SEMJÉN ÁLMAINAK SZÁMLÁIT MI FIZETJÜK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.31.

Vírus ide, járvány oda, a kormánytagokat nem hozza lázba ez a dolog. Persze hoznak intézkedéseket és bejelentenek dolgokat, de a nemrégiben tartott kerti parti és az azt követő bejelentések, miszerint egy tucat kormánytag kényszerült koronavírus teszt elvégzésére mutatja jól, hogy milyen példával is élnek az emberek számára ezek a nagyszerű vezetők. Ameddig sok helyen külföldön még a miniszterelnök is maszkban jelenik meg, ezzel is példát mutatva az állampolgárok számára, idehaza ennek nyoma sincs. Mi itt a putyini valóságot éljük, ahol csodák csodájára eddig még nem merült fel, hogy védjük magunkat jó kis házi pálinkával a vírustól. Persze nem kizárt, hogy ez majd egyszer csak előkerül, ezért nem merek kijelenteni semmit. Mondandóm ezúttal mégsem a járvánnyal kapcsolatos, hiszen a sajtóban már így is azzal foglalkozik szinte mindenki – érthető okokból – hanem Semjénnel és Kovács Zoltánnal, akik a hazai vadászat név szerinti szégyenei.

Szégyenei ők persze másnak is, de nehéz lenne felsorolni ezeket anélkül, hogy ne fusson az ember ki a cikknek szánt helyből. Semjén és Kovács esetén már annyiszor foghatta az ember a fejét, hogy az nem is mindennapi, és ez most sincs másként. Történt ugyanis, hogy ez a két sztárvadász népszerűsíteni próbálta a jövőre esedékes világszínvonalú vadászkiállítást, amely szerintük akár több, mint 1 millió vendéget is oda csalhat, ezért az 55 milliárd forint mindenképpen meg fog térülni. Nem csalás, nem ámítás, Semjén egészen pontosan a következőket mondta:

"ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent"...

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ-KÉTHARMADÉRT ISMÉT VÁLTOZHAT A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.08.31.

A választási szabályok újabb, az eredményeket befolyásoló átalakítására lehet számítani, legalábbis ez olvasható ki a Nemzeti Választási Iroda leköszönő elnökének utolsó nyilatkozatából. De Pálffy Ilona miért pont a nyugdíjba vonulása előtti percekben világosodott meg? Lehet, hogy a kormány általa akarta üzenni: a szakma sürgeti a változást? És ha tényleg hozzányúlnak a rendszerhez, mi lesz a végeredmény? Ezúttal ezt a kérdést járta körbe Magyar György a blogjában.

Lehet a választási törvényen még tovább finomítani, hogy legközelebb is meglegyen a kétharmad – áll a blog legfrissebb bejegyzésében, amely annak kapcsán született, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) távozó elnöke, Pálffy Ilona – amúgy búcsúzóként – többek között azt üzente, hogy Pest megyében változtatni kellene a 12 országgyűlési egyéni választókerület beosztásán annak érdekében, hogy az egyes körzetek lakosságszámának átlagtól való eltérése ne haladja meg a törvényben rögzített értéket. „Érdekes, hogy Pálffy Ilona miért pont most világosodott meg? Csak nem az ennek a magyarázata, hogy a tavalyi önkormányzati választás során, a kormányoldal elbukta Érdet, Gödöt Pomázt, Szentendrét és Vácot is?” – teszi fel a költői kérdés Magyar György, aki szerint rossz érzésünk támadhat: mintha az NVI leköszönő vezetője még utoljára valamilyen pártfeladatot teljesítene, amikor bedobta a választási szabályok kisebb átalakításának szükségességét...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNY ELLENÉRE IS ÓRIÁSIT NŐTT SCHMIDT MÁRIÁÉK CSALÁDI INGATLANCÉGÉNEK PROFITJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.08.31.

Közel 1,8 milliárd forint lett a BIF Nyrt. első féléves eredménye, 62 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

62 százalékkal nőtt a tavaly ilyenkorihoz képest a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. idei első féléves profitja – írja a Világgazdaság. Az ingatlancégnek, amelynek a főrészvényese a Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában álló Pió-21 Kft., közel 1,8 milliárd forint volt az adózás utáni eredménye idén január és június között...

ITT OLVASHATÓ

OFFSHORE PARADICSOMBA ÖMLENEK A MAGYAROK VÉRPLAZMÁJÁN MEGKERESETT SZÁZMILLIÓK

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2020.08.31.

Hatalmas üzlet a vérplazma, de a nagy pénz a donorok helyett a begyűjtő cégeknél csapódik le. Tiborcz István köreitől az Egyesült Arab Emirátusok különleges gazdasági zónájába vezetnek a szálak.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

Vérplazma segítségével meggyógyult egy súlyosan vírusbeteg lengyel kismama

Nem személyesen a Tiborcz-kör milliárdosa csinál üzletet a magyar vérből

Tiborczék köre gazdagodhat a vérplazmán

Megtáltosodott Magyarország egyik legnagyobb, emberi vérplazmával kereskedő cége, a Plasma Expert Kft. Alig négy éve alapították, és tavaly már 3,6 milliárd forint árbevételt ért el, így egy év alatt megduplázta a forgalmát, a nyereségét pedig megnégyszerezte: 810 millió forint profitot mutatott ki. A cég beszámolója szerint a teljes összeg exporttevékenységből származik, ezek szerint a plazmát az utolsó cseppig külföldre adták el. A nyereség is oda tart, az Egyesült Arab Emírségekbe, egy szabadkereskedelmi övezetben bejegyzett céghez, a Golden Bay Trading FZE-hez.

Ez a vállalkozás a 100 százalékos tulajdonosa a Plasma Expertnek, és az idén tavasszal úgy döntöttek, hogy az eddig termelt profitból 268 millió forint osztalékot kivesznek. A Plasma Expert fennállása óta nem nyúlt a nyereségéhez, ez volt az első alkalom, hogy osztalékot fizet a tulajdonosának. Jó ritmusban, hiszen az emírségekben bejegyzett tulajdonos igen kedvező kondíciókkal veheti ki a pénzt a leányvállalatból.

A Golden Bay székhelye Umm el-Kajvajn szabadkereskedelmi zónájában van, alig egyórányira a dubaji nemzetközi repülőtértől, az ország legfontosabb kikötői mellett, ebben az épületben:...

ITT OLVASHATÓ

NYISSUNK ABLAKOT A VILÁGRA!

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.31.

A Határátkelő egyik célja a kezdetektől az, hogy megmutassa, milyen más országokban, kultúrákban élni. A címben megfogalmazott ablaknyitás ebben az esetben viszont szó szerint értendő – kicsit felújítva egy régi sorozatot arra kértünk titeket, hogy (ha már meglehetősen korlátozottak az utazási lehetőségek) mutassátok meg, milyen a környezetetek. Tizenhárom országból érkeztek fotók, de küldjetek még akár emailben, akár Facebookon!

Persze úgy korrekt, ha elmondjuk, hogy ez a mostani ötlet egy WindowSwap nevű projekten alapul, melynek célja virtuális ablakot nyitni egymásnak a világra.

Az ötlet egy szingapúri pártól indult, akik a barátaikkal kezdték el cserélgetni a látványt, amit az ablakukból láttak, a karantén alatt, mert a sajátjukat megunták. Ahogy a járvány folytatódott, a lehetőséget kinyitották mindenki számára, akinek kedve volt hozzá.

Mint mondják, nincs olyan, hogy „rossz kilátás”, valakinek sokat jelenthet akár az a pár perc egy adott helyről, amihez kapcsolódást talál. Vannak kilátásaik orosz falvakból, Afrikából, Koreából, Japánból, az Egyesült Államokból.

Na de lássuk, ti honnan küldtetek képeket!

ITT NÉZHETŐK MEG

KIDERÜLT, KIK VESZÍTETTÉK FRISSEN EL AZ ÁLLÁSUKAT - MAJD EGYSZER ÚJRA LESZ MUNKAERŐHIÁNY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.31.

Megugrott a munkanélküliségi ráta, különösen sok nő veszítette el munkáját. A második negyedév részletes adatai – derítette ki az Azénpénzem.hu – megdöbbentő módon azt mutatják, hogy a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt.

Az idén a május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma a KSH által közzétett adatok szerint 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt. Különösen a nők szenvedték meg a járvány hatását, körükben ugyanis a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra emelkedett.

Az idén júliusban a KSH adatai szerint az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezer fővel csökkent. Az egy évvel korábbinál 52 ezerrel volt magasabb az állásnélküliek száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 366 ezer fő volt.

A fiatalok helyzete sem túl rózsás. A 15–24 éves munkanélküliek száma 48 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde – állapította meg a KSH – ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek (őket tartják a legjobb munkavállalási korúaknak) munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százaléka emelkedett. A munkanélküliség átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 22,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A KSH közzétette azt is, hogy a második negyedévben végzettség és lakóhely szerint miként alakult a munkanélküliek száma. A részletes adatok – derítette ki az Azénpénzem.hu – megdöbbentő módon azt mutatják, hogy miközben a képzetlenek körében csökkent a munkanélküliek száma, a frissen elbocsátottak majdnem kétharmada érettségizett volt...

ITT OLVASHATÓ

„RENDSZERESEN EGYHÁZELLENES HANGOT ÜT MEG” - BESZÉLGETÉS MIRÁK KATALIN TÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2020.08.28.

Közismert reakciós – írta 1960 táján egy lelkészről a belső elhárítás ügynöke. A saját püspöke. Nyugati útjain túlzottan barátkozó, puha, titkokat fecseg ki – ezt viszont róla írta egy másik III/III-as besúgó. Szintén püspök. Ilyen döbbenetes dokumentumokon kívül sok emberi drámát is bemutat a Magyarországi Evangélikus Egyház tényfeltáró bizottságának Háló főcímű könyvsorozata, amelynek a harmadik kötete jelent meg nemrég. A könyvsorozatot Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról 1945–1990 alcímmel a Luther Kiadó adja ki, a Bevezetés című első kötet 2010-ben, az Egyházvezetők 1. és 2. kötete 2014-ben és 2020-ban jelent meg.

– Önök a tényfeltáró bizottságban nemcsak történészek, hanem hívő evangélikusok is. Ön presbiter és kántor, a családjában lelkészek is vannak. És 15 éve teregetik ki a saját egyházuk szennyesét. Minek ez Önöknek?

– Hát igen, a belső kritika jórészt épp erről szól: mi a kukában turkálunk, és ezzel alaposan lejáratjuk az egyházat. Mások azt kérdezik, hasznunkra válik-e mindez. Szóval jócskán vannak ellenzői a tényfeltárásnak. Sokunknak mérvadó az, amit Ittzés János püspök mondott ki 2006-ban: az ügynökmúlt az egyház teljes nyilvánossága elé tartozik, mert aki ügynökként az egyház tagjai ellen vétett, az az egész közösség ellen vétett. Ezért hát mindenkit megillet a tisztánlátás joga. Az pedig már a legelején egyértelmű volt, hogy a múltunkat nekünk kell feltárnunk.

– Engem az lep meg, hogy az első könyvek megjelenése után se fújták le a kutatást. Pedig kiderült, hogy több püspökük, köztük a csaknem 30 évig működött Káldy Zoltán is be volt szervezve, aki püspök volt 1958-tól, elnök 1967-től haláláig, 1987-ig. És például a jelenlegi világi vezetőjük, Prőhle Gergely országos felügyelő egyik rokona, egy neves teológus is.

– Ez még egyszer sem merült fel. Sőt, a zsinat és az egyházvezetés évente megerősíti, hogy vigyük végig, amit 2005-ben elkezdtünk. Konszenzus van abban, hogy a szembenézés hozzátartozik az egyház hitelességéhez, és a megtisztulását segíti. Egyetlen házasság, család vagy közösség sem működik igazán, ha a konfliktusok kibeszéletlenül maradnak, ha elmarad a bűnbánat és a megbocsátás. Egy egyház, ha tényleg komolyan gondolja Krisztus követését, ráadásul lutheri örökség van a tarsolyában, aligha tehet mást, még ha ez sok fájdalommal, sérüléssel is jár.

– Nem féltek attól, hogy a kutatók saját családjáról is kiderülhet valami?

– Őszintén szólva túlságosan nem rettegtünk, s eddig nem is került elő semmi ilyesmi. Némi aggodalom persze mindenkiben volt, hisz mi sem tudhattuk előre, hogy mibe futunk bele. Sok magyar családi szekrényből hullhat még ki váratlanul egy-egy csontváz, de az apák egykori döntéseiért és tetteiért nem vállalhatunk felelősséget. Annyit tehetünk, hogy kikutatjuk, amit csak lehet, őket pedig megbocsátással, szeretettel elhordozzuk...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MOCSOKÁRADAT

NÉPSZAVA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2020.08.29.

„Ezt érzékelteti Keresztes Attila húsba vájó, abszurdba forduló, de nagyon is a rögvalót ábrázoló rendezése. Megmutatja, hogyan mérgeznek minket nap mint nap, miben kényszerülünk élni.”

Lehet ámulni és bámulni, hogy Ibsen látnok volt. Látta előre, hogyan lehet a demokratizmus örve alatt temérdek gazságot elkövetni, arról papolva, hogy minden rendben, ennél magától értetődőbben megkérdőjelezhetetlen demokráciát ember legyen a talpán, aki látott már. Ez kérem itten a szabadság és a népfelség netovábbja. Igencsak farkasvakságban szenved, aki nem veszi észre. Aztán, ugye mindig akadnak olyan elvetemültek, akik ezt nem így gondolják. Bele akarnak köpni a levesbe, okvetetlenkednek, sőt lázítanak, az ilyeneket meg kell próbálni észre téríteni, és, ha ez nem megy, ki kell közösíteni. Ha ez sem vezet eredményre, netán ki kell csinálni őket, nehogy már megzavarják a fene nagy demokráciát. A kicsinálás folyamatáról, és ennek közrendként való kikiáltásáról regél a 138 évvel ezelőtt írt, letaglózóan aktuális mű, A nép ellensége. Amivel a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vendégszerepelt a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, agorává téve a hosszúkás színpadot, ami kettéválasztja a nézőteret, ahol nem oltják el a lámpákat. Ahogy a deszkákon lévőket, úgy egymást is folyamatosan bámulhatjuk. Végig mustrálhatjuk, hogyan reagálnak a közönség tagjai különböző szituációkra, igaz és hamis mondatokra, megalkuvásokra, gerincek sorozatos meghajlására. Ami rendszerint önérzeteskedéssel, sőt sértettséggel is jár, ha valaki szóvá igyekszik tenni az erős érdekek által vezérelt népámítást...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGTÜKÖR: ELSŐKÉNT A MAGYAR HATÁROK ZÁRULNAK AZ EU-BAN A KORONAVÍRUSRA HIVATKOZVA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.31.

Több külföldi lap is foglalkozik azzal, hogy nyár végén Magyarországon csúcsra jár a koronavírus-fertőzések száma azok után, hogy a járvány első hullámát viszonylag olcsón megúszta. Számos írás szól a Jankovics Marcell-féle Fehérlófiáról is, remekműként emlegetik a rajzfilmet, amelyet majd' negyven évvel a budapesti bemutatója után restauráltak, és kivitték az Egyesült Államokba. Téma a magyarországi székhelyű Wizz Air is, a légitársaságról megjegyzik, radikálisan ritkítja heti járatszámait. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A New York Timesba is bekerült, hogy a Wizz Air jelentősen csökkenti szeptember 7-től indított heti járatait is, miután a magyar kormány nem enged be külföldieket a koronavírus járvány újabb terjedése miatt. A magyarországi székhelyű diszkont légitársaság egy héten csak 32 járatot fog indítani, ami például az e heti 126 járathoz képest radikális menetritkítás. A cég közleményében hozzáteszi még azt is, hogy a kifejezetten népszerű járatokat fogja működtetni. A Reuters tudósítása kitér a hazánkban is romló járványadatokra, illetve megjegyzi azt is, hogy az úgynevezett fapados járatok közül a Wizz Air volt képes a leggyorsabban talpra állni a koronavírus-járvány első sokkja után, és úgy látni, hogy a britekre épített hosszú távú terveit egyelőre nem kell visszavonnia, az ottani karantén-szabályok ellenére sem.

A stadionok meg fokozatosan nyílnak

A Liverpool FC egyrészt trófeát ígér rajongóinak az első osztályú labdarúgó-bajnokság végére ( bár a múlt szombati angol Szuperkupa-döntőn kikapott az Arsenaltól), és még azt is bedobta a drukkereknek, hogy miután Premier League-győztes lesz, igazi nagy bulit szervez a diadalhoz. A csapat honlapja remek összefoglalót közöl arról, a világban miként nyitják meg fokozatosan kapuikat a stadionok. Ausztriában például szeptember 11-től már 10 ezer nézővel játszhatnak meccset, a németeknél október végéig biztos csak zárt kapuk mögötti rúgják a bőrt, ellenben a budapesti szervezők 6 ezer vendég előtt megnyitják a Puskás Aréna kapuit az UEFA Szuper Kupa döntője alkalmából. Nyitnak a hollandok is, az amerikaiak is, igaz, ott a rasszizmus elleni tiltakozás akasztotta meg a játékokat egy-két napra. A kínaiak óvatosak, ők egyelőre ezer rajongónak adnak belépési engedélyt a stadionokba.

A pszichedelikus műfaj egyik remeke

Számos kulturális portálon dicsérik immár egy hete a Jankovics Marcell-féle Fehérlófia rajzfilmet, amit majd' negyven évvel a budapesti bemutatója után restauráltak, és kivitték az Egyesült Államokba. Olvashattunk kritikát az Animation Magazinban épp úgy, mint a New York Timesban vagy éppen a Film New Europe portálon. A legfrissebb a kanadai Comic Book Resources oldalon jelent meg, azzal a címmel inspirálva a nézőt, hogy Ha szereted a Szamuráj Jacket, akkor a Fehérlófiára is érdemes lesz befizetned. Az ajánló a pszichedelikus műfaj egyik remekeként aposztrofálja a rajzfilmet, amelynek mitológiai narratíváját is kiválónak találja. A cikk szerint a mű igazi csemege az animációs filmek rajongói számára.

Végleg kirekeszti a menekülteket

Szintén sok írás foglalkozik azzal, hogy nyár végén Magyarországon csúcsra jár a koronavírus-fertőzés azok után, hogy viszonylag olcsón megúsztuk a járvány első hullámát. Például a France 24 és az India Today ennek kapcsán az ENSZ menekültügyi hivatalának a közleményével foglalkozott elsősorban, miszerint a külföldiek kitiltása a járványveszély miatt azt is jelenti, hogy Magyarország a migrációs válságra fütyülve ezentúl végleg kirekeszti a menekülteket.

A portálok a francia AFP Vámosszabadiban készült írását vették át. Egy iraki kurd menekült nyilatkozott a hírügynökségnek, aki elmondta, hogy eddig is hosszú volt a várakozás, amit ugyebár az európai bíróság még májusban törvényellenesnek nyilvánított a tranzitzónában, most azonban egyszerűen nincs kivel szóba állni és rendezni az ügyeket. Két éve várja a négygyerekes apa, hogy végre megkapja menekültstátuszát. A legkisebb gyereke már a tompai határátkelőnél született. Leginkább a nagyobbak miatt aggódik, akiknek iskolába kellene járniuk, nem beszélve arról, hogy ők is el vannak szigetelve, ki vannak rekesztve a mindennapi életből.

Az AFP-nek nyilatkozó iraki férfi arról is beszélt, hazájából azért menekült el, mert nem akart a hadsereg katonája lenni vagy a Kurd Munkáspárt aktivistája. Amióta azonban Tompánál átlépett a magyar határon, azóta a bajai, gondjai csak nőttek, úgy érzi, mintha börtönben ülne. Ennek ellenére szívesen élne hazánkban, Végül is uniós ország, nemde? – kérdez vissza a francia tudósító érdeklődésére.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MASZKVISELÉS AZ ELSŐ FALATIG ÉS ÓRA UTÁN PADOT FERTŐTLENÍTŐ DIÁKOK - ÍGY INDUL A RENDKÍVÜLI TANÉV

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: BALLAI VINCE, WINDISCH JUDIT
2020.08.31. 

Kétségek közepette és a bizonytalanságok miatt kissé tanácstalanul vágnak bele a koronavírus-járvány fenyegette új tanévbe az iskolák. Van ugyan minisztériumi protokoll, de a régi, korszerűtlen épületekben működő iskolákban erősen kérdéses a megvalósíthatósága, ráadásul sokak szerint nem is elég konkrét. A bizonytalanságok ellenére azonban többek szerint fontos lenne normálisan elindítani a tanévet, és ha romlik a helyzet, legalább az alsóban elkerülni a teljes leállást...

ITT OLVASHATÓ

A MI PÉNZÜNKET SZÓRJA A KORMÁNY!

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.08.31.

Egyre kínosabbá vált a helyzet a Magyar Tenisz Szövetségben, melynek fideszes elnöke Szűcs Lajos 3 és fél milliárdos hiányt halmozott fel. Orbán Viktor júliusban a gordiuszi csomót úgy vágta el, hogy egykori kancelláriaminiszterét, Lázár Jánost kérte fel, hogy induljon el a szövetség elnöki posztjáért a tisztújításon.

Lázár haptákba vágta magát, természetesen elindult a pozícióért, és természetesen meg is választották elnöknek. Ahogy egy kicsit is tájékozódott, rögtön szóvá tette, hogy a szövetséget az anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Többek között azért, mert a szövetség számláiról két magáncég, az A-Z Produkció Kft. és az A-Z Tenisz Produkció Kft. kérelme alapján egy végrehajtó inkasszót nyújtott be. Az egykori tárcavezető ezután a tagoknak levelet írt, hogy szerinte a két cég ezt a pénzt nem érdemli meg, valamint tisztességtelenül is járt el.

Minthogy elég valószínű volt, hogy a cég az inkasszó nyomán befolyt pénzt egyhamar nem adja vissza (a nyilvánosság persze nem is ismeri az eset összes fontos részletét), a kormány a szövetség hóna alá nyúlt. 2,5 milliárd forintot hagyott jóvá legutóbbi határozatában a szövetség működési feltételeinek stabilizálására, (konszolidációjára), és a szövetség által megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatására...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - MEGSZÓLALTAK A VÉSZHARANGOK, DE ORBÁN A SZUPERKUPA DÖNTŐJÉRŐL NEM MOND LE

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: SZELESTEY LAJOS

2020.08.31.

Neue Zürcher Zeitung

Magyarország lezárja a határait, miután egy hét alatt megtízszereződött az igazolt koronavírusos megbetegedések száma, de közben egy-két kormánytag viselkedését éles bírálatok érik. Így külföldiek holnaptól egy hónapon át nem léphetnek be az országba, csak diplomaták, üzletemberek és diákok, ha bizonyítani tudják, hogy nincs semmi bajuk. Ám a meglepetésszerűen meghozott tavaszi döntéshez hasonlóan ezúttal is áttekinthetetlen, hogy akkor hogyan is lesz. A rendőrség honlapján az információk még tegnap délután is vagy elavultak voltak, vagy ellentmondtak annak, amit Gulyás Gergely közölt.

Magyarország márciusban gyorsan és határozottan reagált az első hullámra. Azóta nem egészen 6 ezren kapták meg a kórokozót, ami kiemelkedően jó adat más európai államokhoz képest. Az azonban rekord, hogy most egy nap alatt 292 új esetet jegyeztek fel. Egy hete még csak 22 fertőzést regisztráltak, ennélfogva megszólaltak a vészharangok.

Független sajtóforrások szerint az ugrás részben annak tulajdonítható, hogy újabban több tesztet csinálnak. Vélhetőleg azért, mert egy sor fideszes politikust is megtámadott a kórokozó egy kerti mulatságon. Bár azóta a legtöbbjükről kiderült, hogy megúszta, mégis lemondták a Tranzit Fesztivált, amelyen Orbán programadó beszédet tartott volna. Mindenesetre sokáig igen kevés vizsgálatot végeztek, ezért a valós betegszámok alighanem jóval magasabbak. Erre utal, hogy a járvány idáig 614 áldozatot követelt, nem sokkal kevesebbet, mint Ausztriában (733), ahol pedig ötször annyi fertőzöttek tartottak nyilván.

Az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer nagyon nem volt felkészülve a rohamra. Hivatalos közlés szerint a halottak fele kórházakban lett beteg a vírustól. A Human Rights Watch nem egészen egy hónapja arra figyelmeztetett, hogy a higiéniai viszonyok továbbra is siralmasak a gyógyintézményekben. A hiányosságok rendszerszintűek, kevés a tesztlehetőség.

A korlátozást megelőző lépésnek kell tekinteni, mert nagyon sokan térnek haza külföldi szabadságról és ez áll az egyre rosszabb adatok mögött. Az azonban feltűnő volt, hogy Gulyás Gergely milyen mértékben tette felelőssé ezeket az embereket az új bajokért. Olyannyira, hogy nekik kell fizetniük a tesztet, ha nem akarnak két hétre karanténba vonulni.

Orbán a nyár elején arra hívott fel: „Több Balaton, kevesebb Adria”. Ám most annál kínosabb, hogy kiderült: Szijjártó Péter egy baráti nagyvállalkozó luxusjachtján időzött a dalmát partoknál. Miközben a Facebookon olyan képeket tett közzé, amelyek azt mutatták, hogy az irodájában dolgozik, öltönyben. A kormány viszont úgy reagált, hogy a nyaralás magánügy.

Die Presse

A glossza „Európai hangzavar” címmel arról ír a magyar határzár kapcsán, hogy tagállami politikusok és az EU hívei az egységes földrészről papolnak, de megint csak látjuk, hogy megy ez. Franciaországban pénteken 7379-en estek ágynak a vírus miatt, ezért 21 tartomány tilos övezetnek számít. Macron azonban bejelentette: szó sem lehet a határsorompók leengedéséről, mert szó sem lehet, hogy megismétlődjön a tavasszal elkövetett hiba.

Ezzel szemben Magyarország erős embere 132 új megbetegedés láttán már megint beutazási tilalmat rendelt el, lezárja az országot a külvilág előtt. A bevallottan Bayern-szurkoló Orbán Viktor csak a szuperkupa döntőjéről nem kíván lemondani. De hogyan tudna bárkit is meglepni a miniszterelnök, aki a legtöbb kulcskérdésben pontosan az ellenkező irányba húz, mint az uniós partnerek? Saját honfitársainak azt ajánlja, hogy üdüljenek a Balatonnál, miközben ő a horvát szigetek közt hajókázik egy vitorlással. Hát persze: magyar ásványvizet prédikál és horvát bort iszik!

Yahoo/AFP

Magyarország gyakorlatilag bevágta a kaput mindazok előtt, akik a háború és az üldöztetés elől menekülnek. Miután az Európai Bíróság tarthatatlannak minősítette az állapotokat a déli határon kialakított két tranzitövezetben, a két létesítményt kiürítették és azóta csak Belgrádban és Kijevben lehet jelentkezni a konzulátuson,de ott is csak úgynevezett szándéknyilatkozatot lehet beadni. Hivatalos adat szerint az év első hét hónapjában összesen 7-en használták ki a lehetőséget. Az UNHCR azonban jogsértőnek minősíti ezt a gyakorlatot. Simon Ernő, a budapesti képviselet szóvivője úgy nyilatkozott a világszervezet Menekültügyi Főbiztossága nevében: az ország ily módon lehetetlenné tette, hogy védelemért lehessen folyamodni.

Akik vagy 300-an Tompánál és Röszkénél voltak a két tranzitzónában, azokat tavasz végén a nyugati határ közelében lévő Vámosszabadiban költöztették át. Közülük a legtöbben már lefalcoltak, nagyjából tucatnyian maradtak. Köztük van egy négygyermekes iraki kurd család, a legújabb tagja a magyar határon, a konténerbe született bele. Éppen két éve várnak, hogy végre határozzanak az ügyükben, de az apa bizakodik, hogy most már maradhatnak. Azt mondja, nem akar mást, mint hogy az utódok iskolába járhassanak és boldogok legyenek.

Kovács Tímea, a Helsinki Bizottság jogi képviselője viszont úgy véli, egyáltalán nem véletlen, hogy ennyire elhúzódik az eljárás. Egyébként az idén e hónap elejéig hozzávetőleg 20 ezer migránst tartóztattak fel a rendőrök. Vagy akkor, amikor azok illegálisan át akarták lépni a határt, vagy már magyar földön. Tömegesen toloncolták vissza őket Szerbiába. Az iraki család viszont maradni szeretne. Az apa szerint ez mégiscsak ez EU-s ország.

Washington Post

A belorusz népnek végképp elege van a diktátorból, és többé nem akar félni. Lukasenkónak meg kell értenie, hogy az emberek immár nem kérnek belőle. Ezt az ellenzék elnökjelöltje közölte Zoomon a kényszerű litvániai emigrációból. A lap hozzáteszi, hogy az elnök uralma ingatagabbnak látszik, mint az elmúlt 26 évben bármikor, Tyihanovszkaja azzal az egyszerű üzenettel villanyozta fel az ellenzéket, hogy elkerülhetetlenek a változások.

A botcsinálta politikus, aki bebörtönzött férje helyett állt csatasorba, a beszélgetés során tisztázta, hogy csak átmenetileg hajlandó vállalni az államfői tisztséget, tehát csak arra a pár hónapra, amíg megszervezik a szabad és tisztességes választásokat. Ám a jelek szerint a hatalom nem hajlandó a párbeszédre. Nyomást gyakorol a Koordinációs Tanácsra, amely pedig éppen azért alakult, hogy híd legyen a hatóságok és a lakosság között. Tyinanovszkaja megjegyzi, hogy a fenyegetőzés arrafelé teljesen jellemző, csakhogy a tömegek most már nem ijednek meg.

Azt viszont rettenetesnek tartaná, ha Putyin segítene belorusz kollégájának. Ugyanakkor elmondta: sorra állnak át az ellenzékhez rendőrök, de még köztisztviselők is, mert nem akarják tovább szolgálni a rendszert. Egy olyasvalaki utasításait követni, aki fizikai erőszakra, emberölésre ad parancsot.

Die Welt

Minszkben tegnap is tízezrek dacoltak a felsorakoztatott csapatokkal és Putyin fenyegetőzésével. Pedig ennyi egyenruhást még nem vezényeltek ki a Függetlenség terére a békés tüntetők ellen, amióta három hete megtartották a választást. Lukasenko, aki pont egy napja ünnepelte 66. születésnapját, meg akarja akadályozni az újabb, több százezres tömegdemonstrációkat. Az emberek mégis felvonultak, bár a központba, a megmozdulás helyszínére nem jutottak el, mert azt vasrácsokkal elkerítették. Más pontokon viszont ezrek gyűltek össze. Bátran szembenéztek a különleges egységekkel. Azt követelték, hogy az államfő távozzon, illetve tegyék fel egy rabszállítóra.

Egyben sürgették, hogy a Kreml ne avatkozzon be, miután Putyin fehérorosz kollégája oldalára állt, ami nagy csalódást okozott a belorusz lakosság köreiben. Latusko volt kulturáils miniszter elismeri, hogy a moszkvai nyomás lelki hatást fejt ki, mert a biztonsági apparátus erőt merít belőle, miközben egyre keményebben lép fel a tiltakozások szervezői ellen. De úgy tűnik, elfogyott az orosz vezetés türelme a többszázezres nagygyűlések láttán. Aligha nézi jó szemmel a forradalmi képeket, a szabadságvágyat. Mellesleg az is megdöbbenthette, hogy Lukasenko tegnap is gépfegyverrel mutatkozott a palotájában, úgy hogy Oroszország már csak ezért is segítséget ajánl.

Ám éppen ez mutatja a fehérorosz politikus gyengeségét, hogy mennyire fél a saját népétől – mutat rá Kolesznyikova, az ellenzék egyik vezetője. Hiszen az elnök a kampány során még azt állította, hogy Moszkva be akarja kebelezni az országot. De hogy Putyin csapatok kivezénylését helyzete kilátásba, az egyben figyelmeztetés a Nyugatnak, mármint hogy ne avatkozzon be. Ugyanakkor a minszki politológus, Karbelevics az elnyomás hullámára számít. Az orosz szándékok folytán immár kilátástalannak tartja az ellenzék helyzetét, noha ezzel a Kreml maga ellen hangolja a beloruszokat. Ám ez sem nagy ár a forradalom meghiúsításáért.

Egy moszkvai elemző szerint ugyanakkor a Nyugat leszerepelt, mert számára csak az a fontos, hogy ne provokálja az oroszokat. De amikor diktátorokról van szó, eleve reménytelen kompromisszumokban bízni. Belorusz miatt az EU sosem húzna ujjat az atomhatalom Oroszországgal. A szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy Putyin vaskos számlát állít majd ki Lukasenkónak, vagyis a fehérorosz állam függősége csak még nagyobb lesz. Ily módon megmarad ugyan ütköző övezetnek, de ezzel Moszkva egy csődtömeget vesz a nyakába, hiszen ráhárul a felelősség a tömegmozgalom szadista leveréséért.

Kerbelevics úgy véli, ugyanaz történik, mint 56-ban Magyarországon, illetve 68-ban Csehszlovákiában: a Kreml úgy határozott, nem engedi meg a szabadságot.

FT

Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök arra szólítja fel a Nyugatot, hogy az valós lehetőségként kínálja fel az EU- és NATO-tagságot a függetlenségre vágyó volt szovjet tagállamoknak, mert kilátástalan a kapcsolatok rendezése Moszkvával. A vendégkommentár kiemeli, hogy sürgősen új stratégia kell Belarusz és Kelet-Európa ügyében, mert a jelenlegi kereteket nevezhetik ugyan társulási megállapodásnak vagy keleti partnerségnek, az politikai értelemben valójában szociális távolságtartást jelent, noha ezek a nemzetek védtelenek Oroszországgal szemben. Márpedig a Kreml nagyon is tudja, mit akar csinálni a térséggel. Nevezetesen: átvenni a teljes ellenőrzést és hídfőállást kiépíteni, hogy ki tudja terjeszteni befolyását nyugat felé. Azaz újjáalakulna az egykori Szovjetunió.

De a Nyugatnak már csak Fehér-Oroszország miatt is lépnie kell, nehogy az meghatározatlan időre orosz uralom alá kerüljön. Továbbá az egész régióval, tehát Grúziával, Moldovával és Ukrajnával is felül kell vizsgálni a kapcsolatokat. Egyértelművé kell tenni, hogy reális lehetőség számukra belépni az unióba, illetve az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetébe. Ugyanakkor Putyin alatt reménytelen a viszony újraindítása a jelenlegi tekintélyelvű és korrupt orosz rezsimmel.

Haladéktalanul tenni kell a befagyott kelet-európai viszályok megoldása érdekében. Pl. Ukrajnában addig nem lehetséges a béke, amíg Moszkva megszállva tartja a Krímet. De egyben a Nyugat részéről beruházásokra és anyagi alapokra van szükség a térségben. Utóbbiak a többi közt azért kellenek, hogy ellensúlyozni lehessen a nyugatellenes propagandát és meg lehessen védeni a szólásszabadságot, a demokráciát. Ki kell dolgozni, hogy miként folytatódhat az európai egyesülés folyamata, hogyan lehet megszabadulni a tekintélyelvűségtől, a külső agressziótól, az emberi és nemzeti szabadságjogok lábbal tiprásától.

NZZ

Az osztrák befektetők sokkal inkább otthon vannak Kelet-Európában, mint a németek, mert nagyrészt történelmi okokból jobban értenek a térséghez. Azon kívül támaszkodnak a helyi szakemberekre, és jelentős döntési jogkört adnak az ottani leányvállalatoknak. Továbbá tisztában vannak a helyi mentalistással, egyenlő félként kezelik a partnereket. Fontosak számukra a személyes kapcsolatok, hogy egy kávé mellett, oldott légkörben tisztázzák a gondokat. Hajlandóak a kompromisszumokra, udvariasak és diplomatikusak.

A német főnököket viszont általában arrogánsnak és tudálékosnak tartják a régióban. Az áttelepített autógyárakban a keleti igazgató ritka, mint a fehér holló. Ennek egyik oka az, hogy ezek az üzemek javarészt nyugatra szállítják a termékeket, tehát nem kell fontolóra venni a helyi vevők kívánságait. Ezért nem is érzik szükségét, hogy tekintettel legyenek a lokális igényekre, sajátosságokra. Az osztrák bankoknak, biztosítóknak, kiskereskedelmi hálózatoknak viszont nincs más választásuk, érteniük kell, hogy milyen srófra jár a fogyasztók agya. Ezért fontos, hogy helyi vezetőket alkalmazzanak és azok nagy mozgásteret kapjanak.

A németekre súlyként nehezedik a háborús múlt, azon kívül a fordulat után az újraegyesítéssel voltak elfoglalva. Az osztrákokat viszont nem nyomasztották történelmi terhek és építeni tudtak a korábbi kapcsolatokra. Ezt belátta egy sor német konszern is, amely Bécsből irányítja a regionális ügyleteket, osztrák igazgatókat alkalmazva. A személyes kapcsolatok azután sokat számítottak, amikor a pénzügyi válság csúcsán a „Bécsi kezdeményezéssel” mentették meg keleti bankok egész során.

De a kulturális hasonlóságnak vannak árnyoldalai is, mert az osztrákok időnként nem veszik komolyan a korrupciót, márpedig Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában egyre-másra derül ki, hogy suskus van az uniós alapok felhasználása körül. A németek sokkal inkább törvénytisztelők. Ezzel együtt jelentős érdekeltségeket hoztak létre és ily módon hozzájárultak, hogy gazdaságilag felzárkózhasson az egykori Keleti tömb.

ITT OLVASHATÓ

TANÉVKEZDÉS A JÁRVÁNY ÁRNYÉKÁBAN, HITELBŐL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.08.31.

A vírus megjelenését, terjedését megelőző eljárásrendet dolgoztak ki az iskolák, de továbbra sincs részletes B-terv arra az esetre, ha egy intézményben felüti a fejét a fertőzés.

Noha napról napra több koronavírussal fertőzöttet regisztrálnak Magyarországon is, a kormány nem tett le arról, hogy szeptember elsején hagyományosan, normál munkarendben kezdődjön meg az idei tanév. Az iskolák augusztus 17-én egy központi protokollt is kaptak, de a helyi szintű járványügyi eljárásrendet maguknak kellett kidolgozniuk. Az idő szűkössége ellenére több intézményben már a múlt héten elkészültek az intézkedési tervekkel. A kislángi Tamási Áron Általános Iskolában például előírták, hogy az épületbe – a dolgozókon kívül – csak a diákok mehetnek be, a szülők elsős gyermekeiket az épület bejáratáig, a magasabb évfolyamba járó tanulókat az udvar kapujáig kísérhetik. Átfogó eljárásrendet dolgoztak ki a takarításra, fertőtlenítésre is, ám azt nem említették, a feladatok végrehajtása kinek a hatáskörébe tartozik – például a pedagógusokat kötelezhetik-e takarításra. Részletes, tizenöt pontos eljárásrendet tett közzé pénteken a Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola is, amelyben nemcsak az intézkedéseket sorolták fel, hanem azt is, azok betartásáért ki a felelős – például a gondnok, az intézményvezető vagy a helyettese. Előírták, hogy az iskola folyosóin, az aulában, titkárságon, mosdókban maszkot kell viselni, és a csoportosulásokat is korlátozni kell. Ennek érdekében például megváltoztatták a csengetési rendet, hogy az alsós és felsős diákoknak más időpontban legyen szünetük, egy órával növelték az ebédeltetési időt is.

Az alapítványi fenntartású Alternatív Közgazdasági Gimnázium nevelőtestülete már augusztus 5-én elfogadott egy intézkedési tervet, amit múlt héten – a később kiadott központi protokoll alapján – frissítettek. Egyebek mellett minden munkavállalónak és diáknak nyilatkoznia kell az egészségügyi állapotáról, a teremkiadásokat megszüntetik, óralátogatókat nem fogadnak. Az egyes évfolyamokat igyekeznek zárt egységként kezelni, hogy a lehető legkevesebb személyes kapcsolat legyen közöttük. Igény szerint a diákoknak és a tanároknak is biztosítják az online tanulás és tanítás feltételeit.

Van olyan fővárosi iskola is, ahol egy héttel a tanévkezdés előtt levélben értesítették a szülőket: ha a szeptember elseje előtti két hétben gyermekük külföldön tartózkodott, az első hetekben ne vigyék be az iskolába. Az viszont nem derült ki, ez azokra a családokra is vonatkozik-e, akik zöld jelzésű országban nyaraltak a szóban forgó időszakban – a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint ugyanis a sárga vagy piros jelzésű országokból hazatérő tanulóknak eleve két hétig hatósági házi karanténban kell maradniuk, amit csak két negatív vírusteszt mentesít. 

Azt valamennyi iskolai eljárásrend megemlíti, ha valakin a vírusfertőzés tüneteit észlelik, el kell különíteni, illetve otthon kell maradnia. A kormány fel is szólította a szülőket és a pedagógusokat: mindenki legyen tisztában a koronavírus tüneteivel, és már a legenyhébb tünetek megjelenésekor intézkedni kell. Részletesebb útmutatás híján azonban nagy a bizonytalanság. 

– Például ha egy gyerek tüsszent vagy folyik az orra, de azt állítja, csak allergiás, rögtön küldjük az elkülönítőbe? Ha végül kiderül, hogy mégis koronavírusos, a többi gyerekkel mi lesz? Az ilyen kérdésekre nincs válasz – mondta egy vidéki intézmény pedagógusa. Azt sem tudják, kötelességük-e a szünetekben, vagy az órák után részt venniük a tantermek fertőtlenítésében – másként viszont nehezen lehetne megoldani a takarítószemélyzet alacsony létszáma miatt...

ITT OLVASHATÓ

CIVIL SZERVEZETKÉNT DOLGOZNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.08.30.

Amikor az ember alapít egy civil szervezetet, azt azért teszi, mert a munka, amit végezni szeretne, így lesz hivatalos keretek között is működtethető. Mert egy idő után muszáj, hogy a törvényekhez igazodjon, szabályozott legyen a működés, átlátható. Csak így lehet törvényesen dolgozni, forrásokhoz jutni, pályázatokon elindulni, és így tekinthetik partnernek mindazok, akikhez kapcsolódnia kell, mert a megoldásokat egyedül nem lehet kivitelezni. 

Aztán, legalábbis nálam így volt, elindul valami, ami folyamatosan nő, mert egyre több terület vonódik be a munkába. Az Igazgyöngyben először csak az oktatás volt, a művészeti iskolával, aztán jött a szociális munka, a kríziskezelés, a közösségfejlesztés, a tanoda, a társadalmi vállalkozás, végül már a településfejlesztés is, átfogva mindent, amit a problématérképen fellelhetünk, és amire hatással próbálunk lenni.

Közben felismeri az ember, hogy társadalmi beágyazódás nélkül nem megy, ám a közeg folyamatosan változik, és nem mindig támogatóan, a céljaink szerint. Ebben egyrészt keresni kell az együttműködési lehetőségeket az intézményrendszerrel, amiben meg kell tanulni az ő működési logikájukat is. E mentén az ember eljut a szakpolitikai szintig is, nem egyszerű ez, pláne egy ilyen problémában, amiben mi dolgozunk. Másrészt meg kell tanulni a nyilvánosságban képviselni az ügyet, szakmai alapon, hitelesen.

Közhasznú feladatokat látunk el, nálunk most öt ilyen van, ezek az állami rendszeren belül is fellelhetők, de a problématérképet ezek az intézményi “puzzle-darabok” elég hézagosan fedik le. Megpróbáljuk hát befoltozni a réseket, hogy összeálljon egy olyan hatásrendszer, amiben együtt eredményesebben vehetjük fel a harcot a generációs szegénység ellen.

Ahogy telik az idő és nő a beavatkozási pontok, feladatok száma, úgy nő a csapat, a civil szervezet munkáltató lesz, és a szerteágazó tevékenységrendszerben rengeteg olyan tudásra van szükség, amire eredetileg nem is gondoltunk, a jogi ismeretektől az üzleti tervezésig. Folyamatosan fejlődni kell, mindenben, hogy az ember lépést tudjon tartani a változásokkal, és haladhasson a cél felé.

Ezek a tudások megszerezhetők, jó ideje a civil szervezetfejlesztés fontos terület lett, külföldön már rég az, és nálunk is egyre erősödik ez a vonal. Vannak erre specializálódott nonprofit cégek, aztán ott vannak az egyetemek, a nemzetközi alapítványok, van miből választani, a kommunikációfejlesztéstől az adománygyűjtésig, a társadalmi hasznosulás-méréstől a társadalmi vállalkozások üzleti tervezéséig széles a skála. Vannak fizetősek, és szerencsére vannak olyanok is, amelyekhez ingyen juthatunk hozzá, nagyobb hálózatokban, vagy cégek társadalmi szerepvállalásának keretében.

Évek óta kapcsolódunk ezekhez mi is, tanulunk, folyamatosan. Vannak sikeresebb és kevésbé hatékony tudásátadások, sok az ismétlődő, mindig az alapoktól induló. Nem egyszerű a szervezőknek sem, hiszen mindig vannak, akik először kapcsolódnak, és vannak haladók is, akik számára kiesett idő, amit az egymásnak történő bemutatkozásokkal, a saját tapasztalataik, jó gyakorlataik megosztásával töltenek.

Sokan az üzleti élet logikája szerinti működést képzelnek el a civil szervezeteknek is. Ezt először a társadalmi vállalkozások fejlesztésénél éreztem élesen. Ott szembesültem vele, hogy egyszerűen nem lehet úgy kezelni nálunk az üzleti terveket, mint ahogy azt a klasszikus modellekben leírják. Sokszor írtam le itt is, mennyire kilógunk mindig, mert a miénk egy fejlesztés, aminek a fenntartását segíti az előállított és értékesített termék, de közben a mi igazi “termékünk” a munkavállalói kompetenciáiban fejlesztett, munkaerőpiaci szempontból értékes ember.

Aztán kezdtem érezni másban is. Azt, hogy bár egy középvállalkozás-méretig is eljuthatunk, és ezért kell egy sor olyan feltételnek teljesülnie, ami egy cég működésében elvárható, mi mégsem tudunk így működni.

A héten volt nálunk egy kedves támogatónk, és olyan jót mondott ezzel kapcsolatban. Hogy a civil szervezetek épp attól értékesek a mai világban, mert az EQ-t, az érzelmi intelligenciát tartják fókuszban, amikor ez mindenhol háttérbe szorul. Utána sokat gondolkodtam ezen, és azt hiszem, ebből most le tudom vezetni, miért vagyunk mások. Mi, terepen dolgozó civilek.

Már a létrejöttünk is egy érzelmi elköteleződésből indult. Abból, hogy nem tudtam elmenni egy társadalmi probléma mellett. Ehhez csatlakoztak a munkatársak, ebből lett egy folyamatosan bővülő csapat, azokból, akik hasonlóan elköteleződtek, azonosulni tudtak ezzel, és ugyanígy gondolkodtak. Ebből lett egy tanulva fejlődő munka, amiben persze voltak és vannak is olyanok, akiknél ez nem hosszú távra szól. De a többségnek igen, és ezzel a csapattal kell dolgoznunk. Hibázva, tanulva, de fejlődve, folyamatosan.

Az érzelmi elköteleződés mellett a legfontosabb volt mindig az a szakmai munka, amit végzünk. A szakmaiságból és az érzelmi elköteleződésből épült fel a mi civil szervezetünk is. A többit, a kommunikációtól, az üzleti tervezésig csak úgy lehet működtetni, ha ezt tartjuk vezérfonalnak. Szerintem, mint ahogy nincs egyetlen település sem, aminek azonos a problématérképe, úgy a civil szervezetek is egyediek, és ezért nem lehet azonos leírások szerint működtetni.

Ugyanis minden szervezetnek van egy történetisége: ahogy elindult, ahogy fejlődött, azt a problémahalmazt értelmezve és abban dolgozva, amit választott. Nincs olyan szabályzó, amiben ugyanúgy haladva lehetne dolgozni. Vagyis lehetne, csak akkor az veszne el, ami segít bennünket: az EQ.

Mindig, minden képzésen azt éreztem, hogy ez hiányzik. Nem ugyanazok a mozgatók egyetlen szervezetben sem. A szervezetek története nem megkerülhető a fejlesztésben. Egyedivé tesz minden szervezetet.

Lehet, van olyan civil szervezet, ami nem az “ügyből” indult ki, amit szeretett volna megoldani, hanem egy működési modellből, ami fenntartható, szabályozott, pénzügyileg tervezett, olyan, mint egy cég.

Lehet, a munkatársaknál megfelelőbb a szakmai tudásból kiindulni, és nem az elköteleződésből. De én azt láttam eddig, nálunk legalábbis, hogy fontosabb az ember. Mert a tudás megszerezhető, de a viszonyulás nem megtanulható.

Szerintem a civil szervezetek zöme, mi legalábbis biztosan az “ügyből” indultunk ki, az ebben érzékelhető problémákra keresünk azóta is szakmai megoldásokat, és igen, az érzelmi tényező is fontos elem ebben. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem akarunk fejlődni, jobbak lenni, tudásokat szerezni, vagy azokat kívülről becsatornázni. Mert hatni akarunk. Összeszedni ismereteket mindenfelől, aztán hagyni, hogy átszűrődjenek azok a szervezeten. Időt hagyni a beépülésnek, és ami nem megy, azt elengedni. Hibázni, próbálkozni.

És alapvetően civilnek kell maradunk. Ami nem azonos a hozzá nem értővel.

Csak más, mint az intézményrendszer, és más, mint a céges világ. És épp ettől a másságtól ilyen gyönyörű ez a munka. Minden nehézségével együtt.

ITT OLVASHATÓ

ZSOLTI, A KOMISZ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.31.

... a pölöskei dzsemborinak nem ez volt a lepöpecebb fejezete, hanem az alábbiak. Azt is megtudhatták Semjén gyilkostársai ott, hogy Brüsszel ötévenként automatikusan lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, de a magyar megoldás ezt kicselezi: a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezi a felülbírálatot. Érezzük a szarszagot ebben, ami Semjén száján kijött? Magyarország – nem köztársaság – miniszterelnök-helyettese, papíron második embere a jogszabályok „kicselezésének” örül, hogy túljár az imperialisták eszén e módon. Voltaképp ezek után már sok kérdés nem is akad.

Csak az összegzés, a fennálló helyzet letisztázása mintegy. Hogy most már értjük, mennyit érnek ezeknek a törvények: semmit, ezek csörtetnek előre az életben, és szabályokra, paragrafusokra, emberekre fittyet hányva, leszarva mindent és mindenkit voltaképp úgy vélik, hogy azt csinálnak, amit csak akarnak. Tudtuk ezt persze, csak nem kellene fennen hangoztatni, mert minimum nem komilfó. Hogy a miniszterelnök-helyettes kijelenti, szarik mindenre. Akkor tehát engedtessék meg nekem, balliberális seregeknek, hogy hasonképp tengessem nyomorult napjaimat. Csak, sajna, nekem ez nem megy. Vannak bennem morális, érzelmi, kulturális és mindenféle gátak.

És a nagy többségben is, akiket ezek a senkiháziak nem tartanak magyarnak. Levetve azonban a felhorgadás terhét, nézzük azért zárásképp a módot is, a kádári, sunyi összekacsintást, hogy kicselezzük őket, és, ami a legdelikátabb, a rendőrség segedelmével. Persze, annak meg a Pintér a főnöke, Semjénnek Orbán, akkor pedig nincs min csodálkoznunk. Körbeértünk. Le kéne vonni most mindenféle tanulságokat, hogy kilegyen a katarzis, olyan azonban csak az irodalomban van. Most tehát fogom a kiflimet és elmajszolom, mint minden reggelen már hosszú évek óta. Az íráson kívül ennyit tudok a közösbe tenni. Szegény vagyok ugyanis.

ITT OLVASHATÓ

VÉRÜKBEN VAN A HAZUGSÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.08.30.

...állítólagos ideológiákat cseréltek le, amivel több hatalomra tehettek szert. A Fideszben lévő, akkor még valóban fiatalok, magukat demokratának és függetlenségpártinak kívánták eladni, hogy az emberek elhiggyék, hogy a ’89-es rendszerváltást követően ők lehetnek azok, akik elindítják az országot a demokrácia útján. Egészen 98-ig várni kellett erre, viszont Orbán első uralkodását követően veszítettek a választásokon, ami azt eredményezte, hogy teljesen átgondolták a politikájukat és viszonyulásukat a hatalomhoz. Orbán – véleményem szerint – ekkora jött arra rá, hogy egyrészről szüksége lesz az egyházak támogatására a hatalom megszerzéséhez, másrészt háttéralkuk és korrupció gyanús ügyletek nélkül soha nem juthat előbbre.

A folyamatos lázadással nem mennek semmire, ezért ha újra megszerzik a hatalmat, akkor a törvényeket úgy írják majd át, hogy az nekik kedvezzen, a jól bevált módszerektől pedig nem fognak megrettenni. Orbánnak ’98-után – de az is lehet, hogy már jóval előtte is – komoly hatalmi vágyai voltak, nem vezetni akarta az országot, hanem uralkodni akart az emberek felett. Úgy érezte ő az, aki egy megfelelő út irányába vezetheti ezt az országot, ezért a győzelem eléréséhez és annak megtartásához minden módszer megengedett. A 2008-as válság és az azt követő elégedetlenség pedig minden várakozását felülmúlta, hiszen megszerezhette azt a kétharmados hatalmat, amire szüksége volt ahhoz, hogy mindent átalakítson az országban.

A korábbi kordonbontó és mások szabadságjogaiért állítólagosan kiálló fiatalokból hataloméhes, kapzsi, korrupt gazemberek lettek, akiknek minden vágya az volt, hogy még több hatalomra és pénzre tehessenek szert. Szijjártó pálfordulása már csak ezért sem meglepő, hiszen Balog és Kósa pontosan ugyanezt tette, de Kövér is. A legtöbb politikus azt hazudja, amit az emberek akkor éppen hallani szeretnének, hiszen számukra nem az igazság és az emberi jogok a fontosak, hanem saját népszerűségük és az, hogy minél több ember szimpátiáját vívják ki. Többszöri kétharmad megszerzését követően azonban ilyen igényei már egyáltalán nincsenek ezeknek a politikusoknak, hiszen egyáltalán nem szorulnak rá a szavazatokra.

Lényegében azt tesznek, amit csak akarnak és ha ezért kérdőre vonja őket valaki, egyszerűen vagy belehazudnak a kamerába, vagy kinevetik a kérdezőt. Már nem is érzik úgy, hogy bármiféle magyarázattal is tartoznak az őket megválasztó emberek irányába. Tökéletes példa erre megint csak Szijjártó, akinek korrupció-gyanús luxusnyaralása egy, a kormánytagok által teljesen elfogadható megnyilvánulás. De azzal sincs gond, hogy a magánélet szentségéről hadovál és arról, hogy az ő külföldi nyaralásaihoz az embereknek semmi köze sincs. A realitás talajától olyan mértékben elemelkedtek már ezek az emberek, hogy fel sem fogják az eredeti funkciójukat. Egyszerűen elfelejtették, hogy ők egyébként közszolgák és az adófizetőknek kell elszámolniuk arról, hogy mire is költik a pénzüket.

A kormánytagok úgy viselkednek, mint egy királyi család, akiket ugyan az emberek tartanak el, de úgy érzik, nekik előjogaik vannak, ezért az ő döntéseiket megkérdőjelezni egyfajta bűn...

ITT OLVASHATÓ

JÖTT A HATALOM SÉRTETT EMBERE, ÉS ELFOGLALT EGY EGÉSZ EGYETEMET

TLDR / 444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2020.08.30.

„A MINISZTER EGYETLEN KÉRDÉST TETT FEL, AZT TÖBBSZÖR IS: FÉLÜNK-E VIDNYÁNSZKY ATTILÁTÓL.”

Ez a mondat abban a beszámolóban olvasható, amelyet a rektori feladatokat ellátó Upor László, illetve Novák Eszter oktatási rektorhelyettes írt az Innovációs és Technológiai Minisztériumban június 24-én tartott találkozóról. „Arra a viszontkérdésünkre, melyet előző nap levélben is feltettünk, hogy van-e (már) felhatalmazása a Magyar Teátrumi Társaságnak, illetve Vidnyánszky Attilának, hogy az SzFE jövőjét illető terveket dolgozzon ki, mindketten határozott nemmel válaszoltak” - tették hozzá.

A naiv szemlélő nem értheti ezt a párbeszédet. A Színház- és Filmművészeti Egyetem két vezetője azért ült le Palkovics László miniszterrel és Bódis József államtitkárral, hogy átbeszéljék az egyetem modellváltásának kérdéseit. A parlamenti szavazásig 10 nap volt hátra, de az alapítványi átállás előkészítésének több hónapos történetében Vidnyánszky semmilyen szerepet nem játszott, nincs is olyan pozíciója, ami ezt indokolta volna. Miért is szólna bele az SZFE életébe, amikor számos egyéb tisztsége mellett ő az úgymond rivális kaposvári színészképzést felügyelte, rektorhelyettesi rangban?

Mégis, amikor rögtön az egyetem vezetői után a miniszter találkozott a hallgatók küldöttségével és három szakmai szervezet képviselőivel, akkor már a Teátrumi Társaság elnökeként jelen lévő Vidnyánszky vitte a prímet. A hallgatók beszámolója szerint „Palkovics miniszter úr minden szakmai kérdést hárított, mondván, ő egy mérnök, beszéljenek erről a hallgatók Vidnyánszky Attilával.”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM IGAZÁN VIDÁM EZ A BARAKK”

NÉPSZAVA
Szerző: SZÉKELY ANNA
2020.08.30.

Manapság heves viták tárgyát képezi, milyen hatást gyakorolnak a politikai változások a társadalomra. Valuch Tibor történész hosszú évek óta tanulmányozza és elemzi a jelenkori magyar társadalom állapotát. A mai rendszert formális demokratikus elemekkel rendelkező, klientúrás autokrata berendezkedésnek tartja.



Milyen túlélési stratégiák alakultak ki Magyarországon az egyes társadalmi csoportoknál 2010 óta? 

Az elmúlt egy évtizedben láthatóan erősödött az alkalmazkodási kényszer és a politikai dezintegrációs nyomás, ami sokakban előhívta a Kádár-korszakbeli politikai közömbösség reflexeit. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatásai a 2010-es évek közepéig elhúzódtak, a túlélés, a megélhetés kényszere érthető alapelvként működött. A politikai hatalom túlterjeszkedése, a függőségek rendszerének újraépítése, a jog előtti egyenlőtlenség mindennapos tapasztalattá vált és ez sokakban elültette a „most ez van, ezzel kell együtt élni” gondolkodásmódját. A legszegényebbek berendezkedtek a segély-közmunka-feketemunka túlélési stratégiájára. A gyengülő középrétegek kiszolgáltatottak, és autonómiájuk hiánya okán nemigen képesek a polgári közép feladatainak ellátására. A gazdasági elit egy része pedig erősen politikafüggővé vált.

Mi az a mentalitás, ami ezeket az életstratégiákat előhívja? Ami a Horthy-érából eredően a Kádár-korban erősödött meg és a mai, szintén vezér-központú magyar társadalmat is jellemzi? 

Az elmúlt egy évszázad magyar történelmében nagyon gyakoriak voltak a sokszor ellentétes irányú változások és rendszerváltások, amelyek állandó alkalmazkodási kényszert, társadalmi bizonytalanságot és bizalmatlanságot alakítottak ki és tartottak fenn. Ennek a száz évnek a nagyobbik részét a magyar társadalom valamilyen autoriter vagy diktatórikus hatalmi rendszerben töltötte. Ebből következően egyrészt erős maradt a politikától való távolságtartás, másrészt alattvalói attitűdök alakultak ki. A polgárok ugyan formálisan rendelkeztek jogokkal, de nem tudtak vagy nem akartak élni velük. Ma is érződik, hogy nagyon ritka volt a sikeres, autonóm társadalmi önszerveződés, és nem épült be a közös tudatba a társadalmi szolidaritásra alapozott közös fellépés, az érdekképviseleti vagy politikai megmozdulás élménye és tapasztalata. Részben ebből is ered, hogy a magyar társadalom egyes csoportjaiban időről-időre nagy igény volt és van az erősnek és tekintélyesnek tartott, önmagát egyetlen politikai lehetőségként megjelenítő „vezér” irányítására...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY AZONNALI MILLIÁRDOKKAL SEGÍTI KI A LÁZÁR VEZETTE TENISZ SZÖVETSÉGET

HVG
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2020.08.30.

Lélegzethez jut a súlyosan eladósodott Tenisz Szövetség.

Két és fél milliárd forintot kap a Magyar Tenisz Szövetség a kormány rendkívüli tartalékkeretéből egy vasárnap megjelent határozat szerint.

A cél a szervezet „működési feltételeinek stabilizálása (konszolidációja) és az általa megvalósítandó szakmai programok, fejlesztések támogatása”. Határidő: azonnal.

A Tenisz Szövetség, amely Szűcs Lajos Fidesz-politikus vezetésével 3,5 milliárd hiányt halmozott fel, majd a miniszterelnök személyes kérésére július végén Lázár János Fidesz-képviselő, a Miniszterelnökség korábbi vezetője lett az elnöke, néhány napja pénzügyileg ellehetetlenült, mert egy általa vitatott követelés miatt a végrehajtó csaknem mindent pénzt leemelt a számláiról. A kormány mostani döntése lélegzethez juttatja a szervezetet.

ITT OLVASHATÓ

AMI ORBÁN VIKTORNAK A FOCISTADION, ERDOGANNAK A MECSET

MÉRCE
Szerző: BILLAY GÁBOR
2020.08.30.

Egy hónappal azután, hogy múzeumból mecsetté alakították a Hagia Sophiát, most egy újabb döntés értelmében hasonló sorsra jut az eredetileg bizánci – templomnak épült, majd mecsetként használt – Kariye múzeum is. Recep Tayyip Erdogan török elnök politikájába ugyan teljes mértékben beleillik ez a lépés, ugyanakkor sok török úgy látja, semmi szükség egy újabb mecsetre.

A 2002 óta kormányon lévő konzervatív AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) jó ideje próbálja felszámolni az ország szekuláris berendezkedését, a Hagia Sophia nem egyedi eset. A középkorban a Bizáncot elfoglaló oszmán törökök a templomoknak egy jelentős részét mecsetté alakították, majd a szekuláris Török Köztársaságot kikiáltó Kemal Atatürk ezen épületeknek többségét múzeummá alakította, ezzel arra utalva, hogy a hódító Oszmán-birodalom ideje lejárt, helyette pedig megalakult a szekuláris török állam, amelyben keresztény és muszlim egyenjogú állampolgár. Majd jött az ezredfordulón az AKP és az Oszmán-birodalom rehabilitálása, aminek részeként nem egy ilyen, eredetileg templomnak épült múzeumot állítottak vissza mecsetté.

Az első 2011-ben az Isztambulhoz közel eső Iznik városában található -izniki- Hagia Sophia volt, az épület, ahol a második niceai zsinatot is tartották. Ezt követte a Trabzon városában található Hagia Sophia, amit 2013-ban alakítottak múzeumból mecsetté. Az AKP 2013 és 2018 között összesen háromezer új mecsetet építtetett, ugyanezen időszak alatt azonban mindösszesen ötven könyvtárat, amiből jól látszik, mi is a fontossági sorrend.

Ennek a politikának köszönhetően Törökországban jelenleg több tucat olyan falu található, ahol mecsetből több is van, iskola azonban egy sem.

A mecsetépítési láz egyébként Törökország legnagyobb vallási kisebbségét, az aleviket nagyon zavarja, jelenleg országszerte több száz olyan, teljes mértékben alevik által lakott falu van, ahol mecset található, ugyanakkor dzemevi – azaz alevi kegyhely – nincs. Jó példája ennek a Canakkale tartományban található Denizgöründü falu, ahol az egyetlen szunnita muszlim lakos a mecsetbe kihelyezett imám, aki a mecset tizenöt évvel ezelőtti átadása óta annak egyetlen állandó látogatója. A kormány erőlködése ellenére azonban a török társadalom nemhogy vallásosabb nem lett, de Erdogan alatt pont, hogy csökkent a vallásos törökök száma...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN RONTJA EL A KAPITALIZMUS AZ EMBERI ÉLETEKET?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.08.29.

Az egyszerűség kedvéért kezdjük a kérdés megválaszolását a munkával. Minden ember, aki nem a tehetségének megfelelő munkát végzi a saját gyönyörűségére (=alkotás), az különböző mértékben szenved a munkavégzés során, ezért a munkavégzését (az eredeti, nem megvalósult kompetenciái felől) idegenként szemléli, kényszernek fogja fel. Ez még nem a kapitalizmus sajátja, de a kapitalizmus a munkavégzés belső kényszerré emelésével (azzal, hogy tipikusan nem béklyóval és husánggal kényszerít munkára) nem teszi lehetővé a munka akarásának elhárítását az embertől, aki a rabságát emiatt (többnyire oldhatatlan) erkölcsi és pszichés felelősségként -- ezért folyamatos önemésztésként -- éli meg.

Sokkal komplikáltabb az embernek a kapitalizmusban betöltött másik szerepe: a fogyasztói. A kapitalizmus úgy tesz, mintha (tudatosan vállalt) adásvételi viszonnyá tudná lefordítani azt, ami a piacon csere formájában megjelenik, de téved, és ez a tévedés áll annak a rombolásnak a hátterében, ami a kapitalizmust megkülönbözteti a megelőző (részben szintén piaci) társadalmak működésétől. Röviden: a kapitalizmusban az ember azzá válik, amit elad (a munkája) és megvesz (mások munkája és ennek eredménye: a pénz, a termékek és a szolgáltatások). A piaci tranzakciónak mindkét oldala rombolja az ember autonómiáját, méghozzá a szabadság aktusain (döntően a szabad választáson) keresztül. Fent már láttuk, hogy az embernek szabadságában áll eladni a munkáját (és azt valahol általában meg is veszik), de a kompetenciáitól eltérő munkavégzés rombolja az autonómiáját (önrendelkezését), ráadásul ezt belső kényszer útján (tehát a saját autonómiája ellen forduló ember döntésével) teszi, súlyos erkölcsi és pszichés torzulások árán. Fogyasztóként a szabadságunk -- elvileg -- még nagyobb, mint a munkánk piacra vitelekor, hiszen bármit megvehetünk, amire sikerül elég pénz összegyűjtenünk és az ilyen választás látszólag autonóm is, hiszen -- tételezzük fel -- valamilyen objektív szükségletünket elégíti ki; azaz nemcsak a döntésünk szabad, de a szabadságunk az autonómiánkat is erősíti (szemben a tipikus munkavégzéssel). Csakhogy ez nem így van...

ITT OLVASHATÓ

KARANTÉNKORMÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.08.30.

Egy héttel ezelőtt, szombaton, egy kormányzati résztvevőkkel súlyosbított partit rendeztek Schaller-Baross Ernő Balaton-felvidéki kúriáján, s mint utóbb kiderült, az ott résztvevő Hollik István megfertőződött. A partin számos kormánytag vett részt, miniszterek, államtitkárok, fideszes képviselők, akik miután Hollikkal is érintkeztek, az előírások szerint, rövid időre karanténba kerültek.

Rövidebb időre, mint az átlagos magyar polgár, mert amilyen gyorsan csak lehetett, elvégezték rajtuk a vírustesztet, és kiderült, hogy Hollikon kívül csak Trócsányi László EP-képviselő fertőződött meg, a többiek tesztje negatív lett.

Schaller-Baross Ernő nevét eddig nemigen hallottuk, mostantól annyi tudunk róla, hogy helyettes államtitkár, és van egy kúriája a Balaton-felvidéken. A kerti partit – mintegy száz illusztrissal – egyébként az Alapjogok Központ szervezte. Hogy a költségeket ki állta, azt nem tudni, ha megkérdezik, vélhetően ugyanaz lesz a válasz, mint Szijjártó Péter adriai hajókázása esetén: közpénz nem került felhasználásra. Pedig, hát bizonyára került, hiszen az érintettek vélhetően szolgálati autóikkal érkeztek a helyszínre, és az sem kizárt, hogy a kertben és környékén, miután egy sor védett személy is a meghívottak között volt, szép számmal voltak közpénzből fizetett biztonsági emberek...

ITT OLVASHATÓ