ÖSSZEFÜGGÉSEK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VEREBES ISTVÁN
2020.08.07.

...Miközben írtam, amit írtam, egyre inkább felsejlett a bizonytalan vagy esetleg épp tragikus jövője színházi szakmánknak, és ebbe azt is betudhatjuk, hogy színházi szakmánk egzisztenciális, erkölcsi és némileg mesterségbeli mulasztásai, bűnei, irracionalitása, pazarlása, azoknak elhallgatásai, az azokról való intézményesített és a szakmai közéletének kushadása amúgy is épp mostanság érlelődött odáig, hogy mindezek közül egy-egy elgennyedt kelése sebészeti beavatkozást igényelt, ami által az is nyilvánvalóvá vált, hogy most már időszerű volna vitát folytatni az egészről. (Legalább a szakmán belül, belterjesen.) Szimbolikusan fogalmazva ugyanis a koronavírushoz hasonlóan a belenyugvás organizmusa színházi terepeken is veszélyes fertőzésekkel lett telítve. Aki ezt ezekben a válságos hónapokban eltagadja, legyint rá, vagy hatalmi helyzetében ködösítésekkel ellenjegyzi, nyilvánvalóan ítélhető saját érdekeitől való defetistának.

2020 nyarának közepén, március 13-tól máig, július 24-ig pontosan 133 napja időszerű még mindig a járvány kezelése; véletlenül épp ma, amikor írom ezeket a sorokat, épp annyi ideje, ami alatt felforgatta a társadalmi rendet 1919-ben a Tanácsköztársaság bolsevik terrorja, és mert bár ez elég volt akkori bukásához, de egy azt követő újabb erőszakhullám ismeretében ezen a jelképes és légből kapott határponton jelenthetem: csöppet sem vagyok derűlátó színházi céhünk jövőjét magam elé idézve. Akármi lesz is a járvány végkimenetele – hogy lesz-e, az sem szavatolható –, még a legelviselhetőbb fejlemény is magában hordja majd az addigi félelmek, létbizonytalanságok, aljas átpolitizáltságok és sápszedések traumáját. A majd ilyen-olyan, akármilyen létállapotunk kikényszerít egy időben messzire utaló – építő vagy éppen romboló – döntéssorozatot, ami alól emberfia, így hazai színészetünk egyetlen tagja sem lesz érintetlen, védett. Ebben pedig biztos vagyok, és abban is, hogy utána semmi nem megy, nem mehet majd ugyanúgy tovább, mint eddig ment.

Mit jelent ez egy magyar színész számára, meg azoknak, akik különféle színházi közösségekben keresik a mindennapi kenyerüket?

Bármi történik, szemlélet-, életmód- és még foglalkozásváltást is. A gazdaság, a költségvetések válsága, a termelés csökkenéséből származó kevesebb profit és adóbevétel törvényszerűen kevesebbet juttat majd a kultúrára, mint az életszínvonal megsegítésére. A megszorított, megszigorított kifizetések megnyirbálják a jövedelmeket, így tehát kevesebb pénz marad például színházra is. Vagyis: maguknak a színházaknak is szűkebbre, észszerűbbre kell szabniuk terveiket, lehetőségeiket, kevesebb jut új bemutatókra, kevesebb színészre lesz szükség, kevesebb alkalmazottnak kell többféle funkciót ellátnia. Megtörténhet ez az adóbevételekből fenntartott színházépületekben működő állomány racionális átalakításában, működtetésében, ha ugyan bizonyos épületek színházi rendeltetése megmarad, és nem szűnik meg véglegesen.
*
Komor jövőkép ez?
Az.

Ám talán mégsem fantazmagória, hanem valós értelmezése a jelenlegi helyzetből esetleg bekövetkező jövőnk kényszerűségeinek...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/32. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

AZ OTP-VEZÉR NEVÉVEL ÉLNEK VISSZA A CSALÓK - BITCOINBEFEKTETÉSRE BUZDÍTANAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG

Szerző: Az Én Pénzem

2020.08.10.

Kamu 24.hu oldalon Csányi Sándorra, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójára hivatkozva – képét is közölve - ajánl tuti bitcoinbefektetést egy társaság – többnyire Facebookon és a Google-on megjelenítve hirdetéseit. Az OTP Bank jogi lépéseket tesz az internetes csalás ügyében.

A szinte tökéletes magyarsággal, profi módon megírt cikk a közszolgálati tévé egy állítólagos adására is hivatkozik. Az oldal meggyőzőnek látszó érvekkel kínál automatikus kereskedési lehetőséget bitcoinra, gyors és biztos meggazdagodást kínálva. A figyelmes szemlélőnek is legfeljebb az tűnhet fel hogy az állítólagos 24.hu oldalon szereplő dátumban a péntek helyett ottfelejtették angol megfelelőjét, a Friday-t, esetleg még az üthet szöget az olvasó fejébe, hogy a cím szerint „áhitatlankodnak a szakemberek” – nem tudni, itt mit nézett el az alkalmi fordító. A rutinos internetezőknek esetleg még az tűnhet fel, hogy az oldalon bárhova kattintva – legyen az a kulturális vagy a sportrovat linkje - ugyanaz a Bitcoin Loophale nevű, befektetést kínáló cég oldala jön be.

A szintén profi módon elkészített angol nyelvű oldal, amire az ál-24.hu oldal linkjei vezetnek, tartalmaz minden elemet, amelyet a hasonló kereskedési platformokat kínáló oldalak, a hálás befektetők bejegyzései mellett az állítólag biztos hasznot hozó kereskedési rendszer leírását, sőt, még a különféle felügyeleti hatóságok által előírt kockázati figyelmeztetéseket és különféle felelősségelhárító passzusokat is. Az már csak a hasonló apróbetűs szövegek igazán ritka kedvelőinek tűnhet fel, hogy a szövegben olyan tévedések vannak, mint például az, hogy „Az opciók kereskedelmét az Egyesült Államok nem szabályozza”. De akadnak egyéb apróbb következetlenségek is, amelyeket azonban legfeljebb a szakemberek szúrhatnak ki. Az oldal amúgy több változatban, különféle linkeken létezik, találtunk olyan változatot is, amelyen több nyelv közül lehet választani. A magyar nem szerepelt köztük, a hazai befektetőket megcélzók regisztrációs lapján a telefonszám rovatba azonban egy piros-fehér zöld ikon mellett előzékenyen be van írva a 36-os országhívószám...

ITT OLVASHATÓ

OLYAN SOKAT KERES AZ ÁLLAM A LAKOSSÁGI GÁZON, HOGY A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁS ELŐTT AKÁR INGYEN IS ADHATJA FÉL ÉVIG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.08.10.

Csak az idei első félévben annyi tartalék gyűlhetett össze az állami gázszolgáltatóknál, amiből kényelmesen meg lehetne finanszírozni egy olyan egyszeri rezsitámogatást, mint amit a 2018-as választások előtt vetett be a kormány. A földgáz piaci ára ugyanis annyira beszakadt az utóbbi évben, hogy most már lényegesen alacsonyabb, mint az itthoni lakossági ár. Ez valószínűleg nem is fog változni, ezért egyes szakértők szerint akár újabb tartós rezsicsökkentésre is lenne tér.

Egy ilyet azonban politikai okokból szinte biztosan nem vállal be a kormány, így valószínűleg marad az egyszeri juttatás. A következő választásokig akár annyi pénz is összejöhet, amiből 6-9 hónapig is ingyen kaphatja a gázt a lakosság.

Nagyjából 66 forint

Az, hogy pontosan mennyit is fizetünk magáért a gázért, nem annyira egyszerű kérdés, földi halandó nemhogy a gázszámlájáról, de még a vonatkozó jogszabályokból sem tudja megállapítani. Már csak azért sem, mert a hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint külön ez nincs is rögzítve, csak a végső díj. Ha valaki alaposabban megnézi a gázszámláját, nagyjából addig juthat, hogy van rajta egy fogyasztástól független alapdíj, és egy köbméterenként meghatározott energiadíj.

Az energiadíj azonban véletlenül sem azonos magának a gáznak az árával, vagy ahogy a szakmában hivatkoznak rá, a molekulaárral. Sőt, az energiadíj még csak nem is fix. Függ a fogyasztás mennyiségétől* és területileg is változó: Borsod megyében például nagyjából 5 százalékkal magasabb, mint a fővárosban.

A molekulaár az átlagosan köbméterenként nagyjából 80 forintos energiadíjból körülbelül 66 forintot tesz ki*. Ezen kívül kiszámlázzák még nekünk a gáz szállítási, tárolási és elosztási költségeit, és működnie kell valamiből az egész folyamatot menedzselő állami cégeknek is, így benne van a teljes rezsicsökkentett árban a kis- és nagykereskedelmi árrés is. A lakosság rezsiköltségeinek leginkább meghatározó része azonban – ha az áfától eltekintünk – így is a molekulaár. Ha valamin, akkor ezen lehet faragni...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON EGYRE NAGYOBB ARÁNYBAN FERTŐZŐDNEK MEG KORONAVÍRUSSAL A 40 ÉV ALATTIAK

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.08.10.

A koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált magyarok egyre nagyobb százaléka kerül ki a 40 év alatti korosztályból. A Semmelweis Egyetem közleménye szerint júliusban az érintettek 44 százaléka tartozott ide, míg április-májusban csak 15-20 százaléka.

Ezzel együtt rekordalacsony szintre csökkent a leginkább veszélyeztetett 60 év felettiek aránya a fertőzötteken belül (júliusban 17 százalék, áprilisban 59).

Az egyetem szerint azért terjed most inkább a fiatalabbak körében a vírus, mert közülük sokan jártak külföldön, vagy találkoztak olyan rokonukkal, barátjukkal, kollégájukkal, aki külföldi utazásból tért haza...

ITT OLVASHATÓ

"ÚJ FERTŐZÉSI LÁNCOLATOK INDULTAK EL"

NÉPSZAVA
Szerző: D.A.
2020.08.10.

Az utóbbi hét napban emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma. A megbetegedések havi átlaga mostanra meghaladta a márciusi értékeket.

„Teszt! Még több teszt és maszkviselés!” – reagált lapunknak Kemenesi Gábor virológus arra, hogy az elmúlt hét napban nő az új koronavírus fertőzöttek száma. Vasárnap reggel 43 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust, ezzel vasárnap este 4696 a beazonosított fertőzöttek száma. Ennyi új esetre utoljára 81 napja, május 21-én volt példa. Bár az új fertőzések száma továbbra is nagyon alacsonynak mondható, az elmúlt napok jelentései egyértelműen a járvány terjedésének gyorsulásáról számolnak be. Most az esetszámok havi átlaga (21,3) több mint márciusban (18,1) volt, amikor is bezárták az országot.

„Aggasztónak találom az esetszám növekedést, ráadásul baj az is, hogy nem egy-egy góc pontról beszélünk. Az új esetek nem egyetlen eseményhez köthetők, hanem az ország különféle helyein találtak rá az új pozitív esetekre. Ez azt jelenti, hogy új fertőzési láncolatok indultak el. Ennek meg az a következménye, hogy még több új fertőzés lesz.”...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN GYŐZŐ JOBBAN ÉL, MINT NÉGY ÉVE

HÍRKLIKK
Szerző: FSP
2020.08.10.

Fennállása legjobb évét zárta tavaly Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző cége. A Nehéz Kő Kft. 2019-ben 600 millió forinttal több bevételt produkált, mint egy évvel korábban, ezzel 2,9 milliárd forintos árbevétel mellett, 139 millió forint nyereséget termelt. Utóbbit a tulajdonos mind ki is vette. Nem volt ez mindig így, mert bár a miniszterelnök édesapjának négy évvel ezelőtt is volt mit a tejbe aprítania, akkor még távolról sem volt kolbászból a kerítés.

Négy évvel ezelőtt még arról panaszkodott idősebb Orbán Győző, hogy neki csak hátránya származik abból, hogy ő a miniszterelnök édesapja. Igaz, hogy akkor éppen másfélmilliárd forint osztalékot vett ki a családi cégből, de az élet számára sem fenékig tejföl. Mint mondta, sokan ugyanis nem tőle rendelnek zúzott követ az autópályákhoz, mert félnek vele üzletet kötni, ugyanis attól tartanak, hogy az ő rokoni kapcsolatai révén, túlzottan reflektorfénybe kerülnek.

Lehet, hogy így van, de az is lehet, hogy nem. Józan paraszti ésszel azt látnánk logikusnak, hogy a miniszterelnök apjával sokan szívesen üzletelnek. Nem mernek neki nemet mondani, nincs ember, aki meglapogatná a vállát, hogy Győző bátyám, ez a maga által kínált zúzott kő, kavics, szikla, miegymás, drágább, mint az, amelyik ráadásul még minőségben is kedvezőbb.

Nem merik mondani, mert tartanak Orbán Viktortól...

ITT OLVASHATÓ

HEGEDŰS D. GÉZA: TOMBOL A MEGALOMÁNIA

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.10.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem jövője eldőlni látszik. Félő, hogy a még várakozó állásponton bizakodó pedagógusgárda jövőbe vetett reményei szertefoszlani látszanak, mivel a Vidnyánszky Attila vezetésével a nyakukra ültetett öttagú kuratórium szabja meg az intézmény sorsát, kormány által, homályosan. Hegedűs D. Gézát kérdeztük – miben bízhatnak...

...– Miként értékeli a kuratórium tagságát, mint a 155 éves múltú színi- és filmes képzés jelen idejű mentorait, akik között a két színházi- és egy filmes tag mellett, ott található két olajipari felsővezető is, bár az egyetem részéről – az ígéretek ellenére – egyetlen kurátor-jelölt sem került közéjük.

– Csak a sajtóból értesültünk egy elejtett információ-morzsából, hogy kik a kuratórium tagjai, mert mint említettem, eddig senki nem állt szóba velünk, pedig szeptember elsejétől, a Színház- és Filmművészeti Egyetemből – a magyar társadalom akaratából, és adóforintjaiból másfél évszázada fenntartott, gyarapított közintézményből –, 131 parlamenti képviselő döntése alapján, 2020. szeptember elsejétől magántulajdon lesz. Magántulajdon! Nemzeti kultúránk önreprezentációjának egyik műhelyéből, nyelvünk, színházi- és mozgóképművészetünk jövőjét biztosító szellemi génbankjából. Ahol a tulajdonosok öttagú kuratóriumában összeborul a burzsoázia, azaz a nagytőke a művészettel. Pikáns helyzet. Erről a bájos képről Katona József, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Füst Milán, Fejes Endre, Örkény István, Esterházy Péter, csodálatos, abszurdba hajló tragikomédiákat tudnának írni. Igen, ez a mi valóságunk. Ez ma, a parlamentben ülők többségének nemzeti kultúránkról alkotott énképe.

Ennek tükröződéseként, már hetek óta látjuk, halljuk, olvassuk a különböző médiákban, hogy milyen hitvány oktatók vagyunk mi az egyetemen, és mennyire értéktelen, ócska és minősíthetetlen az a pedagógiai munka, művészképzés amit mi folytatunk. És ezek után akarnak bárkivel is párbeszédet folytatni, együttműködni. Igaz ugyan, hogy hajdani növendékeim generációi ma a hátukon hordják a korszak színházi terheit, olykor nagyszerű filmek szereplőiként is bizonyítanak, és tehetségükkel sok millió embernek segítenek élni. De nem csak Magyarországon. Sok egymást követő színészosztályt taníthattam a pozsonyi, újvidéki és kolozsvári egyetem magyar tagozatairól is. Az ott végzettek ma már szülőföldjük magyar színházainak jelentős művészei. De azt olvasom, hogy mindez csak „pusztulat”, és úgy kell szerződtetni határon túlról használható színészt.

– Van-e és fenntartható-e a művészi szabadság szuverenitása a mai korban mind általános értelmezésben, mind az SZFE körül kialakult helyzet értelmezésében?

– Fókuszáljunk most az egyetemre. Amióta a magyar parlament törvénybe iktatta a Színház- és Filmművészeti Egyetem „modellváltásáról” szóló törvényt, ritkán olvasható, hallható és látható az ezzel kapcsolatos megnyilvánulásokban az egyetemi autonómia világos értelmezése. Tudom, hogy ez nem egy bombasztikus téma. Sajnálom! De ha felelősséggel akar bárki megnyilvánulni, akkor erről kell most beszélni. Egyetemünk jövőjét illetően, ma ez a legfontosabb kérdés!

Az egyetemi autonómia legáltalánosabb értelemben az egyetem valamennyi polgárának az a joga, hogy az Alaptörvényben deklaráltak alapján, belső ügyeit független módon, saját rendtartása szerint, a maga választotta vezetői útján, maga intézi. Biztosítja a kulturális jogok érvényesülését: a tanszabadságot, valamint a művészeti és tudományos tevékenység szabadságát. Ezeket a jogokat fogalmazza meg az európai egyetemek autonómiáját rögzítő Magna Charta Universitate, amely az egyetemek politikai és gazdasági hatalomtól való elkülönülését hangsúlyozza, és az egyetemek erkölcsi, szellemi függetlenségét emeli ki. Ezekkel az elvekkel összhangban fogalmaz az Alaptörvény, Szabadság és felelősség címet viselő része, miszerint Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, és a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében, a tanulás, és tanítás szabadságát.

Ezért kérem, hogy bárki olvassa ezt az interjút, most 12 sor erejéig legyen türelmes, olvassa figyelmesen, és meg fogja érteni, miért mondom ezt. Amire tehát választ kell adnia valakiknek, hogy az SZFE jövőbeli életében milyen módon valósul majd meg az autonóm joggyakorlás egyéni és közösségi formája; a szellemi, anyagi javakkal való gazdálkodás lehetősége és felelőssége; az egyetem képzési programjának kialakítása; szabályzatainak, működési rendjének megalkotása; szervezeti felépítése; a döntési jog a foglalkoztatás kérdésében, az oktatók és hallgatók ügyében, a feladatokhoz kapcsolódó gazdasági ügyekben; az oktatásban és a művészi alkotómunkában; az alkalmazottak szabad megválasztásában és feladataik meghatározásában; az egyetem vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztásában és demokratikus úton történő megválasztásában; az egyetem önálló gazdálkodásában; a hallgatók egyéni és közösségi jogainak érvényesülésében, a párbeszéden és visszacsatoláson alapuló tanulás szabad gyakorlásában; a demokratikusan megválasztott szenátusnak, mint az egyetem legfőbb döntéshozó testületének kompetenciájában, jogkörében, működési mechanizmusában? Tehát, érvényesülhet-e az autonómia, összhangot teremtve, a tanuláshoz való jog gyakorlása, valamint az oktatás, a tudományos és művészeti szabadság között...

ITT OLVASHATÓ

NEM POLITIKAI VITÁKRA, LÁTVÁNYAKCIÓKRA, VAGY ALANTAS HANGULATKELTÉSRE, HANEM PONTOS TÁJÉKOZTATÁSRA ÉS A FENNTARTÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VAN SZÜKSÉG

FACEBOOK/KARACSONYGERGELY

Szerző: KARÁCSONY GERGELY

2020.08.10.

A friss számok, adatok és a trendek is azt mutatják, hogy újra ki kell mondani azt, amit márciusban-áprilisban sokat emlegettem magam is: készüljünk a legrosszabbra, hogy elkerülhessük a legrosszabbat. A koronavírus-járvány második hulláma aligha elkerülhető, a sokunkat foglalkoztató kérdés, hogy elkerülhetőek-e a mindannyiunk életét megnehezítő, a gazdaságot súlyosan megterhelő korlátozó intézkedések. Az első hullám tapasztalatainak birtokában bölcsebben és felkészültebben kell készülnünk a második hullámra. Ez mindenkire igaz, de a döntéshozóknak kötelességük.

A felkészülés és a védekezés első számú felelőse továbbra is a kormány. Látom, olvasom a kommunikációjukat bevetési egységekről, katonai hadgyakorlatról, „sci-fibe illő” akciókról, és újra előkerült a már unalomig ismert migránsozás is. Mi a fővárosban inkább az aprómunkában, a tapasztalatok szisztematikus feltárásában, a tán kevésbé látványos, de mindenképpen hasznos intézkedésekben hiszünk.

Az első hullám tapasztalatai alapján teljesen egyértelmű: kiemelt feladat az ország idősotthonainak védelme. Májusban a Budapest Restart programban ezt kezdeményeztem: „meg kell kezdeni a szociális intézményekre, idősotthonokra vonatkozó szabályok azonnali felülvizsgálatát, azok hozzáigazítását a járvány jelentette kihívásokhoz. Ennek keretében meg kell teremteni a szociális szféra dolgozói számára a jobb anyagi megbecsülés feltételeit éppúgy, mint az idősotthonokban a minőségi ellátáshoz szükséges eszközök biztosítását. Ebben az ügyben haladéktalan szakmai egyeztetés szükséges az idősotthonok három legnagyobb fenntartója, a kormány, az egyházak és az önkormányzatok között”.

A felvetésre az érintettek fülük botját nem mozgatták, nekiláttunk hát magunk. Szakértői csapat elemezte az első hullám tapasztalatait, felmérte a fővárosi fenntartású idősotthonok igényeit, az intézményvezetők véleményét. Tartalékot képeztünk a védekezéshez szükséges eszközökből és a saját forrásból beszerzett tesztekből is. A szakmai felmérés alapján egy hónappal ezelőtt 9 pontos utasítást adtam ki a fővárosi fenntartású idősotthonok vezetőinek – ezt a dokumentumot most nyilvánosságra hozzuk. Az abban foglaltak teljesítése folyamatos, miként a teljesítés ellenőrzése is, a Városháza és az idősotthonok szakmai stábjai közötti kapcsolat rendszeres. Ennek az utasításnak a végrehajtása nem old meg minden problémát – a szociális szféra évtizedes munkaerőhiánya például átfogó kormányzati intézkedést igényelne - , de segíti a felkészülést, hiszen ez a felelősségünk.

Az adatok szerint, szemben minden ostoba politikai hangulatkeltéssel, több vidéki idősotthonban van jelen a fertőzés, mint fővárosiban, az önkormányzati fenntartású intézmények mellett megjelent sok állami fenntartású, valamint egyházi és néhány magánintézményben is. Egy ellátásra szoruló idős embert, sem a rokonait nem érdekli, ki a fenntartó. Az a fontos, hogy megfelelő-e a felkészülés, a védekezés a második hullámra. Jó lenne tudni, hogy az állam, az egyházak, illetve a magánfenntartók teszik-e a dolgukat a felkészülés érdekében. Továbbra is fontos lenne az együttműködés, az egységes protokoll kialakítása. Mi készen állunk erre az együttműködésre, szívesen segítünk is az államnak, az egyházaknak és a magánintézményeknek. Erről is küldök levelet Kásler miniszternek és Müller Cecília tisztifőorvos-asszonynak.

Nem először mondom, hogy a védekezésnek és a felkészülésnek van egy kulcspontja, ami nélkül az eredmény legalábbis kétséges: a kórházi fertőzések megakadályozása. A hivatalos adatok szerint a fertőzöttek nagyjából egyharmada kórházban kapta el a vírust, és egészen letaglózó az a pár héttel ezelőtt közölt szám, hogy az áldozatok közel fele a kórházi fertőzés miatt hunyt el koronavírusban. Köztudomású, hogy az idősotthonok lakói gyakran szorulnak kórházi kezelésre, az ő védelmüket tehát a kórházakban is biztosítani kell. A fővárosi fenntartású intézményekben több olyan esetet is dokumentáltunk, amikor idős beteg a főváros által biztosított koronavírus-teszten negatív eredményt produkált, vagyis nem volt fertőzött, ám más betegség miatt kórházba került, ott kapta el a koronavírust és ez okozta a halálát. Ez megengedhetetlen. Nem először próbálok szólni, jelezni, ha kell, kiabálni, hogy a kórházi fertőzések megállítása a koronavírus elleni védekezés kulcspontja. Hogy történik-e ezügyben bármi, hogy a kórházakat fenntartó állam teszi-e a dolgát, arról nem tudunk, mert információt nem kaptunk. Amit tehetek ezügyben az az, hogy kérdezek. A Kásler miniszternek és Müller Cecíliának a napokban kézbesítendő levélben tájékoztatást kérek arról is, mit és hogyan tesz a kormány a kórházi fertőzések megakadályozása érdekében. Ez a tájékoztatás közérdek, az információ is minden magyarra tartozik.

Nem politikai vitákra, látványakciókra, vagy alantas hangulatkeltésre, hanem pontos tájékoztatásra és a fenntartók közötti együttműködésre van szükség. Mi ennek jegyében folytatjuk a felkészülést. 

A dokumentum: t.ly/dSjC #Budapest

ITT OLVASHATÓ

„AZ EGYETLEN ESÉLYEM A NYILVÁNOSSÁG” – EGY SZATMÁRI ZSIDÓ TÖRTÉNET ÚTJA A NETFLIXIG

VÁLASZ ONLINE
Szerző:VÖRÖS SZABOLCS
2020.08.10.

Nagyszülei nevelték egy szélsőségesen vallásos New York-i haszid zsidó közösségben, ahol a magyarországi múlt Isten haragjának kivetülése volt. Ez a „mindent vivő” érv sem volt elég azonban ahhoz, hogy Deborah Feldman a szatmári közösségen belül maradjon. A Válasz Online riportere Berlinben találkozott vele, hogy megértse, miért.

Deborah Feldman nevét a karantén-időszak alatt ismerhették meg Magyarországon: megjelent 2012-es bestsellerének magyar fordítása, a Netflix pedig bemutatta az abból készült, A másik út című minisorozatát. A kettő lényegesen eltér egymástól – a könyv inkább volt ihlet a sorozathoz, mint cselekményvázlat –, egy dolog viszont elsőre egyértelmű. Akár nézzük, akár olvassuk: a magyar holokauszttúlélőkből formálódott szatmári zsidó közösség valóságos etnikai-kulturális enklávét képez a brooklyni Williamsburgben. A szabályok a külvilág szemével már-már elviselhetetlenek, a fiatalok pedig – akik csak idős nagyszüleik elbeszéléseiből ismerik a háborús borzalmakat – egyre szűkebbnek érzik a kereteket. Deborah Feldman is közéjük tartozott. Nem csoda: 17 évesen választottak férjet neki, a házassága hamar csődtömeggé vált – az elvárt 10-15 gyerek helyett nagysokára csak egy jött össze –, a nők pedig amúgy is nyílt alárendeltségben élik az életüket. Az írónő élete Berlinben vett meredek fordulatot, de sok dolog máig nem természetes számára abból, amit európai értelemben vett normális életnek hívunk. A német főváros egyik csendes terén, a Viktoria-Luise-Platzon eltöltött bő óra után az is világossá vált: a világhírnév múlhat egyszerű anyai ösztönökön – és ehhez nem kell haszid zsidónak lenni...

ITT OLVASHATÓ

TORZ JELLEM, BETEGES HATALOMVÁGY, AMELY MINDENRE HAJLANDÓ ÉS MINDENRE KÉPES

KOLOZSVÁRI SZALONNA

Szerző: MOLNÁR BÁLINT

2020.08.10.

...konstruktív, üde jó reggelt kívánok mindenkinek! Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy beszéljük meg ezt a kinek hogy telik a nyaralás dolgot – több Balaton, kevesebb Brüsszel jeligére -, de hamar rájöttem, hogy ehhez én nemigen fogok tudni hozzászólni. Ehhez se. Miután ilyen típusú tapasztalataim egy ideje nincsenek. Tudom, tudom: annyit is érek.

Azt viszont kívülállóként úgy értettem a jobboldalról támadó morális fölény gőzölgő mocsaraiból, hogy kizárólag a balliberális hazaáruló ellenzék terjeszti – mert megsütötte a fejüket a nap, és mert így akarják megmerényelni a népet, vagy fene tudja, milyen megfontolásból -, hogy a NER kiszorítja a populációt a Balaton és egyéb magyar vizek partjairól. Miközben lófaszt, mama! Mert ugyanis propagandista és propagandistáné is éppen onnan jön, a Balcsiról, és igenis van szabadstrand, és haccázér‘ is van lángos, nem csak kétezeröccázér’. És nehogy már egy 500 forintos belépőt ne tudjon bárki megengedni magának, ha már mindenképp fikázni akarja a fizetős strandokat. Mer’ nem is igaz, hogy csak a csodával határos Mészáros Lőrinc, a gazdája és a NER-krém nyaralhat a Balatonon. Sőt, hovatovább kurvaérdekes, hogy épp azok mészárosozzák és orbánozzák össze momentán a drága magyar emberek nyaralását (akik amúgy tömött fürtökben lógnak a magyar tenger martján, hiába vergődik Kunhalmi Ágnes), és csaholják, hogy a dinasztia ellopta a Balatont, akiknek a felmenői annak idején bezzeg a szegény proletároktól gondosan elkülönülve, hatalmas üdülőkben nyaraltak.

Szóval akkor nem igaz, hogy egy rakás helyen a NER építkezik? Például a Balatonnál, a tatai Öreg-tónál vagy éppen a Fertő-tónál?

Nem igaz, hogy kikötők, szállodák, apartmanházak, a pártállami einstand jegyében már elkészült, vagy folyamatban lévő, jellemzően az élővilág elpusztításával járó megalomán beruházások hirdetik, hogy mire volt elég az elmúlt 30 év?

Nem igaz, hogy strandokat, kempingeket alakítottak át?

Nem igaz, hogy van, ahol fizetős lett az, ami korábban ingyenes volt?

Nem igaz, hogy vannak olyan partrészek, amelyeket teljesen beépítettek, és már javában épülnek az oligarcha, nemstróman holdudvar luxusszállodái, lakóparkjai?

Nem igaz, hogy ezekre a helyekre az átlagember már sokkal nehezebben jut el/be, mint korábban, már ha egyáltalán?

Tényleg 500 forint a belépő ezekre a kicsicsásított strandokra?

És ha az elmúlt rendszerben az akkori pártállam fejesei azt csinálták, amit csináltak, miközben a nyomorult prolik szívtak, és az nem volt rendben, akkor miért sertepertél a magát nemzetinek tartó fideszes holdudvar közpénzek milliárdjaiból, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű minősítéssel az egykori MSZMP-pártüdülő felújítása körül?

Jó lenne tisztázni, hogy ez az a bizonyos önkorlátozó, önmegtartóztató, az azonnali vágykielégítést (mint libernyák elhajlást) megvető, már-már aszketizmusba hajló keresztény-konzervatív értékrend, amit követni kéne az elmebeteg liberalizmussal szemben? Ez az az oltári hazugság, amivel az Alapjogokért Központ csökött agyú cselédei Fricz Tamástól Szánthó Miklósig nem kevés közpénz ellenében mérgezik a kutakat? A Club Aligával is csak az volt a baj, hogy nem a megfelelő kezekben volt. Mert hát az igazi, tőről metszett, világraszóló felcsúti konzervativizmus már csak ilyen: ragaszkodik a múlthoz, az elvtársi mentalitáshoz, és mindenhez, amit életvitelszerűen mások szemére okád. Megcsinálja nagyban, amit még amazok is csak röhejesen kicsiben mertek. Nem is szabad félúton megállni, addig kell rázni a rongyot bele a pórnép szemébe, ameddig az könnyezni kezd. Ha másképp képtelen észhez térni...

ITT OLVADSHATÓ

A PIAC IGÉNYE DÖNTŐ LESZ AZ OKTATÁSBAN

VILÁGGAZDASÁG

Szerző: KELEMEN ZOLTÁN

2020.08.10.

A nemzetközi trendeknek is megfelel az új, több képző­hely integrációjával létrehozott, agrárfókuszú Szent István Egyetem oktatási rendszere – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban 

Gyuricza Csaba, a janu­ár 1-jétől alapítványi fenntartásban tovább működő egyetem megbízott rektora.

Augusztus 1-jén egy más, de tudhatóan átmeneti időszak kezdődött az új Szent István Egyetem életében, amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával jött létre. Hogyan jellemezné ezt az új egyetemet?

A kormány március 11-én döntött arról, hogy létrehoz egy nagy, integrált, agrárfókuszú egyetemet. Azért mondom, hogy agrárfókuszú, mert ez az intézmény nem csak az agrártudomány területén működik – ahogy egyébként a nagy agráregyetemek a világon máshol sem –, mert az agrárágazat eleve magában foglal gazdasági és műszaki diszciplínákat is. Ezeken kívül, ha szabad így mondanom, megörököltünk két másik tudományterületet, a pedagógiát és a művészeti képzést, amelyek Kaposváron működnek. Így egy öt tudományágat lefedő, agrárfókuszú, multidiszciplináris kutatóegyetemet kívánunk létrehozni.

Mennyiben illeszkedik ez a felállás a nemzetközi trendekhez?

Teljes mértékben. A képzéseinknek valamivel több, mint 50 százaléka folyik majd agrárterületen, és nagyjából ez a világtendencia is, vagyis a legnagyobb, agráregyetemként ismert intézmények is hozzávetőlegesen ilyen arányban folytatnak agrárképzést. A Szent István Egyetem ebben a formában Közép-Európában a legnagyobb mezőgazdasági területen működő egyetem lett 15 ezer hallgatóval, több mint kétezer oktatóval, kutatóval és a munkát támogató munkatárssal.

Január 1-jétől újabb változás következik, alapítványi fenntartásba kerül az egyetem. Mi az oka a kétlépcsős átalakításnak?

Most az Innovációs és Technológiai Minisztérium a fenntartó, de ez az egyetem is illeszkedik abba a folyamatba, amely a felsőoktatási modellváltás részeként egy új, alapítványi fenntartói formára állítja át az intézmények egy részét. Hat intézmény állt át erre augusztus 1-jén, ám az integrációk között van különbség, és a miénk bonyolultabb folyamat a többihez képest. Ezért döntöttünk úgy, egyetértésben a fenntartóval és a kormányzati szervekkel, hogy két lépcsőben végezzük el az integrációt: először összeáll az új intézmény, elkezdi a munkát még állami fenntartás alatt, és az év hátralévő öt hónapjában fejezzük be az integrációt. Január 1-jén áll fel az alapítvány és a hozzá kapcsolódó, fenntartói feladatokat ellátó kuratórium. Ehhez még egy országgyűlési döntésre is szükség lesz. Ráadásul ez egy új, magyar kísérlet: a teljes gyakorlati agrárkutató hálózat is az egyetem részévé válik, vagyis a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tizenegy intézete is bekerül az integrációba. Így jön létre január 1-jétől ez a nagy, agrárfókuszú oktató- és felsőoktatási kutatóegyetem, amely nemcsak a felsőoktatásra, hanem a gyakorlati agrárkutatásra is fókuszálva egy kiterjedt intézményrendszeren belül fog működni...

ITT OLVASHATÓ

LEHET, HOGY VAN KÉSZ FORGATÓKÖNYVE A KORMÁNYNAK A TANÉVRŐL, CSAK SENKI NEM TUD RÓLA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.08.10.

Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez - többekkel folytatott beszélgetés alapján - támpontokat nem kapnak. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, az ő részvételével a köznevelési munkacsoportnak nem volt még olyan ülése, amelyen megvitatták volna a lehetőségeket. 
Tovább erősíti a bizonytalanságot, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet több hónapos csúszásban van.

"A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs"

- mondta a hvg.hu-nak pár héttel az iskolakezdés előtt egy Kelet-magyarországi iskola igazgatója, aki ugyan normál iskolakezdéssel kalkulál, de azért erősen gondolkodik az alternatívákon. Nehezíti a helyzetét, hogy a jövő évi tanév rendjét sem hirdették még ki, ami meglehetősen szokatlan. Tudomásunk szerint nagy meglepetés nincs benne, az egyeztetésre megküldött anyagban jelenleg szeptember 1-től június 15-ig tartó tanévvel számolnak, a digitális oktatásról viszont egy szó sincs benne. A már idézett igazgató iskolájába több mint 600 diák jár, szavai szerint elég szűkösen vannak, a termekben a másfél méteres távolságot biztos nem tudják majd tartani. Ő azon gondolkodik, hogy szükség esetén

"lehetne A és B hét, az egyik héten az egyik évfolyam jár be három napot, a másik kettőt, aztán cserélnek, így a szabad termekbe jobban szét tudják osztani a diákokat."

Ez a megoldás nemcsak neki jutott eszébe, mástól is hallottuk már az osztrák mintára hajazó modellt. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hibrid oktatás lehetőségét vetette fel, ami szintén egyfajta osztottságot jelent...

ITT OLVASHATÓ

FÉLIG RÉSZEG, VAGY TÁN EGÉSZEN AZ

REZEDA VILÁGA BLOG

Szerző: Rezeda

2020.08.10.

Tegnap hajnalban itt minálunk, az utca végi piacon eltörték egy ember orrát. Mindennapos, szóra sem érdemes eset, tudni is csak azért tudunk róla, mert kicsit ismertebb figura volt. Ha ilyen noname Bélákat vágnak pofán úgy, hogy eltörik az orruk, senki nem kapja föl a fejét, most meg országos lapok sopánkodtak, hogy én édes Jézusom, hová jutottunk. Nem jutottunk sehová, éppen ott vagyunk, ahol már nagyon régóta vagyunk. Közkeletű, hogyha megkérdezzük a lángososnál, sorba tetszik állni, vagy nem, akkor eltörik az orrunkat. Istenem, viszketett a tenyerük, mint az utcai harcos miniszterügynök elvtársnak.

A piaci lángosos ilyen hajnali órán egyébként különös alakok gyűjtőhelye, akik egyenesen a részeg éjszakából érkeznek ide. Szemük tűzben ég, lábuk inog, ordibálnak, nagy szélesen sokkal több teret töltenek ki, mint ami indokolt volna, s ami nekik járna, és néha pofán vernek egy-egy embert. Úgy telepszenek a piacra, mint a kollégisták az országra, hangosak, gátlástalanok és bunkók. Nem érdemes ezen sokat lamentálni, amikor miniszterügynök elvtárs bokszoló pózban fotózkodik lejárt szavatosságú filmsztárokkal, és az üzenete a kép szerint a pofon, akkor ne csodálkozzunk, ha a piacon beverik a pofánkat és eltörik az orrunk.

A magyar tudatban a hősök ilyenek. A malomkövet hajigáló Toldi, a léha Kukorica Jancsi, aki, míg csajozik, elvész a nyáj, aztán lekardozza a fél világot. Az utcai harcos miniszterügynök elvtársnak született egy fiú unokája, aki most – az ő szavai szerint – még Kukorica Jancsi, de majd János vitéz lesz. Kisdedeken nem élcelődünk, a kölök nem tehet róla, ki a nagyapja, rajta viszont annál inkább. Hogy Orbán Viktornak eddig terjed a horizontja, az az ő baja és áttételesen a miénk. Viszont ha ismerné a mesék működési mechanizmusát, tudná, hogy a János vitézek mint toposzok épp az olyanok ellen küzdenek veszettül, mint ő. A népet sanyargató királyok ellen.

Mert királyoknak szoktak ilyen dzsemborit csinálni a közrádióban, ha gyarapszik a család, mint amit Orbán kapott, hogy előadhassa ezt a János vitézes sztorit, meg azt, hogyan nevelte saját lábon állásra a lányait. Hogy fingja sincs arról mi zajlik az országban, mutatja, azt sem tudja, milyen pejoratív értelmet kapott a családjában saját lábon állás, és csak pofázik a degeneráltak vagy a részegek teljes felelőtlenségével. Faék vagy falvédő egyszerűségű a manus világképe, de Márai is megjósolta, „ha eltűnnek a kommunisták, jönnek majd a félművelt, sunyi parasztok”. Emellett ez a miénk még ráadásul ilyen harcias kiskakas is...

ITT OLVASHATÓ

TITOKBAN OSZTOTT ÁLLAMI PÉNZBŐL ÉPÜLHET A NER-BEN GAZDÁT CSERÉLT, FÉLKÉSZ VISEGRÁDI LUXUSHOTEL

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2020.08.10.

Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu

A leggazdagabb magyarok százas listáján az előkelő hetedik helyet elfoglaló Szíjj érdekeltsége, a MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő Alap a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által fű alatt, egyedi döntésekre hivatkozva osztogatott állami milliárdokból részesülhet. A birtokunkba került dokumentumok alapján a társaság tavaly áprilisban fordult az MTÜ-höz támogatási kérelmével, vagyis rögtön 1-2 hónappal azután, hogy megszerezte a szállodát.

A befejezetlen épületet az Mfor.hu becslései szerint körülbelül 3,6 milliárd forintért szerezhette meg a Szíjj-féle ingatlanfejlesztő alap Orbán Viktor vejének cégétől. Erre a Hotel VSGRD pénzügyi beszámolójából lehet következtetni. Az érdemi tevékenységet nem végző cég ugyanis 3,65 milliárdot számolt el egyéb bevételként a 2019-es évre.

Ha ez így van, és az állami támogatást is bezsebeli Szíjj érdekeltsége, akkor bombaüzlet volt az adásvétel, ez esetben ugyanis a két összeg különbségéből fakadóan körülbelül 650 millió forint saját tőkét kellett megmozgatni...

ITT OLVASHATÓ

KEMÉNYEDŐ DIKTATÚRÁK, FOKOZÓDÓ KÁOSZ, TOLAKODÓ TOLDALÉKOK

444.HU
Szerző: 444.hu
2020.08.10.

Fehéroroszországban, Európa már nem utolsó, de legkeményebb diktatúrájában minden terv szerint halad. Lukasenka alighanem elcsalta a választást, az ellenzék az utcákra tódult, de nem sok esélye van a felfegyverzett, nagy erőkkel kivonuló különleges egységek ellen. Éjjel barrikádok emelkedtek és gumilövedékek repkedtek Minszkben. A nyolcvan százalékos győzelem vasárnap esti bejelentése mindenesetre annyira pofátlan dobásnak tűnik a korábbi független mérések ismeretében (ezek szerint 25 és 35 százalék között lehet az elnök valós támogatottsága), hogy az még egy 1994 óta hatalmon lévő, ellenfeleit bebörtönző, a sajtót ellenőrzés alatt tartó, a közvéleménykutatásokat betiltó diktátortól is szép. Vagy erőfitogtatás?

A közel-keleti helyzet bonyolult. Libanon fővárosa, Bejrút napok óta lángokban áll. A keddi ammónium-nitrát robbanás (történelmi léptékű óriáskatasztrófa: több mint 150 halott, hatezer sérült, háromszázezer hajléktalan) után tüntetők tízezrei lepték el a várost, a kormány lemondását követelve. Könnygáz, kődobálás, minisztériumi épületek ostroma. Maga a robbanás is az országban uralkodó káosz, fejetlenség következménye volt, és ez a káosz most csak fokozódik A hétvégén apokaliptikus képek érkeztek az egykor dúsgazdag mediterrán városból.

A kommunista Kína egyre keményebben szorítja ki a demokrácia maradékát Hongkongból. A június 20-án elfogadott nemzetbiztonsági törvény gyakorlatilag a kemény diktatúra jogi normáit terjeszti ki az elvileg részben függetlenül működő, és demokratikus intézményeit őrizni próbáló városállamra. A törvény elfogadás után milliós tiltkozó megmozdulások indultak, hiába. Most a legismertebb honkongi demokráciapárti (tehát Peking-ellenes) lap tulajdonosát, a 71 éves Jimmy Lait vitték el a törvényre hivatkozva. A vád: külföldiekkel való összejátszás.

Aki esetleg melegíteni szeretne a magyar megfigyelőállam kiépülése előtt, annak ajánljuk, hogy ismerkedjen a drónos felismerőrendszerek átverésének technikáival.

Egy hét alatt meglett a 4444 elkötelezett támogató, akiknek a segítségével elkezdhetjük életünk újabb szakaszát. Köszönjük. Ilyen sikeres kampányunk még nem volt. Folytatjuk! A szabad magyar nyilvánosság megmentéséhez sokkal több előfizetőre lesz majd szükség.

Magyarországra költözhet ősszel a szerb futball. Legalábis a válogatott itt játszaná le a Nemzetek Ligája meccseit az országban romló vírushelyzet miatt. Első meccsük szeptember 6-án lenne Budapesten a törökökkel. Még az is lehet, hogy az európai kupákban induló szerb klubcsapatok is Budapesten játszanak majd ősszel, de úgy tűnik, a Crvena Zvezda augusztus 18-án Belgrádban kezd. A Fradi pedig a svéd bajnokot kapta a BL-selejtező első körében, ami azért nem nagy mázli, elég erős csapat.

Hogy is állunk a -ba/-be illetve -ban/-ben ragokkal? Vagy ragok ezek egyáltalán? Képzők? Toldalékok leginkább. Évszázadok óta keveredik a kettő, mégsem olvadt egybe. Egyben. Hogy a mennydörgős ménkűbe? Kálmán László nyelvészprofesszor szerint a nyelvfejlődés a -ba/-be az általános határozóalkotó toldalékká válása felé halad.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A NYUGAT MELLÉFOG, HA PÁRTFOGÁSÁBA VESZI ORBÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.10.

Süddeutsche Zeitung

„Isten, a szerencse és Orbán Viktor segítségével” – idézi Mészáros Lőrincet a legolvasottabb német lap a cikkben, amely arról szól, hogy korrupcióellenes szakértők és kutatók szerint a Nemzeti Együttműködés rendszerében a kormányfő rokonai és barátai igencsak megszedték magukat, nem kis részben EU-s pénzekből. Kívülről azonban nem lehet látni, hogy a kormányfőt nagyon zavarná, amikor a Mindenhatóval együtt emlegetik. Mindenesetre a gyerekkori barátságot láthatóan nem terhelte meg, hogy az egykori felcsúti gázszerelő a teremtőnek, a mázlinak és a miniszterelnöknek tulajdonította sorsának szenzációs alakulását.

Ez tényleg olyan pálya, amit a felsőbb hatalmak nélkül aligha lehetett volna befutni. Hiszen a nagyvállalkozó jó 10 éve hírek szerint a csőd előtt állt. De azután Orbán ismét hatalomra került és a cimbora vagyona gyorsan gyarapodni kezdett. Ma már ő a leggazdagabb ember az országban. Vannak építőipari cégei, ingatlanai, sajtóérdekeltségei, szállodái, agrárgazdaságai, de ezek mind magyar földön ténykednek, semmit sem exportálnak. A Forbes szerint Mészáros mindenesetre 1,2 milliárd dollárt tud a tejbe aprítani. Ha valaki csak az átlagbért keresi meg, akkor 161 évig kell dolgoznia, hogy ennyit fel tudjon mutatni.

Ha egy ember ily módon lesz gázszerelőből milliárdos, akkor ennél nem kell jobb bizonyíték arra, hogy Orbán komolyan gondolta: fel kell építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Nehéz persze megítélni, hogy igaza volt-e Mészárosnak, amikor egyszer arról beszélt, hogy okosabb, mint Zuckerberg. Az viszont nem kétséges, hogy gazdagsága túlnyomó részét közmegbízatásoknak köszönheti. Két éve már ő vitte el a nyilvános pályázatok egyötödét. Persze sokszor úgy, hogy nem is volt riválisa.

Mráz Ágoston Sámuel, a kormánybarát Nézőpont Intézet igazgatója azt bizonygatja, abszolút tévedés Mészárost és a többieket oligarchának minősíteni, mert semmiféle politikai hatalmuk nincsen. Ugyanakkor Orbán nem foglalkozik cégekkel és üzleti ügyekkel. Ez tehát a hivatalos álláspont. Ám oknyomozó újságírók kétségbe vonják az állítást. A Direkt36 például kiderítette, hogy Kulcson az unió támogatásával építendő csatornarendszert 30 százalékkal túlárazta a nyertes konzorcium, benne Mészáros egyik vállalkozásával. A pénz egy része Orbán apjának cégéhez folyik.

Mellesleg a Dolomit Kft. sorra szerzi meg a közmegbízásokat, két évvel ezelőtt 41,3 százalékos haszonkulccsal dolgozott. Ez kétszer nagyobb, mint a piaci átlag, az adók és járulékok levonása után. Hogy azután a barátság és a rokoni kapcsolatok mekkora szerepet játszanak az üzleti sikerben, arra sem Mészáros, sem Orbán nem válaszolt. Kovács Zoltán ehhez képest azt állította, hogy ezeket a vádakat tipikusan az ellenzék szokta hangoztatni. Kéz a kézben a Soros-birodalommal. De ehhez tudni kell, hogy az üzletember univerzális ellenségképként szolgál a hivatalos kampányok számára.

A szóvivő különben arra is felszólított, hogy ha valaki visszaélésekről értesül, haladéktalanul jelentse. Nem mintha az OLAF nem ezt tenné lépten-nyomon, a többi közt Orbán vejének a cége, az Elios ügyében, a szervezett család módszerét kimutatva. De csak annyi történt, hogy a kormány inkább visszafizette a 43 millió eurós EU-támogatást és így inkább a költségvetés állta Tiborcz cechét. Az ügyészség ugyanakkor bűncselekmény híján leállította a nyomozást.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója úgy látja, hogy az unió Családellenes Hivatalának jelentései Magyarországon a gyakran a szemétkosárban kötnek ki. De hát az Ügyészséget Orbán egyik bizalmasa vezeti és ő korrupciós ügyekben sorra a hatalom javára dönt. OLAF-bizonyítékok ide vagy oda. Az pedig kamu – teszi hozzá a szakértő –, hogy a kormány a nemzeti vállalkozókat igyekszik erősíteni. Hiszen azok jó része közpénzek nélkül már rég bedőlt volna. Magyar Bálint már egy éve posztkommunista maffiaállamról írt. Az EU-ellenes támadásokat pedig arra vezeti vissza, hogy a miniszterelnök klánja el akarja kerülni a büntetőjogi vizsgálatokat.

De Orbán egyszer már majdnem ráfaragott a „nemzeti gazdasági elit” kialakítására, amikor összeveszett Simicskával. Azóta az olyanokat segíti, mint Mészáros, akik intellektuálisan és politikailag a lába nyomába nem érnek, fejtik ki bírálók. Igyekszik ugyanis minimalizálni a kockázatot, mert a rendszer még ma sem különösebben stabil. Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője szerint azért ingatag, mert minden a kormányfő személyére épül.

National Review

A vezető amerikai konzervatív napilap életveszélyesnek tartja Orbán Viktor revizionizmusát, mert az egy olyan régióban jelentkezik, amely éppen elég etnikai ellenségeskedést élt már át jó száz év alatt. Ám az utóbbi 10 évben a politikus igencsak tépte fel a régi sebeket. Veszedelmes rémeket élesztgetett. Elég hozzá megnézni, milyen beszédet tartott a Trianoni Békemegállapodás centenáriumán. Azt fejtegette, hogy az országot hátba szúrták, a magyar fölényt hangoztatta a környező államokkal szemben és a Nyugatról szólva felidézte a réges régi fóbiát.

Az elemző, Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute nevű kutató intézet munkatársa egyúttal felhívja a figyelmet, hogy a Nyugat melléfog, ha pártfogásába veszi a politikust, mert a tekintélyelvűség és a korrupció fölött még akkor sem szabad szemet hunyni, ha az a mi kutyánk kölykéhez kapcsolódik, akit a baloldal az ellenfelének tekint. Ráadásul nagy tévedés azt gondolni, hogy ideológiai rokonság áll fenn az amerikai „nemzeti konzervatívok” és Orbán között.

A cikk a Fidesz legutóbbi egy évtizedének főbb állomásait sorba véve azzal kezdi, hogy a miniszterelnök szétverte az ellentábort, az ma már nem tud vele egyenlő feltételek mellett versenyre kelni. Fokozatosan kibővítette hatalmát, ideértve a „közeli” gazdasági érdekkört. Kimazsolázta az együttműködés előnyeit az Egyesült Államokkal fenntartott szövetségesi kapcsolatokból, ám ügyelt arra, hogy ne számoltassák el kétes belpolitikai húzásai és a Moszkvával, illetve Pekinggel ápolt szoros viszony miatt. Arról nem beszélve, hogy több ízben kifejezetten keresztezte az amerikai érdekeket.

Az is erősen vitatható – folytatódik az írás –, hogy Orbán alatt sikeresebb lett-e az ország, és hogy érvényesültek-e a konzervatív eszmények. Tessék csak Tiborcz és Mészáros tündöklésére gondolni. A felcsúti nagyvállalkozó és felesége cégbirodalmának a jövedelme hírek szerint jó 80 százalékban uniós forrásokból ered, amelyekről a hatalom döntött. Ám ezalatt a jólétet tekintve a másik három V4-ország csak még jobban elhúzott a magyaroktól.

Mindehhez járul még a szellemi élet leépülése, miután a Közép-Európai Egyetemet kiebrudalták és a politika rátette a kezét az MTA-ra. Az országból 600 ezren költöztek nyugatra, többségükben fiatal és jól képzett emberek. És akkor még nem beszéltünk a szabadságjogok folyamatos korlátozásáról. Legyen szó a vírusválság kezeléséről, a választási jogszabályokról, az alaptörvényről, vagy az Alkotmánybíróságról. Erősen szűkült a szabad sajtó is, és ugyanez áll a civilek mozgásterére is. 

New York Times

A kommentár szerint a bejrúti robbanás figyelmeztetés Amerikának, hogy hová vezet a társadalom végleges megosztása és az, ha a politika szab meg mindent, még az időjárást is. Tőle függ az állások elosztása, a disznóságok kivizsgálása, a kormányzati pénzek elosztása. A következmény a kiszámíthatóság hiánya, a korrupció, az ország gyatra irányítása és a bizalmatlanság. Márpedig az USA ezekben egyre jobban hasonlít Libanonra, ezért a két nagy párt küzdelme mind inkább zéróösszegű játszmává válik. Mind inkább olyan vetélytársként állnak egymással szemben, mint két rivális törzs, amely úgy ítéli meg, hogy vagy megszerzi a kormányrudat, vagy meg kell halnia.

De vége a társadalomnak, ha mindenből politikai ügy lesz, mert akkor csakis a hatalmi érdekek számítanak. Nincs közép a palettán, kizárólag egyetlen oldal létezik. Nincsenek alternatívák, nincsenek tények, csakis az akaratok csapnak össze. A Trumphoz hasonló illiberális populisták, Bolsonaro, Orbán, Erdogan és Putyin szándékosan igyekeznek ellehetetleníteni a tények és a közös jó védelmezőit. Az üzenik, hogy az emberek ne higgyenek a bíróságoknak, a köztisztviselőknek, csakis nekik, a szavaiknak, a döntéseiknek. Ott kívül az őserdő van.

Márpedig ez a felfogás szó szerint végez egy nemzettel. A vírus azonban olyan erő volt, amelyet az elnök nem tudott lejáratni és megtörni a szokásos módon, tehát hogy teljesen átpolitizálja. A természet a maga törvényeit követi, függetlenül attól, hogy arra rábólint-e Trump. Ezzel szemben a németek, svédek és dél-koreaiak azt mondták, hogy a tudomány tényei objektívek a politikától.

Ám ha odafigyelünk a bejrúti tüntetőkre, hallhatjuk, hányan vágyakoznak közülük olyan vezetésre, amely a közös ügyet képviseli. És ez az Egyesült Államokban sincs másként. Olyan politikusokat akarnak, akik nem a pőre hatalmi érdekeik alapján hoznak döntéseket. Akik nem a maguk céljaira aknázzák ki az alaptörvényt, nem indítanak háborút és nem veszik semmibe az egészségügyi kockázatokat, hogy megmentsék a saját uralmukat. Ha az elnök veszít novemberben, kizárt, hogy a közjót tekintse a fontosabbnak és belenyugodjon az eredménybe. Azonban összeomlik a társadalom, ha a politika a közjó fölé kerekedik. Ezt az irányzatot megfordítani egy egész generáció feladata.

FT

Összecsapások robbantak ki Fehér-Oroszországban, miután a szavazóhelyiségeknél készült közvélemény kutatások Lukasenko győzelmét vetítik előre. A készenléti rendőrség lecsapott azokra, akik elutasítják az ország erős emberét. Könnygázt és fény- és hanggránátokat vetett be ellenük. Működésbe léptek a gumibotok és a vízágyúk. Egy hivatalos exit poll ugyanis azt állapította meg, hogy az elnök 79,7 százalékot szerzett a tegnapi választáson. Riválisának pedig csupán 6,8 százalék jutott, noha Tyihanovszkaja hatalmas tömegeket vonzott a kampány során.

Nemzetközi megfigyelők ebben az évszázadban még egyetlen belorusz választást sem minősítettek szabadnak és tisztességesnek és a tegnapi erőpróbát is beárnyékolta, hogy az urnák lezárása után az erőszakszervek gyorsan szétütöttek a tiltakozók között, továbbá tegnap őrizetbe vették a vetélytárs csapatának több tagját is, köztük a kampányfőnököt. A leghevesebb összetűzések Minszkben voltak, ahol a rendőrök a nap során nagy területeket zártak le, majd farkasszemet néztek a több ezer emberrel, aki az este vonult az utcákra. Majd megpróbálták szétoszlatni a tömeget, sokakat letartóztattak. De megmozdulások voltak Bresztben és Vityebszkben is. Az internet az ország részén megszakadt.

Tyihanovszkaja, aki tanárnő és csak azért lépett csatasorba, mert a férje indulni akart Lukasenko ellen, ám letartóztatták, szóval, az asszony meglepően veszélyes kihívónak bizonyult. A fővárosban például 63 ezren mentek el a választási nagygyűlésére. Ekkora demonstrációra arrafelé a Szovjetunió bukása óta nem volt példa, állítják helyi aktivisták. De hát nagy az elégedetlenség, mivel megrekedt a gazdaság és az államfő kétségbe vonta, hogy van egyáltalán vírusválság. A fejlemények láttán a rivális egyik legközvetlenebb támogatója tegnap elmenekült az országból.

Lukasenko viszont azt közölte, miután leadta a voksát, hogy megakadályozza a káoszt és az összecsapásokat. Szó sem lehet viszályról vagy polgárháborúról. Meg hogy Putyin azt mondta neki, hogy ők ketten egy csónakban eveznek, ám mindketten megfulladnak, ha a tiltakozások felborítják a járművet.

Die Welt

A jobboldali lap arra figyelmeztet, hogy Nyugaton Angela Merkel jelenti Kína legnagyobb támaszát, de a kancellárnak is felül kell vizsgálnia álláspontját, ha Peking nem változtat lényegesen politikáján a következő hónapokban. Az európaiak ugyanis felébredtek és határozottabban lépni kívánnak, miután Hongkongban a kínai hatóságok leverték a demokráciát. Ehhez több tényezőt is figyelembe kell venni:

- Naivitás volt azt hinni, hogy minél jobban nő a hazai jólét, Kína annál inkább demokratikus lesz.

- Peking át akarja venni a világ politikai és gazdasági irányítását az USA-tól. Ennek részeként a lehető legnagyobb mértékben gyengíteni igyekszik a transz-atlanti kötelékeket.

- Hszi elnök Kína-barát Európát akar, amely sok kínai árut vesz és jócskán beruház az ázsiai országban. Azt viszont mindenképpen próbálja meggátolni, hogy az EU ugyanolyan ellenséges vonalra álljon rá, mint az amerikaiak.

- Itt egy egypárti diktatúráról van szó, amely a nyugat gazdasági erejét arra szeretné kihasználni, hogy egyre jobban menjen a kínai népnek. Ezért vont be 12 uniós országot a Selyemút-programba. Tehát a cél nem az autokratikus modell exportálása.

Peking magatartása az utóbbi időben lényegesen agresszívabb lett, és most éppen azt kóstolgatja, meddig mehet el az unióval szemben. A pillanat jelenleg kedvező, hogy Európa közös politikát alakítson ki. Még Kína legnagyobb hívei: Ciprus, Görögország és Magyarország is észleli a fokozódó támadókészséget. Azon kívül a többi érdekelt állammal együtt csalódottak, mert nem teljesültek a kínai beruházási ígéretek. 

Vagyis egységes a helyzet megítélése, amire már rég nem volt példa és ezt ki kell használni. Abba kell hagyni, hogy a tagállamok vonzó kétoldalú szerződésekkel egymásnak tartsanak be. Ez főleg Berlin és Párizs gazdasági önzésére vonatkozik, mert az gyengíti az EU-t, és a kisebb tagokat a kínaiak karjaiba tereli. Azon kívül Brüsszelnek szigorúan ragaszkodnia kell a kölcsönösséghez a piaci lehetőségek kapcsán. Közösen kell felügyelni a kínai befektetésekre, lásd az 5G-technológiát.

Ezen felül átmenetileg lényegesen korlátozni kell a bejutás lehetőségét az európai piacon, ha Kína nem tér sürgősen jobb belátásra. Vissza kell fogni a kutatási együttműködést és főleg le kell állítani az európai csúcstechnológia kivitelét. Az EU képes nyomást kifejteni, de ettől egyelőre messze van. Ebben a helyzetben kulcsszerep jut Merkelnek, mert a kínaiak a földrész vezetőjének tekintik. A kormányfőnek végre szembe kell szállnia a másik féllel, annál is inkább, mert Hszi az önellátás programját hirdette meg, úgyhogy a német autóipar lehetőségei amúgy is meglehetősen korlátozottak arrafelé.

ITT OLVASHATÓ

ÚJ KIFEJEZÉSEK

A NYOMOR SZÉLE BLOG

Szerző: L. RITÓK NÓRA

2020.08.09.

Mindig jön valami új…van, amivel lehet azonosulni, van, amivel nem. A másokat minősítő célzatúakkal én nem tudok mit kezdeni, számomra a gondolkodások, magyarázatok, vagy inkább elemzések fontosabbak, mint az erőből, vagy gúnnyal történő pozicionálás. 

Persze ez biztosan azért van, mert nekem van megtapasztalásom arról, hogy a szegregátumokban ezek veszélyes fegyverek, itt nagyon látszik ám, hogy mennyire elfajulhat a dolog egy-egy beszóláson. Itt az indulat sem és a gúnyolódás sem működik, vagyis nem előre viszi a dolgot. Sokszor mondtam már, hogy minden politikusnak kötelezően kellene egy évet szegregátumokban dolgozni, mielőtt bármilyen területen elkezdi a tevékenységét. Mert itt a helyzetek értelmezéséhez, a szociális érzékenység növeléséhez és a kommunikációs eszközökkel való munkához is komoly tapasztalatokat szerezhetne. Biztos vagyok abban, hogy empatikusabb, óvatosabban és pontosabban fogalmazó, a küldetése iránt elkötelezettebb és alázatosabb politikusaink lennének.

Most egy új kifejezést hallottam, ami nagyon megfogott. Régebben is sokszor érintettem a pályázatok témáját, jelezve, hogy a felzárkózásra irányulók közül sok mennyire nem éri el a célját, mert nem ér el addig, ahová szánják. Hogy valahogy a konstrukció nem az igazi, vagy nekünk, magyaroknak sikerült egy olyan mechanizmust működtetni, amiben jogosan teszik fel sokan a kérdést: hova tűntek a roma integrációra szánt milliók? Hol a hatásuk? Mi látszik belőle? És kudarcként azokat okolják, akikre irányulna….pedig ebben nem velük van a baj.

De tény, hogy sok hatását nem látni. A leszakadó térségekben a helyzet nem javul, legalábbis annak a társadalmi csoportnak a szemszögéből, amelyiket mi generációs szegénységben élőknek nevezünk, biztosan nem.

Az okokat kereshetjük persze a korrupcióban, a pályázatíró cégek pályázati rendszerbe való beépülésében (ami persze összefügg a korrupcióval is), de biztosan baj van a kiírásokkal is. Nem az uniós célmeghatározásokkal, hanem a hazai lebontásukkal.

Szóval, a kifejezés, amiről most írni szeretnék az “indikátorkényszer”. Nem tudom, ki találta ki, de zseniálisan fogja meg a lényeget, azt, ami a pályázatokat az adminisztratív megoldáskeresés útjára viszi. A pályázatokban meghatározott indikátorok teljesítése ugyanis a legfontosabb. Annak igazolása. Ami persze elég “rugalmas”.

A legalapvetőbb pl. a programba bevontak száma, ami jelenléti ívvel igazolandó. Ebben is elképesztő esetek voltak már, a legdurvább, amit láttam, az egyik esemény alatt “duplázott” jelenléti ív volt, amiben egy pár perces felolvasással lefedtek egy száz fős eseményt. A jelenléti ív mellé fotó is kellett, megvolt az is, látszott a tömeg is, és az előadó is. Magára erre biztosan nem mentek volna el százan, a másik viszont érdekes volt, igaz, az egyik települési volt, a másik meg a környékbeliekre fókuszált, de lakcímet nem kellett a jelenléti ívre ráírni, azt nem várták el a kiírók, és a fotón sem azonosítanak senkit. Az indikátorok teljesültek.

A másik, ami megint egy érdekes pont, hogy a célcsoport adja-e az indikátort, vagy sem. Vagy “nem annyira”, de ezt a kiírók nem tudhatják. Ebben az a legnagyobb baj, hogy a meghatározásban lehet csúsztatni. Ilyenek pl. a leszakadó térségben élőkre irányuló pályázatok. Ahol persze vannak “egyszerűbb” esetek, és vannak “bonyolultabbak”. Mondjuk ilyen indikátorok az egészségügyi szűrésekbe bevontak száma, vagy a családi fejlesztő programokban, esetleg a kiskertprogramokban résztvevők száma. Ha az lenne a lényeg, hogy elérjék azokat, akik pl. sosem mennek el szűrővizsgálatokra, vagy olyan problémás családok, ahol a gyerekek gyakran védelembe vannak véve, esetleg az önfenntartási képesség annyira minimális, hogy a kertművelést nem tudják, és nem is akarják megtanulni, akkor valószínűleg más lenne a pályázatok menete.

Mert akkor felkereső jellegű szolgáltatásokkal kellene “becserkészni” azokat, akikre egyébként irányulna a pályázat célja, megkeresni őket, meggyőzni, bevonni, mentorálni, stb… De erre többnyire nincs idő, indikátorkényszer van, bevonják hát azokat, akik egy szóra jönnek, akikkel nem kell megküzdeni, bizalmat építeni, akik biztosan nem szállnak ki a programból idő előtt, eljönnek a megbeszélt időre, stb. Az, hogy ő “annyira nem rászoruló”, de kihasználja a kínálkozó helyzetet, pl. az ingyenes szűréseket, ahol sorba sem kell állni, a családi programon való részvételért járó csomagot, vagy az ingyen vetőmagot, szerszámokat, az nem az ő hibája. A létszám megvan, az indikátor teljesítve, kipipálva, jelentve, sőt, fenntartani is könnyebb velük, mint azokkal, “akik nem fogadókészek”.

Az is eszembe jut néha, vajon, akik meghatározzák a fókuszokat, mennyire vannak tisztában ennek a munkának a jellegével? Hogy születnek meg olyan célok, melyek nyilvánvalóan teljesíthetetlenek? Az egyik ilyen volt, amit láttam, hogy a programba bevont családok (jó sok volt a számuk is) a program során lebonyolított öt (!) tudásátadásra, fejlesztésre irányuló találkozó után alapvető attitűdváltozáson mennek át. Hát, mit mondjak… szerintem aki ezt leírta, nem sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezett.

A baj csak az, hogy így elfolynak a pályázati pénzek, anélkül, hogy a problémára hatással lennének.

Az is baj persze, hogy ez a fránya “rászoruló” kategória meglehetősen szubjektív. Valahogy ezen nincs ott az “indikátorkényszer”, hogy pontosan határozzuk meg, milyen indikátorokkal lehet meghatározni azt a társadalmi csoportot, amelyiknek a problémáit a pályázat megoldani hivatott. A rendszeren belül szerveződő pályázatok mindig a könnyű megvalósítás felé mozdulnak el. Talán érthető is, hiszen ők, akik dolgoznak benne, pontosan tudják, mennyivel nehezebb azokkal dolgozni, akik “nem partnerek”.

Szerintem az is baj, bár erről is írtam már, hogy a társadalmi hatékonyságmérés nincs, vagy alig van jelen az intézményrendszer működésében. Mert ha jelen lenne, akkor az ő saját munkájuk, munkaterületük mérésében lenne tapasztalatuk. Igazi, valós indikátorokkal, amelyek azokról a problémákról, azokról a családokról, gyerekekről szólnak, akikkel dolgoznak. A saját mérések nekünk adnak tükröt, módosíthatók, és nem a megfelelést, hanem a munka minőségének javítását célozzák meg.

Az indikátoroknak nem a minden áron, akár csúsztatásokkal, hazugságokkal történő teljesítés a lényege, hanem az, hogy egy adott folyamatot hogyan lehet leírni vele, elemezni, és jobbá tenni. Az “indikátorkényszer” nem elemez, csak adminisztratív úton teljesít.

Vagyis, pont a lényege vész el az egésznek.

Most a nyári tanodatáborunkban a három héten át hetente 55, 64 és 56 gyerek vett részt a programokban. Önkéntesen, kényszer nélkül. Nem volt benne “indikátorkényszer”. Csak olyan munka, ami az adott gyerekcsoport szükségleteire leginkább reagált. Tervezett, naponta értékelt, megfelelően korrigált, rugalmas és örömteli munka volt. A tapasztalatok elemzése pedig ez után következik.

Szóval nem a gombhoz varrjuk a kabátot…hanem fordítva. Indikátorkényszer helyett társadalmi hatékonyságmérés kellene.

Másfajta gondolkodás. Másfajta felelősség.

ITT OLVASHATÓ

VALÓBAN HÁLÁT JELENT A HÁLAPÉNZ?

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.08.09.

...Ahhoz, hogy az orvosok és a betegek is pontosan értsék, mi a különbség a vesztegetés és a hálapénz között, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ egy részletes tájékoztatóban próbálta ezt tisztázni.

Ebből idézném röviden és némileg egyszerűsítve a lényeget:

"Amennyiben az egészségügyi intézmény vezetőjének utasítása lehetővé teszi a dolgozói számára a hálapénz elfogadását, a beteg akkor is csak utólag, saját elhatározásból és a gyógyító tevékenységével összefüggésben adhatja. Ha viszont az egészségügyi intézmény vezetője nem adott ki ilyen utasítást, akkor a hálapénz bármilyen formája jogellenes."

Lássuk be, ez több szempontból is meglehetősen bizarr helyzet. Ugyanazt a munkát végző két orvos ugyanolyan szituációban attól függően fogadhat el „jogszerűen” hálapénzt, hogy hol dolgozik. Ha az egyik kórház igazgatója engedi a hálapénz elfogadását, a másiké meg nem, akkor dr. X jogosan kapta az extra pénzt, dr. Y. pedig bűncselekményt – vesztegetés elfogadását – követett el. Arról már nem is beszélve, hogy az a beteg, aki dr. X-nek hálapénzt ad, jogosan jár el, míg a dr. Y-nak hálapénzt adó beteg esetleg veszteget anélkül, hogy bármelyiküknek fogalma lenne arról, hogy van, vagy nincs ezzel kapcsolatos igazgatói utasítás.

És mindezt azért, mert a jogalkotóink úgy gondolták, hogy a Munka Törvénykönyvével felülírhatják a Büntető Törvénykönyvet.

A Btk. – elvileg – mindenkire nézve egyformán kötelező erővel határozza meg a vesztegetés bűntettét:

„Aki gazdálkodó szervezet (például kórház) részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek (például orvosnak, nővérnek) vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha a vesztegetést önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el (az orvos a beteggel szemben ilyen), a büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés.

Nem kell ehhez az, hogy az orvos vagy a nővér tényleg meg is szegje a kötelességét, elég annyi, hogy a beteg kivételezést szeretne: a többieknél jobb elhelyezést, előbbre kerülni a várólistán, másokat megelőzve reggelre tenni a műtétjét és így tovább. Akár csak azt is, hogy ha legközelebb megint ugyanide kerül, már úgy bánjanak vele, mint egy „VIP” beteggel. Legyünk őszinték, biztos, hogy tényleg csak és kizárólag a hálánkat akarjuk pénzben, vagy ajándékban kifejezni?

A másik oldalon, a vesztegetés elfogadójánál alapesetben még a kötelességszegés szándéka sem kell: „Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha tényleg meg is szegi a kötelességét, a büntetése már 1-5 évig, ha mindezt üzletszerűen teszi, 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. Ha pedig önálló intézkedésre jogosult a vesztegetés elfogadója, a büntetése eleve magasabb, a 3 év helyett 1-5 év, az 1-5 év helyett 2-8 év, üzletszerűség esetén 5-10 év.

A törvény azt is kötelességszegésnek tekinti, ha a kötelesség teljesítését valaki ahhoz köti, hogy azért előnyt kapjon. Egyszerűbben fogalmazva, elég, ha az orvosnak azt mondja a beteg, hogy „Doktor úr, nagyon hálás leszek”, az orvos pedig csak ugyanazt teszi, amit egyébként is tennie kell, a doki már elkövette a vesztegetés elfogadásának bűntettét. Sőt, még az is elég, ha egyetért azzal, hogy kollégája, vagy az osztályán dolgozó nővérek „hálapénzt” fogadnak el.

Láthatjuk, a Btk. nem tréfál, a vesztegetés legenyhébb formáit is nem csekély büntetéssel fenyegeti.

Ehhez a szigorhoz képest aligha érthető a Munka Törvénykönyvének az a rendelkezése, amely így szól: „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki”. Ez a szabály azt jelenti, hogy a Btk.-nak a mindenkire kötelező büntető rendelkezését egy munkáltató – esetünkben egy kórház, vagy rendelőintézet igazgatója – egy egyszerű utasítással felülírhatja, nevezetesen azzal, hogy „engedélyezi” a hálapénz elfogadását...

ITT OLVASHATÓ