Különbözik a véleményem az Orbánétól a menekültkérdésben – szögezte le Márki-Zay Péter, a CNN-nek adott 13 perces interjújában. Christian Amanpour rákérdezett, hogy Orbánhoz hasonlóan ő is megszállóknak, behatolóknak tartja őket? Mire az ellenzék miniszterelnök-jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy egy dolog, amit mond Orbán, és megint más, amit csinál. Gyűlöletkampányt folytat ellenük, de módjával mégis befogadja őket. A lényeges különbség közte és Orbán között, hogy ő soha nem indítana gyűlöletkampányt a kisebbségek ellen. Emberségesen kell bánni a menekültekkel, ahogy az egy keresztényhez illik. Orbán köpönyegforgatásait, következetlen ideológiai pálfordulásait vette sorra, ami illiberalizmusához vezetett.De aminek aztán végképp nincs köze a kereszténységhez, az a korrupció, ami az ország legnagyobb problémája. Márki-Zay elmondta, hogy az ellenzéki összefogás szükséges, de nem elégséges Orbán legyőzéséhez. Autokrata rendszerében nincs sajtószabadság, a törvényeket kénye-kedve szerint változtatja, mint például a választójogi törvényt vagy utalt itt a legfőbb ügyész leváltásához szükséges törvényi módosításra. A győzelemhez az is kell, hogy a konzervatív szavazókat is meg tudja szólítani, s szerinte most van erre a legnagyobb esélye az ellenzéknek.
Amanpour arról is érdeklődött, hogy 10 év után miért sikerült végre most összefognia az ellenzéknek. Márki-Zay szerint a választók döntöttek erről – utalva a hazánkban először megvalósult előválasztás sikerére –, illetve azért, mert előzetesen megállapodtak a stratégiában és a legfontosabb program-kérdésekben.
Rákérdezett Krekó Péter róla alkotott véleményére is, aki számos szempont szerint Trumphoz hasonlította őt. Amit határozottan visszautasított Márki-Zay Péter. Friss és őszinte hang, amit tőle hallani, ami viszont egy új kommunikációs stílus. De amikor egy olyan autokrata rendszerben élsz, ahol nincs sajtószabadság, ott csak a nagyon nyílt, szókimondó stílussal tudsz kitörni a kommunikációs buborékból – jellemezte magát és stílusát a kormányfőjelölt.
Kérdésre válaszolva elismerte, nehéz fél év előtt áll az ellenzék, amelynek egységesnek és erősnek kell maradnia, hisz Orbán mindent el fog követni, hogy a hatalomban maradjon, amihez gyakorlatilag korlátlanul állnak a rendelkezésére a lehető legkülönfélébb eszközök és módszerek. Ezenfelül szinte biztosra vehető, hogy árulókat fog keresni Orbán az ellenzék soraiban, és olyanokat, akik esetleg belülről bomlasztják az egységet.
S hogyan lehet megvédeni a teljes széteséstől a demokráciát? Hisz Amerikában is ennek vagyunk szemtanúi, a január 6-i capitóliumi ostrom figyelmeztető jel – konstatálta Amanpour. Márki-Zay úgy fogalmazott, irigy egy kicsit, hisz több éven át próbálták Amerikában is kisiklatni a demokráciát, azonban mind a mai napig jogállam van és a sajtót sem tudták megtörni. Ezzel szemben Orbán átírta az alkotmányt, amit alaptörvénynek hív, de amit ő nem tekint alkotmánynak a szó klasszikus értelmében – szögezte le Márki-Zay. S az alaptörvény mindenben szabad kezet ad neki. Akár holnap dönthetne arról Orbán, hogy 130 év múlva lesz csak a következő választás.
Ami pedig a 2016-ban elszabadult populizmus veszélyét illeti, a kormányfőjelölt szerint fordulat állt be. 2019-ben Orbán – úgy nézett ki, legalábbis azt hirdette, hogy – Európát a maga oldalára állítja. Nem sikerült neki, sőt az ellenkező irányba fordult az uniós választás eredménye. Meggyengültek a populisták, az olasz Salvini pártja, a német AfD, vagy a francia Le Pen. Orbánnak nem csak ez a terve nem jött be, de még az önkormányzati választásokat is elveszítette. Márki-Zay reményét fejezte ki, hogy a cseh fordulathoz hasonló következik be majd hazánkban is – zárta szavait a CNN-nek adott interjúban.
Hamarosan levizsgázhat Orbán Viktor, amikor az ellenzék az egyszer már bevált stratégiájával indul neki a tavaszi választásoknak - írja a szerkesztőségi véleménycikkében a Guardian. Az ellenzék esélyeit erősíti az is, hogy egy olyan vezetőt választott a szavazótábor miniszterelnök-jelöltnek, aki képes megszólítani a jobbközép és a Fideszben csalódott szavazókat is. Nem véletlenül hirdeti magáról utóbbit Márki-Zay. Noha konzervatív keresztényi beállítottsága nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését, de miután Dobrev Klára is teljes támogatásáról biztosította, soha jobb esélye nem volt az ellenzéknek a győzelemre.
A világ egyik legnagyobb hírügynöksége, az arab Al-Jazeera tv szűk félórás összeállítást közölt a demokrácia agóniájáról, s itt első helyen Magyarországot, és nem utolsó helyen Mianmart mutatta be. A jogállamok összeomlását. A Klubrádió főszerkesztő-helyettesének, Hardy Mihálynak szakmai karrierjén keresztül mutatta be, ezzel párhuzamosan hogyan hal meg Magyarországon a sajtószabadság is. Orbánról szólva elmondta, semmitől nem retten vissza, ha hatalmának megtartásáról van szó, és ez roppant veszélyes Magyarország jövőjére nézve. A Magyar Hang lapigazgatóját, Lukács Csabát is bemutatták, rajta keresztül a nyomtatott sajtót ért elnyomásról is képet adott az alapos összeállítás.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
