ORBÁN MÁR MEGINT ROSSZ HELYRŐL LOPOTT IDÉZETET

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.21.

Azt gondolnánk, hogy Orbán Viktornak megannyi bokros teendője mellett, nincs ideje a sajtóra, hiszen még a parlamentbe sem megy be, hogy a képviselők kérdéseire válaszoljon. Ám vannak kivételezett műhelyek – mint például a Mária Rádió –, és Orbán, miután kiszámította a járvány tetőzésének pontos időpontját (május 3.), nekik nyilatkozott a koronavírus elleni védekezésről és az ország helyzetéről.

A miniszterelnököt a műsorigazgató-riporter, Lukovics Milán szerzetes faggatta. Igyekezett jó házigazda lenni, ezért nem izzasztotta meg a neves vendéget a kérdéseivel, ám erre nem is volt szükség, Orbán enélkül is kitett magáért. Jó riportalanynak bizonyult, ontotta a jobbnál jobb mondatokat. S bár legutóbb még csak a turizmusról beszélt, mint olyan ágazatról, ami tüdőlövést kapott. Utóbbi sebesülést a Mária Rádióban már az egész magyar gazdaságra kiterjesztette.

S ha már egy ízig-vérig vallásos, a hívő embereket megszólító rádióban tette tiszteletét, nem hagyhatta ki, hogy egy valódi keresztény mondást is megeresszen: „reménykedj a legjobban, készülj a legrosszabbra”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM SZERETNÉM UGYANAZT AZ ÉLETET, MINT A JÁRVÁNY ELŐTT” – VENDÉGLÁTÓSOK KÉNYSZERSZÜNETEN

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.04.21.

Van, aki leköltözött barátnője szüleihez, és napszámosnak állt, más a programozóképzésre készül, van, aki minden pénzét egy új helybe fektette, és most otthon várakozik, valaki pedig arra számít, turisták nélkül nem is éri meg újranyitni az éttermet. Nemrég olyan, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozó embereket mutattunk be, akik a leállás okozta első sokk után munkát kerestek, és találtak is, igaz, most jellemzően jóval kevesebbet keresnek. Ezúttal főleg olyanokkal beszéltünk, akik számolnak a visszatéréssel eddigi szakmájukhoz, noha vannak, akik arra ébredtek rá a kényszerszünet alatt, hogy nem a régi életüket akarják ugyanúgy visszakapni.

"Több mint egy hónapja nem dolgozom, lejöttem Szekszárdra a barátnőmmel a szüleihez. Egy darabig napszámos munkát végeztem, a szőlőben dolgoztam, cölöpöket ástam, drótokat szedtem ki, de most nincs semmi meló. Ebben a hónapban még kijövök anyagilag, utána viszont a tartalékaimhoz kell nyúlnom. Ez szar, emiatt nyugtalan vagyok"

– mondja Márk, aki egy III. kerületi étteremben dolgozott, a bárt vitte, március 16. óta viszont ők is csak kiszállítással foglalkozhatnak és elvitelre adhatnak ételt, így pultosra és felszolgálóra nincs szükség.

Márk online angolul tanul és jelentkezett az állami programozóképzésre, az utóbbiról egyelőre nincsenek részletek, ám ő mindenképpen váltani szeretne.

"Nem szívesen mennék vissza a vendéglátásba, de nem hiszem, hogy most összejön a váltás. Félek, hogy minden olyan lesz, mint régen. Persze akkor végre nem kellene aggódni a járvány miatt, csak nem szeretném ugyanazt az életet, mintha mi sem történt volna. Nem akarok visszamenni a megszokottba".

Budapest sem hiányzik neki egyelőre, Szekszárd nyugalmasabb, ezt élvezi. És a vendéglátásból is elege van.

"Jó pénzt lehet keresni, de nincs fizetett szabadság, ha elmész szabira, a kollégáid dolgoznak többet helyetted. A szállodákkal ellentétben az éttermek, bárok nagy részében nincsen túlóradíj. Ráadásul a vendéglátásban dolgozók a valós óraszámuk törekedékére vannak bejelentve."

Márk munkaadója a társadalombiztosítását fizeti, és ha nem talál más munkát, akkor valószínűleg vissza is tér az étterembe a korlátozásom megszűnése után...

ITT OLVASHATÓ

EGY HÉT UTÁN MÁRIS BARKÁCSOLNI KELL A MUNKAHELYVÉDŐ PROGRAMOT, DE MIÉRT LETT ENNYIRE SZŰKMARKÚ?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.21.

A hosszas várakozás után bejelentett magyar kurzarbeit az eddigi reakciók alapján nem nyerte el a cégek tetszését: a munkaadói képviseletek és a vállalatvezetők szerint a bértámogatás lassú, nem elegendő, és túl sok vele a bürokrácia. A legfrissebb hírek szerint a támogatás feltételeit újra is tervezték, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján 50 százalék helyett akár 75 százalékos forgalomkiesés esetén is igényelhető lesz a támogatás, emellett pedig az igénylés folyamata is egyszerűsödik, és bővül a kedvezményezettek köre (bár ezek részleteit új rendelet hiányában még nem ismerjük).

De mi lehetett az eredeti szabályok és a mostani lazítás mögötti megfontolás? A német rendszer – amiről a magyart mintázták – már azelőtt is jóval lazább és nagyvonalúbb volt, hogy a koronavírus miatt még lazítottak is rajta, de ez még nem jelenti azt, hogy egy az egyben le kellett volna másolni. Másrészt a témával foglalkozó kutatások alapján azt is érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni a kurzarbeit makrogazdasági hatásairól, és arról, hogy milyen szempontok lehettek a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók fejében, amikor kidolgozták a magyar verziót.

A magyar kurzarbeitot is kidolgozó gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport tagjai és a velük egyeztető iparági szervezetek képviselői nem rejtették véka alá, hogy az akciócsomag kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a támogatás ne jelentsen túl nagy kiadást az állami költségvetés számára. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az álláskeresési járadék megemelésére vonatkozó felvetést helytelenítve azt hozta fel, hogy pénzt nem lehet a végtelenségig nyomtatni, mert elszalad az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság, és „a következő három, négy, öt évünket tesszük tönkre”...

ITT OLVASHATÓ

EGYETLEN HIBA IS VÉGZETES LEHET - ÍGY EGYENSÚLYOZIK A KORMÁNY A "JÁRVÁNYKÖTÉLEN"

NÉPSZAVA 
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.04.21.

Optimista, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv – Nepusz Tamás bioinformatikus így reagált arra a kormányfői bejelentésre, hogy május 3-ára várható a járvány tetőzése Magyarországon.

Nepusz Tamás a közelmúltban az RTL Klubnak még azt nyilatkozta, hogy számításai szerint több mint 800 ezer fertőzöttel július 11-én lesz a tetőzés. Lapunknak elmondta: az akkori adatok alapján ez tűnt a leginkább valószínűnek. Készített ugyanakkor egy másik elemzést is, amelynek során abból indult ki, hogy a korlátozó intézkedések következtében az addiginál jobban lassul a vírus terjedése. Ebben az esetben mintegy 3 ezer fertőzöttel és május 11-ei tetőzéssel kalkulált.

A május 11-e már nincs olyan messze az Orbán Viktor által megjelölt május 3-ától – hívta fel a figyelmet a bioinformatikus. Hangsúlyozta, hogy a hozzá hasonló kívülálló elemzők csak azokkal a (meglehetősen szegényes) információkkal tudnak dolgozni, amelyeket a kormány nyilvánosságra hoz.

A vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek azonban más adatok is a rendelkezésére állnak. Ilyenek az intézményekre, településekre, lakókörzetekre lebontott fertőzöttségi adatok, vagy például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációi, amelyek alapján sokkal pontosabban megmondható, milyen hatása van a korlátozó intézkedéseknek, hogyan változik az emberek aktivitása. Márpedig a találkozások, kontaktok száma köztudottan szoros összefüggést mutat a vírus terjedésével. (Azt, hogy a cellainformációkhoz a kormány járványügyi elemzések készítése céljából hozzájuthasson, egy március közepén hozott rendelet tette lehetővé.)

„Mindnyájunk érdekében remélem, hogy a kormány valóban megbízható, pontos kimutatásokkal rendelkezik” – jegyezte meg Nepusz Tamás. A járvány tetőzését nem hegycsúcsként, hanem egy hosszan elnyúló fennsíkként kell elképzelni – érzékeltette, hogy a normális élet nem tér vissza egyik pillanatról a másikra, hanem hetekig-hónapokig tartó „lecsengési időszak” következik...

ITT OLVASHATÓ

ORVOSI ESKÜ, KONTRA MINISZTERI UTASÍTÁS

KLUBRÁDIÓ / BESZÉLJÜK MEG...

Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR

2020.04.20.

Összeomolhatott volna a háziorvosi ellátás, ha az idősebb szakemberek nem bojkottálták volna az új rendelkezéseket. Az otthoni szakellátást pedig rég fejleszteni kellett volna.

Nem volt, illetve nincs tisztában az egészségügy helyzetével a miniszter – állítja Komáromi Zoltán háziorvos, egészségpolitikus. Ha ugyanis tudta volna, hogy hány 65 év feletti orvos, nővér dolgozik az alapellátásban, akkor valószínűleg nem tiltja el őket a járványveszély idején a munkától. Amennyiben ezek a szakemberek nem mentek volna vissza dolgozni a tiltás ellenére, összeomolhatott volna az egész rendszer. A rendelők bezárt helyiségeiben, telefonon keresztül segítettek a betegeiknek. Az egészségügyi vezetés számára érdekes módon csak most vált világossá, amit a szakma rég hangoztat, hogy veszélyesen kevés az alapellátásban dolgozó fiatal orvos.

A kórházi ágyak szabaddá tételét, legalábbis ilyen mértékű fenntartását, sok beteg hazaadását rossz üzenetnek tartja Komáromi Zoltán. A számokból arra lehet következtetni, hogy a kormány 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére számít, aminek a valószínűsége nagyon kicsi. A hivatalos közlés ellenére szinte biztosra vehető, hogy az osztályok kiürítése nem megfelelő szakmai indokok alapján történt. Konzíliumokra, megfontolásokra, az otthoni háttér felmérésére nem volt idő. Az egyik legészveszejtőbb példa a rehabilitációs intézeté. Olyan betegeket kellett onnan hazaküldeni, akik életük végéig szenvedhetik majd annak a következményeit, hogy félbeszakadt a speciális kezelésük. A segédeszközeiket a háziorvosuk nem írhatja fel. Az ápolást a család nem tudja megoldani, az otthoni szakellátás pedig nem bír el több beteget. Ezt is régóta jelzi a szakma.

Arra a kérdésre, hogy akkor melyik az erősebb, az orvosi eskü, vagy a miniszteri utasítás, Komáromi Zoltán így válaszolt: aki félti a helyét, az végre fogja hajtani az utasításokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ORBÁN FELTEHETŐLEG ELSODORTA AZ ÉRETTSÉGIT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.20.

Azzal, hogy a miniszterelnök a hétvégén pontos időpontját adta a koronavírus járvány hazai tetőzésének, egyszersmind fel is erősítette az érettségi vizsgák körül zajló szakmai vitákat. Orbán Viktor ugyanis május 3-át jelölte meg járvány-csúcsnak, miközben az írásbeli érettségit egy nappal későbbre, május 4-re írta elő a kormány.

Müller Cecília, tisztifőorvos a hétfői tájékoztatóján – megint csak kilépve orvosi mivoltából – sietett kijelenteni: az érettségi megtartható május 4-én, függetlenül attól, hogy a veszély akkortájt a legnagyobb. Már csak azért is, mert – éppen Müller Cecília hangsúlyozta – a legtöbben ebben az időszakban fognak megbetegedni, természetesen nem egy napba sűrítve, hanem hosszan, elnyújtottan.

Szegény Müller Cecília igyekezett megfelelni a miniszterelnöknek, senki nem értesítette róla, hogy nyugodtan hátrább léphet egyet. Este ugyanis, az ATV Egyenes Beszéd műsorában Farkas Örs, a kormányzati kommunikációért felelős politikus már úgy nyilatkozott: bizony veszélyes lehet a május 4-i maturálás...

ITT OLVASHATÓ

ELSÖPÖRTE AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMTERVEKET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY, ÉS A GYENGE FORINT SEM SEGÍT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.04.21.

A kórházak 2019-es kvázi csődeljárásszerű adósságrendezése után az intézmények adóssága máris újra nő. A helyzetükön az sem segít, hogy a gyenge forint megdrágítja az eszközbeszerzéseket, a reformterveket pedig elsöpörte a koronavírus-járvány.

A 2019-es kórházi adósságok rendezése lezárult, a beszállítók néhány kivételtől eltekintve megkapták, amivel tartoztak nekik – mondja a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Nagy kérdés viszont, mi lesz az idei évben. Januárban nőtt a kórházak tartozása, bár ebben szerepet játszhatott, hogy az adósságrendezési eljárás miatt több kórház kivárt a számlák fizetésével. Februárban csökkent az intézmények adósságállománya – de ha figyelembe vesszük, hogy a kevesebb követeléssel rendelkező beszállítók tavalyi számláit ekkor rendezték, akkor az idei adósságállomány valójában nőtt.

A kormány által tavaly év végén elrendelt strukturális reformot elsöpörte a járvány, amely ráadásul a kórházak gazdálkodását is felborítja. Az Orvostechnikai Szövetséghez érkező beszállítói visszajelzések szerint vannak olyan kórházak, amelyek már most sem fizetik rendesen a számlákat...

ITT OLVASHATÓ

MAGUK KERESKEDHETNEK A KIFOSZTOTT GAZDÁK - INTERJÚ A ZOLDSEGES.COM ALAPÍTÓJÁVAL, GODA SZILÁRDDAL

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.04.21.

A magyarok legtöbbször valamelyik áruházban vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amire átlagosan 3 ezer forintot sem költenek. Az importtermékeket egyértelműen elutasítják, ahelyett szívesen veszik a hazai gazdák terményeit. A mezőgazdaság szereplői ugyanakkor ma nem az ő igényeiknek, hanem a kereskedők elvárásainak tesznek eleget. Ezen a tendencián változtatna a jövőben a zoldseges.com, amely a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal. Goda Szilárddal, az oldal alapítójával beszélgettünk.

Hol vásárolunk leginkább zöldséget és gyümölcsöt? A magyar terméket keressük, vagy a külföldről hozott áruval is beérjük?

A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, februárban végeztünk egy kutatást. A 32 123 személy megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 55 százaléka nagyobb áruházláncokban vásárol zöldséget és gyümölcsöt. Itt az árak a húséval vetekszenek, ami egyáltalán nem fedi az előállítási költségeket. A minőségről pedig inkább ne is beszéljünk! A kutatás szerint a válaszadók 60,1 százaléka kifejezetten a hazai termesztésű árut keresi, 57,4 százaléka közvetlenül a termelőtől is vásárolna zöldséget és gyümölcsöt.

Egy vásárlásnál átlagosan mekkora mennyiséget vesznek a magyarok zöldségből és gyümölcsből, jellemzően milyen termékeket keresnek, s ezekre mennyit költenek?

Ez súlyos népegészségügyi kérdés. Mérésünk szerint a magyar lakosság 60,1 százaléka egy-egy alkalommal kevesebb mint háromezer forintot költ zöldségfélékre, a megvásárolt termékek súlya pedig a három kilót sem éri el. Kiderült, hogy a vásárlók számos olyan zöldséget és gyümölcsöt hiányolnak az áruházak polcairól, amely a magyar kertekben is megterem. Ilyen a cseresznye, a bodza, a birs, a mángold, a sóska, a málna, a dió, a csemegekukorica...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB TÍZEZER GYEREK MARADHAT KI A DIGITÁLIS OKTATÁSBÓL, EZT MÉG A KLEBELSBERG KÖZPONT IS KÉNYTELEN ELISMERNI - A VALÓSÁG AZONBAN DRÁMAIBB, MINT AZT AZ ÁLLAMI STATISZTIKA ALAPJÁN GONDOLNI LEHETNE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző JUHÁSZ DÁNIEL
2020.04.21.

A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot. 

Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból. 

– Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, a fenti adat csak a KK által fenntartott intézményekre vonatkozik. De az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – mutatott rá Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. 

Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa is hasonló következtetésekre jutott. Az országos kompetenciamérés 2017-es adatait (amely még tartalmazta a háztartásban található számítógépekre, illetve az internethozzáférésre vonatkozó háttéradatokat) felhasználva azt állapította meg, hogy például általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára. 

Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Felhívták a figyelmet, a Digitális Jólét pontok közül sok zárva van, de sokan a nyitva tartó pontokhoz sem tudnak eljutni a megfelelő közlekedés és információ hiányában. 

„Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban” – írták. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, s állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2019-es adatai szerint Magyarországon a gyermekes családok internet-ellátottsága 98 százalékra nőtt, ám mint arra Ercse Kriszta rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeknek egyformán van hozzáférése, eszköze. Különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb térségekben élő családoknál jelenthet gondot a szükséges mennyiségű és minőségű eszközök hiánya, függetlenül attól, van-e internetelérhetőség.

ITT OLVASHATÓ

TAPS A HALÁLNAK, AVAGY A BÁTOR SZÁZHARMINCHÁROM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.21.

„A helyzet most is nehéz, és még nehezebb lesz. Mindegy, hogy az ellenzék mitől fél, az legyen az ő dolguk. Nekem százharminchárom bátor ember kell, az ország százharminchárom legbátrabb embere. És azok önök itt, a kormánypárti oldalon.” – Ez a szózat a kedves vezető szájából hangzott el janicsárjai felé a felhatalmazási törvény elfogadásáért vívott heroikus küzdelem során-közben, ami, mint tudjuk, végül győzelemmel zárult. Hogy a francba ne zárult volna azzal, ez a százharminchárom gondosan válogatott hős ugyanis.

Személyesen fáradtak annak idején Felcsútra, ahol a gazda megnézte a szemüket, fülüket, fogazatukat, vizsgálta kitartásukat, keresett bennük erkölcsöt, érzést, gondolatot, jóságot, s ha ilyen utóbbiakat nem talált föl lettek véve. Kizárólag akkor. Ilyen alapos válogatás után jó, hogy bátrak, ez a minimum, aminek ékes tanújelét adták tegnap is, amikor Szabó Tímea – aki szép lehet, de okos nem – azt pedzegette, hogy a mi járványunk egészen más, mint a szomszédok járványa, ugyanis itt minálunk indokolatlanul magas a halálozási ráta, tehát baj van.

A bátor százharminchárom tapssal fojtotta belé a szót, ütemesen verték össze a tenyerüket, mint előző életükben Rákosinak, azt megelőzően Horthynak, de tapsolnának ezek egy halom szarnak is, ha arra lennének dresszírozva és megfizetnék. Most viszont annak tapsoltak, hogy honfitársaik hullanak mint a legyek. Ha nem is örömüket fejezték ki efölött, de így jelezték, az ilyesmi hidegen hagyja őket, mert nem Szabó Tímeának bátrak, hanem Orbánnak csakis, az esküjük ellenére is. Az ilyen embereket sokféleképpen lehetne jellemezni, az aljas gazember tán elég, de mégsem kifejező kellőképpen...

ITT OLVASHATÓ

BOD PÉTER ÁKOS: EZ NEM HÁBORÚ

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.04.20.

Hagyni kell az embereket dolgozni – mondja a MNB volt elnöke annak kapcsán, hogy a kormány a korábbi a gazdaságélénkítő intézkedések felülvizsgálatát ígéri.

A mostani gazdasági helyzet egy furcsa, hosszúra nyúló vakáció, és nem háború. Azok a cégek, amelyeknek van piacuk, 2-3 hónap múlva újra termelhetnek, az újraindulás lehetőségét kellene megteremtenie számukra a kormánynak. Így látja Bod Péter Ákos közgazdász, aki véleményét egyebek között a 2008-2009-es gazdasági válság tapasztalataira alapozza. Akkor például a német autógyárak nem estek szét –mint ahogy most sem-, mert tudták, hogy egy vállalat értéke alapvetően a kapcsolatrendszerében, a munkaerő megtartásában rejlik. A most kiadott pénz nem szociális segély, hanem befektetés. A magyar állam fél az eladósodástól, de számos ország nem, mert azokban világos, hogyha most nem adnak támogatást húzócégeknek, akkor később nagyon ráfizetnek.

A magyar gazdaság jövőjéről egészen eltérő számok jelennek meg a hivatalos közlésekben, de még a külföldi értékelésekben is. Az nagyon valószínű, hogy néhány hónapos időszakot kellene áthidalni állami segítséggel, de azokban az iparágakban, amelyeknek jó esélyük van a továbbélésre. Biztos, hogy nem a balatoni idegenforgalom fejlesztésére kellene most áldozni, ahogyan történik, feltehetően Orbán Viktor érdekkörének „megsegítése” érdekében. A turizmusnak ugyanis évek kellenek a fellendüléshez. Kétségtelenül vannak gazdasági ágak, amelyek hosszabb időre visszaesnek, nem ezekkel kellene foglalkozni.

Hagyni kellene az embereket dolgozni – véli Bod Péter Ákos. Minél nagyobb a gazdasági „pusztulás”, annál nagyobb lesz a munkanélküliség, annál többe fog kerülni mindez az egész országnak. Ráadásul nő a feketegazdaság elburjánzásának veszélye.

ITT HALLGATHATÓ MEG

NEM AKARÁSNAK NYÖGÉS A VÉGE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.20.

Másfél hónap telt el a magyarországi koronavírus járványból, így az eddigi eseményeket már célszerű értékelni. Adófizető néven író vendégszerzőnk korábbi bejegyzésében a járványkezelés dél-koreai példáját vette alapul, ami már akkor is azt mutatta, hogy a járvány megfelelő kezeléssel, 1-2 hónap alatt végigfuthat. Persze akkor, ha követjük a WHO ajánlását, vagyis: „Tesztelni, tesztelni, tesztelni”...

ITT OLVASHATÓ

ELHAGYJA A YOUTUBE-OT A LEGNAGYOBB MAGYAR CSATORNA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.04.20.

  Előreláthatólag a következő hétvégén 
  lényegében az összes videóját törli a 
  YouTube legnagyobb magyarországi 
  szereplője, a KerekMese – közölte a G7-
  tel a csatornát a feleségével közösen 
  megalapító Tavaszi László. A pár perces 
  rajzfilmeket gyártó házaspár   
  csatornájának mintegy 780 ezer követője 
  van a YouTube-on, és az összes 
  megtekintés alapján a legnagyobb 
  magyarországi szereplő a platformon.

  Tavaszi László korábban informatikusként 

  dolgozott, felesége, Vass Mónika pedig 

  szabadúszó illusztrátorként. Amikor 

  Tavaszi 2012-ben elvesztette a munkáját, nehéz helyzetbe kerültek, és ekkor döntöttek úgy, hogy saját rajzfilmekkel próbálkoznak. Videóik elképesztő nézettségeket pródukálnak, a Számoló dal például 35 millió megtekintésnél tart. 

A vállalkozás történetéről tavaly jelent meg cégportrénk...

Tavaszi László a mostani döntésük hátteréről azt mondta nekem, hogy hosszú ideje gondolkoznak azon, hogy saját lábra állnak. „Régi tervünk volt, hogy próbáljuk függetleníteni magunkat minden platformtól. Bár nehezebb út lesz, bízunk benne, hogy a KerekMese van olyan ismert és olyan minőségű, hogy meg fog állni saját lábán” – mondta.

A változás időzítésében leginkább az játszott szerepet, hogy január 1-jétől számos változást vezettek be a YouTube-on, amelyek főleg a gyerektartalmakat érintették. Tavaszi szerint nem lehet például hozzászólni, lájkolni az ilyen videóknál, és lejátszási listára sem lehet tenni őket. „Nem voltak ezek drasztikus változások, de előrevetítik, hogy senkinek sem életbiztosítás csak erre alapozni” – mondta...

ITT OLVASHATÓ

KIBESZÉLŐ HOME OFFICE: A FESZÜLTSÉG TETŐZIK, A JÁRVÁNY MÉG NEM

INDEX / HOME OFFICE
Szerzők: BIRÓ MARIANNA, JOÓB SÁNDOR, HERNÁDI LEVENTE, KÁRPÁTI MÁRTON, MARCZISOVSZKY MÁRTON, SOMOGYI PÉTER, FODOR ORSOLYA
2020.04.20.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A nap legfontosabb témái:

- Az operatív törzs bejelentése alapján május 3-án tetőzhet Magyarországon a járvány, de mit jelent ez?

- Az Emmi az elmúlt napokban szinte minden szakmai szervezettel összerúgta a port a kórházi ágykiürítések miatt.

Természetesen ma is mondtunk legalább egy jó hírt, és beszétlünk a napi adatokról is.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

EZEKET A LÉPÉSEK TESZIK MEG A JÁRVÁNYELLENES HARC ÚJABB SZAKASZÁBAN AZOK AZ ORSZÁGOK, AKIKRE ÁLLÍTÓLAG FIGYEL A KORMÁNY

444.HU
Szerző: haszanz
2020.04.20.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy nagyméretű laboratóriumunk, ezt úgy hívják, hogy Ausztria. Ők közelebb vannak Olaszországhoz, oda hamarabb is ért a fertőzés, ezért ott minden hamarabb történik meg, mint ahogy az majd megtörténik Magyarországon; ha ott intézkedést hoznak, azt hamarabb hozzák meg, mint mi, látják a hatását, és már annak fényében és annak tapasztalatából hozhatunk itthon döntést, hogy bevált-e az, amit ők csináltak” - nyilatkozta Orbán Viktor április 10-én, és annyira megtetszett saját magának ez a példa, hogy egy héttel később megismételte. 

Olaszország közelsége és a tiroli síközpontokban kialakult, sokáig elsunnyogott gócok miatt jobban megütötte a járvány Ausztriát (470 áldozat volt hétfőig a járványnak), mint Magyarországot. Náluk sokkal magasabb a fertőzöttek száma, de ez vastagon annak is köszönhető, hogy sokkal többet teszteltek az osztrákok, mint mi.


Ausztria gyorsan és olyan szigorú intézkedéseket hozott, amilyeneket mi később sem. Ott csak az alapüzletek lehettek nyitva (élelmiszerüzletek, patikák, bankok, benzinkutak), azonnal bezárták az éttermeket és szállodákat (a vendéglátásban a munkabérek 80 százalékát vállalta át az állam), szigorúan ellenőrizték, hogy betartják-e az emberek a közterületeken a másfél méteres távolságot, akár 3600 eurós büntetéseket kiszabva.

Annyira sikeresen akadályozták meg a vírus terjedését, hogy április 5-én a hivatalos számok alapján már több volt az új gyógyult, mint az új fertőzött. (Ettől mi még - a nagyon kevés teszt miatti alacsony számokkal is - messze vagyunk. A hétfői adatok szerint az elmúlt 24 órában 68 új fertőzöttek regisztráltak, miközben 17 beteget nyilvánítottak gyógyultnak.)

Nagy különbség az is, hogy az osztrák kormánynak van egy világos és előre bejelentett menetrendje. Sebastian Kurz kancellár április 6-án jelentette be, hogy az addig zárva tartott kisebb boltok húsvét után, április 14-én kinyithatnak. Ez így is történt, Kurz április 14-én bejelentette, hogy a normalitás felé megtett első lépésként kinyitnak a 400 négyzetméternél kisebb üzletek, a közparkok és a kertészeti- és barkácsboltok is. Továbbra is kötelező ugyanakkor a vásárlók számára a szájmaszk (ezt az üzletek biztosítják), a szájat és az orrot a tömegközlekedési eszközökön is el kell takarni. (Nálunk ilyen általános szabályt egyáltalán nem vezetett be a kormány, Orbán egyszer arra hivatkozott, hogy ehhez nincs elég maszk. Néhány polgármester előírta a maszkviselést bizonyos helyeken, és Karácsony Gergely főpolgármester is bejelentette, hogy maszkot kell majd hordani a budapesti tömegközlekedési eszközökön, de valamiért csak április 27-étől.) Bécsben május végéig több utcát lezártak az autósforgalom elől, vagy nagyon lassú (20 km/h) haladásra kötelezik az autósokat, hogy biztonságos távolságban tudjanak sétálni az emberek. Megnyithattak a gyorséttermek is, egyelőre rövidebb nyitvatartási idővel és csökkentett kínálattal.

Az osztrák kancellár nyilvánosságra hozta az élet újraindításának középtávú terveit is, aminek a szlogenje az lett: „annyi szabadság amennyi csak lehetséges, s csak annyi korlátozás, amennyi szükséges”.

Május 1-től a nagyáruházak és a bevásárló központok is üzemelhetnek, akárcsak a fodrászok (amik nálunk eleve nyitva tarthattak), de itt is be kell majd tartani előírásokat (vendégszám korlátozása, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés). Megnyitnak a szabadtéri sportpályák is, de a zuhanyzók és az öltözők egyelőre nem. A profi sportolók engedélyt kaptak az edzésekre.

A szállodák, éttermek a tervek szerint május közepén nyitnak majd. Addig nem lesz iskola sem, de aztán fokozatosan újra be kellene járni. (Dániában már újra indultak a bölcsődék, óvodák, és az alsóbb osztályok, Norvégiába az óvodákat nyitották meg először, ezután jönnek az iskolák. Svájcban május 11-től nyitnak az iskolák, Franciaországban is ez a fokozatos újranyitás időpontja.)

Bejelentették azt is, hogy a kórházaknak el kell kezdeniük kidolgozni a terveket, hogyan állnak vissza a normális működésre, így már nemcsak életmentő műtéteket végezhetnek, hanem a korábban tervezett operációkat is. Annak érdekében, hogy a páciensek ne vigyék be a kórházakba a vírust, letesztelik őket előtte. (A sürgősségi esetek ez alól kivételt jelentenek.)

És tesztelnek továbbra is. Rudolf Anschober egészségügyi miniszter szerint az idősotthonokat és a gondozóházakat veszik sorra, hiszen európai adatok szerint az elhunytak fele ilyen intézményekben lakója volt. Kiemelt figyelem jut majd a tesztelésekben a kereskedelmi dolgozóknak is. Szúrópróbaszerűen már eddig is tesztelték a lakosságot, és ezt folytatják a jövőben is, hogy kiderüljön, valójában hányan fertőzödhettek meg a hivatalos adatokhoz képest.

A múzeumok május közepén nyitnak, de tömegrendezvényeket június végéig, óriáskoncerteket augusztus végig nem engedélyeznek. Ugyanakkor a Salzburgi Ünnepi Játékok szervezői bíznak abban, hogy a július közepe és augusztus vége között tervezett rendezvényt megtarthatják majd. Az osztrák kormány nem zárkózott el ez elől, igaz, egyelőre engedélyt sem adtak rá.

A Forma-1-es Red Bull csapatánál pedig azzal számolnak, hogy nézők nélkül, de megrendezhetik majd július 5-én az osztrák nagydíjat.

Június 4. és július 2. között belföldi turisztikai kampány indul Ausztriában. Az idegenforgalom csökkenése drámai az osztrákoknál is. Ausztriában belépni szigorú feltételekkel lehet csak, negatív, 4 nappal nem régebbi koronavírus teszttel. De a turizmus élénkítése érdekében kétoldalú megállapodásokra készülnek olyan országokkal, ahol szintén sikerült megfékezni a járványt. Ilyet készítenek elő nyárra a németekkel.

Nálunk egyelőre nem tudni semmilyen tervről. Ehhez valószínűleg el kellene érni a járvány tetőzését. Ezt Orbán Viktornak egy kórházlátogatásos videójában elejtett megjegyezése szerint május 3-ra várják. Most megerősítette, hogy onnantól jöhetnek lazítások, de azokról nem mondott semmit.

Müller Cecília az egyik „sajtótájékoztatón” azt mondta, hogy Ausztria mellett a V4-eket is kiemelt figyelemmel kísérik...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY EMBERTELEN VÁLSÁGKEZELÉSI KARAKTERE

MÉRCE

Szerző: KIS MIKLÓS

2020.04.20.

Milyen elvek mentén kezeli a kormány a koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági válságot? A lassan csepegtetett információkból fokozatosan kezd összeállni a kép, amely messzemenő egyezéseket mutat az Orbán-kormány 2010 és 2014 közötti válságkezelésével.

A 2008-ban kitörő nagy gazdasági világválság és a jelenlegi koronavírus-járvány okozta gazdasági zuhanás – amelynek mélysége egyes prognózisok szerint a 2008-as válságét is meghaladja, és csak az 1929-esével mérhető össze – között sokkal több a különbség, mint a hasonlóság. Különböznek az okok, eltér a gazdasági válság kibontakozásának sebessége, és ezért természetesen más módokon lehet a válság negatív hatásait hatékonyan csökkenteni. E különbségek ellenére az Orbán-kormány koronavírussal kapcsolatos válságkezelésében hasonló mintázatok figyelhetőek meg, mint 2010-2014 között.

E kis esszében nem vállalkozom többre, mint e mintázatok azonosítására, s ezekre alapozva némi nagyon vázlatos gazdasági-politikai jövőkép felrajzolására. Nem foglalkozom itt az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésével, nem mintha az nem lenne fontos, vagy akár sokkal fontosabb a gazdasági válságkezelés témájánál, de bőven elég lesz most egy szuszra a gazdasági krízis kérdéseit áttekintenünk...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZEZREKET NEM ÉR EL A KORMÁNY ÁLTAL DOBOTT MENTŐÖV - A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉGGEL KÜZDŐK, ALBÉRLŐK ÉS AZ UZSORÁSOK ÁLDOZATAI SEM KAPTAK SEGÍTSÉGET A JÁRVÁNY ÉS A VÁLSÁG IDEJÉN

NÉPSZAVA

Szerző: nepszava.hu

2020.04.20.

Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel – írja a hvg.hu. A lap emlékeztet a bruttó 4,4 millió forintot kereső ÁSZ-elnök nagy felháborodást kiváltó javaslatára, miszerint tömeges leépítések ide, járványhelyzet oda, az egyik napról a másikra élő magyar családoknak ideje lenne megtanulniuk spórolni. 

Ez - jegyzi meg a hírportál - általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? Bár részsegítségek számukra akadnak, így a hiteltörlesztési vagy a kilakoltatási moratórium, a rezsit, albérleti díjat így is fizetniük kell – ami szinte lehetetlen feladat, ha éppen a családfenntartót rúgják ki a járványra hivatkozva.

A KSH 2018-as számaiból azt lehet levezetni: ha sorrendbe raknánk a magyarokat a jövedelmük szerint, akkor arra jutnánk, hogy az ország jövedelmi listáján középső helyen álló főre jutó havi jövedelem nagyjából bruttó 140 ezer forint, míg az átlagos megélhetéshez 123 ezre forintos nettó jövedelem szükséges. Az adatfelvétel óta azért nőttek a fizetések és az árak is, de a válság ezeket kisebb-nagyobb mértékben visszafordíthatja.

Legalább 400 ezer háztartás, vagyis egymillió ember van az országban, akiknek eleve nehézséget jelenthet a megfelelő energiaellátás biztosítása, és ezen a járvány csak ronthat

– írta a lap kérdésére a Habitat for Humanity. A lakhatással foglalkozó szervezet arra is felhívta a figyelmet: "A legrosszabb lakáskörülmények között élők sokszor ugyanazok, akiket a vírus gazdasági hatásai elsőként és legrosszabbul érintenek: a bevételük bizonytalan, gyakran alkalmi munkákból származik, vagy olyan feladatokat látnak el, amelyeket távmunkában nem lehet elvégezni. Közülük már most sokan elveszítették a megélhetésüket.” ...

ITT OLVASHATÓ

CHIKÁN ATTILA: MOST ELŐBB ÉLETBEN KELL MARADJANAK AZ EMBEREK, HOGY AZTÁN SEGÍTHESSÉK A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÍTÁSÁT

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2020.04.20.

És még egy állítás a professzortól, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterétől: „Tér nyílik a populisták és a diktatórikus álmokat szövögető politikusok előtt.” Telefonos, karanténos Nagyinterjú...

...Látott ön akkora gazdasági válságot, mint amibe épp most gázol bele a világ?

Aki ma él, még hasonlót sem látott.

Mi a legdurvább és mi a legenyhébb forgatókönyv?

A legszerencsésebb esetben fél év alatt levonul a járvány, Magyarországon akár nyár elejére kifulladhat, aztán szeptemberben újrakezdődik az élet, járhatunk rendesen dolgozni, nekiláthatunk a felhalmozódott tennivalóknak. Ez se lenne egyszerű, különösen a ma hősiesen küzdő, addigra csapágyasra járatott egészségügyben a halasztott vizsgálatokkal és műtétekkel.

És a pesszimista forgatókönyv?

Az felmérhetetlen, nincs racionális felső határ. Meglehet, az idők végezetéig velünk marad a koronavírus, ciklikusan visszatér a járvány, s csak abban bízhatunk, hogy a vakcina- és a gyógyszerfejlesztés lépést tart e fura gömböcske mutálódásával. Ráadásul jöhetnek új vírusok, nemcsak olyanok, melyek az emberi testet támadják, hanem olyanok is, melyek az egész életünket lefedő digitális térben ütik fel a fejüket: egy virtuális szupervírus legalább akkora galibát okozna, mint ez a mostani valódi. Mindeközben rendíthetetlenül hiszem, hogy az emberiség, miként mostanáig, ezután is megtalálja a hatékony választ a létét fenyegető problémákra. Még a negyvenkettőnél is hatékonyabbat.

A világgazdaság mennyit bír ki totálkár nélkül vírusüzemmódban? Hol a határ, amikor el kell törölni a karantént, vállalva, hogy akár milliószám halnak meg olyanok, akiknek tán éveik lehetnének vissza az életből?

Semmi sem fekete-fehér. Ahogy a hétköznapi életben, úgy a politikában és a gazdaságban is a legritkább esetben helyes a szélsőséges álláspont. Arányokat kell találni. Nem úgy szól a kérdés, hogy humánum, szolidaritás vagy a gazdaság életben tartása. Nem vagy van, hanem és. A hangolás a politika dolga.

Ha elfekszik a gazdaság, abból brutális munkanélküliség, rohamosan terjedő szegénység, romló egészségügyi állapot, tömeges depresszió, számtalan öngyilkosság, növekvő bűnözés, káosz következik.

Így igaz. Utólag, alapos elemzéseket követően lesz válasz arra, hogy a következő járványnál merre mozduljon a világ. Egységesen alkalmazható megoldás biztos nem születik majd, hiszen nincs két egyforma nemzet, pláne nincs két egyforma kontinens.

De most a szociális gondoskodás az első. Magyarországon már eddig is százezrek éltek lehetetlen helyzetben, s milliók méltatlan viszonyok között. Erre jött a koronavírus az elbocsátásokkal. Egyre nő a szociális ellátásra szorulók száma

Ha szabad sarkosan fogalmazni: életben kell maradjanak az emberek, hogy aztán segíthessék a gazdaság talpra állítását...

ITT OLVASHATÓ

CSODÁLATOS TÖRTÉNET LESZ EZ AZ UTÓKORNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: VOGRONICS A.
2020.04.20.

Tisztelettel jelentem, nem fog belebukni. Ennek az ellenkezőjét – vagyis azt, hogy belebukik – én gondoltam még a járvány elején, de úgy tűnik, megint tévedésbe estem. Látván azt a gyors reagálást, amit néhány nap alatt a Habony-művek véghez vitt, és alkalmazkodott a jelenlegi, valóban létező vírushelyzethez, azt kell mondanom: csillag született a szemünk előtt. A Kárpát-medence fénylő csillaga úgy lubickol egy ország szenvedésében, sőt pláne egy világjárvány okozta tragédiában, mint hal a friss vízben. Gyorsan átállították a kommunikációt, és máris nem Gyuri bácsival, meg Brüsszellel, meg a migránsokkal kell csatázni, hanem a láthatatlan ellenséggel. Ez még jól is hangzik, mert hát a Marvel filmekből jól ismert szuperhősök is általában ilyenek ellen mennek harcba. Megnéztem fénylő csillagunk közösségi oldalát, ahol – ha esetleg elakadok a számolásban – meg tudom tekinteni, hogy éppen hányadik napja tart a háború. Bár az első hét nap anyaga hiányzik, a holokauszt emléknap nem kapott sorszámot, viszont a 37. napból kettő is van. E sorok írásakor (szombat) tartunk a 38. napnál.

Szóval elhangzott itt már minden, hősünk megy rendületlenül, irányít, vezényel, jelentenek neki, tiszteleg. Pontosan úgy, mint A híd túl messze van című filmben. Már csak egy fess tábornoki ruha kellene rá, egy fehér ló a segge alá, és a hívek máris maguk alá vizelhetnének örömükben, hogy visszatért a nagybányai Miki bácsi. Ezzel szemben inkább Móka Miki jelmezét öltötte magára, aki ha kap, eszi. Mármint a Hakapeszi, amennyiben a facebookos zsebtévéjében előadott 1-2 perces kalandjai jobban hasonlítanak a békeidők gyermekműsoraihoz, mint bármi máshoz.

Tehát. Ha már az emberszabásúaknál tartunk, akkor azt is megtudhattuk, hogy egy lélegeztetőgépet 3 év helyett 3 hét alatt is elő lehet állítani. Nem volt „emberszabású feladat”, ám a műszaki egyetemnek mégis sikerült a bravúr. Próbáltam értelmezni a mérnök úr drámai előadását, hogy azt mondja: „ezer darabos rendelések már úton vannak, vagyis azt fizikai valóságában ki lehet mondani, hogy a sorozatgyártás elindult.” Ha valaki ezt érti, kérem, tegye fel a kezét, nekem nem sikerült megfejtenem, hogy ki rendelt, kitől és mit, mert egyelőre még csak a prototípus van kész, szóval akkor nem értem, hogyan lehet sorozatot gyártani belőle, és pláne mennyiért?

A fénylő csillag azt ugyan nem mondta el a 37. nap 2. fejezetében, hogy amit ő megvásárolt, azt kitől vásárolta, pontosan mennyit vásárolt belőle mikor és hol, az viszont kiderült, hogy volt, amit az orrunk elől vittek el (mi ez, valami orvosi műszerpiac?), és fizikai harcot kellett vívni a gépekért a repülőtéren. Azért próbáljuk meg azt elképzelni, ahogy Szijjártó Péter taktikai felszerelésben rohangál a pekingi nemzetközi repülőtéren és közelharcot vív a német előretolt felderítő egységgel maszkokért, gumikesztyűkért, valamint lélegeztetőgépekért. És győz! Vagy nem? Mert az sem derült ki, hogy mi lett a csata vége, viszont állítólag lesz egy valag lélegeztetőgépünk, és ez a lényeg.

Gondolom, ágyakat és minden egyéb kórházi felszerelést is most fogunk nagy harcok árán beszerezni, mert az elmúlt 11 évben nem volt rá idő. Meg ugye akkor éppen Brüsszelel és Sorossal voltunk háborúban, nem lehet egyszerre ennyi fronton helytállni. Meg minek is békeidőben ilyesmiről gondoskodni, amikor ezek szerint nyilván senki nem beteg. Ha meg igen, vessen keresztet, és a várólistán szépen várja ki a sorát. A másik érdekes állítása az volt: „a védekezés abból a szempontból sikeres volt, hogy bár a vírust nem tudtuk megölni…” Tessék? A vírust hol szokták megölni? Ez nem a Godzilla vagy a nagy fehér cápa, amit becserkészünk, aztán szigonypuskával vagy harci helikopterrel lelövünk, ember! Ez egy betegség, amivel orvosok, kutatók, szakemberek közös munkája, kellő szakértelem, megfeszített tesztelés és kutatások nyomán, egy ellenszérum kifejlesztése révén előbb-utóbb fel tudjuk venni a versenyt, és ki tudjuk iktatni a mindennapi életünkből. Lehet, hogy harc, de nem a vírussal, hanem az idővel. Mert minél előbb lesz vakcina, annál nagyobb esélye lesz a túlélésre azoknak, akik még nem kapták el a betegséget...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MILLIÓAN NEM TUDJÁK MEGFOGADNI A TANÁCSOT, HOGY KÖLTSENEK KEVESEBBET A BEVÉTELEIKNÉL

HVG 
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.04.20.

Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel.

Kevés állami vezetőnek jön össze a bravúr, hogy akkora felháborodást váltson ki egy ártalmatlannak indult mondatával, mint amekkorát Domokos László összehozott.

Az Állami Számvevőszék elnöke úgy gondolta, itt az idő, hogy bevezesse a magyarokat a pénzügyi tudatosság alapjaiba, és azt a jó tanácsot adta:

"arra kell figyelni, hogy a család kevesebbet költsön a bevételénél."

Ez persze általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? És egyáltalán, hányan vannak ők?

Teljesen segítség nélkül azonban ők sem maradnak. A kormány kilakoltatási és behajtási tilalmat rendelt el addig, amíg a járvány okozta veszélyhelyzet tart (pontosabban 15 nappal a veszélyhelyzet lejárta utánig – kivéve, ha novemberig elhúzódna a veszélyhelyzet, mert akkor a következő május 15-ig várni kell)...

ITT OLVASHATÓ

SZÉGYENÉRZET NÉLKÜL SEGÍTENÉK A RÁSZORULÓ FUTBALLISTÁKAT

INDEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2020.04.20.

A koronavírus-járvány miatt március közepén Magyarországon is leálltak a futballbajnokságok, a gazdasági válságot pedig a klubok is megérzik. Hogy ezen enyhítsenek, több csapatnál megvágták a játékosok fizetését. A bércsökkentéssel szinte mindenki egyetért, de azért akadnak feszültségek a felek között.

A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) a játékosokat segíti a vitás ügyekben, a korrekt szerződések elérésében, de a nehéz helyzetbe kerülő futballisták szociális támogatásában is szerepet vállalnak. A járvány miatt előállt helyzetet a HLSZ főtitkárával, dr. Horváth Gáborral jártuk körül.

"Előrebocsátanám, hogy a játékosok külön-külön és összességében is érzik, hogy szerepet kell vállalniuk a gazdasági, pénzügyi problémák megoldásában. Általánosságban a bércsökkentéssel is egyetértenek, de annak mikéntje, hogyanja és időbelisége eltérhet klubonként, és akár játékosonként is"
– mondta Horváth Gábor...

ITT OLVASHATÓ

NESZE NEKED, 13. HAVI NYUGDÍJ: TÖNKREVÁG MINDENT, AMIT EDDIG ELÉRTÜNK?

PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2020.04.20.

A 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, elkerülhetetlenül szükségesnek látszó erőfeszítések eredményeit.

Az első közismert döntés: 2020. július 1-jétől 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A második közismert döntés: 2021-től négy éven keresztül visszaépül, majd 2025-től állandósul a 13. havi nyugdíj fizetése. A harmadik közismert döntés: 2020-ban a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet tartama alatt mentesül a kisadózók tételes adójának és a szociális hozzájárulási adónak a fizetése alól egy sor iparágban működő vállalkozás. (További mentesítő - azaz járulékbevételt csökkentő - döntések meghozatala a veszélyhelyzet alakulása függvényében nem zárható ki, sőt.)

A negyedik - nem ismert - döntés nem létezik, ugyanis nincs semmilyen döntés a nyugdíjrendszer ténylegesen meglévő ellentmondásainak kezeléséről (például a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorításáról, a külföldön dolgozó magyarok miatt kieső itthoni járulékbevételek pótlásáról, a járulékplafon eltörlése miatt a magas keresetűek exponenciálisan emelkedő nyugdíjígérvényéről, a közteherviselés hazai optimalizációs lehetőségeinek - lásd részmunkaidő, kata, ekho és társai - az érintettek nyugdíjvárományát drámai mértékben csökkentő hatásairól, a nyugdíj összegének a várható élettartam hosszától való függetlenségéről, a nyugdíjmegállapítás évének a nyugdíj összegére gyakorolt védhetetlen hatásáról, a rendszeres éves nyugdíjemelés módszerének a nyugdíj relatív vásárlóerejét csökkentő hatásáról, így tovább)...

ITT OLVASHATÓ

ELSZÍVJA AZ ÁLLAM A PÉNZT A BANKOKTÓL - A NAGY PÉNZÜGYI VÁLSÁG ÓTA ELŐSZÖR TÖBB A HITEL A BETÉTNÉL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.04.20.

A lakossági betételhelyezés a 2009-es válság kitörése óta először 2019-ben nem finanszírozta a bankok hitelkihelyezését – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint egyébként minden a legnagyobb rendben van. Úgy tűnik, az sem gond, hogy jórészt hitelből vettek állampapírt.

Magyarország külső egyensúlyi folyamatai 2019-ben is kedvezően alakultak – állapította meg Fizetési mérleg jelentésében az MNB (a teljes kiadványt itt nézheti meg). A stabilan magas lakossági megtakarítás mellett – szögezték le – jelentősen nőtt a háztartások állampapír-állománya, ami támogatta az államadósságon belüli devizaarány folytatódó csökkenését.

A háztartások finanszírozási képessége a jelentés szerint 2019 negyedik negyedévében is magas szinten, a GDP 5,3 százaléka körül alakult. A lakosság szezonálisan igazított finanszírozási képessége a 2018-as számottevő csökkenés után 2019-ben is csak enyhén emelkedett. A nettó pozíció annak ellenére javult, hogy a nettó hitelfelvétel egész évben folyamatosan gyorsult. Ezt az MNB azzal magyarázza, hogy a „lakosság a felvett hitel jelentős részét bruttó pénzügyi eszközeinek bővítésére fordította”. Magyarul: sokan és nagy tételben vettek hitelből állampapírt...

ITT OLVASHATÓ

HOLLAND ÉS MAGYAR ÉRTÉKREND KÁOSZ IDEJÉN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.04.20.

Vajon mit árul az egyes országokról és politikai vezetésükről az, ahogyan járvány és válság idején hozzáállnak a problémákhoz és az emberekhez? Ami pedig minket illet: képes lesz-e átalakulni az értékrendünk ebben a katyvaszban? A kérdéseket Zita teszi fel és részben válaszolja is meg.

„Annyi előrejelzésünk volt már, amely nem igazolódott be, hogy mi már nem akarunk újabb lentéseket tenni arról, ami nem fog bekövetkezni.” (Eric Caumes - a párizsi Pitié Salpêtrière kórház fertőző osztályának vezetője)

Megválaszolandó kérdések: Mi is zajlik most itt körülöttünk? Miként változunk vagy nem változunk? Képes lesz-e átalakulni az értékrendünk ebben a katyvaszban? Mit látunk magunkban, másokban?

Ki hogyan éli meg? Fontos-e, hogy melyik országban éljük meg? Mit gondolnak a barátaink? Hogy éli meg a környezetünk? S ami a legfontosabb, mit is gondolunk mit? Csak félünk, vagy tanulunk és alkalmazkodunk?

Mit gondolunk az ezután következő létformánkról? Van-e, lehet-e jövőképünk? S ha igen, akkor milyen? Szükséges-e, lehet-e, változnunk? Miben? Merre? Hogyan? Mit kell feladni? És mit véletlen sem?

„A science fiction kifejezés jelentése eredetileg tudományos fantasztikus írás (a fikció jelentése: kitalálás, fantáziálás), tudományos (szép)irodalom, de magyarul a tudományos-fantasztikus (irodalom, művészet) megnevezés használatos. A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti (irodalmi, film stb.) alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.” (Wikipédia)

Miután ezeken nőttünk fel, s aki hozzá még tanult némi pszichológiát is, tudja mi az a tömegpszichózis, és a bezártság, a félelem mit vált ki az emberekből, igyekszik modellezni a fejében a jövőt. Ez a „mission impossible”.

Mire is gondolok? Under the Dome, Schutter Izland, Outbreak, Lost, Kaffka, Merle, Dennis Lehane, Stephen King, Steven Spielberg... a fémjelek.

Ahol a valóság és a modellezett elképzelés köszönő viszonyba sem kerül azzal, amit ép ésszel elképzelni képesek vagyunk. Hogy döntenünk kell, hogy fogytán az ellátás, az oxigénpalack, az intenzívágy, döntenie kell az orvosnak, hogy kinek jobbak a túlélési esélyei.

Hatvan év felett egyéb krónikus bajokkal a lehető legrosszabbak. Az öregek mennek a „bűzösbe”. (Talán még emlékszünk mindannyian Sánta Ferenc: Sokan voltunk novellájára. Nekünk még érettségi tétel volt. Azóta is néha vergődök vele.) Az emberek egymásnak esnek, konspirálnak, hazudnak, ölnek a túlélésért. Megeszik a lovaikat előbb, utána egymást...

ITT OLVASHATÓ

AZ EMLÉKEZÉS ETIKÁJA - kÖNYVKRITIKA: VÁRADY TIBOR - MI TÖRTÉNT ÉCSKÁN?

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2020.04.17. 

Várady Tibor: Mi történt Écskáán? Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2019, 185 oldal, 3500 Ft

Oly módon Trianon-könyv ez elejétől végéig, hogy alig beszél Trianonról, viszont annál többet azokról, akik nemhogy egy országra, de még szeretteikre sem viselnek igazán gondot. Túlzásnak tűnik? Periratok, levelek, számlák bizonyítják. A múlt az egymás mellé illesztett dokumentumokban egészen másnak mutatkozik, mint ahogy a történelemkönyvek írják. De azért szeretet is van ebben a dokumentum- (és esszé-)regényben, a szerző szeretete a soknemzetiségű Bánát iránt, ahol talán mégis úgy lehet túlélni sok mindent, hogy nem szabad tudomásul venni a történelmet. A nemcsak jogászként, hanem íróként is kiváló Várady Tibor tűhegyes iróniával mutat rá, mi a megoldás...

Bizarr történetek egy különös nevű településen. Létezik-e egyáltalán ez az Écska, ahol a világégés közepén, nem sokkal az impériumváltás előtt, 1918. július 29-én Lowieser jószágigazgató levelet ír „Pallavicini őrgróf nevében, a nagybecskereki osztrák–magyar katonai parancsnokságnak”, mivel „a katonai parancsnokság kölcsönbe vett egy halászhálót, és ezt (...) »57 napig szakszerűtlenül használta«”? A jószágigazgató „felszólítja a katonai parancsnokságot, hogy legkésőbb négy napon belül juttasson el egy használható halászhálót, mert egyébként jogi lépésekre kényszerül”. Igen, Magyarországon van Écska, pontosabban az Osztrák–Magyar Monarchiában, aztán Jugoszláviában, majd Szerbiában, nem beszélve a közbeeső államforma-változásokról. Műfaji megjelölése szerint dokumentumregény Várady Tibor trilógiájának harmadik könyve is, amely az előző kettőhöz hasonlóan (Zoknik a csilláron, életek hajszálon, 2014; Libatoll és történelem, 2017) a családi levéltárat dolgozza fel, és az ötven, száz, százötven évvel ezelőtti periratok puzzle-jéből rakja össze a történetet. Alulnézetből látjuk azt, amit ismerni véltünk felülnézetből. Kormányváltások, rendszerváltozások, összeomlások, újrakezdések viharzanak át az écskaiakon vagy inkább az écskaiak feje fölött, mert itt lent, Várady Tibor nagyapjának és édesapjának nagybecskereki ügyvédi irodájában mintha másképpen kellene szakaszolni az időt, a családok élete vagy pusztulása, a pereskedések kezdete vagy vége nem a nagypolitika fordulataihoz igazodik többnyire, hanem vagyonféltés és vagyonéhség törvényszerűségeihez. Még a szerelem is mintha a birtokszerzés lehetőségei szerint szökne szárba, majd hervadna el. Éppen olyan könyörtelen világ, mint az a másik, ahol ugyanebben az időben milliókat küldenek halálba. Persze ez a két történet időről időre egymásba fonódik. A magyar, szerb, román, német nevek kavargásából ki-kiválik egy-egy ismert történelmi név, például a Ferenc Ferdinánd trónörökösé, aki gyakran látogatja écskai barátját, Harnoncourt Félix grófot (teljes vezetéknevén: De la Fon­taine Harnoncourt Unverzagt). Végkicsengésében egy látszólag egészen másfajta műhöz, Bánffy Miklós Erdélyi történetéhez hasonlíthatnám Várady Tibor könyvét, hiszen a korabeli arisztokrácia önzését és közönyét tapasztalhatjuk itt is, hősei nem alakítják, legfeljebb kihasználják a társadalmi folyamatokat, és ezúttal még a fikció jótékony ködét sem kell az olvasónak eloszlatnia, hogy a könyörtelen tényekkel szembesüljön. Ugyanis ennek a dokumentumregénynek rejtett „kerettörténete” is van, az emlékezés, az emlékezetpolitika etikáját keresi folyamatosan a szerző. Lehetséges-e a krónikaírás? Meddig mehet el az emlékezés hézagait vagy repedéseit kitölteni hivatott képezelet? Szinte semeddig, sugallja Várady Tibor. Nincs jogunk újraképzelni a múltat, elég összerakni a puzzle-t. Ami hiányzik, azt úgy kell hagyni üresen. Megszívlelendő tanulság mifelénk, ahol történelem nincs is, csak napi szükségletekhez igazított történelmek vannak...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)