A KORMÁNY OROSZBARÁT KÜLPOLITIKÁJA MEGOSZTJA A TÁRSADALMAT

PUBLICUS INTÉZET
Szerző: Publicus Intézet
2022.03.17.

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 07. – március 11. között a 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról és a magyar külpolitikáról.

A megkérdezettek kétharmada szerint az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az inkább agresszió volt az oroszok részéről.

Tízből nyolc válaszadó szerint inkább nem valószínű az, hogy a háború átterjed Magyarországra. Ugyanilyen arányban nem tartják azt sem valószínűnek, hogy atomfegyverek bevetésére sor kerülne.

A válaszadók harmada azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy egy hosszú és véres háború fog következni. Így látja minden második ellenzéki szavazó, a bizonytalan szavazók negyede, továbbá a Fidesz szavazók ötöde.

Tízből négy válaszadó szerint megfelelőek az uniós szankciók, amelyeket Oroszország ellen hoztak, beleértve az orosz pénzügyi rendszer elleni büntetőintézkedéseket, a fegyverszállítást és az uniós légtér lezárását az orosz gépek előtt. A megkérdezettek ötöde szerint ennél is keményebb intézkedésekre lett volna szükség. A válaszadók szintén ötöde azonban túlzónak tartja az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat.

A válaszadók 43 százaléka szerint Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben el kellene ítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt. A megkérdezettek 45 százaléka szerint azonban a miniszterelnöknek nem kéne így tennie...

ITT OLVASHATÓ

TÖRVÉNYTELEN HÁLAPÉNZ A FIDESZ „CIVILJEINEK” – ÚJABB 4,8 MILLIÁRD A KAMPÁNYFINISBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.03.18.

Idén februárban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség újra kinyitotta a Norvég Civil Alap helyére állított magyar állami pénzcsapot, a Városi Civil Alapot – ám a törvényben előírt egy hónap helyett ezúttal két hetet adtak a pályázatok benyújtására. Ahogy tavaly feltártuk, ez az a forrás, amelyet nem valamiféle normatív rend, hanem a fideszes választókerületi elnökök, képviselőjelöltek kampányérdekei szerint szórtak szét. A mostani kiírásban szereplő újabb 4,8 milliárd forint elosztásáról a napokban döntenek. Az eredményhirdetésig – a várakozás örömét fokozandó – az eddigieknél is extrémebb tényekkel igazoljuk, hogy a „civil” alap első köre jórészt pártcélokat szolgált. Az egyik győztes egyesület például hirtelen Fürjes Balázs személyi titkáráé lett, egy másik épp Hadházy Ákos ellen szórólapozik.

Hogy miért foglalkozik a Válasz Online – immár visszatérően – az úgynevezett Városi Civil Alap (VCA) pénzosztásaival? Mert a kormányzat ennek a típusú forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az nem kérdés, hogy a kabinet tett lépéseket ezen akciók jogszabályszerűsítésére. A VCA gyakorlata azonban a Nemzeti Együttműködés Rendszerében érvényes törvényi rend szerint is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít: elvileg tehát bűnt követ el, aki állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem a 2022-es parlamenti voksoláson induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva oszt el.

Márpedig a VCA első körének tavalyi elemzésekor egyértelműen igazoltuk, hogy az eredménylista kizárólag választókerületi logika alapján értelmezhető. Nem pusztán arról van szó, hogy jórészt fideszes hátterű alapítványok, egyesületek vitték el az időközben kiiktatott Norvég Alap civil kasszájának „pótlására” szolgáló 4,4 milliárd forintos magyar állami összeg tetemes részét. Hanem arról, hogy nem születtek országosan egységes támogatási kategóriák, választókerületenként eltérő elosztási mintázatot azonosítottunk; Miskolcon és Hatvanban például 15-15 milliónként szórták szét a rendelkezésre álló összeget, Szombathelyen 8-8, Törökszentmiklóson 5,85-5,85 milliónként, miközben a berettyóújfalui vagy a hajdúszoboszlói körzetben megszámlálhatatlan mennyiségű szervezet kapott százezres tételeket...

ITT OLVASHATÓ

SZINTE TELJESEN KISZERVEZTE A SZÜRKEZÓNÁBA AZ ONLINE KAMPÁNYT A POLITIKA

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2022.03.18.

„A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat”

– így határozza meg a törvény az országgyűlési választások előtti 50 napos hivatalos kampányidőszakban a pártok és képviselőjelöltek által elkölthető pénz mennyiségét. A jogszabály a gyakorlatban az életbe lépésének pillanata óta egy merő tragikomédia, hiszen az ilyesfajta költségek átláthatatlansága miatt teljesen betarthatatlan. Egyetlen ponton látszik némi transzparencia, ez pedig a közösségi média, ahol a Google és a Facebook nyilvános adatbázisokban vezeti, hogy ki mennyiért hirdetett nála.

Az idei kampány előtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) állásfoglalásban közölte, hogy az ilyen hirdetések is beleszámítanak a hivatalos keretbe – ez azok után lett érzékeny kérdés, hogy a 2020-as borsodi időközi választáson a fideszes jelölt, Koncz Zsófia csak a Facebookon többet költött, mint elvileg a teljes kampányára szabad lett volna neki. Ennek akkor nem lett semmilyen következménye, sőt, közel egyéves huzavona után egy olyan ÁSZ-nyilatkozattal lett lezárva az ügy, hogy „a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Na, ez változott meg idén, és kíváncsian vártuk, hogyan reagálnak a politikai szereplők az új játékszabályokra.

Bár a Facebook az egyik legfontosabb kommunikációs és hirdetési felület is a politika számára, azt azért ne felejtsük el, hogy az itt elköltött pénz csak egy szelete a kampányköltségeknek. A tévés, rádiós, nyomtatott és online sajtóban megjelenő reklámok, az óriásplakátok, szóróanyagok, a kampányesemények költségei mind-mind efölött vannak még, és elvileg mind bele kell férniük az említett, jelöltenként hatmilliós összegbe...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MEGTIZEDELTE A KUTAKAT AZ ÁRSTOP, KÉTSZÁZAT VÉGLEG TÖNKRETETT

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ JÓZSEF
2022.03.18.

A 480 forintos üzemanyag-tarifakorlát mára a magyarországi töltőállomások tizedét kivéreztette, ami elsősorban a mezőgazdaság ellátását nehezíti - vélekedett lapunk kérdésére Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu nevű ár-összehasonlító oldal ügyvezetője.

- Mit tapasztalt idefele az utakon?

- Ne is mondja, talán részben még a március 15-i rendezvények utóhatása, de egész Buda állt. Az útvonalat másfél óra alatt tettem meg. Veszprémben, ahol élek, hasonlóképp szinte naponta alakulnak ki dugók. Ez nem a 480 forintos üzemanyagár-korlát hatása. Akkor is tülekednénk az utakon, ha literenként 700 forint lenne a tankolás. Az üzemanyag vásárlásainknál elsőbbséget élvez, amit a jelek szerint mindenképp megveszünk. Kíváncsi lennék, létezik-e, és ha igen, hol húzódik a felső lélektani határ. Épp most lép életbe például a szállítmányozóknak a múlt héten kötelezővé tett, 600 forintnál is magasabb piaci gázolaj-tarifa. Az ünnepek alatt számos visszajelzés érkezett hozzám, hogy a fuvarozók nem kapnak 100-200 liternél több üzemanyagot, se piaci, se „stoppolt” áron, még a múlt heti rendeletben számukra kötelezővé tett nagynyomású töltőkről sem. Így pedig képtelenség megtervezni egy hosszabb áruszállítást. A kutasok úgy vélik, mintha a csütörtöki rendelkezést is egy-egy szereplőre írták volna, hisz a töltőállomások talán ötödén üzemel nagynyomású töltő. Igaz, ezeket kiemelt forgalmú útvonalakra telepítették. De például egy kukásautó nem megy ki a sztrádára tankolni, ami már most több helyütt szemétszállítási fennakadásokhoz vezetett. Tisztázatlan a buszok, a munkagépek és számos más, a múlt csütörtöki szabályokban körül nem határolt járműtípus besorolása is. Miközben a rendelet szerint "el kell különíteni" a normál és a nagynyomású töltőt, a kutak döntő többségében ezek egy tartályra csatlakoznak. Szintén nem tudni, ki és hogyan tankolhat kannába. A kutas döntse el, aki beállt, hány tonna súlyú, milyen nemzetiségű, vagy mezőgazdasági célból tankol-e és szerezzen is a döntésének érvényt? Törvénytisztelő polgárként most mindenki jogászkodik és várja a NAV állásfoglalását. Egy kutas nem jogász és nem rendfenntartó szerv, hanem az a feladata, hogy kiszolgálja a vásárlóit. A bizonytalan esetekben így most nem adnak el semennyi üzemanyagot és inkább elküldik a vevőt. Nem kockáztatják az alkalmanként kiszabható 6-15 milliós bírságot. Egy ilyen rendelkezés a visszaélések melegágya is, hisz kétszáz forintos különbséggel vásárolható az üzemanyag attól függően, hogy az egyik vagy a másik kútfej töltőpisztolyát akasztják-e le...

ITT OLVASHATÓ

AMI A SZTRÁJKOLÓ PEDAGÓGUSOK MÖGÖTT VAN - NAHALKA ISTVÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Riporter: MÉRŐ VERA
2022.03.17.

A 2022. március 17-i Reggeli személyben Mérő Vera vendége Nahalka István oktatáskutató volt, a téma pedig - mi más, mint - a javában zajló pedagógussztrájk, illetve annak okai, és képet kapunk az oktatásügy hazai jelenlegi állásáról.

Az adás hanganyaga: https://www.klubradio.hu/archivum/reg...

ITT HALLGATHATÓ MEG

TITOKBAN TOVÁBBI KÖZPÉNZMILLIÁRDOKAT KAPNAK A FIDESZ-KÖZELI ALAPÍTVÁNYOK A VÁLASZTÁSOK ELŐTT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.03.18.

Bár állami ingatlanokkal, alaptőkével és részvénycsomagokkal már kitömték őket, a színfalak mögött további közpénzmilliárdokat kapnak a kormánytól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz KEKVA-k. Az Átlátszó információi szerint nem nyilvános határozatokkal juttatnak újabb összegeket az alapítványoknak, a Mathias Corvinus Alapítvány például 13 milliárd forint közpénzt kaphat a Fidesz-kormánytól.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára tavaly sokmilliárdos értékben szervezte ki az állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket és fontos intézményeket – a parlament fideszes többsége. Ezután az alapítványok az elmúlt hónapokban még jelentős készpénzes vagyonokat is kaptak – az Átlátszó információi szerint több KEKVA is kapott komoly összegeket félig titkos kormányhatározatok alapján.

A KEKVA-k alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését, egy államtól független hatalom építését szolgálják, hiszen az alapítványokat irányító kuratóriumokba szinte kizárólag kormánypárti politikusokat és más, a Fidesz holdudvarába tartozó személyeket neveztek ki, akiket egy alaptörvénymódosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.

A folyamatot nem túlzás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hullámnak nevezi, azzal a különbséggel, hogy a ’90-es évek elején még pénzért adták el a korábbi állami vállalatokat magánvállalkozóknak, most pedig ingyen juttatott a parlament fideszes többsége egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont frissen létrehozott magánalapítványoknak.

Ráadásul ilyen Fidesz-közeli alapítványi tulajdonba került a magyar felsőoktatás több mint 70 százaléka, köztük az összes vidéki egyetem, számos értékes ingatlan, kulturális intézmények, illetve a korábban az állam által visszavásárolt MOL- és Richter-részvények...

ITT OLVASHATÓ

TELEKÉP

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.18.

Mária néni hajnalban kelt, úgy, hogy nem is aludt igazán. Csupán csatakosan forgolódott szokás szerint a dunna alatt, mert hasogatott a bütyke, nyilallott a dereka és beszéltek a fejében a hangok: rezsi, prüsszelsoros és ilyenek kavarogtak benne súgva-búgva, ami ellen a bádogbános szapora imádságokat rendelt gyógyászati segédeszközül. És olykor szenteltvíz kortyolgatását szobahőmérsékleten csakis, mert a hűtés megfagyasztja benne az örökkévaló lelket. Amikor Mária néni legutóbb a kultúrban járt krumpliért, a fess fiatalember arra hívta fel a figyelmét, hogy a reggeli imádság után vagy a vasárnapi misét követően nézze a televíziót szorgalmasan, és akkor az idők végezetéig lesz krumpli és farhát is egészen olcsón.

Mária néni így hát ezen a reggelen a szenteltvízben ázó protézisét betette a szájába, belebújt a mamuszba és a televízióhoz csoszogott, hogy nézze az örökös krumpli reményében azt. Emlékezett, hogy tegnap milyen szépen is beszélt benne az ünnepen a miniszteres urunk, hogy mennyire jó volt látni őtet, midőn arról mesélt, milyen veszedelmek vannak, és milyenek ellen kell őneki küzdeni, ahogyan reánk törnek a balosok, rontanak rá a nemzetre megint. Itt jutott eszébe a szomszéd korcs kutyája, aki igyekezett rárontani Mária nénire mindig is, aki így arról volt meggyőződve, hogy a kutya is balos, mert ő maga pedig a nemzetet képviseli, mintegy ő maga a nemzet, a keresztény kultúra maga, és ezen a ponton keresztet vetett.

Odacsoszogott a tévéhez tehát, és bekapcsolta. Hosszan melegedett az öreg jószág, és először a kép nem is, csak a jól ismert, szeretett hang szűrődött elő belőle, mint mindig is. Aztán, ahogyan a kép is megjelent, Mária néni megrémülve látta, ahogyan miniszteres urunk beszél még mindig a téren, és a félelem oka az volt így a reggelen, hogy akkor ő a beszéd javát átforgolódta, ha nem is aludta a dunna alatt. Mindegy is hogyan, de a mulasztás bűnébe esett, és mindezek után méltatlan lesz a krumplira, mert Mária néni ilyen régi vágású lelkiismeretes asszony volt, ha kissé egyszerű is. Majd imádsággal vezekel a mulasztásért, vélte ő, kiszabva így a penitenciát mintegy önmagára a bádogbános helyett, míg tőle is meg nem kapja a magáét.

Így indult a nap, és így telt is aztán, a televízióban beszélt miniszteres urunk, hogy a mondandó már mindegy is volt. Beszélt, míg elmajszolta a cikóriába áztatott zsömlét, beszélt, míg föltette a rántottlevest, egyáltalán mondta csak szakadatlan a televízióban, hogy már delet harangoztak és azután is. Aztán történt meg a baj, mert egy pillanatra lankadt a figyelme, így, amikor odanézett a kis szünet után, miniszteres urunk már a határon sürgött nagy komolyan és intézte egyesével mind a millijom menekülő ügyeit és papírjait, buksikat simogatott, és figyelte a távoli ágyúzásokat is óvva és őrizve erősen Mária néni bütykeit a repeszektől. De alig is pillantott egyet, miniszteres urunk a tévében már megint a téren volt, és ekkor történt meg a baj...

ITT OLVASHATÓ

MIKOR KEZDŐDÖTT AZ OROSZ KAPITALIZMUS VÁLSÁGA?

G7.HU
Szerző: FORMAN BALÁZS
2022.03.17.

A válság talán már a cári időkben elkezdődött, amikor Európa egyik legnagyobb kapacitású nehéz- és hadi ipara jött létre az Urálban, a Donyeck-medencében, Szentpéterváron és Moszkva környékén. A birodalom modernizációjának késői kezdetei már eleve egy torz nehézipari struktúra létrejöttét eredményezték. Az ipar fő ágazatai a bányászat, a nyersanyagok, a közlekedési eszközök és a hadi felszerelések gyártása lettek. A birodalom számára alapvető fontosságú volt, hogy valamennyi lakható területet bekössenek az ország közlekedési, elsősorban vasúti hálózatába. 

Fontos volt mindig a birodalom hatalmas területét védő hadsereg és hadiflotta felállítása és felfegyverzése.

Az ország a külföldi befektetések mellett is csak gyenge tőkefelhalmozást tudott csak felmutatni. A részben szabad kapitalizmus viszonyai mellett a nagyvállalatok eladásai leginkább az állam megrendeléseitől függtek. A parasztság és a munkásosztály nagy részének meglévő szegénysége mellett a fogyasztási cikkek gyártása háttérbe szorult. Az állami megrendelésekből gazdagodó burzsoázia jövedelme és gazdagodása nem függött a fogyasztói piactól, így hatalmas társadalmi egyenlőtlenségek jöttek létre. Oroszország a gazdasági és társadalmi fejlettségben a 20. század elején érte el az első ipari forradalom Angliájának szintjét.

Az első világháború első felét a svájci Lausanne-ban száműzetésben töltő Lenin nemcsak a marxizmus, hanem a német hadigazdálkodás ismeretével tért haza Németországon és Svédországon keresztül, hogy azután 1917 novemberében átvegye a hatalmat. A forradalom után viszont mindjárt az a dilemma került elő, hogy a vörös Oroszországot kell megvédeni vagy lehet-e a legfontosabb ígéretet megvalósítani, és az életszínvonalat emelni.

A polgárháború idején a védelem és a hadiipar fejlesztése került előtérbe. Az ország csak a fogyasztási javak elosztására kidolgozott nagyon szigorú jegyrendszer bevezetésével tudta elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. A polgárháború mélypontján az ipari termelés az 1913-as szint kevesebb mint 10 százalékára zuhant. A gazdasági konszolidáció politikai eszköze volt a birodalom nyugati perifériáin olyan lélekszámban kis országok, mint Finnország, a Balti-országok és Lengyelország számára a függetlenség megadása. Ezek már csak a méretük miatt sem támadhatták meg Oroszországot, viszont egyfajta cordon sanitaire-t (távolságtartást biztosító ütközőzónát) képeztek Oroszország és Németország között.

A Birodalom déli és keleti peremén élő kis létszámú (grúz, azeri, örmény), a gazdasági és társadalmi fejlődésben leginkább elmaradott (kazah, üzbég, türkmén, kirgiz, tádzsik) vagy az oroszhoz vallásilag, nyelvileg legközelebb álló (ukrán, belarusz) népek kaptak tagköztársasági státuszt. Ez egyfajta hatalommegosztásnak volt tekinthető, miközben Oroszország népességi és területi szempontból abszolút túlsúlyban volt...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG ELŐRE MENNE – HA LENNE BENZIN

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2022.03.18.

Tej, vaj, hús, kenyér, cigaretta, konzervek, minden alapvető és kevéssé alapvető élelmiszer tíz-húsz százalékkal drágult az utóbbi évekhez képest. A jelen helyzet egy pattanásig feszített íjra hasonlít, ami rögtön kicsúszik az ujjak közül és visszafelé, az arcunkba fog csapódni. Király Júliát, az Egységben Magyarországért gazdasági szakreferensét kérdeztük a jelen helyzetről és a várható következményekről.

– Gyakorlatilag csak az étolaj, az üzemanyag és a csirkemell áll egyelőre a kötött áras startvonalon...

– A farhátat ne feledje.

– Látja, máris elfelejtettem a lényeget. Tehát van, ami még a gazdasági startvonalon várakozik, de a választások után feltehetően ezek ára is elszabadul. Ma viszont minden más drágább, pörög az infláció. Mit kellene, mit lehet tenni és mi nem úgy történik, ahogy kellene?

– Kezdjük azzal, hogy mi az, amit nem tettek meg az elmúlt tíz évben. Amikor mód lett volna rá, nem csatlakoztak az eurózónához egy látszólagos jegybanki függetlenségért, aminek a hitelességét és hatásosságát most pontosan látjuk. Menjen át Szlovákiába – ott békésen kávézgató, sétálgató emberekkel találkozhatunk. Természetesen van valamilyen mértékű infláció, amint az egész világon tapasztalható, de ezt egy 370-400-as forintárfolyam durván súlyosbítja. Tehát be kéne látni, hogy Magyarország az eurózónához csatlakozással nem a szuverenitását veszti el, hanem a pénzügyi stabilitását kapja meg. A jegybanki függetlenség eddig több kárt, mint hasznot hozott az országnak. Amit megtettek, az az árrögzítés, aminek visszahatását pontosan tudtuk előre jelezni. Kezdetben történt a kistermelők csődje, ennek folytatása a hiány, lásd a benzint, bár azt nem merném mondani, hogy hosszú sorokat láttunk, mert rémhírt terjesztenék és még feljelentenek. Ezek egyértelmű következményei minden egyedi árszabályozásnak és ez a világon mindenütt bebizonyosodott. Arról nem is beszélve, amit ön is említett, ezek az árak alig várják, hogy újra kilőjenek. Amit az állam tehetett volna és most meg is tesz, hogy ennek a terhét részben magára veszi, amint történik a benzin árában a jövedéki adó csökkentésével...

ITT OLVASHATÓ

MINDANNYIAN FELELŐSSÉGET KELL, HOGY ÉREZZÜNK AZ OKTATÁS IRÁNT

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.03.17.

Mindannyian felelősséget kell, hogy érezzünk az oktatás iránt. Nem azért mondom ezt, mert én is pedagógus vagyok, hanem mert pontosan látom, a társadalmi leszakadásban dolgozva, hogy mennyire fontos ez a jövőnk szempontjából.

A jó iskola képezhet csak olyan gyerekeket, akik a jövőt építik. Mindannyiunkét.

Jó iskola nincs jó tanárok nélkül.

Jó tanár nincs jó felsőoktatás nélkül.

Jó iskola nincs megbecsült tanárok nélkül.

A jó tanár azonban nem működik kézi vezérléssel.

Nem működik végrehajtó szerepben.

Nem működik önbizalom nélkül.

Nem működik megalázó adminisztratív szerepbe kényszerítve.

Nem működik, ha megfosztják az értelmiség léttől.

Akkor inkább elmenekül. Vagy ha nem tud, meghajlik. Egyik sem jó.

Mint ahogy az sem, hogy ebbe a szerepbe nem akarnak a fiatal tanerők bekerülni. Így nem is tervezik, hogy tanítanak. Vagy nem is jelentkeznek a pedagógusképzésbe. Egyik sem jó.

Tudom, a világ a pillanatról szól. Most legyen jó. Az egyénnek. Más nem érdekes.

De most el kellene ezt engedni, és kicsit távolabbra nézni. Mindenkinek. És támogatni a változást akaró pedagógusokat.

ITT OLVASHATÓ

ŐRIZETBE VETTÉK BOJKO BORISZOV BOLGÁR EXKORMÁNYFŐT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.03.18.

A vád korrupció

A kormányváltás után a közvélemény kezdte azt hinni, hogy a korrupcióellenes ígéretek csak üres szólamok voltak, de mindenki számára váratlanul, a Belügyminisztérium egy titkos akciójába fogott.

Jogerősen is lehet a Fidesz janicsárképzőjének hívni a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt

Nem tetszett a több mint 500 milliárd forintos állami vagyont kapó Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak, hogy fideszes háttérintézménynek nevezték.

A Magyar Pünkösdi Egyház 230 millió forintja veszett oda Simonka György egykori cégében

A felekezethez tartozó Segítő Szolgálat még 2017-ben nyújtotta a jelentős összegű kölcsönt a mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft.-nek.

Időmérő eszközként könyvelt le egy 12 milliós Rolexet a II. kerületi sport kft. előző vezetése

Há’ nem az…?

A kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett

A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek.

Mocskos harcot vívnak NER-cégek a BKV milliárdjaiért

Két csoport küzd a közlekedési cég takarítási tenderén. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, vagy eddig fizettek túl sokat ezért a munkáért, vagy a mostani „jó” ajánlat trükkös.

Nemzeti Fegyvergyártási Oktatási Központ létesül Csongrádon

2,4 milliárd forint. Nem légvédelmi radart kéne venni inkább?

Úgy tűnik, hogy Debrecenben a kormányzati akarat és a nagyvállalatok lobbiereje lenyomja az önkormányzatot

Az elmúlt években a debreceniek okkal érezhették úgy, hogy nem helyben születnek meg a várost érintő fontos döntések. Palkovics László és Szijjártó Péter mintha hazajárna Debrecenbe.

Újabb kísérletet tett a magyar kormány, hogy hozzáférjen az elzárt EU-s pénzekhez

A 444 információi szerint a múlt héten a magyar kormány kicsit piszkált az RRP-jén, és ezt megmutatta a brüsszeli bürokratáknak. Az RRP az a terv, amiben egy kormány megírja, hogyan költené el az EU újjáépítési alapjából neki járó pénzt.

Putyin felhívta Erdogant, és a béke feltételeiről beszélt

Az is kiderült a beszélgetésből, hogy Putyin számára a legfontosabb az, hogy amennyiben születik valamilyen megállapodás, azt belföldön, a saját politikai közössége előtt sikerként tudja előadni. Honnan ismerős ez…

Putyin most már bűnbakot keres, idegesen tisztogatásba kezdett

Jóllehet, szinte nem telik el nap, hogy egy orosz illetékes ne jelentené ki: minden a tervek szerint halad az úgynevezett „különleges hadműveletben”, a jelek nem erre utalnak.

A finnek megmutatták, hogyan lehet befejezni az orosz-ukrán háborút

Vlagyimir Putyin orosz államfőnek győznie kell az Ukrajna ellen indított háborújában, hogy arcvesztés nélkül hátrálhasson ki a konfliktusból. Ukrajnának szintén győznie kell, el kell érnie, hogy az orosz inváziós hadsereg távozzon az országból.

Orbán Viktor köszönetet mondott a rendőröknek, katasztrófavédőknek – és a kisvárdaiaknak

A menekültek fogadását és elszállásolását legnagyobb részben az egyházi és civil szervezetek és emberek, valamint az önkormányzatok végzik.Elkerülte volna a figyelmünket, hogy nekik is megköszönte?

Talált egy megoldást a kormánymédia, hogy csak a kormány politikai reklámjait kelljen megjeleníteniük

Avagy miért jó (nekik), hogy egy népszavazást is tartanak a parlamenti választással egy időben…

„Ruszkik haza!” – berúgta az ajtót a Fidesz veterán politikusa

„Basszus, Németh úr, miért nem akkor mondta, amikor Orbán félévente pucsított Putyinnak?”

ITT OLVASHATÓ

„NE ADD ELŐ A DUBAJI CSÁSZÁRT, AZÉRT MERT PÉNZ MEGY ÁT A KEZEDEN, AZ NEM A TE PÉNZED”

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2022.03.17.

- Folytatódik a HillSide-irodaházból irányított bűnszervezetről szóló sorozatunk.

- A Nagymester Fuzik Zsolt, a BKV egykori informatikai igazgatója és társai ellen 2019 óta nyomoz az adóhatóság. Azzal gyanúsítják őket, hogy 2018 és 2021 között közel négymilliárd forintnyi költségvetési kárt okoztak.

- A gyanú szerint a szervezet egyik kulcsfigurája Sz. Szabolcs volt, fedőnevén Madár. Ő irányította a szervezet áfacsaló részlegét.

- Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogyan zajlik az élet a számlagyárban: bújócska az adóhatósággal, sok kokain és X6-os BMW.

- A cikkhez háttérbeszélgetéseket folytattunk a nyomozás több érintettjével, gyanúsítottjával, a fővárosi és több kerületi önkormányzatnál dolgozó vezető hivatalnokokkal, politikusokkal, és megszereztünk a nyomozati anyagból több ezer oldalt.

- A Sorozat korábbi részei: 

1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 

2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat ...

ITT OLVASHATÓ

HÁTTAL EURÓPÁNAK 2. - A KULTÚRA, AZ OKTATÁS, A TUDOMÁNY ÉS A MÉDIA LEÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 2020–2021 (PDF)

OKTATÓI HÁLÓZAT
Kiadó: Humán Platform
2022.

Előszó

Ez a kötet folytatása a 2019 őszén lezárt, majd 2020 januárjában megjelent Háttal Európának című jelentésnek, amelyet „független magyar értelmiségiek állítottak össze, hogy tájékoztassák a hazai és a nemzetközi közvéleményt, valamint az európai intézményeket arról, milyen súlyos károkat okozo Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán‐rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén.”¹ 

Munkánk folytatását az indokolja, hogy a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodo: az Orbán‐rezsim tekintélyelvű vonásai tovább erősödtek, a jogállam leépítése folytatódo, a kultúra területén magasabb fokozatra váltó és egyre nagyobb rombolást visz végbe a kormányzat „kulturális hadviselése”. Közös tapasztalatunk, hogy Magyarországon az Európai Unió forrásainak felhasználásával kiépült egy nyíltan Európa‐ellenes, 21. századi autokrácia, ami foglyul ejtee az államot, leépítése a jogállam működéséhez nélkülözhetetlen fékeket és egyensúlyokat, kiüresítése a demokratikus intézmények működését, megszállta a médiát, és rendszerszintűvé téve a korrupciót. 

Az Orbán‐rendszer ugyanakkor az utóbbi időben az erózió jeleit mutatja. A Fidesz elszigetelődő az Európai Unión belül, és az időközben magához tért hazai ellenzék is szorongatja. A közeledő 2022‐es parlamenti választások az előrejelzések szerint szoros küzdelmet ígérnek, ami a kormányt egyre gátlástalanabb és egyre felelőtlenebb lépésekre sarkallja. Az utóbbi két év talán legfontosabb történése, hogy a Fidesz kiépített egy „párhuzamos államot”, ami választási vereség esetén is lehetővé teszi számára egyes területek irányítását. A hatalom átmentésének legfontosabb eszközei azok az új pusú – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő – alapítványok, amelyekbe elképesztő mennyiségű közpénzt és közvagyont helyez ki a kormány. Ugyancsak a hatalom elvesztésétől való félelem motiválhatja a kormánypropaganda egyre militánsabb retorikáját, az ellenzék titkosszolgála eszközökkel való megfigyelését és besározását koholt korrupciós vádakkal. 

Jelentésünk második kötetében egyfelől az elmúlt két évben történtek összefoglalására teszünk kísérletet, másfelől korábbi munkánkat kiegészítettük olyan területek bemutatásával, amelyekre eddig nem terjedt ki elemzésünk. Így egy külön gender‐fejezetben foglalkozunk az Orbán‐rendszer nőpolitikájával és az LMBTQI emberek helyzetének drámai romlásával, az állam és az egyház újra‐összefonódására utaló jelenségekkel, illetve önálló fejezetben mutatjuk be a Covid‐járvány kormányzati kezelésének ellentmondásait is. Az oktatásról szóló részben a közoktatás és a felsőoktatás utolsó két évének változásai melle ezúal áekintjük a szakképzésben és a felnőttoktatásban 2010 óta végbement folyamatokat is, a tudományról szóló fejezetünk pedig kitér az innováció kérdésére is. Természetesen most sem törekszünk teljességre, megpróbáljuk a folyamatokat összefoglalóan ábrázolni, a lényegi mozzanatokra összpontosítani. 

Ezt a jelentést, ahogy az előzőt is, az érintett területeken dolgozó kutatók, oktatók, szakemberek készítették, akik közül sokan civil szervezetek munkájában is közreműködnek. A vállalkozásban fontos részt vállalt az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Civil Közoktatási Plaorm, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Freeszfe Egyesület, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, a Stádium 28 Kör és a Szépírók Társasága. A munkát az Oktatói Hálózat² kezdeményezte és fogta össze. 

Ezúton is köszönetet mondunk azoknak a magánszemélyeknek, akik adományaikkal segíteék a kötet megjelenését. Külön köszönjük a Marion Dönnhof Alapítványnak, hogy két szerzőnk munkáját ösztöndíjjal támogatta.

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN)

Az első kötet letölthető innen (pdf-ben): 

HÁTTAL EURÓPÁNAK - A KULTÚRA, AZ OKTATÁS,A TUDOMÁNY ÉS A MÉDIALEÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 2010–2019 

„NEM AZ A CÉL, HOGY ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁSRA SERKENTSÉK A FIATALOKAT” – MEGJELENT AZ OKTATÓI HÁLÓZAT LEGÚJABB JELENTÉSE

ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: GÖDRI RITA
2022.03.17.

Március 16-án tartott online beszélgetést az Oktatói Hálózat a Háttal Európának 2. című civil jelentésről. Az esemény moderátora Gács Anna volt, aki egyben a kötet egyik szerzője is. A beszélgetésben szó esett az autokrácia kiteljesedéséről, a kulturális hadviselésről, a tudományos szféra ellenőrzéséről, az Orbán-kormány genderpolitikájáról, valamint az oktatásról is.


A most bemutatott kötet a 2020 januárjában megjelent Háttal Európának című anyag második része. A jelentést a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területén dolgozó kutatók, oktatók, szakemberek készítették azzal a céllal, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy „milyen károkat okozott a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén”...

ITT OLVASHATÓ

A JÓ TANÁRT NEM LEHET MEGOLDANI OKOSBAN

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.03.17.

Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.

„Ezt egy közszolgálati tévének vagy rádiónak kéne közvetíteni, nem nekünk” – kezdte Nádori Gergely a Tanárblog egyik alapítója, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára szerdán az adást, amiben arra vállalkoztak alapítótársával, Prievara Tibor gimnáziumi angoltanárral, hogy a március 16-i tanársztrájk napján hétórás online élő műsor keretében szakértőkkel közösen tartsanak fogadóórát.

„95-ben a nagy tanársztrájk idején a pedagógusok 40 százaléka sztrájkolt, de akkor nem kellett polgári engedetlenkedni, mert miniszterként fel sem merült, hogy a sztrájkot megakadályozzuk, sőt a régi iskolámban együtt sztrájkoltam a tanárokkal” – mondta Magyar Bálint, aki 1996-tól 1998-ig, majd 2002-től 2006-ig volt az SZDSZ oktatási minisztere. A rendszerváltáskor még a jobb- és a baloldal is nagyjából egyetértett abban, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy ne csak a diákok 30-35 százaléka szerezzen érettségit. A volt oktatási miniszter szerint a jelenlegi szerkezetben, ami ráadásul megengedi a 6 és 8 osztályos gimnáziumok jelenlétét, amivel már egész korán ki lehet szállni az általános iskolai oktatásból, nem lehet az oktatás legfőbb gondjait megoldani. Magyar szerint a korábbi 4 év alsó-, 4 év felsőtagozat és 4 év középfok helyett a 18 éves korhatár kitolásával egy olyan szerkezetváltást kellett volna végrehajtani, ami az alapkészségek fejlesztésére hangsúlyt tevő alsó tagozatot kitolja 6 évre, a felső tagozat utolsó két évében és a középiskola első két évében egységesen oktatja a közismereti tárgyakat, és a diákok csak az utolsó két évben tanulnának eltérő tárgyakat, a különböző középfokú iskolák típusai szerint.

„Ezt egyébként a lengyelek és az észtek tényleg megcsinálták, ők 6+3+3-as rendszerben, és a PISA-eredményeiken látszik, hogy bejött nekik” – mondta Magyar az élő műsorban. Az alsó tagozat a 9 műveltségi terület megalapozását jelentette volna; az epochális rendszer bevezetésével a 45 perces órákat kellett volna felváltani, így valóban érdemben lehetett volna csökkenteni a tananyagot és a tanórák számát. Ez az elképzelés végül sosem valósult meg, hiába volt meg akkor a kétharmados többség, a nagyobbik koalíciós partner, az MSZP nem támogatta az SZDSZ-es elképzeléseket. A lexikális anyag mennyisége a sokféle tantárgy fenntartásával csak tovább növekedett, és 1998-ban a Fidesz hatalomra kerülésével minden korábbi elképzelésüket lesöpörték az asztalról...

ITT OLVASHATÓ

EZ TÖRTÉNT AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚBAN CSÜTÖRTÖK DÉLIG

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2022.03.17.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

- Csütörtökön is folytatódnak a tárgyalások az ukránok és az oroszok között.

- Már ötvenhárom halottja van a csernyihivi támadásnak. Szerda délelőtt bomba csapódott egy épületbe, ahol emberek épp kenyérért álltak sorban az észak-ukrajnai Csernyihivben.

- Legalább egy ember meghalt, három pedig megsebesült, miután egy lelőtt rakéta maradványai egy lakóépületet találtak el Kijevben.

- Élve kerülnek elő az emberek abból az óvóhelyként használt színházból, amit szerdán ért találat Mariupolban.

- Az ENSZ rendkívüli sürgősségi ülést tart csütörtökön az ukrajnai humanitárius helyzet romlása miatt.

- Putyin csütörtöki beszédében Oroszország „öntisztulásáról” beszélt, megcélozva ezzel a háborúellenes oroszokat.

- Rubizsne városát egész nap és éjjel lőtték, a helyi kormányszó szerint egy ember meghalt és öt megsebesült.

- A Harkiv melletti Merefában találat ért egy iskolát.

- Kilenc ukrán városból, köztük az ostromlott Mariupolból kivezető evakuációs útvonalról állapodtak meg a felek csütörtökre.

- Kína azt mondta, „soha nem fogja megtámadni Ukrajnát”.

- Volodimir Zelenszkij a német Bundestag előtt beszélt. Itt azt mondta, a szavak semmit sem érnek, miközben „Európában egy népet pusztítanak el”. A nyugati országokat pedig azzal vádolta meg, azokat csak a gazdasági előnyök érdeklik.

- Putyint nem érdekli a hágai bíróság döntése, nem fogja leállítani az ukrajnai inváziót. A Kreml szerint Oroszország „kolosszális” energiát fektet a tárgyalásokba, ám ugyanez nem mondható el a másik félről.

- A volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev szerint az USA ruszofóbiát szított, de Oroszországnak megvan az ereje ahhoz, hogy az általuk vezetett ellenségeket a helyükre tegye.

- Száz kamikazedrónt és nagy hatótávolságú légelhárító rakétákat is küld az USA Ukrajnának.

- Már az Air Serbia sem fog járatokat indítani Oroszországba.

- Már több mint 1,9 millió menekült érkezett Lengyelországba Ukrajnából, állítják a lengyel határőrök...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ÚTMUTATÓ ARRÓL, HOGYAN SEGÍTSÜNK JÓL AZ UKRAJNÁBÓL MENEKÜLTEKNEK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.03.17.

Folyamatosam érkeznek a menekültek Ukrajnából Magyarországra. Szükség szerint gyógyszert, kórházi ellátást kapnak, a tartósan itt maradóknak a magyar embereket is megillető ellátásokat biztosít a kormány. Több száz magánszemély segítség gyanánt fölajánlja a lakását, vagy magához vesz menekülteket. Nekik az ukrajnai pokolból érkezők érzéseire is nagyon vigyázni kell. Arra, hogy ezt hogyan tehetik, a Hintalovon Alapítvány ad tanácsot, ahogy arra is, miképpen kezeljék a tanárok ezt a kérdést az iskolában.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közleményt adott ki, ami szerint a Magyarországra érkező ukrajnai menekülőknek szükség szerint gyógyszert, kórházi ellátást, a tartósan itt maradóknak a magyar embereket is megillető ellátásokat biztosítják. Ennek értelmében jogosultak egészségügyi alapellátásra, járóbeteg-szakellátásra, kórházi ellátásra, betegségük kezeléséhez szükséges gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, sürgősségi fogászati kezelésre, terhesgondozásra, szülészeti ellátásra, védőoltásokra. Az Ukrajnából érkezők ingyenes telefonszámot (1812) is hívhatnak, ha egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban tolmácsot szeretnének igénybe venni.

Ez szép, de nem elégséges. Arra, hogy a befogadott menekülteknek hogyan lehet jól segíteni, a Hintalovon Alapítvány ad tanácsot. Útmutatójukban leírják, hogy mire érdemes krízishelyzetben figyelni...

ITT OLVASHATÓ

„MAGYAR ÁLLAM? AZ HOL VAN?” – A SEGÍTSÉG EGYELŐRE KIMERÜL ABBAN, HOGY NEM AKADÁLYOZZÁK A SEGÍTŐKET

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2022.03.17.

A magyar állam „segítsége” most nagyjából annyi, hogy nem akadályozza a segítők munkáját – vonták le többen is a tanulságot a Nyugati pályaudvaron, amikor az Ukrajnából menekülőket fogadták. Helyszíni riport.

– Állam? Az hol van? – fordul felénk mosolyogva az egyik önkéntes tolmács a Nyugati pályaudvaron.–Civilek csináltak itt mindent – mutat körül a mára teljesen kiépült menekültközpontra – méghozzá a semmiből.

A kint dolgozó önkéntes menekültsegítők zöme szinte az első pillanattól fogadja az oroszok pusztítása elől Ukrajnából menekülők ezreit. Azóta is tízezreknek biztosítottak, élelmet, menedéket, tisztálkodást. Ugyanígy épült ki maga a menekültközpont: a sátrakat és a standokat a környező szórakozóhelyek tulajdonosai adták, a ruhát, élelmiszert, gyermekjátékokat pedig a szeretetszolgálatok hozták, de folyamatosan érkeznek a lakossági adományok. Ottjártunkkor egy középkorú hölgy egy nagy tepsi süteményt hozott, majd megkérdezte, hogy mire lenne még szükség. – Fogkefe, tisztálkodási szerek, főleg baba és gyerekápolási kellékek – válaszolták neki. A nő ezeket felírta egy cetlire majd távozott. – Így megy ez – mondta a pultnál álldogáló nő –

rengetegen idejönnek a pulthoz, megkérdezik, hogy mire van szüksége a menekülteknek, majd bemennek az üzletközpontba és megvásárolják ezeket. A közeli éttermesek is mind hordják a meleg élelmet. Egy kínai kiskereskedő pedig naponta felvásárol vagy két tucat menüt a McDonald'sban.

Van, aki „csak” hoz, más pedig ott ragad segíteni. Például Duleba Dóra, aki férjével kiskereskedő. Amikor először hallottak a menekülthullámról, akkor pár ismerősükkel összeszedtek ezt-azt és kihozták a pályaudvarra. – Láttam, hogy kellene vízforraló, kávéfőző és még vagy ezer más dolog. Ezeket kiírtam a Facebook-ra és sorra jöttek a felajánlások – mesélte. Dóráéknak a helyszínen lévő vöröskeresztesek adtak helyet, áramforrást. Azóta is teljesen önállóan dolgoznak, folyamatosan érkeznek hozzájuk az adományok és a segítők is.


A mellettük lévő standon Kornél és Ágoston osztogatta az élelmiszert. Kornél jelenleg gimnazista, míg Ágoston felvételizik, hittanoktató akar lenni. Korábban már önkénteskedtek, Ágoston például nemrég az Eucharisztikus Konferencián. Ahogy szinte mindenki, ők is a híreket látva jöttek ki a pályaudvarra. És ahogy mások, úgy a két férfi sem látott a rendőrökön kívül egyetlen állami segítőt sem. – A magyar állam „segítsége” most nagyjából annyi, hogy nem akadályozza a menekültsegítők munkáját – vonták le többen is a tanulságot...

ITT OLVASHATÓ

MÁRKI-ZAY PÉTER: NEM LESZ TISZTESSÉGES VÁLASZTÁS, ORBÁN 12 ÉVE ELCSALJA AZ EGÉSZET - ÉLŐ A TELEXEN

TELEX / VIDEÓ
Szerző: Telex
2022.03.17.

2022 tavasza még annál is sűrűbb, mint arra előzetesen számítani lehetett. Három hete háború van Ukrajnában, Putyin offenzívájának pedig egyelőre nem látszik a vége. Közben már letelt a hivatalos kampányidőszak több mint fele, hamarosan kiderül, hogy Orbán Viktor és a Fidesz zsinórban negyedszer is tud-e győzni, vagy ezúttal a 2010 óta először egységesen induló ellenzék lesz-e a befutó.

A háború és a kampány mellett az ország legjelentősebb történése, hogy egy hónapja tiltakoznak polgári engedetlenséggel a tanárok, mert úgy látják, a kormány egy rendelettel ellehetetlenítette a sztrájkjogukat, március 16-ra pedig országos sztájkot hirdettek.

👥 Vendégek: Rácz András – Oroszország-szakértő Márki-Zay Péter – ellenzéki miniszterelnök-jelölt Török Gábor – politológus Varga Sára – gimnáziumi tanár 🎤 Műsorvezető: Fábián Tamás - újságíró, Telex 📺 Az adást a Telexen, Facebookon és Youtube-on is közvetíteni fogjuk, tartsatok velünk! 0:00-2:25 Visszaszámlálás 2:25-23:50 Török Gábor politológus 23:50-50:48 Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt 50:48-1:06:56 Varga Sára gimnáziumi tanár 1:06:56-1:34:45 Rácz András Oroszország-szakértő

ITT NÉZHETŐ MEG

A DRÁGA ÜZEMANYAG MIATT VILLANYAUTÓRA VÁLTANAK AZ EMBEREK?

YOUTUBE
Szerző: HORVÁTH ANDRÁS
2022.03.16.

Vajon az emelkedő üzemanyagárak miatt, hirtelen tömegesen váltanak majd az emberek elektromos autóra?

ITT NÉZHETŐ MEG

A MÁTRAI ERŐMŰ PROBLÉMÁS MÚLTJA ÉS KÉRDÉSES JÖVŐJE | OLIGARCHIA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.17.

A visontai Mátrai Erőmű Magyarország egyik legfontosabb áramtermelő üzeme, térségének fontos gazdasági központja és több ezer ember munkahelye. Az erőmű XXI. századi történetében a tulajdonos-cserék és a megújuló energiaforrásokra való átállás játssza a főszerepet. A komplexum 5,9 milliárd forintért került 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, aki bő egy évvel később már sokkal nagyobb összegért, 17,4 milliárd forintért adta el tulajdonrészeit az állami Magyar Villamos Műveknek. A kormány tavaly döntött az erőmű korszerűsítéséről, amely a tervek szerint 2025-ben érhet véget.

ITT NÉZHETŐ MEG

NAHALKA ISTVÁN - KELL-E TANTERV?

L1 - ELEGY
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2022.03.13.

TANTERVDIKTATÚRA, TÚLTERHELÉS, MEGTANÍTHATATLAN MENNYISÉGŰ TANANYAG, A PEDAGÓGUS AUTONÓMIÁJA 

L1 esték - a Szakértői Elegy a Társadalomért Alapítvány szervezésében 2022. március 7. 

Szakértők, a pártok képviselői és a Civil Közoktatási Platform (CKP) nyolc hónapos rendszeres egyeztetését követően összeállt egy 100 pontból álló javaslatcsomag (https://elegy2021.hu/oktatas/), amely keretbe foglalja egy jövőorientált, korszerű oktatási rendszer koncepcióját. 

Az egyesült ellenzék arra tett ígéretet, hogy programjának kialakításakor ezt a szakmailag megalapozott keretet tekintik irányadónak. A Civil Közoktatási Platform szakértői ennek kapcsán a korszerű oktatásról való gondolkodás négy meghatározó területéről beszéltek, majd beszélgettek a közönséggel. A vitát moderálta: Ónody-Molnár Dóra 

Csatornánkon megtekinthetők a bevezető előadások külön-külön és az azt követő vita: 

- Bevezető és Ercse Kriszta: Miért nem tudjuk pontosan, hogy néz ki a Jóisten? https://www.youtube.com/watch?v=lqpQ8... 

- Nahalka István: Kell-e tanterv? https://www.youtube.com/watch?v=Q1b29... 

- Braun József: Tudnának-e a mai pedagógusok máshogy tanítani? https://www.youtube.com/watch?v=YOif1... 

- Juhász Ágnes: Mire való az iskolai oktatás és mire nem – avagy felkészíthet-e az iskola az életre? https://www.youtube.com/watch?v=n-D1R... 

- A vita: _________________ A vágatlan élő közvetítés itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/events/90678...

ITT NÉZHETŐ MEG 

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: PUTYIN SÚLYOS TRAGÉDIÁBA VITTE OROSZORSZÁGOT

PORTFOLIO
Szerző: KISS CSABA
2022.03.17.

Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.

Úgy tűnik, az ukrajnai invázió lassabban halad, mint ahogy azt várták volna orosz részről, és elhúzódó harcokra van kilátás. Az ukrán ellenállás is jóval nagyobb, mint arra Vlagyimir Putyin orosz elnök számított, és mint azt bárki várta akár Nyugaton is. Mi lehetett vajon Putyin szándéka, és hogyan mérhette el ennyire a helyzetet?

Talán azért mérhette el, mert az autokráciák egy idő után elveszítik azt a képességüket, hogy az első számú vezetőhöz olyan információ jusson el, ami hiteles, és nem az ő ízléséhez igazodik. Egy olyan ember, aki 22 éve irányítja mindenféle jelentős korlát és ellensúly nélkül Oroszországot, maga is egyre korlátozottabbá válik a tájékozódás képességében. Ráadásul az elmúlt két évben a Covid-járvány miatt – átvitt értelemben – bunkerbe vonult: nagyon kevesen férnek hozzá, kerülnek kapcsolatba vele. Azt gondolom, hogy egy ideje különböző geopolitikai rögeszméknek is a rabjává vált. Ez a három körülmény adódhatott össze. Úgy gondolhatta, bármilyen nehéz is lesz, bármilyen következményekkel jár is, vagy most megtartjuk Ukrajnát, vagy végérvényesen elveszítjük...

ITT OLVASHATÓ

„AZ LNG GÁZ MOCSKOS, DE PUTYIN HÁBORÚJA MÉG MOCSKOSABB” – MOLNÁR TAMÁS LEVENTE SZANKCIÓKRÓL ÉS AZ ÚJ EURÓPAI RENDRŐL [HETIVÁLASZ 115]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.3.17.

Németország sokkterápián megy keresztül, a nyugati politikusok a saját szent teheneiket vágják le az orosz szankciók érdekében – mondja podcastunk, a HetiVálasz friss adásában Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A „környezetvédelem vs. biztonság” meccset megnyerte az utóbbi, az energiafüggetlenségről nincs értelme beszélni, csak ha meg is csináljuk, a kulturális szankcionálás pedig visszafelé sülhet el. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Részletek a műsorból:

Az európai politikai fordulat egyik szimbóluma, hogy a környezetvédelmi szempontok miatt az energetikában az atomot, a szenet és az LNG-t (cseppfolyósított földgáz) is ellenző német zöldek most hirtelen ezeket is támogatják, csak legyen vége az orosz gázfüggőségnek. Hogy lehet egyszerre környezetvédőnek és háborús héjának lenni?

„Ez elképesztő dilemma a zöldeknek, de igazából másoknak is a német politikában. A megoldás az lett, hogy a jelenlegi krízisben levágták az egyik szent tehenüket. A környezetvédelem vs. biztonság képletben az előbbi húzza a rövidebbet. A szénerőművek kivezetését meghosszabbítják, vannak tervek arra is, hogy a megmaradt atomerőművek engedélye is marad, csak legyen mivel kiváltani az Oroszországból beszerzett energiahordozókat. […] Ahogy egy CDU-s (német Kereszténydemokrata Unió) európai parlamenti képviselő fogalmazott: az LNG gáz mocskos, de Putyin háborúja még mocskosabb. Nagyjából így hangzik ez az egyenlet, amikor inkább lenyelik ezt a keserű pirulát a németek.”

Mire lesznek jók az oroszokat célzó nyugati szankciók?

„Hadd idézzem egy múlt heti kerekasztal-beszélgetésből Deák András Oroszország-szakértő kollégámat, aki azt mondta az orosz energiahordozók európai importjával kapcsolatban, hogy amit most a Nyugat csinál, annak ebben a formában nincs értelme. Mármint annak, hogy nagyon hangosan elkezdünk diskurálni arról, hogy hogyan fogunk leválni Oroszországról, de egyébként tervünk még nincsen, hogy ezt mégis hogyan kellene kivitelezni. […] A nyilvános, demonstratív fogadkozásoknak nincs sok értelme, miközben töretlenül jön tovább az orosz gáz. Vagy levágjuk az egészet most, és alternatív útvonalak után nézünk következő fűtési szezonig, vagy nem kellene erről ennyit beszélni.”

Hogyan néz ki a rossz szankció?

„Valójában a Kremlnek kedvez, amikor egy Csajkovszkij-mű kifütyülésére biztatnak, amikor le akarják venni Doszkojevszkijt a könyvespolcokról, csak azért, mert orosz. Ez szerintem borzasztó káros, mert Putyin otthon el tudja adni, hogy itt valójában a nyugati ruszofóbia a probléma. […] A Nyugatnak okosan kell szankcionálni. Ha lelőjük Európában a Szputnyik és az RT/Russia Today médiaszervezetek csatornáit, az a belső logikánk alapján lehet érthető, hiszen Kreml-propagandáról van szó, de ha erre az az orosz válasz, hogy ők akkor lelövik otthon a BBC-t, a Deutsche Welle-t és a többit, akkor az már nekünk káros.”...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGNAK JÓ A TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE, DE A TŐKETASZÍTÓ KÉPESSÉGE IS ERŐSÖDÖTT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.03.17.

Magyarország hatalmas összeggel kínálja meg a munkahelyeket teremtő külföldi befektetőket, például az akkumulátorgyárakat. Ugyanakkor hazánknak újabban sajnos nagyon jó a tőketaszító képessége is, amit elsősorban a tranzakciókat az utolsó pillanatban megvétózni képes állami kontrollok okoznak. Mi lehet az egyenleg? Hogyan befolyásolja mindezt a háború a szomszédban?

Orbán Viktor kormányfő gyakran emlegeti, például az idei évértékelőjén ismét szóba hozta egy régi vágyát, miszerint örömteli lenne, ha a magyar vállalatok ugyanannyi osztalékot hoznának haza külföldről, mint amennyit a külföldi cégek elvisznek Magyarországról.

Nem könnyű cél, hiszen ha belegondolunk, milyen erős hazai autógyárak, gépipari beszállítók, gyógyszercégek, élelmiszer-kereskedelmi láncok vagy akár bankok vannak külföldi kézben, azt azért nehezen egyenlíti ki az OTP külföldi bankhálózata, a Mol befektetései vagy a gyarapodó lengyel, szerb, szlovén ingatlanbefektetések, esetleg a 4iG távközlési vásárlásai. Ráadásul miközben nálunk döntően a nyugati cégek fektetnek be, addig mi elsősorban keleten, vagy legalábbis a régióban invesztáltunk, és ez most sokkal kockázatosabbá vált.

Ha pedig a flow-t nézzük, vagyis a friss tranzakciók irányait, akkor sem egyértelmű az egyenleg. Magyarországnak ugyanis nagyon jó a tőkevonzó képessége – például mert hatalmas összeggel kínáljuk meg az akkumulátorgyárakat kapacitásbővítés fejében –, ugyanakkor Magyarországnak sajnos nagyon megnőtt a tőketaszító képessége is, amit elsősorban a tranzakciókat az utolsó pillanatban megvétózó állam okoz (a legismertebb eset az, amikor a Belügyminisztérium keresztbe feküdt az Aegon eladásának)...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN