A legfontosabbak röviden:
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők folytatják a védőkre kifejtett nyomásgyakorlást, az ukrán állásokat következetesen lerohanva, tüzérséggel lőve és bombázva Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén. A támadó továbbra is megpróbálja bekeríteni a Szjevjerodoneck térségében összevont ukrán erőket, a Liszicsanszk–Bahmut országúttól délre, a Vaszilivka–Lipove–Tripillja [Василівка-Липове-Трипілля] háromszögben magát erősítve, illetve a Donyec folyón való újabb átkelési kísérletekre felkészülve. Az oroszok szintén támadást hajtottak végre a Donyeck megyében található, Popaszna és Horlivka között fekvő Luhanszke [Луганське] irányában. A védők a támadások többségét visszaverték, a Liszicsanszktól délre található Toskivkáért [Тошківка] folyó párnapos harcok ukrán sikerrel zárultak. A Donbaszon kívül továbbra is az ukrán állások és azok hátának tüzérségi lövése és bombázása dominál. A rakétatámadások célpontjai Dnyipropetrovszk megyében – Pavlohradban [Павлоград] és Szinelnikovében [Синельникове] – újfent a vasúti infrastruktúra létesítményei voltak. Az ellenség Oroszországból új egységeket telepíthet át Harkiv megyébe, a Krímbe (többek között Sz-400-as légvédelmi rendszereket), illetve Belaruszba (egy Iszkander rendszerrel felszerelt rakétaszázadot, mely a Breszti megyébe tart)...
.jpg)
A ZDF tudósítás hozzáteszi, hogy Magyarország még hétfőn is ragaszkodott a követeléseihez, ezek összegszerűségére azonban ezúttal nem tér ki. Habeck mindenesetre nem feltételes, hanem kijelentő módban fogalmazott a szerinte napokon belül megszülető megállapodást illetően. A német miniszter nyilatkozata szerint az Európai Bizottság és az Egyesült Államok egymással párhozamosan dolgozik olyan javaslaton, amely felső határt szabna a globális olajárnak.
„Az intézkedés kétségkívül szokatlan, de hát szokatlan időket élünk” - jegyezte meg Habeck. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi világgazdasági fórum résztvevőit sürgette, hogy szigorítsák szankciós intézkedéseiket Moszkvával szemben, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kilátásba helyezte, hogy országa szorosabbra fűzi kapcsolatait Kínával.
A Starbucks amerikai kávézólánc bejelentette: kivonul Oroszországból - írja a Reuters.
A müncheni Süddeutsche Zeitung ismerteti Habeck nyilatkozatát, aki szerint az embargós döntést illetően már csak kevés állam jelent problémát, köztük mindenekelőtt Magyarország. A magyar igényekre tekintettel lehet lenni, de „itt valaminek Magyarországon is történnie kell.” Habeck áttörésre számít néhány napon belül.
Az EurActiv brüsszeli hírportál beszámol Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök hétvégi találkozójáról az újvidéki mezőgazdasági vásár megnyitójána, hol Vučić közölte: Szerbiának módja nyílik bizonyos mennyiségű gáz magyarországi tárolására.
Megvitattuk a telet, a következő, nehéznek ígérkező telet. Megkérdeztem Orbán miniszterelnököt, tárolhatnánk-e az energiánk egy részét Magyarországon, mert nekünk nincs elég kapacitásunk. A másodperc töredéke alatt azt válaszolta: megegyeztünk” - idézi az EurActiv a B92 alapján a szerb államfőt. Egy másik szerb híroldalról, a Kurir.rs-ről azt veszi át az EurActiv, hogy Vučić közölte: Szerbiában túlságosan olcsó, Európában a legolcsóbb az elektromos áram, emelni kell, de azt nem lehet megtenni egyik napról a másikra. A szerb államfő arról is beszélt, hogy Orbánnal megvitatták a következő lehetőséget: Szerbia 10-15 százalékos részesedést szerezhetne a Paks 2 atomerőműben, Magyarország pedig cserébe befektetést eszközölhetne a djerdapi vízi erőműbe, amelyet Jugoszlávia és Románia közösen épített meg a Dunán az 1970-es években.
Navracsics Tibor, Orbán mérsékelt európéere - ezzel a címmel közöl portrét a volt magyar EU-biztosról, az európai ügyek leendő új miniszteréről a Le Soir című francia nyelvű belga lap. A cél, hogy a konzervatív Navracsics egyengesse az utat Budapest és az EU között, igyekezzen elsimítani a konfliktusokat, amelyek a jogállamiság ügyében, illetve a tervezett Moszkva elleni uniós olajembargó kapcsán keletkeztek. A cikk szerzője a május 13-án bejelentett összetételű új magyar kormányban Orbán Viktor leginkább figyelemre méltó választásának nevezi Navracsicsot, aki a regionális fejlesztésekért és az európai alapok felhasználásáért felelős miniszterként a nála radikálisabb és megosztóbb Varga Judittól veszi át az európai ügyeket.
Varga eközben megtartja az igazságügyi tárcát. A Le Soir szerint Navracsics nyolc év politikai mellőzöttség után azért került vissza „Viktor” kegyeibe, mert a miniszterelnök ütközéstompítóként kívánja használni. A veterán fideszes politikus múltjáról azt írja a belga lap, hogy 2010 és 2014 között igazságügyi miniszterként támogatta az új alaptörvényt és a választási rendszer reformját, de az alkotmányossággal kapcsolatos konfliktusok miatt eltávolodott Orbántól. Párton belüli befolyását elvesztette, miközben akkori emelkedett fel Lázár János csillaga, aki most Navracsics mellett a másik nagy visszatérő az Orbán-csapatban.
A Trump szócsövének számító Breibart News Donald Trump elnök másfélperces videóüzenetét idézte a Budapesten rendezett CPAC amerikai konzervatív aktivista gyűlésen, amelyben az Egyesült Államok 45. elnöke a saját országát, illetve a világot vészesen fenyegető szocializmusról és kommunizmusról beszélt. Előtte megállapította, hogy fergeteges győzelmet aratott Magyarországon Orbán Viktor, aki mint mondta, jó ember, mert nagyon sokat tett már a hazájáért. A Breibart szerint a balliberális média elítélte a rendezvényt és Orbánt autokrata vezetőnek írta le.
A CNN idézett egy republikánus elemzőt, aki szerint a republikánusok az autokrata Orbánt istenítik, ami igencsak szégyenletes.
A washingtoni Hill Reporter azon háborgott, hogy Trump képes volt egy olyan rendezvényen megszólalni, ahol hírhedt antiszemita tartott beszédet. Bayer Zsoltról van szó, aki korábbi írásai miatt került a célkeresztbe, és vele így az amerikai republikánusok is, akiknek amúgy sejtésük sem lehetett arról, milyen rasszistákkal hozza őket össze ez a CPAC nagygyűlés.
A brit Daily Express Emmanuel Macron állítólagos új, nagy európai tervéről ír, amely egy olyan politikai közösség, amelybe nem uniós tagállamok is beletartoznának, így a Brexit farvizén távozó britek is, de még akár az ukránok is. Joel Reland brit elemző úgy tudja, az új politikai közösség érték és kölcsönös bizalom alapján szerveződne. A vétó intézményével Macron reformterve azonban szinte azonnal dugába dőlhet. Reland szerint Magyarország szinte biztosan élne a vétójogával, hiszen ezt teszi most, az Oroszország elleni szankciók megszavazásakor is. És a brüsszeli bürokratikus gépezet is akadály lehet. Az elemző szerint viszont jelenleg Macron elnök a legbefolyásosabb uniós és európai vezető.
Az energiaembargó okozta patthelyzettel kapcsolatban Katarina Barley, az Európia Parlament egyik alelnöke azt javasolta a Deutschlandfunknak adott interjúban, hogy Magyarországot ki kell hagyni az orosz olajembargóról szóló döntéséből. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Orbán 18 milliárd eurós kompenzációt kér a támogatásért cserébe, és ez a pénz Orbán nepotista rendszerét fogja tovább erősíteni. Nincs olyan ember, aki ne tudná, mennyire korrupt Orbán rendszere – fogalmazott a német liberális politikus.
Szerinte az ukránok elleni orosz háború kitörése óta az uniós közösség példátlan tempóban és egyetértésben volt képes cselekedni. Ezt akasztotta meg a magyar kormányfő májusban, ami az Unió cselekvőképességét megtorpantotta. Az Unió nem engedheti meg, hogy Orbán diadalittas győzelmet üljön felette.
A csehek, a szlovákok és a bolgárok először lelkesen csatlakoztak Orbán kezdeményezéséhez, de aztán meggondolták magukat és igyekeznek más megoldást találni a kieső orosz olaj pótlására. Magyarország az egyetlen a közösségben, amelyik most is politikai játszmába kezdett – fogalmazott Katarina Barley, aki ehhez hozzátette, mivel a jogállami normaszegés miatt leállították a kormánynak nyújtandó támogatásokat, most új utakat kell keresnie ahhoz, hogy ne az Orbán családhoz és klánjához kerüljenek az uniós források.
Legfrissebb bizonyítékként erre a 35 évre most kötött autópálya koncessziót hozta fel példának, amely Mészáros Lőrinchez került. Szerinte a koncessziós pályázati díj 14,4 milliárd euróját nyugodtan össze lehet vetni Orbán 18 milliárd eurós követelésével. Ha pedig nem Mészáros, akkor Orbán veje nyeri el a nagy pályázati pénzeket – azaz, mindig ők hárman a győztesek, bárhogy nézzük.
