„AZ EGYETLEN ESÉLYEM A NYILVÁNOSSÁG” – EGY SZATMÁRI ZSIDÓ TÖRTÉNET ÚTJA A NETFLIXIG

VÁLASZ ONLINE
Szerző:VÖRÖS SZABOLCS
2020.08.10.

Nagyszülei nevelték egy szélsőségesen vallásos New York-i haszid zsidó közösségben, ahol a magyarországi múlt Isten haragjának kivetülése volt. Ez a „mindent vivő” érv sem volt elég azonban ahhoz, hogy Deborah Feldman a szatmári közösségen belül maradjon. A Válasz Online riportere Berlinben találkozott vele, hogy megértse, miért.

Deborah Feldman nevét a karantén-időszak alatt ismerhették meg Magyarországon: megjelent 2012-es bestsellerének magyar fordítása, a Netflix pedig bemutatta az abból készült, A másik út című minisorozatát. A kettő lényegesen eltér egymástól – a könyv inkább volt ihlet a sorozathoz, mint cselekményvázlat –, egy dolog viszont elsőre egyértelmű. Akár nézzük, akár olvassuk: a magyar holokauszttúlélőkből formálódott szatmári zsidó közösség valóságos etnikai-kulturális enklávét képez a brooklyni Williamsburgben. A szabályok a külvilág szemével már-már elviselhetetlenek, a fiatalok pedig – akik csak idős nagyszüleik elbeszéléseiből ismerik a háborús borzalmakat – egyre szűkebbnek érzik a kereteket. Deborah Feldman is közéjük tartozott. Nem csoda: 17 évesen választottak férjet neki, a házassága hamar csődtömeggé vált – az elvárt 10-15 gyerek helyett nagysokára csak egy jött össze –, a nők pedig amúgy is nyílt alárendeltségben élik az életüket. Az írónő élete Berlinben vett meredek fordulatot, de sok dolog máig nem természetes számára abból, amit európai értelemben vett normális életnek hívunk. A német főváros egyik csendes terén, a Viktoria-Luise-Platzon eltöltött bő óra után az is világossá vált: a világhírnév múlhat egyszerű anyai ösztönökön – és ehhez nem kell haszid zsidónak lenni...

ITT OLVASHATÓ