ÁDÁM ZOLTÁN: SEMMI MÁST NEM TETTEM, MINT A CORVINUS VEZETŐIN SZÁMONKÉRTEM A SAJÁT EGYETEMI SZABÁLYAINKAT

TÉMA / TELEX PODCAST
Szerzők: PATAKI GÁBOR, BRÜCKNER GERGELY
2023.10.31.

A nyári szünet után újrainduló Téma podcast első vendége Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég elbocsátott docense volt. Az adásban részletesen végigbeszéljük a vizsgabotrányként elhíresült ügyet az elejétől a pillanatnyi állapotig, vagyis addig, hogy Ádámot végül elbocsátották az egyetemről. Brückner Gergő és vendége a konfliktus kialakulásától eljutottak addig a morális kérdésig, hogy egy munkavállaló bírálhatja-e saját szervezetét, vagy ha nem tetszik neki a rendszer, menjen inkább máshova dolgozni.

A múlt héten azonnali hatállyal elbocsátották Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, aki több etikai vizsgálatot indított munkahelyén, miután kiderült, hogy egy befolyásos családból származó diákkal kivételeztek az intézményben. Mint megírtuk, Ádám Zoltán azért kezdeményezett etikai eljárást, mert egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le az egyik tantárgyból, hogy nem teljesítette a félév során előírt követelményeket.

A hallgató szülei személyesen és emailben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél és magánál Ádám Zoltánnál is, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget. A diák végül a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített kérdéssor alapján vizsgázhatott.

Az Ádám Zoltán kirúgásáig fajuló ügyet ebben a cikkben foglaltuk össze.

A Témában a frissen kirúgott tanár elmondta, hogy ő soha nem a Corvinust kritizálta, hanem kizárólag az egyetem vezetésén kérte számon az adott ügyet. A volt docens szerint az egyetem nem egy vállalat, hanem egy közfeladatokat ellátó szervezet, amiket a volt egyetemi vezetők néha összekevernek.

Egy egyetem oktat és hivatalos diplomát ad ki, ezért a vizsga menete is közügy, ha valaki a vezetőségből etikátlanul és szabálytalanul vizsgáztat le egy tanulót, arról beszélni kell, mert az tényleg közügy, meg kell óvni az intézményt attól, hogy lecsússzon a lejtőn – mondta Ádám Zoltán.

Az interjú végén Ádám kiemelte, hogy folytatni szeretné a kutató-oktató tevékenységét a továbbiakban is, most úgy tűnik, már nem a Corvinuson, hanem máshol. Az elbocsátott oktató azért nem adja fel, a kirúgásától 30 napja van fellebbezni, és a TASZ segítségével várhatóan ezt meg is teszi.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

PROFI, DE NEM BAJ

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.10.29.

Friderikusz Sándor talán az első a hazai televíziózásban, aki nem bensőséges hangütéssel, hanem szakmai távolságtartással ért el sikert. A YouTube-on futó sorozatának a Frei Tamással készített interjú hozta a legnagyobb, kétmilliós nézettséget...

...Az első népszerű vloggerek amatőrök voltak, a neten tűntek fel, és a semmiből szedtek össze egyéniségükkel, tehetségükkel akár a megélhetésüket is biztosító számú követőt, feliratkozót.

Idővel azonban a hivatásos médiavilág is felfedezte a közösségi fórumokat, csatornákat. Bizonytalan helyzetbe került tévések, újságírók próbálják őrizni jelenlétüket az online végtelen terében, mások egyszerűen erről a megjelenési formáról sem képesek lemondani. Mondani sem kell, mekkora helyzeti előnyből indulnak. Ott van mögöttük a megszerzett tudás, tapasztalat, kapcsolati kör. Meg persze az ismertség, amely könnyebben tud jobb technikát, követőket, bevételi forrásokat, szponzorokat biztosítani. El tudják érni bármelyik politikust, szakértőt, művészt, celebet. És ezekkel a profi audió- és videópodcastokkal a televíziózás terjed át a világhálóra a maga ismert szereplőivel. Bár ma már mondhatjuk azt is, a netes beszélgetések folytatódnak a tévécsatornákon. Az amatőr, „civil” vloggerek, „műsorvezetők” próbálják tartani a szintet, igyekeznek egyéni, független hangra találni, de nincs sok esélyük ebben a versenyben. Számukra marad a komolytalankodás, a polgárpukkasztás. Igaz, ez olykor nagyobb nézettséget és ismertséget hoz, csak így épp a polgári közéleti hang szorul kifelé a kínálatból.

Aztán hogy a számos műsorvezető-nagyság versenyében épp ki kerekedik felül, ki csinál érdekesebb podcastot, ki tudja jobban megszólítani ugyanazokat a médiaközkézen forgó alanyokat, nehezen megítélhető. Mindenesetre fel lehet figyelni értékekre. Ha már nem tudunk szabadulni a legendás tévés arcoktól, érdemes nézegetni a Friderikusz Podcastet. Friderikusz Sándor kéthetente jelentkezik adással a YouTube-n és a Facebookon. Őrzi egyéniségét, hivalkodóan professzionális és elmélyülten pengés. Talán ő volt az első a hazai televíziózásban, aki nem bensőséges hangütéssel, hanem szakmai távolságtartással ért el sikert. Az ő felfogásában a műsorvezető nem képernyőbe zárt lakótárs, hanem szolgáltató, és elhitette, hogy még ha nem rokonszenvezünk is vele, a tévés szolgáltatást tőle kapjuk az egyik legjobb minőségben.

Most is jól látta meg mire van szükségünk. Zajlanak mindenféle események, válságok, katasztrófák a világban, próbálunk lépést tartani, olvassuk, amit bírunk, hallgatjuk a szakértőket a háttérműsorokban, de nem áll össze a kép, marad a homály a fejben. Részben azért, mert a megszólalók rendre ismeretekre építenek. Friderikusz viszont úgy építi fel a podcastjait, hogy a témáról a néző átfogó, világos képet kapjon. Rászorítja a szakértőket – ugyanazokat, akiket nap mint nap látunk más fórumokon –, hogy foglalják össze követhetően az előzményeket (például hogyan született meg Izrael, micsoda Ciszjordánia és a Gázai övezet), mutassák be röviden a politikai szereplőket. Nem kell azonban megrettenni, nem szabadegyetemi előadás kerekedik ki mindebből, hanem képbe kerülünk egy tartalmas beszélgetés követéséhez, és a végén azt mondjuk: köszönjük, Buda Péter, köszönjük, Sz. Bíró Zoltán, most végre nem csak annyi vált bizonyossá, hogy önök szakértői a témának, amely sokrétű és drámai, hanem érteni is vélünk dolgokat. A népszerűbb portréadások után – mert azért Friderikusznak a Frei Tamással készített interjú hozta a legnagyobb, kétmilliós nézettséget – ugyancsak azt érezzük, kirajzolódott valakiről egy plasztikus, tanulságos arckép. Izgalmasan felépített szerkezet, amikor két szakértő külön, majd egymással vitatkozva fejti ki álláspontját egy problémakörről. Friderikusz nem sejtelmes tehetséggel, hanem tanulható eszközökkel, munkával ér el sikert, ami manapság sejtelmesen imponáló.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ NAPONTA A MAGYAROK KÉPÉBE TOLJA A NACIONALIZMUST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.01.

„Az soha nem vezet jóra, amikor a nacionalizmus a hitünk helyére áll” – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard, aki szerint a Fidesz naponta tolja a képünkbe az üres nacionalizmust. Elég a kormány és a Fidesz prominenseinek Facebook-megnyilvánulásai között tallózni, hogy példákat találjunk arra, amikor nincs mondandó, akkor jön akár az előző nap hangoztatottnak pont az ellenkezője. Az alkotmányjogász, politológustól arra szerettünk volna választ kapni, vajon milyen cél mozgatja ezeket a politikusokat, amikor akár a legnagyobb blődségeket is képesek előadni.

Ma is vannak világhatalmak, amelyek „így vagy úgy, de lőnek ránk és vannak nagyhatalmak vasmarkában tartott, illetve zsebében levő ’hatalmacskák’, akik szintén előszeretettel lövöldöznek ránk” – hangoztatta a minap Szatmárnémetiben Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes itt nem állt meg, hozzátette, ha magunkban elmondunk egy Petőfi-verset, az „büszkeséget és megtartó védelmet jelent, mintegy elhárítva az identitásunkra lőtt golyókat”.

Ez csak egyetlen, minapi példa, de naponta hallhatunk ilyeneket, sőt, ilyenebbeket a magyar „nagyság” kapcsán (is) szijjártópéterektől, a csákjánosoktól, a némethszilárdoktól, a kósalajosoktól, nem szólva a fővezírről, Orbán Viktorról. Mi indokolja, hogy a kormánytagok és a főfideszesek szinte egymást múlják felül elképesztő nyilatkozataikkal? Szentpéteri Nagy Richard véleményére voltunk kíváncsiak.

„Van, amikor már csak ez marad nekik” – szögezte le az alkotmányjogász, politológus. Mint mondta, az ilyen a fajta nacionalizmus végül is azt jelenti, hogy már nincs semmi más, amibe kapaszkodni tudnak. Példának említette Slobodan Milosevicset, aki 1988-89-ben, amikor már látta, hogy a jugoszláv gazdaság szét fog esni, az ország tönkremegy és széthullik, akkor elővette a szerb nacionalista kártyát. De ugyanígy működik a nacionalizmus másutt is, mondjuk Ugandában – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY ZSAROLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
20023.10.27.

Akkor hát mára ide is eljutottunk: olyan térségi országok tartanak előrébb nálunk, amelyek a kelet-európai változások idején lényegesen rosszabb helyzetben voltak, mint mi. A lenézett és sokkal mélyebbről induló Lengyelország vagy a szovjeturalom alatti Észtország már rég elénk került, nemcsak a GDP-t tekintve. (Szlovákia is előttünk volt sokáig, amíg a korrupció és a rossz kormányzás tönkre nem tette.) Aztán, hogy a blama még nagyobb legyen, akkoriban emlékezetesen bántó megjegyzések is elhangoztak főként Romániát illetően, aztán lám, mi lett belőle? Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése alapján: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. Vagyis Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte Magyarországot.

Mi már csak öt országot előzünk: Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát. A portfolio.hu közlése szerint az adatok alapján az is újdonság, hogy Portugália, amelynek fejlettségi szintjét az előzetes adatok alapján már-már elértük, újra inkább távolodónak látszik tőlünk. Ugyancsak a portál elemzése szerint: ha az elmúlt időszak trendjeit vetítenénk ki a közeljövőre, akkor a felzárkózási tempó azt mutatja, a magyar gazdaság a lettek és a horvátok esetleges előzése miatt akár aggódni is kezdhet. Már csak három százalékpont a magyar fejlettség előnye a két másik országéhoz képest.

Szégyen ez, nem szégyen? Ez a kérdés így feltéve nyilván rossz, de úgy talán fölvethető, hogy ebben a lemaradásban vajon nincs-e felelőssége annak a kormánynak és kormányfőjének, amelyik tizenhárom éve van hatalmon. Hát, mondhatnánk, de igen, alighanem van, sőt. Míg a magyar kormánypropaganda ma is arról beszél, hogy tíz, húsz vagy harminc év múlva elérjük az ausztriai életszínvonalat (a szám bármikor változhat), Németországból – ugyan más okok miatt, de – hozzánk emigrálnak majd, az a keserves helyzet, hogy Ausztriához nem is közelítünk. A gazdasági okokról nemrégiben Bod Péter Ákos, volt jegybanki elnök beszélt a Szeged Televízió Téma című háttérműsorában: „Románia gazdasága egyre erősödik, Magyarország recesszióban van, az uniós források egyelőre nem érkeznek, és folyamatosan csökken a lakossági fogyasztás. A Kopint-Tárki felmérései alapján azonban nemcsak most rossz a helyzet, úgy látják, még jövőre is nálunk lesz a legmagasabb infláció az Európai Unióban. A szakértők szerint ennek oka az elhibázott gazdaságpolitika. Többek között az is, hogy a kormány maga befolyásolta a természetes gazdasági folyamatokat.” A kutatóintézetek szerint ugyanakkor a román fejlődés egy másik oka, hogy ott a 2010-es évek elejétől kezdve próbálták megfékezni a korrupciót, nálunk akkoriban vált rendszerszerűvé. Békesi László ugyanerről úgy nyilatkozott: „Klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság. Azért a klasszikus jelző, mert ezt két évszázada ismeri a közgazdaság-tudomány, és ez úgy szól, hogy az inflációt egyidejűleg megfékezni, jelentősen csökkenteni és fenntartani egy erőteljes gazdaságot, közgazdaságtani lehetetlenség. Ez az a helyzet, amikor a fagyi visszanyal, és kiderült, hogy egyáltalán nem szabad kidobni a közgazdasági tankönyveket, sőt, azokat meg kell tanulni és alkalmazni, különösen egy kormánynak és annak vezetőjének.”...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

A 444-EN NINCS HALLOWEEN. REGGELI HÍRLEVÉL VAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2023.10.31.

Jó reggelt ebben a rossz időben!...

Ez itt újra a 444 reggeli hírlevele, benne az elmúlt nap fontosabb híreivel. 

De előtte itt van négy kiemelt cikk a címlapról:

- Leeresztik a Pátkai-víztározót, de ez a Velencei-tó drámáján aligha segít,

- Egy kínai akkumulátorgyár üzemi étkezdéjének mintájára alakították ki Budapest legjobb új ebédelőhelyét az Újlipótvárosban,

- A TASZ-díjas kick-box bajnok, aki az edzőteremben érzi otthon magát,

- Messi megkapta a nyolcadik Aranylabdáját is.

ORBÁNIZMUS

Kósa Lajos és Bayer Zsolt közösen aggódik Izraelért, mert a végén még ide menekül az ott élő több százezer, magyar felmenővel rendelkező ember: a Fidesz alelnöke egy lélegzetvételnyi idő alatt jutott el a szerb határtól odáig, hogy a Hamász fegyveresei zsidókat öltek, Európában meg Palesztináért tüntettek.

Dinókkal keretezett történelmi távlatokban védte meg Főtaxi-tulaj Nagy Elek, Orbán első oligarchája a Mészáros Lőrinceket egy újabb feledhetetlen Index-interjúban.

Az ellenzéki és KDNP-s képviselők havi 25 milliót költenek irodára, a Fidesz központosította az irodabérlést: a kormánypárti frakció havi 145 milliót kaphat, vezető MSZP-sek nevén négy-öt iroda van.

Ungár Péter szerint Gyurcsány Ferenc Mózes, akinek az útja az ígéret földjéig tart, de oda már nem léphet be.

- Egy amerikai felmérés szerint 10 százalékkal csökkent az EU támogatottsága nálunk.

- Főpolgármester lenne a szegedi politika zűrzavaros figurája, Szabó Bálint, aki legutóbb Kötcsén fideszeseknek szólogatott be.

- Csányiéról Mészáros Lőrinc bankjára váltott Békéscsaba, aminek a független polgármestere a képviselők nélkül döntött erről.

- Sikerült eladni a jachtot, ami Mészáros Lőrincnek nem kellett.

- Donald Trump úgy tudja, hazánk Oroszországgal határos.

- Novák Katalin hivatala szerint az államfő nem mondta, hogy kétmillió ukránt fogadott be Magyarország, pedig az MTI így idézte a köztársasági elnököt.

- Szijjártó a legszűkebb körben, feleségével, két fiával és Dzsudzsák Balázzsal ünnepelte a születésnapját.

GAZDASÁG

Leeresztik a Pátkai-víztározót, de ez a Velencei-tó drámáján aligha segít: a tározó vizének minősége olyan rossz, hogy valószínűleg csak a Dunába merik beleereszteni, a vízügy a tározó megkerülésével biztosítaná a Velencei-tó utánpótlását, de a terv nem tetszik Pátkának, ami elveszít 1 millió m3 vizet, és még rehabilitációra sem kapott ígéretet.

A budapesti fejlesztések volt kormánybiztosa „tartalmilag egyet tud érteni” a budapesti fejlesztések kormányzati leállításával, de szerinte ez nem büntetés, Lázár Jánosnak pedig Fürjes Balázs azt üzente a szívéhez közelálló városmajori beruházás elkaszálása miatt, hogy a politikában nincs soha.

Lázárék szeretnék, ha a MÁV működése inkább hasonlítana a piaci működéshez, mint az állami struktúrához: Tóth Bertalan MSZP-s politikus szerint elismerésre méltó az őszinteség, ahogy az Orbán-kormánnyal kritikus hangot ütött meg Lázár minisztériuma.

Egy kínai akkumulátorgyár üzemi étkezdéjének mintájára alakították ki Budapest legjobb új ebédelőhelyét az Újlipótvárosban – Szily László étteremkritikája a 101 Tigrisről.

- Így néz ki 12 ezer bontatlanul raktárban tárolt lélegeztetőgép, amit 300 milliárdért vettek és havi 82,5 millióért tárolnak.

- A német Siemens vezére azzal riogat, hogy ha ők kiesnek a Paks 2-projektből, jönnek a kínaiak, márpedig „Paks közelebb van, mint Csernobil”.

- Egy Eb-cím, ami a legjobb helyre ment: magyar győzelem gázszerelésben.

- Szijjártó szerint az autóipari átalakulás Európa-bajnokai vagyunk.

HÁBORÚ

Gázaváros bekerítését készítheti elő az izraeli hadsereg: már Gázavárostól délre is feltűntek izraeli tankok, a szárazföldi offenzíva megindítása óta még nem jártak ilyen mélyen izraeli csapatok a Gázai övezetben.

Egy Hamász által kiadott videón három izraeli túsz hibáztatja Netanjahut, aki szerint a felvétel propaganda, a Hamász pszichológiai hadviselésének újabb brutális eszköze.

- Putyin szerint a Nyugat okozott káoszt a mahacskalai reptéren.

- Az ukrán hadsereg megsemmisített egy orosz légvédelmi rendszert a Krímben.

KÜLFÖLD

Az USA „az eddigi legerősebb globális fellépést” ígéri az AI szabályozásában, világszintű szabványokat akarnak a mesterséges intelligenciára.

Náci köszönés miatt csuknák le az AfD politikusát, mielőtt elfoglalhatná a helyét a bajor parlamentben: a 22 éves férfi tagja egy diákszövetségnek, melynek irodáiban a rendőrség többször is razziázott.

A francia woke-ok és progresszívok elkezdtek pontokat írni a szavak közepébe, hogy semleges helyzetben ne a hímnemű alakot kelljen használni, pedig a francia írásbeliség kialakulása óta ez volt a szabály. Macron betiltással reagálna.

- Megint rengeteg a menekült Dél-Szerbiában, Szlovákia megerősíti a magyar határ védelmét.

- A szerb kormány feloszlatja a parlamentet, az ellenzék összefog az előrehozott választásokra.

- A Meta havi 10 euróért reklámmentes Facebookot és Instagramot vezetne be.

SPORT

Messi megkapta az utolsó, nyolcadik Aranylabdáját is.

A marseille-i szurkolók úgy szétverték a Lyon csapatának buszát, hogy megsérült az edző, és el is maradt a rangadó. Fabio Grosso majdnem megvakult.

Zsiga Melinda állami gondozottként három családnál nőtt fel, hányattatott sorsa ellenére kick-boxban kétszeres vb-bronzérmes lett, most a TASZ Szabad-díját is elnyerte: elmesélte, felnőttként mit okoztak neki a gyerekkori traumái, és miért akar állandóan versenyezni.

- A FIFA 3 évre eltiltotta a Spanyol Labdarúgó-szövetség kéretlen csókokba belebukott elnökét.

KÉRDÉSEK

Mit kezd a rendszer Azahriah-val? Magyarország hány százaléka megy a Puskásba? Na és hogy kezeli ezt a Nagybetűs Popszakma? Videórészlet a legutóbbi Borízű hangból.

Még mindig nem tudni, mi okozta Matthew Perry halálát: eredménytelen volt a boncolás, toxikológiai vizsgálatra van szükség.

- Lehet, hogy mégsem élt 31 évig Bobi, a „világ legidősebb kutyája”.

ITT OLVASHATÓ

POLYÁK GÁBOR: NYÍLT CENZÚRA A WORLD PRESS PHOTO KIÁLLÍTÁS KORHATÁROSSÁ TÉTELE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.10.31.

A szabadság megcsúfolásának tartja a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, hogy a kulturális miniszter megtiltotta, 18 éven aluliak látogassák a World Press Photo kiállítást. A sajtószabadságot, a művészet szabadságát, vagy épp a szólásszabadságot tekintve is minden határon túlmegy, hogy Csák János feljogosítva érezte magát beleszólni egy kiállítás tartalmába – fogalmazott Polyák Gábor. Szerinte ez a legnyíltabb cenzúra.

Egy szélsőjobboldali párt, nevezetesen a Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák János minisztertől a Nemzeti Múzeumban nyílt Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás tartalma miatt. A legfőbb kifogása az volt, hogy a kiállításon „a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az »LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot«, illetve a szerepel egy »meleg idősotthont« ábrázoló képsorozat is. Csák János kulturális és innovációs miniszter erre a családok védelméről szóló törvény érvényre jutásának biztosítását kérte számon a Nemzeti Múzeum főigazgatóján. L. Simon László pedig arra hivatkozva, hogy a fenntartó utasítását be kell tartani, szigorította a kiállítás megtekintésének szabályait, így a múzeum 18 év alattiak számára ezentúl nem értékesít jegyet. Polyák Gábortól, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjétől azt kérdeztük, szavazótábor építéssel egybekötött politikai hecckampány, vagy kormányzati cenzúra az, ami a World Press fotókiállítás körül folyik?

Polyák Gábor elmondta, ritkán szokta használni a cenzúra szót, mert azt nagyon erősnek tartja, de ez cenzúra. Elképesztőnek tartja azt is, hogy Csák János minden további nélkül feljogosítva érezte magát arra, hogy beleszóljon egy kiállítás tartalmába. „Ez minden határon túlmegy, ami a sajtószabadságot, a művészet szabadságát, vagy épp a szólásszabadságot tekintve elvárható, még egy olyan illiberális országban is, mint a miénk” –. mondta Polyák Gábor, aki szerint ez egy új szint. Hozzátette, a gyermekvédelemhez ennek éppen annyi köze van, mint az egész úgynevezett gyermekvédelmi törvénycsomagnak. Ilyen értelemben az kizárólag a társadalmi indulatok szítására jó, és egy pillanatig sem gondolt senki a gyerekekre. „A Fidesz döntéshozói közül is csak kevesen vannak annyira bolondok, akik úgy gondolják, hogy itt gyerekeket akarnak átműteni. Ez a törvény az első pillanattól kezdve színtiszta politikai hadjárat volt egy ellenségkép felépítésére az LMBTQ közösség tagjaival szemben. Már önmagában az egész törvény a civilizációnk határát lépi át.”.

A sajtófotó kiállításon rengeteg borzalmas eseményről, kétségbeejtő folyamatról lehet képeket látni – emlékeztetett a médiaszakember. Aki azt is a legnyíltabb cenzúrának nevezte, hogy kifejezetten gyerekvédelmi okokra hivatkozva megtiltják annak a békés, szívmelengető képsorozatnak a megtekintését, amely egy nyugdíjas otthont mutat meg, ahol melegek élnek. „Ezután már csak az jön, hogy az ellen a fotós ellen, aki ilyet mer készíteni, valamiféle szankciót fognak alkalmazni.” Polyák Gábor szerint nem vagyunk messze ettől. 

ITT OLVASHATÓ

DIKTATÚRÁRA NEM GYÓGYÍR A SZOCIÁLIS DEMAGÓGIA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.10.31.

...Tisztességes demokraták csak olyan választáson indulnak el, melyeket egyenlő tisztességes feltételek mellett bonyolítanak, nem a hatalomgyakorlók állandó, mindenkori kétharmados győzelméhez igazodó szabályok között. Aki nem ezt teszi, becsapja a választókat, cinkosa az önkényuralomnak és a szabad választások hamis látszatát igazolja. Ez nem tisztességes, és nem is vezet Orbán és rendszere leváltásához, hanem bebetonozza őt.

Ezért nem igaz, nem korrekt és nem tisztességes, amit Dobrev Klára mond. Elkendőz és összemos dolgokat. Miközben ezt írtam, Bauer Tamásra gondoltam, vajon mit szól ehhez a „jóléti” „szociáldemokrata fordulat” nevű populista demagógiához, ígérgetéshez és a DK-hoz méltatlan hazugságcunamihoz. Egy idén áprilisában álatala írt ÉS-cikkében ott a válasz a kérdésre. Méghozzá nem „gyurcsányfóbiás” válasz.

Mert mi is egyetértünk azzal, amit Gyurcsány Ferencről mond. Gyurcsányt soha senki nem védte meg annyiszor, és úgy, mint az Amerikai Népszava, a „gyurcsányozást” egyenesen a náci karaktergyilkosságokkal hoztuk kapcsolatba. Egyetértünk azzal is, amit Bauer Tamás ír: ” Ha egyszer a Fideszt nem választáson lehet „leváltani”, hanem Orbán önkényuralmi rendszerét kellene megdönteni, akkor Gyurcsány kiválása az ellenzékből, aki a rendszerrel való szembenállást a vezető politikusok közül tizenkét éve a legkövetkezetesebben képviseli, csak tovább ronthatná az esélyeket.”

Tökéletesen így van. Ezért köteleségünk szólni, hogy amit most művelnek, az hazudozás, felelőtlen ígérgetés, Magyarországot veszélyeztető simliskedés, zsákutca. Bauer Tamás az előző jóléti rendszerváltásról ezt írta:

„OLYAN KÖLTSÉGVETÉSI ÉS JÖVEDELEMPOLITIKÁT FOLYTATTAK 2002 ÉS 2006 KÖZÖTT A „JÓLÉTI RENDSZERVÁLTÁS” JELSZAVÁVAL, AMELY MEGRENDÍTETTE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST, ÉS ELKERÜLHETETLENNÉ TETTE A 2006-BAN KEZDŐDÖTT SÚLYOS MEGSZORÍTÁSOKAT. ALÁÁSTÁK EZZEL A BALOLDALI-LIBERÁLIS KORMÁNYZÁS HITELESSÉGÉT, LEHETETLENNÉ TETTÉK A SZÜKSÉGES REFORMOK ELFOGADTATÁSÁT, ÉS LEJÁRATTÁK A KÉT ÉVTIZEDES MAGYAR DEMOKRÁCIÁT ÉS NYUGATI ORIENTÁCIÓT. NEM MÁSBÓL, EBBŐL LETT ORBÁN VIKTOR TELJHATALMA. KITÜNTETETT SZEREPE VOLT EBBEN A KÉT MINISZTERELNÖKNEK, MEDGYESSYNEK ÉS GYURCSÁNYNAK.”

Ezt készülnek megismételni, még szerencse, hogy nincs rá esélyük. De önmagában az, hogy ezt újra előveszik, még akkor is, ha Orbánék lopnak, az embereket kizsigerelik, az államot és a munkavállalókat is kifosztják, azt nem a mostani „jóléti” ígérgetésekkel lehet orvosolni, hanem demokratikus rendszerváltással, amely ezt azonnal megszünteti. Nem olyan hazugságokkal, hogy akkor majd mindenkinek három havi megtakarítása lesz, és mindenki egyhetes nyaralásra mehet. Nem is mondjuk a többi hazug populista szájtépést.

Mert ez az, felháborító és felelőtlen. Ha nem lesz lehetőségük az ígéretek beváltására, mert a nagy handabandával sem tudnak leváltó többséget szerezni (ami lehetetlen), akkor nem tisztességes ez a szédítés. Ha véletlenül hatalomra kerülnének, akkor be kellene csapni az embereket, és nem teljesíteni a hamis ígéreteket, mert az tragédia lenne. Választhatnak a fenti lehetőségek közül. Nem lenne jobb egyenesnek, tisztességesnek lenni, nem álnokság útján növelni a Pártot és ezzel törekedni kizárólagosságra az ellenzéki oldalon?

Dobrev Klára nem mondott igazat akkor sem, amikor széles bázisról, szakszervezetek és külső emberek, szakértők bevonásáról beszélt. Mi sem áll távolabb a DK-tól, csak meg kell nézni az „árnyékkormány” összetételét. Kizárólag a párthűség és a lojalitás számít, nem is mernek senki mást bevenni, szó nincs semmiféle demokratikus működésről. Apropó, vajon hol van Bauer Tamás, és mások, akiknek vitájuk lenne a pártvezető házaspárral?

Siralmas és kiábrándító a kép, amit az ellenzékről fest ez az interjú. Ennél már csak az „ellenzéki” 24.hu újságírója kiábrándítóbb, egyszerűen tragikus, aki az interjú felét azzal tölti, hogy megkérdőjelezi a diktatúrát. A korlátoltságnak ezen a szintjén már a magyar közélet is túllépett kb. öt évvel ezelőtt. Akik akkor arról beszéltek, hogy nincs diktatúra, ma már nem léteznek...

ITT OLVASHATÓ

PATKÁMY VS. LILA MAJOM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.10.31.

„Te napraforgó patkány” – ilyen keresetlen szavakkal illette a mi Curtisünk a szintén belőlünk sarjadzó Győzikét, ami az utóbbinak már sok volt. Feljelentést tesz, mondta. Sőt, személyesen fog elmenni a rendőrsége – tette hozzá, mintha attól nagyobb nyomatéka volna a dolognak. Komolyabban vagy súlyosabban lehetne vehető. Nem tudom, hogyan kell feljelentést tenni a rendőrségen, ilyet még soha nem csináltam. De ezek szerint a személyes befáradás többet nyom a latban, mint a komoly, kézzel írt. Ez lehet a képzet, vagy a személyiség varázsa, midőn Győzike a rendőrségen óbégat úgy, ahogyan a televízióban szokott.

Viszont az alább következő elmélkedésekből egyáltalán semmilyen hasznunk nem fog származni. Nem lesz tőle jobb a magyar családoknak, mint azt a végletekig elkeseredett népek immár rend szerint felróják (vagy gunyorosan odakommentelik) egy-egy NER-hírhöz azt jelezve, azoknak az ég egy világon semmilyen gyakorlati vonzata nincs mindennapi életükre nézvést. Amiben igazuk is van. Ám mégsem szabad mindent elvetni, ami nem kézzel fogható vagy nem ehető meg, mert bizonyos jelenségek, azok leföstése mégis csak jár valami lelki haszonnal. Segít megismerni, vagy ami ennél sokkal fontosabb, elviselni az életet.

És ezért lesz szó most arról, amiről. Hozzá téve ugyanakkor, hogy a történetünkben szereplő alakok nem önmagukban és önmagukért érdekesek, hanem a jelenség szintjén, hogy az egyesben fölfedezzük a benne megbúvó általánost. Magasabb szinten: az ideák világát, ahogyan azok árnyékot vetnek a falra. Azaz, két alakról mesélünk, de a NER-t látjuk. Ennek ellenére a végén csupán – illetve mint legfelsőbb igazság – Svejk dilemmájához jutunk el mégis, aki a fogdavagonban az őrzésükre rendelt katona szóbeli gyötrésének ormain azt a kérdést szegezte a fejének, megsértődhetne-e ő azon, ha pézsmapocoknak nevezi.

Mindezeken túl, s itt már közelítünk a gyakorlathoz, alaptételként azt a sheldoni állítást tesszük ide, miszerint – legalábbis a fizikus előadásában – Einstein azt mondta volna: a hülyeség az, ha mindig ugyanazt csináljuk, de más eredményt várunk tőle. Azaz, Győzike másodszor is elment Fradi meccsre, holott már az első látogatása is felzaklatta a nagyközönséget, őt pedig és bájos családját elmondása szerint megalázta. Ha nem akarok rosszat magamnak – és b. családomnak -, akkor nem nyúlok a tűzbe megint, ha az egyszer már megégetett. Esetünkben pedig, ha amiatt az utálat olyan töménységét kapom, amit nehéz elviselni...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY KERÜLTEK SZEGÉNYSÉGI CSÚSZDÁRA A NYUGDÍJASOK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.10.30.

Bár a fiatalabb nyugdíjasok ellátása magasabb, a nyugdíjak összességében egyre távolodnak az aktívak keresetétől.

Kíváncsiak voltunk, mit mutatnak a számok, mekkora a különbség a nyugdíjaknál attól függően, hogy ki milyen régen vonult nyugdíjba. Vajon igazolható-e az az állítás, miszerint azoknak, akik régebben mentek nyugdíjba, jó eséllyel kisebb lehet az ellátásuk, mint a nemrég nyugdíjba vonulóknak, mivel az utóbbi években jelentősen nőttek a bérek, így az ehhez igazodó, frissen megállapított nyugdíjak is?

A Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésünkre bocsátotta a Magyar Államkincstár adatai alapján készített statisztikáját, amely azt mutatja, hogy tavaly január elsején – négyéves ugrásokkal számolva – mekkora volt az egyes nyugdíjas korcsoportokban az átlagnyugdíj. Mint látható, az öregségi nyugdíjakat korcsoport szerint egy grafikonon ábrázolva egy csúszdaszerű ábra rajzolódott ki, melyen a legutóbb nyugdíjba mentek átlagnyugdíja érezhetően magasabb, mint a korábban nyugdíba vonultaké.

A legnagyobb esés a legkésőbb nyugdíjba ment két korosztálysávnál figyelhető meg, mert amíg a férfiaknál

- az 1955 és 1959 között született legfiatalabb nyugdíjasok (64–68 év közöttiek) átlagos ellátása 211 892 forint volt tavaly januárban,

- addig a négy évvel idősebb, 1950 és 1954 között született (69–73 évesek) korosztályé mindössze 174 487 forint, azaz több mint 37 ezer forinttal kevesebb...

ITT OLVASHATÓ 

IDEOLÓGIAI TÁRGYAKKAL ÉS KATONAI ISMERETEKKEL VONALASÍTJÁK AZ OROSZ OKTATÁST, A PROPAGANDA MÁR PUTYIN ÚJRAVÁLASZTÁSÁT KÉSZÍTI ELŐ

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.10.30.

Miután Magyarországon kisebb botrányt keltett, hogy az új orosz állami tankönyv a szovjet vonalat követve fasiszta hírbe keveri az 1956-os forradalmat, a moszkvai vezetés némi késéssel igyekezett gesztusokat tenni legfontosabb európai uniós partnere felé. Amikor Szijjártó Péter jelezte az őt korábban kitüntető Lavrovnak, hogy a fasisztának minősítés a magyar kormány számára is elfogadhatatlan, az orosz külügyminiszter megnyugtatta, hogy a tankönyv helyett ebben Putyin szavai az irányadóak, márpedig az orosz elnök Vlagyivosztokban azt mondta, hogy 1956-ban és 1968-ban hiba volt bevonulnia a szovjet hadseregnek Magyarországra, illetve Csehszlovákiába.

A Kreml máshol is visszavett az általuk íratott, szeptemberben minden orosz iskolába bevezetett egységes történelemtankönyv kijelentéseiből. Míg az ’56-tal kapcsolatos kitételek továbbra is változatlan formában szerepelnek a könyvekben, van olyan fejezet, amit az elektronikus verziójában politikai megfontolásokból máris korrigáltak.

Miután kiderült, hogy a kaukázusi nemzetiségek 1943/44-es tömeges deportálásáról nagyon elkenősen fogalmaz a szöveg, Csecsenföldön (a csecseneket a krími tatárokhoz, kalmükökhöz, ingusokhoz, karacsájokhoz és más csoportokhoz hasonlóan százezrével deportálták Sztálin alatt), a helyi hatóságok egyszerűen bevonatták az összes példányt. Ennek eredményeként Moszkvában a tankönyv készítői (a projektet Megyinszkij volt kulturális miniszter felügyelte) néhány napja bejelentették, hogy kész az új verzió, amit már el is juttattak a nemzetiségi autonóm tartományokba.

A sztálinizmust részlegesen rehabilitáló, az enyhülést hozó Hruscsovval és főleg Gorbacsovval pedig nagyon kritikus, Putyin eredményeit és az ukrajnai “speciális katonai műveletet” felmagasztaló 11.-es tankönyv összességében azonban továbbra is a Kreml emlékezetpolitikai érdekeit szolgálja.

Nem egyetlen tankönyvről van csak azonban szó, noha a most egységesülő orosz rendszerben más tankönyv már nincs is, minden iskolában kötelezően ezt használják – és a következő két évben más tárgyakból is jön majd az állami egyentankönyv, akárcsak Magyarországon.

De a tankönyvreform csak része annak a tágabb oktatási átalakításnak, melynek célja Szergej Kravcov miniszter szavaival „az egységes oktatási tér megerősítése és egy szuverén oktatási rendszer kialakítása”. Ez illeszkedik abba a szuverenizmusra hivatkozó ideológiába, ami a putyini Oroszországban is alapvető.

A magyar oktatáspolitikai narratívákra is emlékeztethet, hogy Oroszországban is a tanári státuszok rendezését és az egységes minőségbiztosítás szempontjait hangsúlyozzák, miközben csökkentik az iskolák és a pedagógusok mozgásterét és a tanszabadságot.

Az iskolai ideológiai nevelés az Ukrajna elleni invázió óta lépett magasabb szintre, ez az óvodáktól az egyetemekig egyaránt látványos.

Amióta tart a háború, a hétfők himnusszal és zászlófelvonással indulnak az iskolákban. Ezután kezdődik az új hétindító, a “Fontos beszélgetések”. Ez a 2022 szeptemberében ötödik osztálytól bevezetett kötelező tanóra a “hagyományos értékeknek” van szentelve, a deklarált pedagógiai cél a hazaszeretet és a hagyományos családi értékek erősítése.

Az órákon többek között Oroszország Putyin alatti újjászületéséről és a tágabb geopolitikai helyzetről van szó, a nagy honvédő háborúról és az annektált Krímről vetítenek filmeket, és itt is tanulnak az ukrajnai “különleges katonai műveletről”.

A tantervre minden héten megvannak a központi ajánlások: október 23-án, a különleges erők napján például a különleges erők katonáinak önfeláldozását, bátorságát és kitartását kellett dicsérnie a pedagógusoknak. “A különleges egységek történelmileg a szeretet és az önzetlenség megtestesítői, katonái különleges szakmai, fizikai és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, ők az igazi férfiak megtestesítői” – áll a tanári útmutatókban.

A rákövetkező, utolsó októberi héten a beszélgetéseket a nemzeti összetartozás napjának szentelik. Ezt a kétezres évek elején bevezetett állami ünnepet Putyin egykori főideológusa, Vlagyimir Szurkov találta ki, új őszi pirosbetűs nappal helyettesítve a kivezetett november 7.-éket. Az ünnep propagandacéljáról maga így beszélt: “Ez a nap lényegében az orosz nacionalizmus napja lett. Volt egy ilyen feladat: hogyan beszéljünk a Birodalomról, terjeszkedési vágyunkról, de ugyanakkor ne sértsük meg a világközösség fülét.”

Ezek az iskolai kötelező órák is ennek vannak alárendelve, de a militarizmuson alapuló összetartozást az orosz tanulók új iskolai rituálékon is megtapasztalhatják. Sok intézményben álcahálókat kellett készíteniük az Ukranjában harcoló orosz egységeknek, és ott van a Junarmija, a 8 és 18 év közöttiek 2016-ban felállított “ifjúsági hadserege”, a gyerekek hazafias-katonai mozgalma is.

Tavaly tavasszal aztán bejelentettek egy újabb össz-oroszországi ifjúsági szervezetet. Ez a Dvizsenye Pervih, magyarul Elsők Mozgalma, melynek a névleges elnöke maga Vlagyimir Putyin. A szervezetről szóló törvényt az úttörőmozgalom századik évfordulóján terjesztették be a Dumában, nem véletlenül, hiszen egy hasonló funkciójú, csak már az orosz birodalmi nacionalizmusnak alárendelt utódszervezetről van szó – először tartózkodtak a név továbbvitelétől, de azóta már Putyin is javasolta, hogy hivatalosan is nevezzék a résztvevő gyerekeket újra úttörőknek.őket.

A katonai előszocializáció ezekhez az iskolán kívüli szervezetekhez is szervesen hozzátartozik, de a honvédelmi ismeretek 2022 óta rendes iskolai tantárgyként is jelen van Oroszországban. A korábbi életvédelmi órákat jövőre át is keresztelik “a szülőföld biztonsága és védelmére”, de a katonai kiképzés alapjait már most is beletették a tantervbe: eszerint a 10-11. osztályosok többek között a Kalasnyikov használatával és a kézigránát-hajítás alapelveivel ismerkednek, megtanulnak tisztelegni, és átveszik szépen a harci elsősegélynyújtás és a drónozás alapjait is...

ITT OLVASHATÓ

TELJES ZŰRZAVAR

HÍRKLIKK
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2023.10.30.

Ember legyen a talpán, aki képes még eligazodni. Aki még meg tudná különböztetni a fontos dolgokat az ezredrangúaktól. Aki még képes a mesterségesen előállított hírektől elválasztani a valóban megtörténteket. Aki azt is megérzi, hogy minek lehet jelentősége egy hónap, egy év múlva, és mi az, amire egy hét múlva már senki nem fog emlékezni. S elválasztani, hogy mi az, ami a többségnek is fontos attól, ami legfeljebb két-három politikus számára létkérdés.



Háborúból háborúba tántorgunk

Még hozzá sem szokhattunk az eredetileg villámháborúként tálalt frontokon lassanként két éve tartó öldöklésekhez, s a vele járó menekültek mindennapos hullámaihoz, s máris itt a nyakunkon az újabb háború. Vagy, mi is? Példátlanul rafinált terrortámadás és a ráadható, jogos önvédelem úgyszintén pusztító hatása? Médiaverseny a nemzetközi hírtérben? Ki tud több és hitelesebb áldozatról megrázó képsorokat bemutatni? Kiket képviselnek a világszerte megmozduló tüntetők, kiknek hangosabb a jogos panaszkodásuk? És az oda-visszavágók hullámai mely pillanattól minősülhetnek majd háborúnak. Is.

De mi lesz, ha a többi tűzfészek is kedvet kap ahhoz, hogy legalább egy időre vezető híranyag lehessen belőlük? Meddig maradhatnak nyugton a szerb/koszovói határok mentén egymást provokáló felek? Meddig tesztelhetik egymás pattanásig feszült idegeit az ütközéseket eddig rendre megúszó kínai, amerikai hadigépek? És akkor mi lesz, ha valamelyik nagyhatalom a meglévő gócok bármelyikében lát annyi „fantáziát”, hogy feltüzelésükkel időleges időnyereséget vél begyűjteni belső gondjai elfedésére? Ne is nagyon nézegessük a világtérképet, mert majd’ minden kontinensen újabb és újabb veszélygócokra lelhetünk.

Itthon nincsen háború…

Itthon csak a megszokott rendkívüli állapot van, ugyanis szép csöndben a hónap elején újabb fél évre meghosszabbították azt a rendkívüli állapotot, amelynek lassanként a nyolcadik éve foglyává vált az egész hatalommegosztási intézményrendszer. Tudjuk-e még, hogy milyen is a normál állapot, vagy már azt is megszoktuk, hogy semmi sem szorul indoklásra, a kormány által eldöntött semmiféle kérdést nem kell és nem is lehet ellenőrizni. Elegendő a hetenkénti kinyilatkoztatás dakota módra: uff…így döntöttünk és – kész. Igaz, van még parlament, de ki veszi észre a működését? Igaz, sok a munka… Lassan egy éve fontolgatják például a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását hajánál fogva előrángatott magyarázatokkal és olyan érvekkel, amelyek elmondásakor a megszólalók arcára van írva, hogy ők is tudják, valószerűtlen dolgokra hivatkoznak.

Egyébiránt a legfelsőbb népképviseleti szervnek valóban lehetne sok-sok munkája. Utánajárhatna, vizsgálóbizottságot küldhetne ki, rendkívüli vitanapon tárgyalhatná meg például azt az októberben napvilágot látott jelentést, miszerint a hazai kórházakban tízezerszámra halnak meg olyan betegek, akik az adott intézményben uralkodó állapotoknak köszönhetően kaptak végzetes kimenetelű fertőzést. A nemzeti érdekekre és a magyarság sorsára oly érzékeny többségi parlamenti erő ilyen hírek/ismeretek kapcsán igazán élhetne mindenféle közjogi eszközével, felhatalmazásával avégett, hogy kiderítsék, hogyan fordulhat elő ez a valóságos nemzeti sorscsapás.

Lehetne akár a lehető legmagasabb szinteken is szembenézni mindazzal, amit a Covid két éve alatt is milliók tapasztalhattak meg. Annak az okaival, hogyan alakulhattak ki 2023-ra már tragikus, és százezrek életét veszélyeztető állapotok. Számot lehetne vetni a lehetséges kiutakkal, egyúttal számba véve az évtizedes mulasztások, halasztások, károkozások hosszabb távú következményeit is. S fordíthatnák a figyelmüket a valóban nemzeti sorskérdések megvitatására is, hiszen nem kell a mindennapos kihívásokkal bajlódniuk. Oly sebességgel képesek a kormány számára újból és újból megadni a rendkívüli állapotok lehetőségeit, hogy a végrehajtó hatalom birtokosai elvileg minden forró ügyben azonnal cselekedhetnének.

Erről itt, itt és itt olvashat...

ITT OLVASHATÓ

"EZ AZ AZ ORSZÁG, AHOL DEUTSCH TAMÁS DIPLOMÁT SZERZETT"

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2023.10.28.

A Hetes Stúdió 2023. október 28-i adásában a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit beszélte meg Hardy Mihály Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztő-helyettesével, Weil Zoltánnal, az egriszin.hu újságírójával és természetesen Bolgár Györggyel.

ITT HALLGATHATÓ MEG

SZEMPONTOK: BAJ VAN, VÁLSÁG MÉG NINCS (VIDEÓ)

KLIKK TV / SZEMPONTOK
Műsorvezető: VOGYERÁK ANIKÓ
2023.10.29.

Milyen kínai beruházásokat terveznek Magyarországon? A magyarok, vagy a kínaiak járnak jobban ezekkel a beruházásokkal? Miért fontos a magyar-kínai barátság Kínának, és miért Magyarországnak? És melyik országnak jön még jól a magyar-kínai barátság? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Bod Péter Ákos közgazdásszal, az MNB korábbi elnökével és Benda László külpolitikai újságíróval.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGYRE TÖBB A VENDÉGMUNKÁS, PEDIG NEM IS MUNKAERŐHIÁNY, HANEM BÉRHIÁNY VAN MAGYARORSZÁGON

NÉPSZAVA
Szerző: BOD PÉTER
2023.10.30.

Idehaza elfogyott a munkaerő, miközben sorra jelentik be a több ezer foglalkoztatottra igényt tartó fejlesztéseket. A B terv megszületett: jöjjenek a vendégmunkások.

Magyarországon fogyóban a munkaerőtartalék: a KSH jelenleg már csak 280 ezer körülire teszi a potenciálisan munkába állíthatók számát, míg 2015-ben még félmillióan, 2010-ben több mint 700 ezren voltak. A feszes, alacsony munkanélküliség jellemezte munkaerőpiacon a foglalkoztatási igény kielégítéséhez B tervre lett szükség, mert az A terv, ami a magyar munkavállalókra támaszkodott volna, már nem működik. Ha a munkaadó itthon nem talál, akkor külföldön kereshet munkavállalót, ez a lehetőség több éve adott, azonban körülményes volt a vendégmunkások behozatala, korábban ez 3-5 hónapba is telhetett.

Szükség volt a gyorsításra, ennek elősegítésére született meg az az egyszerűsített eljárás, amivel lényegesen lerövidítették a folyamatot, és a korábbi kör is bővült, már 15 nem EU-s országból is engedélyezett a munkaerőimport - vázolta a aktuális helyzetet nyitó előadásában Kovách Endre, a Prohumán 2004 Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának a munkaerőimportról rendezett online konferenciáján. Az ide érkező vendégmunkásokkal az eddigi tapasztalatok szerint elégedettek a munkáltatók, gyorsan tanulnak, jól dolgoznak, helyzetükből adódóan szívesen vállalnak túlórát, munkájuk termelékenysége akár 30 százalékkal is felülmúlja a mellettük dolgozó magyar munkavállalókét – osztotta meg tapasztalatait a külföldi munkavállalókról Kovách Endre.

Az előadók többsége egyetértett azzal, hogy mára kikerülhetetlenné vált a külföldről érkezők magyarországi munkába állítása, bár ezzel némileg vitába szállt Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetője, aki szerint Magyarországon nem is annyira munkaerő, mint inkább munkabérhiány tapasztalható. Megkockáztatta, hogy

ha 20-30 százalékkal magasabbak volnának a hazai bérek, akkor nem is tapasztalnánk ilyen mértékű munkaerőhiányt.

A jelenlegi helyzet ismeretében teljesen valósnak nevezte azokat a politikusoktól származó kijelentéseket, hogy akár 500 ezer vendégmunkás is dolgozhat a a közeljövőben Magyarországon. Ettől nem teljesen függetlenül azt is elmondta, hogy érdemes volna sokkal többet foglalkozni a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábításával. Kontinentális kitekintésben ehhez hozzáfűzte, hogy egész Európában egyre növekszik a munkaerőhiány.

Nemrégiben 23 olyan hazai cégnél készült felmérés, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, és ebből kiderült: kivétel nélkül elégedettek a vendégmunkásokkal. 

Valóban dolgozni jöttek ide, keresetük jelentős részét hazautalják.

Rendkívül kicsi – 1-3 százalékos – a lemorzsolódás,

és ez is leginkább egészségügyi okokkal hozható összefüggésbe. A felmérést ismertető Pinczés Balázs jelezte: nem olcsó, a magyarnál semmiképpen nem olcsóbb a vendégmunkások alkalmazása. Nem kizárólag azért, mert azonos bért kell kapniuk, hanem mert fizetni kell utaztatásukat (repülőjegyek), szállásukat és a tolmácsokat. Ez is jelzi, hogy alkalmazásuk valóban kényszerű.

Több előadó is szóba hozta, hogy november elsején lépett volna életbe a vendégmunkástörvény, amelynek bevezetését elhalasztották. Informálisan egyelőre annyi tudható, hogy

az eddig engedélyezett legfeljebb 5 évvel szemben 2+1 évben maximalizálnák a külföldről érkezők itteni munkavégzési idejét.

Ahogyan az is: rendkívül jó tapasztalatokat szereztek a munkaadók Szerbiából és Ukrajnából érkező munkásokkal kapcsolatban, de az ezekről a helyekről érkező munkaerőimportot „az idő elmosta”, részben az orosz-ukrán háború, valamint az emelkedő szerbiai átlagbérek miatt...

ITT OLVASHATÓ

KISAJÁTÍTÁS SZEGEDEN: „MIT ÉREK PÁR TÍZMILLIÓ FORINTTAL, HOL VEHETEK ILYEN FÖLDET?”

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2023.10.30.

Keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot, hogy elektromos buszgyártásba fogjon egy kínai befektető. A hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada, negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó.

Szegeden is elsőrangú mezőgazdasági termőföldeket szemeltek ki ipartelepítésre, ahogy ez Debrecenben a német BMW, a kínai akkumulátorgyártó nagyhatalom CATL, illetve a győrszentiváni „akkugyanús” iparipark-bővítés esetében történt. Győrben átlagosan 22, Debrecenben csúcsminőségű, 40 aranykoronás földeket vásároltak fel az ipari multik számára, és Szegeden, a lapunk által megkérdezett gazdálkodók beszámolója alapján ugyancsak akár 40 aranykoronás szántókról van szó. Mintegy 300, külön helyrajzi számon nyilvántartott földdarabot vásárolnak fel, hogy 300 hektárra duzzasszák az ipari parkot. Ha a tulajdonosok nem adják szépszerével a termőföldet az önkormányzat árajánlatára, kisajátítják a szegedi ipari park bővítése, az oda tervezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósítása érdekében.

Buszgyártás titoktartási kötelezettséggel

Ahogy elsőként az mfor.hu megszellőztette Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása után, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD települne Szegedre. Botka László, Szeged ellenzéki, a szocialistákról levált polgármestere még ezután sem árult el konkrétumot, de azt állította a G7-nek, hogy nem akkumulátorgyár készül. Más forrásból ugyanakkor úgy értesültünk, hogy jó eséllyel lehet a területen akkumulátorgyártás is, hacsak kisebb, úgy 50 hektáros részen is, forrásunk legalábbis úgy tudja,

a BYD a járműveibe szánt akkumulátorokat helyben állítaná elő, nem a korábbi hírekben szereplő, közeli Kisteleken.

A helyiek hosszabb ideje érzékelték, hogy óriási kapacitású közműépítések kezdődtek, hónapokkal ezelőtt kaptunk már képeket a mezőgazdasági területek szélére hordott gigantikus betongyűrűkről, hatalmas transzformátorállomásról is keringtek hírek, a helyiek – ahogy ez újabban a nagy készülődések okán minden településen előkerül – akkumulátorgyár építésétől tartottak. Beszéltünk olyan helyivel is, aki az önkormányzattól kért egyértelmű választ, mi épül a területen, és azt firtatta, miről tárgyalt, hová utazott több ízben a városfejlesztésért felelős momentumos alpolgármester, Nagy Sándor. Kérdéseivel, adatigénylésével azonban május óta sem sikerült érdemi válaszig vinnie a dolgot, csak odáig jutott, hogy az illetékes alpolgármesternek titoktartási kötelezettsége van, kiperelnie azonban még azt sem sikerült, ki írta ezt elő, és a városi elöljárót milyen klauzula kötelezi hallgatásra a lakosság, azaz választói előtt...

ITT OLVASHATÓ

ELJUTNAK-E AZ UNIÓS FORRÁSOK MAGYARORSZÁGRA? ESÉLYLATOLGATÁS AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TÜKRÉBEN

G7.HU
Szerző: KEMÉNYFFY ORSOLYA
2023.10.29.

A szerző jogász, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az Európai Unió országainak kormányait tömörítő Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján minden évben országspecifikus ajánlásokat fogad el. Ezek az Ajánlások hosszú évekig – elnevezésükhöz híven – inkább csak udvariasan vázoltak fel a tagállamok számára egy kívánatos irányvonalat gazdaság-, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai kihívásaik kezelésére. Mára viszont az uniós szabályozás szerint az Ajánlások végrehajtása elengedhetetlen feltétele lett az EU-támogatások igénybevételének.

Az Ajánlások alapját képező országjelentések megállapításait hozzáértő és politikailag független szakértők állítják össze. És ahogy egyéni szinten sem árt néha más, független nézőpontból rálátást kapni saját dolgainkra, az ország helyzetének elemzésén alapuló ajánlások akár az önfejlesztés és önkorrekció eszközei is lehetnének. Ahogy egyes uniós országok esetében azok is.

Ugyanakkor Magyarország kormánya éveken keresztül figyelmen kívül hagyta az Ajánlásokban foglaltakat. A jogállamiság intézményeinek fokozatos, de egyre mélyülő aláásása, az Unió közös alapértékeinek semmibevétele, az EU gazdasági érdekeinek veszélyeztetése (az uniós állampolgárok adójának elherdálása) miatt az EU végül egy összetett feltételrendszer keretében felfüggesztette és egyben feltételekhez kötötte a Magyarország számára előirányzott uniós források nagy részéhez való hozzáférést. Sajnálatos módon azonban a kormány jelenlegi gyakorlata és tervei még mindig nem garantálják a 2023. évi Ajánlások végrehajtását és így e tekintetben is erősen kérdéses a forrásokhoz való hozzáférési jogosultsági megítélése.

Rezsicsökkentés

Az első ajánlás rögtön egy politikailag igen kényes intézkedést feszeget, mégpedig a rezsicsökkentés megszüntetését szorgalmazza. Teszi ezt egyrészt államháztartási okokból, mivel a megszüntetés esetén az így megtakarított összegeket az egyre aggasztóbb mértékű költségvetési hiány csökkentésére lehetne fordítani. Másrészt az ajánlás a rezsicsökkentést szociális, valamint energiatakarékossági, energiahatékonysági szempontból is megkérdőjelezi. Egyúttal javasolja a rászorulók szociális támogatásának növelését.

Ugyanakkor, amint köztudott, a kormány már a 2024-es költségvetésben is betervezte a rezsicsökkentés fedezetét. Ezzel a döntéssel pedig a kormány üzenete egyértelmű: inkább kíván költeni erre a fosszilis energiafelhasználást ösztönző, szociálisan igazságtalan intézkedésre, mint a zöld átállásra.

Környezetileg ártalmas, pazarló beruházások

Az Ajánlások sürgetik a költségvetési hiány mielőbbi hatékony kezelését. A kormány azt hangoztatja, hogy a hiány kizárólag külső okokra vezethető vissza (az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nemzetközi energiaárak emelkedése, valamint „Brüsszel” Magyarország elleni „hadjárata”), ugyanakkor nem látható valós elkötelezettség a probléma megoldására, azaz a fékevesztett kormányzati költekezés, pazarlás felszámolására. A kormány akkor közelítene az ajánlásokban megfogalmazottakhoz, ha azonnal leállítaná az energiaigényes, környezetpusztító építkezések (például stadionok, luxushotelek, autópályák és akkumulátorgyárak) állami támogatását, a nemzetgazdaságilag megkérdőjelezhető felvásárlásokat, felszámolná a szociálisan kontraproduktív kiadásokat, valamint szigorúbban megadóztatná a súlyosan környezetszennyező tevékenységeket.

Az Ajánlások kitérnek még a költségvetési tervezés és végrehajtás fejlesztésének szükségességére is, aminek viszont semmiféle látható jele nem mutatkozik, hiszen jelenleg nincs nyoma egy következetes költségvetési tervezésnek, és emellett a magyar állami költségvetés a legátláthatatlanabbak közé tartozik a világon.

Igazságügyi reformcsomag

Az Európai Tanács az uniós források folyósítási feltételeként 27 ún. szupermérföldkövet határozott meg, amelyeket Magyarországnak hiánytalanul teljesítenie kell ahhoz, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HET) keretében kifizetéseket kaphasson.

Ugyan a magyar kormány által májusban elfogadott igazságügyi reform jelentős előrelépésnek tekinthető az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének biztosításához szükséges mérföldköveknek való megfelelés tekintetében, de még mindig vannak nyitott kérdések. Kifejezetten aggályos az is, hogy az igazságügyi reformcsomag elfogadására – több jogvédő civil szervezet szerint – a házszabály előírásaival ellentétesen került sor, és így az csak egy újabb bizonyíték (szégyenfolt) arra nézve, hogyan is áll a jogállamiság ma Magyarországon.

Szociális támogatási rend, társadalmi párbeszéd

Az Ajánlások külön kitérnek a szociális támogatási rendszer javítására, beleértve a munkanélküli ellátásokat is. Szükséges lenne hatékonnyá tenni a hozzáférést a munkaerőpiachoz és emelni a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzettségi szintjét. A zöld és digitális átálláshoz szükséges képzettségek biztosítása kiemelten fontos lenne az építőipari ágazatban, ahol ezek hiánya visszaveti az épületek energiahatékonysági felújítását. A nem megfelelő szociális rendszer növeli az amúgy is hátrányos helyzetű rétegek lemaradását, a sokszor kritizált rövidségű munkanélküli ellátás pedig ellehetetleníti az át- és továbbképzési rendszert, veszélyeztetve a klímasemlegesség érdekében kitűzött célok megvalósulását is. Emellett a zöld gondolkodásmód még mindig alapjaiban hiányzik a magyar köztudatból, és elfogadhatatlan, hogy az intézkedések nem biztosítják egy átfogó szemléletformálási kampány megvalósítását. Mindezen területeken viszont nem tapasztalható érdemi előrelépés.

Az ajánlás kitér a hatékony társadalmi párbeszéd biztosítására is, aminek hiányát a civil szervezetek hosszú idő óta folyamatosan jelzik. Az intézkedési terveket reális véleményezési határidővel, és az érdemi párbeszéd lehetősége mellett kellene a civil társadalom számára vitára bocsátani. Ugyanezen szemszögből nézve, rendkívül aggályos az is, hogy a rendeleti kormányzás miatt sok esetben még a társadalmi képviseletet biztosítani hivatott országgyűlésnek sem nyílik lehetőség a tervezetek megvitatására.

Piactorzító beruházások

Az egységes piac és a jogállamiság elveinek alkalmazására biztatva, az Ajánlások sürgetik a piactorzító, szelektív beavatkozások, az indokolatlan előnyt vagy hátrányt biztosító, testre szabott jogszabályok alkalmazásának elkerülését, a sürgősségi intézkedések csökkentését.

A jelenlegi gyakorlat alapján azonban ezen ajánlás nem látszik érvényesülni. Ma Magyarországon az üzleti környezet egyenlőtlen, és azt a jogi szabályozás is hátrányosan befolyásolja. Az állami támogatások, jogszabály-változtatások (például a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés gyakorlata) gyakorta erősen piactorzító hatásúak. Rendre kerülnek napvilágra olyan adatok, amelyek alapján látható, hogy egyes (kormányhoz kötődő) vállalatoknak segítenek piaci előnyökhöz, illetve erőfölényhez jutni. Különös aggodalomra ad okot, hogy 2020 óta a kormány a „vészhelyzet” keretében rendkívüli jogkörével élve rövid időn belül és előzetes egyeztetés nélkül ágazatspecifikus adókat, ár- és egyéb piactorzító szabályozásokat vezet be. Aggályos lehet ezen felül az is, hogy több esetben olyan beruházásokat is támogatnak, amelyek bár gazdasági és környezetvédelmi szempontból indokolhatóak, azonban megfelelő szabályozás mellett piaci alapon, közpénz nélkül is megvalósíthatóak lehetnének...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD EURÓPA: LÁZAS EGYEZTETÉS BUDAPEST ÉS BRÜSSZEL KÖZÖTT; MAGYAR AKKUMULÁTORVALÓSÁG; KÖVETHETETLEN TANÁRHIÁNY - AZ ELMÚLT HÉT LEGFONTOSABB CIKKEI

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.29.

Igazságszolgáltatási reform: az elmarasztaló EP-jelentés dacára van esély a megegyezésre. Hamis illúziók és a magyar akkumulátorvalóság – Éltető Andrea válasza Kaderják Péternek. Szülők: „A tanár úgy szerepel a Krétában, hogy betöltetlen álláshely.” A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Igazságszolgáltatási reform: az elmarasztaló EP-jelentés ellenére van esély a megállapodásra

Lázas egyeztetés kezdődött a magyar igazságszolgáltatási reform elfogadtatásáról – mondta brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán podcastsorozatunk friss részében. Szerinte az Európai Bizottságot a hétéves költségvetés félidei felülvizsgálatának egyhangú lezárása is sürgeti, a magyar felet pedig a megegyezés lehetősége motiválhatja.

A politikai centrumhoz tartozó négy európai parlamenti frakció e heti jelentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A többséget alkotó képviselőcsoportok nem tartják elégségesnek a magyar kormányzat igazságszolgáltatási reformjait, és több időt tartanak szükségesnek a végrehajtás ellenőrzésére.

Hamis illúziók és a magyar akkumulátorvalóság – Éltető Andrea válasza Kaderják Péternek

A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője adott interjút a Szabad Európának nemrég, amelyben a magyarországi akkumulátoripar mostani helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az interjúban elhangzott több kijelentést is vitat Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek válaszcikkét az alábbiakban közöljük.

Szülők: „A tanár úgy szerepel a Krétában, hogy betöltetlen álláshely”

A pedagógus-szakszervezetek szerint már két éve is húszezer tanár hiányzott a közoktatásból, de ennek hamarosan vége. Na nem azért, mert hirtelen húszezer munkavállaló érkezett a szektorba, hanem mert az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány.

Mi használjuk a híreket, vagy azok minket? Mekkora a dezinformáció hatalma?

Feldolgozhatatlan mennyiségben ömlik ránk az információ az online térből, de vajon ez segíti vagy épp akadályozza a tájékozódást? Mi a hiteles és mi a hamis hír? Félretájékoztatásról vagy dezinformációról van szó? A Political Capitallel közös új podcastsorozatunk próbálja segíteni az eligazodást. Hogy hogyan teszi, erről beszélt a Szabad Európa budapesti irodájának igazgatója, Vovesz Tibor.

Lakner Zoltán: Tanulhatna a magyar ellenzék a lengyelektől

„Nem igazán látom azt a bázist, azt a politikai platformot, amiről kiindulva egy sikeres választást meg lehet vívni” – mondja Lakner Zoltán politológus. Szerinte a lengyel választás fő tanulsága, hogy sem az összefogás, sem a szétválás nem csodaszer. A lengyel és a szlovák választások hatásairól, az orbáni külpolitika irányairól, az önkormányzati kampányról és Sólyom László köztársasági elnök hagyatékáról beszéltünk az Elemzőben.

Iványi Gábor egyháza tönkretételéről: „Ez mind Orbán Viktor”

Sosem voltak puszipajtások, de tisztelték egymást. Összeadta Orbán Viktort Lévai Anikóval, majd később az első két gyereküket, Ráhelt és Gáspárt is ő keresztelte meg. Azonban a Fidesz 2010-es kétharmadával a tiszteletnek vége lett. Iványi Gábor lelkészt és egyházát azóta próbálja ellehetetleníteni a kormány, ha kell, akár alkotmánysértően, törvényt szegve. A lelkész szerint azért, mert nem állt be a sorba, és ellentmondott a kormányfőnek.

Veréb Tamás: Tényleg arra van igény, hogy tortával dobáljuk egymást?

A zenész érzékeny arra, hogy ne skatulyázzák be, hiszen a sokoldalúság kulcs egy előadónak. Szerinte kérdés, hogy olyan szereplőkre van-e igény a nagy televíziós show-műsorokban, akiket felkapnak, az ország kineveti őket, majd pár év múlva kiköpi. Úgy látja: az embereknek egy történelmi film esetében is csak az számít, hány millióba kerülhetett, egy színésznek viszont nem kell ezzel foglalkoznia.

Kórházi fertőzések: sokkal súlyosabb a helyzet, mint papíron

Az intézmények kevesebb kórházi fertőzést jelentenek, mint amennyi történik, a statisztikákban nem a valóságot látjuk, hanem a jéghegy csúcsát – mondta egy forrás a Direkt36-nak, amely cikksorozatban számol be a lesújtó magyarországi helyzetről, amelyet a kormányzat megpróbál eltitkolni.

Krekó Péter: Kína tanult az orosz háborús tapasztalatokból

Mit tanult Kína az orosz–ukrán háborúból? Mennyire hasonló Tajvan és Ukrajna helyzete? Milyen hasonló dezinformációs stratégiákat követnek az autoriter államok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.

Milyen szerepe van Oroszországnak a Hamász terrortámadásában? Interjú Hanna Notte elemzővel

Oroszország Hamászhoz fűződő kapcsolata jól dokumentált, akárcsak Irán esetében, amely a palesztin terrorszervezet fő támogatója. A Hamász által elkövetett izraeli vérontás egyes megfigyelői és kommentátorai szerint ez már önmagában is ok arra, hogy azzal vádolják Moszkvát: köze van az egyre fokozódó közel-keleti erőszakhoz.

Egy másik friss cikkünkben a londoni SOAS Egyetem szakértője valószínűtlennek nevezte, hogy Irán közvetlenül beavatkozna Izrael és a Hamász konfliktusába.

ITT OLVASHATÓ