Szerző: SZABAD EURÓPA
2023.10.29.
Igazságszolgáltatási reform: az elmarasztaló EP-jelentés ellenére van esély a megállapodásra
Lázas egyeztetés kezdődött a magyar igazságszolgáltatási reform elfogadtatásáról – mondta brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán podcastsorozatunk friss részében. Szerinte az Európai Bizottságot a hétéves költségvetés félidei felülvizsgálatának egyhangú lezárása is sürgeti, a magyar felet pedig a megegyezés lehetősége motiválhatja.
A politikai centrumhoz tartozó négy európai parlamenti frakció e heti jelentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A többséget alkotó képviselőcsoportok nem tartják elégségesnek a magyar kormányzat igazságszolgáltatási reformjait, és több időt tartanak szükségesnek a végrehajtás ellenőrzésére.
Hamis illúziók és a magyar akkumulátorvalóság – Éltető Andrea válasza Kaderják Péternek
A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője adott interjút a Szabad Európának nemrég, amelyben a magyarországi akkumulátoripar mostani helyzetéről és jövőjéről beszélt. Az interjúban elhangzott több kijelentést is vitat Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, akinek válaszcikkét az alábbiakban közöljük.
Szülők: „A tanár úgy szerepel a Krétában, hogy betöltetlen álláshely”
A pedagógus-szakszervezetek szerint már két éve is húszezer tanár hiányzott a közoktatásból, de ennek hamarosan vége. Na nem azért, mert hirtelen húszezer munkavállaló érkezett a szektorba, hanem mert az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány.
A pedagógus-szakszervezetek szerint már két éve is húszezer tanár hiányzott a közoktatásból, de ennek hamarosan vége. Na nem azért, mert hirtelen húszezer munkavállaló érkezett a szektorba, hanem mert az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány.
Mi használjuk a híreket, vagy azok minket? Mekkora a dezinformáció hatalma?
Feldolgozhatatlan mennyiségben ömlik ránk az információ az online térből, de vajon ez segíti vagy épp akadályozza a tájékozódást? Mi a hiteles és mi a hamis hír? Félretájékoztatásról vagy dezinformációról van szó? A Political Capitallel közös új podcastsorozatunk próbálja segíteni az eligazodást. Hogy hogyan teszi, erről beszélt a Szabad Európa budapesti irodájának igazgatója, Vovesz Tibor.
Lakner Zoltán: Tanulhatna a magyar ellenzék a lengyelektől
„Nem igazán látom azt a bázist, azt a politikai platformot, amiről kiindulva egy sikeres választást meg lehet vívni” – mondja Lakner Zoltán politológus. Szerinte a lengyel választás fő tanulsága, hogy sem az összefogás, sem a szétválás nem csodaszer. A lengyel és a szlovák választások hatásairól, az orbáni külpolitika irányairól, az önkormányzati kampányról és Sólyom László köztársasági elnök hagyatékáról beszéltünk az Elemzőben.
Iványi Gábor egyháza tönkretételéről: „Ez mind Orbán Viktor”
Sosem voltak puszipajtások, de tisztelték egymást. Összeadta Orbán Viktort Lévai Anikóval, majd később az első két gyereküket, Ráhelt és Gáspárt is ő keresztelte meg. Azonban a Fidesz 2010-es kétharmadával a tiszteletnek vége lett. Iványi Gábor lelkészt és egyházát azóta próbálja ellehetetleníteni a kormány, ha kell, akár alkotmánysértően, törvényt szegve. A lelkész szerint azért, mert nem állt be a sorba, és ellentmondott a kormányfőnek.
Veréb Tamás: Tényleg arra van igény, hogy tortával dobáljuk egymást?
A zenész érzékeny arra, hogy ne skatulyázzák be, hiszen a sokoldalúság kulcs egy előadónak. Szerinte kérdés, hogy olyan szereplőkre van-e igény a nagy televíziós show-műsorokban, akiket felkapnak, az ország kineveti őket, majd pár év múlva kiköpi. Úgy látja: az embereknek egy történelmi film esetében is csak az számít, hány millióba kerülhetett, egy színésznek viszont nem kell ezzel foglalkoznia.
Kórházi fertőzések: sokkal súlyosabb a helyzet, mint papíron
Az intézmények kevesebb kórházi fertőzést jelentenek, mint amennyi történik, a statisztikákban nem a valóságot látjuk, hanem a jéghegy csúcsát – mondta egy forrás a Direkt36-nak, amely cikksorozatban számol be a lesújtó magyarországi helyzetről, amelyet a kormányzat megpróbál eltitkolni.
Krekó Péter: Kína tanult az orosz háborús tapasztalatokból
Mit tanult Kína az orosz–ukrán háborúból? Mennyire hasonló Tajvan és Ukrajna helyzete? Milyen hasonló dezinformációs stratégiákat követnek az autoriter államok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Political Capitallal közös sorozatunkban.
Milyen szerepe van Oroszországnak a Hamász terrortámadásában? Interjú Hanna Notte elemzővel
Oroszország Hamászhoz fűződő kapcsolata jól dokumentált, akárcsak Irán esetében, amely a palesztin terrorszervezet fő támogatója. A Hamász által elkövetett izraeli vérontás egyes megfigyelői és kommentátorai szerint ez már önmagában is ok arra, hogy azzal vádolják Moszkvát: köze van az egyre fokozódó közel-keleti erőszakhoz.
Egy másik friss cikkünkben a londoni SOAS Egyetem szakértője valószínűtlennek nevezte, hogy Irán közvetlenül beavatkozna Izrael és a Hamász konfliktusába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.