Szerző: KlikkTV
2021.09.16.
A volt titokminiszter kijelentette, hogy „2006-ban a Fidesz erőszakkal elindította azt a folyamatot, ami 2010-ben kormányváltáshoz vezetett. Tehát a Fidesz kormányzása erőszakban fogant".
2021. szeptember 17., péntek
EGY „MAFFIAÁLLAM" ESETE A PEGASUS-BOTRÁNNYAL
HÍRKLIKK / KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.09.16.
A Klikktv Mélyvíz című műsorának vendége Szilvásy György, egykori titokminiszter volt, aki szerint „a nemzetbiztonsági bizottság ülése olyan szinten nem fog hozni fordulatot a Pegasus-botrányban, mint amilyet az emberek elvárnak, mert minden, ami ott elhangzik, titkos. És rövid távon az unió vizsgálata sem hozhat felszínre semmi újat". Amennyit tudni lehet, hogy „az eszköz létezik, és törvényesen használták fel, ami eléggé megmosolyogtató, hiszen a törvényt a kormány hozza és máshol is látjuk, hogy milyen érdekek mentén hoznak törvényeket. Ugye Magyar Bálint fogalmazott úgy, hogy maffiaállamot üzemeltetnek" – mondta Szilvásy.
A volt titokminiszter kijelentette, hogy „2006-ban a Fidesz erőszakkal elindította azt a folyamatot, ami 2010-ben kormányváltáshoz vezetett. Tehát a Fidesz kormányzása erőszakban fogant".
Szerző: KlikkTV
2021.09.16.
A volt titokminiszter kijelentette, hogy „2006-ban a Fidesz erőszakkal elindította azt a folyamatot, ami 2010-ben kormányváltáshoz vezetett. Tehát a Fidesz kormányzása erőszakban fogant".
EZ MÁR TÉNYLEG RENDSZERSZINTŰ KORRUPCIÓ: A KULTÚRKASSZÁT IS MEGFÚRTÁK A FIDESZ „CIVILJEI”
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.09.15.
Két hete még nem tudtuk, hogy második fejezete is lesz a központi közösségi források pártcélú hasznosításáról szóló kutatásunknak. Az első felvonásban bizonyítottuk, hogy a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzeszsák, a Városi Civil Alap szinte csak Fidesz-segédszervezeteknek osztott sok pénzt. Ráadásul nem valamiféle normatív rend szerint, hanem választókerületi logika alapján – például buszra, ingatlanra, kommunikációra, azaz a kampányban is remekül hasznosítható dolgokra. Most pedig azt igazoljuk, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatási keretéből is elhalmozták ugyanezeket a pártközeli egyesületeket, alapítványokat. Listánkban olyan „civil, kulturális” érdekeltség is szerepel, amelynek létesítő okiratba foglalt célja „a Fidesz–KDNP kormány működésének helyi szinten történő támogatása”...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.09.15.
2021. szeptember 16., csütörtök
ELSZABOTÁLT NYOMOZÁSOK: 20 FONTOS ÜGY, AMI MEGAKADT AZ ÜGYÉSZSÉGEN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.09.16.
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. Elios, 4-es metró, Biodóm, lélegeztetőgépek: mutatjuk, mi történt 20 fontos, többnyire európai uniós támogatásból fizetett projekt kivizsgálásával.
A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.09.16.
A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Végtelen történetek
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik...
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik...
PIKÁNS SZÓCSATA A JÓZSEF- ÉS FERENCVÁROSI JELÖLTEK KÖZÖTT | ELŐVÁLASZTÁS
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.16.
Budapest 6. számú választókerülete magába foglalja Ferenc- és Józsefváros jelentős részét. A körzetért négy jelölt is versenybe szállt, és bár a Diákváros helyzetét illetően nincs köztük jelentős véleménykülönbség, a hajléktalanság kezelésében, az illegális szemétlerakók felszámolásának módjában és a jelölő pártok tisztaságának megítélésében már nincs akkora egyetértés… A vita résztvevői: - Csordás Anett (C8) - Demeter Márta (Jobbik) - Jámbor András (Szikra Mozgalom) - Manhalter Dániel (DK) Három hét alatt 32 egyéni előválasztási körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését.
Szerző: Partizán
2021.09.16.
Budapest 6. számú választókerülete magába foglalja Ferenc- és Józsefváros jelentős részét. A körzetért négy jelölt is versenybe szállt, és bár a Diákváros helyzetét illetően nincs köztük jelentős véleménykülönbség, a hajléktalanság kezelésében, az illegális szemétlerakók felszámolásának módjában és a jelölő pártok tisztaságának megítélésében már nincs akkora egyetértés… A vita résztvevői: - Csordás Anett (C8) - Demeter Márta (Jobbik) - Jámbor András (Szikra Mozgalom) - Manhalter Dániel (DK) Három hét alatt 32 egyéni előválasztási körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését.
Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted! https://www.elovalasztas22.hu/elovitak
Fontosnak tartod te is a vitakultúra megerősítését? Támogass minket! https://www.elovalasztas22.hu/tamogatas
Iratkozz fel a 444 napindító hírlevelére, és minden reggel elküldjük az előválasztási viták legjobb pillanatait, és minden más fontos hírt, amit reggel tudnod kell: https://www.444.hu/reggel4
Képbe hoznád magadat az aktuális napi vitákról? Olvasd el rövid összefoglalóinkat! https://www.444.hu/partizan
RADÓ PÉTER: AZ OKTATÁS MORÁLIS ALAPJAIT HELYRE KELL ÁLLÍTANI, EZ SÚLYOS ETIKAI KÉRDÉS
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.09.16.
Radó Péter oktatáskutató szerint abban, hogy sorra nyílnak az alapítványi- és magániskolák egyszerűen kereslet és kínálat találkozik egymással. Vannak emberek, akik jó iskolát szeretnének csinálni, és vannak emberek, akik pedig menekülnének a rossz iskolákból. Ezért ez nem megoldás a közoktatás meglévő problémájára, hanem elmenekülés a probléma elől. Magyarországon egyébként a rendszerváltás óta létezik ez az oktatási forma, és egyre népszerűbb. Még akkor is, ha egyre borsosabb a szülői hozzájárulás, a havi összege 100-120 ezer forint körül mozog. A miértről Radó Pétert kérdeztük.
– A társadalom válasza a magyar közoktatás jelenlegi állapotára, hogy a borsos szülői hozzájárulás ellenére, sorra nyílnak az új alapítványi és magániskolák?
– Nincs a társadalomnak válasza erre. Az alapítványi- és magániskolák azért nyílnak sorra, mert az oktatás szereplői közül azok, akik a döbbenetes kötöttség miatt nem tudják kiteljesíteni saját ideáljaikat az állami vagy az egyházi rendszeren belül, érzékelik, hogy van egy jelentős, fizetőképes középosztálybeli szülői igény arra, hogy kimenekítsék a gyerekeiket, és megteremtsék ennek a csatornáit. A kormány ezekhez nem nyúl, nem bántja őket, ennek megvan a tere. Itt egyszerűen kereslet és kínálat találkozik egymással, vannak emberek, akik jó iskolát szeretnének csinálni, és vannak emberek, akik meg menekülnének a rossz iskolákból...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.09.16.
– A társadalom válasza a magyar közoktatás jelenlegi állapotára, hogy a borsos szülői hozzájárulás ellenére, sorra nyílnak az új alapítványi és magániskolák?
– Nincs a társadalomnak válasza erre. Az alapítványi- és magániskolák azért nyílnak sorra, mert az oktatás szereplői közül azok, akik a döbbenetes kötöttség miatt nem tudják kiteljesíteni saját ideáljaikat az állami vagy az egyházi rendszeren belül, érzékelik, hogy van egy jelentős, fizetőképes középosztálybeli szülői igény arra, hogy kimenekítsék a gyerekeiket, és megteremtsék ennek a csatornáit. A kormány ezekhez nem nyúl, nem bántja őket, ennek megvan a tere. Itt egyszerűen kereslet és kínálat találkozik egymással, vannak emberek, akik jó iskolát szeretnének csinálni, és vannak emberek, akik meg menekülnének a rossz iskolákból...
SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁG MÁR NEM DEMOKRÁCIA – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZABADSÁG
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.16.
Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese szerint az Európai Bizottságnak nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre. Lapszemle.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.16.
Reuters
A hírügynökség azt emeli ki von der Leyen tegnapi beszédéből, amely az unió helyzetét vette végig az Európai Parlamentben, hogy az EU nem kíván engedni a magyar és a lengyel vezetéssel zajló küzdelmekben, mert a demokrácia forog kockán. A Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy újabb jogi akciók következnek és pénzeket tartanak vissza, mert a veszélyben lévő értékeket az alapszerződések tartalmazzák, azt pedig minden tag aláírta a belépéskor. Brüsszel pedig el van szánva, hogy megvédje ezeket az elveket.
Szólt arról, hogy Magyarországnak többet kell tennie a korrupció ellen. Ezeknek a szándékoknak tükröződniük kell a gazdasági segélyalap felhasználására kidolgozott nemzeti tervben is, különben a közösség nem adja meg rá az engedélyt. Úgy fogalmazott, hogy mindent elkövetnek a közösségi költségvetés védelmében. Ennek érdekében az új jogállami mechanizmus alapján már a következő hetekben elküldik a figyelmeztető leveleket az érintett kormányoknak.
Kitért arra, hogy a párbeszéd nem lehet öncél, eredményeket kell hoznia. Ezért az unió a tárgyalások mellett határozott lépéseket is kíván tenni, ezt bizonyítja, hogy pénzbüntetést kezdeményezett Lengyelország ellen, miután az nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és a nem oszlatja fel a sokat vitatott Fegyelmi Kamarát.
Egyébként két napja járt le a határidő, amit a Bizottság szabott, miután egyes lengyel tartományok
LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Ám egyik sem reagált arra, hogy kénytelen lesz uniós támogatásokról lemondani, ha nem visszakozik.
Deutschlandfunk
Katarina Barley megismételte, hogy szerinte Magyarország már nem demokrácia. Az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese a lengyeleknél is hatalmas demokrácia deficitet lát, csak mint mondta, ezt sokan még nem ismerték fel. Pedig az európaiság alapja múlik rajta. Ám ha az a fundamentum leomlik, akkor az EU tartópillérei kerülnek veszélybe.
A politikus úgy véli, hogy a Bizottságnak az elmúlt években nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre, illetve Varsóra, mert akkor nem alakultak volna ki a mostani állapotok. Ehelyett Brüsszel azt szajkózta, hogy tárgyalni kell, hidat kell építeni. De pont Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy ez a politika az égvilágon semmi pozitív eredményt nem hozott. A demokrácia helyzete drámai. Pedig az EU-nak lennének eszközei, ám azokkal csak igen-igen ritkán és akkor is rendkívül visszafogottan él.
Yahoo/AP
Kaczynski szerint Lengyelország az EU tagja kíván maradni, tehát nincs napirenden a Polexit, de Varsó ragaszkodik a szuverenitásához. Az ország erős embere azután szólalt meg, hogy nagy felzúdulást váltott ki a PiS több magas rangú képviselőjének nyilatkozata, miszerint ha elfajul a vita Brüsszellel, akkor drasztikus lépéseket is fontolóra kell venni, és ez a bírálók szerint magán foglalja a kiválást is.
A PiS vezetője szerint azonban itt csupán ellenséges propagandáról van szó, amit már sokszor bevetettek. Ugyanakkor azt állította, hogy a jogállam kizárólag a tagok felelősségébe tartozik, és nem lehet ok olyasfajta beavatkozásra, mint ami jelenleg is zajlik. Szerinte az EU egyes kormányokat nem egyformán kezel, márpedig ez ellenkezik a szövetség elveivel.
Guardian
A jövő vasárnapi német választásoktól Európa sorsa is függ – írja Timothy Garton Ash. Megállapítja, hogy az új koalíciónak, amely alighanem három párti lesz, bizonyítania kell, hogy a demokrácia képes választ találni a legfőbb kihívásokra. A neves történész-politológus nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint demokratikus hiányosságokkal küszködik az unió. Merthogy a rendszer rettenetesen bonyolult: az összes fontos kérdések eldöntéséhez meg kell szerezni a 26 tagállam jóváhagyását, és akkor még ott van Magyarország, valamint az Európai Parlament. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Az a csoda ezek után, hogy a szervezet egyáltalán képes mozdulni.
Viszont az a tapasztalat, hogy a válságok lendíthetnek a dolgokon. Az új német vezetés ugyanakkor várhatóan kompromisszumokra épül majd, ily módon azonban várhatóan nem tud egyértelmű impulzust küldeni Brüsszelnek. Emellett a franciáknál még meglepetést is hozhat a jövő évi elnökválasztás, mert Le Pen ügyesen meglovagolja a félelmeket a bevándorlás, az iszlám, a terrorizmus és a bűnözés kapcsán. És egy jó időben elkövetett merénylet nyomán akármi megtörténhet a politikában.
Viszont ha a demokrácia nem teljesíti az ígéreteit, akkor a fiatal európaiak más modellt keresnek maguknak.
Die Zeit
Az Európai Parlament hiába várta, hogy von der Leyen most majd nyíltan megbírál egy-két országot, a tegnap beszédben elő sem került Magyarország vagy Lengyelország neve – hangsúlyozza a kommentár. Pedig aa politikus kkor meglehetősen egyértelmű volt, amikor a jogállamiság elvével foglalkozott. Csak éppen nem említette sem Budapestet, sem Varsót.
De minek ez az óvatosság, ha komolyan gondolja, amit kifejtett? Hiszen világos, kire gondol, amikor európai értékekről beszél. Egyébként egy hét múlva eljön az igazság pillanata, mert a lengyel Alkotmánybíróság akkor mondja ki, hogy az uniós jog netán másodrendű a nemzeti szabályozáshoz képest, ez pedig azt jelentené, hogy az ország kijelentkezik az értékközösségből. Egyben bizonyítaná, hogy kudarcot hozott az eddigi tárgyalásos stratégia.
A Bizottság ezzel együtt eljutott odáig, hogy pénzbüntetést kezdeményezett a lengyel kormány ellen a jogsértő igazságügyi reform miatt. de az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a testület mulasztásos vétséget követett el, és kevesli a kilátásba helyezett szankciót.
Süddeutsche Zeitung
A szép szavak nem segítenek – mutat rá a legnagyobb német lap kommentárja von der Leyen beszédét elemezve, ám egyúttal azt is kiemeli, hogy a Bizottság elnöke mondhat, amit akar, pl. a jogállam védelméről a magyar és a lengyel populistákkal szemben, a lényeges döntéseket az állam- és kormányfők hozzák meg. Épp ezért az emberek Európa jövője érdekében inkább azt lesik, ki győz a német választáson, illetve hogy ki lesz 2022 áprilisa után a francia elnök.
Viszont az EU végrehajtó testületének vezetője valószínűleg a jövőben is rá lesz utalva a német-francia
tengelyre, amely a saját érdekeit követi az egész európai terv kapcsán. Hívják a két vezetőt a jövőben, mondjuk, Scholznak, illetve Macronnak.
Guardian
Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy a Bizottság éberen figyeli, milyen eredményre jut Magyarországon a Pegasus kémszoftver használata ügyében indult vizsgálat, mert az bűncselekmény, ha jogellenesen ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatnak le. Reynders szerint az uniónak sürgősen meg kell szigorítania a terület szabályozását, és bíróság elé kell állítani mindazokat, akik közreműködtek a törvénytelen akciókban.
Úgy fogalmazott, hogy az EU teljes mértékben elítéli az érintett nemzetbiztonsági szolgálatok eljárását, mármint hogy az okos telefonokra telepített programmal kémleltek ki politikai ellenfeleiket. Mint mondta, minden ilyen gyanús ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni. Természetesen ez a tagállamok dolga, de ő maga bízik abban, hogy a hatóságok eleget tesznek ennek a kötelességüknek és így helyreállítják a bizalmat.
A holland liberális EP-képviselő, Sophie In’5 Veld azt mondta az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában, hogy a testület külön is fel kívánja deríteni a történteket. Mert nem szabad megengedni, hogy sajtómunkások politikusok és civil aktivisták ne tudjanak normálisan dolgozni egyre tekintélyelvűbb kormányuk miatt. A francia zöldek nevében Delbos-Corfield bejelentette, hogy a magyar fél idáig nem reagált a Pegasussal összefüggő leleplezésekre. Ő egyébként a hivatalosan felkért jelentéstevő Strasbourgban a magyar jogállamiság ügyeiben.
Le Figaro
A francia konzervatív lap szó szerint lehozza, amit a pápa Magyarországról mondott a repülőgép fedélzetén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón, amikor hazafelé tartott Pozsonyból. Eszerint gyakorlatilag Áder Jánossal tárgyalt Budapesten a Szépművészeti Múzeumban lezajlott találkozón, és nagyon kedvesnek tartja az államfő részéről, hogy időt szakított a programra. Szinte kizárólag csak a magyar politikus beszélt, Orbán Viktor és Semjén Zsolt csupán egy-két adatot pontosított. A légkör kellemesnek bizonyult.
Első témaként a környezetvédelmet vették sorra és az egyházfő úgy fogalmazott: Le a kalappal a magyar hozzáállás előtt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a megbeszélés során, hogy egyre öregednek a társadalmak. Áder ekkor közbevetette, hogy Magyarországon törvénnyel igyekeznek segíteni a házasságkötést és a gyermekvállalást.
A migráció nem került szóba. Viszont az jó, hogy a magyaroknál és a szlovákoknál is sok a fiatal. De nagy feladat, hogy állást találjanak számukra. Mert ha nincs munkájuk, akkor elmennek külföldre. Amúgy egész idő alatt az államfő szólt a magyar fél nevében.
Washington Post/Bloomberg
A kommentár úgy értékeli: a Szentatya üzent Orbán Viktornak, a kereszténység önjelölt védelmezőjének, aki nem arról ismert, hogy különösebben körmönfont lenne. Az eltelt 11 évben az országot személyes hitbizományává tette, miközben a kereszténység, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a családi értékek gúnyáját öltötte magára. Egyben azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat, főként a muzulmánokat.
A populizmus odahaza bejött neki, az EU nagy részéről viszont visszapattant vele. Az eredmény lassú állóháború lett a sokszínűség és a populizmus között, ám egyik fél sem képes egyértelmű győzelmet aratni benne. Az unió egyetlen tagját sem zárhatja ki, csak nyomást tud gyakorolni. Ám az visszaüthet. Orbán és lengyel barátai élvezik úgy beállítani Brüsszelt, mint a legújabb ellenséges birodalom, amely elnyomja Kelet-Európa bennszülött fiait és lányait. Az állítás teljesen képtelen, de erősíti hazai bázisukat.
Viszont Budapestnek és Varsónak nagy szüksége van a pénzre, valamint az egységes piacra. A kilépés nem jön szóba, mert a közvélemény jó része pártolja a tagságot. Ugyanakkor egyre többen belefáradnak abba, hogy kormányuk páriának számít. Ők lehetnek az unió legfőbb reményei, hogy Orbán csomagolni kényszerül a tavaszi választás után.
Ferenc – a magyar vezetővel ellentétben – a toleranciát hirdeti a zsidókkal, muzulmánokkal és másokkal szemben is, ugyanakkor segíteni kíván a menekülteknek. Ezért elment Budapestre, de világosság tette a véleményét, amikor a zsidó közösség vezetői előtt az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetett. Mindenkinek azonnal Soros ugrott be. Ám az egész látogatás során nem hagyott kétséget afelől, hogy a híveknek melyik oldalra kell állniuk a nyílt és zárt társadalmak küzdelmében. Majd négy napra elment Szlovákiába, amelynek egy haladó, fiatalos nő az elnöke, aki megverte a populizmus a szavazóurnánál. Kell-e még ennél is egyértelműbb üzenet?
Mindazonáltal nem valószínű, hogy Orbán különösebben odafigyelne, de ezek után sok magyar elgondolkodhat azon, akar-e olyasvalakit miniszterelnöknek, aki a 13. századról vesz példát, amint arról a pápának átadott ajándék tanúskodik.
Neue Zürcher Zeitung
A konzervatív korszellemmel szemben foglalt állást a pápa, aki szlovákiai látogatása záró eseményén arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az egyház mozdulatlanságba dermed, akkor beteg lesz. A budapesti és pozsonyi látogatást nem övezte ünnepi hangulat, de hát az egyház liberális irányvonala nem túl népszerű a két klérus körében, az pedig sokaknak nem tetszik a hívők soraiban, hogy tabutémákhoz nyúl.
Ezzel együtt a megújulásra szólított fel a sastini zarándokhelyen. A konzervatív felfogás bírálata megjelent az egész út során. Az ő katolicizmusa megengedi a liberális megközelítést a migráció vagy akár a melegség kapcsán is. A szlovákoknál ehhez csak Caputová elnök asszonyban talált partnerre, a papság egészen másként gondolkodik. Azon felül vidéken jelen van a reakciós politikai katolicizmus, sőt, egyre befolyásosabb.
Ugyanakkor Magyarországnál csupán az emberek 40 %-a vallja magát katolikusnak, a szlovákoknál kétharmad. Viszont a magyar klérus többsége is jobboldali, az elmúlt időszakban viszont neves püspökök szembehelyezkedtek Orbán migrációs politikájával. A pápa hosszú vonakodás után találkozott a politikussal és mindketten kódolt üzenetet küldtek a másiknak.
FAZ
Ünnepi a hangulat a budapesti tőzsdén, mert hasítanak a részvények. A gazdaság visszatér a járvány előtti növekedési pályára, noha a pénzpolitika szigorításokat alkalmaz. A gazdasági barométer egyre javuló időt jelez, és bár még beüthet a 4. hullám, közgazdászok egész évre jó 7 %-os fejlődést jósolnak. A motort a fogyasztás és a beruházások jelentik, de erősödik a kivitel is. Viszont a megugró kereslet folytán nő az import is.
Ugyanakkor nem túl kedvező a kilátások szempontjából az EU-val zajló jogállami vita. Nem kizárt, hogy Brüsszel akár meg is von pénzeket az Orbán-kormánytól. A Commerzbank egyik szakértője szerint viszont nem valószínű, hogy a választás előtt jönne bármiféle szankció. Bár még meg kell várni, hogy milyen eredményt hoz az Európai Parlament kezdeményezése, mármint hogy a Bizottság ne habozzon közbelépni.
Der Standard
A CEU új rektor asszonya úgy nyilatkozott, hogy még nem dőlt el, mi lesz az egyetem budapesti részlegével, de az biztos, hogy Bécs végleges otthon számukra, miután Magyarországról távozni kényszerültek. Nem úgy veszik, hogy most csupán száműzetésben vannak. Shalini Randeria 66 éves, Amerikában született, de családi gyökerei folytán Indiában nőtt fel. Legutóbb az osztrák fővárosban az Embertudományi Intézetet vezette.
Azt mondja számára a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy egy uniós ország elűzzön a liberális egyetemet, de hát most még ez is megtörtént. Így a magyar fővárosban már nem oktathatnak, viszont folytathatják a kutatásokat. Azon kívül több intézmény is ott működik, ideértve a közelmúltban alapított Demokrácia Intézetet.
Az iskola azt tartja fő feladatának, hogy a diákokból felelősségteljes polgárokat neveljen, akik kritikus szemmel nézik a társadalmat. A hallgatók 82 %-a ösztöndíjat kap, egyébként több mint felük nem európai. A legtöbben a Föld déli részéről jönnek.
A hírügynökség azt emeli ki von der Leyen tegnapi beszédéből, amely az unió helyzetét vette végig az Európai Parlamentben, hogy az EU nem kíván engedni a magyar és a lengyel vezetéssel zajló küzdelmekben, mert a demokrácia forog kockán. A Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy újabb jogi akciók következnek és pénzeket tartanak vissza, mert a veszélyben lévő értékeket az alapszerződések tartalmazzák, azt pedig minden tag aláírta a belépéskor. Brüsszel pedig el van szánva, hogy megvédje ezeket az elveket.
Szólt arról, hogy Magyarországnak többet kell tennie a korrupció ellen. Ezeknek a szándékoknak tükröződniük kell a gazdasági segélyalap felhasználására kidolgozott nemzeti tervben is, különben a közösség nem adja meg rá az engedélyt. Úgy fogalmazott, hogy mindent elkövetnek a közösségi költségvetés védelmében. Ennek érdekében az új jogállami mechanizmus alapján már a következő hetekben elküldik a figyelmeztető leveleket az érintett kormányoknak.
Kitért arra, hogy a párbeszéd nem lehet öncél, eredményeket kell hoznia. Ezért az unió a tárgyalások mellett határozott lépéseket is kíván tenni, ezt bizonyítja, hogy pénzbüntetést kezdeményezett Lengyelország ellen, miután az nem hajlandó eleget tenni az Európai Bíróság határozatának és a nem oszlatja fel a sokat vitatott Fegyelmi Kamarát.
Egyébként két napja járt le a határidő, amit a Bizottság szabott, miután egyes lengyel tartományok
LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Ám egyik sem reagált arra, hogy kénytelen lesz uniós támogatásokról lemondani, ha nem visszakozik.
Deutschlandfunk
Katarina Barley megismételte, hogy szerinte Magyarország már nem demokrácia. Az EP német szociáldemokrata elnökhelyettese a lengyeleknél is hatalmas demokrácia deficitet lát, csak mint mondta, ezt sokan még nem ismerték fel. Pedig az európaiság alapja múlik rajta. Ám ha az a fundamentum leomlik, akkor az EU tartópillérei kerülnek veszélybe.
A politikus úgy véli, hogy a Bizottságnak az elmúlt években nagyobb nyomást kellett volna kifejtenie Budapestre, illetve Varsóra, mert akkor nem alakultak volna ki a mostani állapotok. Ehelyett Brüsszel azt szajkózta, hogy tárgyalni kell, hidat kell építeni. De pont Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy ez a politika az égvilágon semmi pozitív eredményt nem hozott. A demokrácia helyzete drámai. Pedig az EU-nak lennének eszközei, ám azokkal csak igen-igen ritkán és akkor is rendkívül visszafogottan él.
Yahoo/AP
Kaczynski szerint Lengyelország az EU tagja kíván maradni, tehát nincs napirenden a Polexit, de Varsó ragaszkodik a szuverenitásához. Az ország erős embere azután szólalt meg, hogy nagy felzúdulást váltott ki a PiS több magas rangú képviselőjének nyilatkozata, miszerint ha elfajul a vita Brüsszellel, akkor drasztikus lépéseket is fontolóra kell venni, és ez a bírálók szerint magán foglalja a kiválást is.
A PiS vezetője szerint azonban itt csupán ellenséges propagandáról van szó, amit már sokszor bevetettek. Ugyanakkor azt állította, hogy a jogállam kizárólag a tagok felelősségébe tartozik, és nem lehet ok olyasfajta beavatkozásra, mint ami jelenleg is zajlik. Szerinte az EU egyes kormányokat nem egyformán kezel, márpedig ez ellenkezik a szövetség elveivel.
Guardian
A jövő vasárnapi német választásoktól Európa sorsa is függ – írja Timothy Garton Ash. Megállapítja, hogy az új koalíciónak, amely alighanem három párti lesz, bizonyítania kell, hogy a demokrácia képes választ találni a legfőbb kihívásokra. A neves történész-politológus nem ért egyet azokkal a véleményekkel, miszerint demokratikus hiányosságokkal küszködik az unió. Merthogy a rendszer rettenetesen bonyolult: az összes fontos kérdések eldöntéséhez meg kell szerezni a 26 tagállam jóváhagyását, és akkor még ott van Magyarország, valamint az Európai Parlament. Ezért folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Az a csoda ezek után, hogy a szervezet egyáltalán képes mozdulni.
Viszont az a tapasztalat, hogy a válságok lendíthetnek a dolgokon. Az új német vezetés ugyanakkor várhatóan kompromisszumokra épül majd, ily módon azonban várhatóan nem tud egyértelmű impulzust küldeni Brüsszelnek. Emellett a franciáknál még meglepetést is hozhat a jövő évi elnökválasztás, mert Le Pen ügyesen meglovagolja a félelmeket a bevándorlás, az iszlám, a terrorizmus és a bűnözés kapcsán. És egy jó időben elkövetett merénylet nyomán akármi megtörténhet a politikában.
Viszont ha a demokrácia nem teljesíti az ígéreteit, akkor a fiatal európaiak más modellt keresnek maguknak.
Die Zeit
Az Európai Parlament hiába várta, hogy von der Leyen most majd nyíltan megbírál egy-két országot, a tegnap beszédben elő sem került Magyarország vagy Lengyelország neve – hangsúlyozza a kommentár. Pedig aa politikus kkor meglehetősen egyértelmű volt, amikor a jogállamiság elvével foglalkozott. Csak éppen nem említette sem Budapestet, sem Varsót.
De minek ez az óvatosság, ha komolyan gondolja, amit kifejtett? Hiszen világos, kire gondol, amikor európai értékekről beszél. Egyébként egy hét múlva eljön az igazság pillanata, mert a lengyel Alkotmánybíróság akkor mondja ki, hogy az uniós jog netán másodrendű a nemzeti szabályozáshoz képest, ez pedig azt jelentené, hogy az ország kijelentkezik az értékközösségből. Egyben bizonyítaná, hogy kudarcot hozott az eddigi tárgyalásos stratégia.
A Bizottság ezzel együtt eljutott odáig, hogy pénzbüntetést kezdeményezett a lengyel kormány ellen a jogsértő igazságügyi reform miatt. de az Európai Parlament továbbra is úgy véli, hogy a testület mulasztásos vétséget követett el, és kevesli a kilátásba helyezett szankciót.
Süddeutsche Zeitung
A szép szavak nem segítenek – mutat rá a legnagyobb német lap kommentárja von der Leyen beszédét elemezve, ám egyúttal azt is kiemeli, hogy a Bizottság elnöke mondhat, amit akar, pl. a jogállam védelméről a magyar és a lengyel populistákkal szemben, a lényeges döntéseket az állam- és kormányfők hozzák meg. Épp ezért az emberek Európa jövője érdekében inkább azt lesik, ki győz a német választáson, illetve hogy ki lesz 2022 áprilisa után a francia elnök.
Viszont az EU végrehajtó testületének vezetője valószínűleg a jövőben is rá lesz utalva a német-francia
tengelyre, amely a saját érdekeit követi az egész európai terv kapcsán. Hívják a két vezetőt a jövőben, mondjuk, Scholznak, illetve Macronnak.
Guardian
Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy a Bizottság éberen figyeli, milyen eredményre jut Magyarországon a Pegasus kémszoftver használata ügyében indult vizsgálat, mert az bűncselekmény, ha jogellenesen ellenzéki politikusokat, újságírókat hallgatnak le. Reynders szerint az uniónak sürgősen meg kell szigorítania a terület szabályozását, és bíróság elé kell állítani mindazokat, akik közreműködtek a törvénytelen akciókban.
Úgy fogalmazott, hogy az EU teljes mértékben elítéli az érintett nemzetbiztonsági szolgálatok eljárását, mármint hogy az okos telefonokra telepített programmal kémleltek ki politikai ellenfeleiket. Mint mondta, minden ilyen gyanús ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a felelősöket meg kell büntetni. Természetesen ez a tagállamok dolga, de ő maga bízik abban, hogy a hatóságok eleget tesznek ennek a kötelességüknek és így helyreállítják a bizalmat.
A holland liberális EP-képviselő, Sophie In’5 Veld azt mondta az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottságában, hogy a testület külön is fel kívánja deríteni a történteket. Mert nem szabad megengedni, hogy sajtómunkások politikusok és civil aktivisták ne tudjanak normálisan dolgozni egyre tekintélyelvűbb kormányuk miatt. A francia zöldek nevében Delbos-Corfield bejelentette, hogy a magyar fél idáig nem reagált a Pegasussal összefüggő leleplezésekre. Ő egyébként a hivatalosan felkért jelentéstevő Strasbourgban a magyar jogállamiság ügyeiben.
Le Figaro
A francia konzervatív lap szó szerint lehozza, amit a pápa Magyarországról mondott a repülőgép fedélzetén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón, amikor hazafelé tartott Pozsonyból. Eszerint gyakorlatilag Áder Jánossal tárgyalt Budapesten a Szépművészeti Múzeumban lezajlott találkozón, és nagyon kedvesnek tartja az államfő részéről, hogy időt szakított a programra. Szinte kizárólag csak a magyar politikus beszélt, Orbán Viktor és Semjén Zsolt csupán egy-két adatot pontosított. A légkör kellemesnek bizonyult.
Első témaként a környezetvédelmet vették sorra és az egyházfő úgy fogalmazott: Le a kalappal a magyar hozzáállás előtt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra a megbeszélés során, hogy egyre öregednek a társadalmak. Áder ekkor közbevetette, hogy Magyarországon törvénnyel igyekeznek segíteni a házasságkötést és a gyermekvállalást.
A migráció nem került szóba. Viszont az jó, hogy a magyaroknál és a szlovákoknál is sok a fiatal. De nagy feladat, hogy állást találjanak számukra. Mert ha nincs munkájuk, akkor elmennek külföldre. Amúgy egész idő alatt az államfő szólt a magyar fél nevében.
Washington Post/Bloomberg
A kommentár úgy értékeli: a Szentatya üzent Orbán Viktornak, a kereszténység önjelölt védelmezőjének, aki nem arról ismert, hogy különösebben körmönfont lenne. Az eltelt 11 évben az országot személyes hitbizományává tette, miközben a kereszténység, a konzervativizmus, a nacionalizmus és a családi értékek gúnyáját öltötte magára. Egyben azt ígéri, hogy távol tartja a migránsokat, főként a muzulmánokat.
A populizmus odahaza bejött neki, az EU nagy részéről viszont visszapattant vele. Az eredmény lassú állóháború lett a sokszínűség és a populizmus között, ám egyik fél sem képes egyértelmű győzelmet aratni benne. Az unió egyetlen tagját sem zárhatja ki, csak nyomást tud gyakorolni. Ám az visszaüthet. Orbán és lengyel barátai élvezik úgy beállítani Brüsszelt, mint a legújabb ellenséges birodalom, amely elnyomja Kelet-Európa bennszülött fiait és lányait. Az állítás teljesen képtelen, de erősíti hazai bázisukat.
Viszont Budapestnek és Varsónak nagy szüksége van a pénzre, valamint az egységes piacra. A kilépés nem jön szóba, mert a közvélemény jó része pártolja a tagságot. Ugyanakkor egyre többen belefáradnak abba, hogy kormányuk páriának számít. Ők lehetnek az unió legfőbb reményei, hogy Orbán csomagolni kényszerül a tavaszi választás után.
Ferenc – a magyar vezetővel ellentétben – a toleranciát hirdeti a zsidókkal, muzulmánokkal és másokkal szemben is, ugyanakkor segíteni kíván a menekülteknek. Ezért elment Budapestre, de világosság tette a véleményét, amikor a zsidó közösség vezetői előtt az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetett. Mindenkinek azonnal Soros ugrott be. Ám az egész látogatás során nem hagyott kétséget afelől, hogy a híveknek melyik oldalra kell állniuk a nyílt és zárt társadalmak küzdelmében. Majd négy napra elment Szlovákiába, amelynek egy haladó, fiatalos nő az elnöke, aki megverte a populizmus a szavazóurnánál. Kell-e még ennél is egyértelműbb üzenet?
Mindazonáltal nem valószínű, hogy Orbán különösebben odafigyelne, de ezek után sok magyar elgondolkodhat azon, akar-e olyasvalakit miniszterelnöknek, aki a 13. századról vesz példát, amint arról a pápának átadott ajándék tanúskodik.
Neue Zürcher Zeitung
A konzervatív korszellemmel szemben foglalt állást a pápa, aki szlovákiai látogatása záró eseményén arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az egyház mozdulatlanságba dermed, akkor beteg lesz. A budapesti és pozsonyi látogatást nem övezte ünnepi hangulat, de hát az egyház liberális irányvonala nem túl népszerű a két klérus körében, az pedig sokaknak nem tetszik a hívők soraiban, hogy tabutémákhoz nyúl.
Ezzel együtt a megújulásra szólított fel a sastini zarándokhelyen. A konzervatív felfogás bírálata megjelent az egész út során. Az ő katolicizmusa megengedi a liberális megközelítést a migráció vagy akár a melegség kapcsán is. A szlovákoknál ehhez csak Caputová elnök asszonyban talált partnerre, a papság egészen másként gondolkodik. Azon felül vidéken jelen van a reakciós politikai katolicizmus, sőt, egyre befolyásosabb.
Ugyanakkor Magyarországnál csupán az emberek 40 %-a vallja magát katolikusnak, a szlovákoknál kétharmad. Viszont a magyar klérus többsége is jobboldali, az elmúlt időszakban viszont neves püspökök szembehelyezkedtek Orbán migrációs politikájával. A pápa hosszú vonakodás után találkozott a politikussal és mindketten kódolt üzenetet küldtek a másiknak.
FAZ
Ünnepi a hangulat a budapesti tőzsdén, mert hasítanak a részvények. A gazdaság visszatér a járvány előtti növekedési pályára, noha a pénzpolitika szigorításokat alkalmaz. A gazdasági barométer egyre javuló időt jelez, és bár még beüthet a 4. hullám, közgazdászok egész évre jó 7 %-os fejlődést jósolnak. A motort a fogyasztás és a beruházások jelentik, de erősödik a kivitel is. Viszont a megugró kereslet folytán nő az import is.
Ugyanakkor nem túl kedvező a kilátások szempontjából az EU-val zajló jogállami vita. Nem kizárt, hogy Brüsszel akár meg is von pénzeket az Orbán-kormánytól. A Commerzbank egyik szakértője szerint viszont nem valószínű, hogy a választás előtt jönne bármiféle szankció. Bár még meg kell várni, hogy milyen eredményt hoz az Európai Parlament kezdeményezése, mármint hogy a Bizottság ne habozzon közbelépni.
Der Standard
A CEU új rektor asszonya úgy nyilatkozott, hogy még nem dőlt el, mi lesz az egyetem budapesti részlegével, de az biztos, hogy Bécs végleges otthon számukra, miután Magyarországról távozni kényszerültek. Nem úgy veszik, hogy most csupán száműzetésben vannak. Shalini Randeria 66 éves, Amerikában született, de családi gyökerei folytán Indiában nőtt fel. Legutóbb az osztrák fővárosban az Embertudományi Intézetet vezette.
Azt mondja számára a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy egy uniós ország elűzzön a liberális egyetemet, de hát most még ez is megtörtént. Így a magyar fővárosban már nem oktathatnak, viszont folytathatják a kutatásokat. Azon kívül több intézmény is ott működik, ideértve a közelmúltban alapított Demokrácia Intézetet.
Az iskola azt tartja fő feladatának, hogy a diákokból felelősségteljes polgárokat neveljen, akik kritikus szemmel nézik a társadalmat. A hallgatók 82 %-a ösztöndíjat kap, egyébként több mint felük nem európai. A legtöbben a Föld déli részéről jönnek.
HUNNIÁBAN VALAMI KÉSZÜL
REZEDA VILÁGA BLOG
Néhány hete élete fő művének nevezte – amire emlékezni és büszkének lenni lehet – Kocsis Máté, az alanyi költő (mint rémlik a napokból) a pedofil, más néven homofób, harmadik leütésként aljadék törvényt. Egyrészt szíve joga ez a szerencsétlennek, másrészt pedig Szájernek is az volt az Alaptörvény. Aztán meg fölsértette a kezét a belga ereszcsatorna, mert az ottani bádogosok nem számoltak azzal, hogy magyar fideszesek használják menekülésre, és nem sorjázták le rendesen az élit. Semmi sem tökéletes. A jelek szerint a homofób törvény sem az, így ez a Kocsis lelkesen bejelentette, hogy még toldozni meg foldozni akarja, bíbelődne vele még a választások előtt kicsit.
Ugyanakkor Gulyás Gergely pedig ugyanezt tagadta. Igaz, abban a kontextusban, változtatnak-e rajta azért, mert a kultúrnépeknek böki a szemét, és emiatt kies hazánkat morális sivatagnak tartják, és még pénzt sem adnak neki. Ez nem biztos, csak valószínű, mindenesetre a kollégisták előre menekülvén kedden bespejzoltak ezerháromszáz milliárdot, amit az uniós pénzzel szemben vissza kell fizetni, igaz, lehet, már nem nekik. Addig viszont ellopják, így ez az egész hitelfelvétel tiszta haszon. Kint, a sarkon ezt úgy mondják, más farkával verik a csalánt, de ehhez nekik óriási tehetségük van, lévén, felelősséget soha, semmiért nem vállalnak.
Hogy visszatérjünk Kocsishoz, elég Szájer eresztől bántott kezére néznünk, de még ez sem döbbenti rá, hogy az élete és a mások életét szabályozni óhajtó laptopra hányt műalkotása nem harmonizál egymással. Mi több, szöges ellentétben áll egyik a másikával. Szájer és a pátoszos, műmájer, istenes, hazás, anyás meg apás alaptörvény maga antagónia, igaz, a fiúknak kukijuk van, a lányoknak puncijuk kitétel később került bele, amikor végleg megőrültek. Az alaptörvény alapérdeme viszont a menekülő emberé, de azt is orrba-szájba módosítgatják különféle érdekek mentén, s most, hogy Kocsis szerint a homofób törvényre is ez vár, fölsejlik valami még nagyobb ganyéság...
Szerző: Rezeda
2021.09.16.
Ugyanakkor Gulyás Gergely pedig ugyanezt tagadta. Igaz, abban a kontextusban, változtatnak-e rajta azért, mert a kultúrnépeknek böki a szemét, és emiatt kies hazánkat morális sivatagnak tartják, és még pénzt sem adnak neki. Ez nem biztos, csak valószínű, mindenesetre a kollégisták előre menekülvén kedden bespejzoltak ezerháromszáz milliárdot, amit az uniós pénzzel szemben vissza kell fizetni, igaz, lehet, már nem nekik. Addig viszont ellopják, így ez az egész hitelfelvétel tiszta haszon. Kint, a sarkon ezt úgy mondják, más farkával verik a csalánt, de ehhez nekik óriási tehetségük van, lévén, felelősséget soha, semmiért nem vállalnak.
Hogy visszatérjünk Kocsishoz, elég Szájer eresztől bántott kezére néznünk, de még ez sem döbbenti rá, hogy az élete és a mások életét szabályozni óhajtó laptopra hányt műalkotása nem harmonizál egymással. Mi több, szöges ellentétben áll egyik a másikával. Szájer és a pátoszos, műmájer, istenes, hazás, anyás meg apás alaptörvény maga antagónia, igaz, a fiúknak kukijuk van, a lányoknak puncijuk kitétel később került bele, amikor végleg megőrültek. Az alaptörvény alapérdeme viszont a menekülő emberé, de azt is orrba-szájba módosítgatják különféle érdekek mentén, s most, hogy Kocsis szerint a homofób törvényre is ez vár, fölsejlik valami még nagyobb ganyéság...
JÖHET MÉG CSAVAR - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB HÍRE MA REGGEL
444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.16.
Jó reggelt! Szeles és zivatar-esélyes, de még meleg idő lesz.
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.16.
4 legfontosabb hírünk most
„A ROMA SZAVAZAT ANNYIT ÉRJEN, MINT BÁRKI MÁSNAK A SZAVAZATJA”
MÉRCE
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2021.09.16.
Múlt vasárnap délután egy nyíregyházi hotel termében mintegy 30 fős nézőközönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es és 2-es választókerületében az előválasztáson induló képviselőjelölteket. Néhány nappal azután, hogy a Partizán vitáin „összecsaptak”, a jelöltek most helyi romák és az 1Magyarország Kezdeményezés meghívására érkeztek, és egy asztalnál foglaltak helyet azokkal a roma szószólókkal, akik jegyzeteik felett várták türelmesen, hogy eléjük tárhassák azokat a kérdéseket, helyi és személyes ügyeket, amelyeket a korábban megrendezett lakossági fórumon sikerült összegyűjteni, és amelyekre politikai válaszokat vártak.
Egy nappal korábban több száz kilométerre innen, Szeged belvárosában is sor került egy ilyen fórumra, ahol egy sokkal zajosabb és élénkebb rendezvényen szegediek, hódmezővásárhelyiek és kistelekiek próbáltak közös nevezőre jutni abban, hogy melyek az őket sújtó legnagyobb problémák.
Tucatnyi hasonló találkozó jött létre az elmúlt hetekben a 2019-ben alakult 1Magyarország Kezdeményezés szervezésében, elsősorban kistelepüléseken és néhány nagyvárosban, Borsodban, Csongrádban és Szabolcsban, valamint Pest megyében. A mostani kezdeményezés előzményeként a két évvel ezelőtti önkormányzati választás kampányában csaknem 3000-en írták alá azokat a helyi nyilatkozatokat, amelyek a lokális problémák megoldását és alapvető demokratikus elvek rögzítését célozták, és amelyek mellé egy nagy közös 1Magyarország Nyilatkozat is született.
Az előválasztás alkalmából is efféle célt tűzött ki a mindössze 8-10 fős maggal és mintegy 30 aktivistával számoló csoport, hogy ebben az előválasztási folyamatban is láthatóvá váljanak a roma emberek, és elsősorban azok az ügyek, amelyek a vidéki települések lakóit érintik, különös tekintettel a szegénységben élőkre és hátrányos helyzetű csoportokra. A Mércén Rézműves Benjámin, a kezdeményezés egyik alapítója számolt be terveikről:..
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2021.09.16.
Egy nappal korábban több száz kilométerre innen, Szeged belvárosában is sor került egy ilyen fórumra, ahol egy sokkal zajosabb és élénkebb rendezvényen szegediek, hódmezővásárhelyiek és kistelekiek próbáltak közös nevezőre jutni abban, hogy melyek az őket sújtó legnagyobb problémák.
Tucatnyi hasonló találkozó jött létre az elmúlt hetekben a 2019-ben alakult 1Magyarország Kezdeményezés szervezésében, elsősorban kistelepüléseken és néhány nagyvárosban, Borsodban, Csongrádban és Szabolcsban, valamint Pest megyében. A mostani kezdeményezés előzményeként a két évvel ezelőtti önkormányzati választás kampányában csaknem 3000-en írták alá azokat a helyi nyilatkozatokat, amelyek a lokális problémák megoldását és alapvető demokratikus elvek rögzítését célozták, és amelyek mellé egy nagy közös 1Magyarország Nyilatkozat is született.
Az előválasztás alkalmából is efféle célt tűzött ki a mindössze 8-10 fős maggal és mintegy 30 aktivistával számoló csoport, hogy ebben az előválasztási folyamatban is láthatóvá váljanak a roma emberek, és elsősorban azok az ügyek, amelyek a vidéki települések lakóit érintik, különös tekintettel a szegénységben élőkre és hátrányos helyzetű csoportokra. A Mércén Rézműves Benjámin, a kezdeményezés egyik alapítója számolt be terveikről:..
2021. szeptember 15., szerda
RÁADÁS: LISZT FERENC NEMZETKÖZI ZONGORAVERSENY 2021 - 2. FORDULÓ - DÉLELŐTT
LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA
Szerző: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG ÉS LFZE
2021.09.15.
Nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyét a Filharmónia Magyarország 2021. szeptember 12–19. között rendezi Budapesten. Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb helyszínén a versenyzők rangos nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. Olyan külföldi világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Magyarországot pedig három kivételes művész, Balázs János, Farkas Gábor és Vásáry Tamás fogja képviselni. Liszt Ferenc munkásságának ikonikus művei alkotják a verseny repertoárjának gerincét, de átiratok is helyet kaptak a programban – többek között a 100 éve született Cziffra György Liszt-műre reflektáló kompozíciója. Újdonság, hogy az európai zenei kultúra stílusismeretéhez elengedhetetlenül szükséges Bach- és Haydn-művek is bekerültek az előválogató anyagába. A díjat nyert versenyzőknek a fellépési lehetőségek mellett pénzjutalom is jár, a fődíj 30 000 euró. További Információ: www.lisztcompetition.hu
Szerző: FILHARMÓNIA MAGYARORSZÁG ÉS LFZE
2021.09.15.
Nagy hagyományokkal rendelkező Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyét a Filharmónia Magyarország 2021. szeptember 12–19. között rendezi Budapesten. Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb helyszínén a versenyzők rangos nemzetközi zsűri előtt bizonyíthatják tehetségüket. Olyan külföldi világsztárokat köszönthetünk a zsűritagok között, mint Olga Kern (Oroszország), Wu Ying (Kína), Boaz Sharon (USA), Olli Mustonen (Finnország), Cyprien Katsaris (Franciaország), Magyarországot pedig három kivételes művész, Balázs János, Farkas Gábor és Vásáry Tamás fogja képviselni. Liszt Ferenc munkásságának ikonikus művei alkotják a verseny repertoárjának gerincét, de átiratok is helyet kaptak a programban – többek között a 100 éve született Cziffra György Liszt-műre reflektáló kompozíciója. Újdonság, hogy az európai zenei kultúra stílusismeretéhez elengedhetetlenül szükséges Bach- és Haydn-művek is bekerültek az előválogató anyagába. A díjat nyert versenyzőknek a fellépési lehetőségek mellett pénzjutalom is jár, a fődíj 30 000 euró. További Információ: www.lisztcompetition.hu
HEGYVIDÉK KÉPVISELŐJELÖLTJEINEK VITÁJA | BUDAPEST 3.SZ. OEVK | ELŐVÁLASZTÁS
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.14.
Az ellenzéki pártok idén ősszel előválasztást tartanak, hogy megtalálják azt a közös miniszterelnök-jelöltet és 106 egyéni képviselőjelöltet, akinek a legnagyobb esélye van jövőre a Fidesz leváltásra. A Partizán által szervezett országos vitasorozat Hegyvidéket magába foglaló állomásán a helyi képviselőjelöltek élő adásban mutatják be, hogy milyen megoldásaik lennének a térség legfontosabb problémáira, hogyan képzelik el magyar társadalom jövőjét, és milyen lenne szerintük Magyarország a Fidesz legyőzését követően. A vita résztvevői: - Hajnal Miklós (Momentum) - Dr. Komáromi Zoltán (DK) - Visi Piroska (ÚVNP) Három hét alatt 32 egyéni előválasztási körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését. Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted! https://www.elovalasztas22.hu/elovitak
Szerző: Partizán
2021.09.14.
Az ellenzéki pártok idén ősszel előválasztást tartanak, hogy megtalálják azt a közös miniszterelnök-jelöltet és 106 egyéni képviselőjelöltet, akinek a legnagyobb esélye van jövőre a Fidesz leváltásra. A Partizán által szervezett országos vitasorozat Hegyvidéket magába foglaló állomásán a helyi képviselőjelöltek élő adásban mutatják be, hogy milyen megoldásaik lennének a térség legfontosabb problémáira, hogyan képzelik el magyar társadalom jövőjét, és milyen lenne szerintük Magyarország a Fidesz legyőzését követően. A vita résztvevői: - Hajnal Miklós (Momentum) - Dr. Komáromi Zoltán (DK) - Visi Piroska (ÚVNP) Három hét alatt 32 egyéni előválasztási körzetben tartunk előválasztási vitát, hogy megismerhessük az ellenzéki képviselőjelöltek gondolatait a legfontosabb helyi és országos ügyekről, ezzel is segítve a választópolgárok döntését. Lemaradtál az egyik vitáról? Itt visszanézheted! https://www.elovalasztas22.hu/elovitak
KEREK TÍZMILLIÓ
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.15.
Kormányunk meg óhajtja hosszabbítani a járványügyi veszélyhelyzetet, s ha ez a kívánalom, akkor a bátor százharminchárom megtoldja-oldja neki. Januárig tartana, illetve a bátrak miatt egészen biztosan tart is az újabb szakasz, mert az eddigieket felettébb sikeresnek, majdnem dicsőségesnek ítélte kormányunk. Csak ne jelent volna meg a lapokban – nem KESMA –, hogy a hét végén egy pár napos csecsemő halt bele a sikerekbe, és kiderült, hogy ő a sikeres járványkezelés 30090-ik áldozata. Folytatjuk, adta ki a Fidesz a jelszót a legutóbbi kampányban.
És folytatják. Ugyanilyen siker az is, hogy a fasiszta eszmék és törvények miatt lehet, kies hazánk nem kap pénzt az uniós helyreállítási alapból, ezért kormányunk szintén tegnap mintegy ezerháromszáz milliárdos hitelt vett fel, amit még az unokáink is nyögni fognak. És akkor még Zalatnay tízmilliójáról nem is beszéltünk. Arról meg pláne nem, hogy Varga Judit elképzelései szerint Magyarország küldetése, hogy az eltévelyedett Európai Uniót visszaterelje a helyes irányba, ami Orbán félfeudális, félfasiszta, műkeresztény, tolvaj rendszere volna.
Már ennyiből is látszik, hogy aljasságban nagyon gazdag volt ez a késő nyári kedd, hogy a krónikás zavarban van, melyik bűzös eleme legyen a kiindulási pont, a hányinger kályhája, ahonnan elindulva az elbeszélés egyes elemeit lefűzhetjük majd, mint újabb bizonyítékot a tekintetes bíróság számára a megfelelő ítélethozatalhoz. A lineáris történetmesélés alkalmas ma a munkához, így induljunk el Novák miniszter reggeli sajtótájékoztatójától, amelyen egyéb győzelmek mellett jelentette be azt is, hogy a kormány ma – tegnap – dönt a veszélyhelyzet sorsáról...
Szerző: Rezeda
2021.09.15.
És folytatják. Ugyanilyen siker az is, hogy a fasiszta eszmék és törvények miatt lehet, kies hazánk nem kap pénzt az uniós helyreállítási alapból, ezért kormányunk szintén tegnap mintegy ezerháromszáz milliárdos hitelt vett fel, amit még az unokáink is nyögni fognak. És akkor még Zalatnay tízmilliójáról nem is beszéltünk. Arról meg pláne nem, hogy Varga Judit elképzelései szerint Magyarország küldetése, hogy az eltévelyedett Európai Uniót visszaterelje a helyes irányba, ami Orbán félfeudális, félfasiszta, műkeresztény, tolvaj rendszere volna.
Már ennyiből is látszik, hogy aljasságban nagyon gazdag volt ez a késő nyári kedd, hogy a krónikás zavarban van, melyik bűzös eleme legyen a kiindulási pont, a hányinger kályhája, ahonnan elindulva az elbeszélés egyes elemeit lefűzhetjük majd, mint újabb bizonyítékot a tekintetes bíróság számára a megfelelő ítélethozatalhoz. A lineáris történetmesélés alkalmas ma a munkához, így induljunk el Novák miniszter reggeli sajtótájékoztatójától, amelyen egyéb győzelmek mellett jelentette be azt is, hogy a kormány ma – tegnap – dönt a veszélyhelyzet sorsáról...
FERENC PÁPA A KASSAI CIGÁNYTELEPEN: JÉZUSSAL OTT LEHET TALÁLKOZNI, AHOL GYENGESÉG VAN, NEM PEDIG KÉNYELEM, AHOL SZOLGÁLAT VAN, NEM PEDIG HATALOM
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.09.15.
Miután Ferenc pápa vasárnap pár órát Budapesten töltött, és megtartotta az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, három napra Szlovákiába utazott, hogy apostoli úton vegyen részt. Ennek az útnak a részeként látogatott el kedden Kassa Luník IX nevű külvárosába, ahol találkozott a mélyszegénységben élő helyi romákkal és azokkal a papokkal, aki helyben segítik az életüket.
A Magyar Kurír kedd este közzétette Ferenc pápa ott elmondott beszédének teljes magyar nyelvű fordítását. A pápa többek között arról beszélt, hogy nem könnyű túllépni az előítéleteken, a keresztények körében sem.
„Nem könnyű megbecsülni másokat, amikor gyakran akadályt látunk bennük, vagy ellenségeket, akik ítélkeznek anélkül, hogy ismernék a többiek arcát és történetét.
De hallgassuk meg, mit mond Jézus az evangéliumban: »Ne ítélkezzetek!« (Mt 7,1) Az evangéliumot nem szabad gyengíteni, nem szabad felhígítani. Ne ítélkezzetek! – mondja nekünk Krisztus. Mi azonban sokszor nem csak hogy megalapozatlanul beszélünk, vagy csak mert hallottuk másoktól, hanem helyesnek is tartjuk, hogy mások szigorú bírái legyünk. Megbocsátóak vagyunk saját magunkkal szemben, szigorúak másokkal. Az ítéleteink milyen gyakran inkább előítéletek! És szavakkal eltorzítjuk Isten gyermekeinek a szépségét, akik a testvéreink. Nem szabad a másik ember valóságát a saját előregyártott modelljeinkbe zsugorítani, nem szabad sémákat húzni az emberekre. Ahhoz, hogy valóban megismerjük őket, mindenekelőtt el kell ismernünk őket, elismerni, hogy mindegyikük magában hordozza Isten gyermekeinek kitörölhetetlen szépségét, akikben a Teremtő szépsége visszatükröződik.
Kedves testvéreim! Túl sokszor voltatok előítéletek és kegyetlen ítélkezés, diszkriminatív sztereotípiák, becsületsértő szavak és gesztusok célpontjai. Ezzel mindannyian szegényebbé lettünk, emberségben szegények. A méltóságunk visszaszerzéséhez arra van szükség, hogy áttérjünk az előítéletekből a párbeszédre, a bezárkózásból az integrációra. Hogyan csináljuk? (...)
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.09.15.
A Magyar Kurír kedd este közzétette Ferenc pápa ott elmondott beszédének teljes magyar nyelvű fordítását. A pápa többek között arról beszélt, hogy nem könnyű túllépni az előítéleteken, a keresztények körében sem.
„Nem könnyű megbecsülni másokat, amikor gyakran akadályt látunk bennük, vagy ellenségeket, akik ítélkeznek anélkül, hogy ismernék a többiek arcát és történetét.
De hallgassuk meg, mit mond Jézus az evangéliumban: »Ne ítélkezzetek!« (Mt 7,1) Az evangéliumot nem szabad gyengíteni, nem szabad felhígítani. Ne ítélkezzetek! – mondja nekünk Krisztus. Mi azonban sokszor nem csak hogy megalapozatlanul beszélünk, vagy csak mert hallottuk másoktól, hanem helyesnek is tartjuk, hogy mások szigorú bírái legyünk. Megbocsátóak vagyunk saját magunkkal szemben, szigorúak másokkal. Az ítéleteink milyen gyakran inkább előítéletek! És szavakkal eltorzítjuk Isten gyermekeinek a szépségét, akik a testvéreink. Nem szabad a másik ember valóságát a saját előregyártott modelljeinkbe zsugorítani, nem szabad sémákat húzni az emberekre. Ahhoz, hogy valóban megismerjük őket, mindenekelőtt el kell ismernünk őket, elismerni, hogy mindegyikük magában hordozza Isten gyermekeinek kitörölhetetlen szépségét, akikben a Teremtő szépsége visszatükröződik.
Kedves testvéreim! Túl sokszor voltatok előítéletek és kegyetlen ítélkezés, diszkriminatív sztereotípiák, becsületsértő szavak és gesztusok célpontjai. Ezzel mindannyian szegényebbé lettünk, emberségben szegények. A méltóságunk visszaszerzéséhez arra van szükség, hogy áttérjünk az előítéletekből a párbeszédre, a bezárkózásból az integrációra. Hogyan csináljuk? (...)
Köszönöm azoknak, akik előreviszik ezt az integrációt, akik nem elég, hogy nem kis erőfeszítéseket tesznek, ráadásul olykor még meg nem értést és hálátlanságot is kapnak cserébe, talán még az Egyházon belül is. Kedves papok, szerzetesek, világiak, kedves barátaim, akik időtöket annak szentelitek, hogy biztosítsátok testvéreitek integrált fejlődését, köszönöm nektek! Köszönet minden munkáért a periférián lévőkért, gondolok itt a menekültekre és a fogvatartottakra is. Rájuk különösen, és az egész börtönvilág felé szeretném kifejezni közelségemet. Köszönöm, Péter atya, hogy beszéltél nekünk a lelkipásztori központokról, ahol nem szociális gyámkodást végeztek, hanem személyesen kíséritek az embereket. Köszönet nektek, szaléziak, haladjatok előre ezen az úton, amely nem kecsegtet azzal, hogy mindent azonnal meg tud adni, de prófétai, mert befogadja a szegényeket, építi a testvériségét és békét vet. Ne féljetek kilépni, hogy találkozzatok a kirekesztettekkel! Azt fogjátok látni, hogy a Jézussal való találkozásra indultatok. Ott vár benneteket, ahol gyengeség van, nem pedig kényelem, ahol szolgálat van, nem pedig hatalom, ahol megtestesülni kell, nem pedig elégedetten dicsekedni.”
KIDERÜLT, MIT KELL TENNI A MORATÓRIUMBAN MARADÁSÉRT - MODELLSZÁMÍTÁSOK SEGÍTHETIK A DÖNTÉST
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.15.
Azoknak, akik megfelelnek a feltételeknek és maradni akarnak a hitelmoratóriumban, nem kell okmányokat benyújtaniuk bankjuknak, elegendő, ha nyilatkoznak. A bankok egyébként arra számítanak, hogy már a nyilatkozás ténye sokakat visszatart a jelentkezéstől.
Már kiderült, hogy a kormány eldöntötte: idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók vehetik igénybe továbbra is a hiteltörlesztési moratóriumot. Ezt – mint a pénzügyminiszter bejelentette – kérhetik a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal esett az előző évhez képest.
A cégek moratóriumban maradásának feltétele még, hogy a vállalkozás nem vett fel kedvezményes gazdaságélénkítő kölcsönt – derült ki a Magyar Bankszövetség tegnapi sajtóklub rendezvényén (képünkön) elhangzottakból. A tájékoztatásban arra is kitértek, hogy az ügyfeleknek nem kell a jogosultságukat bizonyító okmányokat benyújtaniuk bankjukhoz, elegendő a büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozat...
Szerző: Azénpénzem
2021.09.15.
Már kiderült, hogy a kormány eldöntötte: idén novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók vehetik igénybe továbbra is a hiteltörlesztési moratóriumot. Ezt – mint a pénzügyminiszter bejelentette – kérhetik a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele 25 százalékkal esett az előző évhez képest.
A cégek moratóriumban maradásának feltétele még, hogy a vállalkozás nem vett fel kedvezményes gazdaságélénkítő kölcsönt – derült ki a Magyar Bankszövetség tegnapi sajtóklub rendezvényén (képünkön) elhangzottakból. A tájékoztatásban arra is kitértek, hogy az ügyfeleknek nem kell a jogosultságukat bizonyító okmányokat benyújtaniuk bankjukhoz, elegendő a büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozat...
FERENC PÁPA POZSONYBÓL IS OSZTOTTA ORBÁNT
HÍRKLIKK
Szerző. FÖLD S. PÉTER
2021.09.15.
A magyar politikai vezetés és a kormánysajtó hiába próbálta bagatellizálni a Ferenc pápa budapesti és pozsonyi látogatása közötti különbséget, a kísérlet nem sikerült.
Nemcsak a két látogatás időtartama közötti nagyságrendi eltérésről van szó – Magyarországon néhány óra, Szlovákia több településén három nap – hanem arról a különbségről is, amely a két ország vezetőivel való találkozáson érezhető volt. Míg Orbánt, Ádert és Semjént a Szépművészeti Múzeumban hivatalos külsőségek között fogadta, a szlovák államelnökkel, Zuzana Čaputovával (és családjával) a pozsonyi elnöki palotában többször is találkozott.
Semjén Zsolt még azt is képes volt elmondani a Kossuth Rádióban, hogy a pápa kedvezően nyilatkozott a magyar családtámogatási rendszerről. A KDNP elnöke abból vonta le ezt a különös következtetést, hogy Ferenc pápa örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, amiért Magyarországon a kormány tájékoztatása szerint csökkent az abortuszok, és nőtt a házasságok száma. „Erre mi közöltük Ferenc pápával, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot” – dicsekedett a Kossuth Rádió hallgatóinak Semjén...
Szerző. FÖLD S. PÉTER
2021.09.15.
Nemcsak a két látogatás időtartama közötti nagyságrendi eltérésről van szó – Magyarországon néhány óra, Szlovákia több településén három nap – hanem arról a különbségről is, amely a két ország vezetőivel való találkozáson érezhető volt. Míg Orbánt, Ádert és Semjént a Szépművészeti Múzeumban hivatalos külsőségek között fogadta, a szlovák államelnökkel, Zuzana Čaputovával (és családjával) a pozsonyi elnöki palotában többször is találkozott.
Semjén Zsolt még azt is képes volt elmondani a Kossuth Rádióban, hogy a pápa kedvezően nyilatkozott a magyar családtámogatási rendszerről. A KDNP elnöke abból vonta le ezt a különös következtetést, hogy Ferenc pápa örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, amiért Magyarországon a kormány tájékoztatása szerint csökkent az abortuszok, és nőtt a házasságok száma. „Erre mi közöltük Ferenc pápával, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot” – dicsekedett a Kossuth Rádió hallgatóinak Semjén...
FERENC PÁPA NEM HÜLYE, PONTOSAN TUDJA, HOGY BRÜSSZEL NEM TÁMADTA MEG MAGYARORSZÁGOT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.14.
Ferenc pápa még csak Szlovákiában van, haza sem ért, máris megkezdődtek a hazugságok arról, mit mondott. Arra lehet számítani, hogy ahogy múlnak a hetek és a hónapok, mintha nem is az az ember járt volna Budapesten, akit mindenki láthatott és halhatott. Olyan szövegeket tulajdonítanak a pápának, mintha Kovács Zoltán vagy valamelyik fideszes közhazudozó szövegét hallanánk. Semjén Zsolt a propagandagyár részét alkotó közrádióban már úgy emlékezett a pápával való találkozóra, mintha ő tartotta volna a kötcsei gengsztertalálkozó előadását, és nem Orbán.
Semjén azt mondta: Ferenc pápa „nagyon örült annak, hogy csökkent az abortuszok száma, nőtt a házasságkötések száma. S jeleznünk kellett, hogy a családvédelmi intézkedéseink miatt támadás alatt állunk Brüsszeltől – itt az LMBTQ-dolgokra gondolok –, és Őszentsége azt mondta, hogy a család az apa, anya, gyerek, pont.” A pápa tudatosan és szándékosan kerülte az orbáni propagandát, egész más volt az üzenete a zárómisén mondott prédikációban és a magyar katolikus püspöki karnak szánt erőteljes intelmeinek, amelyben keményen megfeddte őket az orbáni politika miatt.
Semjén azt próbálja elhitetni, hogy a zárt ajtók mögötti találkozón egy egészen más emberrel beszéltek, mint aki a nyilvánosság elé állt, és mintha zárt ajtók mögött ő megtagadott volna mindent, amit az elmúlt években mondott, s az orbáni keresztényfasiszta propagandát visszhangozta volna. Ez a kultúrharcos szöveg éppen ellentéte annak, amit Ferenc pápa képvisel. Amit Semjén Zsolt “családvédelemnek” nevez, az nem más, mint gyűlölet, kirekesztés és uszítás. A pápa pedig teljes mértékben ez ellen van.
Ferenc pápa azt képviseli, hogy az egyház dolga nem a megosztás, hanem az egybegyűjtés, nem a kirekesztés, hanem a befogadás. Az elnyomás és a zsarnokság érdekében kifejtett “álkeresztény” propagandával szemben az evangélium, a megváltás, a bűnbocsánat, a kegyelem örömhírét helyezte a középpontba, szembeállította az Orbán-féle dicsőséghajhász, sikerorientált, erőkultuszon alapuló kivagyiságot Krisztus önfeláldozó szellemével, Jézus természetével, aki lehajol az elesettekhez, aki inni ad a szomjazónak, aki nem megbélyegzi, hanem megmenti a nyomorultakat.
Miközben Semjén hazudozott a zártkörű beszélgetésről, azzal egyidőben Ferenc pápa éppen az ellenkezőjét mondta Szlovákiában, ahol egy liberális női köztársasági elnök vendége, s láthatóan jól érzi magát, sokkal jobban, mint a kereszténység neve alatt fasizmust építő Orbán és bandája társaságában. A “szívélyesnek” nevezett találkozón hűvös távolságtartás jellemezte a feleket. Ferenc pápa a nyilvánosság előtt elmondott beszédében Jézus Krisztust szembeállította az orbáni karakterrel, amivel elutasította Orbán és rendszere keresztény jellegét...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.09.14.
Semjén azt mondta: Ferenc pápa „nagyon örült annak, hogy csökkent az abortuszok száma, nőtt a házasságkötések száma. S jeleznünk kellett, hogy a családvédelmi intézkedéseink miatt támadás alatt állunk Brüsszeltől – itt az LMBTQ-dolgokra gondolok –, és Őszentsége azt mondta, hogy a család az apa, anya, gyerek, pont.” A pápa tudatosan és szándékosan kerülte az orbáni propagandát, egész más volt az üzenete a zárómisén mondott prédikációban és a magyar katolikus püspöki karnak szánt erőteljes intelmeinek, amelyben keményen megfeddte őket az orbáni politika miatt.
Semjén azt próbálja elhitetni, hogy a zárt ajtók mögötti találkozón egy egészen más emberrel beszéltek, mint aki a nyilvánosság elé állt, és mintha zárt ajtók mögött ő megtagadott volna mindent, amit az elmúlt években mondott, s az orbáni keresztényfasiszta propagandát visszhangozta volna. Ez a kultúrharcos szöveg éppen ellentéte annak, amit Ferenc pápa képvisel. Amit Semjén Zsolt “családvédelemnek” nevez, az nem más, mint gyűlölet, kirekesztés és uszítás. A pápa pedig teljes mértékben ez ellen van.
Ferenc pápa azt képviseli, hogy az egyház dolga nem a megosztás, hanem az egybegyűjtés, nem a kirekesztés, hanem a befogadás. Az elnyomás és a zsarnokság érdekében kifejtett “álkeresztény” propagandával szemben az evangélium, a megváltás, a bűnbocsánat, a kegyelem örömhírét helyezte a középpontba, szembeállította az Orbán-féle dicsőséghajhász, sikerorientált, erőkultuszon alapuló kivagyiságot Krisztus önfeláldozó szellemével, Jézus természetével, aki lehajol az elesettekhez, aki inni ad a szomjazónak, aki nem megbélyegzi, hanem megmenti a nyomorultakat.
Miközben Semjén hazudozott a zártkörű beszélgetésről, azzal egyidőben Ferenc pápa éppen az ellenkezőjét mondta Szlovákiában, ahol egy liberális női köztársasági elnök vendége, s láthatóan jól érzi magát, sokkal jobban, mint a kereszténység neve alatt fasizmust építő Orbán és bandája társaságában. A “szívélyesnek” nevezett találkozón hűvös távolságtartás jellemezte a feleket. Ferenc pápa a nyilvánosság előtt elmondott beszédében Jézus Krisztust szembeállította az orbáni karakterrel, amivel elutasította Orbán és rendszere keresztény jellegét...
AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNY RATIFIKÁLÁSÁVAL CSÖKKENTHETŐ LENNE A DUNAKESZI MÉSZÁRLÁSHOZ HASONLÓ ESETEK SZÁMA
MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.09.14.
Vasárnap Dunakeszin egy 54 éves férfi végzett családjával és magával. A férfi, aki nem csak egykori párját, de saját gyermekét is meggyilkolta, érvényes vadászpuskaengedéllyel rendelkezett és láthatáson volt a gyermekénél a gyilkosság előtt. A nők elleni erőszakkal foglalkozó szakemberek szerint szigorúbban kéne vizsgálni, ki kaphat kapcsolattartási jogot, és nem csak akkor kéne megvonni a láthatást az apától ha gyermekbántalmazás gyanúja áll fent, hanem akkor is, ha a férfi nőbántalmazó, mivel az utóbbi gyakran maga után vonja az előbbit.
A PATENT álláspontja, hogy a bíróságnak kockázatmérést kellene végeznie a kapcsolattartási jog megítélése előtt. A civil szervezet egyik módszertani segédanyagában 26 kérdés szerepel, amely alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy erőszak-elkövető -e egy férfi. Ezek között a kérdések szerepel egy olyan is, hogy „Fenyegette-e Önt valaha fegyverrel?”.
Egy olyan koncepcióváltásra lenne szükség tehát Magyarországon, amely előnyben részesíti a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét a szülő láthatási jogával szemben. Ehhez viszont figyelembe kéne venni, hogy a bántalmazók gyakran csak a partnerükkel szemben erőszakosak az együttélés során, míg a gyerekkel szemben inkább csak a szétköltözés után kezdenek erőszakosak lenni.
„Egy gyereknek nem feltétlenül apára vagy két szülőre van szüksége, biztonságra van szüksége, és bántalmazásmentes életre. Azt egy bántalmazó szülő nem tudja neki megadni.” – véli a PATENT szóvivője...
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.09.14.
A dunakeszi eset a fegyvertartási engedélyről is kérdéseket vet fel, azért, mert a dunakeszi férfihoz hasonlóan az idén júniusban nőgyilkosságot elkövető szegedi férfi szintén érvényes fegyvertartási engedéllyel rendelkezett.
Kérdésünkre Spronz Júlia, a PATENT Egyesület munkatársa emlékeztetett, hogy a két évvel ezelőtti győri gyermekgyilkosságok esetében is nőbántalmazás előzte meg a gyermekgyilkosságot, az apa mégis megőrizhette láthatási jogát. Tehát amint a győri eset is mutatja, a kapcsolattartási jog vizsgálatánál azt is figyelembe kéne venni, bántalmazta -e a férfi volt partnerét. „Nagyon tipikus rendszerhiba, ami történt” – véli Spronz Júlia, aki szerint Magyarországon a bírósági joggyakorlatban az apa kapcsolattartáshoz való jog felülír minden biztonsági-védelmi előírást.
Kérdésünkre Spronz Júlia, a PATENT Egyesület munkatársa emlékeztetett, hogy a két évvel ezelőtti győri gyermekgyilkosságok esetében is nőbántalmazás előzte meg a gyermekgyilkosságot, az apa mégis megőrizhette láthatási jogát. Tehát amint a győri eset is mutatja, a kapcsolattartási jog vizsgálatánál azt is figyelembe kéne venni, bántalmazta -e a férfi volt partnerét. „Nagyon tipikus rendszerhiba, ami történt” – véli Spronz Júlia, aki szerint Magyarországon a bírósági joggyakorlatban az apa kapcsolattartáshoz való jog felülír minden biztonsági-védelmi előírást.
A PATENT álláspontja, hogy a bíróságnak kockázatmérést kellene végeznie a kapcsolattartási jog megítélése előtt. A civil szervezet egyik módszertani segédanyagában 26 kérdés szerepel, amely alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy erőszak-elkövető -e egy férfi. Ezek között a kérdések szerepel egy olyan is, hogy „Fenyegette-e Önt valaha fegyverrel?”.
Egy olyan koncepcióváltásra lenne szükség tehát Magyarországon, amely előnyben részesíti a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét a szülő láthatási jogával szemben. Ehhez viszont figyelembe kéne venni, hogy a bántalmazók gyakran csak a partnerükkel szemben erőszakosak az együttélés során, míg a gyerekkel szemben inkább csak a szétköltözés után kezdenek erőszakosak lenni.
„Egy gyereknek nem feltétlenül apára vagy két szülőre van szüksége, biztonságra van szüksége, és bántalmazásmentes életre. Azt egy bántalmazó szülő nem tudja neki megadni.” – véli a PATENT szóvivője...
SZABAD SZEMMEL - A KERESZT NEM ZÁSZLÓ, AMELYET POLITIKAI CÉLBÓL LENGETHETNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.15.
A pápa véleményét két nappal azután fejtette ki, hogy megállt Budapesten, ahol Orbán Viktor a politika középpontjába állította az ország keresztény gyökereit és identitását
New York Times
A kereszt nem zászló, amelyet politikai célból lengethetnek. Erre emlékeztetett szlovákiai tartózkodása 2. napján a pápa és a lap szerint a kemény hangú üzenet az európai nacionalistáknak szólt, akik saját javukra használják a kereszténység jelképét. Véleményét két nappal azután fejtette ki, hogy megállt Budapesten, ahol Orbán Viktor a politika középpontjába állította az ország keresztény gyökereit és identitását, miközben bevándorlás-ellenes és nacionalista intézkedéseket hoz. Ferencről tudni lehet, hogy szabadabban beszél és kritikusabb hangot üt meg, ha már túlvan a látogatáson valamely országban.
A Hősök terén arra buzdította a magyar püspököket, hogy karolják fel a sokszínűséget. Továbbá hangsúlyozta, hogy az erős keresztény hagyományok jóvoltából a nemzetek kinyújthatják karjukat mindenki felé. Szlovák földön azonban ennél még tovább ment. Azokat megbírálta, akik a keresztény szimbólumokkal és utalásokkal próbálnak lépéselőnyhöz jutni az ún. kulturháborúkban.
Azt kérdezte, mi értelme van keresztet viselni, amikor annak tulajdonosa igazából nincs szoros kapcsolatban Jézussal? A beszámoló felidézi, hogy a Salvini-féle vezetők kampányüzenetek céljára dobnak be vallási jelképeket, miközben az identitás politikát nyomatják. Ugyanakkor a Vatikánban egyes konzervatív bíborosok nem értenek egyet az egyházfővel, viszont rokonszenveznek Orbánnal, illetve a Liga vezérével.
A budapesti út előtt több magyar lelkész is azt szajkózta, amit a miniszterelnök, hogy ti. Magyarország katolikus. Ugyanakkor Ferenc bizalmasai szerint üzenetértéke van annak, hogy a pápa csupán pár órát maradt Magyarországon, Szlovákiában viszont három napot tölt, de hát annak haladó elnöke van, aki szintén nem ért egyet a nacionalizmussal.
Le Figaro
A katolikus egyházfő pontosan tudta, hogy Orbán Viktor kapva kap Ferenc budapesti látogatásán és azt saját politikai céljaira aknázza ki, az egyházfő azonban igencsak megalázta a magyar vezetőt, amivel azt tudatta a világgal, hogy ő a nyitott Európa híve és nem kér a jobboldali-nacionalista politikából. Sőt, megveti azt, főként annak magyar változatát. Merthogy ő a szolidaritást, a multikulturális társadalmat szorgalmazza és elutasítja a bezárkózást.
Pontosan ezt akarta érzékeltetni azzal, hogy csupán 7 órát maradt Budapesten és semmiképpen sem volt hajlandó hivatalos látogatásnak feltüntetni az utat, miközben Szlovákiában három napot tölt – nem lelkipásztorként, hanem a katolikus egyház vezetőjeként. Nos, évtizedek óta nem fordult elő ilyen megkülönböztetés, amikor a pápák külföldre utaztak, összesen 171 alkalommal.
A konzervatív francia lap szerint a Szentatya még az is megkockáztatta, hogy összevesszen Orbán Viktorral. Akihez eleve nem szeretett volna közel kerülni, hiszen az nem győzi hangoztatni kereszténységét, ám a határt katonasággal rekesztette el a menekültek előtt. A vatikáni szervezők próbálták persze elkerülni, hogy a miniszterelnök foglyul ejtse a pápát, de nem sikerült: csak meg kell nézni a Fidesz-közeli orgánumokat. Számukra kizárólag az a fontos, amit a kormányfő mondott.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy a pápa megalázta az országot, noha tisztában volt vele, hogy a lakosság nagy része ezt nem veszi jó néven tőle. De a félbojkott Orbán miatt volt, amire csak ráerősített, amit Ferenc Szlovákiában megfogalmazott. Az országot példaként állította a földrész elé, Magyarország kapcsán viszont mintha az lett volna a mondandó, hogy így semmiképpen sem szabad politizálni.
A lecke az, hogy a Vatikán hallani sem akar a konzervatív politikai vonalról és jelképnek szánta a budapesti arculcsapást. A pápának jó a politikai érzéke, ezért nem kívánt jelentős játékteret adni az orbáni vonalnak. Még akkor sem, ha bejött, amit eleve gondolt, hogy ti. a miniszterelnök gátlás nélkül meglovagolja az eseményt.
Project Syndicate
Magyarországon van esély arra, hogy ismét a demokrácia kerekedjen felül – írja kommentárjában Karácsony Gergely. Mint rámutat, a demokrácia lebontása és az állam túszul ejtése mögött mélyebb szerkezeti gondok húzódnak meg, ezek azonban megtalálhatóak a legtöbb demokratikus rendszerben, viszont a civilizáció jövőjét fenyegetik.
Három évtizeddel a szocializmus bukása után ismét antidemokratikus erőkkel kell harcolni Európában. Amit csinálnak, az sokban hasonlít arra, amit egykor a kommunisták műveltek, csak most a tekintélyelvű, nacionalista populizmust használják ugródeszkaként. De ők is külföldi ügynököket emlegetnek, az állam ellenségeiről papolnak. Mindazok ebbe a kategóriába tartoznak náluk, akik más értékeket vagy politikai preferenciákat követnek. Viszont további egybeesés a jogállam régi és új ellenfelei között, hogy nem győzik csepülni a Nyugatot. Sokszor még a szóhasználatuk is ugyanaz.
Lebontották a demokratikus normákat és intézményeket, megsemmisítik a közszférát és hazugságokkal, illetve manipulációval átmossák az emberek agyát. A cél a hatalom és a közvagyon monopolizálása. Orbán Viktor uralmába hajtotta jóformán az egész államot, de még meg lehet fordítani a folyamatot.
Csak fel kell számolni hozzá a kiáltó társadalmi igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket. A feladat óriási, de nem szabad engedni a fatalizmusnak vagy az egykedvűségnek.
Bloomberg
Az unió kimutatja foga fehérjét az alapértékek körül zajló egyre élesebb vitában: példátlan módon most már az új költségvetési fegyvert alkalmazza, hogy rákényszerítse Magyarországot és Lengyelországot a jogállamot veszélyeztető lépések visszavonására. Ha nem engednek, akkor búcsút inthetnek sok-sok milliárd eurónak.
De úgy néz ki, hogy nem teljesen hasztalan a sokkterápia: hírek szerint a lengyelek visszakoznak az LMBT-jogok és a bírói függetlenség ügyében. Ugyanakkor Magyarország beássa magát, ezért olyan kemény erőpróba jön most, amely évekre meghatározhatja a szövetség sorsát.
Euractiv
Von der Leyen ma mondja el beszédét az unió helyzetéről, ám előtte az egyik liberális EP-képviselő arra figyelmeztet, hogy az Európai Parlamentnek vissza kell szereznie korábbi mozgásterét, ha azt akarja, hogy a szervezet egyről kettőre jusson és ne rekedjen meg a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása miatt. A holland Sophie In’t Veld szerint ebbe beletartozik az is, hogy Strasbourg felelősségre vonja, illetve cselekvésre ösztökélje a Bizottságot.
Merthogy szembetűnő egy sor riasztó jelenség, így pl. a közösségi jogrend rettenetes állapotban van. Magyarországon és Lengyelországban a jogállami gondok kicsúsztak az ellenőrzés alól. Egy csomó ország pedig megy a farvizükön, mert látja, hogy Brüsszel milyen lagymatagon reagál. A jogok kikényszerítése annyira nyögvenyelős, hogy az már kötelezettségszegéssel ér fel.
Persze kemény az alapok befagyasztásával fenyegetőzni, vagy bizalmatlansági indítványt kilátásba helyezni a Bizottság ellen, de ezek teljesen bevett eszközök egy demokráciában. Katasztrófa lenne Európa számára, ha a Parlament ebben a helyzetben nem cselekedne. Hiszen az Európai Tanács minden jogkört magához ragad és a végrehajtó hatalmat is az uszályába vonta. Ily módon azonban az EU nem képes előbbre lépni. Pedig egy csomó dolgot rendbe kéne tenni. Az EP-nek be kell vetnie magát, hogy helyreálljon az egyensúly a három kulcsintézmény között.
The Times
Brüsszelnek a sarkára kell állnia a sajtószabadság védelmében. Így foglal állást Misha Glenny, a BBC volt közép-európai tudósítója, miután a Független Újságírók Szövetsége nyilvánosságra hozta európai helyzetfelmérését, amely hajmeresztő megállapításokat tartalmaz a magyar és lengyel állapotokról. A két kormány évek óta gyalázatos dolgokat művel: sugárzási engedélyeket tart vissza, reklámokat von meg, álságosan alkalmazza a külföldi tulajdonosokra vonatkozó szabályokat. Úgy hogy az EU nemes eszméit belülről emésztik fel.
Az unió azonban a kéztördelésnél nemigen jutott többre, pedig itt alapvető jogokról van szó. Hiszen ezek a rendszerek módszeresen korlátozzák a média függetlenségét, saját választási érdekeiknek, illetve az oligarchák üzleti céljainak megfelelően. Ám Brüsszel csak ült és nézte. Viszont ha nem lép fel energikusan a szembeszegülő hatalmak ellen, akkor lemondhat globális vezetői álmairól.
Adam Michnik, a legnagyobb független lengyel lap, a Gazeta Wyborcza alapítója azt írta, hogy a sajtószabadság elleni támadással Varsó átfogó rohamot indít mindazon értékek ellen, amelyekre az EU épül. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyes országokban újságírókat ölnek. meg.
Úgy tűnik, hogy a nyomás eredményeként Lengyelország meghátrál az igazságszolgáltatás önállósága ügyében. Így most az uniónak azok ellen a fővárosok ellen kell eljárnia, amelyek lábbal tapodnak a szabad sajtón. Ha hű akar maradni az elveihez, akkor itt az idő, hogy bekeményítsen.
The Times
Merkelnek kétségtelenül vannak érdemei, de három területen is olyan súlyos hibákat követett el az elmúlt 16 évben, hogy az beárnyékolja egész politikai örökségét. Merthogy meggyengítette Németországot és megosztotta Európát, a migránsok befogadásával, az Északi Áramlat 2 megépítésével, valamint az eurozóna válságának kezelésével.
Az újság szerint a kormányfő kancellárságának leghosszabb napja és éjszakája volt, amikor 2015 szeptemberében – igen zsúfolt országjárása kellős közepén – meredten nézte, amint a menekültek megindultak Magyarországról a német határ felé. Orbán Viktor tudni akarta, hogy Ausztria nem próbálja-e feltartóztatni a tömeget, de osztrák kancellár csak úgy szeretett volna válaszolni neki, ha előbb Merkel nyilatkozik neki, hajlandó-e felnyitni a sorompókat.
A német döntés majdnem olyan messzire ható következményekkel járt, mint Brandt keleti nyitása vagy ahogy Kohl intézte az újraegyesülést. Megváltoztatta a politikai térképet, megosztotta a társadalmat, meggyengítette az európai menedékrendszert, országokat fordított szembe egymással. Mégpedig a parlament, a pártok, a tartományi miniszterelnökök megkérdezése nélkül. A tanácsadókra sem tudott támaszkodni, mert azok vagy betegek voltak, vagy külföldön jártak. Vagyis a maga szakállára, hebehurgyán határozott.
Ám ezáltal legalább két évre megbénította a német politikát, további sok tízezer további menekültet vonzott az országba és nagy szerephez juttatta az idegengyűlölő, szélsőjobbos AfD-t. Ez ki nem kényszerített hiba volt, mint ahogy az is, hogy hagyta Németországot stratégiai vákuumba kerülni, minden globális törekvés nélkül. A migrációs válságot sem oldotta meg, csak összekalapált egy egyezséget a törökökkel.
És akkor még ott van, hogy az orosz gázra támaszkodik, pedig tudjuk, mit jelent az, ha valaki a Gazprom lekötelezettje. Ugyanakkor elidegenítette a balti államokat. Ukrajnát pedig magára hagyta. Nem véletlen, hogy az európaiaknak csupán 20 százaléka gondolja úgy: Németország az védi EU érdekeit Moszkvával szemben.
Pedig a földrész azt várta, hogy Berlin álljon a közösség élére. Ám Merkel távozása esélyt ad Marconnak, hogy feljöjjön. Erre érdemes lesz odafigyelni.
Deusche Welle
A nemzetiségek békés együttélésére és a multikulturalizmusra akar jó példával szolgálni Marosvásárhely polgármestere, a magyar nemzetiségű Soós Zoltán, akinek már a megválasztása is valóságos csoda volt, miután a 130 ezer lakosú települést két évtizeden át egy vad román nacionalista vezette. Ráadásul az utód újonc a politikában, nem tartozik egyik párthoz sem. Korábban régészként a helyi múzeumot vezette, ám úgy néz ki, hogy a helyieknek elegük lett az etnikai megosztottságból, a korrupcióból, a rossz gazdálkodásból, jobb életet akarnak maguknak.
Abban a városban, hogy 1990 majdnem polgárháborús állapotok alakultak ki, a korábbi rezsim tisztségviselői és román nacionalisták miatt. Így futott be Soós, miközben a polgároknak csupán 42 %-a magyar. De ő megbékélést ígért, és páratlan módon két nyelven kampányolt. Romániában a városokban újabban megfigyelhető, hogy az emberek független polgármestert akarnak. Olyat, akinek a tevékenysége nyomon követhető, fellép a visszaélések ellen és tartós megoldást kínál az infrastruktúra, illetve a környezet gondjaira.
Marosvásárhelyen a legmerészebb vállalkozás a városatya részéről, hogy lebontsa az óriási falat a magyarok és románok között. De hát jó 30 éve végignézte az atrocitást, de már akkor meg volt győződve arról, hogy a két népcsoport nem gyűlöli egymást, hanem tudatosan egymásnak ugrasztották őket. Csakhogy a nacionalizmus a mai napig mélyen jelen van a romániai politikai kultúrában. Ezért sok magyar továbbra is idegenkedik a román államtól, ugyanakkor sokan beállnak Orbán Viktor mögé, akinek a retorikája etnocentrikus, viszont milliárdokkal támogatja a magyar kisebbségeket. Soós egyetlen mondattal úgy jellemzi, hogy nagyon markáns a politikus álláspontja.
Die Presse
Az osztrák belügyminiszter azt sürgette Berlinben az európai rendőrségek konferenciáján, hogy az unió következetesen toloncolja ki mindazokat a menedékkérőket, akik fennakadtak a szűrőn. Ugyanakkor változatlanul elutasítja, hogy országa újabb afgánokat fogadjon be. A jobboldali Nehammer arra hivatkozott, hogy Ausztria az idén hozzávetőleg 30 ezer illegális migránsnak kénytelen tartózkodási engedélyt adni, mert azok úgy jutottak el az osztrák határig, hogy előzőleg sehol sem tartóztatták fel őket.
Cáfolta ugyanakkor, hogy az afgán menekültek visszautasításával Bécs megsérti az Emberi Jogi Konvenciót. Mint mondta, csak az idén 2500 afgán kérelmet dolgoztak fel, és további 5000 eljárás még folyamatban van. Ugyanakkor már 44 ezer olyan afgán él az országban, aki illegálisan érkezett. Arról is beszélt, hogy országa azért nem küldhet vissza migránsokat Magyarországra és Görögországba, mert azt az Európai Emberi Jogi Bíróság megtiltotta. Ugyanakkor nyugatról ilyen embereket minden további nélkül átraknak Ausztriába.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.15.
New York Times
A kereszt nem zászló, amelyet politikai célból lengethetnek. Erre emlékeztetett szlovákiai tartózkodása 2. napján a pápa és a lap szerint a kemény hangú üzenet az európai nacionalistáknak szólt, akik saját javukra használják a kereszténység jelképét. Véleményét két nappal azután fejtette ki, hogy megállt Budapesten, ahol Orbán Viktor a politika középpontjába állította az ország keresztény gyökereit és identitását, miközben bevándorlás-ellenes és nacionalista intézkedéseket hoz. Ferencről tudni lehet, hogy szabadabban beszél és kritikusabb hangot üt meg, ha már túlvan a látogatáson valamely országban.
A Hősök terén arra buzdította a magyar püspököket, hogy karolják fel a sokszínűséget. Továbbá hangsúlyozta, hogy az erős keresztény hagyományok jóvoltából a nemzetek kinyújthatják karjukat mindenki felé. Szlovák földön azonban ennél még tovább ment. Azokat megbírálta, akik a keresztény szimbólumokkal és utalásokkal próbálnak lépéselőnyhöz jutni az ún. kulturháborúkban.
Azt kérdezte, mi értelme van keresztet viselni, amikor annak tulajdonosa igazából nincs szoros kapcsolatban Jézussal? A beszámoló felidézi, hogy a Salvini-féle vezetők kampányüzenetek céljára dobnak be vallási jelképeket, miközben az identitás politikát nyomatják. Ugyanakkor a Vatikánban egyes konzervatív bíborosok nem értenek egyet az egyházfővel, viszont rokonszenveznek Orbánnal, illetve a Liga vezérével.
A budapesti út előtt több magyar lelkész is azt szajkózta, amit a miniszterelnök, hogy ti. Magyarország katolikus. Ugyanakkor Ferenc bizalmasai szerint üzenetértéke van annak, hogy a pápa csupán pár órát maradt Magyarországon, Szlovákiában viszont három napot tölt, de hát annak haladó elnöke van, aki szintén nem ért egyet a nacionalizmussal.
Le Figaro
A katolikus egyházfő pontosan tudta, hogy Orbán Viktor kapva kap Ferenc budapesti látogatásán és azt saját politikai céljaira aknázza ki, az egyházfő azonban igencsak megalázta a magyar vezetőt, amivel azt tudatta a világgal, hogy ő a nyitott Európa híve és nem kér a jobboldali-nacionalista politikából. Sőt, megveti azt, főként annak magyar változatát. Merthogy ő a szolidaritást, a multikulturális társadalmat szorgalmazza és elutasítja a bezárkózást.
Pontosan ezt akarta érzékeltetni azzal, hogy csupán 7 órát maradt Budapesten és semmiképpen sem volt hajlandó hivatalos látogatásnak feltüntetni az utat, miközben Szlovákiában három napot tölt – nem lelkipásztorként, hanem a katolikus egyház vezetőjeként. Nos, évtizedek óta nem fordult elő ilyen megkülönböztetés, amikor a pápák külföldre utaztak, összesen 171 alkalommal.
A konzervatív francia lap szerint a Szentatya még az is megkockáztatta, hogy összevesszen Orbán Viktorral. Akihez eleve nem szeretett volna közel kerülni, hiszen az nem győzi hangoztatni kereszténységét, ám a határt katonasággal rekesztette el a menekültek előtt. A vatikáni szervezők próbálták persze elkerülni, hogy a miniszterelnök foglyul ejtse a pápát, de nem sikerült: csak meg kell nézni a Fidesz-közeli orgánumokat. Számukra kizárólag az a fontos, amit a kormányfő mondott.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy a pápa megalázta az országot, noha tisztában volt vele, hogy a lakosság nagy része ezt nem veszi jó néven tőle. De a félbojkott Orbán miatt volt, amire csak ráerősített, amit Ferenc Szlovákiában megfogalmazott. Az országot példaként állította a földrész elé, Magyarország kapcsán viszont mintha az lett volna a mondandó, hogy így semmiképpen sem szabad politizálni.
A lecke az, hogy a Vatikán hallani sem akar a konzervatív politikai vonalról és jelképnek szánta a budapesti arculcsapást. A pápának jó a politikai érzéke, ezért nem kívánt jelentős játékteret adni az orbáni vonalnak. Még akkor sem, ha bejött, amit eleve gondolt, hogy ti. a miniszterelnök gátlás nélkül meglovagolja az eseményt.
Project Syndicate
Magyarországon van esély arra, hogy ismét a demokrácia kerekedjen felül – írja kommentárjában Karácsony Gergely. Mint rámutat, a demokrácia lebontása és az állam túszul ejtése mögött mélyebb szerkezeti gondok húzódnak meg, ezek azonban megtalálhatóak a legtöbb demokratikus rendszerben, viszont a civilizáció jövőjét fenyegetik.
Három évtizeddel a szocializmus bukása után ismét antidemokratikus erőkkel kell harcolni Európában. Amit csinálnak, az sokban hasonlít arra, amit egykor a kommunisták műveltek, csak most a tekintélyelvű, nacionalista populizmust használják ugródeszkaként. De ők is külföldi ügynököket emlegetnek, az állam ellenségeiről papolnak. Mindazok ebbe a kategóriába tartoznak náluk, akik más értékeket vagy politikai preferenciákat követnek. Viszont további egybeesés a jogállam régi és új ellenfelei között, hogy nem győzik csepülni a Nyugatot. Sokszor még a szóhasználatuk is ugyanaz.
Lebontották a demokratikus normákat és intézményeket, megsemmisítik a közszférát és hazugságokkal, illetve manipulációval átmossák az emberek agyát. A cél a hatalom és a közvagyon monopolizálása. Orbán Viktor uralmába hajtotta jóformán az egész államot, de még meg lehet fordítani a folyamatot.
Csak fel kell számolni hozzá a kiáltó társadalmi igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket. A feladat óriási, de nem szabad engedni a fatalizmusnak vagy az egykedvűségnek.
Bloomberg
Az unió kimutatja foga fehérjét az alapértékek körül zajló egyre élesebb vitában: példátlan módon most már az új költségvetési fegyvert alkalmazza, hogy rákényszerítse Magyarországot és Lengyelországot a jogállamot veszélyeztető lépések visszavonására. Ha nem engednek, akkor búcsút inthetnek sok-sok milliárd eurónak.
De úgy néz ki, hogy nem teljesen hasztalan a sokkterápia: hírek szerint a lengyelek visszakoznak az LMBT-jogok és a bírói függetlenség ügyében. Ugyanakkor Magyarország beássa magát, ezért olyan kemény erőpróba jön most, amely évekre meghatározhatja a szövetség sorsát.
Euractiv
Von der Leyen ma mondja el beszédét az unió helyzetéről, ám előtte az egyik liberális EP-képviselő arra figyelmeztet, hogy az Európai Parlamentnek vissza kell szereznie korábbi mozgásterét, ha azt akarja, hogy a szervezet egyről kettőre jusson és ne rekedjen meg a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása miatt. A holland Sophie In’t Veld szerint ebbe beletartozik az is, hogy Strasbourg felelősségre vonja, illetve cselekvésre ösztökélje a Bizottságot.
Merthogy szembetűnő egy sor riasztó jelenség, így pl. a közösségi jogrend rettenetes állapotban van. Magyarországon és Lengyelországban a jogállami gondok kicsúsztak az ellenőrzés alól. Egy csomó ország pedig megy a farvizükön, mert látja, hogy Brüsszel milyen lagymatagon reagál. A jogok kikényszerítése annyira nyögvenyelős, hogy az már kötelezettségszegéssel ér fel.
Persze kemény az alapok befagyasztásával fenyegetőzni, vagy bizalmatlansági indítványt kilátásba helyezni a Bizottság ellen, de ezek teljesen bevett eszközök egy demokráciában. Katasztrófa lenne Európa számára, ha a Parlament ebben a helyzetben nem cselekedne. Hiszen az Európai Tanács minden jogkört magához ragad és a végrehajtó hatalmat is az uszályába vonta. Ily módon azonban az EU nem képes előbbre lépni. Pedig egy csomó dolgot rendbe kéne tenni. Az EP-nek be kell vetnie magát, hogy helyreálljon az egyensúly a három kulcsintézmény között.
The Times
Brüsszelnek a sarkára kell állnia a sajtószabadság védelmében. Így foglal állást Misha Glenny, a BBC volt közép-európai tudósítója, miután a Független Újságírók Szövetsége nyilvánosságra hozta európai helyzetfelmérését, amely hajmeresztő megállapításokat tartalmaz a magyar és lengyel állapotokról. A két kormány évek óta gyalázatos dolgokat művel: sugárzási engedélyeket tart vissza, reklámokat von meg, álságosan alkalmazza a külföldi tulajdonosokra vonatkozó szabályokat. Úgy hogy az EU nemes eszméit belülről emésztik fel.
Az unió azonban a kéztördelésnél nemigen jutott többre, pedig itt alapvető jogokról van szó. Hiszen ezek a rendszerek módszeresen korlátozzák a média függetlenségét, saját választási érdekeiknek, illetve az oligarchák üzleti céljainak megfelelően. Ám Brüsszel csak ült és nézte. Viszont ha nem lép fel energikusan a szembeszegülő hatalmak ellen, akkor lemondhat globális vezetői álmairól.
Adam Michnik, a legnagyobb független lengyel lap, a Gazeta Wyborcza alapítója azt írta, hogy a sajtószabadság elleni támadással Varsó átfogó rohamot indít mindazon értékek ellen, amelyekre az EU épül. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyes országokban újságírókat ölnek. meg.
Úgy tűnik, hogy a nyomás eredményeként Lengyelország meghátrál az igazságszolgáltatás önállósága ügyében. Így most az uniónak azok ellen a fővárosok ellen kell eljárnia, amelyek lábbal tapodnak a szabad sajtón. Ha hű akar maradni az elveihez, akkor itt az idő, hogy bekeményítsen.
The Times
Merkelnek kétségtelenül vannak érdemei, de három területen is olyan súlyos hibákat követett el az elmúlt 16 évben, hogy az beárnyékolja egész politikai örökségét. Merthogy meggyengítette Németországot és megosztotta Európát, a migránsok befogadásával, az Északi Áramlat 2 megépítésével, valamint az eurozóna válságának kezelésével.
Az újság szerint a kormányfő kancellárságának leghosszabb napja és éjszakája volt, amikor 2015 szeptemberében – igen zsúfolt országjárása kellős közepén – meredten nézte, amint a menekültek megindultak Magyarországról a német határ felé. Orbán Viktor tudni akarta, hogy Ausztria nem próbálja-e feltartóztatni a tömeget, de osztrák kancellár csak úgy szeretett volna válaszolni neki, ha előbb Merkel nyilatkozik neki, hajlandó-e felnyitni a sorompókat.
A német döntés majdnem olyan messzire ható következményekkel járt, mint Brandt keleti nyitása vagy ahogy Kohl intézte az újraegyesülést. Megváltoztatta a politikai térképet, megosztotta a társadalmat, meggyengítette az európai menedékrendszert, országokat fordított szembe egymással. Mégpedig a parlament, a pártok, a tartományi miniszterelnökök megkérdezése nélkül. A tanácsadókra sem tudott támaszkodni, mert azok vagy betegek voltak, vagy külföldön jártak. Vagyis a maga szakállára, hebehurgyán határozott.
Ám ezáltal legalább két évre megbénította a német politikát, további sok tízezer további menekültet vonzott az országba és nagy szerephez juttatta az idegengyűlölő, szélsőjobbos AfD-t. Ez ki nem kényszerített hiba volt, mint ahogy az is, hogy hagyta Németországot stratégiai vákuumba kerülni, minden globális törekvés nélkül. A migrációs válságot sem oldotta meg, csak összekalapált egy egyezséget a törökökkel.
És akkor még ott van, hogy az orosz gázra támaszkodik, pedig tudjuk, mit jelent az, ha valaki a Gazprom lekötelezettje. Ugyanakkor elidegenítette a balti államokat. Ukrajnát pedig magára hagyta. Nem véletlen, hogy az európaiaknak csupán 20 százaléka gondolja úgy: Németország az védi EU érdekeit Moszkvával szemben.
Pedig a földrész azt várta, hogy Berlin álljon a közösség élére. Ám Merkel távozása esélyt ad Marconnak, hogy feljöjjön. Erre érdemes lesz odafigyelni.
Deusche Welle
A nemzetiségek békés együttélésére és a multikulturalizmusra akar jó példával szolgálni Marosvásárhely polgármestere, a magyar nemzetiségű Soós Zoltán, akinek már a megválasztása is valóságos csoda volt, miután a 130 ezer lakosú települést két évtizeden át egy vad román nacionalista vezette. Ráadásul az utód újonc a politikában, nem tartozik egyik párthoz sem. Korábban régészként a helyi múzeumot vezette, ám úgy néz ki, hogy a helyieknek elegük lett az etnikai megosztottságból, a korrupcióból, a rossz gazdálkodásból, jobb életet akarnak maguknak.
Abban a városban, hogy 1990 majdnem polgárháborús állapotok alakultak ki, a korábbi rezsim tisztségviselői és román nacionalisták miatt. Így futott be Soós, miközben a polgároknak csupán 42 %-a magyar. De ő megbékélést ígért, és páratlan módon két nyelven kampányolt. Romániában a városokban újabban megfigyelhető, hogy az emberek független polgármestert akarnak. Olyat, akinek a tevékenysége nyomon követhető, fellép a visszaélések ellen és tartós megoldást kínál az infrastruktúra, illetve a környezet gondjaira.
Marosvásárhelyen a legmerészebb vállalkozás a városatya részéről, hogy lebontsa az óriási falat a magyarok és románok között. De hát jó 30 éve végignézte az atrocitást, de már akkor meg volt győződve arról, hogy a két népcsoport nem gyűlöli egymást, hanem tudatosan egymásnak ugrasztották őket. Csakhogy a nacionalizmus a mai napig mélyen jelen van a romániai politikai kultúrában. Ezért sok magyar továbbra is idegenkedik a román államtól, ugyanakkor sokan beállnak Orbán Viktor mögé, akinek a retorikája etnocentrikus, viszont milliárdokkal támogatja a magyar kisebbségeket. Soós egyetlen mondattal úgy jellemzi, hogy nagyon markáns a politikus álláspontja.
Die Presse
Az osztrák belügyminiszter azt sürgette Berlinben az európai rendőrségek konferenciáján, hogy az unió következetesen toloncolja ki mindazokat a menedékkérőket, akik fennakadtak a szűrőn. Ugyanakkor változatlanul elutasítja, hogy országa újabb afgánokat fogadjon be. A jobboldali Nehammer arra hivatkozott, hogy Ausztria az idén hozzávetőleg 30 ezer illegális migránsnak kénytelen tartózkodási engedélyt adni, mert azok úgy jutottak el az osztrák határig, hogy előzőleg sehol sem tartóztatták fel őket.
Cáfolta ugyanakkor, hogy az afgán menekültek visszautasításával Bécs megsérti az Emberi Jogi Konvenciót. Mint mondta, csak az idén 2500 afgán kérelmet dolgoztak fel, és további 5000 eljárás még folyamatban van. Ugyanakkor már 44 ezer olyan afgán él az országban, aki illegálisan érkezett. Arról is beszélt, hogy országa azért nem küldhet vissza migránsokat Magyarországra és Görögországba, mert azt az Európai Emberi Jogi Bíróság megtiltotta. Ugyanakkor nyugatról ilyen embereket minden további nélkül átraknak Ausztriába.
DOKTOR ÚR!
JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.09.15.
Doktor úr!
Ha valaki ismeri személyesen Komáromi Zoltánt, kérem, mondja meg neki, hogy mostanáig kedveltem és becsültem. Valamint azt is kérem megmondani neki, hogy az embert soha nem a legjobb, mindig a legrosszabb cselekedetei minősítik.
Azt olvastam egy tudósításban, hogy a doktor úr valamilyen gittegyleti vitában megtartandónak ítélte a XII. kerületi turulszobrot a másik két vizesnyolcassal együtt. Valamint a jelenlegi kerületi polgármestert jobbnak ítélte a többieknél. Pedig a doktor úr korából következően neki látnia-hallania kellett ennek a fidesz nevű bűnbandának a legsötétebb, legaljasabb, simaszájú gazemberét, amikor kormánytagként megnyilvánult.
Mondják meg a doktor úrnak, hogy az eddigi megnyilvánulásai miatt kap tőlem néhány napot, amíg visszavonhatja szánalmas véleményét, akkor esetleg elfelejtem ezt a turulügyet.
Még valami. Ezt a blogot néhány százan, olykor néhány ezren olvassák. Ez elhanyagolhatónak tekinthető fórum. De a fenti véleményemmel egész bizonyosan nem vagyok egyedül.
Tetszik emlékezni, mit mondtam napja a kétlábra álló rókamangusztáról?
2021.09.15.
Doktor úr!
Ha valaki ismeri személyesen Komáromi Zoltánt, kérem, mondja meg neki, hogy mostanáig kedveltem és becsültem. Valamint azt is kérem megmondani neki, hogy az embert soha nem a legjobb, mindig a legrosszabb cselekedetei minősítik.
Azt olvastam egy tudósításban, hogy a doktor úr valamilyen gittegyleti vitában megtartandónak ítélte a XII. kerületi turulszobrot a másik két vizesnyolcassal együtt. Valamint a jelenlegi kerületi polgármestert jobbnak ítélte a többieknél. Pedig a doktor úr korából következően neki látnia-hallania kellett ennek a fidesz nevű bűnbandának a legsötétebb, legaljasabb, simaszájú gazemberét, amikor kormánytagként megnyilvánult.
Mondják meg a doktor úrnak, hogy az eddigi megnyilvánulásai miatt kap tőlem néhány napot, amíg visszavonhatja szánalmas véleményét, akkor esetleg elfelejtem ezt a turulügyet.
Még valami. Ezt a blogot néhány százan, olykor néhány ezren olvassák. Ez elhanyagolhatónak tekinthető fórum. De a fenti véleményemmel egész bizonyosan nem vagyok egyedül.
Tetszik emlékezni, mit mondtam napja a kétlábra álló rókamangusztáról?
JANUÁR ELSEJÉIG MEGHOSSZABBÍTANÁ A VÉSZHELYZETET A KORMÁNY – A HUPPA.HU LAPSZEMLÉJE
HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.09.15.
A hatékony védekezés és gyors reagálóképesség érdekében
A javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül, amelyet az elsők között vehetnek napirendre az őszi ülésszakon.
A vadászati világkiállítás mentesül a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól
Egy a Természettel…
Matolcsy Ádám barátjáé lett a közpénzből épített luxusétterem a Várkert Kaszinóban
Haverok, buli, manna.
Hatalmas adósságot vett fel kedden a magyar állam
Mire kell a pénz?
Több millió forinttal támogatta egy magyar topmenedzser az előválasztások lebonyolítását
Gauder Milán, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetőjé magánszemélyként 7 millió forinttal támogatta az A Hang nevű civil szervezetet, ami az előválasztások lebonyolításában is feladatot vállalt.
A magyar kormány látványosan lemondott a maszkokról
Persze, ha a maszkot a romló járványhelyzet szimbólumának tekintjük, akkor érthető az ódzkodás tőle.
Hoppál Péter nem ment el az emberi jogi fórumra, mert ott nem lett volna meg a Fidesz kétharmados többsége
Legyyetek bátorak!
Hatan is megtámadták Karácsony népszavazási kérdéseit
Köztük a Volner Párt és az iparkamara.
Az Emmi lényegében megtiltotta, hogy egyes osztályok vagy intézmények digitális munkarendre álljanak át
Azokon az évfolyamokon, ahol már a diákok számára is elérhető a védőoltás.
Hidvéghi Balázs ámokfutást, őrültségeket vizionál
Nem hagyta szó nélkül a Fidesz az azonos neműek házasságáról szóló EP-állásfoglalást…
Becsődölt az állami hitelből felhúzott kisvárdai csigagyár
Két éve adták át.
Hacacárén innen és túl
Hivatalos megerősítés nincs ugyan arra vonatkozóan, hogy az Őszi Hacacáré mekkora összegből valósul meg, a Telex szerint feltételezhető, hogy a Magyar Közlönyben júliusban megjelent, az MTÜ által koordinált 4,9 milliárd forintos állami támogatásból.
Amerre Szijjártó jár, új világ serken a léptei nyomán
“Hivatalos adat egyelőre nem áll rendelkezésünkre, de minden bizonnyal Szijjártó Péter a világ, sőt a Világegyetem legtöbbet repülő minisztere.”
Szerző: huppa.hu
2021.09.15.
A hatékony védekezés és gyors reagálóképesség érdekében
A javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül, amelyet az elsők között vehetnek napirendre az őszi ülésszakon.
A vadászati világkiállítás mentesül a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól
Egy a Természettel…
Matolcsy Ádám barátjáé lett a közpénzből épített luxusétterem a Várkert Kaszinóban
Haverok, buli, manna.
Hatalmas adósságot vett fel kedden a magyar állam
Mire kell a pénz?
Több millió forinttal támogatta egy magyar topmenedzser az előválasztások lebonyolítását
Gauder Milán, a Mastercard globális kártyaelfogadásért felelős vezetőjé magánszemélyként 7 millió forinttal támogatta az A Hang nevű civil szervezetet, ami az előválasztások lebonyolításában is feladatot vállalt.
A magyar kormány látványosan lemondott a maszkokról
Persze, ha a maszkot a romló járványhelyzet szimbólumának tekintjük, akkor érthető az ódzkodás tőle.
Hoppál Péter nem ment el az emberi jogi fórumra, mert ott nem lett volna meg a Fidesz kétharmados többsége
Legyyetek bátorak!
Hatan is megtámadták Karácsony népszavazási kérdéseit
Köztük a Volner Párt és az iparkamara.
Az Emmi lényegében megtiltotta, hogy egyes osztályok vagy intézmények digitális munkarendre álljanak át
Azokon az évfolyamokon, ahol már a diákok számára is elérhető a védőoltás.
Hidvéghi Balázs ámokfutást, őrültségeket vizionál
Nem hagyta szó nélkül a Fidesz az azonos neműek házasságáról szóló EP-állásfoglalást…
Becsődölt az állami hitelből felhúzott kisvárdai csigagyár
Két éve adták át.
Hacacárén innen és túl
Hivatalos megerősítés nincs ugyan arra vonatkozóan, hogy az Őszi Hacacáré mekkora összegből valósul meg, a Telex szerint feltételezhető, hogy a Magyar Közlönyben júliusban megjelent, az MTÜ által koordinált 4,9 milliárd forintos állami támogatásból.
Amerre Szijjártó jár, új világ serken a léptei nyomán
“Hivatalos adat egyelőre nem áll rendelkezésünkre, de minden bizonnyal Szijjártó Péter a világ, sőt a Világegyetem legtöbbet repülő minisztere.”
ÚJABB FIGYELMEZTETÉST ADHAT AZ UNIÓ, HOGY MAGYARORSZÁG A FAL FELÉ SZÁGULD
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.09.15.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke cikkünk megjelenésének napján, azaz szeptember 15-én 9 órakor elkezdi évértékelő beszédét (State of the European Union) az Európai Parlamentben. Ez az esemény már tíz éve hagyomány, és általában nem sok vizet zavar. Különösen Magyarországon nem, ahol sokakat nem hoz lázba egy politikai általánosságokat tartalmazó uniós beszéd. Idén azonban meglehet, hogy mégis érdemes lesz odafigyelni arra, amit az elnök mond, mert számunkra jelképesen fontos lehet.
A bizottság és a parlament erősen leegyszerűsítve ahhoz hasonló viszonyban van, mint egy ország kormánya és országgyűlése, vagyis a bizottsági elnök beszéde olyan, mintha egy kormányfő értékelné az évet az országgyűlési képviselők előtt. Az európai dimenzióban azonban ez mégis egészen más, magyar szemmel nézve például azért, mert a politikai paletta sokkal szélesebb, és a nehezen áttekinthető uniós szabályok szerint a két testületnek bizonyos szinten muszáj együttműködni (ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen, a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanáccsal is), sőt gyakran kompromisszumra jutni, hogy az unió működőképes maradjon.
Visszatérve von der Leyen idei beszédére, az előzetes várakozások szerint az elnök ebben a logikai sorrendben fogja felépíteni a mondandóját:
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.09.15.
A bizottság és a parlament erősen leegyszerűsítve ahhoz hasonló viszonyban van, mint egy ország kormánya és országgyűlése, vagyis a bizottsági elnök beszéde olyan, mintha egy kormányfő értékelné az évet az országgyűlési képviselők előtt. Az európai dimenzióban azonban ez mégis egészen más, magyar szemmel nézve például azért, mert a politikai paletta sokkal szélesebb, és a nehezen áttekinthető uniós szabályok szerint a két testületnek bizonyos szinten muszáj együttműködni (ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen, a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanáccsal is), sőt gyakran kompromisszumra jutni, hogy az unió működőképes maradjon.
Visszatérve von der Leyen idei beszédére, az előzetes várakozások szerint az elnök ebben a logikai sorrendben fogja felépíteni a mondandóját:
- Bemutatja, hogy a Európai Bizottság hatékonyan lépett fel a járványkezelésben, egyrészt a vakcinálásban, másrészt a gazdasági válaszban.
- A jövőre nézve elmondja, hogyan képzeli el a gazdaság helyreállítását és hogyan biztosítja, hogy a tagállamokban a jogállamisági kritériumok teljesüljenek.
Ha így lesz, akkor von der Leyen ezzel a hangsúlyozással nem is nagyon virágnyelven meg fogja üzenni, hogy vége a finomkodásnak, Lengyelországban és Magyarországon vissza kell állítani a jogállamiság kereteit, máskülönben lemondhatnak az uniós forrásokról. Az elnök azért tudja előtérbe helyezni ezt a kérdést, mert a tagállamok többsége egyértelműen ezt várja el tőle, és teljes mértékben támogatja is a sokkal erőteljesebb fellépést.
Ismert, hogy a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (alapból) Magyarország 7,2 milliárd eurót tud majd lehívni, de programját az unió még nem fogadta el, elsősorban azért, mert nem látja, hogy a jogállamiság kereteit Magyarország vissza fogja állítani az európai értékek szerint normális szintre. Lengyelország hasonló cipőben jár...
Ha így lesz, akkor von der Leyen ezzel a hangsúlyozással nem is nagyon virágnyelven meg fogja üzenni, hogy vége a finomkodásnak, Lengyelországban és Magyarországon vissza kell állítani a jogállamiság kereteit, máskülönben lemondhatnak az uniós forrásokról. Az elnök azért tudja előtérbe helyezni ezt a kérdést, mert a tagállamok többsége egyértelműen ezt várja el tőle, és teljes mértékben támogatja is a sokkal erőteljesebb fellépést.
Ismert, hogy a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (alapból) Magyarország 7,2 milliárd eurót tud majd lehívni, de programját az unió még nem fogadta el, elsősorban azért, mert nem látja, hogy a jogállamiság kereteit Magyarország vissza fogja állítani az európai értékek szerint normális szintre. Lengyelország hasonló cipőben jár...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)