Szerző: WEILER VILMOS
2026.09.07.
- Ezek egy részét tavaly meghirdette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, sok fontos ingatlan azonban nem jelent meg se a prospektusukban, se a honlapjukon.
- Az ott nem szereplő, de akkor eladásra ítélt ingatlanok között van a Fiumei úti OTI-székház és a Váci úti SZOT-toronyház, valamint a NAV több fontos budapesti épülete.
2021 novemberében az akkor még frissiben propagandalappá változtatott Index és az Anonymus nevű szivárogtatóoldal összehangolt lejáratókampányt indított Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ellen. A vád az volt, hogy a várost akkor még csak két éve irányító Karácsony el akarta adni a 1716 és 1727 között épült Invalidus-házat, hétköznapi nevén budapesti városházát, amelyben a Fővárosi Önkormányzat működik.
Az ügyben először csak egy pontatlannak tűnő értesülés, majd egy hamisnak látszó szerződésrészlet került elő, később egy Bajnai Gordon hangját is tartalmazó hangfelvétel. Idővel aztán kiderült, hogy a főváros vezetésében valóban felmerült az eladási szándék, és a fővárosi vagyonkezelő képviselője még tárgyalt is erről, Karácsonyék azonban soha nem hoztak olyan döntést, hogy tényleg eladnák a városházát. A nyilvánosság egy részében ennek ellenére sikerült elterjeszteni, hogy a korrupt és átláthatatlanul működő Fővárosi Önkormányzat gyanús körülmények között szabadulna meg a történelmi jelentőségű és rendkívül értékes székházától.
Három és fél évvel később, 2025 nyarán a magyar állam ingatlanállományát kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feltöltött az internetre egy olyan, kizárólag magyar nyelvű prospektust, amely szerint árveréssel adnának el egy sor belvárosi palotát és irodaépületet. A listán olyan rendkívül értékes ingatlanok szerepeltek, mint a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár több mint tízezer négyzetméteres belvárosi palotái.
Azt, hogy az állam ennyi történelmi épülettől szabadulna meg, a kormány igazán nem verte nagydobra: az MNV prospektusát a Válasz Online szúrta ki, a döntés ellen Magyar Péter és Vitézy Dávid akkori ellenzéki politikusok is tiltakoztak, de annak visszavonását nem sikerült elérniük. Míg a kormány eleinte megpróbálta agyonhallgatni az ügyet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül előállt a farbával, miszerint „helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek, hanem esetleg egy ugyanolyan szálloda van, és az hoz közpénzben is komoly bevételt a magyar államnak.” A kormány tehát ekkor már igyekezett megvédeni ugyanazt, amiért Karácsony Gergelyt hónapokon keresztül kritizálták – úgy, hogy Karácsony a valóságban soha nem döntött a városháza eladásáról...
2021 novemberében az akkor még frissiben propagandalappá változtatott Index és az Anonymus nevű szivárogtatóoldal összehangolt lejáratókampányt indított Karácsony Gergely budapesti főpolgármester ellen. A vád az volt, hogy a várost akkor még csak két éve irányító Karácsony el akarta adni a 1716 és 1727 között épült Invalidus-házat, hétköznapi nevén budapesti városházát, amelyben a Fővárosi Önkormányzat működik.
Az ügyben először csak egy pontatlannak tűnő értesülés, majd egy hamisnak látszó szerződésrészlet került elő, később egy Bajnai Gordon hangját is tartalmazó hangfelvétel. Idővel aztán kiderült, hogy a főváros vezetésében valóban felmerült az eladási szándék, és a fővárosi vagyonkezelő képviselője még tárgyalt is erről, Karácsonyék azonban soha nem hoztak olyan döntést, hogy tényleg eladnák a városházát. A nyilvánosság egy részében ennek ellenére sikerült elterjeszteni, hogy a korrupt és átláthatatlanul működő Fővárosi Önkormányzat gyanús körülmények között szabadulna meg a történelmi jelentőségű és rendkívül értékes székházától.
Három és fél évvel később, 2025 nyarán a magyar állam ingatlanállományát kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő feltöltött az internetre egy olyan, kizárólag magyar nyelvű prospektust, amely szerint árveréssel adnának el egy sor belvárosi palotát és irodaépületet. A listán olyan rendkívül értékes ingatlanok szerepeltek, mint a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár több mint tízezer négyzetméteres belvárosi palotái.
Azt, hogy az állam ennyi történelmi épülettől szabadulna meg, a kormány igazán nem verte nagydobra: az MNV prospektusát a Válasz Online szúrta ki, a döntés ellen Magyar Péter és Vitézy Dávid akkori ellenzéki politikusok is tiltakoztak, de annak visszavonását nem sikerült elérniük. Míg a kormány eleinte megpróbálta agyonhallgatni az ügyet, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül előállt a farbával, miszerint „helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek, hanem esetleg egy ugyanolyan szálloda van, és az hoz közpénzben is komoly bevételt a magyar államnak.” A kormány tehát ekkor már igyekezett megvédeni ugyanazt, amiért Karácsony Gergelyt hónapokon keresztül kritizálták – úgy, hogy Karácsony a valóságban soha nem döntött a városháza eladásáról...
