2020. január 13., hétfő

KÖZEPES ÉVÜNK LESZ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2020.01.10.


...Hol a lé?

Itt az új esztendő, és vele az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) első teljes éve is megkezdődik. De milyen előjelekkel? Végre van valódinak látszó honlapjuk www.elkh.org néven, de a tartalma szerint kizárólag jogászok számára. Kár, hogy nem tűztek ki jutalmat azoknak, akiknek sikerül megtalálniuk a hálózat egységeit a rovatok között.

A decemberi dömpingben elfogadták A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvénynek (KFI tv.) a tavaly júniusi utáni újabb módosítását, amelyben legitimálják a meghirdetendő pályázat hiányában még hivatalosan be sem iktatott, csak megbízott főtitkárként és annak helyetteseként tevékenykedő Szigeti Ádám és Lacsny Márton ideiglenes státuszát. Így már Szigeti törvényesen fumigálhatja az Irányító Testület határozatait, de az ígéretek ellenére a decemberi módosításba nem került be az IT által elfogadott „kétharmados szabály” („Szabadságát nem vívta ki”, ÉS, 2019/41., okt. 11.),9 bár mintegy kárpótlásul az IT tagjainak most már legalább tiszteletdíj is jár.

Maróth Miklós ELKH‑elnök minapi interjúja váratlanul nagy visszhangot kapott, de inkább amiatt, amit mondott, és nem azért, amiről nem beszélt.10 Itt van ez a bekezdés, amelyben még az egyébként is alkalmatlan riporternek a nyelvhelyességi hibát sem sikerült kijavítania: „Tény, hogy a magyar tudomány a rendszerváltás óta egyre kevesebb pénzt kap, megindult a lecsúszása, a kormányzati felismerés az, hogy »kis pénz, kis foci«, vagyis, hogy ha eredményt akarunk, a jelenleginél sokkal több forrást kell becsatornázni ebbe a szektorba. Nem ismételhető elégszer, hogy a hatékonyság növelése a kulcs. Bizalmatlanságot keltettek az Akadémia irányába, és a volt akadémiai hálózat olyan társadalmi légkörbe került, amelyben nem állt ki a társadalom az Akadémia mellett” – mondja Maróth. Ne akadjunk fenn azon, vajon a társadalom valóban nem állt‑e ki az MTA mellett, higgyük el neki, hogy a társadalom számára a parlamenti szavazatokkal egyenlő.

Inkább kérdezzük meg, ha egészen tavaly nyárig azt hajtogatták a kormányoldalon, hogy „addig nem adhatunk több pénzt a kutatóhálózatnak, amíg nem látjuk, mire megy el, és ezért kell elvenni az MTA‑tól”, akkor most hol a többlettámogatás? Hol van az a 32 milliárd, amit még nyáron belengettek, és aminek a kecsegtetésével ősszel Maróth végigjárta az intézeteket, fizetésemeléstől kezdve új kutatási irányokig mindent megígérve? Nemcsak a százmilliós nagyságrendű maradéknak a szétosztását is megakadályozta a mb. főtitkár, de az új költségvetésben kifejezetten befagyasztották mások mellett az MTA és az ELKH támogatását, meghagyva azt az infláció nélkül kalkulált tavalyi szinten, így még az az 1–1,5 milliárdnyi többlet sem érkezik meg, amennyire az év végére lefogyott a várható összeg.11 Vagyis valójában nem az az érdekes, Maróth mit mondott az interjúban, hanem az, hogy miről hallgatott. Mert erről egy szót sem szólt.

És hogy kik kaptak pluszpénzt a tudomány helyett? Például a már magánosított, azaz alapítványba terelt Corvinus Egyetem, amelynek a nyáron juttatott kb. 400 milliárdos részvénypakett hozamából kellene eltartania magát, de most az ITM‑en keresztül 12 Md Ft‑hoz jut az értékes budai kampuszán lévő volt Államigazgatási Főiskola felújítására – gyaníthatóan azért, hogy utána jó pénzért áruba bocsássa, miközben az új seprőként belépett pénzügyi menedzser, Anthony Radev pedig saját, a tudománytól érintetlen üzleti gyakorlatával igyekszik új rendet teremteni. De legalább a megfelelő életkort elért oktatóknak annyi hasznuk van belőle, hogy lévén már nem közszolgák, akár nyugdíjaztathatják is magukat, és mellette a fizetésüket is megkaphatják.

Aztán olyanoknak is megnyílt a közös kassza, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a XVII. kerületi (fideszes) önkormányzat, hogy kb. egymilliárddal tegyék jobbá előadó‑művészeti teljesítményüket. Vagy olyan külföldi focicsapatok kaptak összesen 16 milliárdot, amelyekben csak mutatóban van magyar játékos, köztük a révkomáromi KFC 2,26 milliárdot.

A régi viccet idézve tehát közepes évünk lesz. Rosszabb, mint a tavalyi, de jobb, mint az ezután következő.


A "LÉNYEGES JAVULÁS" KIFEJEZÉS PALKOVICSI ÉRTELMEZÉSÉRŐL

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2020.01.11.


" Lényegesen javult a magyar egyetemek hazai és nemzetközi presztízse, a világ legjobb ezer egyeteme közé 2019-ben öt magyar felsőoktatási intézmény is bekerült – közölte tegnap Palkovics László innovációs miniszter az Educatio oktatási szakkiállítás megnyitóján. (MNO)"

ARWU Shanghai Rangsor: (itt került be a legjobb ezerbe öt magyar egyetem)

Mind az öt egyetem esetében megkerestem a korábbi helyezések grafikonját. Ezt volt képes Palkovics javulásnak nevezni. Ötből ötször romlott a helyezés 2018 óta, hosszabb távon a helyzet sokkal szomorúbb.

Mielőtt a táblázatokat megmutatnám, a hanyatló nyugati felsőoktatás helyzetéről is álljon itt pár adat. Hány egyetemük van a legjobb magyar egyetem előtt (az első ötszázban nincs magyar egyetem).

Németországban 30 egyetem van a legjobb ötszázban.

Az Egyesült Királyságban 36.

Franciaországban 21.

Az Egyesült Államokban 137 (igen, százharminchét)

Izraelben 6.

Ausztriában 6.

Hollandiában 12...


ORBÁN CIGÁNYOZÁSA NEM SEGÍT GYÖNGYÖSPATÁN

INDEX / VIDEÓ
Szerzők: SIMOR DÁNIEL, BÓNA SAMU
2020.01.13.  


A miniszterelnök nem érti, miért jár 100 millió forint a gyöngyöspatai cigányoknak. Elmentünk a Heves megyei városba, ahol reményvesztett cigány fiatalokkal és dühös magyarokkal találkoztunk, akik egyetértenek a miniszterelnökkel...

ITT NÉZHETŐ MEG


BÉREMELÉS

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.01.12.


Érdekes egy ilyen szervezetet vezetni, mint a mienk. A kötelező minimálbér-emelés minden évben nagy próbatétel számunkra, és, hogy finoman fogalmazzak, egyre nehezebben kommunikálható a képzettséggel nem rendelkezők számára az egyébként alapvetően fontos üzenet: érdemes tanulni, mert biztosabb jövőképet teremt.

Persze nem azzal van bajom, hogy növekszik a minimálbér, hiszen növekednek az árak is. A baj az, hogy képtelenség egységben kezelni azokkal a területekkel, ahol kellene a fizetéssel is üzenni: “tanultál, diplomákat szereztél, felelősséget teszünk rád egy-egy munkakör betöltésével, és mindezt tükröztetni szeretnénk a béredben is.” Hogy legyen különbség a fizetésekben is abban, hogy ki fejleszt, és ki a fejlesztendő. És tudjam az alapítványon belül is igazolni a szülőknek: érdemes tanulni.

Szóval, ami érdekes, és nagyon nehéz, az három területnek az összehangolása: a szakképzetlen munkatársaké a társadalmi vállalkozásunkban, az iskolai, és a szociális részé, ahol diplomások és szakképzett középfokú végzettséggel rendelkezők is dolgoznak. Mindebben két kötelezően betartandó elem is van, a minimálbér (és a garantált bérminimum persze), és a pedagógus életpályamodell.

Pár adat: a munkatársak száma 33. Tíz az iskolához, tíz a társadalmi vállalkozáshoz kapcsolódik, a többiek a szociális részhez és az adminisztrációhoz. A közalkalmazotti bértáblához igazodó bérezéssel. Hogy a célterületről is mondjak pár számot, 650 gyerek van a művészeti képzésben, hat településen, 50 gyerek a tanodában, és 27 települést érint a szociális munkánk.

Az alapítvány tehát fenntart egy alapfokú művészeti iskolát, amire megkapjuk a gyereklétszám arányában a pedagógusbérek átlagszámítás szerinti összegét az államtól. Ugye, itt az aktuális törvények szerint működik minden, pedagógus életpályamodell, bértáblához igazodó fizetéssel. Itt nincs fedezet az emelésre, mivel az állam által fizetett pedagógusbérek nem követik arányosan a minimálbér-emeléseket.

Az iskolánkban most az oktatást támogató munkatársak bérével is gondunk van, az Államkincstár ellenőrzése kiderítette, hogy a húsz éve, amúgy szociálpedagógusi diplomával rendelkező iskolatitkárunk alkalmazása nem jogszerű, mert ezt (mármint a szociálpedagógust) pár éve átsorolták a pedagógia területéről a társadalomtudományokhoz, és ezt csak akkor vehetnénk jogszerűen diplomás bérrel igénybe, ha pedagógus lenne. Amúgy középfokú végzettséggel számítandó. Nem tudtuk, sajnos, bár igyekszünk követni a változásokat, de ez valahogy kimaradt. És az is kiderült, hogy egy humán felsőfokú végzettség sem ér semmit egy szabadidőszervezőnél, mert az középfokú végzettséghez kötött szabadidőszervező OKJ képesítéssel, és ezt nem váltja ki egy diploma. Ezt eddig sosem vizsgálták, az igénylésnél mindig leegyeztettük, elfogadták, az eddigi ellenőrzések pedig csak a pedagógusok végzettségét nézték. Szóval, nyugodtak voltunk. Persze most is nehezen tudom beemelni, hogy miközben van a leszakadó térségekben olyan állami általános iskola is, ahol a tanári állások több mint felét középiskolai végzettségűekkel fedik le, mert nincs aki vállalja ezt egy szegregált iskolában, akkor miért az alapítványi iskolák oktatást segítő munkatársainak alkalmazásában kell demonstrálni. De meg kellene már értenem, hogy a prioritásokat nem az ésszerűség diktálja.

A minimálbéres alkalmazásokban emelünk tehát, és ezzel minimalizálódik a különbség a pályakezdő pedagógus bére és a nyolc osztállyal, vagy annyival sem rendelkezők bére között, egy munkahelyen belül. A pályakezdő pedagógus leérettségizett, majd felsőfokú képesítést szerzett, nyelvvizsgázott, aztán gyakornok lett, majd át kell esnie a minősítésen, portfóliót csinálni, stb. Közben a bére alig különbözik azétól, aki a tanulást az első fokozaton befejezte, vagy odáig sem vitte.

A pályán és az iskolában szeretném tartani a kollégáimat, ám ennek a minimálbérhez viszonyított értékét nem tudom kifejezni a fizetésében. Muszáj lenne emelnem valahogy egy kicsit nekik is.

Ám jön az újabb bérfeszültség: a szociális területen dolgozók bére. Akik ugyanúgy felsőfokú végzettséggel bírnak, mint a pedagógus kollégáik, és ugyanolyan fontos, és megfeszített munkát végeznek. Csakhogy ezt a részt már nem állami finanszírozásban visszük, bár jelentős munkát végzünk ezzel, hogy az állami rendszer réseit befoltozzuk, segítsük az intézményrendszert, képviseljük benne a problémát, de ezt adományokból tesszük, az állam ebben csak a saját rendszerét finanszírozza. Azt, ami egyébként nem bír megküzdeni a problémával, nem bír változást előidézni.

Az alapítvány munkatársai épp azokért dolgoznak, akik képesítés nélkül esnek ki az oktatásból, és keresnek túlélési stratégiákat, amiben azonban a probléma újratermelődik. Nagy kiégési faktorú munka ez, amiben úgy tarthatom meg a szakembereket, ha a bérükkel nekik is egy viszonylagosan elég, kiszámítható megélhetési alapot adunk.

Akikkel dolgozunk, a társadalmi vállalkozásban, ők egy fejlesztésben kerülnek egyre közelebb a munkaerőpiac elvárásaihoz, de nem termelik ki még mindig a bérüket, és a járulékokat. Ez most naponta több mint tízezer forint, egy minimálbérrel alkalmazott munkatársnak… haladunk velük, de messze vagyunk még ettől. Alacsony munkavállalói kompetenciájú emberekkel dolgozunk, fejlesztéssel, de a munkaadói terhek ugyanazok, mint egy nagy profitot termelő cégnél. Nincs semmi kedvezmény ahhoz, hogy ott teremtünk munkahelyet, ahol senkinek eszébe sem jut, sőt ahonnan mindenki menekül.

Ráadásul jön az új kihívás: ahhoz, hogy a BM 300 falus felzárkóztatós projektjében hozzájuthassunk infrastrukturális fejlesztésekhez, be kell szállnunk a közmunka-programba. Ahol viszont nincs emelés, az maradt. Most egy munkahelyen lesz még egy újabb fokozat, amelyben ugyanolyan nyolc órás munkát kellene elvárni tőlük, mint a társadalmi vállalkozásban, csak éppen fele annyi bérért. Fogalmam sincs, ezt hogy fogjuk megoldani.

Szóval, most számolgatok, miből hogyan…. hogy a törvényeknek is megfeleljünk, de a munkatársakat is megtarthassuk. Segítség az idén, hogy az említett programban két szociális területen dolgozó munkatárs bére elszámolható. Persze, biztosan sokan mondják most, ki a fene kérte, hogy ezt csináljuk. És tényleg, megmaradhatnánk az iskolában, nem törődve azzal, hova mennek haza a gyerekek, milyen hatások érik őket. Sőt, már az elejétől sokkal csendesebben kellett volna kommunikálni a problémáról, és akkor talán lennének pályázatok, amiből béreket is tudunk finanszírozni. Ha nem szállunk bele ebbe az egészbe, akkor most nem főne a fejem.

De nekem, nekünk, ez nem ment. Elkezdtünk haladni egy megtervezett úton, aminek az idén a felénél vagyunk. Muszáj vinni tovább, mert az eredmények, mérések, a tapasztalatok által kikristályosodott módszerek azt mutatják, működik, jó az út. És talán egyszer majd a rendszerbe is beépülhet mindaz, amit kikínlódunk. Keservesen, civilek adományaiból, az állam mellett, egy jobb, élhetőbb államért.

A TEHETŐS CSALÁDOKAT TÁMOGATJA A KORMÁNY LEGÚJABB ADÓKEDVEZMÉNYE

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.01.13.


Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány tervei szerint a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességét kiterjesztik a háromgyerekesekre is. Ez élethelyzettől függően rendkívül eltérően érintheti a családokat, de a számításainkból egyértelműen látszik, hogy a gazdagabb családoknak jelent igazi előrelépést.

Ahogyan azt tegnapi írásunkban jeleztük, az szja-mentesség kiterjesztése a 3 gyerekes anyákra alaposan megnövelheti a családoknak juttatott támogatást. Egyrészt 3-4-szer szélesebb kört érint, másrészt többen és hosszabb ideig szerezhetnek adóköteles jövedelmet a magasabb munkaerőpiaci aktivitás miatt.

Ettől még természetesen nagyon sok dologtól függ, hogy mekkora segítség a családoknak az anyák szja-mentessége. Két fontos és nyilvánvaló szempontot érdemes figyelembe venni. Egyrészt akik a kis gyerekek mellett még nem tértek vissza a munkába, egy ideig még nem fogják érzékelni az adómentesség áldásos hatását. Másrészt minél magasabb a jövedelem, annál jobban jár a család. A továbbiakban ezzel fogunk foglalkozni, mert – mint látni fogjuk – a hatásokban van egy fontos csavar...

ITT OLVASHATÓ

VÉGRE KIDERÜLT, MINEK AZ ÉPÍTÉSÉRE KAPTAK ENGEDÉLYT AZ ALCSÚTDOBOZI ORBÁN-BIRTOKON

24.HU
Szerző: 24.HU
2020.01.13.


Hadházy Ákos hónapok óta próbálja kideríteni, mi az a grandiózus föld alatti építkezés, ami az Orbán család tulajdonában álló, műemléki védettségű hatvanpusztai majorságában zajlik.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a független országgyűlési képviselő szeptemberben közérdekű adatigénylést nyújtott be a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatalához, de a címzett hivatal már hónapja nem válaszol.

Ezt követően Hadházy elment a hivatalhoz, és ott kérte a válaszokat, de a főosztályvezető ott sem adta meg, amiért érkezett.

A képviselő hétfő reggeli Facebook-posztjában arról számolt be, hogy a csütörtöki látogatását követően másnap végre megkapta a levelet, amiből végre kiderült, minek az építésére adták ki az engedélyt:

a fehérvári járási kormányhivatal szerint Orbánék új gazdasági portaépület építésére kértek és kaptak engedélyt a hatóságtól...

AZ ÁPOLÓ AZ ORROM ELŐTT RÁZTA EGY DOBOZBAN A MAGZATOM

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.01.13.


,,Egy örökkévalóság volt, mire beértünk a műtőbe. Nagyon fájt mindenem. Még bent volt a méhlepény, szülési görcseim voltak. A baba egy papírzacskóban a lábam közt. Amint a gurulós ágyról átmásztam a műtőasztalra, az ápoló aki betolt, sarkon fordult, hogy kimegy. Aztán visszalépett, és azt mondta: „hopp, ezt itt ne hagyjam, mert le kell adnom”. A babámról volt szó”

- így hangzik az egyik névtelen történet arról, hogy sokszor a kórházban mennyire nem helyénvaló, a traumának megfelelő szavakat használnak az egészségügyi dolgozók.
Egy vetélés általában nagyon megviseli a nőket, ezért különösen fontos lenne, hogy megfelelő, együttérző bánásmódot kapjanak a kórház dolgozóitól és környezetüktől. Ehhez képest sokszor megjegyzéseket tesznek, nem megfelelő kifejezéseket használnak, boldog kismamák és frissen szült anyukák mellé fektetik a babájukat elvesztő nőket, nem kapnak részletes tájékoztatást arról, hogy mi fog történni velük és a magzattal. A probléma pedig elég sok nőt érint, a nemzetközi statisztikák szerint ugyanis minden negyedik terhesség vetéléssel végződik.

Levendula Lilla, a várandósságokhoz kapcsolódó veszteségeket kísérő gyászra szakosodott tanácsadóként és egy Facebook csoport adminisztrátoraként rengeteg vetélés történetével találkozik, amelyekhez gyakran kapcsolódnak negatív tapasztalatok. Most kampányt indított, hogy felhívja a kórházi dolgozók figyelmét arra, hogy mit élnek át ezek a nők, és hogy sokszor már a helyes szóhasználat is sokat segítene...

LEBUKOTT A GYŐRI FIDESZ – HAZUGSÁG AZ ELLENZÉKNEK TULAJDONÍTOTT LEJÁRATÓ VIDEÓ

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.01.12.


Kiderült, hogy a győri Fidesz által az ellenzéki jelöltnek, Pollreisz Balázsnak tulajdonított lejárató videó hatalmas hazugság. A Hírklikknek nyilatkozott az eredeti alkotó, és pontról-pontra cáfolta a tegnapi fideszes sajtótájékoztató vádjait. Mindez világosan bizonyítja: a választás közeledtével, kitört a pánik Győrben, a Fidesz háza táján.

Amint arról a Hírklikk is beszámolt, lejárató videó készítésével vádolta meg dr. Fekete Dávid, a győri Fidesz alelnöke az ellenzék polgármesterjelöltjét, Pollreisz Balázst. Bár a felvételt sehol, senki sem látta, Fekete a tegnap sebtében összehívott sajtótájékoztatóján kijelentette: feljelentést tesz az ügyben.

A fideszes alelnök szerint, a hamis, lejárató, a feltételezése szerint az ellenzék által megrendezett felvételen helyi romák beszélnek arról, hogy régebben arra kényszerítették őket, vegyenek részt a választásokon és szavazzanak arra, akire egyébként nem szerettek volna...

AZ ERZSÉBET-PROGRAMON IS SZÁZMILLIÓKAT KASZÁLNAK MÉSZÁROSÉK

HVG ONLINE
Szerző: OROSZI BABETT
2020.01.13.



  490 millió forintot kapott az Erzsébet-
  programból az a két, Mészáros Lőrinchez, 
  illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, 
  amely kizárólag a programban részt 
  vevők számára nyitott ki tavaly nyáron - 
  tudta meg a hvg.hu. Erre a két szállóra 
  rengeteg panasz érkezett, ezután 
  próbáltuk megtudni, mekkora összeghez 
  jutottak a működtetők. Elsőre nem adták 
  ki az adatokat, azokat végül azután 
  küldték el, hogy az adatvédelmi 
  hatósághoz fordultunk.

  A legendás balatonvilágosi Club Aliga mások 

  mellett Kádár János kedvelt üdülőhelye volt. Majdnem 50 hektáros területén számos villa található, ezek jó részét mára megette, de legalábbis alaposan megrágta az idő. Az ingatlant az Appenin Nyrt. (amiben immár Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is érdekelt ) 2018 nyarán szerezte meg, azóta a területen semmi sem változott, nyáron legalábbis nem volt nyoma semmilyen újításnak...

ORBÁN BUDAPEST-TERVE: 100 NAP TÜRELEM HELYETT KIVÉREZTETÉS

NÉPSZAVA
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2020.01.13.


A kormány célterületeket jelölt meg, hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból.

A korábbi főpolgármesterrel kötött minden megállapodás érvényes; jár a száz nap türelmi idő Karácsony Gergelynek és csapatának – jelentette ki múlt heti éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A valóság – a Népszava birtokába jutott kormánydokumentumok tanúsága szerint – ennek épp az ellenkezője. Amint arról lapunk is beszámolt, a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt a fenti szavakkal, hogy mit szól Karácsonyéknak az atlétikai stadion, a szuperkórház és a Liget ügyében kifejtett álláspontjához. A kormányfő – immár nem először az októberi önkormányzati választási fiaskó után – olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha a kormány nagyvonalú fejlesztésekre készülne Budapesten, amelyeknek egyetlen akadálya az ellenzéki színezetű fővárosi önkormányzat ellenállása. Közben azonban a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. Eljutott szerkesztőségbe az a prezentáció, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának – azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené – Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.

Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az új ciklus támogatásaira vonatkozóan az Európai Bizottság változtatási ajánlásokat tett a Tanácsnak – végső soron a tagállami kormányoknak – és az Európai Parlamentnek. A bizottsági koncepció lényege, hogy az uniós támogatásoknak – mondjuk a leszakadó térségek jobbára kudarcos felzárkóztatása helyett – komplexebb célokat kell szolgálniuk. Az öt fő politikai célt tűztek ki. Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli. Zöldebb Európa. Összekapcsoltabb Európa – elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben. 

Szociálisabb Európa. És ötödikként: a polgárokhoz közelebbi Európa. Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket. A magyar kormány – a Népszava több helyről megerősített információi szerint decemberben Brüsszelben bemutatott – prezentációja szerint az Orbán-kabinet a fenti célokat követve az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana. A Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák. (Messze a legtöbb pénzt a vállalati és a kutatás-fejlesztési támogatásokra szánják, ami egyrészt jó hír a multiknak, másrészt magyarázat lehet az Akadémia intézethálózatának elvételére és részben a CEU elüldözésére is.) 

Összességében a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani. A felsorolt célterületek között a prezentációban egyetlen szó erejéig szerepel Budapest is, ám az anyagból az derül ki, hogy leginkább csak kipipálandó tételként. Ezt bizonyítja, hogy készítettek két térképet, amely megmutatja, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, ami akár észszerű is lehetne, csakhogy az előző két ciklus felzárkóztatási támogatásai szinte nem hoztak érdemi eredményt – az erre szánt pénzekből épültek például a 40 centméter magas kilátók, ezek szolgáltak a csak papíron megrendezett sportnapok illetve egyéb „közösségfejlesztő” programok forrásául is, miközben az érintett régiók hátránya nem csökkent. A most felsorolt célterületek között Budapestnek még a környéke sem szerepel. A másik célterületi térképen olyan turisztikai régiók vannak megjelölve, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén . Vagyis az ide irányított uniós idegenforgalmi fejlesztések ezeknek az üzleti köröknek az érdekeit is szolgálnák. Debrecen pedig az ország egyik legfejlettebb városa, amely az egyetemnek, az oda települő BMW-gyárnak, a reptérnek és az eddig kapott állami pénzeknek köszönhetően – akár a területi logikájú uniós támogatásokból a kormányterv szerint teljesen kimaradó Nyugat-Magyarországhoz képest is – kevéssé szorul fejlesztésekre...

HÁT EZT BENÉZTED, LÁSZLÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
-  NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.12.


Akármennyire is szerette volna a kormány elhitetni az emberekkel, hogya szakképzés jelenti a jövőt Magyarországon, ezt valahogy nem sikerült mindenkiben tudatosítani. Mert ugyan a különböző államtitkárok és miniszterek is arról tájékoztatták a népet, hogy trendváltozás van, hiszen végre gyermekek ezrei választották a gimnázium helyett a szakiskolákat, a KSH legfrisebb felmérései szerint – amely számok szinte minden esetben a kormánynak kedveznek – azonban ez egyszerűen nem igaz. Nem hogy növekedett volna a szakképzésben résztvevők száma, hanem tovább csökkent, méghozzá számottevő mértékben. Ennek oka pedig nem más, mint, hogy a magyar oktatási rendszer egészéhez hasonlóan a színvonal a béka segge alatt van. Keresve is nehéz olyan oktatókat találni a szakiskolák környékén, akik valós, releváns tudással rendelkeznek egyes szakmákban, amelyet át is tudnak adni a fiatalabb generációknak.

Emellé jön még az, hogy a gyakorlati órák tananyaga elavult, mint ahogy az eszkfözök sem a legújabb technikát jelentik, valamint a szakmunkás fizetések – egyes, tényleg hiányszakmákat kivéve – sem elég magasak ahhoz, hogy fiatalok ezrei válasszák a szakmunkásképzőt, azok helyett a gimnáziumok helyett, amelyek később a belépőt jelenthetik az egyetemre. A legtöbb esetben egy diplomás többet fog keresni már kezdőfizetésként is, mint egy szakmunkás. Vannak persze kivételek, de nagy általánosságban egy egyetemi, vagy főiskolai diploma olyan ajtókat nyit meg, amelyek egy szakmunkás végzettséggel zárva maradnak.

Ez persze ismét csak nem a szakmunkások ellen szól, mindenki pontosan tudja, hogy szükség van rájuk, hiszen egy filozófus vagy tanár vélhetően elég borzasztó kenyeret sütne, vagy rémesen meszelné ki a szomszéd házának falát. Szakmunkásokra mindig szükség volt és a jövőben is szükség lesz, ez nem vitás, az viszont már igen, hogy a nagy trendforduló megtörtént volna az oktatásban. Elég a számokat megnézni és azonnal kiderül, hogy a gimnáziumi diákok száma jóval meghaladja a szakiskolák diákjainak számát...

SZABAD SZEMMEL: EDDIG BIZTONSÁGI SZELEPET JELENTETT ORBÁN SZÁMÁRA A NAGYARÁNYÚ ELVÁNDORLÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.13.


Die Presse 

Az Európai Bizottság elnöke azt szeretné, ha az új osztrák kormány hídépítő lenne Kelet felé, mind az éghajlatvédelem, mind a migráció ügyében. Ursula von der Leyen ezt akkor fejtette ki, amikor Brüsszelben fogadta a régi-új osztrák kancellárt, annak beiktatása után mindössze 5 nappal. Az egyeztetés már csak azért is érdekes, mert Ausztriában jelenleg a konzervatívok a zöldekkel fogtak össze, így az ország kísérleti laboratóriumként szolgálhat az egész EU számára. Azon felül Brüsszel pár hete meghirdette a zöld programot és már itt fontos átfedések lehetnek a bécsi elképzelésekkel. Az elnök asszony pedig azt szeretné, ha az osztrákok iskolát teremtenének ezen a téren. De Brüsszel támogatást remél az első negyedév végén közzéteendő migrációs terveihez is. Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy ebben a tekintetben is igencsak hitelesnek tartja az osztrák kabinet törekvéseit. Előzőleg Sebastian Kurz arról beszélt, hogy országa egyértelműen a Nyugat része, de igen jók a kapcsolatai Kelet-Európával és a Bizottság erre támaszkodni is kíván. A kancellár utalt arra, hogy a napi politikában csak egyre mélyebb lesz az árok a kontinens két fele között, ám ő szeretne közreműködni a viszony rendezésében. Egyben dicsérte, hogy tárgyalópartnere is azt szeretné, ha megjavulna a mérgezett kelet-nyugati légkör. Az osztrák politikus már csütörtökön, Prágában találkozik a V4-ek vezetőivel. Az viszont ütközési pont von der Leyennel, hogy Ausztria a Brexit után sem akar az eddiginél többet befizetni az uniós költségvetésbe, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy megmaradjon az agrártámogatások jelenlegi szintje. Továbbá hogy költsenek többet a külső határok őrizetére. 

A többi közt magyar példával igazolja az elemzés, hogy populista, illiberális kormányok egyre inkább kiaknázzák, hogy külföldre szakadt polgáraik csak mérsékelten érdeklődnek a hazai választások iránt. Sőt az ilyen hatalmak azon vannak, hogy lehetőleg ne is adhassák le voksukat azok, akik tartósan elhagyták országukat. A szerző, a Corriere della Sera egyik rovatvezetője, és az illusztrációként mellékelt kép azt mutatja, hogy Orbán Viktor éppen borítékba teszi voksát a szavazóurna előtt. Federico Fubini azt írja, hogy a választási diszkrimináció már Európában is megjelent, miután összesen 17 millióan élnek és dolgoznak valamelyik más tagállamban az EU-n belül. Többségük fiatalabb és képzettebb, mint a földrész átlaga, azon kívül javarészt az új tagállamokat képviselik, amelyek hajlamosak a demagóg sovinizmusra. A magyar, olasz, lengyel és görög adatok bizonyítják, milyen mértékben korlátozzák ezeknek az embereknek a jogait, mert a hatalmon lévő populisták pontosan tudják, hogy a diaszpóra nem velük van, ezért sokszor kifejezetten igyekszik eltántorítani annak tagjait a szavazástól. A magyar miniszterelnök pl. egyértelműen megnehezítette a választási részvételt a nyugaton dolgozó magyarok számára, miközben a környező államok magyar kisebbsége számára megkönnyítette azt. A határon túliak ugyanis inkább hajlamosak a Fidesz mellé állni. Nyugaton a választásra jogosult magyarok 4 %-a lakik, de közülük legutóbb csupán kevesebb mint 15 % élt a jogával és ment el voksolni. Merthogy az nagyon körülményes, hiszen nincs elég szavazóhelyiség. És sokan nem hajlandóak több száz kilométert utazni, majd órákig sorban állni. Orbán számára a nagyarányú elvándorlás idáig biztonsági szelepet jelentett, hiszen javarészt a liberális gondolkodású emberek mentek el. De arra kell felkészülni, hogy egyre gyakoribb lesz az ilyesfajta választási diszkrimináció a populisták részéről. Ám civil szervezetek segíthetnek, hogy az érintettek regisztráltassák magukat, majd voksoljanak is. Pl. úgy, hogy megszervezik a szállítást és fogják a sort a várakozás során. Ám hosszú távon az kell, hogy tagállamok minden jogosult számára teremtsék meg a szavazás lehetőségét, hiszen itt alapvetően a demokratikus elvek érvényesüléséről van szó.

Ha sikerül visszaszereznie a hatalmat, akkor az olasz Liga vezére felújítja populista programját és helyreállítja a kapcsolatokat olyan kedvenc partnereivel, mint Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. A politikus a kisvárosok segítségével igyekszik visszadolgozni magát a hatalomba, azaz követi Donald Trump és Boris Johnson példáját, és nagyon úgy néz ki, hogy megfelelő húrt talált el ezeken a településeken. Épp ezért a szélsőséges politikus végiglátogat egy sor ilyen mezőgazdasági központot a nem egészen két hét múlva esedékes, kulcsfontosságú Emilia-Romagna tartománybeli választás előtt. Ha ott nyer, akkor megbukhat Rómában a jelenlegi koalíció és így az egész országban a szavazóurnákhoz hívják az embereket, majd ennek nyomán megnyílhat az út Matteo Salvini számára, de ezúttal már a kormány élére. Ebben sokat segít neki a karizmája és a bevándorlás-ellenessége. Azt mondja, miközben napjában átlag 10 eseményen vesz részt a kampányban, hogy a vidéken még fontos az identitás, ott egyelőre érintetlen a társadalom szövete, számítanak az értékek, a gazdaság, az adó és az olyan téma, mint a migránsok. Elismeri ugyanakkor, hogy a nagyvárosokban rosszul áll a szénája. Megosztó politikája nyomán keletkezett a Hering mozgalom, amelynek felhívására időről időre ezrek tiltakoznak ellene az utcákon. De faluhelyen az emberek még jobban ismerik egymást, ezért ott sokkal kevésbé ér célba a gyökértelen globalisták üzenete, jóval többet jelent az identitás, állítja Salvini.

A német Alkotmánybíróság alelnöke fontosnak tartja, hogy az EU gyakoroljon nyomást Lengyelországra az igazságszolgáltatás reformjának meghiúsításra, mert aggasztó, amilyen mértékben a lengyel kormány leépíti a jogállamot. Stephan Harbarth, aki hamarosan valószínűleg átveszi a testület vezetését, azt hangsúlyozza, hogy a változások a nyugati jogrendre is hatással vannak, noha egyértelmű eltérést jelentenek az uniós alapszerződésektől. Épp ezért egész Európának kell fellépnie ellene, és nem arról van szó, hogy beleavatkozna valamelyik tagállam belügyeibe. Úgy tapasztalja, hogy az akarat meg is van hozzá, csak nem szabad, hogy alábbhagyjon a Bizottság, illetve az Európai Bíróság részéről, mert itt nem elég a hazai civilkurázsi. Jelezte egyúttal, hogy a kedvezőtlen magyar és lengyel tapasztalatok alapján változtatni kell a német alaptörvényen is, nehogy kellemetlen meglepetések érjék a németeket. Bár arról szó sincs, hogy náluk olyan támadások érnék az Alkotmánybíróságot, mint a lengyeleknél. A jogász, aki egy évvel ezelőtt még az uniópártok helyettes frakcióvezetőjeként dolgozott, fontosnak tartja, hogy a taláros testület vezetője minden körülmények között a jogállamiságot támogassa, hiszen az napjainkban erős nyomásnak van kitéve. De a lényeg, hogy a testület kollektívan legyen erős. Ugyanakkor az is fontos, hogy más országokban pontosan tudják: ha egy tagállamban megszületik például egy nemzetközi elfogatási parancs, akkor azt most egy megbízható intézmény bocsátotta ki, vagy olyan, amely csupán jogállaminak nevezi magát. Hogy a lengyel miniszterelnök a többi közt éppen Harbarth példájára hivatkozik, amikor a kormány bele akar szólni a bírák kinevezésébe, hiszen ő is a politikából került az igazságszolgáltatásba, arra az érintett úgy reagált, hogy Németországban nem a végrehajtó hatalom dönti el kénye-kedve szerint, kiből lehet bíró. A törvényhozás kétharmadának jóváhagyása kell hozzá, ami jelen állás szerint legalább négy frakció áldását igényli...

FESSÜNK KÓRHÁZAT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.13.


Van az az ontológiai kérdés, hogyha a szart befújjuk csillámporral, akkor abból ékszer lesz, vagy valami más. Számos esetben szembesülünk a fenn az ernyő nincsen kas problémakörével, ilyen például a Puskás Aréna is, amelyet éjjel nappal kivilágítanak, mert hogy annyira szép, viszont benne nincsen semmi, és esély sincsen arra, hogy mostanában megtelik tartalommal. Most belemehetnénk a tartalom és forma kettősségének és azonosságának filozófiai rejtelmeibe – de nem a régi reklám, miszerint tartalomhoz a forma, Amfora mélységeiben –, elmesélhetnénk, hogy a tartalom a dolog lényege, a forma pedig, ami ezt megjeleníti, de korán van még ehhez.

Úgy is mondhatnánk, hogy ezt a dichotómiát kifejezi mondjuk Orbán Récsöl, aki tízmilliós táskában viszi a szaros pelenkát az út mellé hajítani, az ő apukája, aki félretaposott cipőben, trottyos gatyában jár-kel Európában, mint egy parasztbáró, s ebből az életszemléletből fakad az is, hogyha a kórházakban elpusztul a nemzet, arra az a válasza, hogy először fössük ki a folyosókat. Ott ordítanak majd a fájdalomtól a betegek a Trinát szagban, hullik a hajuk, konyul le a fülük, de lehet mondani, hogy a kórház már csillivilli, mit akartok még, szarjak sünt? Igen, válaszolhatnánk a költői kérdésre, de ilyet nem kapunk soha, mert nem állnak szóba velünk.

A magyar paraszt genomja olyan, ez a pöttyös seggű nemzeti DNS, hogy alázatosan szorongatja a kezében a zsíros kalapját a kegyelmes úr előszobájában, hogy kis lábaskában hazavihesse a rántott levesét. Nézem itt ezeket az iráni fiatalokat, akik spontán elkezdtek tüntetni a rezsim ellen, mert úgy látszik, az ukrán gép lelövése volt az a bizonyos utolsó csepp, amikor a mennyiség átcsapott minőségbe, és a nép nem tud már a régi módon élni. Igaz, az uralkodó osztály még képes a régi módon kormányozni, és ilyenekből szoktak bazi nagy vérengzések kikerekedni. Viszont a lázadás mindig a szobrok ledöntésével indul, először a szimbólumok halnak meg...


2020. január 12., vasárnap

RÁADÁS: ROMA SOUL & PUNNANY MASSIF: LÁTTAM MÁR SZEBBET – AKUSZTIK M2 PETŐFI TV

M2 PETŐFI TV
Szerző: Roma Soul, Punnany Massif
2018


A Roma Soul, Oláh Gergő zenekarában roma
és nem roma, autentikus és modern
zenészek játszanak és alkotnak együtt valami
újat és korszerűt. Most a vissza a
gyökerekhez jegyében a zenekar a megújult
Akusztikban lesz látható, ahol a zenekar a
Punnany Massifot is vendégül látta!

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: PARNO GRASZT - AKUSZTIK TELJES ADÁS (M2 PETŐFI TV - 2019.10.07.)

M2 PETŐFI TV / YOUTUBE
Szerző: PARNO GRASZT
2019.



  Kevés olyan autentikus cigányzenekar van, 
  amelyik azután is meg tudja őrizni 
  tisztaságát, miután igazán népszerűvé vált. 
  Sokan elfelejtik, honnan jöttek, hova tartanak 
  és az, ami egykor a hangszerek kíséretében 
  őszintén rezgett a torokban, idővel 
  megkopik, és egyre hamiskásabban szól. A 
  Parno Graszt esetében egyáltalán nem ez a 
  helyzet. A műsorban legújabb lemezük dalai 
  mellett a legnépszerűbb slágereiket is 
  elhozták. Vendég Palágyi Máté a Bohemian 
  Betyars hegedűse és Szilágyi Tóni 
  hegedűművész. Parno Graszt 

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: AKUSZTIK TELJES ADÁS - ROMA SOUL, OLÁH GERGŐ ZENEKARA (2018.08.27.)

M2 PETŐFI TV / YOUTUBE
Szerző: Roma Soul
2018



  A Roma Soul, Oláh Gergő zenekarában     
  roma és nem roma, autentikus és modern 
  zenészek játszanak és alkotnak együtt 
  valami újat és korszerűt. Most a vissza a 
  gyökerekhez jegyében a zenekar a Punnany 
  Massifot is vendégül látta!

ÖNKÉP

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: PANDULA DEZSŐ
2020.01.12.


Plutó e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók, korza, őrző dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta
.”

Karinthy Frigyes: Futurum exactum

Hajh, nehéz a képviselők élete. Nem kifejezetten a társasháziakra, sokkal inkább az országháziakra és önkormányzatbéliekre gondolok – bár a legelőbbiek közül is sokan lopnak. Nem csak a jelen megpróbáltatásainak kell őméltóságaiknak megfelelniük, hanem a jövő kihívásainak is. És mi a jövendő legnagyobb kihívása? Hát az, hogy egyszer majd mind meghalunk – tán még én is. A demokrácia non plus ultrája, hogy a nagy emberek élete is véges. Semmi kivetnivaló nincsen hát abban, ha közülük többen – még életükben, mert a kollektív emlékezet nem éppen a legalkalmasabb placc erre – méltó önemléket szeretnének állítani önszemélyüknek, hazaszeretettől fűtött közéleti munkásságuknak. Hátrahagyott mementó nélkül mit sem ér az egyszerű nép lelkes szolgálata, talmivá lészen az a sok törődés, álmatlan éjszaka, tipródás, elfújja a szél a szavazógépi gombnyomogatásokat, az ellenvéleményt istápolókra való acsarkodást, az átadásokon és megtekintéseken történő publikumnevettetést. Az egyszeri képviselő csak akkor lesz örökös emlékű, ha meg van örökítve valamilyen alkotóművészileg szokásos formában, minimum vásznon vagy piedesztálon. Anélkül torz az életmű – amely, ugye, a választási mechanizmus kegyetlensége folytán legtöbbször csak néhány fájdalmasan rövid évre korlátozódik. Ki híres embernek már éltében idegenszívű termeszek rágják hírét-nevét, legalább porladó csontjaiban maradjon meg az örökkévalóságnak. Nem bíznának hát semmit a természeténél fogva hálátlan utókorra.
Persze az esetek többségében nem a közéleti híresség a közvetlen vagy közvetett megrendelő. Markáns distinkciót kellene tennünk a rendelésre és a spontán született művek között, de erre egy cikkentyűnyi terjedelemben nincs elég tér. Fogadjuk el, hogy ezek az alkotások léteznek, az érintettek, akár ők a kezdeményezők, akár nem, tudnak róla – elvégre ők is a médiából tájékozódnak. Zokszó nélkül együtt élnek festett, faragott, szoborrá öntött vagy egyéb matériákból fabrikált kiköpött másaikkal – és tán még örülnek is az ingyen reklámnak. Ugyan e hazában eleddig – közpénzből – jobbára csak a Hősöknek járt pingált portré, festett csoportkép, bronzszobor, de lehet hogy ők már hősök is… nem tudhatjuk! Annyi mindennek mondják el magukat és őket, hogy itt már semmi sem zárható ki! Arra azért kíváncsi lennék, mit szólnának ehhez a pesti Hős utca volt lakói. Akiket mind, kivétel nélkül kipateroltak otthonaikból, mert kellett a hely a terjeszkedő TEK-nek...

A NEMZETI EMBERTENYÉSZET RENDSZERE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.01.12.


A felcsúti nemzetvezető egészségügyi politikája – a tudatosan gerjesztett orvos-, nővér-, eszköz-, gyógyszer- és pénzhiány – lassan, de biztosan meghozza gyümölcsét. Mintegy évi negyvenezer ember hal meg, akiknek nem kellett volna meghalniuk, de ellátás hiányában végleg távoznak az élők sorából. (Mondanánk, hogy ezért egyszer majd el kell számolnia valakinek, de irreális elvárásokat nem támaszthatunk Magyarországgal kapcsolatban.)

Ugyanakkor az okos magyar gyerekek napjainkban inkább külföldön születnek meg, ezért a halálozások magas és a születések alacsony számának köszönhetően vészesen fogy a magyar népesség. A demográfiai katasztrófa felé masírozást egyetlen ország kormánya sem nézheti tétlenül, pláne nem egy olyan tehetséges egyszemélyes kormány, mint amilyennel a tehetséges magyar nemzet rendelkezik immár tízedik éve.

A felcsúti nemzetvezető – köztudottan – minden problémát megold, mely probléma nélküle elő sem állt volna. Így történt a zsugorodó számú magyar lakosság kérdésében is. Kiadta az ukázt, hogy a magántulajdonban lévő meddőségi központokat államosítani kell. Milyen dolog az, hogy a magyar gyermekre váró magyar meddő pároknak fizetniük kelljen a lombikbébi programban való részvételért? Legyen tehát ingyen és állami! És, aki Magyarországon él, pontosan tudja, mennyire ingyenes az állami egészségügyi rendszer, legalábbis az a romhalmaz, ami még megvan belőle...

EGY ÉVTIZED ALATT DRASZTIKUSAN ÁTALAKULHAT A MAGYAR ÁRAMSZEKTOR - ÍGY TELJESÜLHET A KORMÁNY TERVE

PORTFOLIO
Szerző: MAJOR ANDRÁS
2020.01.12.


2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé tenné a kormány a már most is több mint 50 százalékban kibocsátásmentes hazai áramtermelést a villamosenergia-termelési mix radikális átalakításával. A megvalósítás egyáltalán nem tűnik kivitelezhetetlennek, azonban a régi paksi blokkok fokozatos leállítása, 2032 után ismét emelkedésnek indulhat a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás, ezért új megoldásokat kell majd bevetni annak érdekében, hogy 2050-re elérhető legyen az ország Európai Bizottság céljaival összhangban álló teljes klímasemlegessége.

Amint azt a csütörtöki kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök, majd pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is megerősítette, a 2030-ig megvalósítandó terv elsősorban a gyakorlatilag emissziómentes atomenergiára és a napenergiára épít, miközben a fosszilis alapú termelés várhatóan jelentősen mérséklődhet.

Részletek a jövő héten várhatók, amikor is a kormány ígérete szerint nyilvánosságra hozza az általa ezen a héten elfogadott aktualizált 2030-as Nemzeti Energiastratégiát, Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervét, illetve az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet (, valamint az Éghajlatváltozás hatása a Kárpát-Medencére című dokumentumot, míg az évszázad közepéig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2050 nevezetű dokumentum év végéig fog elkészülni.) Az eddigi bejelentések és háttéranyagok alapján azonban nagy vonalakban már most is látható, hogy a kabinet hogyan kívánja elérni a 2030-as célt...

A SZÓLÁS-, ÉS SAJTÓSZABADSÁG 30 ÉVE MEGKÉPZŐDŐ ÁRNYOLDALÁRÓL; NÁCI BESZÉDRŐL ÉS CSURKA ISTVÁNRÓL

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2020.01.11.


Harminc éve egy januári vasárnap reggelén hörögve üvöltötte a rádiómikrofonba Csurka, hogy „ébresztő magyarság!”. Akkor riasztón és dohosan tűnt újszerűnek e hang, mely napjainkban, immár tíz éve sztenderd lett. 

Zsidózott Szigligeten részegen – ezt mindenki beszélte. De: Réz Pál volt az egyik legjobb barátja, pókerpartnere, önéletrajzi interjúkötetében (Bokáig pezsgőben; a kérdező: Parti Nagy Lajos) Réz nem győz sajnálkozni, hogy kapcsolatuk 1990 után megszakadt. Réznek volt egy nyaralóként használt fakunyhója Pasaréten, telente ezt romantikus együttlétekre két írótársának ajánlotta fel még a hetvenes évek kádári mocsarában; a másik Eörsi István volt. Utóbbi szerző két műfajban is megemlékezett minderről (Történetek egy hideg faházban. Írások a hűség és hűtlenség tárgyköréből novellák, Szépirodalmi, Budapest, 1978.; Jolán és a férfiak dráma, megjelent a Színház c. folyóirat mellékleteként 1979. 8. szám, Dániel Ferenc előszavával).

Rosenstein Tibor a pesti gasztrohistória legendás alakja, évtizedek óta műveli a nem-kóser közép-európai zsidós konyhát. Tibi bácsi egyszer mesélte, hogy valamikor a kilencvenes évek elején összetalálkoztak, a régi ismerettség okán barátságos lapogatás után kérdezte, „mikor jössz már el egyszer megint hozzánk Pista?”, mire Csurka azt felelte „nem lehet Tibi, sajnos nem lehet”. Az akkorra már bocskaiba bújtatott terjedelmes test ideológice tiltotta el magát a maceszgombóctól mint levesbetéttől, töltött libanyaktól, ludaskásától, a diószín politúrfényű libacombtól és a jó masszív flódnitól.

Viszont egy újabb de: talán már iskolai tananyag, ha nem, annak kéne lennie, hogy a magyar értelmiség nagy, a pártállamot 1956 után talán először megijesztő (lásd: az ún. Knopp-Kornidesz jelentést) összefogás a Donáth Ferenc auspíciuma alatt 1980 őszére elkészült Bibó-emlékkönyv jelentette, melynek egyik szerzője Csurka István volt. Bibó-felejtés c. írása emlékezetes darabja számomra a kötetnek, hamvas ifjúként olvastam és a sok történeti elemzés mellett igenmód jólesett Csurka „indulati prózája”, amit tudvalevően szeret az olvasó, pláne ha még tapsztalatlan és romantikus...

NEM MONDOTT IGAZAT ORBÁN VIKTOR A MAGYAR VERSENYKÉPESSÉGRŐL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.01.12.


„A magyar gazdaság az egyik legversenyképesebb gazdaság Európában” – mondta Orbán Viktor a héten tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Mondott ő ennél meredekebbeket is, nem véletlen, hogy elsikkadni látszik ez a kijelentése. Pedig érdemes megvizsgálni a valóságtartalmát.

A nemzetgazdaságok legnagyobb presztízsű versenyképességi rangsora a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott lista, amely egy 115 mutatóból áll össze. A legfontosabb, amit mérnek, az a termelékenység, a jövő kihívásainak való megfelelés. A mutatókat a WEF négy tartóoszlopba sorolja, ezek: a gazdasági ökoszisztéma, a humántőke, a piacok és az innováció ökoszisztéma.

Nos, van egy rossz hírünk: enyhén szólva is túlzás, hogy Európa egyik legversenyképesebb gazdasága a magyar lenne a 141 ország gazdaságát rangsoroló davosi listán, amelyen a 47. helyet foglalja el. S hogy kik vannak előttünk Európában? Hát, nagyon sokan, pontosan 27-en, vagy, ha Oroszországot nem európainak vesszük, akkor 26-on. (A teljes listát cikkünk végén böngészhetik.)...

HASHTAGEKKEL A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN – MILYEN IRÁNYBA BEFOLYÁSOLJA A KÖZÖSSÉGI MÉDIA A KÖRNYEZET- ÉS ÁLLATVÉDELMET?

CHIKANSPLANET
Szerző: Chikansplanet
2020.01.10.


Világszerte sorra jelennek meg a részben a klímaváltozás számlájára írható természeti csapások. Épp, hogy magunk mögött tudhatjuk az amazóniai erdőégetés fájdalmas emlékét, máris Ausztráliáért és annak élővilágáért kell imádkoznunk az ott pusztító bozóttüzek miatt. A hírportálokon túl már a Facebook, az Instagram és a Twitter is telis-tele van környezetvédelemmel kapcsolatos tartalmakkal, így a figyelem kétségtelenül a tragikus környezeti események köré összpontosul. Jogosan merülhet ugyanakkor fel bennünk a kérdés, hogy vajon tud valós segítséget nyújtani a #PrayForAmazonia, vagy a #PrayForAustralia hashtag? Ezen a héten annak jártunk utána a blogon, hogy melyek a közösségi média környezetünkre gyakorolt jó és rossz hatásai, illetve, hogy hogyan is tudunk tényleg segíteni a számunkra fontos ügyeken.

Az, hogy szinte már minden háztartás rendelkezik internet hozzáféréssel, vitathatatlanul a 21. század egyik legnagyobb vívmánya. A közösségi oldalakon megtalálhatjuk a létező összes korcsoport, foglalkozás, etnikum, vallás, ország képviselőjét, akik bármikor megoszthatják nézeteiket az őket érdeklő témákkal kapcsolatban. A klímaváltozás és a környezetvédelem a Föld összes lakosát érinti, így ebben a témában is szívesen teszik közzé véleményüket a felhasználók posztok, megosztások, kommentek vagy akár közösségi tőkegyűjtés keretében.

A pozitívumok

A közösségi média elterjedésének és használatának egyik minden kétséget kizáró előnye a figyelemfelkeltés és információáramlás gyorsasága. Pillanatokon belül elérhetővé tehetünk nagyjából bármilyen tartalmat, néhány kattintással megtudhatjuk, mi zajlik a bolygó másik felén, ha pedig valaminek utána szeretnénk nézni, a nehéz enciklopédiák forgatása helyett elég beírnunk egy keresőprogramba néhány hasznos kulcsszót és máris végtelen mennyiségű információ tárul elénk. Ez a környezetvédelem szempontjából nagyon előnyös lehet, hiszen ennek segítségével sokkal több ember szerezhet tudomást olyan problémákról, melyek nem érintik közvetlenül őket – gondoljunk csak az olvadó jégsapkákra.

A hírek, események vizuális megjelenése is rengeteget számít abban, hogy mennyire vesszük komolyan azokat, illetve, hogy mekkora hatást képesek gyakorolni ránk. Sokkal hatásosabb egy videóval, képekkel alátámasztott forrás, mint egy egyszerű szöveg, a közösségi médiában pedig végtelenül sok megoldás található arra, hogy hogyan szemléltessünk egy problémát. Gondoljunk csak az International Animal Rescue által közzétett videófelvételre, amelyben egy orángután megpróbálja megvédeni élőhelyét az azt leromboló buldózerekkel szemben: aki ezt végig nézi, garantált, hogy legközelebb kétszer is meggondolja, mennyi pálmaolajat tartalmazó élelmiszert vásárol.

Napról napra bővül a lehetőségek tárháza a szociális média platformokon: ma már adományozhatunk pénzt Instagramról és Facebookról közvetlenül a számunkra fontos szervezeteknek, de akár rendezhetünk néhány kattintással születésnapi adománygyűjtést is. Celeste Barber, az Instagram celebutánzó humoristája például néhány nap alatt több mint 8 milliárd forintnak megfelelő összeget gyűjtött az ausztrál tűzoltók megsegítésére. Érdemes megemlíteni a közösségi összefogás erejét is, mely nemcsak a katasztrófák idején tud segíteni, hanem azok megelőzésében is. Amennyiben szeretnénk segíteni a számunkra fontos problémákon, a Facebook vagy bármelyik social media platform nagy segítséget nyújthat abban, hogy kiválasszunk egyet a sok jótékony szervezet közül. Részletesebben utánanézhetünk eseményeiknek, láthatjuk, kik támogatják ügyeiket, illetve egyszerűbben tájékozódhatunk, kaphatunk információt magáról az adott közösségről. Csatlakozhatunk akár a Greenpeace-hez, önkénteskedhetünk az UNICEF-nél, a Magyar Vöröskeresztnél, vagy tartsunk a Fridays For Future-rel péntekenként...

FÁY ÉS VITRAY: A KRITIKUS ÉS A KRITIZÁLT

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTALÁLKOZÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2020.01.11.


A szavak emberei: ki mikrofonnal a kézben, ki pedig olykor vitriolba mártott tollal. De mindkettejük gondolatait, kérdéseit, felvetéseit mértékadónak tekinthetjük. Súlya és komoly visszhangja volt kereken 60 éven át Vitray Tamás emberi történeteinek a televízióban és máig kíváncsian várják a kultúra formálói, hogy reggelente éppen róluk ír-e Fáy Miklós. Kettejüket látta vendégül a Világtalálkozó szombat délben.

62 éve szinte Vitrayval indult a hazai televíziózás, amikor egy kis sámlira állva készítette első riportját a televízióban. A Rádióban dolgozva még nem zavarta, hogy kicsi, mert a szó valódi és átvitt értelmében senkire nem kellett felnéznie. „A tévé más volt, s bár hamar befogadtak, úgy éreztem, inkább megelőzöm a kellemetlenkedő megjegyzéseket, ezért begubóztam. Ezt a kényszerviselkedést érzékelhették némelyek gőgösnek.”

Olyan kevesen dolgoztak a Szabadság téri hőskorszakban, hogy még bátran kísérletezhetett mindenki, s minden műfajban megmérettethetett. Vitray Tamást is láthatta a közönség belpolitikai műsorban, vetélkedőkben, portréműsorokban, szilveszteri showműsorokban (ahol tánctudását is megvillanthatta pl. Gina Lollobrigidával).

Jöttek egymásután az emblematikussá vált műsorai: Csak ülök és mesélek, Ötszemközt, Telefere… Utóbbi kettő már előre vetítette a változó televíziós trendeket. Egy 100 napos amerikai ösztöndíjnak köszönhetően megtapasztalta az amerikai talk show-k világát. De azt a fajta harsányságot nem lehetett átültetni – akkor még – a hazai nézői szokásokra. „Vitraysan” hozzászelídítette a modern televíziózást az akkor még fekete-fehér vizualitáshoz és tempóhoz. Intim beszélgetések közepette is folyamatosan formálta, alakítgatta a hazai televíziózás kereteit és szerkezetét.

Gyerekkorától meghatározó kísérője volt a színház, az opera, a kultúra szeretete. Éppen ezért bőven volt miről eszmét cserélni „Világtalálkozó” című műsorunkban Fáy Miklóssal, aki szintén a szavak embere, bár neki az írás a fegyvere. Talán nem merész állítás, hogy az egész kulturális szakma rettegi Fáy gyakran vitriolba mártott tollát. Egyéni stílusát ugyanakkor sokan imádják. Feltéve, ha nem ők állnak a céltábla előtt. És bizony Vitray Tamás is állt már a célkeresztnél. Sőt, most egy kis „tetemre hívásnak” is szem- és fültanúi lehettünk. Vitray egy 2001-ben született Fáy-dolgozatot próbált értelmezni, a szerző jelenlétével. Kritikus és kritizált találkozott egy műsorban. A szellemes riposzt mellett azt is megtudhattuk Fáy Miklóstól, hogy mi okozott nagyobb örömöt neki: egy kulturális eseményről szóló írás, vagy egy tévékritika? Jelenthetett-e hátrányt, hogy ő teljesen autodidakta módon kezdte kritikusi pályáját, kottaismeret nélkül? Akarták-e megverni egy-egy írása után, mint néhány pályatársát? Ezekre is választ kaphattunk, s hangtárunkban és YouTube csatornánkon most vissza is idézhetik ezt a rendkívüli Világtalálkozót, melyben bőven volt kérdésük egymáshoz is vendégeinknek
.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

NAGY JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEG. MINDENFAJTA MUNKAVÉGZÉS NÉLKÜL


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2020.01.12.


...A nemzetközi sajtótájékoztató másnapján, vagyis egy nappal azután, hogy bejelentette, az egészségügy a következő években is magasról le lesz szarva, és a kórházak bűnbakképzésével egybekötött tisztasági festésekkel részéről le van tudva a brutális állapotban lévő rendszer minden kínja és keserve (az egészségügyi dolgozók többlépcsős béremelését tényleg hagyjuk a fenébe ott, ahol Áder Jánosnak egyetlen nekifutásból duplázták meg 3 millióra a közpénzilletményét), az igazságérzetemmel szembejött a következő hír: Orbán Viktor és kormánya a magyar adófizetők pénzéből, 8 millió euróból, azaz mintegy 2,7 milliárd forintból épít fociakadémiát Nagyváradon. Mert ott éppen most szűnik meg a város egykori patinás klubja (FC Bihor), és mert ott még amúgy sem épült ilyesmi. Vagyis felnőtt labdarúgás nincs, magyar adófizetői pénzből épülő akadémia lesz.

A történetről bizonyos Sorin Cigan egykori NB1-es román labdarúgó és magyar állampolgár is (1991 és 1997 között több magyar csapatnál is megfordult) dicsekedett el a a Gsp.ro román sportportálnak. Magyar állampolgárságáról így nyilatkozott:

"Megvan a magyar állampolgárságom, mivel vagy nyolc évet Magyarországon futballoztam. Nincs vesztenivalóm. Például ha holnap el szeretnék menni az Egyesült Államokba, jegyet veszek és felülök a repülőre, nincs szükségem vízumra." (Román állampolgároknak az Egyesült Államokba való beutazáshoz vízumra van szükségük, ebből következik, hogy Cigannak a magyar állampolgársággal valóban nincs vesztenivalója – szerk.)

A 8 millió euróval összefüggésben szó szerint idézem a terjedelmes interjú idevágó, igen tanulságos részleteit, mert úgy érzékelem már megint – a mindenfajta munkavégzés nélkül kapott nagy összegek dimenziójában, a 100 milliós kártérítést a 2,7 milliárd külföldre talicskázott magyar adófizetői pénzzel összekötő tengelyen -, hogy az igazságérzetem nem hagy nyugodni.

Gsp: A tavalyi év elején Jenei Imre (neves erdélyi magyar futballedző, aki csapatával, a Steaua Bukaresttel a nyolcvanas évek közepén megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját – szerk.) megerősítette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sportügyi tanácsadója lett, és egy Bihar megyei akadémia megnyitása is terítéken van. Tud valamit erről a projektről?

Cigan: Én magam leszek a menedzser! A terv előrehaladott fázisban van (…) Egy olyan akadémiáról van szó, amelyet a nulláról fogunk felépíteni. Valami hasonlót szeretnénk, mint amit Hagi létrehozott. (A FC Viitorul akadémiát Gheorghe Hagi a saját vagyonából, nulla román állami/uniós támogatás mellett hozta létre – szerk.) Az akadémia egy tíz hektáros területen húzódik majd Nagyvárad közelében. Egy jó barátom tulajdonában áll, magyar nemzetiségű román (így – szerk.), akinek mindkét országban fontos vállalkozásai vannak. Kezdetben 10 pálya lesz és 10-15 csoportnyi gyereket tervezünk összehozni, 7 éves kortól.

Gsp: A finanszírozás Magyarországról jön?


Cigan: A magyar kormány mintegy 8 millió eurót fog utalni az akadémia felépítésére és lábra állítására, majd évente 2-4 millió euró áll rendelkezésre, hasonlóan a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai akadémiákhoz. Hamarosan az utolsó részleteket is tisztázzuk, hogy elindíthassuk a dolgot. A cél az, hogy idővel egy csapatot bevigyünk a román másod-, illetve harmadosztályba. Szégyenletes, hogy az országban nincs támogatás egy ilyen projekt számára. Mégis létezik egy magyarázat. Magyarországon, azokat az emberek, akik pénzt raknak a futballba, másnap nem tartóztatják le, míg azon települések önkormányzatainak, ahol van sportteljesítmény, 2 millió euróval kell hozzájárulniuk a sport költségvetéséhez. Ehhez képest nálunk ezzel a börtönbe lehet kerülni...