Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.23.
A járvány miatt sok látogatót mostanában nem fogad von der Leyen, de Orbán Viktorral ma kivételt tesz: vacsora keretében vitatják meg, hogy a magyar kormány miként akarja elkölteni a gazdasági segélycsomagból ráeső majdnem 6 ezer milliárdos összeget, sőt, úgy hírlik, hogy le kívánja hívni a 7 ezer milliárd eurós kedvezményes hitelt is, pedig azzal az országok többsége nem él.
Hatalmas összegről van tehát szó, és igencsak meglepő volna, ha ezzel kapcsolatban a Bizottság nem tenne fel kérdéseket a jogállamiság miatt. Brüsszelből az szivárgott ki, hogy a házigazda javítani igyekszik a viszonyt a magyar vezetéssel. Ebben bizonyosan segítene, ha létrejönne a pénzügyi egyezség. Az EU jó néven vette, hogy a Fidesz enyhít a Lex CEU-n, a bejelentést magyar részről belépőnek lehet tekinteni az esti megbeszéléshez.
A vendég viszont egy sor igénnyel érkezik, ideértve, hogy a kilátásban lévő támogatásból igen sokat fordítana egyetemekre. Egyes források szerint összesen 15 %-ot, de hogy a Bizottság erre mit mond, az nem ismeretes. A kérdés körül azonban nagy vita van a magyar belpolitikában, hiszen teljesen átalakul a felsőoktatás tulajdonosi szerkezete. A reform útja-módja, csak erősíti az ellenzék gyanúját, hogy ezeket az intézményeket, a vagyonukkal együtt ki akarják vonni a következő kormány hatásköréből, ha jövőre netán buknak a fiatal demokraták.
Politico
A német kancellár úgy látja, hogy a tavaly kezdődött jogállamisági vita csupán a csata kezdetét jelentette, a küzdelem még csak ezután fog kicsúcsosodni. Merkel a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjúban azzal magyarázta véleményét, hogy vannak olyan kormányok, amelyek nem követik a Nyugat által elvárt értékeket, hiányosságokat mutat náluk a jogrendszer, illetve a sajtószabadság. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU ilyen kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra.
Arra is kitért, hogy nem könnyű kikényszeríteni a jogállamot, de az a következő évek során csak még fontosabb lehet. Mint mondta, ez a feladat már a tavalyi német elnökség idején is igen összetettnek bizonyult. És bizonyos fejlemények a lehető legnehezebb és legkényesebb megoldandó dilemmát jelentik.
Tagesspiegel
Az egyik legtekintélyesebb német közgazdász úgy látja, hogy az EU-nak át kell váltania a kétsebességes Európára, ha helyt kíván állni az USÁ-val, az oroszokkal és Kínával zajló versenyben, de ebben nem számíthat a keleti tagokra. Azok ugyanis ragaszkodnak a nemzetállam eszméjéhez, mert úgy vélik, hogy annak révén nyerték vissza szuverenitásukat Moszkvától, továbbá azt a politikai függetlenség zálogának tekintik.
Bert Rörup, aki a 80 felé közeledve a Handelsblatt Kutató Intézetének igazgatója, példaként említette meg, hogy Orbán Viktor nyíltan illiberális államot épít, bár azért tartja a markát Brüsszelben. De ettől még nem kér a menekültekből, aláássa a szabad médiát és a Sorosról összeeszkábált, teljesen alaptalan elméletekkel erősíti a nacionalizmust. Nem sokkal jobb a helyzet a lengyeleknél és a cseheknél sem.
Ám a jelen állapotokat a Nyugat sem teheti ki a kéménybe, hiszen már arrafelé is jó ideje megvetette lábát a jobboldali völkisch demagógia. Továbbá a közös pénz nem járult hozzá a nagyobb egységhez. Így ha Brüsszel komolyan gondolja saját értékeit, akkor bele kell vágni a mag-Európa megteremtésébe, mert akkor valódi politikai-gazdasági szövetség alakulhat ki. Így közelebb kerülne ahhoz, amilyennek az uniónak lennie kell.
Der Standard
Jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy a szociáldemokrácia kifutó modellt jelent Kelet-Európában, de van rá esély, hogy ez mégse így legyen, hiszen egy sor társadalmai-gazdasági kérdést baloldali megközelítéssel lehetne jól orvosolni. Ezt véleményt fejti ki Dieter Segert, aki jó 10 éven a keleti rendszerváltás professzora volt a Bécsi Egyetemen.
Mint írja, ezek a pártok jelenleg szorulnak vissza, hiszen pl. a MSZP már csupán 5 %-on áll a közvélemény kutatásokban. Alapvető születési hibájukat jelenti, hogy igazodni próbáltak a később 3. útnak nevezett, Blair- és Schröder-féle neoliberális irányzathoz, vagyis hogy le kell építeni a gazdaság centralizálását és engedni kell a piaci erőket. Ám az út a könnyek völgyén át vezetett és az árat a társadalom elesettjei fizették meg.
A baloldalnak azonban nem volt más választása, annál is kevésbé, mivel a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az EU illetékesei mondták meg nekik a tutit. Országaiknak be kellett illeszkedniük a multik által uralt globalizált világgazdaságba. Jött tehát a hatalmas privatizáció, a szuperinfláció és az egyre emelkedő munkanélküliség. A másik oldalon az az ígéret állt, hogy az életszínvonal hamar utoléri a nyugati szintet, de ebből nem lett semmi.
A kiábrándulás hozzájárult a politikai rendszerek válságához és a rövidebbet általában a szociáldemokraták húzták, mert akkoriban többnyire ők voltak hatalmon. Ugyanakkor felbukkantak a populista erők. De a Nyugat nem nézheti tétlenül, ami történik, mert neki sem jó az, hogy továbbra is hasznot húz a kontinens két fele közti bérkülönbségből.
Hogy a baloldal megerősödik, azt azért lehet remélni, mivel folyamatosak a tömegtiltakozások a hatalmasok önkényes döntései, a szegénység és a szociális ridegség ellen. Továbbá új politikai tömörülések jönnek létre a jogállam védelmében, a nagyobb szociális szolidaritás és igazságosság támogatására. A Párbeszéd – más pártok támogatásával – már elhódította a budapesti polgármesteri tisztséget.
Yahoo/AP
Az EU ugyan azt követeli, hogy szüntesse be működését a lengyel Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Tanács, amelyet a PiS az igazságszolgáltatás megregulázására hozott létre, ám a testület most elutasította, hogy letartóztatási parancsot adjon ki az ellen a bíró ellen, aki a politikai befolyásgyakorlással szembeni ellenállás jelképének számít. Igor Tuleya felelősségre vonását az ügyészség forszírozza, mondván, hogy az titkot sértett, amikor pár éve beengedte a sajtót az egyik tárgyalásra.
A Fegyelmi Kamara megfosztotta mentességétől, ám a bíró nem volt hajlandó állni a vizsgálat elé. Ezért akart a vádhatóság kényszerintézkedést elrendeltetni vele szemben. Egyébiránt ha elmarasztalják akár 3 évre is ítélhetik. Az ügyészség várhatóan fellebbezni fog. Maga a bíró úgy nyilatkozott, hogy csupán egy kis csatát nyertek meg, de végigmennek az úton.
Ezzel szemben a Jog és Igazságosság azt állítja, hogy meg akarja tisztítani a korrupt és alacsony hatékonyságú bírósági rendszert, és hogy Tuleya igazából úgy viselkedik, mint egy politikai aktivista. Az érintett viszont azt mondja, ő az igazságszolgáltatásról, a jogállamról és az alkotmányról szokott nyilvánosan beszélni.
Neue Zürcher Zeitung
Ha Csehország ilyen szintű viszályba keveredik Moszkvával annak magatartása miatt, akkor emiatt egész Európában riadót kell fújni – mutat rá az elemzés. Prága ugyanis – a térség tipikus kisállamaként – mindenkivel jó kapcsolatra törekedett, viszont hogy már 78 orosz diplomatát utasított ki, az az államközi kapcsolatok megszakadásával fenyeget, miután a Kreml annyira bedühödött.
De megvan az előzménye, hogy egy konflikuskerülő kormány miért rúgja össze a patkót Putyinnal, a történtek egyben figyelmeztetésül szolgálnak, hogy a térség államai nemigen tudják kivonni magukat a régióban mutatkozó geopolitikai feszültségekből. Sőt, egyre inkább belekeverednek azokba. Az ugyan még nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy az oroszoknak közük volt 7 éve két cseh lőszerraktár felrobbantásához, de azért sok minden utal rá.
Oroszország továbbra veszedelmesen arrogáns, posztgyarmatosító alapállásból lép fel egykori szövetségesei ellen, noha azok közül jó pár nagyjából 20 éve a NATO, illetve az EU tagja. A csehek visszafogottságát és jóindulatát A Kreml a gyengeség jelének vette és bátorításnak tekintette. De most már Pozsony is megkeményíti álláspontját Moszkvával szemben. Orbán számára pedig egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között.
Kelet-Európa fájó szívvel tapasztalja meg, hogy mind nehezebb megegyezésre jutni. Olyan tanulság ez, amelyet a sodródó EU-nak is meg kellene szívlelnie, ha azt akarja, hogy tekintélye ne áldozzon le még jobban az új tagállamok körében. Ehhez jó alkalom volna, hogy kiálljon a csehek mellett és összehangoltan nyilvánítson nem kívánatos személyeknek orosz diplomatákat, ahogy 3 éve felsorakozott Nagy-Britannia mögé a Szkripal-féle mérgezés után.
Reuters
A német külügyminiszter kijelentette: országa semmiképpen sem fogadja el, hogy a Nyugat-Balkánon etnikai szempontok alapján újra megvonják a határokat. Maas a koszovói fővárosban megjegyezte, hogy hála isten, az ötlet visszakerült a polcra, illetve remélhetőleg a történelem süllyesztőjében végzi, mert a térképek átrajzolása teljesen reménytelen, arról nem beszélve, hogy még csak felvetni is rendkívül veszélyes.
Előzőleg a szlovén kormányfő tagadta, hogy az EU következő soros elnökeként új juttatott el ilyen javaslatot több illetékeshez. A hír azonban, mármint hogy esetleg megalakulna a Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia, Boszniát viszont feldarabolnák, érthetően elsősorban éppen Szarajevóban váltott ki nagy riadalmat, hiszen a köztársaság területi egysége a tét. Egy uniós diplomata azonban azt közölte, hogy az unióban meg sem tárgyalták a felvetést.
Yahoo/AFP
A magyar kormány ugyan felháborodottan reagált arra, hogy a Hertha elbocsátotta Petry Zsoltot, mert az sarkos véleményt fogalmazott meg a Gulácsy Péter kiállása kapcsán az LMBT-jogokról és a bevándorlásról, ám az Orbán-kabinet csak akkor szólal fel ennyire határozottan a szólásszabadság mellett, ha azt a „liberális véleményterror” miatt látja veszélyben. Ugyanakkor a Fideszt sokszor vádolják meg azzal, hogy elhallgattatja a bírálatokat, miközben a miniszterelnök a liberalizmus elleni keresztény-konzervatív védőbástyát igyekszik csinálni az országból.
Az ország 3 helyet esett vissza a Riporterek Határok Nélkül napokban nyilvánosságra hozott listáján a sajtószabadság helyzete alapján. Az értékelés hozzátette, hogy a Fidesz szívesen alakítana ki információs rendőrállamot. Lásd a Tóth Krisztina elleni hadjáratot.
A Petry-ügyről Marosi Gergely szabadúszó újságíró úgy véli, hogy a kormány alighanem kihasználta az edzőt. És mivel a klub pontosan megindokolta, hogy miért vált meg tőle, ez igencsak jól belepasszolt a budapesti véleményterror-mantrába. Ezzel szemben Magyarországon nem szokták megmondani, ha valakinek politikai okok miatt kell távoznia.
Szicherle Patrik a Political Capitaltől megjegyzi, hogy az Orbán-párti üzleti és médiakörök egységes világnézetet továbbítanak a publikumnak. Ha valaki megsérti a kánont, az az állását kockáztatja. Az eltörléskultúra azonban csupán a „liberális diktatúrákkal” szemben érvényesül, tehát ha azok rúgnak ki valakit, mert más véleményen van, mint kenyéradó gazdái.
Le Figaro
Egyre több migráns próbálkozik meg bejutni Magyarországra a szerb-román-magyar hármas határnál. Azaz először a kevésbé őrzött román területre lépnek és onnan próbálkoznak leküzdeni a magyar határt, hiszen ott már nincsen kerítés. Román adatok szerint tavaly ősz óta a térségben megugrott a menedékkérők száma: ez egy év alatt plusz 137 %-ot, azaz 6156 embert jelent, 92 %-uk illegális határátlépő.
Sokan közülük azután nyergeltek át az új lehetőségre, hogy többször visszatoloncolták őket Horvátországból Boszniába. Jó páran azt mesélik közülük, hogy a horvát hatóságok mindent, de mindent elvettek tőlük, pénzt, telefont, még a ruhát is. És hiábavalónak bizonyult az EU tiltakozása. Így adódik azután, hogy a hármas határ térségében folyamatosan tartózkodik jó 300 migráns, aki csak az alkalomra vár, mondja az Orvosok Határok Nélkül képviselője.
Többnyire olyan házakban húzzák meg magukat, ahonnan már továbbálltak a kisebbségi, magyar, illetve román tulajdonosok, mert állampolgárságot kaptak az anyaországtól. Ők másutt keresik a szerencséjüket. A helyiek nem örülnek a jövevényeknek, mert azok károkat okoznak és nincs kin behajtani a veszteséget.
De az idegenek mindenáron az ígéret földjére akarnak kerülni, kerül, amibe kerül. Viszont az EU merev hozzáállása csak súlyosbítja megpróbáltatásaikat és így egyre kiszolgáltatobbak lesznek az embercsempészekkel szemben.
