VARGA JUDIT: PÁR VESZÉLYHELYZETI RENDELET MARADHAT, ÉS TÖRVÉNNYÉ VÁLHAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS

Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS

2020.04.14.

Erősödik a parlamentarizmus Magyarországon, a katonák bevetését pedig pozitívan fogadták az emberek – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Weltnek. A tárcavezető szerint hamis híreket terjesztenek azok, akik azt állítják, a felhatalmazási törvény aláássa a demokráciát. Egyúttal megemlítette, néhány veszélyhelyzeti rendelet később is fennmaradhat, ha más jogi formában is. Ursula von der Leyen, az EB elnöke viszont arról beszélt, ha Orbán Viktor túl messzire megy a rendeleti kormányzással, jogi lépéseket várhatók Magyarország ellen. Ugyancsak ő mondta, hogy 2020 végére elképzelhető a koronavírus elleni oltás gyártása. Külföldi lapszemle a Klubrádióban...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZAKSZERVEZETEK: AGYONDOLGOZTATHATJÁK A MUNKAVÁLALLÓKAT A 2 ÉVES MUNKAIDŐKERET MIATT

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.04.13.

A munkabiztonságot veszélyezteti az, hogy a kormány lehetővé tette a vállalatok számára a kétéves munkaidőkeret meghatározását – nyilatkozta több szakszervezeti képviselő az ATV-nek.

Ahogy arról a Mérce elsőként számolt be, pénteken a Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely lehetővé teszi a cégek és vállalatok számára, hogy kétéves munkaidőkeretet határozzanak meg, azaz aki most kap fizetést, de nem dolgozik, mert a munkahelyén leállt a termelés, azzal 2 éven belül ledolgoztathatják a most kieső munkaórákat. „Békeidőben” egyébként ez a munkajog értelmében maximum 6 hónap volt eddig.

A Vasas szakszervezet a rendeletből kiemelte azt is, hogy a jelenlegi szabályozás akár heti 60 órányi munkavégzést és a túlórapótlékok kikerülését is lehetővé teszi, továbbá röghöz kötheti a dolgozókat.

Ezek alapján ugyanis aki most nem végez munkát, annak negatív órái halmozódnak fel, amit vissza kell fizetnie abban az esetben, ha felmond vagy nyugdíjba szeretne vonulni. Nem csoda tehát, hogy a szakszervezetek tiltakoznak a változás ellen, hiszen mindez tulajdonképpen akár egy második rabszolgatörvénynek is felfogható...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

HAZA, VAGY A HALÁLBA KÜLDIK A BETEGEKET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.13.

Csak órákat kaptak a kórházak vezetői, hogy eleget tegyenek a miniszteri rendeletnek, azaz annak, hogy a betegek 60 százalékát – ha esik, ha fúj – haza kell küldeni, hogy felszabadítsák a vírus-fertőzötteknek az ágyakat” – így nyilatkozott Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy Kásler Miklós és Müller Cecília elfogadhatatlanul teljesít; lehetetlen, hogy Orbán Viktor intézkedjen mindenhatóként.

– Közzétett a közösségi médiában egy bejegyzést, amelyben finoman, de mégis öntől nem megszokott keménységgel bírálta Kásler Miklóst és Müller Cecíliát. Mi váltotta ki az indulatot?

– Én régóta elégedetlen vagyok mindkettőjükkel, és ezt nem is rejtettem eddig sem véka alá, tehát nem ez az első alkalom, hogy megfogalmazom bírálataimat. Most eltekintünk attól, hogy Kásler Miklós miniszterként mit tett, vagy nem tett az elmúlt két évben. Amióta a járvány itthon is olyan mérteket öltött, hogy szükségesé váltak a rendkívüli intézkedések, azóta lényegében láthatatlanná vált. Hozzáteszem, az egészségügyért felelős államtitkárral, Horváth Ildikóval együtt. Elképesztő, hogy rendvédelmi emberek irányítanak, kommunikálnak, ráadásul – nem szívesen mondom – minden idők leggyengébb tisztifőorvosa mellett. Müller Cecília magyaráz, magyarázkodik…

ITT OLVASHATÓ

„A MI GENERÁCIÓNKNAK EZ AZ ELSŐ IGAZ KRÍZIS, AMIVEL SZEMBE KELL NÉZNIE”

444.HU
Szerző: HALÁSZ JÚLIA
2020.04.13.

- Március végére egyre több ország zárta le a határait, ezért a külföldön ragadt magyaroknak sem volt egyszerű hazakeveredni.

- Itthon most már kéthetes házi karantén várja őket. Ezt elvileg a hatóságok bármikor ellenőrizhetik, de ritkán fordul elő, hogy a rendőrök személyesen csöngetnek be.

- A legtöbben örülnek, hogy végre hazaértek, de mindenkit nyomaszt, hogy fog átalakulni az életük hosszútávon.

Luca egy londoni egyetemen tanul antropológiát, a reptéren tudta meg, hogy a gyakorlatban mit jelent a hatósági házi karantén.

„Éjfélkor szálltunk le, de csak 2-kor kerültem sorra, tájékoztattak a szabályokról, nem fogadhatok vendégeket és nem hagyhatom el a lakást, de a családomra nem vonatkoznak ezek a szabályok. Azt mondták, hogy tartsuk a másfél méter távolságot a lakáson belül is. Kérdeztem, hogy megölelhetem-e őket, mondták, hogy »kisasszony, azt most nem kéne«, szóval ez még nem történt meg. Én a szobában eszem, miközben a többiek az étkezőasztalnál, de kinyitjuk az ajtót. Inkább vicces, főleg mert már kint is self-isolationben voltam másfél hétig. Azok után nagyon jó, hogy most legalább a családommal vagyok itthon.”

Lucát egy hét alatt egyszer látogatták meg a rendőrök, akik nagyon kedvesek voltak vele. Tünetei nincsenek, a családjában is mindenki egészségesnek érzi magát. Luca szerint ijesztő belegondolni a járvány hosszútávú következményeibe: „A különböző országok nagyon különböző eszközökkel próbálják megoldani a helyzetet, demokratikusabb vagy totalitárius eszközökkel, és egyáltalán nem tudom, melyik lesz majd hatékonyabb.”

„A mi generációnknak ez az első igaz krízis, amivel szembe kell néznie.
Folyton arról beszélünk a korombeliekkel, hogy nekünk még nem volt olyan, hogy ne mehettünk volna el bárhova, nekünk nem kellett várni semmire. Ezután igyekeznünk kell beállítani az életünket egy új, normális szintre.”...

ITT OLVASHATÓ

ÁLLÍTSA LE AZ EU A MAGYARORSZÁGI KIFIZETÉSEKET! – MÁR A RÉGIÓS PARTNEREK IS ELFORDULNAK A FIDESZTŐL

ÁTLÁTSZÓ / KEDVES VEZETŐ
Szerző:  BŐTÖS BOTOND
2020.04.14.

Éles bírálatok érkeznek a visegrádi országokból, miután a magyar miniszterelnök bebiztosította határozatlan ideig tartó, korlátlan uralmát. De elfordulnak a Fidesztől azok a kereszténydemokrata és néppárti közép-európai pártok is, amelyek eddig a Magyarországgal kapcsolatos vitákban tartózkodó állásponton voltak. Szlovákia volt budapesti nagykövete szerint Orbán Viktor katonai hatalomátvételre készül. A legnagyobb cseh ellenzéki párt a Magyarországnak juttatott EU-s kifizetések azonnali leállítását követeli. Lengyelországból a volt nagykövetek csoportja üzeni: a demokrácia nem lehet karanténban. Az Átlátszó visegrádi körképe

Orbán Viktor teljhatalomra jutása a koronavírus világjárvány árnyékában sokkolta a világot. A világszerte megjelenő politikai kommentárok és karikatúrák bizalmatlanok a történésekkel kapcsolatban és könyörtelen kritikákat fogalmaztak meg. Az Európai Uniónak azonban sem ideje, sem politikai tőkéje nincs a magyar kormány elleni fellépésre. A koronavírus járvány megfékezése minden szinten abszolút prioritást élvez, és a politikai figyelem elsősorban nem az Orbán-kormányra szegeződik Brüsszelben. Tudja ezt a magyar kormányfő is.

Ezért ma Európából ennyi látható: nem tudni, hogy van-e visszatérés még Magyarországnak a demokrácia útjára.

Cikkemben a visegrádi országokban a magyar miniszterelnök hatalomátvétele kapcsán nyilvánosan elhangzott első kritikus reakciókat mutatom be. A szlovák, lengyel és cseh fősodratú, kritikus sajtó tanulmányozása után megállapítható: e három régiós országban úgy számoltak be a felhatalmazási törvény magyarországi megszavazásáról, hogy a magyar kormányfő politikailag kihasználta a koronavírus által okozott rendkívüli helyzetet és

kontroll nélküli, korlátlan idejű hatalomra tett szert.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy mások viszont hallgatnak vagy kivárnak a budapesti történésekkel kapcsolatban. Utánajártam, hogy vajon a szokásos bíráló hangokon kívül a színfalak mögött a magyar miniszterelnök politikájával szimpatizáló, vagy azt passzívan elviselő szlovák és cseh konzervatív, vagy lengyel nemzeti liberális politikusok álláspontjában történt-e hangsúlyeltolódás. Ez a változás már csak azért is fontos lehet, mert befolyásolhatja a Fidesz tagságát az Európai Néppártban is.

„Eljött az ideje, hogy kizárjuk a Fideszt az Európai Néppártból,” olvasható a svéd Mérsékelt Párt és a finn Nemzeti Koalíció pártok közös nyilatkozatában, amelyet 13 jobbközép csoport vezető képviselője írt alá Franciaországból, Németországból, Írországból, Olaszországból, Luxemburgból, Portugáliából, Svédországból, Belgiumból, Dániából, Finnországból, Norvégiából, Hollandiából és Görögországból...

ITT OLVASHATÓ

A JATT ELTŰNT, CÍM SINCS MINDIG ELÉG: MOST SEM ÁLOM AZ ÉTELFUTÁRKODÁS

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.14.

25 éves Attila az Il Treno Trombitás éttermében futárkodik, az I., II. és XII. kerületben szállít ki. Szerinte a járvány alatt eddig az egyetlen pozitívum a munkájában, hogy csökkent a forgalom az utakon, de ezen kívül sok jóról nem tudott beszámolni.

“A fizetésünket nagyjából 25 százalékkal csökkentették és csak három napot jövök hetente, szóval kétszer ennyit kéne dolgoznom, hogy ugyanannyi pénzt keressek, mint a járvány előtt. Nekem szerencsém volt, mert találtam egy másik helyet, ahol beugrózok a hét több napján”

– mondta.

A munkáltatótól kaptak kesztyűt, maszkot és kézfertőtlenítőt, amit mindig használ, mielőtt új címhez indulna. Azt mondta, nem fél attól, hogy elkapja a vírust.

Ha a mostanában szellemvárosnak ható Budapest utcáin sétálunk, feltűnhet, hogy a megszokottnál jóval többi biciklis és motoros futár jön szembe az utcán. Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy miközben tízezrek vesztik el a munkájukat, a futároknak még jó dolguk van, hiszen a kényszerűségből otthon maradók tömegei rendelnek ételt. Valójában azonban a gazdaságnak ezt a részét is felforgatta a járvány, és amellett, hogy

a futárok most a fertőzésveszélynek leginkább kitett munkavállalók közé tartoznak, valójában pénzügyileg sem járnak igazán jól.

Persze nagyon sok minden függ attól, hogy pontosan mit és milyen formában szállít egy futár, illetve hogy melyik cégnek dolgozik. Több futárral is beszéltünk, akik a piac különféle szegmenseire látnak rá: volt közöttük olyan, aki étterem alkalmazottjaként, és volt, aki heti menüs ételkiszállítást végző cégnek dolgozik, valamint netpincéres és woltos “futárpartnerekkel”* is beszéltünk. Emellett az azonnali irat- és csomagszállítást végző és nagyobb logisztikai cégeket megkérdeztünk arról, hogy milyen hatása van a járványnak a piacukra...

ITT OLVASHATÓ

NAGY A SZÜKSÉG MOST A KÖZMUNKÁSOKRA, NEM RAJTUK AKARNAK SPÓROLNI AZ ÖNKORMÁNYZATOK

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.04.14.

- A közfoglalkoztatás a legtöbb helyen egyelőre zavartalanul működik, az önkormányzatok nem a közmunka megszüntetésével akarják csökkenteni a kiadásaikat.

- A legtöbb közmunkásra egyébként is nagy szükség van most a közterek fertőtlenítésénél, maszkvarrásnál és a mezőgazdaságban.

- Szatmárcsekén viszont azt mondták a közmunkásoknak, hogy ha nem tudják megoldani a gyerekfelügyeletet, akkor vigyék magukkal a gyereket dolgozni.

Hogyan érinti a gazdasági válság a munkavállalók leginkább kiszolgáltatott részét, a közmunkásokat? Ha a közmunkások elveszítik a munkájukat, akkor nagyon könnyen az éhezés szélére sodródhatnak, mert jellemzően nincsenek megtakarításaik, és máshol se kapnak egykönnyen munkát.

Egyelőre viszont úgy tűnik, az önkormányzatok és a szervezetek nem akarnak megszabadulni a közmunkásaiktól, hogy így csökkentsék a költségeiket. Sok helyen nagyobb szükség van most rájuk, mint valaha: ők fertőtlenítik a köztereket, varrják a maszkokat és látják el a mezőgazdasági munkálatokat ott, ahonnan most eltűntek a vendégmunkások.

Bár évekig rengeteg pénzt költött a kormány a közmunkaprogramra, ezt 2019-ben elkezdte megvágni. Ennek következtében 36 településen megszűnt a közmunkaprogram, ezzel pedig 3700 ember vesztette el a munkahelyét 2019-ben. Akkor azt mondták, hogy erre azért van szükség, mert nagy a munkaerőhiány a piaci szektorban. A járvány és annak nyomán megszűnő munkahelyek miatt azonban most a közmunkát elvesztett dolgozni vágyóknak kis esélyük lesz munkát találni. Bár a Belügyminisztérium februári statisztikája szerint tovább csökkent a közfoglalkoztatás, januárhoz képest 1,3 százalékkal, mintegy 1300 fővel, valójában majd a márciusi adatokból látszik, hogy a kormány továbbcsökkenti-e a szerződéseket az önkormányzatokkal, ugyanis február végén jár le a ciklus.

Az általunk megkeresett önkormányzatok és szervezetek arról számoltak be, hogy ha valahol nem tudnak dolgozni a közmunkások, mert a járvány miatt leállt a gyár vagy az üzem, akkor átcsoportosítják őket, javarészt a mezőgazdaságba, mert a vendégmunkások kiesése és a tavaszi vetések és betakarítások miatt ott van a legnagyobb szükség rájuk...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY HARCOLNAK MEG MINDEN EGYES EMBERÉLETÉRT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.04.13.

...Szerintem a legjobb úton haladnak az elvtársak ebben a MINDEN EGYES EMBERÉLETÉRT folytatott harcban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy folyamatos és igen speciális ellátásra szoruló, súlyos állapotban lévő, járásképtelen, magatehetetlen, javarészt idős, daganatos és egyéb krónikus betegeket (lásd ITT vagy ITT) küldenek haza, eresztenek szélnek, löknek ki az utcára, miután Kásler elvtárs és humánerőforrás (főállásban az egészségügyért is felelős, láthatlan miniszter) utasítására a kórházi ágyak 60 százalékat rekordidő alatt fel kell szabadítani a járvány miatt. Mindeközben ugyanaz a Kásler Miklós nevű univerzális, két lábon járó dilettantizmus két nap alatt két kórházigazgatót meneszt. Érthető: ha már látványosan semmi érdemlegeset nem tud hozzátenni a járvány elleni védekezéshez, legalább ilyen módon adja a nyilvánosság tudtára, hogy él és vadul megdolgozik a főnöke alászolgálatában a jól megérdemelt fizetéséért. Tisztán emlékszem, hogy az emberi erőforrásról elnevezett vízfejű minisztériumot szintén nagy sikerrel irányító Balog Zoltán távozásakor felelőtlenül azt állítottam, hogy visszasírjuk még a kenetteljes lelkészt. Ma már belátom, jobb lett volna, ha kussolok.

Tehát miközben Magyarország továbbra is a régió legtragikusabb halálozási arányát produkálja a sokat emlegetett, egész Európa zászlóshajójának hazudott kelet-európai régióban (V4-ek + egyéb bezzegországok), és miközben persze tudjuk, hogy a pártállami propaganda szerint semmi értelme ezen arányok összehasonlításának (csak akkor franc tudja, hogy egyáltalán minek van értelme, ha az elvégzett tesztek száma nem számít, az igazolt fertőzések száma nem számít, az igazolt fertőzésekhez képest elhunytak száma nem számít), az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatójának már az állásába került, hogy nem volt hajlandó cserben hagyni a betegeit. Hivatalosan, káslerül állítólag nem szabadított fel 200 ágyat a koronavírusos betegeknek, vagy legalábbis nem úgy, ahogy parancsba kapta. (Ha azért rúgták ki valójában, mert saját hatáskörben teszteltett más kórházból érkezett betegeket, az legalább ennyire tragikus.)

Lehet, hogy én vagyok a szellemileg aluliskolázott, az intellektuálisan árvízkárosodást szenvedett büdösbunkó, de nekem úgy tűnik, hogy az emberi életek megmentéséért folyó harc örvén a borítékolható halálba küldenek embereket. Az, hogy egy járványügyi helyzet akármelyik fázisában orvosok és ápolók tüntetnek az ország legszínvonalasabb rehabilitációs intézményének kirúgott főigazgatója mellett, hogy tapssal és énekléssel búcsúztatnak egy szakembert, akinek az a bűne (!), hogy a legjobb tudása szerint igyekszik nem kiszolgáltatni a legkiszolgáltatottabbakat, az abszurd és a groteszk olyan szintje, amihez én nem érek fel.

Azt pofázzák reggeltől estig, hogy ellaposították a járványgörbét, ergo nem szabadult el a járvány, hogy uralják a helyzetet, közben a 34,5 fokos félisten üres és félig üres kórházakat látogat. Ehhez képest azt látjuk, hogy rettenetes állapotban lévő betegeket küldenek el egyik napról a másikra a keresztény isten hírével, hogy majd a családjuk gondoskodjon róluk. Ahogy tud. Ha egyáltalán van családjuk. Vagy bárki más, aki vagy tud gondoskodni róluk, vagy nem. Milyen megfontolás áll amögött, hogy a szállításhoz nem megfelelő állapotban lévő és/vagy állandó felügyeletre és kezelésre szoruló embereket elhajtják a fenébe? Mi a reteknek kell a propaganda kirakatába kipakolt többmillió, vegyes minőségű kínai maszk és kesztyű és nem tudom hány tízezer izolációs köpeny, egyáltalán mire döngeti a horpadt mellét Szijjártó a kínai kommunista párt nagyobb dicsőségére, amikor közben itt emberek életéről mondanak le röhögve?

Lehet, hogy nem elég világos az értetlenkedésem, ezért átfogalmazom. A kormány által közölt, HIVATALOS adatok, illetve az ezekből kiolvasható trendek és propagandisztikus retorikai fordulatok tükrében, szakmailag mi indokolja ezt a lázas-agresszív-erőltetett kiürítést? Mivel magyarázható ez a kapkodás, tekintve, hogy az eddig felszabadított ágyak és a konténerkórházak egy része még most is üresen áll? És pláne hogyan egyeztethető össze mindez a Nemzeti Népegészségügyi Központ ama korábbi hivatalos közlésével (amelyet Müller Cecília is több ízben megerősített, ITT írtunk erről), amely szerint például a daganatosok kezelését és a sürgős eseteket nem tagadhatják meg az egészségügyi intézmények.

Kinek lesz a felelőssége, és milyen statisztikai elbírálás alá esnek majd azok a halálesetek, amelyek azért következnek be, mert daganatos (egyébként megmenthető) betegeket passzolgatnak a kórházak, vagy küldenek el Isten hírével, miközben életmentő műtétek maradnak el úgy, hogy közben a járóbeteg-ellátás teljesen szétesett? Ki fogja vállalni a felelősséget azért, ha netán többen fognak meghalni a járvány fékezését célzó kásleri ukázok nyomán, mint magában a fertőzésben? A Magyar Orvosi Kamara időben szólt, javaslatokat is tett, de Kásler ezt leszarva rendelkezett. Gondolom az OORI dolgozóinak nyílt levelét is leszarja. Már csak az a kérdés, hogy ezek után kinek lesz vér a pucájában belenézni az emberek szemébe és azt mondani, hogy legjobb szakmai és erkölcsi tudásunk szerint megharcoltunk minden emberi életért?

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY ELLENI VÉDEKEZÉST NEHEZÍTI MEG, HOGY PÉNZT VONNAK EL AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL

24.HU
Szerzők: KERNER ZSOLT, KÁLMÁN ATTILA
2020.04.14. 

Nagyságrendekkel több pénzt von el a kormány a helyhatóságoktól, mint amennyit a járvány elleni védekezésre tudtak költeni eddig. Csődbe ugyan nem mennek, de mivel a költségvetés szintjén az összeg nem jelentős, az önkormányzatok nemigen értik, mire jó ez.

Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés hetei alatt többször is kellemetlen perceket okozott az önkormányzatoknak. El akarta venni a polgármesterek veszélyhelyzetben megnövelt döntései jogait, amitől végül a jelek szerint csak a Fidesz helyi erős embereinek tiltakozása miatt állt el. Ezt tehát még megúszták a településvezetők, a kormányoldal viszont hamar két olyan rendelkezést is bemutatott, ami forrásokat von el a helyi önkormányzatoktól.

Egyrészt magához vonja az önkormányzatoktól a gépjárműadóból befolyó, illetve részben már befolyt bevételeket. Másrészt a parkolási díjak eltörlésével is megrövidíti az önkormányzati büdzséket, ráadásul ez esetben azt sem tudni, hogy mennyivel, hiszen az intézkedés bizonytalan időre szól. A gépjárműadó elvonásával a központi költségvetés 34 milliárd forinttal gyarapszik, ami a járványügyi alap alig 5 százaléka, ha pedig a gazdaságvédelmi alap 1345 milliárdját is ide számoljuk, akkor az állami költések kevesebb mint 2 százaléka. Az önkormányzatoknak viszont annál fájóbb.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kormány a gépjárműadó nagyobbik részét már korábban elvette: 2013-ban alakították át a rendszert úgy, hogy a beszedett pénz 60 százaléka az állami költségvetésbe kerül, és csak 40 százalék marad az önkormányzatoknál.

Megkérdeztünk néhány budapesti kerületi önkormányzatot arról, hogyan alakítják át a kormány lépései a járvány elleni védekezésüket és általában a költségvetésüket, valamint hogy mekkora összegtől esnek el.

A gépjárműadó elvonása jelentős tétel ugyan, de a teljes költségvetéshez viszonyítva nem a legnagyobb.

- Zugló költségvetése 34,5 milliárd forint, amiből 440 millió forint esik ki a gépjárműadó elvételével.

- Újpesté 29,5 milliárd, amiből 240 millió hiányozhat.

- Erzsébetvárosé 30,2 milliárd, és 110 millió a mínusz.

- A II. kerületé 23,5 milliárd forint, és 330 milliót von el a kormány...

ITT OLVASHATÓ

EGY GYILKOSSÁG ELKÉPZELT NAPLÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.14.

Ez hogy fordulhatott elő? Hogy eshet meg egy civilizáltnak hitt országban, hogy egyszer csak megszületik egy levél, miniszteri levél, amelyben arra szólítja fel a kórházak vezetőit, hogy az éppen ott ápolt betegek minimum hatvan százalékát ki kell zsuppolni. A levelet egy orvos, egy volt kórházigazgató írta, aki most miniszternek mondja magát. Miniszternek, aki aláveti magát a hatalom akaratának, akinek már rég eltűnt az agyából a hippokratészi eskü, az orvosetika meghatározó dokumentuma.

Ennek a miniszternek már nincs semmi ilyesmi a fejében, csak egyfajta megfelelni vágyás – ahogy Kökény Mihály írta egy bejegyzésében –. a fölfelé szóló lojalitás. Sok ostoba dolgot követett el az Onkológiai Intézet egykor megbecsült volt igazgatója, amióta kormánytag lett. Kinevettük, gúnyoltuk, mondatait nevetség tárgyává tettük, de sose gondoltuk volna, hogy eljut idáig. Eljut eddig a levélig.

Nem magától írta, ebben biztos vagyok. Ő csak aláírta. Elfogadta, hogy ezt kell tennie. Feltehetően nem tiltakozott, nem hozott ellenérvet; olyan főnöke van, aki ezt nem tűri. De az is lehet, hogy oly távolra került már tőle a betegek világa, hogy fel sem fogta, mit tesz. Odakanyarította könnyedén a nevét, az aláírását. Szégyentelenül. Hogy így kellett lennie, azt abból is tudhatjuk, ahogy kirúgta kollégáit a kórházak éléről. Azt üzente – mondani nem merte, saját szavaival, arcával nem állt a kamerák elé –, hogy súlyosan mulasztottak. Hogy nem hajtották végre a parancsot. Hogy nem dobták ki az utcára, söpörték haza a még gyógyításra váró betegeket. Hogy volt olyan bátor orvos – igazgató –, aki megpróbált ellenállni ennek az agyrémnek. Aki nem volt hajlandó utasítani az orvosokat, nővéreket, hogy vitessék el ápoltjaikat, ürítsék ki, még a krónikus osztályokat is. Itt és most – értsd: Magyarországon – nem lehet még meghalni sem a kórházban. Nem kaphatják meg az esélyt, hogy az utolsó napjaik békében teljenek. Menjenek haza meghalni...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A VÍRUS REMEK FEDŐSZTORI, HOGY ORBÁN EGY SPECIÁLIS PUCCSOT HAJTSON VÉGRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.14.

Európa hataloméhes embereinek egyfajta ajándék a dühöngő járvány.

A The Toronto Star vezércikke kiemeli, hogy a Covid-19 veszélyeztetheti a jogokat, valamint a jólétet is, mert akadnak erős emberek, akik olyasmit próbálnak keresztülvinni a járványra hivatkozva, aminek semmi köze sincs az emberek életének megóvásához. A mintapéldányuk Orbán Viktor. Ezek a politikusok egyébként is ahhoz szoktak hozzá, hogy fenyegetéssel és erővel őrizzék meg, illetve növeljék hatalmukat. A fertőzés pedig kényelmes mentség számukra, hogy szétverjék az elégedetlenséget, elhallgattassák az ellenzéket, drákói törvényeket vezessenek be, felfüggesszék tevékenységük alkotmányos korlátait. Ily módon azután egyre kevésbé demokratikus irányban haladjanak. A magyar kormányfő elérte, hogy meghatározatlan időre teljhatalmat kapjon, minden parlamenti felügyelet nélkül. Bírálók már jóval a mostani bajok előtt figyelmeztettek, hogy Orbán rossz útra viszi országát. De immár ott tart, hogy tényleges diktatúrát hozzon létre. És messze nincs egyedül. A hatalomnak ez a fajta megragadása már annyira elterjedt, hogy gúnyneve is lett: koronavírus-puccsnak hívják.

Egypártrendszert építgetnek

Orbán és a lenygel Kaczynski a diktatúra szószólói, akik saját országukban felszámolják a demokráciát. Ez a véleménye a Neue Zürcher Zeitungban publikáló Trieri Egyetem egyik professzorának, aki úgy látja, hogy a magyar és a lengyel kormány világért nem hagyna kihasználatlanul egyetlen válságot sem. Teljhatalmi törekvéseiket jobboldali értelmiségiek támogatják, odahaza és külföldön egyaránt. Markus Linden rámutat, hogy a magyar miniszterelnök megfosztotta jogkörétől az Országgyűlést. A lengyeleknél az elnökválasztás okoz izgalmakat. Úgy hogy Európa megint csak aggódik a jogállam állapota miatt. Budapest és Varsó azzal érvel, hogy náluk aztán a világon semmi hiba nincs a demokrácia körül, az a lehető legteljesebb mértékben érvényesül. Inkább a nyugati liberalizmussal van gond, no, meg a bevándorlással, a félrecsúszott jogrendszerrel, a médiával. Orbán egyszerűen pozitív értelmezést adott az illiberális demokráciának. De a szó elfedi a valódi jelentést, hiszen ez a két rendszer nem egyszerűen illiberális politikát folytat, hanem a jogállam, és annak elvei ellen fordul. A pluralistaellenes diktatúra bajnokai. Ideológiailag olyanok támasztják alá ezt az irányzatot, mint a lengyel Ryszard Legutko, a szellemtudományok doktora, az európai konzervatívok egyik frakcióvezetője Strasbourgban. Tézise meglehetősen egyszerű: a liberalizmus és a kommunizmus feltűnő párhuzamokat mutat, mert mindkettő utópia, amely brutálisan és erőszakosan lépett fel. A jogot és a bíróságokat úgy tekinti, hogy azok a nyílt társadalom állítólag zsarnoki eszmerendszerének segéderői. Az összeesküvés elmélet teoretikusához méltón azt vallja, hogy egy kicsinyke elit agymosást hajt végre a lakosságon és magához ragadta a vezetés a demokratikus intézményekben, főleg az EU-ban, mert szét akarja zúzni a hagyományos családmodellt. Ezért harcot hirdet, de annak nála nem része a hatalmi ágak megosztása, valamint a demokrácia megvédése. Ezt a programot azután a magyar és a lengyel vezetés hajtja végre, amikor egypártrendszert vezet be és felszámolja a jogállami intézményeket. Hivatalosan a szuverenitásért küzdenek Európa polipjával szemben. Az új jobboldallal összefogva olyan helyzetet kreálnak, amelyben minden megengedett. Hogy végrehajtsák tervüket, ahhoz készséges segítőket találtak, akik intellektuális mázt kölcsönöznek ennek a politikának.

Ausztriában is karanténban a sajtószabadság

Az Ausztriában dolgozó külföldi újságírók szövetségesének elnöke érthetetlennek és károsnak nevezi a Der Standardban, hogy az osztrák kormányban nem volt elég kurázsi, ezért nem tiltakozott, noha Magyarországon a felhatalmazási törvény alapján éppen felszámolják a sajtószabadságot. Hans-Peter Siebenhaar, egyik egyébként a német üzleti körök lapjának, a Handelsblattnak a bécsi tudósítója, rámutat, hogy a koronaválság a demokrácia próbaköve lett, amire Magyarország az ékes példa. Az osztrák vezetés mégis visszariadt attól, hogy szembesítse Orbán Viktort az igazsággal. 16 másik európai államnak viszont már több vér volt a pucájában: nagyon is egyértelműen kifejtették véleményüket a magyar viszonyokról, anélkül azonban, hogy néven nevezték volna az országot. De mindenképpen a média függetlenségét védték ily módon az orbáni illiberális demokráciával szemben. A kommentár megállapítja, hogy a sajtószabadságot Ausztriában is karanténba zárták, hiszen több külföldi újságírót kirekesztenek bizonyos sajtóértekezletekről, miután azok korábban kínos kérdéseket tettek fel a járvány kirobbanásáról. Így arról, hogy Tirolban miért voltak annyira mohók és gondatlanok a hatóságok, és miért nem zárták be a szórakozóhelyeket, amikor már tudván tudták, hogy nagy a baj. Majd amikor a nemkívánatos külföldi tudósítók helyett osztrák kollégák akartak ugyanerre rákérdezni, őket azzal hallgattatták el, hogy mindenkinek csak egyetlen kérdése lehet. Azaz válságban van a sajtószabadság, a médiát igyekeznek távol tartani a politikától, nehogy a hatalom körmére tudjon nézni. Vonatkozik ez a Kurz-kabinet sajtótájékoztatóira is, ott külföldi tudósítók nem lehetnek jelen. Ez viszont azt bizonyítja, hogy az osztrák vezetők bizonytalanok, miközben évtizedek óta a legsúlyosabb válság dúl. És egyre gyanakvóbbak a független médiával szemben. A hatalom a saját öndicséretét zengi, ahelyett, hogy bocsánatot kérne a hibáiért. A média viszont közben gazdaságilag nehéz helyzetbe került. Nagy az érdeklődés ugyan a tudósítások iránt, de elmaradnak a reklámbevételek. Ezért annyira sebezhető a sajtószabadság a vírusválság kellős közepén.

200 ezer ember életét veszélyezteti a hatalomért

Nem csak Magyarországon, hanem a lengyeleknél is aggasztó a demokrácia helyzete, az ország politikai káoszt él meg, a súlyos járvánnyal párhuzamosan – írja Paul Lendvai a Der Standardban. Emlékeztet arra, hogy a magyar szükségállapot törvény nagy vitát váltott ki mind az EU-ban, mind a sajtóban, mármint hogy tekintélyelvű politikusok igyekeznek megragadni a ragály nyújtotta lehetőségeket. Ám a vita elvonja a figyelmet mindarról, ami Lengyelországban folyik. Kaczynski Orbán legfőbb ideológiai szövetségese az unió átalakításáért zajló kampányban, az illiberális, nacionalista és vallási választóvonalak mentén. Ám míg a magyar vezető megalkuvó cinikus, addig a PiS erős embere nemzeti küldetéstudattal megáldott megszállott, akinek a szemében a pragmatizmus a gyengeség jele. Már öt éve próbálja megzabolázni a független igazságszolgáltatást. De az Európai Bíróság éppen a héten koppintott az orrára, amikor kimondta, hogy haladéktalanul le kell állítani a bírák számára létrehozott fegyelmi kamara munkáját. Közben azonban a hatalom mindenáron meg akarja tartani az elnökválasztást, nem egészen egy hónap múlva. Függetlenül az egészségügyi kockázatoktól, amelyek a levélszavazás lebonyolításában közreműködő 200 ezer ember életét veszélyeztetik. De lehet, hogy ez politikailag is kockázatos kísérletnek bizonyul az ötletgazda Kaczynski számára...

ITT OLVASHATÓ

FERDE A KÉPE VAGY NEM FERDE?

REZEDA VILÁGA BLOG

Szerző: Rezeda

2020.04.14.

Tegnap reggel, amikor a nyúl még meg sem igazán érkezett, csak úgy félúton volt a kék ibolya és a zöld erdő közt, és Krisztus urunk sem támadott föl teljesen, csak nyújtózkodott csupán meg a szemeit dörzsölte, tehát ide s tova elég korán kijöttek az adatok, hogy mennyien kapták el a kórságot kies hazánkban, és mennyien haltak bele sajnálatosan. Ezt pedig a sajtópari termékek közzé tették, az ilyet hírnek nevezik ugyanis. No most, az egyik orgánumnál hozzászólt egy nyájas olvasó, mondván, menjen az orgánum és annak újságírója az annyapicsájába, hogy még húsvétkor is csak a rémisztgetéssel van elfoglalva, kelti a pánikot, ennek semmi se szent.

Karácsony, illetve advent óta az ilyet bízvást nevezhetjük szent szánkó mentalitásnak, amely arról ismerszik meg, hogy fölháborodik, ha a valóság belepofátlankodik a pátoszába. Most is voltak olyan orcátlan alakok, akik nem átallottak épp a szent ünnepen megmurdelni, azok se néznek se Istent, se embert, meghalnak, amikor kedvük szottyan. A liberális sajtó meg velük riogat, összejátszanak ezek, Soros irányítja az egészet meg a Gyurcsányi. Ehhez képest milyen derűs mindig miniszterügynök elvtárs a szkafanderjében. Most is, midőn meghőmérőzték, s látták, készül épp kihűlni, pálinkát óhajtott pajkosan, ezzel is jelezve, mennyire a nép egyszerű gyermeke ő. (És tényleg, csak másként.)

Tán még kacsintott is olyan róka módra, ahogyan Kádár apánk szokott. Neki krumplileveses volt a képe, Orbáné velőspacalos, az idő körbefordult. Az a bohózat egyébként, amit Orbán itt, ezekben a napokban előad, minden pénzt megér. A faszi elemelkedett az anyaföldtől, vibrálva levitál a bávatag népeknek, hőmérőzteti magát meg jópofizik. Ha nem lenne elrémisztő, hogy egy katasztrófa felé tántorgó országban teszi ezt, még mókás is lehetne, így azonban csak lehangoló. Van ebben az egészben valami végtelenül mucsai, ahogyan olykor ingujjban, máskor meg talpig fehérben nyüzsög, mindenhol ott igyekszik lenni, kampányol a hullákon csűrdöngölve...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: HADHÁZI LÁSZLÓ ÖNÁLLÓ ESTJE (2/1)

DUMASZÍNHÁZ
Szerző: HADHÁZI LÁSZLÓ
2018.12.25.

  Méd in Hungeráj...

  ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: HADHÁZI LÁSZLÓ ÖNÁLLÓ ESTJE (2/2)

DUMASZÍNHÁZ
Szerző: HADHÁZI LÁSZLÓ
2018.12.25.

  Hadházi László önálló estje.

  ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁNTÓL A FACEBOOKON ÁT A REMÉNYIG – TÍZ KÉRDÉS, AMIRE VÁLASZT ADOTT A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2020.04.13.

Képes-e Orbán Viktor nem Fidesz-országot kormányozni? Fenyegető ellenfele-e a Facebook a sajtószabadságnak és a demokráciának? Volt-e nagyobb szabadságélményünk a karanténnál? Van-e realitása az Európai Egyesült Államok létrejöttének? Halott-e a baloldal? Szeretem-e munkám? Kiderül végre, hogy a tőke a legperverzebb közéleti szereplő? Létezik-e fontosabb közösségi történet a futballnál? Léteznek-e politikamentes szakmai döntések a politikában? Tényleg örökre megváltozik az életünk? A kérdések, amelyekre lett válaszom.

1. Képes-e Orbán Viktor nem Fidesz-országot kormányozni?

Nem.

Orbán Viktornak a hatalom megtartásához szükséges politikai képességeit lehetetlen alábecsülni. Háromszor szerzett kétharmados többséget olyan választáson, amelyen elindult az ellenzék, azaz elégségesen szabadnak ítélte a megméretést ahhoz, hogy részvételével legitimálja. A Fidesz ebben az időszakban egy brutális hatalmi gépezetet épített fel, amely irdatlan erőforrásfölényével, propagandagépezetével üzemszerűen szállította a politikai sikert.

A választási rendszer átalakítása után ehhez elégséges volt, hogy a kisebbségek versenyében magabiztosan vezessen. Hogy ez a rendíthetetlenül fennálló állapot megmaradjon, annak – nyilván az ellenzék töredezettségén és tartalmi kiürülésén kívül – kulcseleme volt az olyan politikai konfliktusok létrehozása és szinte kizárólagossá tétele, amelyekben a kormánypárt óriási többséget képes maga mögé állítani, miközben az ellenzéket az elenyésző kisebbség szószólójának a szerepébe szorítja.

A módszertan tényleg nem bonyolult: választanak egy társadalmi problémát, közéleti ügyet, amelyet nagyon gyorsan politikai konfliktussá emelnek, és elfoglalják azt az álláspontot, amelyet a választópolgárok többsége. A kreált konfliktust beemelik a nyilvánosságba, és iszonyatos kormányzati pénzek elköltésével szinte kitakarnak vele mindent. Ennek forgatókönyvét leghosszabb ideig és legsikeresebben a menekültügyben láttuk. Erre a logikára épült volna a járvány által félbeszakított börtönbizniszes sztori is. Ezeknek a helyzeteknek az a kulcsa, hogy az ellenzék nem tudja vagy akarja elkerülni a szerepvállalást, és vélt morális felelőssége és emberi jogi elkötelezettsége miatt automatikusan válik a kisebbség szószólójává. Így köt ki a fideszes stratégiában és beszédben a magyar emberekkel szemben, a migránsok vagy éppen a bűnözők oldalán.

E politikai stratégia alkalmazása önmagában nem feszít szét morális korlátokat, a Fidesz azonban nem elégszik meg a használatával, hanem harci lázában a gyűlöletkeltésig tolja a módszert.

A veszélyhelyzet viszont megteremtette a lehetőségét annak, hogy kiderüljön, a Fidesznek van-e akarata ahhoz, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli politikát folytasson, azaz kilépjen a megszokott politikai logikájából.

Voltak érvek e döntés mellett és ellen egyaránt.

Orbán Viktor maga hasonlította folyton háborúhoz a kialakult helyzetet, azaz érdemi lehetőségnek tűnt, hogy a járványt olyan kivételes eseménynek tekinti, amikor a nemzeti egység megteremtése érdekében meg kell osztani a felelősséget és a válságkezelést az ellenzékkel.

Ha erről az erkölcsi emeletről a reálpolitika földszintjére csattogunk le, ugyanez a lehetőség nyitott marad. Lehetséges forgatókönyv volt, hogy Orbán túl súlyosnak ítéli az egészségügyi kihívást, beláthatatlannak a gazdasági következményeket, ezért elfogad bizonyos kompromisszumokat, bevonja az ellenzéket a munkába, szétteríti a felelősséget.

Ám ezt az elképzelést hamar beárazta, hogy Gulyás Gergely már arról beszélt, az ellenzék egy része a vírusnak szurkol. A felhatalmazási törvény szavazásánál már egyértelműen arra játszottak Orbánék, hogy a narratívájukhoz előállítsanak egy járvánnyal összefüggő szavazást, amelyen az ellenzék nemet mond. Ezután indulhatott a sztori arról, hogy az ellenzék felelőtlen, és persze – a magyar emberekkel szemben – a koronavírus oldalán áll. Hogy aztán a legszomorúbb eseményekkel is tovább írják sztorijukat, mint teszik azt azzal, hogy a Pesti úti idősotthonban történteket teljes mértékben Karácsony Gergely felelősségeként mesélik el, ezzel bizonyítva újra alkalmatlanságát, a tények összessége mellett olyan logikai bukfencekkel sem törődve, minthogy ennek alapján az állami fenntartású kórházakban, intézményekben történt tragikus esetekért meg egy az egyben Orbán Viktorhoz társulna a felelősség egésze.

Az nem kérdés, hogy a járvány intenzív időszakában a kormány népszerűségi és bizalmi csúcsokat érhet el, így van ez minden országban, természetes, hogy a cselekvő számíthat az emberek többségének támogatására. Jellemző, hogy még a történelmi összeomlást produkáló Olaszországban is hatékonynak ítélik az intézkedéseket, a válaszadók 46 százaléka egyenesen úgy találta, Itália jobban jár el, mint a többi európai ország.

A politikai támogatottság mértéke nem is most, hanem az egészségügyi kockázatok csökkenése, a gazdasági nehézségek növekedése idején lesz érdekes.

Ezt pontosan annyira tudja Orbán, mint azt: a válság lehetőség. És ebből a szempontból politikai racionalitása szinte biztosan jól működött. Noha elsőre a felelősségterítés észszerűbb megoldásnak tűnt, most már úgy látom, igazabb az a nézet, hogy hiába vonta volna be a kormány a válságkezelésbe az ellenzéket, az esetleges kudarc politikai árát úgyis neki kellett volna megfizetnie, miközben a sikeren osztozkodnia kellett volna.

Ebben a döntési helyzetben Orbán a karakterének megfelelő, politikailag racionális döntést hozta: bízott magában, és mindent feltett egy lapra...

ITT OLVASHATÓ

MOST LEPLEZŐDÖTT LE IGAZÁN, MILYEN ÁLSÁGOS A MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM

G7.HU
Szerző: FELCSUTI PÉTER
2020.04.13. 

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző közgazdász, az Orbán-kormány válságkezelési csomagját kritizáló nyilatkozat 15 aláírójának egyike.)

Orbán Viktor először 2014 augusztusi, emlékezetes bálványosi beszédében beszélt arról, amit ő munkaalapú társadalomnak nevez: „…a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el, mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely …. karakterét tekintve nem liberális természetű”. Addigra mindenesetre már megtörtént a liberális demokrácia meghatározó elemeinek a lebontása Magyarországon.

Érdemes szemügyre venni a munkaalapú társadalmat (MAT) működés közben, amikor lesújtott egy példa nélküli módon súlyos válság. Most a szokásosnál is méltánytalanabb és hamisabb a jól ismert “nem fizetünk segélyt” jelszó. Már nem csak a társadalom periférián élőkről van szó. Ami a munkájukat elvesztőkkel történik – ők korábban a munkaalapú társadalom érdemesei voltak – tipikus vis maior helyzet. Ennek ellenére a MAT elengedi a kezüket, jóllehet a társadalmi kockázatközösség pontosan ezekről a helyzetekről szól, hiszen a kár nem az érintettek hibájából következett be.

Éppen ennyire álságos másik jelszó, amit a miniszterelnök megfogalmazott, miszerint “annyi munkahelyet teremtünk, amennyi megszűnik”. A munkahelyek ma szűnnek meg, az újak legjobb esetben hónapokkal vagy akár évekkel később jönnek létre. A munkahelyüket elvesztők nem várhatnak, a jövedelmüket most kell pótolni...

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: VÁLSÁGOS IDŐK OROSZORSZÁGBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2020.04.13.

A baj nem jár egyedül. Most is, ahogy 2008-ban, Oroszországnak egyszerre több problémával kell megküzdenie. Akkor az ötnapos grúziai háború és az Oroszországot is elérő globális válság teremtett súlyos helyzetet. A kaukázusi háború épp akkor szigetelte el Moszkvát, amikor a válság Oroszországra is lesújtott. Nem is akárhogyan. A G20-as csoport országai közül épp Oroszország szenvedte azt meg leginkább. Most is hasonló a helyzet. Az orosz kormányzatnak egyszerre kellene valahogy lezárnia a január közepén elkezdett – Putyin helyzetét rendezni hivatott – alkotmánymódosítási folyamatot, enyhíteni az olajár drámai zuhanásának következményein, és felkészülni, majd megküzdeni a koronavírus-járvánnyal.

Tranzit helyett marad Putyin

Amikor Putyin január 15-én elmondta elnöki üzenetét, benne az alkotmánymódosításra tett javaslataival, aligha láthatta előre, hogy nem a legjobb pillanatban vállalkozott erre. Ő maga és környezete valószínűleg úgy gondolhatta, jobb minél előbb túl lenni ezen. Az első pillanattól sejteni lehetett, hogy az alkotmány átírása azért vált sürgető feladattá, mert Putyin 2017 ősze óta tartó népszerűségvesztése egyre nehezebb feladattá tette „2024 problémájának” megoldását. Az elnök mandátuma ugyanis ekkor jár le, miközben az akkor még hatályban lévő alkotmány szabályai szerint a két egymást követő ciklus után távoznia kell posztjáról. Máig nem teljesen világos, hogy az alkotmánymódosítás eredeti célja mi is volt: a „tranzit” előkészítése, vagy Putyin hatalmon tartása. Több jel is utal arra, hogy eredetileg nem Putyin hatalmi helyzetének prolongálása lehetett a cél, hanem távozásának előkészítése. Az elnöki üzenetben elhangzott javaslatok között ugyanis több olyan is szerepelt, amiből arra lehetett következtetni, hogy Putyin távozásának előkészítése folyik. Erre vallottak azok a javaslatok, amelyek az államhatalmat gyakorló intézmények – az elnök, a Szövetségi Gyűlés, a kormány és a bíróságok – jogosítványait próbálták némiképp átrendezni. És erre utalnak azok a belső – utólag kiszivárgó – instrukciók is, amelyeket a helyi hatalom vezetőihez a folyamat elején eljuttattak. 

Lehet, hogy kezdetben valóban ez volt a helyzet, vagyis egy olyan hatalmi konfiguráció kialakítása, amely kellő biztosítéka lehetett volna annak, hogy Putyin, távozása után is „érinthetetlen” marad. Ám a végeredmény egészen más lett. Azok gyanúját igazolta, akik kezdet kezdetétől azt feltételezték, hogy a valódi cél Putyin hatalmon tartása, minden más csak ködfüggöny, afféle elterelő manőver. Sőt, még olyan elemzők is akadtak, akik az alkotmánymódosítás bejelentésétől kezdve nem csak azt feltételezték, hogy mindaz, ami történik, Putyin hatalmának megőrzése érdekében történik, de azt is pontosan leírták, hogy miképpen oldják ezt majd meg. A lehetséges forgatókönyvek között ott szerepelt – többnyire a legvalószínűbb változatként – Putyin korábbi elnökségeinek „lenullázása” arra hivatkozva, hogy az új szerkesztésű alkotmány nem lehet visszamenőleges hatályú, következésképpen semmi nem korlátozhatja az elnököt abban, hogy 2024-ben újra államfő lehessen. Putyin persze – a rá jellemző „szerénységgel” – ezt nem maga kezdeményezte, hanem másra bízta. Mégpedig Valentyina Tyereskovára, a szovjet űrhajósnőre, a hatalompárt, az Egységes Oroszország parlamenti képviselőjére, aki lelkesen teljesítette is azt. Talán túlságosan is lelkesen, amikor javaslatát azzal indokolta, hogy nem kell ez a sok laca-faca, a megannyi jogi csűrcsavar, „az erőltetett konstrukciókkal való fontoskodás”, helyette „becsületesen, nyíltan és nyilvánosan (…) el kell törölni az elnöki ciklusok számának alkotmánybeli korlátozását”. És egyébként is „ha a helyzet ezt követeli tőlünk, és az emberek is ezt akarják”, akkor lehetővé kell tenni, hogy az elnöki posztot épp betöltők is azt újra betölthessék...

ITT OLVASHATÓ

SZÜRREÁLIS VOLT, AHOGY KÖZÖLTÉK: KEDDEN HOZZA HAZA A MENTŐ APÁMAT"

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.04.13.

Olvasónkat, T.-t nagypéntek délután hívták a Jahn Ferenc kórházból, hogy kedden viszi haza a mentő a magatehetetlen édesapját. Azt mondja, szürreális volt a beszélgetés, esélye sem volt ellenkezni. Elképzelése sincs, hogy demens édesanyja mellett hogyan ápolja majd otthon édesapját is, az ünnepek alatt bármilyen előkészület megoldhatatlan volt.

"Nagypéntek délután fél hatkor hívtak a kórházból, hogy küldik haza apukámat"

– mondta névtelenséget kérő olvasónk, T., aki szerint szürreális volt a 2,5-3 perces telefonbeszélgetés.

"Semmilyen reakcióra nem volt lehetőségem, ültem, hallgattam, azt hittem, elájulok. Megoldhatatlan feladat elé állítottak."

Az ő édesapját is a Jahn Ferenc kórházból, a II. Krónikus Belgyógyászati Osztályról küldték haza, csakúgy, mint a 24.hu olvasójának édesanyját.

A kórházakban Kásler Miklós miniszter utasítására szabadítják fel az ágyak 60 százalékát a járvány miatt.

T. elmondása szerint 83 éves édesapja rettentes állapotban van, egy stroke miatt fél oldalára lebénult, magatehetetlen. Elképzelése sincs, hogyan fogják otthon ellátni:

"Édesapám kicsit nagyobbacska, két szakképzett ápoló kell ahhoz is, hogy átpelenkázzák. Apám cukros, szív- és veseelégtelenségben szenved, nemrég műtötték vastagbélrákkal. Szinte nincs ép szerve, emiatt is folyamatos megfigyelésre szorul. A cukra nemrég annyira leesett, hogy a kórházban is éppen csak meg tudták menteni. Demens édesanyámat is itthon ápoljuk a testvéremmel, erőnkön felül. Már az nagy feladat, hogy őt minél kevesebbet hagyjuk egyedül munka mellett."

Beszélt az édesapjával, aki elmondta, hogy az orvosa valakivel körbejárta az osztályt, és elhangzott, hogy akit tudnak, hazaküldenek. A férfi ekkor szólt, hogy náluk nem olyanok a feltételek, és szerinte nincs is olyan állapotban, amit ott helyben nem vitattak. Ezután kapta a telefonhívást T.

Elmondása szerint nem kérdezte meg a telefonáló, hogy tudják-e fogadni az édesapjukat kedden, amikor hazaviszi a mentő, hanem gyorsan letette a telefont arra hivatkozva, hogy 76 családot kell értesítenie...

ITT OLVASHATÓ

VIRTUÁLIS LOCSOLÁS 2020

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.04.13.

Zöld erdőben jártam
Orbán Viktort láttam
Ott szaladgált fehérben
Pénzeddel a zsebében
Fején csinos maszkja
Szent Jobbjával varrta!

Gyere szép lány,
Hogyha látlak
Elvesztem az eszemet,
Meglocsollak két méterről
Töröld meg a szemedet!
Szabad-e locsolni?

ITT OLVASHATÓ

KORMÁNYZATI JÁRVÁNYKOMMUNIKÁCIÓ: JÁTÉK A SZAVAKKAL, JÁTÉK A SZÁMOKKAL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04. 13.

Még nem tudhatjuk, milyen politikai hatása lesz a mostani rendkívüli helyzetnek, de az egyértelmű, hogy a szavak mellett számokkal igyekszik majd alátámasztani az Orbán-kormány saját intézkedései helyességét. Bármilyen szomorú, a koronavírus-járvány idején is az a legfontosabb a politikusok számára, hogy tőkét kovácsoljanak a kiélezett helyzetekből, ezért minden eszközt bedobnak annak érdekében, hogy meggyőzzék a közvéleményt saját igazukról. A számok azonban most nem arról árulkodnak, hogy a kormány nemzetközi összehasonlításban jól reagált a kihívásokra.


Legutóbbi számában interjút közölt a HVG Dézsi Csaba András győri orvos-polgármesterrel. Az újságíró rákérdezett a koronavírussal megfertőződött politikusnál, hogy szerinte elegendő tesztet végeznek-e a hatóságok. Dézsi, mint orvos (és nem politikus) azt válaszolta, szerinte rendben van az, hogy nem végeznek minden fertőzöttel érintkezésbe lépett személyen tesztet, elég, ha karanténra kötelezik őket.

Bár a győri polgármestert nem sorolják a központi utasítások feltétlen végrehajtói közé, de az interjú többi kérdésére adott válaszaiban is felmondta a központi direktívákat. A pártfegyelmet most épp a rendkívüli helyzetre való hivatkozással tartják be olyan fideszes politikusok is, akik számára engedélyezett, hogy néha kilépjenek a kormányzati fősodorból. Pedig épp a legfontosabb ügyekben kellene most némi szakmai ellensúlyt képezni a kommunikációs zsonglőrködésekkel szemben.

A tesztelések számának mesterségesen alacsonyan tartása is egy ilyen kardinális kérdés, mégis kevesen veszik a bátorságot, hogy megkérdőjelezzék a kormány gyakorlatát. És itt nem csupán arról van szó, hogy nem végezték el a győri polgármester közvetlen környezetébe tartozó 25 ember mindegyikén a tesztet, hanem arról, hogy nem csupán a fertőzötteket, az egyértelmű tünetekkel jelentkezőket, illetve a velük közvetlen kontaktusba kerülőket kéne vizsgálni...

ITT OLVASHATÓ

IN MEMORIAM SZÜDI JÁNOS

A SZAVAZATOK EREJÉVEL...
Szerző: DR. TÓTH ZOLTÁN
2020.04.13.

Szüdi János egy született kösztisztviselő volt, egy valódi közigazgató. Újpesten született. 1973-ban végzett jogászként az ELTE-én. Pályafutását a tűzoltóságnál kezdte jogászként, de hamarosan átkerült a PM szervezési és ügyvitelkorszerűsítési intézetébe. 1977-től a közigazgatáson belül egy új pályára állt, Cegléden a tanácsnál lett osztályvezető. Személyesen ekkor találkoztunk, mert részt vettünk a közigazgatás korszerűsítési pályázaton, amelyet a korabeli Minisztertanács Tanácsi Hivatala (MTTH) elnök-helyettese Fonyó Gyula szervezett, azoknak a fiataloknak, akik új munkamódszereket akartak bevezetni a közigazgatásban. Jánossal egy konzultáción találkoztunk, és mind a ketten örömmel fedeztük fel, hogy az 1971. évi I. törvény (un. harmadik tanácstörvény) már tartalmazta a tanácsok jellegének a meghatározásánál az „önkormányzati” jelleget. Még összehasonlító elemzést is végeztünk az un. első tanácstörvénnyel, amelyben önkormányzati jelleg helyett még a legszélesebb tömegszervezeti feladatok megvalósítása szerepelt. (Ez a barokkos kifejezés a sztálini hajtószíj-elméletet fejezte ki.) Pályafutásunk közel párhuzamos volt: János Cegléden dolgozott, én az V. ker. tanács hivatalában, majd szinte egyidőben kerültünk miniszteriális szintre: ő az oktatási minisztériumba, én a választási ügyekben az MTTH-ba. Pályafutásunk újabb találkozási pontja az 1990 nyarán megfogalmazásra kerülő új önkormányzati törvény előkészítése volt, amikor – saját részterületünkön - a helyi szakfeladatokat kellett kidolgozni és beleilleszteni az új politikai és közjogi rendszerbe. A rendszerváltás utáni első szakmai és politikai csalódások ekkor értek mindkettőnket, de János optimizmusa erősebb volt az enyémnél.

Szüdi János a közoktatási törvény előkészítésében és a végrehajtás megszervezésében átfogó tapasztalatokat gyűjtött két évtizeden át. A szellemi tudást és közigazgatási módszertant azonban nem rejtette véka alá. Mintegy 30 könyvben, cikkben osztotta meg tudását a szakemberekkel és a közvéleménnyel. Törvényszerkesztési (kodifikációs) tehetsége párját ritkította, minden oktatással kapcsolatos jogszabálymódosításnál kikérték a véleményét...

ITT OLVASHATÓ

TELE A VILÁG FURCSA HÚSVÉTI SZOKÁSOKKAL

24.HU
Szerző: VINCZE MIKLÓS
2020.04.13.

A tojásfestés és locsolkodás nekünk, magyaroknak a húsvéti hagyomány része, számos országban azonban sokkal furcsábban képzelik el a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen a hívek nagypénteken Jézus keresztre feszítésére, vasárnap pedig minden ember bűnét megváltó feltámadására emlékeznek. Az ünnephez Magyarországon is számos népszokás kötődik, melyek az elmúlt évtizedekben megfakultak ugyan, a tojásfestés és a locsolkodás azonban számos helyen még tartja magát.

Mindez azonban ártatlan semmiség ahhoz képest, ami a világ más országaiban húsvét címén történik. Ma ezek közül mutatjuk be a legmeglepőbb szokásokat:...

ITT OLVASHATÓ

HÚSVÉT 2020

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: CHRISTOPHER ADAM
2020.04.12.

Nem ilyen Húsvétra számítottunk. De néhány hónapja az új évtizedről sem gondoltuk azt, hogy majd így alakul. Idén legtöbben család nélkül, egyedül, vagy csak nagyon szűk körben töltik a Húsvétot. A közös ebédet, vacsorát és vendéglátást felváltotta a laptopon vagy telefonon keresztül történő kapcsolattartás. Szombaton láttam, hogy szomszédom édesanyja megjelent lánya háza előtt és kint, az udvaron találkoztak — biztonságos távolságban egymástól. A másik szomszéd kabátban ült egy székben a ház előtt egy teával a kezében, míg barátja két méter távolágban a másikban, saját forró italával, amit otthonrol hozott magával. Igy fest a vendéglátás 2020-ban.

A koronavírus, a járvány által okozott példanélküli korlátozások és tilalmak, illetve a karantén egy különösen csendes Húsvétot eredményezett idén. A naponta változó, járványhoz kapcsolodó adatok pedig felettünk lebegnek kísértetiesen. Kanadában vasárnapra több mint 23 ezer a fertőzöttek száma és összesen 653-an haltak meg. Naponta átlagosan 1.100 és 1.500 között az új fertőzöttek száma. A két legnépesebb tartomány (Ontario és Québec) közötti határon ellenőrzést végeznek. Québecbe más tartomány lakosa csak sűrgös ok miatt utazhat be, a legtöbb esetben viszont a tartományi rendőrök visszafordítják a látogatót.

A csend szokatlan jelenség az egyébként hangos és sürgű-forgó világunkban. Az első időkben kényelmetlen változás. Nincs hova rohanni, nincs vendéglő, söröző, bevásárlóközpont, terasz, fesztivál, koncert, sétálóutca, turistanegyed, bulinegyed, konditerem ahol extrovertáltan élhetünk és pénzt költehetünk. Manapság — legalábbis Ottawában — csupán élemiszerboltban, patikában és a benzinkútnál vásárolhatunk. És az utóbbi esetében hosszú sorbanállásra számíthatunk mielőtt egyáltalán beengednek az üzletbe. Az ember jól meggondolja, hogy tényleg szükség-e van valamire, vagy inkább csak a vágyról van szó, amit leküzdhetünk. Az útakon nincs forgalom — olyan mintha mindennap egy különösen csendes ünnepnap lenne.

Míg korábbi életünkben dolgoztunk, dolgoztunk és dolgoztunk egyre hosszabb órákat, sokunk azért, hogy aztán egyre többen költhessünk olyanra ami szerintünk jobbá teszi életünket, talán nem is vettünk már észre, hogy életünk valóban az állandó és nem igazán reményteli körben futásról szólt. Ez a világ és életmód váratlanul összeomlott. Jó életet és örömöt most másképpen kell szerezni, illetve ezek a fogalmak átértelmezésre várnak. Nem tudni még, hogy pontosan hogyan fest majd a társadalom a járvány után...

ITT OLVASHATÓ

"A MODERN EMBER ALAPVETŐ PROBLÉMÁJA, HOGY UNATKOZIK, ÉS MENEKÜL ÖNMAGÁTÓL"

HVG ONLINE

Szerző: CSATLÓS HANNA

2020.04.13.

Ez a húsvét más, mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti, vagy akár az azelőtti. Ez a húsvét a koronavírus-járvány közepén érkezik. Most talán érdemes megállnunk, és számot vetnünk néhány dologgal az eddigi életmódunkkal kapcsolatban. A bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostor perjelét, azaz vezetőjét, Baán Izsákot kérdeztük arról, hogy szerinte miként jöhetünk ki jól a mostani válságból.

hvg.hu: Volt már ilyen a történelem során, hogy a keresztények legnagyobb ünnepén, húsvétkor elmaradtak a nyilvános templomi szertartások?

Baán Izsák: Nem tudok ilyenről. Ez nagyon egyedi dolog most. A középkorban, a járványok idején voltak ugyan óvintézkedések, óvatosabbak voltak a borral, a kenyérrel, az érintésekkel az emberek, de olyan, hogy a hívek szertartásra sem mehettek a járvány miatt, nem nagyon fordult elő. Az viszont megesett, hogy ha egy ország szembekerült az egyházzal, akkor büntetésként interdiktumot vezettek be, tilos volt bármilyen szertartást végezni.

hvg.hu: Templomba tehát nem lehet most menni, és a rokonlátogatások is elmaradnak idén húsvétkor. Mit javasol a hívőknek, hogyan lehet mégis megélni az ünnepet?

B. I.: Arra biztatjuk őket, hogy ki-ki készüljön egy picit tudatosan előre. A húsvéti szertartások elemeit akár otthon is meg lehet jeleníteni. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emlékezete, és ha az ember nem is tud most a szentáldozáshoz járulni és az ostyából magához venni, azt megteheti, hogy otthon jelképesen megáld egy cipót, megtöri, azaz valahogy próbál lélekben is ott lenni ezen az utolsó vacsorán. Nagypénteken a hívek leborulnak egy kereszt előtt, és ezt a gesztust is meg lehet otthon tenni, ha van saját feszületünk. A lényeg, hogy ne csak annyi legyen, hogy odaülök a monitor elé, és végignézek egy online közvetített szertartást, mint egy filmet, hanem tényleg jelenjen meg a rítus és a mögötte lévő tartalom.

A magyar egyház nagyon erősen klerikális, pap-, szertartás- és miseközpontú, de vannak olyan helyek a világon, például a Távol-Keleten, ahol évszázadokon át túlélt a kereszténység úgy, hogy nem voltak papok, nem volt mise és szertartás...

ITT OLVASHATÓ

RADNÓTI RABBI: ÉRINTÉS NÉLKÜL IS LEHET SZERETNI - ÚJ KORSZAKBA LÉPHETÜNK

24.HU
Szerző: RADNÓTI ZOLTÁN
2020.04.07.

Ha bajban vagyunk, ha félünk, a legjobb együtt lenni, fizikailag is érezni, hogy számíthatunk egymásra.

A vírus meghozta a bajt és a félelmet, de a baráti közelség esélyét, a vigaszt elvette tőlünk.

Rabbiként próbálok segíteni. Egy zsidó tanítás talán rávezet, mit tegyünk.

Orvosok, nővérek, az egészségügy egyéb dolgozói veszélyeztetik napról-napra az egészségüket, az életüket másokért. Fiatal, egészséges emberek óvják a náluk idősebbeket, járnak dolgozni most is. Működtetik a félelemtől és a valóságtól megdermedt országot. Ők most az elsők. Szinte minden rajtuk múlik.

És még sok-sok új hős született: bolti pénztárosok, árufeltöltők, eladók, postások, a szövegszerkesztővel és Zoommal álmodó tanárok, és mindenki, akinek a munkája emberek közelében zajlik – az emberekért. Ők tartják életben az országot.

Tehetetlennek érzem magam.

A lelkészek feladata jelenleg nem az, hogy feleljenek az egyik legaktuálisabb kérdésre, miszerint:

Isten hol van most?

Istent nem igazolnunk, hanem tanúsítanunk kell azzal, hogy azt tesszük, amit Ő vár tőlünk. Vigasztalunk, jelen vagyunk, meghallgatunk, beszélgetünk.

A járvány elleni elemi fizikai védekezés, vagyis az, hogy távol vagyunk egymástól, ki-ki bezárva legszűkebb fizikai buborékjába, a szobájába, vagy, horribile dictu, a magányába, lelkileg súlyosan roncsol.

Gondoljunk csak az egyedül élőkre. Éppen azt nem tehetjük, amit ilyenkor minden más esetben tennünk kéne: összegyűlni és bátorítani egymást.

Magányosan ünneplünk. Pedig Húsvét és Pészáh is a találkozás ünnepe. Magányosan gyászoljuk halottainkat, kiknek száma napról napra növekszik. (Miközben a zsidó hagyomány szerint még a vigasztaló gyász is szigorúan közösségi esemény.)

Magányosan aggódunk távoli szüleinkért, szeretteinkért, megélhetésünkért.

Nagyobb szükségünk van a világba vetett bizalomra, a hitre, mint bármikor. Három hete, lényegében egyik napról a másikra elvesztettük a közös világunkat, a helyeket, ahová közösen leülhettünk, elvesztettük az ottlét, az együttlét és a jelenlét emberi élményét.Nincs kávé, nincs mozi, nincs pizza, nincs közös röhögés, villamos után futás, nincs focimeccs, nincs közös csatangolás a gyermekeinkkel...

ITT OLVASHATÓ