2020. május 29., péntek

„NÉHA INKÁBB BEFOGTAM A SZÁMAT” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.05.28.


A TARTALOMBÓL:

Leadni félidőben a futballcipőket – Bozóki András politológus, volt miniszter a hibrid rendszerről, gyurcsányozásról, propagandáról és a változás esélyeiről. Interjú!

„Néha inkább befogtam a számat” – Gerendai Károly kilábalásról, igazodási kényszerekről, rendszerváltó élményekről, a globális verseny és a NER kapcsolatáról

Boldog-ügy: újabb politikusok a gyanúsítottak között – A kilenc gyanúsított közel fele jelenlegi vagy volt politikus lehet

A jövő beköltözött Gödre – A Samsung-gyár nagyfokú környezeti terhelést jelent, és a civilek szerint a veszélyes anyagok ellenére máig nem épült ki a megfelelő védelmi rendszer

Budapest: hidegháborút idéző viszonyok – Szinte teljesen ellehetetleníti a közösségi közlekedés egyébként is szűkös költségvetését, hogy a járvány miatt jelentős, várhatóan legalább 20 milliárd forintnyi bevétel esik ki a BKK büdzséjéből – véli a VEKE elnöke

Milliárdokba került, most használhatatlan – Újabb, igen jelentős problémára derült fény a tavalyi önkormányzati választások előtt sebtiben átadott II. kerületi Gyarmati Dezső Uszodában

„Gyorsan előkerül zsebükből a kés” – Balástyán szinte már nem is számítanak idegennek a Romániából érkező vendégmunkások. Riport

Krisztián azt ígérte, pár nap múlva hazajön – Egy fillér nélkül költözött haza szüleihez az elhunyt focista húszéves özvegye

Intenzív támadások – Visszafelé sült el a propaganda „csodafegyvere”

Inkább leülöm, minthogy kifizessem a büntetést – A nyugdíjas trafikost egyetlen hónap alatt 2,2 millió forintos bírsággal sújtották a dudálós tüntetéseken való részvétele miatt

Netanjahu ante portas – Úgy tűnik, semmi nem állíthatja meg az izraeli miniszterelnököt abban, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja

Lovaggá avatott ügyész keze alatt épülhet újra a brit Munkáspárt – Az új pártelnök portréja

Az illiberalizmus ökle lesújt a kurdokra – Óriási felháborodást váltott ki a kurdok körében, hogy május közepén újabb négy kurd polgármestert mozdítottak el tisztségéből és tartóztattak le Törökország délkeleti részén

Nagyot futott Merkel és a CDU – A járvány sikeres kezelésének köszönhetően csökkent a kancellárra nehezedő belpolitikai nyomás

Zelenszkij sem tett csodát – Az elnökben jobb híján bíznak még az emberek. Mit hoz a magyar–ukrán csúcs?

Megóvott-e a zsálya és a levendula a pestistől? – Talán nem olyan túlzó, ha a ma a koronavírussal szemben küzdő olasz, spanyol, kínai orvosok, ápolók erőfeszítéseit a pestisdoktorokéihoz hasonlítjuk

Végleg felébresztett bennünket – Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel. Interjú

„Tíz év múlva egy sem lesz” – A határon túlról négy magyar értelmiségit kértünk meg, válaszoljanak két kérdésre: milyen magyarként élni ott, ahol élnek, és szerintük száz év múlva lesz-e még magyar élet az adott országban. Aki válaszol: Tokár Géza, Kontra Ferenc, Vida Gábor és Pallagi Marianna

A puliszka ezer arca – Ha ízig-vérig erdélyi étket ennénk

A legnagyobb „Pici” – Kozma István, a nehézsúly királya, aki a birkózással teremtett volna világbékét – Retrolimpia

Publicisztika:

Puzsér Róbert: Az erőszak kohói
Gulyás Balázs: Lendvaizmusok
Szerető Szabolcs: Az ember, akit nem ölt meg Orbán Viktor
Torkos Matild: Portyázás a büdzsében
Lányi András: Félidő
Pápay György: Természetes ellentétek
Vaszilov Eszter: Tükröm-tükröm
Ficsor Benedek: Elment a szelíd óriás – Sitku Ernő halálára
Nagygéci Kovács József: Szent tékozlás: a pünkösd – Helyzet-Kép – Fotó: Végh László
Gazda Albert: Trianon hétköznapiasítása
Híd Jenő rajzol: Régi, lelkesítő tanulságok
Haklik Norbert: Rouška és rohlík vs. k.vírus: 1 : 0
Wekerle Szabolcs: XXI./21. – Újbeszél
Csikós Attila: A kiscsaj – Részlet a szerző készülő, Öszvér cím regényéből
Dévényi István: Trianon bevégeztetése
Marabu: Trianon

Kritika:

– Sára Sándor, a képalkotó – Sára Sándor (1933–2019). Szerk.: Pintér Judit
– A nullánál azért sokkal több – Zéró, zéró, zéró. HBO
– Felvidék, minőség – A felvidéki magyarság a 21. században. Szerk.: Haják Szabó Mária
– A szétesés dimenziói – Trianon Nagy Háború alatti előzményei I. kötet – Az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918. Szerk.: Gulyás László

TÉNYLEG MINKET IRIGYEL A FÉL VILÁG, VAGY EZ CSAK PROPAGANDA?

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.05.28.


Grósz Károly egykori kommunista miniszterelnök óta mindenki tudja, hogy a kormány szava nem úri becsületszó (ezt bár sokan Medgyessy Péternek tulajdonítják, valójában Grósz sütötte el egyik interjújában, ahol szembesítették korábbi ígéretével, talán egy áremelés kapcsán) 

Ezt a kijelentést azóta sok kormánynak sikerült magáévá tenni, de talán a mostani az, amely ki is maxolta a tartalmát.

Tökélyre pedig Kásler Miklós EMMI miniszter fejlesztette, aki lassan azt is letagadja, hogy ő maga a miniszter.

Pedig most már azt is tudhatjuk, hogy „azért nem lett tömeges a megbetegedési fázis Magyarországon, mert a Kásler miniszter által vezetett csapat” jól vizsgázott, a miniszter ösztönei jól működtek, és neki köszönhetően indult el időben a kormányzati járványügyi védekezés”

Amennyiben megnézzük a rendészeti elemeit a válságkezelésnek, akkor semmi olyat nem tettünk, ami bármely ország elé, vagy fölé helyezné a kormányzati intézkedéseket. Lezártuk a határainkat, akkor, amikor a többi ország is megtette, bezártuk az iskolákat, akkor, amikor mindenki.

Közben meg nem szűrtünk, és bár a miniszterelnöknek mindig jutott a legmagasabb szintű védőeszközökből a kórházi helyszínelése során, a vele szemben álló orvosok, ápolók gyakran csak hitvány, a feladatuk ellátására nem alkalmas, minimális védőeszközben jelentek meg. Ennek eredményeként a hazai koronavírus-gócpontok a kórházakba és a szociális ellátóhelyekbe, idős otthonokba koncentrálódtak, és az elérhető adatok szerint az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége elérte a 14 százalékot, azaz húsz COVID fertőzöttből majd három egészségügyi dolgozó. Mindeközben a 65 év feletti dolgozókat kivonták az aktív ellátásból, és még azt sem szervezték meg számukra, hogy valahogyan a hirtelen átalakult háziorvosi és szakrendelői vonalban telemedicinával segíthessenek az ellátás fenntartásában. A szakorvosokat, a rezidenseket, a szakorvosjelöltek egy részét átirányították COVID-betegek ellátására fenntartott, és kiürített intézményekbe, ahol így volt olyan intenzív osztály, ahol több orvos volt, mint beteg.

És akkor remek ütemérzékkel Kásler Miklós elrendelte az összes közfinanszírozott ágy hatvanszázalékos kiürítését, COVID betegek fogadása céljából, a húsvéti ünnepek kellős közepén.

Ez azt jelentette, hogy egyes becsélések szerint a februári adatokhoz képest 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápolhattak a következő két hónapban.

Nehéz megmondani, hogy hány áldozattal járt a kásleri ágyfelszabadítás, de nemcsak kényelmetlenséget, hanem egészségkárosodást is okozhatott, akár betegek halálához is hozzájárulhatott ez az intézkedés, holott a COVID fertőzések száma csak igen lassú ütemben kúszott felfelé. Pontosan úgy, ahogyan ez történt az egész régiónkban.

A fejetlenséget csak tetézték a miniszter immár hagyományosan egymásnak homlokegyenest ellentmondó utasításai, amelyben egyszer előírja, hogy azonnali életmentő beavatkozás előtt is szükséges a betegen PCR-tesztet végezni, majd javítja, hogy ja nem.

Hogy mekkora káoszt generált maga az EMMI, azt jól jellemzi az alábbi hozzám megküldött levél:

„Most épp 4 nővér beszélget a konyhában, ők szakrendelőből érkeztek teljesen feleslegesen, mert még egy korábban működő- azóta bezárt- osztály működtetése miatt lettek idevezényelve, így többen vannak, mint a betegek. A szakorvosokkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá és nézik a bejövő postát az "iktatás" címszó alatt. Ja és a jó hangulatról a katonák/ segédmunkások is gondoskodnak mindig nap végén: fel kell nyitni mindig a csomagtartót, hogy nem lopjuk-e a szajrét.”

Azonban a koronavírussal szembeni védekezés sikerességét mégiscsak számokkal lehet a legbeszédesebben bemutatni:...

GIGA KÉZILABDACSARNOK 100 MILLIÁRDÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: VINCZE ATTILA
2020.05.29.


Magyarország jelenleg épülő legnagyobb sportberuházása 99,97 milliárdba kerül, ha az építő csúszik, naponta 400 milliós kötbért kell fizetnie.

Majdnem egy komplett metrómegállót ölel fel az az építési terület, amelyen Európa legnagyobb kézilabda-csarnokát húzza fel a magyar kormány által megbízott építtető (a Beruházási Ügynökség). Az építkezést az generálta, hogy Magyarország és Szlovákia közösen rendezheti a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot, és ennek egyik feltétele volt egy olyan csarnok építése, amelynek nézőszáma megfelel az Európai Kézilabda Szövetség elvárásainak. Az Üllői úti területen működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet már korábban elköltöztették, az állam pedig majdnem 14 milliárdért visszavásárolta a telket attól az ingatlanforgalmazótól, amelyhez a Ferencvárosi Önkormányzat előző vezetésétől került.

A kivitelezés tavaly rohamtempóban indult, a területen azóta hatalmas a mozgás, a többtonnás teherautók percenként, szigorú logisztika mentén hozzák és viszik az építési anyagokat. Százak dolgoznak a felszínen, és nem a szokásos útfelújítási tempóban. A méretek már most lenyűgözőek, pedig még csak körvonalaiban jelzik a későbbi mű nagyságát. A 20 ezer 22 fő befogadására képes csarnokot.

A környék látképe egyébként már most is eklektikus, de ez igazán nem fedi teljesen a valóságot. A városképi összhatást elég durván felülírja az FTC Stadion elé épített Telekom székház látványa. Pedig az európai stadionok szépségversenyébe simán beneveztető aréna a maga nemében hungarikum. Először is: jól néz ki. Nem csak megjelenésében, de funkcionalitását tekintve is olyan lett, amilyennek a világ boldogabbik felében elképzelnek egy focistadiont. Semmi Makovecz-stílus, ágas-bogasra hajlított faszerkezet, népieskedő álromantika, ami egy egyutcás Fejér-megyei kis faluban a fő látványosság. Csak fém és látszóbeton, a XXI. század építőanyagai. Építészeti formavezetése, és anyaghasználata egyaránt izgalmas. Az előtte lévő közösségi tér a Fradi-sassal évtizedek óta a szurkolók gyülekezőpontjaként szolgált, ám ez már múlt idő: a Telekom székház erre a találkozási pontra épült, ráadásul méreteivel kitakarja a városképből a Fradi-stadiont, annak formavilágát nem engedi érvényesülni. Van olyan oldal, amelyről az Üllői útra érkező a stadion helyett csak a mobilszolgáltató székházát látja. A két hatalmas épület közötti tízegynéhány méteres oldaltávolság is véleményes, de szokványosnak semmiképp nem nevezhető.

Ezen az eleve túlsúlyos látványon fog tovább nehezíteni az új aréna, amely még jobban uralni fogja a városképet. Méretei már most mutatják, nem viccből mondták, hogy a kontinens legnagyobb kézilabda-csarnoka épül. De mennyiből és mikorra?
Írásbeli kérdéseinkre a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. ugyancsak írásban válaszolt. Ebből kiderült, hogy a kormány határozata alapján a multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építtetője a Beruházási Ügynökség (BMSK). Mint írták, a Budapest Fejlesztési Központ a beruházás tervezési és előkészítői, építtetői feladatait végezte, üzemeltetési kérdésekben nem illetékes, így a szervezet arra már nem válaszolt, hogy a csarnokot majd ki fogja üzemeltetni. Nem ritka eset ugyanis Magyarországon, hogy a kizárólag költségvetési forrásból felépült intézmény (vitorláskikötő) üzemeltetését egy magáncég szerzi meg, az itt termelt profit így már nem az államkasszát, hanem magánzsebeket gyarapítja, ami azért elég unortodox gazdasági modell...

NEM BÍRJA ELENGEDNI A GYÖNGYÖSPATAI KÁRTÉRÍTÉST A KORMÁNY: MOST ÉPP A DIÁKOKAT BÉLYEGZIK MEG

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.05.27.


Tudom, tudom, ez az egész nem szól másról, csak a sértett hiúságról, hogy itt most valaki (Kúria) rácsapott egyet – teljes joggal! – a kormány orrára, és ezt nem bírják elviselni. Meg persze tökéletes ürügy ez az egész gyöngyöspatai szegregációs per arra, hogy a fideszes honatyák a kedvenc topikjaikat előrángathassák újra: cigányozás a maga nem is annyira diszkrét formájában, a civilek meghurcolása, Soros György démonizálása – ha valaki valahol még találna ebben a történetben egy valamirevaló migránst is, maga lenne a tökély.

És mindezeken túl ez a téma tökéletesen alkalmas arra is, hogy ilyen Horváth László-féle megnyilvánulásokkal (amikből jóformán minden hétre jut egy) lehessen tematizálni a közbeszédet is, kicsit elterelni a figyelmet a kínos dolgokról, hátha inkább ezen csámcsognak majd a népek, és nem a felhatalmazási törvényen, meg egyéb érdekességeken.

De mégis: muszáj még egyszer nekifutnom ennek az egész témának, mert nem lehet elmenni szó nélkül amellett a cinikus és egyben kegyetlen hozzáálláson, ahogy a gyöngyöspatai szegregációs kártérítések ürügyén a kormány minden emberséget levetkőz magáról...

RENGETEG PÉNZT OSZTOTT SZÉT A KORMÁNY A GAZDASÁGVÉDELMI ALAPBÓL, MÉG ŰRTEVÉKENYSÉGRE IS JUTOTT

MFOR.HU
Szerző: mfor.hu
2020.05.29.


Egyetlen esti kormányhatározattal összesen 196 milliárd forintot mozgatott meg a kormány. Ebből a legnagyobb összeget a koronavírus-járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból vonták el, a honvédség pedig rengeteg pénzhez jut.

A csütörtök este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározatával rengeteg pénzt mozgatott meg a kormány. Összesen 196 milliárd forintot csoportosított át, az intézkedés nagy nyertesei a honvédség és a sport ágazata.

Ez elvonások három előirányzatot csökkentenek. A kormány
- 126 milliárdot a koronavírus-járvány miatti válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból vont el,
- 69 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból
- 1,1 milliárdot pedig a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából.
Nézzük sorjában! A Gazdaságvédelmi Alapból elvont összeg több cél között oszlik meg, legnagyobb arányban ez a pénz honvédelmi és sport céloknak biztosít friss forrásokat:
...

ORBÁN NÉPE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.05.29.


...Elméletileg Magyarországon demokrácia van, ami lehetővé teszi akár azt is, hogy az emberek szabadon válasszanak vallást, esetleg ne válasszanak, mert nem óhajtanak ilyet. Valamint az is benne van a demokráciában – még ha az többnyire csupán elméleti is -, hogy maguk döntsenek az önkormányzatok összetételéről. Az nincsen benne semmiben, hogy ezt a döntésüket a kormányon lévők megtorolhatják. Az sincs benne, hogy a polgármester, vagy az önkormányzat politikai hovatartozása határozza meg az önkormányzatnak juttatott forrás mértékét. Politikai alapon nem lehet forrást elvonni, sem pedig plusz forrást biztosítani. A kormány az önkormányzatoknak juttatott forrásokat tőlünk, adófizetőktől szedi be -többek között olyan módon, hogy az önkormányzatoktól vonja el -, majd ezeket a forrásokat osztja újra. Elméletileg lélekszám, feladatok, ilyesmik alapján. Hiszen vannak gazdagabb önkormányzatok, ahol sok adó folyik be, és vannak olyan önkormányzatok, ahová szinte semennyi. A nagyon szegény települések, ahol lényegében csak közmunka van, ilyenek. De feladataik nekik is vannak, melyeket el kell látniuk. Ehhez pénzre van szükség.

Az biztos, hogy az ország összes önkormányzatának területén magyar polgárok élnek. A fideszes önkormányzatok, és az ellenzéki önkormányzatok területén is. Ez a kedves kommentelő honfitársunk azt szeretné, ha a kormány, tehát Orbán Viktor megbüntetné azokat a honfitársait, akik nem fideszes polgármestert választottak. Ezt hatalmi erőszakkal szeretné ő kivitelezni, jelesül elvenné ezektől a településektől a pénzt. És akkor még nagyvonalú is, mert követelhetné például azt is, hogy ellenzékiek ne kapjanak orvosi ellátást, dögöljenek meg a kórház kapujában. De akár az is beleférhet, hogy szedjék össze, vigyék munkatáborba, vagy akár végezzék ki az ellenzékieket. Durván hangzik, de az ő gondolatmenete pontosan ez.

Egy ország polgárainak gondolkodása, viszonyuk a demokráciához, mindig az adott kormány felelőssége. Természetesen a személyek egyéni felelősségén túl. Az is a magyar kormány felelőssége – jelen esetben az Orbán-kormányé -, ha a saját hívei üvöltve követelik a diktatúrát, mert helyesnek vélik. És úgy tűnik, ezek a kormányhű erők – hiszen nem csak a kedves kommentelő gondolja így a dolgot – bármit megengedhetőnek tartanak az ellenzékkel szemben. Számukra az nem természetes, hogy létezik többféle párt, többféle irányzat, többféle gondolkodásmód. Ők azt akarják, egyféle lehessen csak. Ez – részben, mégpedig igen nagy részben – Orbán Viktornak és cinkostársainak a bűne. Sikerült megtalálniuk, és a karámjukba terelniük azokat, akik semmiféle másságot nem tolerálnak. Sem külső másságot, sem belsőt. Ők azok, akik lelkesen támadnák meg az utcán a fiatal fiúkat, és vágnák le rövidre a hajukat, mert túl hosszú a központi elváráshoz képest. Ők azok, akik lekurváznak fiatal lányokat, ha túlságosan rövid a szoknya. Ők azok, akik feljelentik a szomszédot – vagy akár a saját szüleiket -, ha olyan újságot olvas, rádiót hallgat, ami nem ajánlott a hatalom szerint. Minden korban voltak, vannak, lesznek ilyenek. Feljelentők, gyávák, ostobák, önerőből tehetségtelenek, irigyek, gyűlölködők. Olyanok, akik maguk soha nem értek el semmit az életben, ezért nem a tanulást, nem az önfejlesztést választják kiútként, hanem a sikeresebbek eltaposását, lerántását a sárba. Akik képtelenek mit kezdeni a szabadsággal, azok diktatúrát követelnek. És még ahhoz is hülyék, hogy felfogják, mit művelnek. Bátran nevezzük őket Orbán népének.

Elég ennyi reggeli előtt (helyett), alighanem sok is. Kellemes ébredezést, majd hamarosan jövünk,és beszólunk. Szokásunk szerint.

AZ ÁLLAMFŐ ÉS A KORMÁNYZÁS

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2020.05.27. 


Kormányzaton a központi állami szervek azon rendszerét értjük, amely a kormányzást végzi, kormányzásnak pedig azt a tevékenységet nevezzük, amelyet ez az intézményrendszer ellát, úgyhogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik meg akarják ragadni e fogalompárt. Vannak, akik szerint az állam valamennyi tevékenysége kormányzás, és akadnak olyanok is, akik szerint ez a tevékenység csak a kormányra tartozik.

Talán helyes, ha ebben a kérdésben köztes álláspontot foglalunk el, és leszögezzük, hogy a kormányzat több a kormánynál, de kevesebb az állam egészénél, vagyis a kormányzást a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közül nemcsak a második végzi, hanem az első kettő együtt is, de a harmadik semmiképp.

Csakhogy amennyiben a kormányzati rendszer parlamentáris – és nem elnöki vagy másmilyen –, akkor a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között (vagy inkább fölött) van még egy tényező: az állam egészének feje, vagyis az államfő.

Ez nem azt jelenti, hogy az államfő része lenne a kormányzatnak, még kevésbé azt, hogy ő maga kormányzást végezne, de azt igenis jelenti, hogy a kormányzat szervei sok esetben rajta keresztül lépnek alkotmányos kapcsolatba egymással.

Hogy csak két fontos jogkört említsünk: szerencsésebb parlamentáris rendszerű országokban az államfő nevezi ki a miniszterelnököt és oszlathatja fel a parlamentet, de az előbbit a parlament többségére való tekintettel, az utóbbit pedig a kormányfő indítványára teszi. Nálunk mindenesetre e két államfői jogkör közül egy sem jöhet szóba; az első papíron sincs, a második pedig a gyakorlatban nem létezik. (Mint tudvalevő, Magyarország nem tartozik a szerencsésebb parlamentáris rendszerű országok közé, annak ellenére, hogy parlamentáris hagyományai európai összehasonlításban is nagyon jelentősek.)

AZ ERŐSZAK MEGSZÁLLOTTJAI

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.05.29.


Iskolaőrséget hoz létre a kormány, jelentette be Gulyás Gergely miniszter, tovább erősítve a magyar oktatási rendszer jó hírét.

Szépen beleillik ez a mai magyar társadalomba.
Egyelőre ötszáz iskolában lesznek - főként rendőrök - az iskolaőrök.
Állítólag fegyvertelenül, de más kényszerítőeszközök lehetnek náluk, és nincs percnyi kétségem sem, hogy velük lesz az önvédelmi fegyverük is, főleg ott, ahol a tanár mellett várhatólag a rendőrt is megvernék, már csak példa-statuálás céljából is.
Úgy számolom, már az első évben bekövetkezhet egy-két tragédia, az agresszív szülő vagy az életvezetési tanácsokat tőle kérő gyermeke és a pedagógiailag képzetlen rendőr találkozása nem sok jóval kecsegtet.
Természetesen az még istenes lesz, ha a rendőr tapasztalt, magát a közbiztonsági szolgálatban kipróbált, idősebb, de még nem lepukkant hivatásos lesz, de tartok tőle, hogy az állományt mindenféle egészségügyi, vagy mentális problémákkal küzdő nyugdíjasokkal és más fegyveres vagy rendvédelmi szervezetektől leszerelt személyekkel töltik majd fel.
Akárhogy is, az iskolaőrség nem lesz a Rendőrség színe-virága, aki ugyanis hivatásának választja a pályát, annak lealázó lesz egy ilyen feladatot ellátni hiszen ez nem tiszta rendőri feladat, viszont rohadt kényes, általában unalmas és nehéz.
Itt gyerekekről beszélünk, meg fiatalokról, akik a képzett pedagógus számára is komoly kihívást jelentenek, nemhogy egy munkájába belekeseredett, esetleg gyomorbeteg, de mindenképpen szegény egyenruhás számára, aki mellé szintén rendőrt kellene állítani, hogy megvédjék az esetleges drog-dílerektől, akik a szerencsétlent úgy veszik majd meg kilóra, mint a kacsát.
Még jól is jár majd, ha csak azt kérik tőle, hogy alkalmanként forduljon el, és nem neki kell az anyagot teríteni...

A NER TÉNYLEG BEVETTE A BALATONT: MUTATJUK A 42 ÓRIÁSPROJEKTET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.05.29.


A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. (…) Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd” – üzente Guller Zoltán azoknak, akik már akkor magánosítást, vitorláskikötő-kiszervezéseket, hajójárat-megszüntetéseket, kempingeladásokat orrontottak.

Aztán idén berobbant Európába a koronavírusjárvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.

Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.

A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.

Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhatnak magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál.

Hangsúlyozzuk ugyanakkor: mindez csupán pillanatfelvétel, a buli folytatódik, ráadásul fű alatti, gyengén dokumentált egyedi döntések is születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály. Vagy inkább: ököljog...

MAGYARORSZÁG A DESPOTIZMUS FÖLEMELKEDÉSÉNEK ALLEGÓRIÁJA - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.29.


Az új despotizmus címmel írt könyvet egy ausztrál egyetemi professzor, a kötet arról szól, miként változtatják meg belülről egyes hatalmasok a demokráciát. Úgy véli, az Orbán Viktor vezette Fidesz olyan kliensrendszert teremtett, ahol adott a féken tartott bíróság és média, a hamis állítások terjesztése, a kívülről szabadnak látszó választás, a rokonságon alapuló gazdaság, a hivatalosságoktól függő oligarchia és a hűséges középosztály. Első Fehéroroszország, második Magyarország, harmadik Szerbia. Mi az? Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Kezdjük az élet magyaros örömeivel, május utolsó péntekén. A Der Spiegel hírmagazin – részben a dpa német hírügynökség beszámolójára támaszkodva – arról ír, hogy Magyarország Európában elsőként újra engedélyezi a nézőközönség jelenlétét a futballmeccseken. A másfél méteres távolságtartás kötelezettsége mindazonáltal azzal jár, hogy nagyjából csak minden negyedik ülőhelyen lehet szurkoló.

A magyarokat a szerbek követik ebben Európában, ahol kizárólag Fehéroroszországban zajlottak eddig közönség előtti mérkőzések. A német tudósítás egyébiránt megemlíti azt is, hogy a magyar kormány feloldotta a számára különleges felhatalmazással járó intézkedést, amelynek érvénye alatt Orbán Viktor több mint száz rendeletet hozott, korlátozva egyebek közt az adatvédelmet, a munkavállalók jogait, illetve a hatóságok tájékoztatásadási kötelezettségét.

Másképp dolgozik a kelet-európai

A Reuters egyik varsói tudósítása szerint a koronavírus-járvány egyik tartós következménye az lesz, hogy a jövő munkahelye a korábbinál ritkábban ad majd alkalmat személyes kontaktusra. A hírügynökség arról számol be: lengyel kutatók megállapítása szerint az, hogy Kelet-Közép-Európában viszonylag kevesebb embert fertőzött meg a vírus, akár egynegyed részben a szemtől szembe kommunikáció alacsonyabb arányát eredményező munkaszervezési okokra vezethető vissza.

Ezek a munkaszervezési eltérések már a járványintézkedések előtt is kimutathatók voltak. A jogi, társadalmi, illetve kulturális jellegű hivatások művelői közül például egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban 79, Olaszországban pedig 73 százalék havonta több alkalommal lebonyolított személyes szakmai találkozót, míg Csehországban ez az arány 38, Lengyelországban 47 százalék volt.

A különbség többi, mintegy háromnegyed része annak tulajdonítható, hogy a kelet-közép-európai térségben idejekorán leállították az élet pezsgését, és életbe léptettek szigorú távolságtartási intézkedéseket, emellett pedig a térségben arányában eleve is több az emberek egymástól való fizikai eltávolítására viszonylag alkalmasabb mezőgazdasági, illetve ipari munkakör, és kevesebb embert foglalkoztatnak különböző szolgáltatásokban, ahol a személyes érintkezés alapértelmezés szerint gyakoribb. A jövő tehát: kevesebb munkaebéd, több Skype.

Vírus és demokrácia

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség úti élménybeszámolóval egybekötött elmélkedést közöl a pozsonyi gyökerű Andrea Dudik tollából arról, hogy a kommunista múltú európai országokban a járvány miatti hatósági korlátozó intézkedések vajon ösztönzik-e az önkényuralmi törekvések újraéledését.

A cikk utal a Magyarországon időlegesen bevezetett rendeleti kormányzási felhatalmazásra, illetve arra, hogy a lengyel kormányzó párt kísérletet tett a választási szabályok megváltoztatására, lehetővé téve a levélben történő szavazást. Megszólaltatja Václav Maly prágai segédpüspököt, az 1989 novemberi bársonyos forradalom ismert alakját, aki szerint a demokráciát valóban érik fenyegetések ezekben az időkben, és résen kell lenni, nem szabad hagyni, hogy érvényesüljenek az autoriter tendenciák, hanem el kell érni, hogy tűnjenek el a vírussal együtt.

A szerző érzékel olyan veszélyt is, hogy újabb ellenérzések keletkeznek és falak emelkednek Európa keleti és nyugati fele között – részben az utazási korlátozásokkal kapcsolatban. Kérdés, hogy mely régiók mekkora helyreállítási támogatásban fognak részesülni az uniótól, illetve feszültséghez vezet az, ha Nyugaton gyanakodva tekintenek az idővel visszatérő keletiekre, akiknek a munkaerejére mindazonáltal szükségük van.

Az új despotizmus

Végül egy könyvismertetésről, hasonló témában. A Handelsblatt című német gazdasági napilap mutatja be John Keane ausztrál egyetemi professzor új kötetét, amely Az új despotizmus címmel jelent meg, és amely a német recenzió kiemelése szerint arról szól, miként változtatják meg belülről egyes hatalmasok a demokráciát.

Keane szerint különösen Kína jelent kihívást a demokráciák számára, mert politikai rendszere jóval összetettebb, mint az korábban gondolható volt. De nem marad ki a kötetből Magyarország sem, amelyet a szerző „a despotizmus fölemelkedésének az allegóriájaként” jellemez. Úgy véli, az Orbán Viktor vezette Fidesz belülről alakított át egy hatalommegosztáson alapuló demokráciát, és teremtett olyan kliensrendszert, ahol adott a féken tartott bíróság és média, a hamis állítások terjesztése, a kívülről szabadnak látszó választás, a rendszeres közvélemény-kutatás, a rokonságon alapuló gazdaság, a hivatalosságoktól függő oligarchia és a hűséges középosztály.

NYUGDÍJREFORM NÉLKÜL NAGY LESZ A BAJ - MEGJELENT AZ ALLIANZ ELSŐ GLOBÁLIS NYUGDÍJJELENTÉSE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.29.


Komoly megpróbáltatást jelent az egész világon a társadalombiztosítási rendszereknek, hogy a következő évtizedekben tömegével mennek nyugdíjba a baby boom generáció tagjai. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és az Allianz Globális Nyugdíjjelentése szerint inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. A probléma megoldása tovább nem odázható el.

Az Allianz közzétette Globális Nyugdíjjelentésének első kiadását, amelyben saját fejlesztésű nyugdíjmutatójával, az Allianz Nyugdíjmutatóval (Allianz Pension Indicator – API) méri fel a világ nyugdíjrendszereit. A mutató egyszerű logikán alapul: az elemzést a demográfiai és fiskális előfeltételekkel kezdi, majd két meghatározó dimenzió, a fenntarthatóság és a megfelelőség mentén folytatja a nyugdíjrendszerek vizsgálatát. Az API három pilléren alapul tehát, és összesen 30 paramétert vesz figyelembe. Ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli, ahol az 1 számít a legjobb értéknek. Az összes súlyozott részösszeg összeadásával az API az elemzett 70 ország mindegyikének 1 és 7 közötti értékelést ad, amivel átfogó képet nyújt a nyugdíjrendszerükről.

Az Allianz vezető közgazdásza, Ludovic Subran szerint egyéb szakpolitikai problémák – főként az éghajlatváltozás és napjainkban a COVID-19 elleni küzdelem – miatt háttérbe szorultak a demográfiai és nyugdíjkérdések. A demográfia ignorálásának azonban ára van, és a demográfiai változások hamarosan megbosszulják magukat. Ahhoz, hogy a társadalom befogadó és ellenálló legyen, meg kell oldani a küszöbön álló nyugdíjválságot, és fenn kell tar-tani a generációk közötti igazságosságot és egyenlőséget...

A HIT GYÜLEKEZETE BIZNISZEGYHÁZ, AMELY ORBÁN VÉDELMÉT ÉLVEZI, POLITIKAI TÁMOGATÁSÉRT CSERÉBE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.28.


Már kormányinfón is felmerült a kérdés, hogy bizniszegyház-e a Hit Gyülekezete? A kérdést a Magyar Hang című hetilap tette fel Gulyás Gergelynek, nem megnevezve a Hit Gyülekezetét, de Gulyás a leírásból ráismert a Hit Gyülekezetére, ami közvetve azt bizonyítja, hogy a bizniszegyház leírásából a Hit Gyülekezete számára is beazonosítható. A HVG tudósítása szerint Gulyás Gergely ennek ellenére cáfolta, hogy a Hit Gyülekezete bizniszegyház lenne, méghozzá egy oda nem illő indoklással.

Gulyás Gergely ugyanis azt mondta, hogy “amikor ezt a kérdést szabályozták, 100 fővel bárki alapíthatott egyházat, sokan a kedvezményes adózást kihasználva elképesztő formákat működtettek.” Csakhogy a Hit Gyülekezete bizniszegyház jellegét éppen az bizonyítja, hogy Németh Sándor vezető lelkész többszáz milliós adózatlan jövedelmet vett ki belőle az elmúlt évtizedek során, ami nem tekinthető fizetésnek, mert ekkora (havi átlag 5-10 milliós) lelkészi fizetés nincs. Ekkora összeg már profitnak tekinthető, és ha egy alapító-lelkész ekkora profitot vesz ki az egyházából, akkor az bizniszegyház. Ebben az esetben az egyházat a saját vállalkozásaként működteti. Ahol profit van, és nem fizetés, az vállalkozás. Többmilliós lelkészi havi fizetés nincs.

Ezt támasztja alá, hogy az egyházakra jellemző belső intézményes kontroll nem létezik. Németh Sándor annyi pénzt vesz ki a költségek fölött, amennyit akar, amibe senkinek nincs se rálátása, se beleszólása. Ez nem egyházi vezetőre, lelkészre utaló működés, hanem ez egy tulajdonos gazdasági vállalkozó attitűdje és magatartása. Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy Németh Sándor milliárdos jövedelem után nem fizetett adót, ami közpénz, és amivel a közvagyont károsítja meg. Ez maga a bizniszegyház, amire hivatkozva több tucat törvényesen működő egyház veszítette el az egyházi státuszát. A jogfosztás olyanokat ért el, akik nem bizniszegyházak, Magyarország legnagyobb bizniszegyháza, a Hit Gyülekezete, viszont bekerült a bevett egyházak közé.

A Hit Gyülekezete bizniszegyház jellegét bizonyítja, hogy Németh Sándor egy tulajdonrészvásárlásnak álcázott trükkel és egy offshore cég közbeiktatásával nevére íratta a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát. Ha a Hit Gyülekezete nem bizniszegyház és nem Németh Sándor tulajdona, ha nem az ő magánvállalkozása, akkor ez közönséges lopás, mert a Hit Gyülekezete egyház önálló jogi személy, amelynek Németh Sándor csupán az alkalmazottja, nem a tulajdonosa. Ha nincs különbség aközött, hogy az ATV-ben levő tulajdon Németh Sándor vagy a Hit Gyülekezete nevén van, mert a Hit Gyülekezete is az ő tulajdona, akkor a Hit Gyülekezete nem egyház, hanem üzleti vállalkozás, egy bizniszegyház, amely gazdasági-vállalkozói tevékenységet folytat és profitot termel a tulajdonosának...

SEMMI SEM TARTÓSABB AZ IDEIGLENESSÉGNÉL

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2020.05.28.


Kommunikációs trükk, hogy a különleges jogrend megszüntetése cáfolná a kormánnyal szembeni nemzetközi és hazai kritikákat. A koronavírus-járvány visszaszorulása után a veszélyhelyzet június 20-ára várható feloldása és a felhatalmazási törvény ezzel egyidőben történő hatályvesztése ugyanis nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány ne használta volna ki további hatalomkoncentrációra a járvánnyal összefüggő rendkívüli helyzetet.

Tartósak maradnak:
- a kormány feletti alkotmányos és parlamenti kontrollt tovább gyengítő közjogi változások,
- a kormányközeli gazdasági szereplők befolyását és ezáltal a kormánypárt gazdasági hatalmát növelő lépések,
- az ellenzéki vezetésű önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítését szolgáló intézkedések,
- a kritikus hangok elfojtását szolgáló intézkedések.

1. Közjogi lépések

A magyarországi autoriter hatalomgyakorlást erősítő intézkedéseket nem elsősorban a felhatalmazási törvény keretében hozta meg a kormánytöbbség: az csak paravánként szolgált, amely mögött magasabb fokozatban folytatódott a jogállamiság és a kormány feletti kontroll rombolása. Ezt világosan mutatja a különleges jogrend visszavonásának módja is – ahogy azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös elemzése is jelzi.

- A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló T/10747-es törvényjavaslat szerint lényegében maga a kormány dönt a különleges jogrend kivezetéséről. A javaslat határidőt nem ad, a pontos naptári napot a miniszterelnök határozza meg.

- Az átmeneti intézkedésekről szóló T/10748-as törvényjavaslat szerint a kormány, a parlamentet megkerülve, az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el. A tervezet szerint ezt akkor teheti meg, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Ebben az alkotmányban nem szabályozott helyzetben hozott rendeletek esetében még az a garancia sincs meg, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat veszítenék. Ez lényegében tehát a parlamenti kontroll tartós kiiktatását jelentené.

- A katasztrófavédelmi törvényt ugyancsak módosítaná a T/10748-as törvényjavaslat. Eszerint, ha veszélyhelyzetben nem elégségesek a katasztrófavédelmi törvény által körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést meghozhat – lényegében bármit, amit jónak lát. Ez az alkotmányos kontroll tartós kiiktatását jelenti.

2. Gazdasági lépések
...

NÉHÁNY HÉT ÉS JÖN AZ IGAZI NAV-TESTVÉR

PORTFOLIO
Szerző: CSIKI GERGELY
2020.05.29.


Július elsejétől minden olyan számlát látni fog a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely két magyar adóalany között történik, így szinte az egész hazai gazdasági életre rálátása lesz - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Németh Lilla, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, akivel arról beszélgettünk részletesen, hogy milyen fontos változások lépnek életbe bő egy hónap múlva az online számla területén és erre hogyan készülhetnek fel a vállalkozások. Szavaiból kiderül, hogy a magyar gazdasáfehérítési csodafegyver esetében az új módosítások legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a rendszer két évvel ezelőtti - szintén - július elsejei indulása.

"Az online számla alkalmazásában fontos mérföldkő következik július elsején, nemcsak a NAV, hanem a vállalkozások szempontjából is. Mi az, ami változik néhány héten belül és ez hogy érinti a vállalkozásokat a gyakorlatban?"

Németh Lilla: A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevők felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is. Emellett 2020. július 1-től az áfatörvény alapján minden befogadott, szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül, adatot kell szolgáltatni a NAV felé az M lapon, a belföldi összesítő jelentésben. Ezzel már nem csupán az online számla adatszolgáltatások révén a cégek által kiállított számlák, de a cégek közötti, befogadott számlák is teljeskörűen (áfatartalmukra tekintet nélkül) láthatóak lesznek az adóhatóság számára. Ennek köszönhetően az adóhatóság összevetheti a belföldi tranzakciók adatait, mivel a számla kiállítója és a befogadó is lejelenti a számla adatait a NAV-nak külön-külön.

Július 1-től a NAV az online számla jelentési adatokat már csak egy újabb séma szerint fogadja csak be (2.0 XSD séma). Ebbe a formátumba a korábbiakhoz képest újabb adatok is bekerültek, változik a módosító számlák jelentése, illetve újabb titkosítási algoritmust vár el az adóhatóság. A határidő április 1-ről került kitolásra, így nem számítunk újabb halasztásra még a koronavírus járvány égisze alatt sem. Fontos hogy a vevők adószámát kötelező feltüntetni, enélkül, vagy hibás adattal a jelentések hibára futnak a NAV-nál. Ezért aki még nem lépett, arra egy törzsadat frissítés is vár a következő pár hétben. Nem szorosan a digitalizációhoz kapcsolódóik, de valahol mégis, hogy

"a számlák kiállítására rendelkezésre álló idő is megfeleződik, 15-ről 8 napra rövidül ennek határideje."

Van-e arra becslés, hogy ez hány adóalanyt érinthet?

A NAV által korábban bemutatott adatok szerint közel 300 ezer vállalkozás volt érintett a 100 ezer forintos áfaértékhatár mellett az adatszolgáltatásban 2020 elejéig.

"Most az érintettek köre és a jelentendő számlák köre is bővül júliustól. 2021. januárjára pedig már a magánszemélyek számára kiállított számlák is jelentendők lesznek, de ne szaladjunk ennyire előre"...

SZABAD SZEMMEL – SCHULZ SZERINT PERVERZ, HOGY AZ UNIÓ FINANSZÍROZZA ORBÁN ILLIBERÁLIS RENDSZERÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.29.



Martin Schulz szerint teljesen perverz, hogy az unió finanszírozza Orbán Viktor illiberális rendszerét. Az EP volt elnöke emlékeztet arra, hogy a kormányfő a minap 5 milliárd eurót kapott csak az EU válságalapjából, pont akkor, amikor gyakorlatilag kiiktatta az Országgyűlést és dekrétumokkal rendelte alá az országot saját magának, illetve pártjának. Amit csinál, az persze roppant mód tetszik a saját klientúrjának és más jobboldali populistáknak. Pedig nem csupán uszít, hanem jéghideg politikai számításból hangulatot kelt a kisebbségek ellen, azokat diszkriminatív törvényekkel elnyomja. Ez ugyanaz, amit a tekintélyuralmi rendszerek a 20. században műveltek. De kérdés, hogy mikor szólal meg végre egy európai miniszterelnök ez ellen? – teszi fel a kérdést Schulz. Merthogy amíg Orbán azt látja, hogy megteheti, amihez csak kedve szottyan, addig meg is csinálja. Angela Merkel igazán felhasználhatná a 2. félévben a német elnökséget, hogy az Európai Tanácsban napirendre tűzze a kérdést. Schulz elrettentő példaként elmesélte, hogy annak idején, amikor Strasbourgban be kellett számolnia az állam- és kormnyfők előtt a Lengyelország ellen zajló szerződésszegési eljárásról, Orbán felállt és kijelentette: itt mondhat bárki, amit akar, meg teljesen mindegy, hogy mi lesz az eljárás vége, a kérdés így is, úgy is az Európai Tanácsban köt ki. Ott pedig Magyarország fellép ellene. Senki nem szállt vitába vele. A többiek pontosan tisztában vannak azzal, hogy be kell tartani a játékszabályokat, ám kényelmetlen beleszólni a másik dolgaiba. Ezt inkább áthárítják a Bizottságra, már ameddig ezt meg lehet tenni. Annak viszont a döntést megint csak jóvá kell hagyatnia a tagállamok vezetőivel, így ott vagyunk, ahol a part szakad. Hiszen amíg Orbán számíthat arra, hogy az EiT-ben valaki vétóz az érdekében, addig szabad keze van. Ez a legjobb módja, hogy az EU kitenyésszen egy tekintélyuralmi rezsimet. Schulz megoldásnak azt javasolja, hogy amikor a legközelebb módosítják az unió alapszerződéseit, azokba építsék be a jogállami klauzulát. Vagyis, hogy a tagállamok csak akkor kaphassanak Brüsszeltől támogatást, ha tartják magukat a demokratikus normákhoz. Németország hamarosan tehet ilyen javaslatot soros elnökként. A német szociáldemokrata Bundestag-képviselő arra is kitért, hogy Orbán a szokásos kettős stratégiát vetette be, miután az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta a tranzitövezetekben alkalmazott eljárásmódot. Egyrészt közölte, hogy elfogadja az ítéletet, másrészt viszont figyelmeztetett az ítélet veszélyeire. Vagyis ködösíti a saját felelősségét, miközben ő maga a menedékkérők kötelező elosztásának legnagyobb ellenfele. Pedig mindössze 1290 embert kellene befogadnia.

FT 

Ha Európa egyről a kettőre akar jutni, akkor csak egyetlen út kínálkozik előtte: ha a tagállamok együttműködnek és nem egymás ellen dolgoznak. Erre figyelmeztet vendégkommentárjában a jó 100 éves amerikai kutató központ, a Brookings Intézet egyik vezető munkatársa. Constanze Stelzenmüller azonban rámutat, hogy a frontvonalak veszélyes időszakban rajzolódtak ki: a mélyebb unió és a nemzetállamok, az európai szolidaritás és a költségvetési óvatosság között. Ebben a közegben verte le a cölöpöket a közös, német-francia javaslat, amit azután megfejelt a Bizottság terve. Érdemes végigvenni, mi forog kockán. A Covid-19 olyan humanitárius katasztrófa, amelyet 1945 óta nem látott a világ. Egyben éles fényben mutatta meg a nemzetközi állapotokat. Az USA, Kína és Oroszország várhatóan meggyengülve kerül ki a válságból, de ez valószínűleg csak ráerősít vetélkedésükre, konfrontrációs kedvükre. A földkerekség kevésbé fejlett részén harc indulhat az erőforrásokért és új migrációs hullám kezdődhet. Különösen nagy veszélyben van az európai projekt, mert a térség gazdasága akár 15 százalékot is visszaeshet. Az első reakciók mégis döbbenetesen önzőek voltak, miután beütött a járvány. Látnivaló, hogy nem lehet visszatérni a laza együttműködés képzelt, napsütötte múltjához. A ragály egyben a modern nemzetállam válságát jelenti. És innen csak előre, az integráció felé lehet elmozdulni. Hiszen ezek az országok akkor erősek, ha összefognak. Megosztottan azonban gyengék. A nagy kérdés ugyanakkor az, mennyivel több Európa kell ahhoz, hogy megmaradjanak az eddigi eredmények és lehetővé váljon a stratégiai akciószabadság. Itt egyaránt szükség van arra, hogy Brüsszel további jogköröket kapjon, illetve hogy a döntéseket ott hozzák meg, ahol azokat a leginkább számon kérhetik. De a fő, hogy Merkel Németország teljes súlyával beállt az európai újjáépítés mögé. Ez azt bizonyítja, hogy a jövőről nem alkotmánybíróságoknak és jegybankároknak, hanem a kormányoknak kell dönteniük. A takarékos négyek ugyan elutasítják a mentőcsomagot, ám érzékelniük kell, hogy itt a történelmi pillanat az előrelépésre, a szorosabb EU felé. Csak ahhoz elengedhetetlen az összes tagállam jóváhagyása. Mindenesetre az üzenet az, hogy a földrészen kéz a kézben együtt jár az integráció és a szolidaritás.


Orbán Viktor megválik különleges jogosítványaitól, így túlzásnak bizonyult, hogy bizonyos sajtóorgánumok és politikusok „diktatúrától” tartottak, amit persze a magyar kormány a saját hasznára aknázott ki. Varga Judit ennek megfelelően azon füstölgött, hogy teljesen szokatlan dezinformációs hadjárat irányult az ország ellen az uralkodó liberális média részéről, mind Magyarországon, mind külföldön. Nem zavartatta magát attól, hogy a valóság azért más, a Bizottság pedig nem tartotta szükségesnek, hogy eljárást indítson a felhatalmazási jogszabály miatt. A lap azt írja, két hónap alatt jó pár kétséges döntés látott napvilágot, például amikor kiürítettek több ezer kórházi ágyat és súlyos betegeket eresztettek szélnek. Vagy amikor anyagi forrásokat vettek el az ellenzék irányítása alatt álló településektől. Szabó Máté a TASZ-tól azt mondja, hogy a kormány a saját szakállára dönthetett, minden ellensúly nélkül, ám ez olyasmi, ami a tekintélyelvű rezsimekre jellemző. Szerinte Orbán azért akart különleges jogkört, mert félt, hogy veszélybe kerül a kétharmad, ha netán ágynak esik egy-két fideszes képviselő. De már látja, hogy a járvány nem lesz olyan vészes, ezért készséggel megválik a különleges hatalomtól. A minősített többség továbbra is rendelkezésre áll, ám azért már készül a jogszabály az egészségügyi szükségállapotról, vagyis ha úgy adódik, Orbán megint dekrétumokkal kormányozhat. A felmérések szerint ettől függetlenül mégsem gyengül a Fidesz népszerűsége. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint azonban a neheze csak most jön, hiszen brutális gazdasági válság közeleg.

FAZ 

Sok bírálat érte az Orbánnak adott különleges felhatalmazást, így az most véget ér, csak éppen jó pár dekrétumból törvény lesz. Arról nem beszélve, hogy ha jóváhagyják, a kormány a tiszti főorvos kezdeményezésére akár féléves időtartamra újból kihirdetheti a szükségállapotot. A hatalom kezdettől fogva visszautasította, hogy a speciális jogkörökkel tartósan meg akarná kerülni a Parlamentet. Ám ez idő alatt az Országházban igencsak vitatott döntések születtek. Például a születéskori nem kötelező nyilvántartásáról. Másfelől kérdés, hogy mi lesz egy sor olyan rendelettel, amely a járvány alatt látott napvilágot. Például jogszabályban kívánják rögzíteni a párttámogatások megrövidítését és az önkormányzatok rendelkezésére álló anyagi források egy részének elvonását. Marad a bankokra, illetve a kiskereskedelemre kivetett különadó is. Külön tészta a különleges gazdasági övezetek bevezetése, amelyről az ellenzék azt gyanítja, hogy az általa vezetett települések ellen irányul és semmi köze sincs a járványhoz. Kovács Zoltán most az állítja, hogy itt nem dekrétumról van szó, az nem a felhatalmazási törvény alapján, hanem normális kormányzati rendelkezésként született. Bizonytalan azonban, hogy el lehetett volna-e fogadtatni, ha nincs a vészhelyzet. Ugyanakkor a rémhírterjesztés gyanújával előállított két férfi ügye azt tanúsítja, mekkora megfélemlítési potenciál van a büntető jogszabályokban, hiába ejtette az ügyészség gyorsan mind a két ügyet. Mert az ilyen eseteknek a kis településeken azért gyorsan híre járja. Ám ez a rendelkezés továbbra is hatályban marad, bár Kovács Zoltán bizonygatja, hogy csak akkor alkalmazzák, ha ismét szükséghelyzetet kell elrendelni. De nem vonatkozik például a migrációra.

Két napja Kovács Zoltán az Euronewson, most pedig a magyar igazságügyi miniszter asszony az EUobserveren noszogatja a Nyugatot, hogy az kérjen bocsánatot azért a „példátlan és összehangolt kampányért, sőt, hisztériáért”, ami a vészhelyzet bevezetését kísérte. Varga Judit szerint a magyar kormányt éppen a járvány elleni fellépés legkényesebb szakaszában érték a támadások, amelyek egyre képtelenebb módon megkérdőjelezték a hozott intézkedéseket, aláásták a döntések legitimitását. A lap azt írja, Magyarország egy csapásra olyan hely lett, ahol veszélybe kerültek az alapvető jogok, noha voltak államok, amelyek felfüggesztették az Európai Emberi Jogi megállapodást. A kormány az alaptörvénnyel összhangban rendelte el a rendkívüli helyzetet, míg másutt ad hoc módon, kétes jogi alapokon hoztak egyedi döntéseket. Ugyanakkor a Bizottság még mindig adós azzal az ígéretével, hogy összehasonlítja az egyes országokban adott felhatalmazásokat. A tárcavezető ezúttal is felrója, hogy Magyarországot eredetileg nem hívták meg az EP vitájára, ahogy a ragály miatt magyar szabályozást vitatták meg. A testület elnöke csak Varga Judit közbenjárására ajánlotta fel a lehetőséget Orbán Viktornak, bár az köztudott volt, hogy az nem tud elmenni Brüsszelbe. Az igazságügyi minisztertől ugyanakkor megtagadták, hogy ott lehessen és felszólalhasson. Most pedig, hogy az Orbán-kabinet visszaadja a különleges jogosítványokat, egyértelmű, hogy a vészhelyzet nem csupán szükséges, arányos és sikeres, hanem ideiglenes is volt, az eredeti szándéknak megfelelően. Szóval Magyarországnak kijárna a bocsánatkérés, de tudjuk, hogy itt egy olyan szóról van szó, amit nagyon nehéz kimondani – fejeződik be Varga Judit levele.


A befektetők számára nagy megrázkódtatás, hogy váratlanul megvált tisztségétől az MNB alelnöke, az ultralaza, unortodox pénzpolitika atyja. Hiszen Nagy Márton mindig fontos tényező volt, amikor meg kellett fejteni az egyre összetettebb monetáris irányvonal rejtelmeit. A francia Société Générale egyik londoni elemzője emlékeztet arra, hogy a szakember nyilvános megjegyzéseire, beszédeire mindig nagyon odafigyelt a piac, őt tartották a Monetáris Tanács legtekintélyesebb tagjának. Nagy pár éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel, Orbán bizalmasával, de félretették az ellentéteket. Az elnök inkább az elmélet emberének számított, 44 éves helyettese viszont átültette a gyakorlatba a főnök vízióit. Azon kívül kifelé a legtöbbször ő nyilatkozott. A kérdés, hogy ki lesz utód, mert az nagyon nem mindegy a befektetők számára, bár azért időnként a poszt eddigi gazdájával sem volt könnyű. Ideértve, hogy egyszer-kétszer tévedett is, de valahogy folyton kikeveredett belőle. Tim Ash, a Bluebay Vagyonkezelőtől mindazonáltal úgy értékeli, hogy a személycserét jól időzítették, mert a magyar piac jelenleg eléggé stabil.

FAZ 

A konzervatív lap úgy értékeli, hogy Orbán Viktor tévesen értelmezte az Európai Bíróság legutóbbi ítéletét, mert az nem mondta ki, hogy nem szabad őrizetbe venni a menedékkérőket. Ám az csak négy hétig tarthat és minden egyes esetben el kell rendelni. Szükséges továbbá, hogy a döntés ellen a bírósághoz lehessen fordulni. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy 2015-ben a német és az osztrák vezetés méltatlannak minősítette a menekültek fogva tartásának körülményeit, ugyanakkor igyekezett elérni, hogy a migránsok ne utazhassanak minden további nélkül nyugatra a zöld határon át. Erre volt válasz a határkerítés megépítése, bár a kampány egyértelműen belpolitikai célokat szolgál. Tranzitzónák egyébként Németországban is vannak, például a frankfurti repülőtéren. Ott vizsgálják meg az első körben, gyorsított eljárással, 19 nap alatt, hogy a kérelmezőnek van-e reménye a menedék elnyerésére. Ha nincs, akkor visszafordítják. Ha van, beléphet az országba és a szokásos úton beterjesztheti folyamodványát. Németország azt szeretné, ha a jövőben lenne ilyen előzetes ellenőrzés az EU külső határain is, ám ezt keresztezi az EUB határozata. Mert ott hiába vennék átmenetileg őrizetbe az érkezőket, illuzórikus, hogy mindegyikük esetében külön-külön lefolytassák az ellenőrzést.


Magyarország csapást mért a transz neműek jogára, amikor Európában idáig egyedülálló módon előírta, hogy fel kell tüntetni a személyi okmányokban, ha valaki megváltoztatta a nemét. A lépés a jelenleg is zajló kulturkampf része. A kormány immár egy évtizede festi le ördögnek a képzelt ellenségeket: a muzulmán migránsokat, Sorost, Brüsszelt, a civil társadalmat, a hajléktalanokat, a külföldi egyetemeket, a romákat és a független sajtót. Ám a bevándorlás már nem olyan égető kérdés, a világ pedig a ragállyal küszködik, ezért a magyar vezetésnek kellett egy új, potenciális fenyegetésforrás: erre szolgáltak a transz neműek. A jogszabály miatt, amelyet Áder János már alá is írt, 23 érintett az Emberi Jogok Bíróságához fordult. Ügyvédjük azt mondja, a szabályozás teljesen egyedülálló, egyaránt sérti a nemzetközi és a hazai emberi jogi normákat. Hogy Orbán teljesen átalakítja Magyarországot, annak része a kulturális harc, amely zajlik a színházakban, a közoktatásban, az egyetemeken, a vallásban és a történelem értelmezésében. De egyre jobban kiterjed a társadalmi nemre, illetve a szexuális irányultságra is. Szántó Miklós, a hatalombarát Alapjogok Központ igazgatója azt állítja, hogy a frissiben hatályba lépett törvény csupán a jogi bizonytalanságot kívánta felszámolni a transz nemű emberek esetében. Szerinte a kérdés körül kibontakozott harcban világnézetek csapnak össze. Azon kívül a szabályozás azért ütközik az európai joggyakorlattal, mert az fundamentalista módon közelíti meg a kérdést. Egy érintett, aki két éve Berlinben él, mert idehaza fenyegetések érték és aggódott, hogy színészként milyen szakmai lehetőségei maradtak Magyarországon, azt mondja, az uniótól ebben az ügyben szép, de üres szavakon kívül másra nem futja. Úgy hogy ő már az EU-ban sem érzi biztonságban magát.


Az Európai Bíróság főügyésze azt javasolja, hogy a testület utasítsa el Magyarország és Lengyelország beadványát a tartós kiküldetésben dolgozók ügyében. A két kormány azt akarja elérni, hogy az EUB mondja ki semmisnek a Bizottság két éve kiadott iránymutatását, amely arról szól, hogy egy év elteltével a munkáltató által kiküldött alkalmazottaknak hozzávetőleg ugyanolyan fizetés jár, mint fogadó állam polgárainak. A cél a bérdömping megakadályozása. Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és a Bizottság az ellenoldalon szállt be a küzdelembe. A végső ítélet megalapozását célzó szakvélemény éppen azt emeli ki, hogy az intézkedés gátolja a tisztességtelen versenyt és védelmet nyújt az érintett munkavállalóknak. Még akkor is, ha továbbra is lehetségesnek tartja, hogy különbség legyen a vendégmunkások jövedelme és az adott ország bérszintje között. Ily módon továbbra is megmarad az alacsony bérű államok versenyelőnye. 


A londoni azeri nagykövet úgy reagált a minap megjelent cikkre, amely az Európai Bíróság döntésével foglalkozott a baltás gyilkos kiadatása kapcsán, hogy az örmény-azeri vita alapját képező Hegyi-Karabah Azerbajdzsán elidegeníthetetlen része. Ezt négy ENSZ-határozat is kimondta, ám Örményország mégsem vet véget a több mint 25 éve tartó megszállásnak. Emiatt a terület jó egymillió lakosa volt kénytelen elhagyni lakóhelyét. Safarov ezt a sorsot élte meg gyerekként, amikor családjával együtt elhagyni kényszerült szülővárosát. Ami pedig azt illeti, hogy Magyarország – 8 év letöltése után – átadta Bakunak, ehhez megvoltak a jogi alapok. Az pedig minden államfőnek szuverén joga, hogy megbocsásson a polgárainak.

MEGALAPÍTOTTA ELSŐ CÉGÉT, AZONNAL MEGPÁLYÁZOTT NYOLC MILLIÁRD FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST, ÉS NYERT

G7.HU
Szerző: FABÓK BÉLINT
2020.05.29.


A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Pont egy nappal később nyitottak meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák igényelhettek több milliárd forint állami támogatást.

Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves Sáfrány már január elején leadta az igénylését* három szálloda üzemeltetésére. Ez remek ütemérzékre utal: a jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. Azaz a tervezett bő három hónap helyett kevesebb mint három hétig lehetett pályázni, benne a jellemzően nem pályázatírással töltött karácsonyi-szilveszteri időszakkal.

Az állítólagos túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva...

NAPOK ALATT SZÓRTAK SZÉT TÍZMILLIÁRDOKAT A NER BENNFENTES HÚZÓEMBEREI KÖZÖTT

24.HU
Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, VITÉZ F. IBOLYA, BITA DÁNIEL
2020.05.29. 


Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.

Történelmi jelentőségűnek nevezte a 24.hu-nak adott válaszában a kormány által turizmusfejlesztésre biztosított 150 milliárd forintot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mondván,

"soha ennyi vissza nem térítendő forrást nem kaphattak a magyar családok".

Bár az ígéret szerint a vidéki, nyolcszobásnál kisebb magán szálláshelyek felújítására is juttat 60 milliárd forintot az állam, a nyertesek listájáról egyelőre annyit látni, hogy kormányközeli milliárdosok kapták a vissza nem térítendő támogatás első adagját, a 150 milliárd forintnak több mint a felét. Ahogy kedden beszámoltunk róla, a NER húzóemberei nagyot szakítottak a turisztikai ügynökség által levezényelt szállodás pályázaton:
- a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállóját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel,
- a kaszinóbizniszben a néhai Andy Vajna helyét átvevő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. pedig a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére kapott összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
- Jutott az állami pénzből a győri Paár Attilának – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt üzlettársának – is, aki a keszthelyi Helikon szállodát újíthatja fel, ehhez csaknem 4 milliárd forintot kap cége a költségvetésből.
- Az Adventor Hotel Kft. pedig, amely közvetetten Szíjj Lászlónak, Mészáros Lőrinc üzlettársának a tulajdonában áll, három (egy keszthelyi, bükfürdői és soproni) szálló fejlesztésére összesen 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak örülhet.

A 100 szobásnál nagyobb szálláshelyek és ötcsillagos vidéki szállodák összesen 85 milliárd forint támogatást kapnak a koronavírus-járvány okozta válság ürügyén, amihez ugyanennyi önerőnek kell társulnia, azaz a NER-hez közeli vállalkozók szállodaépítésének a felét az állam állja.


Sok saját pénzt nem kell kockáztatniuk a nyerteseknek, a vissza nem térítendő támogatás összege az építési költség maximum 70 százaléka lehet, és nem kell bajlódniuk az előfinanszírozással sem: a megítélt támogatás 50 százalékát előlegként megkapják. Akkor is, ha olyan tőkeerős vállalkozókról van szó, mint az említett Garancsi-Csányi-Hernádi trió, akiknek összvagyonát 400 milliárd forintra becsülik. Nem beszélve Mészáros Lőrinc szállodaláncáról, amelyet 17,7 milliárddal segít meg az állam – ez majdnem akkora összeg, mint amennyit Leisztinger Tamás keresett annak idején, amikor átadta a Hunguest szállodaláncot a felcsúti sikerembernek.

De nézzük, kik kerültek még a nyertesek listájára a nagyhalakon kívül!
...

AZ Ő HAZÁJUK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.29.


Kegyeleti megemlékezést tartott tegnap a Mi Hazánk Mozgalom Budapest utcáin és terein, s mint azt gondolták és hangoztatták, ez nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, tehát mindenkinek, így a rendőrségnek is el kell néznie azt. Eközben hangosan röhögtek, a rendőrség pedig eltelten mosolygott. Itt egy tipp Hadházyéknak, hogy a dudálás és az uniós zászló lengetése is legyen gyászcselekmény, a demokrácia temetése, és akkor nem fognak röpködni a százezres büntetések. Dehogynem.

Mert ugyanis, míg Hadházy képe irritálja a hatalmat, a maszkos, feketébe öltözött, kopasz, cigányozó, jámbor polgártársak kezükben fáklyákkal, akárha Ku Klux Klan meg nem, s erre egyetlen válasz van csak, ez pedig Gyöngyöspata. Mert ugyanis a pörformansz oka és indoka az volt tegnap, mégpedig az Országos Roma Önkormányzat székháza elé szervezve, hogy Apáti István (MHM) „szerint” a Deák téri gyilkosság elkövetői roma származásúak. „Szerintem” meg ők nácik. Feltételezni mindent lehet.

Ettől viszont még egyikünknek sem lesz jobb, csak a romáknak rosszabb. Az ilyen kegyeleti megemlékezések vezetnek aztán Tatárszentgyörgyhöz, meg a csak a szélhez, ezek viszont csak a tünet. Az ok a haszontalanul keccsölő miniszterelnök dumája és gondolatisága, az utalgatás Európa DNS-ére, a tiszta magyar fajra, a fehér és keresztény munkavállalókra, egyáltalán a ki nem mondott, de látens übermenschként megjelenő asszonyverő macsókkal, akik ők maguk, szemben minden más organizmussal a világon.

A tegnapi törzsközönség valami káprázat miatt erősen hasonlatos volt a 2006-os hősökhöz, ugyanaz a habitus, ugyanaz a gondolatiság vagy épp gondolat nélküliség, a stadionok népe jelent meg most is. Látszott ott – híradások szerint – Ferencváros, Újpest és Vasas rajongó is, akik általában egymást ütik, de ezek szerint megvan a nagy közös ellenség. Ezt tudtuk eddig is, azt is sejtettük, hogy „két hét alatt rendet teszek” Pintér Sándor és csapata nem fog beavatkozni, csodálkoznunk tehát nincs min...