2023. február 24., péntek

ELLENZÉKI VISSZHANGKAMRA ÉS OROSZPÁRTI KAVALKÁD: HONNAN TÁJÉKOZÓDNAK A HÁBORÚRÓL A MAGYAR FACEBOOKOZÓK?

LAKMUSZ
Szerző: NÉMETH SZILVI
2023.02.24.


Az ellenzéki csoportokban a független média szolgált iránytűként a háborúról való tájékozódásban, amivel csak az önmagába záródó EzaLényeg-univerzum vette fel a versenyt. A magyar kormányt és Putyin háborúját támogató csatornák olvasói között viszont nagy az átfedés, és több anonim szereplő is alakítja ezt a színteret.

A Digital Methods Initiative (DMI) hat kelet-európai országban vizsgálta, milyen szereplők irányítják a figyelmet az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos információkra a közösségi médiában. A kutatás 2022. február 24. óta eltelt 1 évben vizsgálta azokat a Facebookon közzétett posztokat, amelyek külső hivatkozásokhoz vezetnek. A kutatók a linkek forráselemzésével azonosították be a problémás online tereket, amelyek vagy sebezhetőnek mutatkoztak a dezinformációval szemben, vagy tudatosan vettek részt az ellentmondásos narratívák terjesztésében. A kutatás Magyarországra vonatkozó részét a Lakmusz végezte. (Ebben a cikkben a magyar színtér elemzését mutatjuk be, a nemzetközi összehasonlításról a teljes kutatás megjelenése után számolunk majd be.)

Közösségi hírforrások

A hírigényeket egyre inkább a közösségi hírforrások szolgálják ki itthon is, az orosz-ukrán háború pedig az egyik első olyan fegyveres konfliktus, amelyet a közösségi médián szinte élőben lehet követni. A technológiai platformok ugyan lehetővé teszik az események azonnali kommentálását-közvetítését, ugyanakkor egyre nehezebb felismerni, milyen források szolgálják a valóban hiteles információszerzést. A jól ismert sajtótermékeknek például a Facebookon számos új belépővel kell megküzdeniük a figyelemért: tavaly február óta kül- és biztonságpolitikai szakértők, katonai Telegram-csatornák, amatőr podcasterek, beszélgető közösségek, valamint - a fordítóprogramok elterjedésének köszönhetően - egyre nagyobb számú nemzetközi sajtótermék igyekszik formálni a közvéleményt.

A kutatás hiperlink-elemzés módszerével mérte fel, milyen tartalmak és milyen csatornákon keresztül kerülnek be a hazai Facebook-nyilvánosságba. Az elemzés során megvizsgáltuk, hogy a megosztási mintázataik alapján egymáshoz közel álló csatornák milyen nagyobb egységekbe rendeződnek, milyen politikai színezetűek, mekkora kiterjedésűek, illetve milyen pozíciót foglalnak el a médiaszíntér egészéhez képest.

Összességében megállapítható, hogy:

- Az orosz-ukrán háborúról való tájékozódás Magyarországon egy erősen polarizált színtéren zajlik, ahol a két tábort a kormánytól független és a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó hagyományos médiumok szervezik.

- Az ellenzéki térfélen a mainstream média jelenti legfőbb tájékozódási pontot, ennek kihívójaként jelennek meg - a mainstream nyilvánosságtól elkülönülve - a kormányellenes propagandakiadványok, amelyeknél az orosz-ukrán háború híreit az Orbán-rendszer elleni kritika eszközeként használják.

- Egyes médiumok az ellenzéki és kormánypárti térfél között helyezkednek el, mint például az Index.hu, a Portfolio vagy a 168 Óra.

- A KESMA- és a közmédia szervezi a hálózat ellentétes pólusát, amelyek hasonló közönséget vonzanak, mint a szélsőséges, anonim szereplők által üzemeltetett webszájtok. Szintén a kormánypárti színtérrel átfedésben jelennek meg a nyíltan oroszpárti szereplők és az orosz-ukrán háborút kiemelten követő blogok és vlogok...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

TÖRTÉNHET-E OLYAN SZÖRNYŰ EMBERTELENSÉG A VILÁGBAN VAGY MAGYARORSZÁGON, AMI FELÉBRESZTI AZ EMBERT A HAZAI URALKODÓ OSZTÁLYBAN?

FACEBOOK
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2023.02.24.


Tényleg azon gondolkodom, hogy történhet-e olyan szörnyű embertelenség a világban vagy Magyarországon, ami felébreszti az Embert a hazai uralkodó osztályban? És egyre inkább úgy tűnik, hogy nem! Ugyanolyan közönnyel nézik végig a 67 éves, mozgássérült tudós asszony kilakoltatását, és rövid időn belül bekövetkező halálát, a devizahitelesek kálváriáját, mint a bucsai népírtást, Mariupol elpusztítását, vagy a magyar rendőrök által vízbefojtott menekült történetét. Az elmúlt 13 évben nem emlékszem olyan szörnyűségre, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményre, amely felpiszkálta volna bennük a minimális emberséget, szolidaritást. Nem jut eszembe olyan eset, amikor úgy szólaltak volna meg, ahogyan egy ember megszólal, amikor azt látja, hogy más kiszolgáltatott, védtelen embereket igazságtalanság ér, bántalmazzák, megölik őket. Nem tudom, hogy valaha éreztek-e olyasmit, hogy emberség, együttérzés, sajnálat, felelősség, de hogy mára teljes erkölcsi és érzelmi zombikká váltak, az biztos.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

HA ORBÁN BÉKÉT AKAR, NEM KELL MÁST TENNIE, CSAK SZÓLNI PUTYINNAK, HOGY TAKARODJON HAZA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.02.24.

Ha Orbán tényleg békét akar, akkor nagyon egyszerű dolga van, miután csókos puszipajtás viszonyban van Putyinnal. Szólítsa fel Putyint, hogy fejezze be a gyilkolást, vessen véget a háborúnak, amit ő maga indított, és takarodjon haza Ukrajnából. Azonnal béke lesz, mert az ukránok és a "Nyugat" nem fog utána menni Oroszországba harcolni. Ez a béke egyetlen útja, hogy a támadó fél, aki a mai napig harcol és nem hajlandó abbahagyni, kivonul az általa megszállt területekről, és elhagyja az idegen országot, ahova betört, ahol népirtást folytat és amit lerombolt.

Az Ukrajna ellen indított tömeggyilkos orosz rablóhadjárat évfordulóján Magyarországon a “békemozgalomnak” álcázott oroszpárti kampány csúcspontjára jutott. Orbán már nyíltan a Nyugatot (az Európai Uniót és Amerikát) nevezte meg a magyar fasiszta állampárt és pártállam legfőbb ellenfelének, pedig egyelőre nem is lépett be a háborúba, hivatalosan még nem Putyin szövetségese. Az állatgyilkos orvvadász álkeresztény Semjén 24 órás farizeus, képmutató “imaláncot” indított a “békéért”, pedig a béke könnyen elérhető lenne, ha az agresszor Putyin kivonulna Ukrajnából.

Az Orbán-rezsim szóhasználatában a “béke” azt jelenti, hogy Ukrajna és a Nyugat adja meg magát az oroszoknak, tegye le a fegyvert, és vegyen tudomásul minden orosz területi követelést. Ennek határa pedig nem ismert, mert Putyin nemcsak az oroszok által elcsatolt megyékről beszél, hanem a “történelmi” Oroszország határainak helyreállításáról, ami egész Ukrajnát jelenti, de beleértve több szomszédos ország területét is, de szó volt már a Szovjetunió határainak helyreállításáról és az egykori szovjet megszállás alatt volt országok kiléptetéséről a NATO-ból, ami tudjuk, mit jelent.

Putyin bejelentette, hogy a végső győzelemig harcol Ukrajnában, ami azt jelenti, hogy nem akar békét, de az Orbán-rezsim a békét nem rajta követeli, aki egy idegen országot megtámadott és egy idegen országban gyilkol, hanem Ukrajnától, legfőképpen pedig a Nyugattól, mert nyugati segítség nélkül az ukránokat egy idő után térdre kényszerítené az orosz hadsereg, elfoglalná az országot, elkergetné vagy legyilkolná az ország törvényes kormányát, és saját emberét ültetné a helyébe, majd folytatná a területi követeléseit. Ez az orbáni “béke”.

Így az Orbán-féle “béke” valójában fegyverletételt jelent az oroszok előtt, és további háborúk kezdetét. Orbán a “béke” hamis és hazug jelszava alatt megadásra szólítja fel Ukrajnát és a nyugati világot. Ez egyszerűen neveséges. Ne feledjük el, hogy Putyin Oroszország egész világra szóló “keresztény” küldetését hangoztatja, hogy Oroszországnak az erkölcstelen és természetellenes Nyugat romlottságának kell véget vetnie, és elhozni Nyugatra is a “kereszténységet”, ahol megszűnik a melegek és a transzneműek jogegyenlősége. Gyilkolással és népirtással terjeszti a “kereszténységet”.


Ez azt jelenti, hogy ha a Nyugat megadja magát Putyinnak, enged neki, és leteszi a fegyvert, minden követelésének engedelmeskedik (hiszen akkor marad meg a béke, ha nem harcol a orosz állam terjeszkedése ellen), akkor Putyin kiterjeszti az orosz uralmat és fennhatóságot a Nyugatra, az egész világra, felszámolva mindenhol a jogállamot, demokráciát, szabadságot, aminek szerves része a diszkrimináció elutasítása, az emberi jogok, a jogegyenlőség biztosítása. A világ az orosz oligarchikus, fasiszta terrorállam Putyin és “Kirill pátriárka” nevével fémjelzett “kereszténységében” élne.

Ez jelenti az Orbán-féle békét, hogy az orosz hadsereg azt csinál, amit akar, és Oroszország fegyveres erővel rákényszeríti mindenkire az illiberális orosz keresztényfasizmust. Magyarországon sok ember elhiszi az állami propagandát, és nem jut eszükbe, hogy a Nyugat Magyarországot is védi, mert azt csak Orbán képzeli, hogy ha ő elég fasiszta, akkor Putyin nem vonulna be Magyaországra. Hitler is bevonult, az oroszok még előbb megszállnák Magyarországot, ha a Nyugat és a NATO engedne neki, mert stratégiailag fontos hely. A titkosszolgálata már bevonult, már megvetette a lábát.

Arról nem beszélve, hogy Orbán most azt követeli Ukrajnától, hogy a lányaikat megerőszakoló és meggyilkoló, a férfiakat tömegsírokba mészároló orosz barbár hordának adják meg magukat, és ne védjék meg a hazájukat. Putyin az első perctől Kijev ellen indult, csak az ukránok erejének köszönhetően szorult vissza az elcsatolt keleti területekre. A lenácizott zsidó Zelenszkij meggyilkolására készült. Az ukránok pedig olyan szabadságharcot vívnak, mint a magyarok 1956-ban, Orbán “béke” szólama pedig olyan, mintha a “pesti sácokat” szólította volna fel a “békére”...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLTEK TELEFONHÍVÁSOK, AMELYEKBEN OROSZ KATONÁK BESZÉLNEK CSALÁDTAGJAIKKAL A BUCSAI MÉSZÁRLÁSRÓL

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.02.24.


Az AP hírügynökség mintegy kétezer titkos hangfelvételt szerzett meg, amelyeken Ukrajnában szolgáló orosz katonák az otthon maradt szeretteikkel beszélgetnek 2022 márciusában, a bucsai mészárlás idején. Az ukrán ügyészek szerint az ott állomásozó katonák háborús bűnöket követtek el a Kijev melletti Bucsában, hiszen több mint 400 civilt mészároltak le itt a háború kezdetén. Ezért vált Bucsa az orosz atrocitások korai szimbólumává.

A telefonbeszélgetésekből az derül ki, hogy a fiatal katonák nem tudták, mi vár rájuk a háborúban. Sokan azért léptek be a hadseregbe, mert pénzre volt szükségük, és az utolsó pillanatban értesültek a bevetésükről. Azt mondták nekik, hogy hősként fogadják majd őket, amiért felszabadították Ukrajnát a „náci elnyomóitól” és azok nyugati támogatóitól. Azt is mondták nekik, hogy Kijev egy héten belül vérontás nélkül elesik.

A lehallgatásokból kiderül: ahogy a katonák rájöttek, mennyire félrevezették őket, egyre jobban féltek. Többen azt mondták: parancsot teljesítettek, mikor civileket vagy hadifoglyokat öltek. Két beszélgetésből idézünk részleteket...


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

VEISZER ALINDA: VÁDOLOM A HATALMAT, AMIÉRT HALLGATÁSRA KÉNYSZERÍTI AZ EMBERT – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2023.02.15.



– Amikor a közmédiában dolgoztam, figyeltünk rá, hogy mindkét oldal szerepet kapjon, jártak nálam konzervatívok és liberálisok egyaránt – mondta a Kultúrtáj adásában Veiszer Alinda Prima Primissima díjas újságíró, szerkesztő-műsorvezető, akinek Záróra című portréműsora 
2011-ig szerepelt a köztévében. – Láttam olyan interjút akkoriban, ami után az aktuális miniszterelnök a Magyar Televízió folyosóján ordítozott, hogy „ilyen kérdéseket neki nem lehet feltenni”. De fel lehetett tenni. És a kormányfő eljött, és válaszolt. 

Mi történik, ha a kormány a saját céljaira akarja használni a kultúrát és a médiát? 

Valóban balliberális túlsúly jellemezte a médiát 2010 előtt? 

Mi az a téma, ami sokkal jobban érdekli a közönséget a politikánál? 

Vállalna szerepet egy új közmédia felépítésében? 

Ezekre a kérdésre is választ kapnak a Magyar Hang új podcastja, a Kultúrtáj negyedik adásában, melynek műsorvezetői ezúttal Ficsor Benedek és Szerető Szabolcs voltak. 

Az interjú után következő Utóhang vendége ezúttal Lakner Dávid volt, akivel A Király című sorozatról és Zámbó Jimmyről beszélgettek a műsorvezetők, Ficsor Benedek és ezúttal a Wekerle Szabolcsot helyettesítő Szerető Szabolcs. 

Podcast a cikkben: http://bit.ly/3XO6e7f 

Álljon a Magyar Hang mellé, legyen előfizetőnk! https://hang.hu/elofizetes 

A Kultúrtáj előző adásának vendége Litkai Gergely volt: ➡http://bit.ly/3jO6l4I 

A Hangosítunkból pedig az derül ki, hogy terjeszkedik a Magyar Hang: ➡http://bit.ly/40PEW2R 

A Reptérben a Visegrádi Négyek közötti kapcsolat elromlásáról beszélgettünk Hangácsi Istvánnal: ➡https://bit.ly/3YWAQUZ

ITT NÉZHETŐ MEG 
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

GÁBOR GYÖRGY: PANELPROLIK - PANELNÉPNEK SZERETNEK LÁTNI BENNÜNKET A MINDENKORI KORMÁNYAINK, NAGYSÁGOS ÉS KEGYELMES URAINK ÉS ELÖLJÁRÓINK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖEGY
2023.02.24.



Fontos mondat hangzott el a tegnapi napon Orbán Viktor szájából, ezért tényleg érdemes volt megtenni annyi kilométert, extra benzingőzt lehelni a vidékre, felverni Balatonfüred csendjét és nyugalmát, luxushotel lepedőit összegyűrni, s kiadósan megpompáztatni az unalomig megszokott arcokat, kormánytagokat, az élcsapat élharcosait, a Párt hívó szavára egybegyűlt potentátokat, az odarendelt morcos, erőt és rendíthetetlen szilárdságot árasztó, félterpeszben lecövekelő biztonságiakat, s a soha el nem maradó leffentyű-propagandistákat: a mostani Magyarország reprezentatív nyilvánosságának – a Várkert Bazár publikumát jelen pillanatban épp nélkülöző – teljes felhozatalát.

De mit is mondott Orbán? A Fidesz-KDNP legnagyobb és legveszedelmesebb ellenségeit számba véve a harmadik helyre sorolt ördögi ellenségről imigyen emlékezett meg: "…a nemzetközi spekulánsok, akik a háborús időkben haszonra akarnak szert tenni. Ők pénzelik a dollárbaloldalt, emblematikus alakjuk Soros György…"

Szép, veretes mondat, dallama, hangolása, ritmikája, utózöngése régről ismerős, mondhatni örökzöld és slágergyanús. Egy időben, az I. világháború környékén egy egész ország ennek a dallamát fütyörészte, mindössze egyetlen helyen tért el az akkori szöveg a mostanitól: a "nemzetközi spekulánsok" jelzős szerkezet helyett az éppen aktuális tömegízlést célba véve egyértelműbben igyekezett rámutatni a  textus az "internacionalizmus" legfontosabb korabeli szerkezeti elemére, ennélfogva akkoriban kizárólag "zsidó spekulánsokat" volt szokás fölemlegetni és az érzékiség kedvéért különféle újságok felületein a megszokott ikonográfia szerint azonmód vizuálisan láthatóvá tenni, a mondat többi része abszolút azonos módon lüktetett és zengedezett a mostanival, legfeljebb még azzal a parányi különbséggel, hogy akkoriban nem Sorost, hanem a Rothschildokat volt szokás és kötelező – miheztartás végett, s a félreértéseket elkerülendő – emlegetni, ma viszont a korszerűség, s a méltán elvárt up-to-date jelleg Soros nevének használatát követeli meg.

Aztán alig ért véget a II. világháború, Magyarországon újabb gyilkos pogromok (Kunmadaras, Miskolc, stb.) jelezték, hogy a panel élt, él és élni fog, s a zsidó spekulánsok, feketézők és árdrágítók változatlanul itt bujkálnak köreinkben. Kicsivel később, az ötvenes évek béketáborának harci lendületében a mondat, mint afféle jól felhasználható, semmiféle fárasztó gondolkodásra nem kényszerítő, ám annál könnyebben dalolható panelként újra a hazai slágerlista élére került, alkalmazkodva az akkori (és mostani) Nagy Barát igényeihez, a „zsidó” szót visszafogott tartózkodással mellőzve, s az egykori jellegzetes kiábrázolások helyébe most a Coca-Cola mámorban fetrengő, kubai szivart pöfékelő, s az amerikai zászló színeiben és elemeiben pompázó viseletbe bújtatott Uncle Samet vizionálva.

Ma pedig ismét Soros és a „nemzetközi spekulánsok”.

Panelnépnek szeretnek látni bennünket a mindenkori kormányaink, nagyságos és kegyelmes uraink és elöljáróink, amint kimért eleganciával begördülnek a füredi hotel elé, föl-le sétálgatva, az egész nemzet roppant súlyát vállukon cipelve, araszolva a hotel üvegfalától az üvegfaláig, kíváncsi fotósoknak önmaguk fontoskodó látványát kínálva, tekintetüket ugrásra készen a telefonhívásilag elfoglalt nagyfőnök kontúrjára függesztve, gondterhelten, maguk is mind, kivétel nélkül a telefonjukat megvillantva, egyenmozdulattal marokra szorítva, fülekre rálapítva, barázdáktól szántott homlokkal, a régi panelek leporolói és újrahasznosítói. Ezek emitt már egy új panel legyártására is alkalmatlanok, üresfejű, ötlettelen, gondolattalan second-hand shoposok, lopott árucikkekkel, lopott dallamokkal és lopott ritmusokkal házaló társaság.

Ám továbbra is kitartóan bíznak abban, remélik, s számítanak rá, hogy az ismételten eljátszott, eldanolászott panelslágert változatlanul sokan kedvelik és ismerik.

Vagy ha mégsem, akkor majd maguk gondoskodnak arról, hogy az ország újra megismerje a régi dallamokat, az ő hangszerelésükben és a saját dizőzeik tolmácsolásában.

Evergreen-hatalom.

ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÉLET ÉS IRODALOM LXVII. ÉVFOLYAMA 8. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.02.24.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
Zsarnokságom megbocsásd

Azt énekelte Nagy Feró 1984-ben, A matematikus dalában: „Egész életemet elhülyéskedtem, / Tiszta hülye maradtam. / De azér’ megvagyok szépen, / Megtalálom számításomat.” A szívfájdító dal arról szól, mi lesz „egyszer, ha majd öreg lesz”, az akkori tizen-huszonéves lázadóból. Az énekes akkor harmincnyolc volt már, de ami saját magát illeti, jóslata pontosan, szóról szóra bevált, azzal bezárólag, hogy megtalálta számítását – Kossuth-díjas lett, párt- és kormányrendezvények megbecsült és örömmel látott vendége, ott volt szombaton a miniszterelnök évértékelőjén is, miután hangot adott ama várakozásának, hogy „végre valaki rendet rak a mi agyunkban is”, majd a 444.hu mikrofonjába azt lihegte, hogy „Európát el kell foglalni, és az lesz, amit mi mondunk, nem pedig a buzik”.

Tény, hogy nagy a zűrzavar bizonyos agyakban, de a magam részéről nem Orbán Viktortól várom a rendrakást. Neki ugyanis semmi efféle szándéka nincs, az agymosás (nagy nyomással, tűzoltócsőből) egészen más hatással jár, nem a rend az eredménye. Nem véletlenül mondtam tűzoltócsövet, úgy is nevezi a szakirodalom a dezinformációs hadviselésnek ezt a módszerét, hogy firehose of falsehood, nem is egyszerűen hazugságözön, hanem körülményes fordításban, „a hamis állítások tűzoltófecskendője”. Négy fő jellemzője, hogy (1) nagy hangerejű és sokcsatornás; (2) gyors, folyamatos és repetitív, (3) hogy finoman fogalmazzunk, nincs elkötelezve az objektív valóság iránt, (4) szintén finoman fogalmazva: nem törődik a következetességgel.Tovább

A szerző további cikkei

Bokros Lajos
Oroszország első háborúja Amerika ellen?
Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában

A szerző további cikkei




Halász László
Válságban élni, válságot átélni (3)

Az élet maga is tartós krízisnek tekinthető, mivel ellentmondások sora keretezi. Válságról azonban csak akkor szokás beszélni, amikor az ellentmondások/feszültségek közötti egyensúlyozás az addig kialakult módon lehetetlen. A társadalmak életében mindig találhatók kedvezőtlen tünetek. Némely csoport elégedetlensége, rossz közérzése, csalódottsága nem szükségképpen a válság jele, és főként nem egyetemes válságélményé. „A krízisszellemiség veszedelmesen hasonlít a tömeghisztériához. Kitűnő alkalom félni, arról beszélni, hogy a társadalmak felbomlanak”, és sok egyéb szörnyűség történik – figyelmeztetett Hamvas Béla. A válságélmény azonban tagadhatatlan, amikor a legtöbb társadalmi csoport egyetért, hogy a működészavar általános működésképtelenséghez vezet. Ellentétben egy szép francia aforizmával, ilyenkor az a határozott benyomásunk, hogy nem a jövő az, ami felé mi megyünk, hanem ami, sajnos, megállíthatatlanul jön felénk.Tovább

A szerző további cikkei


Békesi László
Leszakadásra ítélve

Ebben az írásban megpróbálom összefoglalni és bemutatni a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, rövid távú kilátásait, valamint egy új gazdaságpolitika koncepcióját. (A tanulmányban bemutatott adatok és számszerű prognózisok esetében nagyrészt az MNB, KSH és GKI publikus adataira és számításaira támaszkodtam, azokat egészítettem ki és módosítottam saját számításaimmal és becsléseimmel.)Tovább

A szerző további cikkei



György Péter
Morcsányi Géza
– szelídség, türelem, igaz értelem


Darvas Béla
Tikkelésben

F E U I L L E T O N

Radics Viktória – Szögi Csaba
Párbeszéd a szerelemről

I R O D A L O M

Molnár T. Eszter
Nehéz a Homo sapiensnek

Az egyik földszinti teraszon egy férfi telefonált. T. nem nézett fel, csak a rácsot markoló kezet látta, a tetoválást a tömpe ujjakon. Megköszörülte a torkát, és beütötte a számot a kaputelefonon. A szemetes felől terjengő bűzről eszébe jutott egy térszociológiai tanulmány, amit néhány éve olvasott. Nem emlékezett a szerző nevére, ezt az izgalomra fogta. A kapu bégetésére összerándult. Gyalog indult el felfelé a macskaszagú lépcsőházban, de a harmadik lépcsőfordulóban megpihent. Nem akart kimelegedni. Megakadt a szeme egy ajtófeliraton. Tatai Jóska, az biztos a tatai jövendőmondó fia, ez jutott róla az eszébe. Kinézett az ablakon, innen már messze belátott a kerítés mögé. Csak akkor indult tovább, amikor hallotta, hogy egy emelettel feljebb kinyílik az ajtó.Tovább

A szerző további cikkei

Lackfi János
Gigarigó bolhászkodik

Ott van betokozódva a történelemtanár, aki lefejeli a diákot, amiért az órán letegezi őt, a hülye pulóver, amin összevesztek, mert a srác nem volt hajlandó levenni a kapucnit, hogy látni lehessen az arcát, az a kapucni az egyéniségéhez tartozik, ott a feljelentés és a jogi huzavonák, a kelésként mérgesedő ügy, az illetékesek vállvonogatása, az eseményeket kommentelők fröcsögő indulatai. Az ápolt körmű, finom öltönyös polgármester, aki megszökik falujából, amint az árvíz beözönlik a középületekbe, elmossa a gátakat, kidönti a villanyoszlopokat, és miközben boldog-boldogtalan nyakig sárosan adogatja a homokzsákot a töltéseken, az éjszaka egybefolyik a nappallal, az adományként érkezett kávé a vacogás elleni tömény szeszekkel. Ott a kerékpárversenyző, akinek fél lába lebénult egy balesetben, de paralimpikonként így is folytatta a sportolást, mígnem egy másik versenyzővel ütközve újabb balesetet nem szenvedett, és az ütközés után a kórházban újra el nem kezdte érezni tizenhat éve magatehetetlen végtagját. Ott az ember, aki lángszóróval próbálta kiégetni a fészer sarkából a darázsfészket, s az épület porig égett, egyetlen masszává szenesedett benne a korábban „valamire jó lesz még”-elven összeguberált mosógépmotorok, biciklibelsők, szemüvegkeretek, beszáradt festékek, lejárt műtrágyák, kilyukadt bakancsok, elrepedt vécéülőkék, kimustrált autóalkatrészek, kicsorbult szerszámok tömkelege. Ott a kőműves, aki rájárt a felújítandó ház pincéjében talált hordóra, melyből a legfinomabb rumot csapolta, még haza is vitt belőle, ám aztán a kiürült, szétvert hordóból a korábbi tulajdonos diplomata férjének mumifikálódott hullája került elő, melyet ilyen praktikusan tartósítva hozott haza Puerto Ricóból, és nem találta meg a módját, hogyan temesse el itthon.Tovább

A szerző további cikkeiPatak Márta
Gazsi, a félkegyelmű


Valamikor a hatvanas évek elején lehetett, annak idején nem verték nagydobra, még ahol történt, a tanyán se nagyon beszéltek róla az idősebbek, én is csak abból emlékszem rá, amit a nagymamám mesélt, persze nem nekem. Kíváncsi természetű voltam, mint általában a gyereklányok, minden érdekelt, főleg amit a felnőttek beszéltek egymás között. Úgy tettem, mint aki nagyon belemerül az olvasásba, időnként még lapoztam is, hogy ne legyen feltűnő, és közben hegyeztem a fülemet. Nagymamám a szomszédunkban vendégeskedő Elvira néninek mesélt, aki zongoratanárnő volt Nagykanizsán vagy Zalaegerszegen, és csak pihenni járt le a nagynénjéhez a nyári szünidő alatt.Tovább

A szerző további cikkei






Molnár Krisztina Rita
Ennyi életem
Mellékes dolgokkal kezdte a vándor marionettbábos és a jegyszedőnő

V I S S Z H A N G

Nóvé Béla
A három Paget-kiadásról
– válasz Pellérdi Mártának

A szerző további cikkei

Peragovics Ferenc
Timokratákról


K R I T I K A

Bódi Katalin
Drágán add az életed!

► Péter Ágnes: A függetlenség ára. Mary Wollstonecraft és Mary Wollstonecraft Shelley öröksége. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 474 oldal, 5499 Ft

► Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz. Fordította Péter Ágnes. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2022, 304 oldal, 3299 Ft

Péter az angol romantika kutatójaként jól ismert, több könyve olvasható magyarul: a korszak irodalmi világlátásába bevezető Roppant szivárvány (1996), Percy Shelley poétikájáról szóló kötete (2007), Keats-monográfiája (2010), illetve Blake Jób-illusztrációiról szóló munkája (2017), amelyekhez képest jól látszik A függetlenség ára egyik lehetséges küldetése. Ez mindenekelőtt Mary Wollstonecraft és Mary Shelley irodalomtörténeti kontextusba helyezése, továbbá annak megmutatása, hogy a XVIII–XIX. század fordulóján és a viktoriánus kor elején milyen társadalmi körülmények korlátozzák a nőírók lehetőségeit, és miként bélyegzik meg hosszú ideig a megítélésüket. A társadalmi nemek története érdemi eredményekkel szolgálhat az irodalomtörténeti kutatásokban, ezeknek az életműveknek a megértésében pedig elengedhetetlen.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Domány András
Ex libris

Roman Holec: Diadal és katasztrófa
Nemzetiségi parlamenti képviselet
Kindl Melinda: Párhuzamos kényszerpályák
Zsigó Jenő: VezetőszáronTovább

A szerző további cikkei

Gyürky Katalin
Multikulturális mentsvár

► Marina Lewycka: Cse­resz­nyés­kert Londonban. Fordította Szabó Réka Eszter. Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2022, 401 oldal, 4990 Ft

Mit tehet egy Shakespeare-összessel felvértezett, a halhatatlan bárdtól a leglehetetlenebb helyzetekben is idézni képes, állástalan londoni színész, ha édesanyja halálával még az a veszély is fenyegeti, hogy kirakják az anyja bérelte önkormányzati lakásból? Nos, beköltöztet maga mellé egy „anyuka-pótlékot”, a kórházban megismert ukrán származású idős hölgyet, aki megígéri neki, hogy a lakhatásért cserébe folyamatosan főz majd neki „golubki kolbaszki szlatkit” (23.) – bármit is jelentsen az.Tovább

A szerző további cikkei

Szemes Botond
Eredet és újrakezdés

► Kertész Imre: Heimweh nach dem Tod. Szerkesztette és fordította Ingrid Krüger, Kelemen Pál, Rowohlt Kiadó, Hamburg, 2022, 141 oldal, 24,00 €

Ez a mappa sajátos helyet foglal el a hagyaték szövegei között, hiszen bár döntően naplóbejegyzéseket tartalmaz, Kertész ekkor még nem tudatos naplóíró, és az egyes feljegyzések csak a munkáját kísérő, tágabb összefüggések és célok által kevésbé meghatározott írásként értelmezhetők. Éppen ezért izgalmas olvasmány, hiszen az életmű alapvető kérdéseiről még formálódásuk közben, állandó bizonytalanságok és ellentmondások közepette olvashatunk. A lelkesültségekből és csalódásokból, folytonos újrakezdésekből álló szöveg rámutat a Kertészről alkotott bevett kép tarthatatlanságára is, amely egy lineáris életutat vázol fel a deportálástól az önkéntes száműzetés regényírói időszakán át az irodalmi sikerekig, és ennek megfelelően egyetlen, biztos személyiséget tételez a könyvekben és azok mögött.Tovább

A szerző további cikkei

Nagy Balázs
A hadvezér és Laci

► Bödecs László: Kánaánhoz közelebb. Napkút Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 83 oldal, 2490 Ft

A lírai én abszolút személyes, már-már zavarba ejtően referenciális, nem is kell más példát hozni, mint a Padon töltött délelőtt, megint vasárnap című vers felütését, amelyben egy hajléktalannal folytatott beszélgetés során a lírai én „Laciként” mutatkozik be. Ez a személyesség ugyanakkor a kötet koncepciójában is tetten érhető, a versek címében fel-feltűnő napok, napszakok naplószerűségében, ahogy Laci vallomásosan megmutatja mindennapjait a városban, ahol él, dolgozik, vágyakozik egy szőke lány után, ahol szerelmes lesz, ahol elhagyják, és ahol szinte folyamatosan úton van, körbe-körbe a város belátható terében és idejében. Ezzel szemben a hadvezér tíz darab megszólalása mintegy – stílszerűen – kardcsapásként hasítja keresztül ezt a határozatlan ide-oda bolyongást, a kötet alapvető koncepcióját.Tovább

A szerző további cikkei

Závada Pál
Bartos boldogsága

► Bartos Tibor: Állami boldogság I. Arany vasmacska. Lektorálta és jegyzetekkel ellátta Takács Ferenc. Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2021, 473 oldal, ármegjelölés nélkül

Belegondolhatunk, mi lenne, ha egy ilyen csípősen kaján Bartos-féle szövegnyilazásnak a céltáblájául odatennénk magát ezt a memoárt is – bizony volna mit rosszmájúskodni: miféle figurát mutat föl ez a szöveg alanyi szerzőként? Ez a forszírozott, sziporkázó szellemesség, ez a kifogyhatatlan verbális potenciával való kérkedés milyen feltűnés, miféle megfelelés, elismerés után kapaszkodik vajon?

Miközben – ha olykor feszeget is ízléshatárokat – letehetetlen olvasmányról van szó. És tagadhatatlan, hogy érzékletesen rajzolja meg a peremvárosi mindennapokat a fordulat idején, vagy a korabeli irodalmi és kiadói életet, a New York-ház, a presszók és a pesti éjszakák világát, végül pedig egy forrás­számba menő élménybeszámolót is kapunk a budapesti ’56-os októberi napokról.Tovább

A szerző további cikkei

Deczki Sarolta
Zsarnokgasztronómia

► Witold Szabłowski: Így etesd a diktátorod. Fordította Petneki Noémi. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 277 oldal, 3990 Ft

A diktátor is ember, vagy legalábbis úgy néz ki. Van feje, keze, lába, de szíve az nincs. Viszont szája, az van. Meg gyomra is. Szeret enni, sőt, szeret jót enni. S mivel diktátor, megteheti, hogy országa legjobb ételeit készíttesse el magának országa legjobb szakácsaival. Akkor is, ha a nép éhezik közben. A diktátornak főzni különleges feladat, amit ritkán vállal önszántából az ember – bár van erre is példa. A szakács éppúgy ki van szolgáltatva a diktátor kénye-kedvének, mint bárki más, sőt állandó félelemben élhet, hiszen a diktátorok folyamatosan attól rettegnek, hogy megmérgezik őket.Tovább

A szerző további cikkei

Rétfalvi P. Zsófia
Teher-e az örökség?

► Az örökség terhe – Arany László élete és munkássága. Szerkesztette Szilágyi Márton. Ráció Kiadó – Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 259 oldal, 3500 Ft

A Szilágyi Márton által szerkesztett kötet szintén évforduló alkalmából született. Kivételesen azonban nem Arany Jánoshoz kapcsolódó jeles nap mellékterméke, hanem a 2019-es, Arany László születésének 175. évfordulójára rendezett konferencia tanulmányokká bővített anyagát tartalmazza. Az eddigi szakirodalom kontextusában tehát igen jelentős feladatot vállal, hiszen az értékelő összehasonlítás helyett a kötet fókuszában Arany László sokoldalúsága áll, ami által nyomon követhetővé válik az is, hogy a XIX. század második felében egy polgári környezetben felnőtt férfi előtt milyen pályák álltak nyitva.Tovább

A szerző további cikkei

Králl Csaba
Csipketerítő

(Győri Balett: Movements to Stravinsky/Mimi és Magyar Nemzeti Balett: A fából faragott királyfi)

A Movements to Stravinsky (bemutató: Bécsi Nemzeti Balett, 2017) pontosan azt nyújtja, amit a címében ígér: zene inspirálta mozdulatokat, mozgásfutamokból kikerekedő szimfonikus balettet. Tiszta táncot – spiccen. Lukácsban azonban van némi rafinéria, és a tánc iránti elkötelezettsége kiegészül azzal, hogy a színpadot a zene, a mozgás, a tér, a jelmez komplexitásában szemlélje, azaz nemcsak a koreográfián, hanem az előadás minden alkotóelemén rajta tartsa a kezét.Tovább

A szerző további cikkei

Sinkó István
Utas és a félvilág

(Bács Emese kiállítása az Újlipótvárosi Klub-Galériában március 3-ig látható.)

Többféle nézőpontot, kompozíciós megoldást alkalmaz festményein (és grafikáin is ezek a megoldások jelennek meg). Egyrészt látjuk a valós perspektívában, szemmagasságunkban nyüzsgő életet (2020-as megálló, Utasok, Metafizikus Lehel tér, Boltból kijövet). Egy másik megoldás, amikor a képsík alján egy profil vagy tarkó, esetleg hátalak jelenik meg, s innen látjuk a városképet, tájat (Szürrealista tájban, Az üveg és a járókelők – avagy Finom erőszak). Ezeken a munkákon az alakok némileg staffázs­szerepet játszanak, ugyanakkor robusztus megjelenésük erőt ad a képnek. A hajléktalanokról készült kis sorozataiban a megtört, alig artikulálható alakok, a színben visszafogottabb megjelenítés drámai erővel bír. Talán ezért tűnik hatástalanabbnak a nagy méretű, a Szegény alvó medve címet viselő alkotás, bár itt az erősen megdolgozott, festői felületek (matracok, takaró) önmagukban árasztják a szegénység leheletét.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Az „isteni” Guido Reni

(Guido Reni – Der Göttliche, Städel Museum, Frankfurt am Main, megtekinthető március 5-ig.)

Fő műveiből frissen restaurálták a házigazdák Krisztus a szégyenoszlopnál (1604 k.) vásznát, spanyol vendég a Szent Katalin vértanúsága (1606 k.), francia kölcsönzés a Dávid Góliát fejével (1605/06), angol tulajdon a Lót és lányai (1614/15 k.). Még érdekesebbek a külföldi, újonnan felfedezett és eddig sosem látott, neki tulajdonított alkotások, mint a Saulus megtérése (1616/19 k.) az El Escorialból. Korai, bolognai oltárképei után 1607–14 közti római periódusából freskóinak sorát ezek vázlatai képviselik, tollrajzoktól a részletes krétatanulmányokig mint grafikai bravúrok. Izmos alkatú, de finom eleganciájú férfiaktjai női partnerekkel jelennek meg, mint a Bacchus és Ariadne (1614/16 k.) Los Angelesből vagy a Hippomenes és Atalante (1615-18 k.) Madridból.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Hideg napok Erdélyben

(Cristian Mungiu: R.M.N.)

Az R.M.N. című román és részben magyar film hatásos felütése rejtélyekkel és szorongásokkal teli világot sejtet, de közben Cristian Mungiu író-rendező a hazai bűnügyi film barbár és misztikus Erdély-képével szemben szociografikusan pontos rajzolatra építi a megtörtént eseményeket újragondoló rémmeséjét.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Agitprop

(Ferdinand von Schirach: Isten, r.: Mácsai Pál, Örkény Színház)

Remek formában van az Örkény, vélhetően Schirach izgalmas felvetéssel élő (és kisköltségvetésű) darabján keresztül is a társadalmi viták tátongó hiányára akartak rámutatni. Pedig ahelyett, hogy szolidan, de biztosan terelgetnek minket a „helyes” válasz felé, iszonyúan adná magát a témában egy valódi vita. Konkrétan az Örkény vitaszínházi sorozata is eszembe jut, a szélesebb közönség a Partizánból ismerheti, az Örkény is régóta űzi, kezdetei a független szférában gyökereznek. A vitaszínházban is van hely a társulat színészei számára, de valódi szakértőknek is, és – ami fő – van hely a mindenkori néző estéről estére változó érveinek, mert hiányzik a mindentudó nézőpont.Tovább

A szerző további cikkei

Novotny Anna
Kutya-idők

(Kovalik Balázs: Dog Days)

A Kovalik Balázstól megszokott érzékeny, pszichológiai-realista, a kettő közötti finom határon mozgó megközelítés a néhol kesze-kusza librettó mögé lát. A kimondatlanság-kimondhatatlanság képi kimondása ez, hiszen a darab erőssége éppen abban rejlik, hogy a felszín alatt mozgó láthatatlan erőknek ad teret.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Rossz társaságban

(Lawrence Brownlee és barátai – Müpa, február 19.)

A kevéssé csábos környezetben aztán Lawrence Brownlee tényleg kiragyogott, nem is a hangszíne, mert az mintha lassan melegedett volna be, hanem a nagy-nagy ívek, széles és elegáns vonalak, amelyekkel a Rossini-, Bellini- és Donizetti-részleteket énekelte. És a magasságok. Nem azok a megrendítő, az emberi teljesítőképesség határait feszegető nagy pillanatok, de van a tenorságnak ilyen értelme is, magas hangok özöne.Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Szabadságharc vagy intézményesült rablás?

(The Playlist, Netflix)

A The Playlist nem kiemelkedően jó sorozat, egyes pontjain kifejezetten idegesítő, túl sokat ad a feszültségből, amellyel egy ekkora vállalkozás épül. Részben fikciós, alapjaiban azonban ragaszkodik a Spotify Untold című kötethez, amelyben Sven Carlsson és Jonas Leijonhufvud svéd újságírók a mára a zeneipar egyik legfontosabb szereplőjévé vált cég történetét mondják el a 2004-es alapítástól. A sorozat kimerítő részletességgel taglalja a technológiai kihívásokat, a jogi procedúrákat, azt, hogy kinek és milyen helyzetben jutott eszébe egy-egy, mára természetesnek vett, de akkor formabontó újítás (például a címbéli lejátszási lista). Látunk hatféle nézőpontot, s ha van fő érdeme a The Playlistnek, akkor az bizonyosan az, hogy a végére átlátjuk az egyes szereplők, szegmensek fő motivációit: miért változik gyökeresen a kezdeti terv, miért száll ki, akinek ez nem tetszik, milyen hatással lehet egyetlen ember rögeszméje egy komplett iparágra.Tovább

A szerző további cikkei

Végső Zoltán
Otthonolás

(Kézdy Luca: Home – Bábel Arts, 2022)

Nehéz kimondani, melyik a lemez csúcspontja, mert a hullámzó érzelmek, a hangzásbeli egyneműség már-már ciklusra emlékeztet, nekem mégis a valahol Michael Nyman-i világot idéző Little Hymn tűnik annak. Ennek oka az az önvallomás is, amit a családi felvételekből hozzá készített klip visszatekintése tükröz, és oka az említett, egyetlen hangszerből megalkotott ensemble hangzás, amely egyes helyeken a kevéssé patternszerű statikusságával egy eltérő karaktert ragad meg a többi darabbal szemben.Tovább

I N T E R J Ú

Várkonyi Benedek
„A prousti mondat az sms ellenszere”
Beszélgetés Jean-Yves Tadié irodalomtörténésszel

P Á R A T L A N

Lázár György
NEHOGY ELVESSZEN

A szerző további cikkei







(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

A szerző további cikkei


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

EGY ÉV UTÁN KI ÁLL NYERÉSRE? – ITT A NAGY CASTEL VS. RÁCZ HÁBORÚS VITA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.02.24.


Egyikük Izraelben élő biztonságpolitikai szakértőként a kormányzati média egyik legfoglalkoztatottabb háborús kommentátora, másikuk (a Német Külpolitikai Társaság munkatársaként) a rogáni kommunikációs univerzumtól független nyilvánosság elsőszámú orosz–ukrán szakértője. A mögöttünk hagyott egy év hazai tragédiája a többi között az, hogy a társadalmi polarizáltság miatt az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratívák is élesen elválnak egymástól. A „teljes értékű orosz invázió” első évfordulóján arra vállalkoztunk, hogy összenyitjuk a két visszhangkamrát. Ki áll nyerésre Ukrajnában, és milyen szempontok alapján? A katonák száma a lényeges, vagy a tankoké? Minek a szimbóluma Bahmut? Lehet-e „egy darab papírnak” nevezni a NATO-t? Válaszok a nagy Robert C. Castel–Rácz András-vitában...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

GLOBÁLIS KIHATÁS: ÖT DOLOG, AMIBEN MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT AZ UKRAJNAI HÁBORÚ

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.02.24.


A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február 24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően megváltozott a világ? Az alábbiakban ezeket vesszük sorra.

Egy év alatt ukrán civilek ezrei haltak meg, és számtalan épületet romboltak le. Katonák tízezrei vesztek oda vagy sebesültek meg súlyosan mindkét oldalon. Ukrajna határain túl az invázió megrendítette Európa biztonságát, átrendezte a nemzetek egymás közötti kapcsolatait és szétzilálta a szorosan összefonódott világgazdaságot.

Íme öt mód, ahogy a háború megváltoztatta az életünket.

Visszatért a háború Európába

Három hónappal az invázió előtt Boris Johnson akkori brit miniszterelnök gúnyolódott azon, hogy a brit hadseregnek több nehézfegyverre lenne szüksége. „A régi elképzelések, miszerint nagy tankcsatákat vívunk az európai földeken, idejétmúltak” – mondta.

Johnson most azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Királyság küldjön több harckocsit, ezzel is segítve Ukrajnának visszaverni az orosz erőket.

Az új technológiák, például a műholdak és a drónok szerepe ellenére ez a XXI. századi konfliktus sok tekintetben hasonlít egy XX. századira. A kelet-ukrajnai Donbászi területen folyó harcok hétköznapi valósága brutális küzdelem sárral, lövészárkokkal és az első világháború húsdarálójára emlékeztető véres és frontális gyalogsági támadásokkal.

A konfliktus új fegyverkezési versenyt indított el, amely egyes elemzők szerint a harmincas évek második világháborúra való felkészülését idézi. Oroszország több százezer sorkatonát mozgósított, és célja, hogy hadseregét egymilliósról másfél milliósra növelje. Az Egyesült Államok felgyorsította a fegyvergyártást, hogy pótolja az Ukrajnába szállított készleteket. Franciaország 2030-ig egyharmadával tervezi növelni a katonai kiadásokat, míg Németország ejtette a sokáig fenntartott tilalmat, miszerint nem exportál fegyvert konfliktusövezetekbe, és rakétákat és harckocsikat szállított Ukrajnába.

A háború előtt sok megfigyelő azt feltételezte, hogy a katonai erők a fejlettebb technológia és a kiberhadviselés felé mozdulnak el, és kevésbé támaszkodnak majd a tankokra vagy a tüzérségre – emlékeztet Patrick Bury, a Bathi Egyetem biztonsági főelőadója.

Ukrajnában azonban a fegyver és a lőszer a legfontosabb.

„Legalábbis egyelőre azt látjuk, hogy Ukrajnában a hagyományos hadviselés – állam az állam ellen – tért vissza” – mondta Bury...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A NYUGAT MEGPRÓBÁLTA ELSZIGETELNI OROSZORSZÁGOT, DE NEM SIKERÜLT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.02.24.


Az amerikaiak és a németek az orosz támadás előtti napon már tudták, hogy támadás készülődik, miután az oroszok a vérkonzerveket felolvasztották és a rakéták betöltötték. De mit hozott ez az egy év? A Nyugat egységes, viszont a világ nagy része a semlegesség vagy éppen az oroszpártiság felé mozdult: de miért? Mi érnek a szankciók, amikor nem Orbán, hanem a New York Times értékeli azokat? Nemzetközi lapszemle.

A Nyugat megpróbálta elszigetelni Oroszországot, de ez nem sikerült – írja az ukrajnai orosz invázió első évfordulójához időzített cikkében a New York Times. A támadás megindítása után úgy nézett ki, hogy a Nyugat túlnyomó globális koalíciót hoz létre: 141 ország támogatta azt az ENSZ-dokumentumot, amelyben követelték az orosz csapatok feltétel nélküli kivonását, és csak négy ország ellenezte azt: Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Eritrea. De a 47 tartózkodó, illetve a szavazástól távol maradó ország közt olyanok voltak, mint például India, vagy Kína. Ráadásul idővel a semlegesek közül több is Oroszország pártjára állt, míg a Moszkvát eredetileg elítélő államok közül pár a semlegesség felé mozdult el.

Mostanra világos, hogy miközben a Nyugat koalíciója figyelemre méltóan szilárd, a világ többi részét nem sikerült meggyőznie Oroszország elszigetelésének a szükségességéről. Nagyon sok ország nem egzisztenciális fenyegetésként, hanem alapvetően pusztán Európa és Amerika problémájaként tekint az orosz invázióra.

A New York Times kitér arra is, hogy a szankciók nem bizonyultak annyira pusztító erejűnek, miként azt a Nyugat remélte, számos ország ugyanis – a legnagyobb mértékben Kína és Törökország - belépett a gazdasági kapcsolatokat visszaszorítók helyére, és a háború előtti szint fölé növelte Oroszországba irányuló exportját. A lap értékelése szerint azonban hosszú távon így is van esély arra, hogy a szankciók katasztrofális hatással járjanak Oroszországra nézve.

Már most satnyulnak a külföldi beruházások, az olajkereskedelmi korlátozások a termelés visszafogására késztetik Oroszországot, a gázszállítási csővezeték-infrastruktúra Ázsia felé történő átirányítása pedig éveket igényel. A New York Times megállapítja, hogy a nyugati táboron belül most eltökélten Ukrajna mögött állnak olyan országok – köztük Németország, Franciaország, illetve Olaszország -, amelyek baráti viszonyt ápoltak Moszkvával, de a nyugati egység sem tökéletes, hiszen az Orbán Viktor vezette Magyarország kilóg az EU-országok sorából, és számos olyan uniós döntés meghozatalát késleltette, amihez egyhangú állásfoglalásra volt szükség.

A Le Monde megállapítja, hogy nyugaton Kijev megsegítését csak a kisebbség vitatja, de ez a kisebbség növekvőben van. Az egyes országokban eltérő a közhangulat: a britek ma is ugyanolyan mértékben állnak az ukránok mögött, mint egy évvel ezelőtt, ám Olaszországban például pacifista trend figyelhető meg, Szlovákiában pedig vonakodnak befogadni az ukrajnai menekülteket.

Robert Habeck német gazdasági miniszter a Frankfurter Rundschaunak elmondta: ő már az orosz támadás megindítása előtti napon tájékoztatást kapott a berlini amerikai nagykövetségtől arról, hogy másnap megkezdődik a háború. Kora este felkereste hivatalában a nagykövetség egyik diplomatája, aki átadott neki egy dossziét, amiből kiderült, hogy az éjjel egyértelműen megindul az invázió. Mik voltak ezek az egyértelmű jelek? Az egyik, hogy az oroszok felolvasztották a vérkonzerveket. Emellett a rakétavetőkben elhelyezték a rakétákat, a katonai járműveket jelzésekkel látták el, a csapatok pedig mozgásba lendültek a határ irányába. „Világossá vált, előttünk a háború – ez volt a keserű valóság” – mondja Habeck.

A Der Standardban Ido Baumnak, az izraeli Haim Striks jogi egyetem professzora azt állítja, hogy Izrael a tekintélyuralmi berendezkedés felé tart. A professzor szerint Benjamin Netanjahu alkotmányjogi reformjai jogi eszközökkel végrehajtott államcsínnyel érnek fel. Felhívja a figyelmet arra, hogy Jariv Levin igazságügyi miniszter egyik javaslata értelmében a kormánynak lehetősége nyílik bírák egyoldalú kinevezésére, beleértve a legfelső bíróság bíráit is. Egy másik pont alapján a parlament egyszerű többséggel hatályon kívül helyezhet legfelsőbb bírósági döntéseket.

Az izraeli miniszterelnök Orbán Viktort tekinti előképének – nagy különbség viszont az, hogy Izraellel ellentétben Magyarországon az EU képes bizonyos nyomásgyakorlásra, Budapestet az Unió szankciókkal sújthatja - olvasható a kommentárban, amely arra is kitér, hogy Netanjahu ugyan az izraeli közvélemény jelentős részének az ellenállásával találta magát szembe, de a tiltakozások kevéssé befolyásolták. A kormányfő folyamatosan fenyegeti az izraeli médiát az ágazat átalakításának a terveivel. Csak egy terület maradt, amelyet Netanjahu nem tudott teljes mértékben saját ellenőrzése alá vonni: a gazdaság – írja az osztrák lapban az izraeli jogászprofesszor.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

RÁCZ ANDRÁS: EZ PUTYIN HÁBORÚJA, ÉS NEM FOGJA MEGNYERNI! EGY ÉVE TÁMADTA MEG OROSZORSZÁG UKRAJNÁT

WMN.HU
Szerző: DIÁN DÓRI
2023.02.24.


2022. február 24-én reggel nem hittünk a szemünknek a híroldalak feszült böngészése közben: a hajnali órákban Oroszország megtámadta Ukrajnát. Egy év telt el azóta, és a legfontosabb állítás, amit az orosz–ukrán háborúról ma le lehet írni, az az, hogy még nincs vége. Az elmúlt esztendő háborús eseményeit, és ezek szociális és gazdasági következményeit Dián Dóri foglalta össze Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság elemzőjének segítségével. Arra is kitértek, hogy mikor és hogyan lehet vége a háborúnak.

Régi háború

Kezdjük azzal, hogy az orosz–ukrán ellentét nem 2022 februárjában kezdődött az akkori támadással. A két fél közötti konfliktus immár kilenc éve, a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelen annexiója óta tart. (Azt, hogy akkor az oroszok miért és hogyan foglalták el a Krímet, és hogy mi vezetett odáig, ez a videó foglalja össze közérthetően.)

„Ennek különféle fázisai voltak, kevésbé intenzív, meg sokkal intenzívebb, de ez ugyanaz a háború. Csak hogy a nagyságrendeket érzékeljük: Európában több mint kilenc évig tartó háború utoljára a spanyol örökösödési háború volt, ami 1701 és 1714 között zajlott”

– mondja Rácz András, aki bár az egyike volt annak a két magyar szakértőnek, akik előre jelezték, hogy Oroszország támadni fog – a másik Jójárt Krisztián biztonságpolitikai elemző volt –, de arra ő sem számított, hogy egy évig elhúzódik a háború...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ORBÁN SZERINT AZ OROSZ AGRESSZIÓ: REGIONÁLIS KONFLIKTUS – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.02.24.


„Ebben a háborúban a legnagyobb feneség, hogy nem világos, mi a hadicél”

És más nyelvnyújtogató/bicskanyitogató megállapíások… Mindezt azon a napon, amelyen az oroszok egy éve lerohanták Ukrajnát.

Orbán el is hiszi saját hazugságait

“Orbán Viktor legutóbbi megszólalásai azt tükrözik, már nemcsak arról van szó, hogy cinikus politikai vezetők maffia-módszerekkel elfoglalnak egy országot, hanem ennél rosszabb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a miniszterelnök és követői már el is hiszik morálisan tarthatatlan álláspontjukat.”

„B.szódjatok meg” – köszöntötte az orosz delegációt a lett képviselő

Igazság szerint az nem így van, hanem úgy, hogy “húzzatok a f@szba”.

Még itt: Rezeda: Orbánt megkérték: igyí nahuj

Szijjártó szerint az ENSZ-ben erősebb az ukrajnai béke támogatottsága

Azon a momentumon ő is és a főnöke is lazán átlépett, miszerint az ENSZ közgyűlése nagy többséggel határozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.

Visszatért a békeharc: a Rákosi-korszak után megint háborús uszítók és spekulánsok ellen kell harcolni

“A szovjet vezetésű béketábornak nem voltak erkölcsi aggályai, ha a béketankokban ülő békeharcosokat Kelet-Németország vagy Magyarország ellen kellett küldeni, 2023 békeharcosainak pedig úgy tűnik, nincsenek aggályai, ha Oroszországot Ukrajna területének 20 százalékával kellene kifizetni.”

Mindeközben:A spanyol miniszterelnök tízre kerekítette a korábban Ukrajnának ígért hat Leopard harckocsitAusztrália drónokat küld UkrajnánakKína kamikaze drónok eladásáról tárgyal Oroszországgal

5,7 millió forint fölé nő Orbán Viktor fizetése

Vége a szerénység, elvtársak korszakának.

Bőven félmillió forint fölé mérte a KSH a tavalyi átlagbért, az országgyűlési képviselők jövő héttől ennek háromszorosát kapják

A magyar dolgozók nettóban – adókedvezmények nélkül – 343 ezer forintot vittek haza 2022-ben havonta. Ez legalábbis a hivatalos nemzetgazdasági átlagbér, amelyet a KSH csütörtökön közzétett, és amelytől például az országgyűlési képviselők vagy a jegybankelnök tiszteletdíja is függ. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja ráadásul jó eséllyel inflációkövető lesz.

A Jobbik volt elnöke a minap bejelentette, hogy aláírásgyűjtést indít a parlament feloszlatásáért

Az aláírásgyűjtésnek, bármilyen eredménnyel záruljon is, nincs jogkövetkezménye, azaz semmire se kötelezi a kormányt.

Ellentmondó felmérések a Fidesz népszerűségéről

Nem a népszerűségre hajtanak, hanem a totális hatalomra…

EU-biztos: Nem elegek a kormány nyilatkozatai, végre kell hajtani a feltételeket a pénzhez

A Navracsics-féle javaslatokat az EB addig nem tekinti a magyar kormány hivatalos álláspontjának, amíg azokról nem születik parlamenti határozat.

Az OLAF 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza egy magyarországi digitális projekttől

A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.

A HVG megkérdezte az agrártárcát, mi van a 2,2 milliárdos kárral, amit a már vádlott volt helyettes államtitkáruk okozhatott, meglepő válasz jött

“Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a törvényeket mindenkinek be kell tartania.”

Tolvajok fejedelme… az egy film.

Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól

A Mészáros M1 Autókereskedő megjelölte az alvállalkozóit, ezek a cégek egy kivétellel (Europ Assistance) mind a Mészáros-család érdekeltségei.

Megint kivonul Magyarországról egy fontos külföldi médiavállalat

A Sanoma Media Group, a ProSieben.Sat1 és több más jelentős külföldi médiacsoport után ezúttal a Jófogás és a Használtautó, valamint az Autónavigátor.hu portálokat működtető Adevinta Hungary tulajdonosa döntött úgy, hogy elhagyja hazánkat.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

SZENTPÉTERI NAGY RICHARD: A MIGRÁNSOKTÓL AKAR MEGVÉDENI MINKET ORBÁN, A VALÓDI ELLENSÉGTŐL NEM

HÍRKLIKK
Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.02.24.


Orbán jogilag megtehet bármit bármikor, olyan alkotmánya van, amilyet magának csinált – mondta a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász arról, hogy indokolt-e a migrációs válsághelyzet meghosszabbítása. Hozzátette, már a kétharmadra sincs szüksége, mert a rendkívüli helyzeteket állandóan kihirdetgeti, és hosszabbítgatja, nem kell hivatkoznia semmire. Rámutatott, már az alaptörvény is számtalan rendkívüli helyzetet tartalmaz, úgy válogat benne, ahogy akar, de ha kell, betesz még egyet, ahogy eddig is jó párat beillesztett.

Szeptember elejéig meghosszabbítaná a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, így továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre: az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a bevándorlási válsághelyzet. A tervezet szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt, mivel továbbra is fennállnak az elrendelés feltételei.

„Nem kell, hogy valóságos veszély legyen, nem azért csinálja, mert veszélyben van a haza a migránsoktól és még csak nem is azért, mert háborús vészhelyzet van” – mondta Szentpéteri Nagy Richard. „Ebben semmi sem igaz, nem kell nézni, hogy van-e migránsveszély, mert nincs, de akkor sem volt, amikor Bakondi György minden nap megmondta, hogy van.”

Ennek politikai, de leginkább szociálpszichológiai oka van – mutatott rá az alkotmányjogász. Azt, hogy szociálpszichológiai kérdés a veszélyhelyzet fenntartása, alátámasztja az is, hogy az intézményekben - amelyek a kezében vannak – állandóan átszervezéseket csinál.

„Általában három évenként teszi, hogy senki se érezze magát biztonságban és mindenki tudja, hova kell igazodni ahhoz, hogy megtarthassa a pozícióját. Most a Honvédelmi Minisztériumban van tisztogatás, de átmegy mindegyik minisztériumon, a tudományos intézményeken is. A válsághelyzet ehhez kell, hogy ezt megcsinálhassa, és még a parlamentet sem kell összehívnia, hivatkozni lehet a válsághelyzetre.”

„Minden autoriter berendezkedés állandó mozgásban, állandó mobilizációban van, állandó idegeskedésben kell tartani a társadalmat. Ehhez folyamatos átszervezésre van szükség, mert enélkül az emberek úgy érezhetik, hogy nincs szükség a kormányra. Erre a kormányra valóban nincs szükség, mert ez nem kormányoz, hanem ellenséget gyárt, amelytől sikeresen megvédi az országot. A valódi ellenségtől nem.”

A szakember szerint a valódi ellenség az elszegényedés, a nyomor, lassan az éhezés és az infláció vagy éppen a népesedési probléma, de a kabinet nem ezekkel foglalkozik, hanem kreál problémákat és azokra épít kampányokat. Ilyen a „97 százalékos kampány” is, és ha valaki azon gondolkozik, hogy mi az alapja, ne tegye, mert az nincs – fogalmazott...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)