2021. augusztus 31., kedd

SZÁZMILLIÁRDOKAT KÖLTENEK ORBÁNÉK A KÖVETKEZŐ KORMÁNY KONTÓJÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.08.31.


„A kormánypropaganda által fennen hirdetett minden hadiipari beszerzés első kifizetése 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet a korábbi honvédelmi miniszter, aki szerint minden dokumentumot szakértők bevonásával, alaposan megvizsgálnak majd a kormányváltás után. Azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a német gazdasági minisztérium adatai szerint a 2017-21-es kormányzati ciklusban a német hadiipar 22,5 milliárd eurós lekötéseinek több mint a tizedét magyar megrendelések tették ki. Az Orbán-kormány nem azt vásárolja, amire szükség lenne, és nem is olyan áron – állítja Szekeres Imre, aki egy rossz operett előadáshoz hasonlítja azt, ami történik. A szakminiszternek és a honvédség parancsnokának pedig bocsánatot kellene szerinte kérnie, amiért hamis pletykákat terjesztettek.


„Ami történik, bohózatba illik” – állítja Szekeres Imre a hadiipari beszerzésekkel kapcsolatban. Mondja ezt saját tapasztalatával támasztva alá a véleményét. Mint mesélte: egy fogadáson találkozott a jelenlegi magyar kormány egyik aktív miniszterével, aki lelkesen ecsetelte neki, hogy hány tankot fogunk beszerezni – ő azonban kevésbé lelkesen megkérdezte a beszélgetőpartnerét, vajon tudja-e, hogy a II. világháborúban Debrecennél és Székesfehérvárnál ennek a tízszerese volt mindkét oldalon. „Arról nem is szólva, hogy aki tankcsatákról álmodozik, az játsszon inkább ólomkatonákkal, hiszen ezeket utoljára az iraki háborúban vetették be, ma már senki nem használja őket” – vonta le a tanulságot a korábbi – szocialista – honvédelmi miniszter.

A következő kormánynak kellene teljesítenie


Mindez annak kapcsán került szóba, hogy – miként a 444.hu beszámolt róla – a német gazdasági minisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint az elmúlt négy évben Magyarország és az Egyesült Államok költött a legtöbbet német fegyverek vásárlására. Ebben a ciklusban, 2017 októbere óta a német hadiipar 22,5 milliárd eurót keresett. Csak Magyarország 2,66 milliárd euró értékben kötött le eszközöket a német fegyvergyáraknál, ettől pedig még az Egyesült Államok is elmarad maga a 2,36 milliárd eurós lekötésével.

„A magyar kormány elígérkezése a jövőre vonatkozik, nem a jelen és a múlt beszerzéseinek rendezésére, a kormánypropaganda által fennen hirdetett hadiipari beszerzések első kifizetése ugyanis csak 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet Szekeres, aki szerint ez több mint hiba, ez bűn. Ebből a szempontból az mindaddig másodlagos, hogy melyik országból szerzik be ezeket az eszközöket, amíg NATO-tagállam az eladó, és -rendszerbe illeszthetők. Az igazi probléma az, hogy nem ezekre a fegyverzetekre, eszközökre lenne szükség, s nem ilyen áron – húzta alá...

TANÁRHIÁNNYAL ÉS BÉREGYENLŐTLENSÉGEKKEL INDUL A IDEI TANÉV

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.08.31.


Egyre nagyobb harc folyik a pedagógusokért az iskolákban – a szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy EMMI által fenntartott iskolában, így nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket, írja a HVG. Az iskolaigazgatók számára pedig nem világos, miért fizet többet ugyanazért az egyik fenntartó, mint a másik.

Egy vidéki gimnázium igazgatója például arról számolt be a lapnak: néhány éve még egyszerűen át tudott csábítani egy matektanárt valamelyik szakközépiskolából,

ám ma már azt a választ kapja a természettudományt tanító pedagógusoktól, hogy egy technikumban 80-100 ezer forinttal többet ígérnek nekik, így nem jönnek.

A HVG szerint ez mindössze csak újabb iskolapéldája annak, hogy a finanszírozását és fenntartását tekintve is alaposan szétszabdalt a magyar iskolarendszerben a kevés tanárért egyre elkeseredettebben küzdenek a Klebelsberg Központhoz, illetve az állami tankerületekhez tartozó középiskolák a jobban támogatott ITM-es iskolákkal.

Főképp az állami fenntartású gimnáziumoktól tudják elcsábítani a közismereti tárgyakat és az idegen nyelveket tanító pedagógusokat a technikumok és a szakközépiskolák. Bár mindkét iskolatípust az állam finanszírozza, egyiket az EMMI-n keresztül (tankerületi központok), a másikat az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül (szakképzési centrumok), ám a tanári béreket és a munkaterheket tekintve közel sem ugyanolyan mértékben.

Egy gimnáziumban például a pedagógusok bérét kizárólag a pedagógus-bértábla határozza meg, amelytől eltérni nem lehet, a szakképző iskolákban viszont lehetőség van egyéni béralkura is...

KELET-KÖZÉP-EURÓPÁT SÚJTHATJA LEGINKÁBB A JÁRVÁNY KÖVETKEZŐ HULLÁMA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.08.31.


Tavaly szeptemberben Európa-szerte berobbant a járvány második hulláma, miután az országok nagyjából hasonló körülmények között – a tavaszi lezárások után viszonylagos szabadságban – töltötték a nyarat. A fertőzések – vagy még inkább a kórházi ellátást is igénylő, súlyos esetek számának – őszi felfutását idén vélhetően a lakosság átoltottsága határozza majd meg, amiben jelentős különbségek mutatkoznak az unió tagállamai között.

Az alábbi térképen jól látszik, hogy a még csak részleges védelmet nyújtó első oltáson a déli, a nyugati és az északi tagállamok lakosainak több mint 65 százaléka esett túl, de akad példa 75 százalék feletti átoltottsági arányra is: Dánia, Portugália, Spanyolország és a térképen alig látható Málta is az első oltások beadásában élen járó országok csoportjába tartozik...

SZABAD SZEMMEL: AZ AFGÁNOKAT NEM LEHET GETTÓBA ZÁRNI, HIÁBA ELLENSÉGESEK MINDENKIVEL A KÖZÉP-EURÓPAI KORMÁNYOK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.31.


A 4,4 milliárdos Ázsia két éve mindössze 24 ezer menedékkérőt fogadott be.

The Times

A vezércikk felhívja a figyelmet: nagyon jó, hogy a szigetországban árad a segítség az Afganisztánból frissen érkezett menekülteknek, ám hosszú távú programra van szükség ahhoz, hogy ezek az emberek állampolgárok lehessenek. A jobboldali lap örvendetesnek nevezi, hogy halmokban állnak a játékok és a ruhák, továbbá rengetegen adnak pénzadományt a menedékkérőkkel foglalkozó karitatív szervezeteknek. A gesztusok nyílt szívről és nagyvonalúságról tanúskodnak, miközben az afgánok fáradtak és zavarodottak. És éppen arra várnak, hogy végre végleges szállást kapjanak.

Remek a „Forró fogadtatás” elnevezésű kormányakció, ám a menekültek sorsának rendezése nem olcsó és nem is egyszerű feladat. Igaz, Nagy-Britannia már nem egyszer került ilyen feladat elé, lást az 56-os magyar válságot. Most az afgánokra tekint úgy, hogy azok egy szörnyű rendszer áldozatai.

A fő feladat az államra hárul, hogy lakásokat találjon, megszervezze a képzést, illetve a nyelvoktatást, beiskolázza a gyerekeket és az ország javára fordítsa a menedékkérők háláját. Okulni kell azonban a korábbi kudarcokból. Nem szabad az afgánokat távoli helyekre szétszórni, csak azért, mert ott olcsóbb az elhelyezésük, vagy mert az adott, gazdaságilag lemaradt körzetnek fiatal munkaerőre van szüksége.

Nem szabad továbbá őket gettókba zárni. De az sem elegendő, hogy van hol lakniuk, a gyerekek pedig tanulhatnak, a többit meg oldják meg maguk. Ilyen esetekben mindig felbukkannak gátlástalan alakok, bandák, iszlám szélsőségesek, és a vége az, hogy az érintettek kiábrándulnak a hidegszívű brit társadalomból.

A NATO-misszióban részt vett országokat felelősség terheli afganisztáni helyi munkatársaik sorsáért. A legtöbb kelet-európai kormány azonban ellenséges minden menekülttel szemben. Nagy-Britannia viszont nem teheti meg, hogy csupán a napi hírek erejéig törődik ezekkel az emberekkel, akik kétségbeesésükben jöttek, de megérdemlik az esélyt, hogy brit állampolgárok legyenek.

Die Presse

Az illegális migrációt a világon sokfelé akadályozzák a kormányok: például Magyarország, Horvátország és Görögország minden eljárás nélkül visszafordítja mindazokat, akik törvénytelen módon lépték át a határt. Erről beszélt a kérdés egyik szakértője, Gerald Knauss egy nemzetközi konferencián. A berlin Stratégiai Kezdeményezés Intézet igazgatója kitért arra, hogy az év első hat hónapjában mindössze 1300 menedékkérő jutott be görög földre, de közülük sem sokan remélhetik, hogy megkapják a jogot.

Általában világszerte nagy számban utasítják vissza a kérelmeket. A 4 milliárd összlakosságú Ázsia 22 országában két évvel ezelőtt írd és mondd, 24 ezer jelentkezőt fogadtak be, azaz gyakorlatilag nem működik a menedékjog. Ugyanakkor a Földközi-tengeren változatlanul sokan vesztik életüket, tavaly nem egészen ezren, de az idén várhatóan még több lesz az áldozat.

A szakértő úgy véli: döntőnek minősül a jövő szempontjából, hogy Európa képes-e közös migrációs politikát kialakítani. Ehhez azt javasolja, hogy először annak a pár országnak kellene megállapodnia, amely hajlandó lépni ez ügyben. Ők azután bevonhatnák a programba településeket és polgárokat, mert akkor a társadalom is elfogadja.

Politico

Az EU kilátásba helyezte, hogy leállít bizonyos kifizetéseket Csehország számára, ha az nem orvosolja az érdekütközést Babis miniszterelnök cégcsoportja ügyében. Az előzmény az volt, hogy az unió számvevők megállapították: a kormányfő ugyan egy alapba vitte ki üzleti érdekeltségeit, amikor négy éve elfoglalta mostani tisztségét, ám ettől még megmaradt befolyása a cégekben. Ezért Brüsszel azt akarja, hogy Prága jogi eszközökkel zárja ki az ilyen lehetőségeket, mert az ellentétes a közösségi szabályokkal.

Ezen az sem változtat, hogy az Agrofert és a vállalatbirodalom többi tagja nem európai forrásból, hanem a cseh költségvetésből kapott szubvenciókat. Így a Bizottság most azt tanácsolja az uniós forrásokkal gazdálkodó helyi hatóságoknak, hogy hasonló esetekben eszükbe ne jusson visszatérítést kérni, mert úgyis elutasítják őket. Egyben alakítsák át úgy az alapok felhasználásának ellenőrzését, hogy érdekütközés esetén a jövőben ne folyósítsanak egy fityinget sem.

Egy szóvivő szerint ha a kérésnek nem lesz foganatja akkor az EU befagyasztja a az idevágó átutalásokat.

SZEPTEMBER ELSEJÉN PÓRUL JÁRHATNAK A NAPELEMESEK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.08.31.


Magyarország támogatja a megújuló energia térnyerését. A tetőre helyezett napelemrendszereket is, bár ezeknek bőven vannak kihívásai is, például a hálózat üzemeltetése szempontjából. Az biztosan nem lehet cél, hogy a napelemesek tömegesen pórul járjanak. Szeptember 1-jén az MVM Next veszi át az Elmű–ÉMÁSZ ügyfeleit, az áramszolgáltató-váltás egyelőre több tízezer napelemesnek rémálom. Lesz-e megoldás?


A hazai árampiacon fontos változás várható, szeptember 1-től az állami MVM Next veszi át az Elmű–ÉMÁSZ ügyfeleit. Utóbbi cég a német E.ON-csoport tagja. Arról, hogy milyen teendői vannak az ügyfeleknek, hol lesz a jövőben az ügyfélszolgálat, milyen applikációk működnek és ki fogja üzemeltetni a hálózatot, itt olvashat részletesebben is...


CSÁNYI ELHAJOLT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.31.


Ilyen ország még egy nincsen. Vázolom a cifrát: Bayer Tagkönyv lecseszte Csányi Sándort, mert az békülékeny hangon meccsre hívta Karácsonyt és Fekete-Győrt, azért mert Budai Gyuszi bácsi meg kitiltotta őket onnan, és így zárul be a kör, amelyben eljutunk Budaitól Bayerig meg vissza. A Fidesz kemény magja vicsorog. Budai Gyuszi bácsi már volt a mese tárgya, máma Bayer Tagkönyv következik, illetve nem is ő igazán. Hanem a jelenség, illetve a vonal, amit képvisel, s amelyben minden nehézség nélkül fedezzük fel Virág elvtársat, aki Pelikán gátőrt ekképp oktatta az irányra: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”

Nem kellene ennek feltétlenül így lenni, mégis így van. Annak idején Rákosi alatt – ami kort most újra éljük – voltak belső ellenségek, elhajlók, árulók és még ki tudja milyen vétkesek, akiknek önkritikát kellett gyakorolni, hogy életben maradhassanak, és sokszor még úgy sem sikerült. Ahogyan Bayer Csányiról beszél, fölsejlik az elhajlás szigorú vétke, mint aki – Csányi – nem tartja magát bigottan a pártfegyelemhez, és kicsit is másképpen gondolkodik, mint az ebben az ügyben zsinórmértéknek tekintett Budai Gyuszi bácsi, akinek az az ideája, hogy dögöljön meg mindenki, akinek nem narancsból van a feje. Tudtuk, hogy Bayer keményvonalas, de az nem volt sejthető, annyira ostoba is, hogy egy vitában a jól láthatóan degenerált eszméket valló Budainak adjon igazat.

Pedig ezt teszi, amiből nem a saját nyomora sejlik fel csupán, hanem a Fidesz esszenciája is, mint már utaltam rá, azaz, rajtuk kívül élet nincsen, mert „aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” Tudtuk, hogy nagyjából itt tartunk, de az nem volt látható, hogy ennyire. Mert Bayer legújabb dolgozatában, amelyben a Budai-féle eszement ideákat védi, ez irányban indul el, döntögeti Csányi szobrát, felróva neki olyan bűnöket, amiket ezek szerint eddig is nyilván tartottak, csak még nem volt rá elég ok, hogy előkotorják a kartotékot. Vagy Virág elvtárssal szólva megint: „Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, öt perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!” – És már helyben is vagyunk...

MASZK NÉLKÜL NE KOMMENTELJ! - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: UJ PÉTER
2021.08.31.


4 legfontosabb cikkünk éppen


A kormány nagyon nem szeretné, ha újra maszkot kéne hordanunk. Pedig terjed a delta, lenne értelme a maszknak.

Átengedte Karácsony Fudan-népszavazását az NVB. Indulhat az újabb kampány!

Állítsuk meg a parancsszóra baromságokat Facebook-kommentelő politikusokat!

Küldd tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

2021. augusztus 30., hétfő

JÖN A GYURCSÁNY ÉS KILÖVI A SZEMEDET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.30.


...Kocsis szerint mindenki Gyurcsány, aki nem Orbán. Ezért, “akik nem akarják, hogy Gyurcsány újra lovasrohamot vezényeljen a saját honfitársai ellen, szemeket lövessenek ki, és akik nem akarják, hogy fizetőssé tegyék az egészségügyet”, támogassa a petíciót. Mi viszont indítanánk egy másik petíciót, hogy aki nem akarja, hogy Orbánék utcai harcokat provokáljanak, felgyújtsák Budapestet, s a rendőri karhatalom ellen támadjanak, nagygyűlés ürügyén tömeget szervezzenek a demokratikusan megválasztott kormány erőszakos megdöntésére, az írja alá a petíciót.

Ezt a petíciót lenne kinek elküldeni, magának Orbánnak. Ki lehetne egészíteni az egészségüggyel is akár, hogy aki nem akarja, hogy katonatisztek irányítsák a kórházakat, elüldözzék az orvosokat, vezényeljék őket, mint a katonákat, elvegyék a juttatásaikat, korlátozzák a praxisukat, akik inkább fizetnének 300 forint vizitdíjat, mint az elérhetetlen és használhatatlan ingyenes kezelés helyett húszezer forintot a privát orvosnak, akik nem akarnak romos kórházakban éhenhalni, azok támogassák az Orbán-ellenes petíciót, hogy a lopás helyett az egészségügyre fordítsa a köz pénzét.

Aki nem akar azon az értelmi szinten maradni, ahova az Orbán-banda züllesztette az országot, hogy az alapján szavazzon mindenki, hogy jön a Gyurcsány, és kilövi a szemedet, jön a migráns, és beköltözik a lakásodba, megerőszakolja a 80 év feletti asszonyokat, jön a Brüsszel, hogy átalakítsa az óvodások nemét fiúról lányra és fordítva. Miközben arról szó sincs, hogy ezek ellopták már az egész országot, magánosították a közvagyont, Orbán családja gazdagabb, mint az angol királynő (ha levesszük belőle a stróman Mészáros jutalékát, akkor is), hogy kínai és orosz gyarmat vagyunk.

Ilyen primitív banda még nem vezette ezt az országot, kivéve talán az egyetlen Szálasit, aki diagnosztizált elmebeteg volt, és aki Kárpát-Duna Nagyhazának nevezte ugyanazt, amit Orbán NER-nek.

ELVESZTETTE KÖZTERÜLET JELLEGÉT: CSAK A BERUHÁZÓ KEGYEITŐL FÜGG, LEMEHETNEK-E AZ ALIGAIAK A BALATON-PARTRA

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.08.30.


A strandidő és a hosszú hétvége ellenére nagyjából 200 ember gyűlt össze Aligán augusztus 22-én délelőtt az Aligai Fürdőegyesület lakossági fórumán. A terem megtelt helyi lakosokkal és üdülőtulajdonosokkal, sokaknak ülőhely sem jutott már. Nem véletlen a nagy érdeklődés: a tét a Balaton-part hozzáférhetősége.

A Balatonvilágoshoz tartozó, 47 hektáros Balaton-parti üdülőövezet, a Club Aliga sorsa épp tavaly ilyenkor került a figyelem középpontjába, amikor az egyesület arról tájékoztatta a lakosokat: egy kormányrendeletnek köszönhetően elzárhatják a lakosok hozzáférését a tóparthoz. Sajnos az újabb fejlemények is ebbe az irányba mutatnak, a civilek azonban a végsőkig harcolnak, a helyieknek pedig láthatóan nagy a bizodalmuk bennük.

Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely az egyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület részleges privatizációja 2007-ben történt meg, ekkor 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 2 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett. Azóta a partra csak a Pro-Mot területén keresztül lehet lejutni, az ügyben pedig kulcsfontosságú szerepe van annak, mi számít valójában közútnak, illetve közterületnek.

Fontos adalék, hogy a cég kezdetben kifejezetten együttműködő volt az önkormányzat és a helyiek elképzeléseit illetően, és egészen 2018-ig úgy tűnt, minden biztosított ahhoz, hogy az aligaiaké maradhasson a part, ekkor azonban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István cége, az Appeninn Nyrt. közvetett többségi tulajdonos lett a Pro-Motban. „Azóta Balatonaliga újra kanosszát jár” – fogalmaznak a civilek, miután az új tulajdonos sokáig nem közölte változtatási-fejlesztési szándékait, majd tett néhány, a község érdekével durván ellentétes próbálkozást, ezek azonban erős helyi ellenállásba ütköztek.

Az egyesület szerint vélhetően a befektető kérésére született meg végül az a kormányrendelet, melynek értelmében a Club Aliga fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették, és egyben teljességgel bizonytalanná tették a lakosság hozzáférhetőségét a Balatonhoz...

CSÚSZTAT AZ EGYETEM A KÖTELEZŐ „HALLGATÓI GYAKORLATRÓL” A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ŐRI ÁDÁM
2021.08.30.


Szombaton számoltunk be arról, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) arra kötelezné a hallgatóit, hogy végezzenek „önkéntes” munkát a lassan 77 milliárd forint összköltségű Vadászati Világkiállításon. Az ügyben megkerestük a MATE-t is, akik kérdéseinkre egy hosszú levélben válaszoltak, amiben úgy nyilatkoznak, hogy a rendezvényen végzett ingyenmunka „a hallgatók számára történelmi lehetőség”, és az egészet egy egyszerű szakmai gyakorlatnak titulálják. Ez azonban több ponton is sántít...

AZ ORBÁNISTÁK ÓCSKA TRÜKKJE: „HARCOS ANGYAL A SÁTÁN ELLEN”

MAGYAUR BLOG
Szerző: Magyaur
2021.08.30.


Az orbáni propaganda a tömegtársadalmakban jól bevált, de hazugságokon alapuló manipulációs sémákat követi. Az orbánista hangulat-gerjesztőknek kiindulópontja, hogy nem létezik „objektív igazság”, sőt már maga a részrehajlástól való tartózkodás is (lásd a „politikai korrektség”-gel szembeni ideológiai hadjáratot) gyanús. Ha viszont nincs „objektív igazság”, akkor a szubjektív ítélet és a „Fake News” nemhogy természetes, de kötelező! A tapasztalat azt mutatja, hogy a tömegekre valóban hatással van a leegyszerűsítés, az hogy már nem ideológiai, vagy politikai ellenfelek állnak egymással szemben, hanem ellenségek. Ráadásul az ellenség, a „mi közös” ellenségünk hatalmas és veszélyes! A mozgósítás érdekében célszerű megszemélyesíteni és gonosz karikatúráját megrajzolni az ellenségnek (legyen az akár „kulák”, „klerikális reakció”, Soros, „Brüsszel” stb). Aki tehát a „mi” emberünk, a „mi közönségünk”, a „nemzetünk” tagja akar lenni, annak be kell állnia a Vezér/a Párt/az Egyház/a Fradi stb. mögé a sorba. A befogadás másik oldala a kirekesztés: az, aki nem elég fehérbőrű, nem eléggé vallásos, nem eléggé heteroszexuális, nem eléggé szurkol a magát „keresztény-nemzeti”-nek mutató belső gyarmatosító formációnak az majdhogynem áruló/hazaáruló/ellenség...

NÉMETEK A HATÁRON

MÉLTÁNYOSSÁG BLOG
Szerző: Méltányosság Központ
2021.08.30.


Harminckét éve, 1989. szeptember 11-én Németh Miklós kormánya megnyitotta a nyugati határt a keletnémet menekültek előtt. Magyarországot mai napig tisztelet övezi Németországban a Németh Miklós vezette kormány döntéséért. A határnyitás kapcsán három történettel emlékezek az eseményekre a következő blogbejegyzésben. A három történet együttesen adja vissza a korszak hangulatát, a reménykedést és a kiábrándulást...

A NÉPDALÉNEKES HALÁLA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.08.30.


Afganisztán nem nyugszik, mert nem is nyughat, viharos időket él át, és nem valószínű, hogy ezek rövid időn belül véget érnek. Mai híreink a tegnapi három fő helyszínen játszódnak vagy velük lesznek kapcsolatosak: úgy látszik, a repülőtéren, Kabul városában és a Pandzsir-völgyben adják elő a mostani afgán tragédiát. Mert másnak nem nevezhető.

A legismertebb, Afganisztánnal kapcsolatos hír a repülőtér elleni tegnapi merénylet elhárításának ügye, csak az is kissé eltorzulva jutott el a nagyközönséghez. Az Egyesült Államokkal jelenlegi vezetésével szimpatizáló hírforrások ugyanis megemlítik a kabuli repülőtér elleni rakétatámadást is – ismeretlenek, akiket később Zabihullah Mudzsahid szóvivő egyértelműen az ISIS-K tagjainak nevezett, bár nincsenek meg, öt rakétát lőttek a légikikötőre, melyeket a védelmi rendszer a maga módján elhárított – ellenben a későbbi, amerikai csapást, ami egy öngyilkos merénylőkkel és robbanóanyaggal megrakott autót pusztított el, minden hírforrás megemlíti, ugyanis ebben életét vesztette egy vagy több gyermek és más civilek is.

Itt nagyon komoly erkölcsi kérdések merülnek fel, főleg, ha ismerjük a részleteket, ugyanis a támadók módszere a hírek szerint az lett volna, hogy megrakják az autót robbanóanyaggal, feltöltik a saját mellényeiket is, a sofőr szétszórja őket a repülőtér környékén, aztán az adott időpontban az öngyilkos merénylők is, a náluk jóval veszélyesebb autó is egyszerre támadtak volna. Tulajdonképpen a múlt csütörtöki, körülbelül kétszáz halálos áldozattal és rengeteg sebesülttel járó merényletet akarták megismételni, csak – nagyobb méretekben, több helyszínen és hatékonyabban. Ezt meg kellett akadályozni, mert magán a reptéren ugyan már inkább csak katonák vannak (és talán ezer civil), de körülötte még mindig tömegek táboroznak, várják a csodát...

BEVÁNDORLÓORSZÁG LETTEK – DE MEGÉRTE NEKIK? MÉRLEGEN A HOLLAND MIGRÁCIÓ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2021.08.20.


Hollandiát jól ismerő magyar tollából született könyv az Osiris Kiadó gondozásában. A kötet létrejöttéhez ráadásul a magyar belpolitika adta meg a végső lökést: a szerzőt egyaránt riasztotta az Orbán-féle kerítéspolitika és a baloldal öntetszelgő toleranciahirdetése, ezért mélyére ásott a bevándorlóország valóságának. Bérczes Tibor Nem kell félnetek jó lesz című könyvének előszavát a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta, amelyet most szerkesztve tárunk olvasóink elé...

LEGALÁBB VOLT ÉRTELME - BESZÉLGETÉS PERINTFALVI RITÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: CSONTOS ERIKA 
2021.08.27.


Perintfalvi Rita katolikus teológus, a feminista és a felszabadítási teológia meghatározó képviselője idehaza. Két ország között ingázik, a grazi egyetem posztdoktori oktatója. Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyházban című könyve magyar katolikus papok és szerzetesek szexuális visszaéléseiről szól. Az interjúban főleg az áldozatok szemszögére koncentrálunk, de szóba kerül Hodász András megtévesztő videója, a meditáció gyógyító hatása, valamint a szerző személyes élményeit is megosztja velünk.


Lelkes fogadtatásban részesült a könyved egyházi körökben – külföldön. Itthon az ellenzéki sajtó közölt veled affirmatív interjúkat. A témát több tudományterület szempontjából körbejártad: lélektan, szociológia, teológia, etika. Hodász András katolikus pap és egyben népszerű vlogger rólad készített videójában viszont szakmaiatlansággal, felelőtlenséggel vádolt. Leültél vitatkozni vele. Volt-e hozadéka?

– A vita a Magyar Hangban jelent meg, Gulyás Balázs volt a kérdező. A videót addigra már húszezer ember látta, és sajnos hatástörténete is volt: arra hivatkozva ítélték el többen a könyvet. Anélkül, hogy elolvasták volna. Pozitívum, hogy Hodász végül bocsánatot kért tőlem, viszont nem távolította el a videót.

Az volt az érzésem, hogy Hodász András is csak belenézett a könyvedbe, például azt állítja, többet ártasz, mint használsz, amikor az áldozatok elmondják neked, mi történt velük.

– Senki nem kényszerítette őket arra, hogy hozzám jöjjenek. Bennük született meg a döntés, hogy egy olyan súlyos titkot osszanak meg velem, amelyről nem tudtak még értő egyházi emberrel beszélni. Vagy ha megpróbálták, akkor visszautasításban volt részük, meg nem értésben, megbélyegzésben. A pszichológus fontos, de nem elég. Ehhez kell valaki, aki ezen a rendszeren belül van. Rendkívül gyógyító, hogy egy egyházi személy végre hitelesíti a szenvedésüket, és azt válaszolja, „elhiszem, amit mondasz, rettenetesen sajnálom, hogy ez megtörténhetett veled, és mindent megteszek azért, hogy senki mással ne fordulhasson elő.” A legnagyobb felszabadulást élték meg e mondatok után...


AMIT MAGUNKKAL HOZUNK...

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.08.29.


Azt hiszem, mindannyian cipelünk gyermekkorban megélt, akkor ránk ható traumákat. Kinek több van, kinek kevesebb. Nem tudom, van-e olyan ember, akinek nincsenek ilyen dolgai, és ezért minden simán megy neki az életben, tökéletesen dönt minden helyzetben, konfliktusmentes a karrierjében és a szűkebb és tágabb kapcsolataiban is. Én -magamat is ideértve – nem sok ilyet tudok. Olyat persze igen, aki ezt leplezi, eljátszva a tökéletes ember-tökéletes élet szerepet, és úgy éli meg, hogy vele minden rendben. De rájuk mások, akik kapcsolatban vannak velük, nem így gondolnak.

Van ennek jó nagy irodalma, szakembereknek szóló is, meg bárkinek, hogy csak párat említsek, mint pl. a Mérgező szülők, vagy az Örökölt sors, esetleg a Legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról címűeket. Érdemes az önismereti vizsgálódásaink részévé tenni ezt is. Főleg, ha szülői szerepet is gyakorlunk.

Én az életben a munkának olyan szeletét választottam, ahol ez az egész különösen látható. Persze szülőként is megélem még ma is, felnőtt gyerekeimmel, hogy vajon jól csináltam, jól csinálom-e, de ott van a mindennapokban a pedagógiai munkámban, a szociális munka területén pedig a legnehezebb kérdések egyike. És akkor még nem beszéltem arról, milyen nehézségek jönnek elő ide visszavezethetően a vezetői munkában, vagy épp egy “közszereplői” státusszal, amit szintén nem egyszerű.

De most maradjunk csak a gyerekeknél. Mert e mentén gondolkodva jobban megérti az ember a gyerekek reakcióit, és egy, szinte megoldhatatlan kérdést vet fel a generációs szegénységben dolgozva. A “hogyan” kínzó kérdését. Hogyan lehet tenni a gyerekekért ott, ahol nyilvánvaló a traumatizálás, de a szülők nem is értik, miről beszélünk? Amikor ez már az intézményrendszer ingerküszöbét eléri, már késő… Az őrület az, amikor végigkísérjük ezeket a gyerekeket, és tehetetlenül nézzük, ahogy ugyan olyan traumatizálttá válnak, mint a szüleik.

A legnagyobb kihívás, hogyan lehet ebbe beavatkozni, a nélkül, hogy az ember a tiszteletben tartsa a határokat, de tudjon úgy hatni, hogy a gyerek megtörhesse a szocializációs mintát. És hogy tudjuk megakadályozni, hogy ne éljen át olyan traumákat, ami ezt lehetetlenné teszi.

Persze láthatók ezek nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekeknél… Az iskolában, ha az ember figyeli a gyerekeket, a főleg a szociális kapcsolataikat, látszanak a gondok, ahogy az idő telik, egyre több. De a tanulási motiváció hiánya is nagyon erősen jelen van, de nagyon differenciáltan. Más miatt hiányzik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél, és más miatt az elfoglalt szülőknél, ahol a gyerekek a digitális tér csapdájában töltik a legtöbb időt. És máshogy jelenik meg a szülői elvárás is, a jutalmazás vagy büntetés a rossz jegy miatt, amiben a szeretetmegvonástól a valamitől eltiltásig mindennel találkozunk a jobb társadalmi státuszú gyerekeknél is.

Tanuljuk mindannyian a szülői- és a pedagógus-szerepet is, ebben a gyorsan változó világban. És szerencsés az a gyermek, ahol a szülő (és a pedagógus is) ezt tanulható és tanulandó területnek fogja fel. Ami azt jelenti, hogy gondolkodik rajta, megoldásokat keres, szakember segítségét kéri, képezi magát, hogy ebben a szerepben jobb legyen.

Persze még így sem sikerülhet minden, mert a probléma nagy része, vagyis ahogy mi hatunk, viszonyulunk, az a mi gyerekkorunkból meghatározott, és ennek a felismerése az önismeret nagyon fontos része. De ezzel, vagyis az önismerettel nem igazán foglalkozik az iskola. Önképzésre, vagy szakember segítségül hívására meg nem sokan vállalkoznak, mert azért ehhez bátorság is kell ám, felnőtt fejjel. Szembenézni valamivel, ami nehéz sebeket szakít fel, nehéz összefüggéseket tár fel.

No, de most ne is ezen a vonalon menjünk tovább. Azt nézzük meg inkább, mi a helyzet azokkal a szülőkkel, akik nem jutnak el eddig? Nemhogy az önismeret felé nem tesznek lépéseket, de a tudatosan nevelő szülő felé sem. És nem azért, mert nem akarják, hanem azért, mert nem tudják. Akarni sem.

Persze arra van példa, hogy a saját gyerekkorig visszanyúlnak, egy-egy beszélgetés, probléma kapcsán. De ez csak addig tart, hogy indok legyen, ők miért úgy viszonyulnak a gyerekekhez, ahogy.

Több család is eszembe jut most, de talán egyet kiemelek. Itt az apa erőn felül mindent megad a gyerekeinek. Eladósodás árán is. Akkor is, ha belepusztul. Az egyébként jó képességű gyerekek sorban válnak magántanulóvá, szakmát nem tanulnak, igazából nem tudnak stabilizálódni a felnőtt életükben sem. Mikor érzékeltük, hogy megállíthatatlanul megy ez a folyamat, és próbáltunk beszélni az apával, a válasz az volt, hogy ő nagyon sokat nélkülözött gyerekként, az ő szülei inkább elitták a pénzt, minthogy nekik ennivalót vegyenek, ő eldöntötte, hogy mindent megad a gyerekeinek. Az ő gyerekei ne nélkülözzenek és ne vágyakozzanak hiába semmire. Az van, amit ők akarnak. Szóval, az indok megvan, de azt már nem látja be, hogy ezzel a gyerekek nem tudnak jövőt építeni maguknak, mert az erőfesztés és a felelősség a sorsuk iránt nincs továbbadva. Csak a szükségletek, vágyak kielégítése szintjén működik valami.

Ezt sokszor látjuk, más családban is. A nehezen megélt gyermekkor traumái egy olyan furcsa “kikíméléssel” járnak a saját gyerekeknél, amiben nem kapnak feladatokat, célokat, nincs napirendjük, nincsenek értékelve, a szülőkre marad minden. És a legfurcsább, hogy ezt a szülők büszkeségként élik meg, hogy az ő gyereküknek nem kell semmit sem csinálnia…nem úgy, mint nekik, gyerekkorukban.

Persze ott van a családon belüli erőszak is. Az agresszióban felnövő gyerek gyakran agresszív szülővé válik. “Engem is vertek, mégis itt vagyok!”-mondják gyakran. “Egy pár pofontól nem lesz semmi baja, de tudnia kell, ki itt az úr.” És adja tovább ezt a “receptet” a gyerekének.

Nemrég hallottam egy mondatot. “ Én el tudom tartani a feleségemet, nem kell neki dolgoznia”. És ez azonnal közösségi pozícionálás is lesz, hiszen akinek dolgozik a felesége, az nyilván nem olyan jó férj, családfenntartó. Az ember küzdene egy 21. századi európai női szerep megismertetésért, és közben ez a régi “büszkeséget adó” átörökítés működteti a munkavállalást.

De ott van ez a tanulásban is. “Én is megbuktam, nekem sincs meg a nyolc osztályom… mégis itt vagyok. Mit csináljak vele, ha nem akar iskolába menni?” És tényleg nem volt meg neki sem a nyolc általános, és az ő szüleinek sem. Nincs tudás, világlátás arra, hogy a tanulásnak van értelme a jövő szempontjából. Mert a jövőből csak annyit látnak, amit a saját életük, szocializációjuk enged.

A szülői szerep tudatosságáért sok területen próbálunk dolgozni. Baba-mama klub, Szülői klub, Fiatal anyukák klubja, Asszonyközösségi foglalkozások, stb. Mert a szülőknél a gyerekek nevelésében leginkább a saját tapasztalatú, vagy a saját traumákból kibontakozó működéseket látjuk. Persze közben dolgozunk a gyerekek szociális készségeinek, önismeretének a fejlesztésén is. De nagyon nehéz ez a terület.

Egyszerűen azért, mert a generációs szegénység egy sokszorosan traumatizált állapot. Amiben a lakhatási szegénység, a “nincs” megélése, a farkastörvények, a verbális és fizikai agresszió jelenléte, a feketezóna, a tudás-és képességhiányból adódó helyzetek, a konfliktuskezelés, és még annyi minden más miatt traumák sorozatában nőnek fel a gyerekeknek. Születésüktől fogva.

Ezeket kellene minimalizálni. De a “hogyan” még nincs meg. Annyit azonban biztosan lehet tudni, hogy ez egy nagyon hosszú folyamat, amiben nagyon fontos lenne az egységes hatás.

ADDIG HERGELI ITT A FIDESZ AZ EMBEREKET, AMÍG NAGY BAJ LESZ.

FACEBOOK
Szerző: SZÉL BERNADETT
2021.08.30.


Addig hergeli itt a Fidesz az embereket, amíg nagy baj lesz. Ma éjszaka feltörték a kampányfőnököm autóját, betörték az ablakot, a szórólapokat szétszórták, a cápa zászlót elvitték. Biztos az ajánlóíveket keresték, de hiába — nem ott tartjuk.

Épp most teszünk feljelentést, de ez a dolog nem ennyi és zavarba ejtően sok kérdés merül fel. Tényleg addig kell fokozni a gyűlöletet, hogy egy szélbernadettes zászló miatt feltörnek egy autót? Vagy valaki tudta, hogy a kampányfőnököm autója és ennyire nem akarja, hogy jelölt legyek? A rendőrség a kamerafelvételek segítségével sikeresebben tud utánamenni a részleteknek, de egy fix: ahol már az is zavarja a Fidesz által felheccelt embereket, hogy készülünk a választásokra és kampányolunk, ahol aktivistákat támadnak meg agresszívan az utcán, csak mert ajánlásokat gyűjtenek a Fidesz által eltörölt első fordulót helyettesítő előválasztásra, az a rendszer beteg.

Kiadják, épp kit kell gyűlölni, és a gyűlöletbeszéd meg is teszi a hatását: tudjuk, CEU-s kitűzőt viselő fiatalokat támadtak meg a belvárosban, egy SZFE-s maszkot viselő nő arcát megvágták a villamoson, brutálisan megvertek két meleg orvost Pécsett, és nemrég hárman próbáltak betörni egy meleg zászlót kitűző pár otthonába, az ellenzék elleni hecckampány pedig hónapokkal a választások előtt is érezteti hatását. Ide vezet a Fidesz nonstop gyűlöletkampánya, és a szavaknak MINDIG van következményük.

Én csak azt tudom mondani, hogy megyünk tovább, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, de az biztos, hogy ennek a mérgező légkörnek a Fidesszel együtt mennie kell. Mert mindannyian élhető országot akarunk végre valahára. Az aláírásokat meg gyorsan leadom, nehogy véletlenül lába keljen.

SZABAD SZEMMEL: PROVOKÁCIÓ ÉS DISZNÓSÁG - ORBÁNÉK MIATT BUKOTT KI AZ EURÓPAI PARLAMENT URUSLA VON DER LEYENRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.30.


Az egyetlen ember, aki nyugtatni próbálja a kedélyeket, épp eljelentéktelenedése ellen küzd.


Süddeutsche Zeitung


A nyári szünet után ma összeülnek az Európai Parlament pártcsaládjainak frakcióvezetői, hogy eldöntsék, mitévők legyenek, miután Ursula von der Leyen lesöpörte az asztalról a strasbourgi kezdeményezést, mármint hogy haladéktalanul indítsa be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen. A fő lehetőség az, hogy mulasztásos jogsértés miatt az Európai Bíróság elé idézik a Bizottságot, mert szerintük a szankciós rendszert már az év eleje óta be lehetett volna élesíteni. (Ám valójában november 4-éig van idejük határozni.)

Mindenesetre több képviselő fel háborodva és ennek hangot is ad. Birgit Sippel a német szociáldemokratáktól botrányosnak nevezi, amit von der Leyen válaszolt az EP elnökének sürgetésére. A holland liberális Sophie in’t Veld úgy minősíti, hogy a reakció leplezetlen provokáció és disznóság. Daniel Freund, a német zöldek delegáltja úgy látja, hogy az ötoldalas levél nem más, mint jogászi szőrszálhasogatás.

A Parlament azon a véleményen van, hogy az autoriter magyar és lengyel kormány el akarja hallgattatni a kritikus hangokat az igazságszolgáltatásban, a sajtóban és a civil társadalomban. Ám Orbán és Morawiecki a múlt év végén csak úgy ment bele az új rendszerbe, ha addig nem történik semmi akörül, amíg az Európai Bíróság nem mond ítéletet a két ország panaszáról.

A Bizottság arra hivatkozik, hogy egyáltalán nem tétlenkedik: dolgozik a mechanizmus alkalmazásának irányelvein és nyomoz olyan visszaélések ügyében, amelyek az év eleje óta merültek fel. De hogy mikor küldi ki az első figyelmeztetéseket, az teljesen bizonytalan. Freund szerint ugyanakkor a Bizottság nem halogathatja tovább a jogállam védelmét. Mert amíg nem történik semmi, addig Orbán minden napot kihasznál a demokrácia szétverésére.

A legnagyobb parlamenti csoportot alkotó Néppárt viszont csitítani próbálja az indulatokat. Egyetért azzal, hogy az EP fokozni kívánja a nyomást, ám Weber szerint semmi értelme az intézmények közi vitának. Hiszen azok ugyanazt akarják. Azzal viszont egyetért, hogy a Bizottság nem hagyja magát sürgetni, mert az első ügyeket igen alaposan meg kell támogatni jogilag.

Frankfurter Allgemeine Zeitung


Szorult helyzetben az Európai Néppárt EP-csoportjának vezetője, mert egyelőre talán még ő sem tudja, hol folytatódik a pályafutása. Weber egész nyáron fontolgathatta a lehetőséget, miután két éve csalódnia kellett és nem ő lett a Bizottság elnöke, viszont kompenzációképpen meglebegtették előtte, hogy félidőben átülhet az Európai Parlament vezetőjének székébe. Csak éppen nagyon úgy néz ki, hogy Sassolinak nincs kedve januárban felállni.

Arra panaszkodik, hogy a járvány miatt nem tudott rendesen dolgozni, a legfontosabb döntésekből kimaradt. Érvelését elfogadják sajátjai, a szociáldemokraták, de zöldek, valamint a liberálisok egy része is. Főleg azért mert olasz, Weber viszont német, akárcsak von der Leyen és a két tisztség egy nemzet kezében egy kicsit sok lenne a jóból.

Más kérdés, hogy Weber tényleg annyira áhítozik-e a posztra. Brüsszel mindenesetre jelzést vár tőle a hogyan továbbról. Ő viszont megüzente, hogy az csak a jövő hónap végén esedékes. Viszont az már most vonzónak tűnik számára, hogy marad a frakció élén, egyben pedig átveszi a Néppárt irányítását Tusktól. De lehet, hogy ez a megoldás meg a Néppártnak nem felel meg, mert úgy ítéli meg, hogy annak idején a politikus rosszul taktikázott, amikor a Bizottság élére akart kerülni.

Emellett felróják neki, hogy súlyos hibákat követett el a Fidesz ügyében, igaz, részben Merkel kérését követte. Ám a végén már teljesen áttekinthetetlenné vált a helyzet. Olyannyira, hogy a döntő ülés után sokan nem tudták: akkor most miről is szavaztak.

Süddeutsche Zeitung

A legnagyobb német lap kerek-perec úgy foglal állást, hogy ha nincs jogállam, akkor nem szabad uniós pénzeket adni a vétkes kormányoknak. A kommentár szerint legfőbb ideje, hogy a Bizottság végre bevesse az új védelmi mechanizmust és leállítsa a Budapestnek és Varsónak szánt támogatásokat.

Ha minden igaz, holnap a lengyel Alkotmánybíróság végre kirukkol a farbával, mármint hogy mi a fontosabb, az uniós vagy a nemzeti jog. A varsói kormány az utóbbinak ad elsőbbséget, ám ez az EU működőképességét veszélyezteti. A PiS azonban a hónap elején már meghátrált a Fegyelmi Kamara ügyében, legalábbis némelyest.

De végül is mindegy, hogy széna vagy szalma lesz-e a keddi döntés, a jogállami vita megy tovább. A két tekintélyelvű vezetés el akarja hallgattatni az ellenfeleket, köztük a kényelmetlen sajtót, a nemszeretem civil szervezeteket, de a független bírákat is. Ám ily módon Budapest és Varsó ellentétbe kerül az uniós joggal.

Az EU jogközösség, anélkül nem tud funkcionálni, hogy a tagok ne tartsák magukat a közös előírásokhoz, és hogy a bíróságok valóban függetlenek, ne pedig a hatalom szócsövei legyenek. A két ország ellen már folyamatban van egy sor eljárás, de sajnos, még messze van, hogy azok végén büntetést szabjanak ki. Szerencsére már itt a jogállami mechanizmus, amely gyorsabban és ott találja el a két rendszert, ahol az a leginkább fáj nekik. Ám a Bizottság halogatja az alkalmazást. Az EP viszont teljes joggal nyomást fejt ki és remélhetőleg sikerrel jár.

Financial Times

Idáig nemigen robbantak petárdák a nem egészen egy hónap múlva esedékes német választások kampányában, de a végjáték igen szorosnak ígérkezik, az eredmény pedig teljesen nyitott – írja a vezércikk. A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a bizonytalanságot leginkább az uniópártok jelöltjének, Laschetnek a gyengesége idézte elő. A németek elfordultak tőle az erélytelensége miatt. Amit hirdet, abban nincs húzóerő. Nagyon úgy néz ki, hogy a CDU 16 év után kifogyott az ötletekből, népszerűsége a pincében. De most már késő, hogy előkapják Södert, mert már kimentek a levélben leadandó voksok.

Feljöttek viszont a szociáldemokraták, akiket pedig pár hete még leírtak, mondván, hogy lejárt lemezről van szó. Olaf Scholz választási hadjárata biztos lábakon állt, a közvélemény megnyugtatónak minősíti a tapasztaltságát. Jobban megtestesíti a folyamatosságot és a változást, mint konzervatív riválisa. Úgy hogy most jó esély látszik egy SPD-szabaddemokrata-zöld koalícióra.

Laschet és Baerbock, a környezetvédők képviselője elárulta tapasztalatlanságát. Mindkettőnél becsúsztak ostobaságok, utána viszont már biztonsági játékra törekednek, ám éppen emiatt elfogyott a lendületük. De a finis azért nagyon izgalmasnak ígérkezik.

Németországban mindenekelőtt komoly politikai vitát kellene folytatni arról, hogy az ország a kivitelben Kínától, a védelemben pedig Amerikától függ, miközben ez a felállás mind inkább tarthatatlan. Ha ezt tisztába teszi, akkor a választók világosan láthatják, hogy ki vezesse őket Merkel után.

KEVLÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.30.


Hadházy képviselő – mint lángoktól öleltünk eleven lelkiismerete – érdekes dolgot osztott meg velünk ma. Megint. Hadházy képviselő csoda, hogy jó egészségnek örvend, nem környékezték meg még osztrák nyugdíjasok, vagy nem lett váratlanul rosszul egy rendőrautóban, ami föltevésekkel az érette való aggodalmunkat mutatjuk meg. Ő ugyanis elképesztő dolgokkal jön elő napra-nap, dokumentálja sziszifuszi kitartással a NER ganaját, egy halomba lapátolja mintegy nekünk, hogy hátha egyszer majd bántja az orrát valakinek a szarszag. De ilyen embert ezidáig még nem talált.

Hadházy képviselő a magányos hős, a búsképű lovag, vívja a maga szélmalomharcát, de több szépet most ne mondjunk róla. Még talán annyit, annak idején Dalnoki Jenő, a Ferencváros legendás edzője, Vépi nevű kőkemény védője érdemeit és fontosságát méltatandó azt találta mondani, tizenegy Vépivel végigverném a világot. De nem volt neki tizenegy Vépije, és nekünk sincs több Hadházynk, csak ez az egy. Becsüljük meg tehát, és ápolgassuk, akárha a Kis Herceg a vulkánját a kis bolygóján, vagy a sajátunkat a kert végiben. És most, hogy elmeséltem ez életemet, nézzük meg miből élünk.

Azt tudtuk meg Hadházy képviselőtől ezen a hűvös reggelen, hogy az MTVA székházában – és innen idézzük őt -: „Mindenhová, összesen hat bejárathoz különleges, biztonsági üveges zsiliprendszert telepítenek, amibe belépve több szenzor (infravörös, ultrahangos és nyomásérzékelő ellenőrzi, hogy egyszerre csak egy ember legyen bent. Csak ezután lehet a belépőkártyával nyitni a túloldali ajtót. Mindezt horribilis összegért, kapunként százmillióért. Az már csak hab a tortán, hogy fél éve a biztonsági kamerarendszert is bővítették száznyolcvan millióért. Őrület.”

Milyen igaz, milyen jól ragadta meg Hadházy képviselő a dolgok velejét: őrület. S mindezek után vonja le a szintén helyes következtetést, miszerint „A propagandisták nagyon félhetnek”. Igaz, de toldást is kell tennünk hozzá, nemcsak ők, hanem például a kedves vezető is, elég csak az inge alatt viselt golyóálló kevlárjára utalnunk. De fél mindegyik, ha belegondolunk, lassan már az összes potentátnak saját bejáratú testőrsége van, és nem egészen biztos, hogy a kollégiumi szobában erről álmodoztak. Csak a hatalom eltorzítja a személyiséget, különösen, ha hajlamos rá...

OROSZ GÁZ, NÉMET FEGYVER - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: UJ PÉTER
2021.08.30.


Hamisítatlan őszeleji időjárással cidrizünk bele az első iskolahétbe, nulladik óra orosz, szódolgozat. Szóval: „jó” reggelt!

- Szijjártó Péter Szentpétervárra utazik, hogy gázt vegyen. Az oroszok viszont csövet szeretnének először.

Újabb dróntámadást hajtott végre az Egyesült Államok Kabulban, feltételezett terroristák ellen.

Több német fegyvert vett a magyar kormány, mint az amerikai.

Küldd tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

2021. augusztus 29., vasárnap

EGY ÚJABB ÉV AZ ELBUTULÁSNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.29.


Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter miközben átadta a Klebelsberg Központ intézményvezetői megbízásait szombaton Budapesten, ejtett egy-két szót arról, milyen is a mai magyar oktatás. Szerinte oktatási rendszerünk egyediségét az adja, hogy kiválóan ötvözi a modern tudományos ismeretek alkalmazását és a hagyományos, nevelésközpontú, értékelvű magyar pedagógiai gyakorlatot. Azért sikeres, mert egyesíti magában az ősi magyar hagyományokat, az európai klasszikus és keresztény értékeket, valamint a legmodernebb kor ismeretanyagát.


Aha. Mint az augusztus 20-i gurulós turulos és (be)gurulós, a Szent István szoknyája alatt autóval hajtott pléhszobor, vagy épp a pogány őseinket – akikről egyébként azon kívül, hogy voltak, az égvilágon semmit nem tudunk – imitálós felvonulás.

Kásler ezután felmondta a miniszterelnök által kiadott és elvárt kötelező leckét az iskolaszervező királyoktól Klebelsberg Kunóig. Megpendítette: „odáig jutottunk az elmúlt évtizedekben (...), hogy a magyarság ismét Közép-Európa legnépesebb nemzete, amely fokozatosan kiterjeszti szuverenitását”. (Azért nem ártott volna legalább utánanézni, mert még a KSH szerint is mi mindössze 9 730 772-en vagyunk 2021-ben. És a többiek?) Természetesen a kormányzati oldaltól elvártaknak megfelelően, eljutott egészen addig, hogy mára „morális, etikai interregnum”, demográfiai és identitásválság alakult ki Európa nyugati felében és az euroatlanti világban, hogy végül kikössön ott: „ebben a helyzetben a magyarság megmaradásának is az értékek, a hagyományok megőrzése a feltétele. Arra kell törekedni, hogy a diákjainknak ezt a jellegzetes magyar életszemléletet adjuk át, hogy értékes tagjaivá váljanak a magyar nemzetnek és az egész emberiségnek.” Rendben van, Kásler fiam, leülhetsz, ötös...

MESTERTERV PEDIG VAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2021.08.27.


...Az első Orbán-kormány idején még nem kristályosodott ki a fejében, hogyan kell felhasználnia az oktatást arra, amire az élet minden mozzanatát használja: hatalma megerősítésére. Ezért elkövette azt a hibát, hogy egy szakértő politikusra bízta a területet, aki megpróbálta úgy alakítani a közoktatást, hogy az inkább növelje, mint csökkentse az ifjabb generációk tudását és versenyképességét. Pokorni Zoltán egyik napról a másikra megtagadta ugyan mindazt, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szóvivőjeként vallott, de nem tudott teljesen kilépni önmagából, és bizonyos liberális morzsák kiirthatatlanul megmaradtak benne. Továbbra is fontosnak tartotta az esélyegyenlőséget, az oktatás minőségét, a tudás gyarapítását és a pedagógia módszertani megújulását.

Orbán második kormánya idején kijavította ezt a hibát, és a frakcióban lézengő egyetlen szakértőt, aki a parlamentben rendre „nem”-mel szavazott Hoffmann Rózsa oktatáspolitikai elképzeléseire, már lesöpörte a pályáról. Addigra kialakult a koncepciója: tudatlan, tájékozódni képtelen, kiszolgáltatott alattvalók tömegére van szüksége. Mivel ő maga nem volt tisztában azzal, hogy milyen aprómunkával lehet ezt a célt elérni, és pártjában sem volt meg az ehhez szükséges „szaktudás”, az oktatást kiadta gebinbe a Kereszténydemokrata Néppártnak. A keresztény oktatáspolitikusok pedig jól teljesítettek. Megteremtették az egyentantervet, az egyentankönyvet, fölépítették az egyenirányítási rendszert, amennyi iskolát csak lehetett, átjátszottak az egyházaknak, a többit pedig államosították. Minderre azért volt szükség, mert csak így biztosítható, hogy az ország iskoláiban csak annyit tanítsanak, és csak azt, amennyit és amit ők jónak látnak...


DE MI LESZ AZ AFGANISZTÁNBÓL MENEKÜLŐKKEL?

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2021.08.29.


Hetek teltek el a Talibán villámháborús jellegű afganisztáni győzelme óta, és hetek óta figyeljük a súlyosabbnál súlyosabb képsorokat a kabuli repülőtérről menekülni igyekvő afgán lakosokról. Bár a tálibok részben igyekeztek a korábbinál jobb képet festeni magukról, a visszafogott fundamentalizmusról közvetített kép mögül egyre-másra sejlenek fel a totalitárius diktatúrák jellemző vonásai. Mi lesz azokkal, akik hazájuk elhagyására kényszerülnek közvetlen fenyegetettség, vagy egyéb kényszerek miatt? Milyen útvonalakon próbálkozhatnak kijutni a menekültek, és milyen fogadtatásra számíthatnak?


Az afganisztáni menekültek kálváriája egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza. A sikertelen sztálinista kísérletet követő szovjet megszállás, majd a kibontakozó szovjet-afgán háború (1979-1989) akkora menekülthullámot indított el, hogy a ‘70-es ‘80-as években afgánok adták messze a legnagyobb menekült populációt az egész világon.

A szovjet kivonulás, és így a háború vége átmenetileg nagy arányú visszatelepülést hozott, ám 1992-ben ismét háborús helyzet állt elő: a tálib mudzsahidek és a kormány háborúja (1992-1996), majd a Talibán hatalomátvétele újfent menekültválságot idézett elő. Így az amerikai inváziót megelőző évben, 2000-ben már mintegy 6 millió afgán menekült élt a szomszédos Pakisztánban és Iránban.

Az Egyesült Államok által vezetett NATO-beavatkozás és a tálibok elűzése után mérséklődött csak a helyzet annyira, hogy 2002-ben az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (United Nations Refugee Agency – UNCHR) elindíthatta önkéntes visszatelepülési programját. A program során közel húsz év alatt mintegy 5,3 millió afgán állampolgár térhetett vissza hazájába, de a folyamatos félháborús helyzet, a gyenge és korrupt központi kormányzat stabilizálási nehézségei újabb és újabb menekülthullámokat indítottak. A legismertebb talán ezek közül a 2015 nyári menekültválság, amelynek során az Európába érkező szír menekültek mellett jelentős számban képviseltették magukat az afgánok is...

MIÉRT FONTOS A TÉNYFELTÁRÓ ÚJSÁGÍRÁS? CIVIL SZERVEZETEK AZ ÁTLÁTSZÓ ELMÚLT TÍZ ÉVÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ10
2021.08.27.


Idén 10 éves az Átlátszó, és a jubileum alkalmából megkérdeztünk néhány magyarországi civil szervezetet, hogy szerintük mik voltak az Átlátszó legfontosabb, legemlékezetesebb sztorijai és ügyei az elmúlt évtizedben...

ORBÁN SZEMÉLYI KULTUSZÁNAK SEMMI NEM ÉR A NYOMÁBA

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2021.08.29.


Újra vége lett egy hétnek, és ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy jelentkezünk a Telex lájkbajnokságának aktuális fordulójával. Politikusaink közösségi médiás jelenlétének, aktivitásának és népszerűségének elemzése most is bőven szolgál tanulságokkal és rejtélyekkel egyaránt.


Ki gondolta volna, hogy augusztus 20 jobban megérinti a magyar néplelket (illetve annak facebookos kivetülését), mint a nőnap, anyák napja, vagy a történelmi ünnepeknél maradva, március 15? A huszadikai tűzijáték és parádé köré épített elsöprő kormányzati kampány aztán megtette a hatását, ahogy mindjárt látni fogjuk a számokon. Az ünnep újra megmutatta azt is, mennyire drámaian különböző, alternatív valóságokban él az ország két fele. Az egyik buborékban áhítat, a meghatottság könnyei, magasztos érzelmek, finoman ráhangolva a kormánypropaganda kedvenc üzeneteire. A nap ikonikus képe a tűzijáték egyik pillanata a Duna fölé vetített kereszttel, teliholddal-Parlamenttel, ami a fideszes kommentárok szerint akkora szimbolikus üzenet volt Brüsszelnek, hogy a fal adja a másikat. A túloldalon szörnyülködés és röhögés a felvonulás díszletein, szomorkodás azon, hogy milliárdos-rongyrázós ünneplés helyett a 30 ezer covid-halottat kellene gyászolni. A nap ikonikus képe a metálturult vontató félmeztelen férfiaké, a kommentárokban ízlés szerint gúnyos pride-os áthallásokkal, vagy célzásokkal a 30-as évek náci felvonulásaira...


RASKÓ GYÖRGY: A FALU NÉPE NEM DEMOKRÁCIÁRA VÁGYIK (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.29.


Előző rész:


„Orbán idejekorán felfedezte, hogy ez az átmenet teljes kudarc, hogy a demokrácia alkalmazásának nincsenek meg a feltételei az emberi agyakban, ezért elkezdte felülről szervezni a társadalmat. Kihirdette az ideológiát, meghatározta, miként kell felépülnie a társadalmi-gazdasági rendnek – ez a NER maga. Egy ilyen szisztémától egy normál gondolkodású embernek borsódzik a háta, de a kisembereket nem zavarja” – így nyilatkozott Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány államtitkára a Hírklikknek.

Ott hagytuk abba a beszélgetésünket, hogy a volt szocialista országok többségében a társadalom nincs felkészülve a demokráciára. A különbség legfeljebb az, hogy ott nincs egy olyan erős kezű vezető, mint Orbán Viktor…

– Igen, így van. És ő idejekorán felfedezte, hogy ez az átmenet teljes kudarc, hogy a demokrácia alkalmazásának nincsenek meg a feltételei az emberi agyakban, ezért elkezdte felülről szervezni a társadalmat. Kihirdette az ideológiát, meghatározta, miként kell felépülnie a társadalmi-gazdasági rendnek – ez a NER maga. Egy ilyen szisztémától egy normál gondolkodású embernek borsódzik a háta, de a kisembereket nem zavarja. Hiszen ők már a szocialista rendszerben hozzászoktak, hogy a közösből, ügyeskedéssel nyugodtan el lehet venni valamennyit: a tsz almáját, vagy a szerszámokat, netán a tsz eszközét az otthoni szántáshoz, vitték haza a takarmányt… Ez történt ebben az országban, és most csak a vidéki példákat mondtam. Én csinálom kicsiben, amit mások nagyban, és kölcsönösen békén hagyjuk egymást. Ez a mostani rendszer is így működik; megengedi, hogy kicsiben te is ügyes légy, lopj okosban… Ezekből az emberekből sosem lesz az a polgár, akinek kitalálták a képviseleti demokráciát. Talán a gyerekei, unokái, de inkább az unokái. A mi korosztályunk tehetséges gyerekei sorban leléceltek Magyarországról. Hatalmas veszteség érte ezáltal Magyarországot. Alkotó emberek hagytak itt bennünket, olyanok, akik idegen környezetben is képesek voltak megteremteni a jövőjüket...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPÁNAK KEMÉNYEN AZ ASZTALRA KELL CSAPNIA - A KÉNYSZER HATHAT, FŐLEG HA MEGFELELŐ ANYAGI ESZKÖZÖKKEL PÁROSUL.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.29.


IPG


Európának keményen az asztalra kell csapnia a jogállam és demokrácia érdekében. Ezt hangsúlyozta a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány Nemzetközi Politika és Társadalom (IPG) c. folyóiratában megjelent interjúban Armin von Bogdandy, a Max Planck Intézet európajogi szakértője, a Majna-Frankfurti Egyetem professzora.

Mint mondta, Lengyelországgal azért vív az EU ennyire heves csatát az igazságszolgáltatás reformja ügyében, mert ha akár csupán egyetlen tagállamban is meginog a demokratikus rend, akkor oda a szervezet önértelmezése, mármint hogy liberális demokráciák közössége. Azon felül az unió mindenütt megköveteli a jogállami normák minimumát. Pontosan erre hivatkoznak azok, akik a magyaroknál és a lengyeleknél az utcára vonulnak a fennálló hatalom ellen. Végül pedig ha valahol nem lehet biztosra venni a bíróságok független működését, akkor meginog az egész együttműködés a szervezeten belül.

Úgy hogy lépni kell, de senki se bízzon rövid távú sikerekben. Hiszen Magyarországon és Lengyelországban láthatóan még nem fejeződött be a rendszerváltáskor kezdődött demokratikus átalakulás. Ha már túl lesz rajta a két ország, akkor Orbán és Kaczynski nem hat majd ennyire fenyegetően. Ennek érdekében azonban nem elegendő a külső nyomás. A társadalom többségének pártolnia kell a változást. De azért Varsó meghajolt az EU akarata előtt a Fegyelmi Kamara ügyében. Azaz a kényszer hathat, főleg ha megfelelő anyagi eszközökkel párosul.

Azt azonban a szakértő hibának tartja, ha a Nyugat a maga szintjén kér számon bizonyos értékeket a keleti tagoktól. Hiszen Németország is csupán több évtized alatt jutott el pl. a széles körű meleg jogokig. Abban azonban nem lehet vita, hogy a liberális demokrácia az alap, vagyis hogy az ellenzéknek legyen esélye leváltani az urnáknál a kormányt. További követelmény a működő jogállam, ahol az intézmények a törvények alapján és nem parancsra járnak el.

Ezzel együtt elképzelhető, hogy a magyar és a lengyel vezetés érvényesíteni tudja a saját vonalát, hiszen pl. a menedékpolitikában nagyjából már az a modell, amit Orbán 2015-ben meghirdetett. Mindkét országnak igen ügyes politikusai vannak és akadnak követőik másutt is, mint Le Pen és Salvini. Vagyis nem kizárt, hogy egy nap az kerül többségbe Európában, amit ők képviselnek. De az is belefér, hogy az EU behúzza a vészféket és kirakja Budapest, illetve Varsó szűrét. Jogilag meg lehet találni a módját.

De ettől még lehet a franciáknál Le Pen a következő elnök és Meloni, illetve Salvini alkothat kormányt Olaszországban. Kellemetlen fejlemények zajlanak a szlovénoknál, bolgároknál és románoknál is. Ugyanakkor az osztrák Alkotmánybíróság igazolja, hogy egy ilyen testület okos döntésekkel képes stabilizálni a helyzetet.

The Times

Európa bezárkózik, nehogy bejussanak az afgán menekültek, akiknek jó négyezer kilométert kell megtenniük javarészt úttalan hegyi utakon, hogy eljussanak a földrészre. Legutóbb a lengyelek jelentették be, hogy kerítést emelnek a belorusz határon, nehogy Lukasenko újabb migránsokat tudjon hozzájuk átterelni. A modellt az élesen bevándorlás ellenes Orbán Viktor szolgáltatja.

De ácsolják már az akadályokat a törököknél, görögöknél és litvánoknál is. Mindenütt szögesdrótot húznak ki. A cikk szerzője szemtanúként számol be az eseményekről, annál is inkább, mert az Evrosz határfolyó mellett görög katonák letartóztatták, mondván, hogy tiltott övezetben járt, noha erre semmilyen tábla nem figyelmeztette. Bíróság elé állították, a per még zajlik.

Törökország a kerítést megtoldotta távirányítású géppuskákkal és mozgásérzékelő kamerákkal a szír határ szinte teljes hosszában. A Birmighami Egyetem egyik tanára azt mondja, hogy egyes kormányok úgy állítják be, mintha a menekültek terroristák volnának. Ám a falak soha nem jók semmire, ugyanakkor nagyon is alkalmasak kiszolgálni a politika céljait. Hatásuk hosszú távon azonban csupán annyi, hogy új migrációs utak létesülnek és megerősödik a csempész hálózat.

A görög hatóságok megtiltották a határ mentén élőknek, hogy segítsenek az érkező embereknek. A tengeren pedig az őrjáratok visszafordítják a Törökországból érkező, menekültekkel teli csónakokat. De a bizonyítékok szerint az is előfordul, hogy irányíthatatlan tutajokra rakják mindazokat, akik már bejutottak az országba.

A következmény az, hogy kétszer annyian próbálkoznak a szárazföldön, mint vízen át. Ám augusztus elejéig a két évvel ezelőtti 74 ezerről 5 ezerre esett vissza azoknak a száma, akik görög földre tudtak lépni.

Die Welt


Az osztrák kancellár megerősítette, hogy igen erősen korlátozni kívánja a bevándorlást. Arra hivatkozott, hogy a demokrácia számára alapvető, kik élnek az országban és miben hisznek. Kurz, akit a Néppárt kongresszusán 99,4 %-os többséggel újjáválasztottak az ÖVP elnökeként, kifejtette: az országért érzett felelősség azt diktálja, hogy csak annyi embert fogadjanak be, amennyi képes integrálódni. Az újság emlékeztet arra, hogy a politikus a minap közölte: senkinek sem szabad menedéket adni, aki a szárazföldön át érkezik.

A sankt pölteni kongresszuson a kormányfő beszélt arról is, hogy szerinte az ellenzék agresszív politikája folytán zajlik ellene vizsgálat, mármint hogy nem tett-e hamis vallomás a néppárti korrupció gyanúja kapcsán létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságban. Bevallotta: a nyomás hatására már eljutott oda, hogy bedobja a törülközőt, de a végén az ügy csak megacélozta az ellenállását. A felmérések azt mutatják különben, hogy a közvélemény 35 %-a a konzervatívokat támogatja, a szociáldemokraták és a szélsőséges szabadságpártiak 20-20 %-ot tudnak felmutatni. A koalíció kisebbik erejét alkotó zöldek jelenleg 12 %-on állnak.

Der Standard

A radikális iszlám hallatlan gondokat tud okozni a Nyugatnak, arra azonban nem képes, hogy lerohanja vagy legyőzze. Erre figyelmeztet az osztrák sajtó egyik legkitűnőbb szemleírója, Hans Rauscher, miután mint írja, Afganisztánban egy sötét alakokból álló szakállas banda a 7. század ideológiájára támaszkodva súlyos vereséget mért a fejlett világ vezető hatalmára és megalázta azt.

Hogy mi lesz ezek után, annak megítélésre az elemző visszanyúl a történelemhez. Az iszlám az évszázadok során kétszer próbálkozott nagyszabású hódítással Európában: egyszer a 8. század elején, akkor az arabok Nyugat-Franciaországig jutottak. Majd jöttek a törökök, akik a 15. században kétszer is sikertelenül igyekeztek bevenni Bécset, de a visszaszorításuk sokáig tartott. Görögország csupán 1929-ben szabadult fel.

Az erős hit, amely párosul a hajlandósággal szörnyű cselekedetek elkövetésére, segített most kiűzni az USÁ-t Afganisztánból. A még brutálisabb Iszlám Állam és fiókszervezetei épp elég terrorakciót hajthatnak még végre, de arra nem alkalmasak, hogy erős iszlám birodalmat hozzanak létre, vagy mint ahogy arra sem, hogy így vagy úgy, de elkormányozzák az afgánokat.

Egyedül csak az képzelhető el, hogy a Nyugat saját magát győzi le, ha feladja vagy korlátozza az elveit: a liberális demokráciát, a jogállamot, a sokszínűséget, a szabad vitát és a humanizmust. A jólét és a tudományos haladás tudvalevőleg a szabad gondolkodáson alapszik.

Európában és az Egyesült Államokban azonban olyan erők működnek, mellesleg az „iszlám veszélyre” hivatkozva, amelyek le akarják rombolni a szabadság sikeres nyugati modelljét. Így Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában, de idetartoznak a szélsőjobbos nyugat-európai pártok, valamint a jobbos rasszizmust a teljesen átcsúszott amerikai köztársaságpártiak.