes Tállai András kihívója a mezőkövesdi választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.).
Térképünkön megmutatjuk a négy párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit. A jobb alsó sarokban található +/- jellel bele tud nagyítani a térképbe, így jobban láthatóak lesznek a budapesti választókerületek...
LISZKA JÓZSEF: TÖREDÉKEK A PARTVONALRÓL
NÉPSZAVA
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2026.01.11.
Magyarország legyen magyar ország. Rendben. Akkor viszont ne lepődjünk meg, ha egyszer csak Romániából román országot, Szerbiából szerb, Szlovákiából meg szlovák országot akarnak csinálni.
Az a helyzet, hogy nem szívesen adom címnek ezt a futball szakszót. Sose érdekelt a cirkuszt a népnek játék, de amióta Magyarországon az épp regnáló miniszterelnök gyerekkori álmainak megvalósulásaként gyakorlatilag a nemzeti minimum része lett, amióta már-már (?) nem is számít magyarnak a labdarúgás iránt nem lelkesedő (mintha Árpád apánk a nyeregtáskájában hozta volna magával a távoli őshazából – ahová egyesek, sokan! azóta is ábrándosan visszavágyakoznak – a „football” kézikönyvét, s tanította volna meg rá először Európa, majd az egész világ népeit), szóval azóta még inkább viszolygom tőle. Nyilván az idegen szívem teszi. Ellenben szívet cserélni nem lehet. Tudjuk ezt Tompa Mihálynak alighanem Horatiusnál gyökerező verssorából, majd a nyilván ebből fakadó, régi szipogós, könnycsordító Kovács Kati-sláger szövegből.
Írhattam volna persze gyepűt is. Mezsgyét. De azt a jómagyarok egy része nyilván nem értené. Maradjon hát a partvonal, mint hívószó, arra a területre, ami két nemzet, jelesül a magyar és szlovák találkozási vonalán fekszik. Ami már nem Magyarország, de többé-kevésbé magyarok (is) lakják, a szlovákok (egy része) meg bizalmatlan bizonytalansággal sandítanak felé.
***
De aztán találkozott a két ország miniszterelnöke, tényleg pontosan a partvonalon, a Dunánál, a 130 éve épült, Esztergomot Párkánnyal (Magyarországot Szlovákiával – így a szlogen) összekötő hídon, híd mellett (alatt?), hogy Orbán Viktor elmondhassa, „Robert Fico tud valamit, amit Európában egyedül csak ő tud. Mégpedig azt, hogy ha Szlovákiában valami félrecsúszik, akkor ő visszatér és rendbe teszi a dolgokat.” Aztán, hogy Fico se maradjon alul és kifejthesse: „olyan Szlovákiát szeretnék építeni, amilyent Magyarországon Orbán Viktor épít”. Miközben nem maradt el a két, szuverén nemzeti politikát valló kormányfő „brüsszelezése” sem. Kebelre borulás, igazi, nemes férfibarátság. Hurrá! Hiszen erre vártunk. Hogy a két ország miniszterelnöke így egymásba szeressen. Mert az nekünk, a partvonal mentén (kívül vagy belül?) élők számára csupa jót hozhat. Ha nem is a Kánaánt, de majdnem. És felejtsünk el mindent, politikai érdekképviseletünk (értsd: a szlovákiai magyarok szlovákiai politikai érdekképviseletének) szétverését, Malina Hedviget, a magyar köztársasági elnök part(határ)vonalról való hazatessékelését, mindent. Adjuk meg az esélyt ennek a két jeles férfiúnak, hogy bebizonyítsák, más idők jönnek, új szelek fújnak, a szuverenitás... Eljövend a nemzetállamok reneszánsza! De ezt inkább hagyjuk! A nacionalisták internacionáléja. A szocialistákat, meg a keresztényeket szintén hagyjuk: az egyik nem az, a másik nem ez. Tényleg ne feszegessük!
Ha már ily őszinte kebelbarátok lettek, adódott (akkor!) a felvetés, miből állna nekik, hiszen ez politikai döntés kérdése, hogy annullálják példának okáért a Beneš-dekrétumokat? De aztán másként lett.
***
Miközben még ki sem hűlt az államférfiúi vállakat kölcsönösen lapogató tenyerek melege, a szlovák parlament egy olyan alkotmánymódosítást hajtott végre, ami – mérvadó jogászok véleménye szerint – ha közvetlenül nem is vonja maga után, de a nemzeti kisebbségi jogok csorbulásának, csorbításának széles teret enged. Mondhatnám, hogy játékteret. De ez nem játék. Közben a magyar kormányfő, a magyar külügy diszkréten hallgat. Szeressük egymást, gyerekek!
Szerző: LISZKA JÓZSEF
2026.01.11.
Az a helyzet, hogy nem szívesen adom címnek ezt a futball szakszót. Sose érdekelt a cirkuszt a népnek játék, de amióta Magyarországon az épp regnáló miniszterelnök gyerekkori álmainak megvalósulásaként gyakorlatilag a nemzeti minimum része lett, amióta már-már (?) nem is számít magyarnak a labdarúgás iránt nem lelkesedő (mintha Árpád apánk a nyeregtáskájában hozta volna magával a távoli őshazából – ahová egyesek, sokan! azóta is ábrándosan visszavágyakoznak – a „football” kézikönyvét, s tanította volna meg rá először Európa, majd az egész világ népeit), szóval azóta még inkább viszolygom tőle. Nyilván az idegen szívem teszi. Ellenben szívet cserélni nem lehet. Tudjuk ezt Tompa Mihálynak alighanem Horatiusnál gyökerező verssorából, majd a nyilván ebből fakadó, régi szipogós, könnycsordító Kovács Kati-sláger szövegből.
Írhattam volna persze gyepűt is. Mezsgyét. De azt a jómagyarok egy része nyilván nem értené. Maradjon hát a partvonal, mint hívószó, arra a területre, ami két nemzet, jelesül a magyar és szlovák találkozási vonalán fekszik. Ami már nem Magyarország, de többé-kevésbé magyarok (is) lakják, a szlovákok (egy része) meg bizalmatlan bizonytalansággal sandítanak felé.
***
De aztán találkozott a két ország miniszterelnöke, tényleg pontosan a partvonalon, a Dunánál, a 130 éve épült, Esztergomot Párkánnyal (Magyarországot Szlovákiával – így a szlogen) összekötő hídon, híd mellett (alatt?), hogy Orbán Viktor elmondhassa, „Robert Fico tud valamit, amit Európában egyedül csak ő tud. Mégpedig azt, hogy ha Szlovákiában valami félrecsúszik, akkor ő visszatér és rendbe teszi a dolgokat.” Aztán, hogy Fico se maradjon alul és kifejthesse: „olyan Szlovákiát szeretnék építeni, amilyent Magyarországon Orbán Viktor épít”. Miközben nem maradt el a két, szuverén nemzeti politikát valló kormányfő „brüsszelezése” sem. Kebelre borulás, igazi, nemes férfibarátság. Hurrá! Hiszen erre vártunk. Hogy a két ország miniszterelnöke így egymásba szeressen. Mert az nekünk, a partvonal mentén (kívül vagy belül?) élők számára csupa jót hozhat. Ha nem is a Kánaánt, de majdnem. És felejtsünk el mindent, politikai érdekképviseletünk (értsd: a szlovákiai magyarok szlovákiai politikai érdekképviseletének) szétverését, Malina Hedviget, a magyar köztársasági elnök part(határ)vonalról való hazatessékelését, mindent. Adjuk meg az esélyt ennek a két jeles férfiúnak, hogy bebizonyítsák, más idők jönnek, új szelek fújnak, a szuverenitás... Eljövend a nemzetállamok reneszánsza! De ezt inkább hagyjuk! A nacionalisták internacionáléja. A szocialistákat, meg a keresztényeket szintén hagyjuk: az egyik nem az, a másik nem ez. Tényleg ne feszegessük!
Ha már ily őszinte kebelbarátok lettek, adódott (akkor!) a felvetés, miből állna nekik, hiszen ez politikai döntés kérdése, hogy annullálják példának okáért a Beneš-dekrétumokat? De aztán másként lett.
***
Miközben még ki sem hűlt az államférfiúi vállakat kölcsönösen lapogató tenyerek melege, a szlovák parlament egy olyan alkotmánymódosítást hajtott végre, ami – mérvadó jogászok véleménye szerint – ha közvetlenül nem is vonja maga után, de a nemzeti kisebbségi jogok csorbulásának, csorbításának széles teret enged. Mondhatnám, hogy játékteret. De ez nem játék. Közben a magyar kormányfő, a magyar külügy diszkréten hallgat. Szeressük egymást, gyerekek!
...
"A KORRUPCIÓ TOP PROBLÉMA, A 2026-OS VÁLASZTÁSON JELENTHETI EZ A FORDÍTÓPONTOT" | LIGETI MIKLÓS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.01.11.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.09-én.
Műsorvezető: PÁLINKÁS SZÜTS RÓBERT
2026.01.11.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.09-én.
BALATONNYI VIZET HOZOTT A HÓ: HA NEM RONTJUK EL, EZ FEGYVER A KISZÁRADÁS ELLEN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.01.08.
Elnagyolt számításaink szerint elérheti az 1 milliárd köbmétert az Alföldre hó formájában hullott víz, országosan pedig ennek duplája is lehet az olvadéktartalék. Ez már a legnagyobb tavunk teljes vízmennyiségének felel meg. És bár a hiány ennek többszöröse, a hóban tárolt, lassan kiolvadó víz óriási kincs: hatékonyabban járulhat hozzá a végzetesen megfogyatkozott felszín alatti vizek visszatöltéséhez, mint bármilyen nyári eső. Persze csak ha jól bánunk vele. Ha az olvadással együtt beindulnak a „hagyományos” lecsapoló, elvezető mechanizmusok, ez is kárba veszhet...
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.01.08.
ORBÁN MÁR NEM BÚJHAT EL – A BOTRÁNY VISSZAÜT
KLIKKV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.10.
A Szőlő utcai botrány már nem csak egy újabb ügy, amit a hatalom elnyomhat – legalábbis egyre több jel mutat arra, hogy a kormány maga is felismeri: ez nem múlik el magától. A KlikkTV mai adásában arról beszélgettünk Baka F. Zoltán Zoltánnal és Horváth Gáborral, hogyan terjedt át egy intézményi visszaélési ügyből országos politikai felelősségkeresés, majd rendszerszintű válságtéma.
Miért ennyire érzékeny a Szőlő utca? Mert nem papírok, számok vagy állami mutatók körül forog, hanem gyerekek körül – kiszolgáltatott fiatalok körül, akiknek az államnak kellene védelmet nyújtania. A kegyelmi botránytól a javítóintézetekig vezető ügyfolyam egyre mélyebbre vág, és már a kabinet legbelsőbb köreit is érintheti.
Az adásban szóba került: • miért gondolta a kormány, hogy “három nap alatt elül”? • miért késett minden reakció egy-egy ütemmel? • mit jelent, ha most már a miniszterelnök kéri a jóváhagyást minden kényes döntéshez? • kényszerülhet-e beáldozásokra a hatalom, ha közeledik a választás? • miért nem működik a lejáratás Magyar Péterrel szemben, és milyen társadalmi elégedetlenség bújik meg mögötte?
A beszélgetés végkövetkeztetése: A Szőlő utca nem egy botrány a sok közül. Tükör. És a kérdés nem az, hogy meddig marad napirenden – hanem az, hogy mekkora politikai árat kell fizetni érte 2026-ban.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.10.
A Szőlő utcai botrány már nem csak egy újabb ügy, amit a hatalom elnyomhat – legalábbis egyre több jel mutat arra, hogy a kormány maga is felismeri: ez nem múlik el magától. A KlikkTV mai adásában arról beszélgettünk Baka F. Zoltán Zoltánnal és Horváth Gáborral, hogyan terjedt át egy intézményi visszaélési ügyből országos politikai felelősségkeresés, majd rendszerszintű válságtéma.
Miért ennyire érzékeny a Szőlő utca? Mert nem papírok, számok vagy állami mutatók körül forog, hanem gyerekek körül – kiszolgáltatott fiatalok körül, akiknek az államnak kellene védelmet nyújtania. A kegyelmi botránytól a javítóintézetekig vezető ügyfolyam egyre mélyebbre vág, és már a kabinet legbelsőbb köreit is érintheti.
Az adásban szóba került: • miért gondolta a kormány, hogy “három nap alatt elül”? • miért késett minden reakció egy-egy ütemmel? • mit jelent, ha most már a miniszterelnök kéri a jóváhagyást minden kényes döntéshez? • kényszerülhet-e beáldozásokra a hatalom, ha közeledik a választás? • miért nem működik a lejáratás Magyar Péterrel szemben, és milyen társadalmi elégedetlenség bújik meg mögötte?
A beszélgetés végkövetkeztetése: A Szőlő utca nem egy botrány a sok közül. Tükör. És a kérdés nem az, hogy meddig marad napirenden – hanem az, hogy mekkora politikai árat kell fizetni érte 2026-ban.
2026. január 9., péntek
TRUMP BOLONDOT CSINÁLT ORBÁNBÓL
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.08.
Az Egyesült Államok venezuelai akciója sokkal több, mint egy regionális katonai beavatkozás: világos jelzés arról, hogy a nemzetközi jog eddig ismert rendje megingott. Ami évtizedeken át kereteket adott a nagyhatalmi mozgásoknak, az ma már egyre kevésbé kötelező érvényű – legalábbis azok számára, akik elég erősek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
A Klikk TV elemző műsorában Baka F Zoltán és Horváth Gábor beszélgetnek arról, mit jelent ez az új helyzet a világ számára – és különösen a kis- és középhatalmaknak. Valóban új világrend születik, vagy csak egy átmeneti, Trump által felkavart korszakot élünk? Van-e visszaút a szabályalapú nemzetközi rendszerhez, vagy végleg az erő politikája veszi át az irányítást?
A beszélgetésben szó esik Orbán Viktor nemzetközi jogról szóló kijelentéseiről, a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – mozgásteréről, valamint arról, milyen kockázatokat hordoz egy olyan világ, ahol a szövetségek meggyengülnek, az egyeztető fórumok háttérbe szorulnak, és a konfliktusok könnyen eszkalálódhatnak.
Kiemelt téma Magyarország helyzete is: mennyit érnek a személyes kapcsolatok egy átalakuló világrendben, és mennyire maradnak biztosítékot jelentő keretnek az EU és a NATO egyre bizonytalanabb működési környezetben. A műsor nem megnyugtató válaszokat kínál, hanem segít tisztábban látni: mi történik akkor, ha a „mindenki azt csinál, amit akar” logika válik uralkodóvá.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.08.
Az Egyesült Államok venezuelai akciója sokkal több, mint egy regionális katonai beavatkozás: világos jelzés arról, hogy a nemzetközi jog eddig ismert rendje megingott. Ami évtizedeken át kereteket adott a nagyhatalmi mozgásoknak, az ma már egyre kevésbé kötelező érvényű – legalábbis azok számára, akik elég erősek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
A Klikk TV elemző műsorában Baka F Zoltán és Horváth Gábor beszélgetnek arról, mit jelent ez az új helyzet a világ számára – és különösen a kis- és középhatalmaknak. Valóban új világrend születik, vagy csak egy átmeneti, Trump által felkavart korszakot élünk? Van-e visszaút a szabályalapú nemzetközi rendszerhez, vagy végleg az erő politikája veszi át az irányítást?
A beszélgetésben szó esik Orbán Viktor nemzetközi jogról szóló kijelentéseiről, a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – mozgásteréről, valamint arról, milyen kockázatokat hordoz egy olyan világ, ahol a szövetségek meggyengülnek, az egyeztető fórumok háttérbe szorulnak, és a konfliktusok könnyen eszkalálódhatnak.
Kiemelt téma Magyarország helyzete is: mennyit érnek a személyes kapcsolatok egy átalakuló világrendben, és mennyire maradnak biztosítékot jelentő keretnek az EU és a NATO egyre bizonytalanabb működési környezetben. A műsor nem megnyugtató válaszokat kínál, hanem segít tisztábban látni: mi történik akkor, ha a „mindenki azt csinál, amit akar” logika válik uralkodóvá.
DONALD TRUMP SEM MINDENHATÓ | GYARMATI ISTVÁN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.08.
A Reggeli személy 2026 január 8-i adásában Szénási Sándor vendége Gyarmati István, biztonságpolitikai szakértő volt.
00:00 - Felvezetés
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.08.
A Reggeli személy 2026 január 8-i adásában Szénási Sándor vendége Gyarmati István, biztonságpolitikai szakértő volt.
00:00 - Felvezetés
00:17 - Az Egyesült Államok nemzetközi egyesületekből való kiléptetése
04:30 - A Venezuelában történtek morális megközelítése
13:30 - Egyesült Államok=Egyesült Trumpok?
19:18 - Valóban a venéz nép jóléte miatt történt mindez?
29:25 - Grönland? Minek?
35:55 - Ukrajna és Oroszország
ORBÁN ÉS MAGYAR BERÚGTA A POLITIKAI KOCSMAAJTÓT | TÜKÖR 2026.01.08.
TÜKÖR
Műsorvezető: VOGYERÁK ANIKÓ
2026.01.09.
Orbán Viktor és Magyar Péter is évindító sajtótájékoztatót tartott hétfőn. Orbán fajsúlyos nemzetközi politikusként pozícionálta magát, Magyar pedig a következő magyar miniszterelnökként beszélt magáról. Ki nyerte az évindító sajtótájékoztatók viadalát? A klasszikus értelemben vett sajtótájékoztatók voltak ezek, vagy előre megkomponált kampányesemények? Melyik politikus kezelte jobban a nyilvánosságot?
🔵 A műsor házigazdája Vogyerák Anikó. A három állandó női résztvevő – Papp Réka Kinga, Galgóczi Eszter és Gergely Zsófia.
🔵 A férfi vendég Somogyi Zoltán szociológus.
00:00 Párhuzamos sajtóesemények
Műsorvezető: VOGYERÁK ANIKÓ
2026.01.09.
Orbán Viktor és Magyar Péter is évindító sajtótájékoztatót tartott hétfőn. Orbán fajsúlyos nemzetközi politikusként pozícionálta magát, Magyar pedig a következő magyar miniszterelnökként beszélt magáról. Ki nyerte az évindító sajtótájékoztatók viadalát? A klasszikus értelemben vett sajtótájékoztatók voltak ezek, vagy előre megkomponált kampányesemények? Melyik politikus kezelte jobban a nyilvánosságot?
🔵 A műsor házigazdája Vogyerák Anikó. A három állandó női résztvevő – Papp Réka Kinga, Galgóczi Eszter és Gergely Zsófia.
🔵 A férfi vendég Somogyi Zoltán szociológus.
00:00 Párhuzamos sajtóesemények
13:17 Még sincs amerikai pénzügyi védőpajzs
35:50 A venezuelai káosz és a magyar külpolitika
DÖBBENETES MÉRTÉKŰ HIÁNNYAL ZÁRTA 2025-ÖT A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS – HOVA LETT A PÉNZ?
ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.01.08.
Csak 2026 második felében vár gazdasági fordulatot Nagy Márton. A miniszter úgy véli: az első félévben még a fogyasztás pörgeti a gazdaságot, a második félévben viszont visszatér a beruházásvezérelt növekedés. A tárcavezető azt is mondta, hogy át kell tekinteni a költségvetést, és ha a növekedés vissza tud térni 3% fölé, akkor el lehet törölni a különadókat.
Az Egyenes Beszéd vendége Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2026.01.08.
Csak 2026 második felében vár gazdasági fordulatot Nagy Márton. A miniszter úgy véli: az első félévben még a fogyasztás pörgeti a gazdaságot, a második félévben viszont visszatér a beruházásvezérelt növekedés. A tárcavezető azt is mondta, hogy át kell tekinteni a költségvetést, és ha a növekedés vissza tud térni 3% fölé, akkor el lehet törölni a különadókat.
Az Egyenes Beszéd vendége Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
FLASZTER 388. – DŐL A LÉ: ORBÁN VIKTOR REKORDFIZETÉSE
FLASZTER
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.01.08.
Elhavazott politika – az országot beborította a hó, a politikusok közösségi médiáját pedig a hólapátolás. Kampány lett az időjárásból, de jó ez így? Ez is kiderül műsorunkból, ahogy az is, hogy vendégeink szerint mennyit keressen egy miniszterelnök. Műtéti biznisz Fidesz-módra? – állandó téma műsorunkban az egészségügy, nem is véletlenül. Végül pedig, de nem utolsósorban: az Orbán-kormányok két legnagyobb bűne. Akik pedig ezeket átbeszélték a január 8i Flaszterben Dévényi István műsorvezetése mellett: Bodacz Péter és Kósa András.
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2026.01.08.
Elhavazott politika – az országot beborította a hó, a politikusok közösségi médiáját pedig a hólapátolás. Kampány lett az időjárásból, de jó ez így? Ez is kiderül műsorunkból, ahogy az is, hogy vendégeink szerint mennyit keressen egy miniszterelnök. Műtéti biznisz Fidesz-módra? – állandó téma műsorunkban az egészségügy, nem is véletlenül. Végül pedig, de nem utolsósorban: az Orbán-kormányok két legnagyobb bűne. Akik pedig ezeket átbeszélték a január 8i Flaszterben Dévényi István műsorvezetése mellett: Bodacz Péter és Kósa András.
RÁÉG A MAGYAR KORMÁNYRA A BENEŠ-DEKRÉTUMOK ÜGYE // UNGVÁRY KRISZTIÁN ÉS TIMÁR GÁBOR
KONTROLL
Szerző: Kontroll
2026.01.08.
Polgári engedetlenségi akció indult Szlovákiában a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó büntetőjogi módosítás ellen: sokan önmagukat jelentik fel. A kezdeményezők elfogadhatatlannak tartják, hogy a háború utáni jogszabályokra ma is vagyonelkobzásokat alapoznak, a történelmi vitákat pedig ellehetetlenítik. A szomszédos ország büntetőtörvénykönyvének módosításáról Ungváry Krisztián történésszel és Timár Gáborral, a KARD blog egyik szerkesztőjével beszélgettünk. 1945 és 1948 között emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól nemzetiségi alapon. A pozsonyi parlament által elfogadott módosítás ügyében a magyar kormány semmilyen hivatalos fórumon nem lépett fel.
Szerző: Kontroll
2026.01.08.
Polgári engedetlenségi akció indult Szlovákiában a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó büntetőjogi módosítás ellen: sokan önmagukat jelentik fel. A kezdeményezők elfogadhatatlannak tartják, hogy a háború utáni jogszabályokra ma is vagyonelkobzásokat alapoznak, a történelmi vitákat pedig ellehetetlenítik. A szomszédos ország büntetőtörvénykönyvének módosításáról Ungváry Krisztián történésszel és Timár Gáborral, a KARD blog egyik szerkesztőjével beszélgettünk. 1945 és 1948 között emberek tízezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és alapvető jogaiktól nemzetiségi alapon. A pozsonyi parlament által elfogadott módosítás ügyében a magyar kormány semmilyen hivatalos fórumon nem lépett fel.
„LEHET, HOGY BÖRTÖNBE KELL VONULNUNK” – FIALA-BUTORA JÁNOS FRONTÁLIS HARCA A BENEŠ-DEKRÉTUMOK ELLEN
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.01.09.
Már több mint ötezren aláírták azt a petíciót, amelyet három szlovákiai magyar aktivista, Fiala-Butora János nemzetközi jogász, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök indított a magyarokat és németeket a második világháború után kollektíven bűnösnek nyilvánító Beneš-dekrétumok kritizálását akár fél év börtönnel is büntető törvénymódosítás miatt. A petíciós bizottság tagjai egyben feljelentették magukat a rendőrségen, el is indult ellenük az eljárás. A Beneš-dekrétumok alapján napjainkban is zajló vagyonelkobzásokra a Válasz Online-on már három évvel ezelőtt felhívta a figyelmet Fiala-Butora János, aki most azt mondja: két társával együtt akár a börtönbüntetést is kész vállalni, de erre a forgatókönyvre látja ma a kisebb esélyt. Nem lepődött meg a magyar kormány lanyha reakcióján, szerinte az elmúlt egy évtizedben nagypolitikai okok miatt a szőnyeg alá söpörték például a diszkriminatív államnyelvtörvényt vagy a kettős állampolgárság ügyét. Nem tartja jónak a Tisza nagykövet-kiutasítási javaslatát sem, szerinte az európai nyomásgyakorlás többet segítene. Nagyinterjú...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.01.09.
TÉNYLEG NEM VOLT MÉG ILYEN KAMPÁNY? | LAKNER ZOLTÁN, RUFF BÁLINT ÉS VIDA KAMILLA SZEZONNYITÓJA
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.08.
Olyan kampány az idei, amilyet rég nem láttunk: de miért is? Vida Kamilla Ruff Bálinttal és Lakner Zoltánnal beszélgetve próbálja felgöngyölíteni, miért érzékeljük másnak 2026-ot, mint az előző választásokat, mi az, amiben tényleg más, és milyen országban ébredhetünk április 13-án.
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.08.
Olyan kampány az idei, amilyet rég nem láttunk: de miért is? Vida Kamilla Ruff Bálinttal és Lakner Zoltánnal beszélgetve próbálja felgöngyölíteni, miért érzékeljük másnak 2026-ot, mint az előző választásokat, mi az, amiben tényleg más, és milyen országban ébredhetünk április 13-án.
2026. január 8., csütörtök
TRUMP A NYUGATI FÉLTEKE CSÁSZÁRA AKAR LENNI? – KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE HERMAN JÁNOS // KÉRI KÉRDI
KONTROLL
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.01.08.
A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Herman János, az Antall-kormány külügyi kormányszóvivője, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, volt NATO-nagykövet és uniós diplomata, aki szerint az Egyesült Államok tavaly év végén kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája már előrevetítette azt, ami most Venezuelában történt. A külpolitikai szakértő szerint Amerika mostantól az erőszak kultuszát fogja hirdetni, és emiatt válaszút előtt áll az egész világ.
Melyik latin-amerikai országra teszi majd még rá a kezét az USA? Hogyan reagál majd erre az Európai Unió és Kína? Mi lesz a NATO jövője? Ezekről a kérdésekről is beszélget Kéri László politológussal Herman János. Szóba kerül még Trump és Orbán viszonya, és az is, hogy az Egyesült Államokban is a magyarországihoz hasonló választási autokrácia épülhet ki.
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.01.08.
A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Herman János, az Antall-kormány külügyi kormányszóvivője, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, volt NATO-nagykövet és uniós diplomata, aki szerint az Egyesült Államok tavaly év végén kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája már előrevetítette azt, ami most Venezuelában történt. A külpolitikai szakértő szerint Amerika mostantól az erőszak kultuszát fogja hirdetni, és emiatt válaszút előtt áll az egész világ.
Melyik latin-amerikai országra teszi majd még rá a kezét az USA? Hogyan reagál majd erre az Európai Unió és Kína? Mi lesz a NATO jövője? Ezekről a kérdésekről is beszélget Kéri László politológussal Herman János. Szóba kerül még Trump és Orbán viszonya, és az is, hogy az Egyesült Államokban is a magyarországihoz hasonló választási autokrácia épülhet ki.
CSŐDBEN ORBÁN VIKTOR KÜLPOLITIKÁJA – ERRE TANÍT A MAGYAR HALLGATÁS BENEŠ-ÜGYBEN
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.01.08.
Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Hogy örüljön a venezuelai elnökbuktatásnak az, aki közben elítéli Oroszország ukrajnai háborúját?
Magyari Péter: „Nagyon fontos és nagyon aggasztó; az egész történet körüli legérzékenyebb kérdés. (…) Ehhez mégiscsak hozzátartozna, hogy a fegyverek nyomán egy jobb élet reménye sarjadjon. Nemcsak az zavarba ejtő, hogy erről most nagyon keveset beszélnek az amerikaiak, hanem az is, hogy további igények fogalmazódnak meg. (…) Különösen aggasztó a Grönland-vita. Grönlandon ugyanis nincsen demokráciadeficit. Grönlandon nincsen bűnözői kör, ami kézben tartaná a területet. Grönland nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Olyannyira nem, hogy egyébként az 50-es évek eleje óta az Egyesült Államoknak joga van katonai támaszpontot működtetni Grönlandon – és egyedül neki van joga Dánián kívül. Az, hogy ez az exkluzív jog sem elég, arra utal, hogy itt nem elsősorban biztonsági problémái vannak az Egyesült Államoknak.”
Mit jelez a magyar kormány hallgatása a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényalkotás ügyében?
Ablonczy Bálint: „Tökéletes példája az egész magyar külpolitika csődjének. Rendszeresen meg szoktuk azt beszélni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta világpolitikai tényező, ismerik a nevét a brüsszeli taxisok, a sajtó érdeklődik iránta. De ha megnézzük ennek a külpolitikának az eredményét: nincsenek uniós pénzeink, miközben az uniós vétónkat olyan mértékben elinfláltuk, hogy vagy megkerülik, vagy egyszerűen már beárazták. A külpolitikai kudarc harmadik eleme, hogy a mozgástér szűkülése miatt olyan, nem is annyira kimosakodott magyarellenes nacionalistákkal kell boltolni, mint Robert Fico – úgy egyébként, hogy Ficónak jóval kevésbé van szüksége a magyar támogatásra, mint a magyar kormánynak Robert Fico támogatására. A negyedik eleme ennek a kudarcos külpolitikának pedig az, hogy nem tud megbukni olyan undorító diktátor a világban, akiről nem kerül elő az, hogy a magyar kormány, a magyar külügyminiszter hogyan dicsérte népeink barátságát, a szuverenitást, és az imperialista beavatkozás elleni közös harcot. A Beneš-dekrétumok ügye tehát ebbe a nagy képbe ágyazva egészen tragikus képet fest arról, hogy hova jutott a magyar külpolitika, és az elvileg ki tudja, hány dimenziós sakk, amiért illik csodálni a magyar külpolitikai vonalvezetést, az valójában teljes zsákutcába vezette a magyar kormányt.”
Volt-e bármi revelatív a magyar miniszterelnök január 5-i nemzetközi sajtótájékozatóján elhangzottakban?
Magyari Péter: „A legérdekesebb az volt, hogy egyértelműen kimondta Orbán Viktor, hogy nincs védőpajzs. Pedig először Washingtonban jelentette be diadalittasan, hogy lesz, aztán a repülőn hazafelé azt mondta, hogy máris jobb nekünk attól, hogy van – vagy lesz –, aztán még több interjúban elmondta, hogy ez most már tényleg nagyon jó nekünk. Aztán amikor Trump elárulta, hogy nincs, fel kellett hozzá zárkóznia, és végül is azt kell mondani, hogy »hát nincs, de továbbra is szeretnénk«.”
Ablonczy Bálint: „Talán az, amikor a The Times angol napilap kérdezte arról, hogy tulajdonképpen ki is indította az ukrajnai háborút. A miniszterelnök pedig láthatóan önmagát fölhúzva azt mondta, hogy nem is kérdés: az oroszok. Ez azért érdekes, mert a decemberi EU-csúcs után mondta azt, hogy nem is lehet tulajdonképpen tudni, ki kezdte a háborút. Ezek a nagyon rövid ideig élő sztorik – védőpajzs, háború – azt mutatják, hogy valami nagyon-nagyon biceg a kormányzásban. Nagyon jó ez az erős emberekre meg férfias kézfogásokra alapuló illiberális szövetségi rendszer, de az mutatja, hogy amikor valóban éles kérdésekről van szó, akkor nagyon el tudnak csúszni egymás mellett az álláspontok: egyszerűen kiderül, hogy nem úgy van, amit mondtak. Onnantól pedig felmerül a kérdés, vajon más kérdésekben hihetünk-e a magyar kormánynak. Márpedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben megkérdőjeleződjön a hitelessége.”
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.01.08.
Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Hogy örüljön a venezuelai elnökbuktatásnak az, aki közben elítéli Oroszország ukrajnai háborúját?
Magyari Péter: „Nagyon fontos és nagyon aggasztó; az egész történet körüli legérzékenyebb kérdés. (…) Ehhez mégiscsak hozzátartozna, hogy a fegyverek nyomán egy jobb élet reménye sarjadjon. Nemcsak az zavarba ejtő, hogy erről most nagyon keveset beszélnek az amerikaiak, hanem az is, hogy további igények fogalmazódnak meg. (…) Különösen aggasztó a Grönland-vita. Grönlandon ugyanis nincsen demokráciadeficit. Grönlandon nincsen bűnözői kör, ami kézben tartaná a területet. Grönland nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Olyannyira nem, hogy egyébként az 50-es évek eleje óta az Egyesült Államoknak joga van katonai támaszpontot működtetni Grönlandon – és egyedül neki van joga Dánián kívül. Az, hogy ez az exkluzív jog sem elég, arra utal, hogy itt nem elsősorban biztonsági problémái vannak az Egyesült Államoknak.”
Mit jelez a magyar kormány hallgatása a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényalkotás ügyében?
Ablonczy Bálint: „Tökéletes példája az egész magyar külpolitika csődjének. Rendszeresen meg szoktuk azt beszélni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta világpolitikai tényező, ismerik a nevét a brüsszeli taxisok, a sajtó érdeklődik iránta. De ha megnézzük ennek a külpolitikának az eredményét: nincsenek uniós pénzeink, miközben az uniós vétónkat olyan mértékben elinfláltuk, hogy vagy megkerülik, vagy egyszerűen már beárazták. A külpolitikai kudarc harmadik eleme, hogy a mozgástér szűkülése miatt olyan, nem is annyira kimosakodott magyarellenes nacionalistákkal kell boltolni, mint Robert Fico – úgy egyébként, hogy Ficónak jóval kevésbé van szüksége a magyar támogatásra, mint a magyar kormánynak Robert Fico támogatására. A negyedik eleme ennek a kudarcos külpolitikának pedig az, hogy nem tud megbukni olyan undorító diktátor a világban, akiről nem kerül elő az, hogy a magyar kormány, a magyar külügyminiszter hogyan dicsérte népeink barátságát, a szuverenitást, és az imperialista beavatkozás elleni közös harcot. A Beneš-dekrétumok ügye tehát ebbe a nagy képbe ágyazva egészen tragikus képet fest arról, hogy hova jutott a magyar külpolitika, és az elvileg ki tudja, hány dimenziós sakk, amiért illik csodálni a magyar külpolitikai vonalvezetést, az valójában teljes zsákutcába vezette a magyar kormányt.”
Volt-e bármi revelatív a magyar miniszterelnök január 5-i nemzetközi sajtótájékozatóján elhangzottakban?
Magyari Péter: „A legérdekesebb az volt, hogy egyértelműen kimondta Orbán Viktor, hogy nincs védőpajzs. Pedig először Washingtonban jelentette be diadalittasan, hogy lesz, aztán a repülőn hazafelé azt mondta, hogy máris jobb nekünk attól, hogy van – vagy lesz –, aztán még több interjúban elmondta, hogy ez most már tényleg nagyon jó nekünk. Aztán amikor Trump elárulta, hogy nincs, fel kellett hozzá zárkóznia, és végül is azt kell mondani, hogy »hát nincs, de továbbra is szeretnénk«.”
Ablonczy Bálint: „Talán az, amikor a The Times angol napilap kérdezte arról, hogy tulajdonképpen ki is indította az ukrajnai háborút. A miniszterelnök pedig láthatóan önmagát fölhúzva azt mondta, hogy nem is kérdés: az oroszok. Ez azért érdekes, mert a decemberi EU-csúcs után mondta azt, hogy nem is lehet tulajdonképpen tudni, ki kezdte a háborút. Ezek a nagyon rövid ideig élő sztorik – védőpajzs, háború – azt mutatják, hogy valami nagyon-nagyon biceg a kormányzásban. Nagyon jó ez az erős emberekre meg férfias kézfogásokra alapuló illiberális szövetségi rendszer, de az mutatja, hogy amikor valóban éles kérdésekről van szó, akkor nagyon el tudnak csúszni egymás mellett az álláspontok: egyszerűen kiderül, hogy nem úgy van, amit mondtak. Onnantól pedig felmerül a kérdés, vajon más kérdésekben hihetünk-e a magyar kormánynak. Márpedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben megkérdőjeleződjön a hitelessége.”
MAGYARORSZÁG PÓRUL JÁRHAT AZ ÚJ VILÁGRENDBEN – LÁSZLÓ CSABA A VENEZUELAI TANULSÁGOKRÓL | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.01.07.
Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.01.07.
Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.
VENEZUELÁVAL IS BAJA VOLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK, DE A TÉNYLEGES OKA MINDENNEK KUBA | HORVÁT JÁNOS
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.01.07.
A Reggeli személy 2026 január 7-i adásában Dési János vendége Horvát János, újságíró, televíziós személyiség, riporter, volt kubai nagykövet volt.
00:00 - Felvezetés
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.01.07.
A Reggeli személy 2026 január 7-i adásában Dési János vendége Horvát János, újságíró, televíziós személyiség, riporter, volt kubai nagykövet volt.
00:00 - Felvezetés
00:40 - Sokan feltételezik, hogy az Egyesült Államok valódi célpontja Kuba
02:20 - Mi is történt Venezuelában, és hogyan tovább?
09:15 - Az Egyesült Államok puccsai Latin-Amerikában
15:10 - Maduro meggyilkolt kubai testőrei
19:08 - Venezuela és Kuba viszonyának lényege
22:55 - Mi várható Venezuelában ezek után?
25:43 - Mi történhetne Kubában? Kuba és a turizmus helyzete jelenleg
37:45 - Trump ellentmondásos lépései
MÉSZÁROS LŐRINCHEZ KERÜL AZ ELSŐ PRIVÁT AUTÓPÁLYA, ÉS A KORMÁNY BŐKEZŰEN MEG IS FIZETI
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.01.08.
2010 előtt a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági és politikai kritikája az MSZP-SZDSZ kormányokkal szemben a magántőkéből finanszírozott állami beruházásokkal, azaz a ppp-s (public-private partnership) projektekkel kapcsolatban volt. Kormányra kerülésük előtt ezek újratárgyalását, felmondását ígérték, ami sok oktatási projektnél meg is történt, a legnagyobb összegű autópályás szerződések azonban érvényben maradtak.
Korábban részletesen írtunk arról, hogy ezek elképesztően hátrányosak a magyar állam számára, így jókora megtakarítási lehetőséget hozna, hogy idén végre lejár az első ilyen szerződés. Ezt azonban a kormány arra használja ki, hogy a szóban forgó autópálya-szakaszt is lepasszolja Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társaságának, így pedig az üzemeltetése még drágább lesz.
22 százalékos profit
A szóban forgó autópálya-szakasz az M6-os érdi tető és a Dunaújváros alatti M8 csomópont közötti 58,6 kilométeres része*, amelyet 2006 nyarán adtak át, és idén októberben jár le az építés kezdetétől számított 22 éves koncessziós időszak. A koncesszor M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. a 2005-ös bejegyzésétől 2024 végéig 315 milliárd forint árbevétel mellett 76,2 milliárd forint adózás előtti és 69 milliárdos adózott profitot ért el. Vagyis
az állami rendelkezésre állási díjakból működő vállalkozás közel 22 százalékos, a piaci hozamot jócskán felülmúló nyereséget tett zsebre és utalt ki az országból.
Mivel az M6 Duna tulajdonosai*mind hollandiai bejegyzésű vállalkozások, így a kivitt profit után idehaza nem kellett adót fizetni...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.01.08.
Korábban részletesen írtunk arról, hogy ezek elképesztően hátrányosak a magyar állam számára, így jókora megtakarítási lehetőséget hozna, hogy idén végre lejár az első ilyen szerződés. Ezt azonban a kormány arra használja ki, hogy a szóban forgó autópálya-szakaszt is lepasszolja Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társaságának, így pedig az üzemeltetése még drágább lesz.
22 százalékos profit
A szóban forgó autópálya-szakasz az M6-os érdi tető és a Dunaújváros alatti M8 csomópont közötti 58,6 kilométeres része*, amelyet 2006 nyarán adtak át, és idén októberben jár le az építés kezdetétől számított 22 éves koncessziós időszak. A koncesszor M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. a 2005-ös bejegyzésétől 2024 végéig 315 milliárd forint árbevétel mellett 76,2 milliárd forint adózás előtti és 69 milliárdos adózott profitot ért el. Vagyis
az állami rendelkezésre állási díjakból működő vállalkozás közel 22 százalékos, a piaci hozamot jócskán felülmúló nyereséget tett zsebre és utalt ki az országból.
Mivel az M6 Duna tulajdonosai*mind hollandiai bejegyzésű vállalkozások, így a kivitt profit után idehaza nem kellett adót fizetni...
TÉNYLEG MINDENRE VÁLASZOLT? ELEMZÉS ORBÁN NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRÓL
TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.01.05.
„Nincs jobb nálam”, mondta Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol minden újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Elemzés a miniszterelnök válaszairól, részlet a hétórás élő adásunkból Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával.
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.01.05.
„Nincs jobb nálam”, mondta Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol minden újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Elemzés a miniszterelnök válaszairól, részlet a hétórás élő adásunkból Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával.
2026. január 7., szerda
DROG, OLAJ, HATALOM – DE KI LESZ A KÖVETKEZŐ? – TRUMP VENEZUELAI „HÁBORÚJA” – FÜLKE
FÜLKE / HVG PODCAST
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.01.05.
Miért rabolta el az Egyesült Államok hadserege Nicolás Madurót? Mit akarnak Venezuelában? Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője elmagyarázza.
Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA
2026.01.05.
Miért rabolta el az Egyesült Államok hadserege Nicolás Madurót? Mit akarnak Venezuelában? Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője elmagyarázza.
Korábbi, a világot Amerika szemszögéből bemutató adásunkat itt tudod megnézni:
• Beszélnünk kell Amerikáról! – Fülke A FIDESZ EGY OKTATÁSI KASZTRENDSZERT ÉPÍTETT – ÍGY BETONOZZA BE A NYOMORT AZ ISKOLA
JELEN HETILAP PODCAST
Szerző: JELEN / ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.01.06.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.
A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.
Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?
Témák a beszélgetésben:
Szerző: JELEN / ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2026.01.06.
"Aki alulra születik, az alul marad, aki felülre születik, az felül marad" – a magyar közoktatás mára egy kasztrendszerré merevedett, ahol a kitörés esélye gyakorlatilag megszűnt. Radó Péter oktatáskutató a Jelen podcastjában kíméletlen látleletet ad arról, hogyan betonozza be a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolarendszer, és miért vetít ez előre egy latin-amerikai szintű összeomlást.
A beszélgetésben Ónody-Molnár Dórával elemzi, miért lett csend a pedagógustüntetések után: a béremelés csak elfedte a bajt, vagy az ellenállás fáradt el végleg? Radó rámutat: miközben a kormányzat "izompolitizálást" folytat – fenyeget és utasít, de kormányozni képtelen –, a középosztály kimenekült az állami rendszerből, magára hagyva a leszakadó rétegeket egy latin-amerikai típusú, szegregált modellben.
Miközben a világ elhúz mellettünk, a magyar iskola a 21. század kihívásai helyett a nagyszülők múltjára készíti fel a gyerekeket. Van-e még visszaút, vagy tényleg elértük a gödör alját?
Témák a beszélgetésben:
– A béremelés illúziója: miért hallgattak el a pedagógusok?
– A kifulladás anatómiája: meddig lehet "forradalmi lázban" élni?
– A Tisza Párt és az oktatás: van-e új politikai remény?
– A nagy menekülés: hogyan hagyta cserben a középosztály az állami iskolát
– Rendszerváltás az iskolában: az állam és a politika kipaterolása
– Kasztrendszer Magyarországon: a mobilitás vége
– Múltba néző iskola: miért nem a jövőre készítjük a gyerekeket?
– Pazarlás és káosz: az iskolaszerkezet ésszerűtlenségei
– "Izomkormányzás": miért csak erőből tudnak politizálni?
2026. január 6., kedd
KÉRI LÁSZLÓ:TRUMP VENEZUELAI BEAVATKOZÁSA AZT ÜZENI: ENYÉM A LEGERŐSEBB ÉS LEGHATÉKONYABB HADSEREG
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.
Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2026.01.05.
Kéri László politológus volt a Reggeli Személy vendége 2026.01.05-én.
2026. január 5., hétfő
📣 MAGYAR PÉTER SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA – MI VÁR RÁNK A KÖVETKEZŐ 97 NAPBAN?
MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.01.05.
Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről.
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.01.05.
Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről.
A sajtótájékoztatón szó esik:
- a következő három hónap politikai menetrendjéről
- a kormányzati tervek értékeléséről
- a változás lehetőségeiről és feltételeiről
- mire számíthat az ország a közeljövőben
VISSZAJÁTSZÁS - DR. AGY: RADÓ PÉTER ELŐADÁSA – OKTATÁS ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS
DR. AGY
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY
2025.12.21.
Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.
A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.
Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY
2025.12.21.
Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.
A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.
Lásd még:
EZ MÁR NEM CSAK POLITIKA 🔥 VESZÉLYES IRÁNYBA FORDUL A VILÁG
JUHÁSZ PÉTER / JUHI PODCAST
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.01.05.
Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.01.05.
Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Fontos látni, mi a tétje a tavaszi választásnak. Nemcsak Magyarország sorsa, hanem a világé is. Persze ez nyilván költői túlzás, de a mi választásunk valóban hatással lehet más országok jövőjére is. Orbán trendalakító, ez nem kérdés. Az viszont rajtunk múlik, meddig hagyjuk szárnyalni ezt a folyamatot. -
----------
00:00:00 Merre tart a világ és Magyarország?
00:04:40 A washingtoni konszenzus
00:10:08 Ha hátra lépünk kettőt
00:14:47 Előtérben a populizmus
00:20:30 A jók és a rosszak harca
00:26:20 Orbán a trendindító
ORBÁN A 444-NEK: AZT VÁROM, HOGY MNB-ÜGYBEN MINDENKI KAPJA MEG, AMI JÁR. ÉS EZ BE IS FOG KÖVETKEZNI
444.HU
Szerző: 444.HU
2026.01.05.
Orbán a 444-nek: Azt várom, hogy MNB-ügyben mindenki kapja meg, ami jár. És ez be is fog következni...
Szerző: 444.HU
2026.01.05.
Orbán a 444-nek: Azt várom, hogy MNB-ügyben mindenki kapja meg, ami jár. És ez be is fog következni...
„A FOLYTATJUK NEM EGY STRATÉGIA” – CSABA LÁSZLÓ KEMÉNY ÍTÉLETE A MAGYAR GAZDASÁGRÓL
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.05.
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.
A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.
Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.05.
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.
A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.
Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
A NAGY VENEZUELA KIBESZÉLŐ ⎜🎙️POGI PODCAST HORVÁT JÁNOSSAL
POGI PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.05.
Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.05.
Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.
A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY HALOTT – DE ÚJRA KELL ÍRNUNK MAGYARORSZÁG SZABÁLYAIT
KLIKKT / ROSTRUM PODCAST
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.01.05.
A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben?
És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?
Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.
A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.
Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.
Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2026.01.05.
A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben?
És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?
Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.
A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.
Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.
GYŐRI MÁRTON: MINŐSÍTHETETLEN ÁLLAPOTBAN VAN AZ OKTATÁS, AZ EGÉSZSÉGÜGY, A GYERMEKVÉDELEM
MAGYAR HANG / SZENDVICSGENERÁCIÓ PODCAST
Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT
2026.01.05.
Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.
Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT
2026.01.05.
Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.
BRÓDY JÁNOS - A NAGY VARÁZSLÓ (SZÖVEGES VIDEÓ - 2025.)
GRUNDRECORDS
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2025.12.05.
Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Bródy János új albuma meghallgatható, vagy letölthető: https://album.link/i/1831993926
Dalszöveg:
Szerző: BRÓDY JÁNOS
2025.12.05.
Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Bródy János új albuma meghallgatható, vagy letölthető: https://album.link/i/1831993926
Ez a szét meg átszabott világ
Olyan átkozottul determinált
És aki a műsort nézi
Látja, és mégsem érti
Mért tűrjük el mindig tovább
Ez a békét hirdető sereg
Csak érted harcol ellened
S elvárja, hogy csodálva
Büszkén tekints hazádra
S kitagad, ha nem teszed fel kezed
A nagy varázsló elvakít
S hiába lázad fel a szív, nem számít,
Ahogy most állnak a dolgok
Tudom, ha nem is mondod
Ez a szépkor nem boldogít
Derűs legyél és hallgatag
Mosollyal tűrd, ha bántanak
Hisz ők már nem is tudják
Mi mindent éltünk itt át
S a lelkünk szabad hogyan maradt
A nagy varázsló elvakít
De érzed, lázad még a szív, és számít
Hogy vannak bizonyos dolgok
Mikor az ember boldog
S egy régi dal elandalít
Ez a durván szétzilált világ
Olyan tűrhetetlen szegregált
És aki a műsort nézi
Tőlem hiába kérdi
Hol a forradalmi ifjúság
A nagy varázsló elvakít
De érzed, lázad még a szív, és számít
Hogy vannak bizonyos dolgok
Mikor az ember boldog
S egy régi dal elandalít
Ahogy most állnak a dolgok
Tudom, ha nem is mondod
Ez a szépkor nem boldogít
ORBÁN VIKTOR BELÖVI 2026-OT⎟ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRE VÁLASZOL
PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.05.
Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.
Szerző: PARTIZÁN
2026.01.05.
Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.
„NEM A NEMZETHALÁL FENYEGET, HANEM A KÖZEPESSÉGBŐL ADÓDÓ PANGÁS ÉS LECSÚSZÁS” – ÖSSZESZEDTÉK MAGYARORSZÁG 33 LEGFONTOSABB PROBLÉMÁJÁT ÉS EZEK MEGOLDÁSAIT
TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2026.01.05.
„Magyarország mára minden fontosabb mutató alapján a középszerűségben ragadt. Valójában nem a nemzethalál fenyeget bennünket, hanem a közepességből adódó pangás és lecsúszás veszélye. Annyira belemerültünk az acsarkodásba, hogy elfelejtettünk közös országot építeni. Közben pedig egymás után húztak el mellettünk régiós versenytársaink, amelyek közül nem egy sokkal rosszabb helyzetből indult a szocializmus összeomlása után” – írja az Egyensúly Intézet nemrég megjelent, Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára című könyvének előszava.
A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.
Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.
Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...
Szerző: WEILER VILMOS
2026.01.05.
A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.
Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.
Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...
VIDÉKI PRÓKÁTOR: KÁDÁR JÁNOS IS GYAKRABBAN MONDOTT IGAZAT, MINT AZ ELMÚLT ÉVTIZED ORBÁN VIKTORA
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.01.05.
Ha két éve nem szúrja ki a pedofilsegítőnek adott köztársasági elnöki kegyelmet egy folyóiratban, ma egészen másmilyen ország készülődne a tavaszi választásokra. Nem lett volna országos botrány, köztársaságielnök-csere, sem politikai pillanat, amelyet Magyar Péter kihasználhatott, hogy mára esélyesnek látsszon a győzelemre. De az egykor fideszes, konzervatív kisvárosi ügyvéd bizony kiszúrta az ítéletet és ellökte az első dominót. A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom? Interjúnkból kiderül...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.01.05.
CSERHALMI BÉKETERVE ENGEM IS MEGLEPETT – DE PINTÉR SÁNDOR ALAMIZSNÁJA IS
CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2026.01.05.
👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.
Szerző: CSILLAG DÁVID
2026.01.05.
👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.
TRUMP AGYA KICSIT MEGBOMLOTT - RÓNA PÉTER SZERINT KIZÁRT, HOGY VÉGIGVISZI A CIKLUSÁT
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.05.
AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?
Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.01.05.
AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?
Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.
BAJNAI GORDON: EURÓPA NEM MARADHAT NÖVÉNYEVŐ EGY RAGADOZÓK ÁLTAL URALT VILÁGBAN
HVG360
Szerző: GERGELY MÁRTON
2026.01.02.
Nem egy év, inkább 15-20 esztendő, mire kiforrnak a dolgok az újra befolyási övezetekre szakadó világban. Mely trendek élik túl ezt az időszakot, mi lesz Európával ebben a viharban, és mi Magyarország nemzeti érdeke? – ezekről kérdeztük Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, a világ egyik legbefolyásosabb beruházásitőke-közvetítő cégének vezérigazgatóját.
Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
Szerző: GERGELY MÁRTON
2026.01.02.
Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
AZ UKRÁNOK INKÁBB BELEHALNÁNAK A FÁRADTSÁGBA, MINT HOGY FELADJÁK A KÜZDELMET AZ OROSZOKKAL...
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
ORBÁN VIKTOR PONTOSAN TUDJA, HOGY MENNYIRE KORRUMPÁLHATÓ A NÉP | VÁNDORÉVEK
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.31.
Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.12.31.
Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt.
🕰️ Beszélgetésüket egészen a rendszerváltás előttről indítják, felelevenítik milyen volt az újságírás a 70-es 80-as években. Nem kerülhetik el a hírhedt Grósz Károly interjút sem.
📺 Megtudhatjuk, hogy milyen volt a televízióban, illetve a Klubrádióban dolgozni. Kulisszatitkokat hallhatunk a rádiózás és a televíziózás hőskorából, ahol még megmondták mi mehet ki adásba és mi nem. Ez többek közt ismerős lehet napjainkból is.
🗣️ Rangos Katalin pár nappal a Partizán interjú után beszélgetett Magyar Péterrel is. Erről is megoszt néhány kulisszatitkot.
💸 Arra is választ keresnek, hogy a választások előtti osztogatás milyen hatással van a társadalmunkra, illetve, hogy a kiosztott pénz hamar el is inflálódik, az embereket mégsem érdekli.
📌 Időbélyegek:
📌 Időbélyegek:
0:00 - Főcím
0:13 - A műsor vendége: Rangos Katalin
1:59 - Élet a Klubrádióban
3:33 - Mit várt 2010-től?
14:10 - A hírhedt Grósz Károly interjú
24:01 - Visszaemlékezések a rádiózás és televíziózás hazai hőskorára
27:20 - 2010, Klubrádió, politika
28:17 - Még több politika
30:14 - Rangos Katalin Magyar Péterrel beszélgetett pár nappal a Partizán interjú után
35:06 - Az emberek elkezdtek a mostra figyelni
39:12 - Miért fogadjuk el, hogy választások előtt osztogatnak, majd elinflálják azt, amit adtak? 44:27 - A félreértett magyar társadalom
50:59 - Köszönjük, hogy megtekintették műsorunkat! Ne felejtsenek el feliratkozni!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)