MILYEN ÉRZÉS MEGÖREGEDNI?

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.10.20.

Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.

„Nem vagyok különleges, de erős vagyok. De azért, tudja, a felszín alatt nem bánnám, ha itthagyhatnám ezt a világot. Mindenki meghalt, és azt hiszem, magányos vagyok”

– mondta a férjét gyászoló, 93 éves Alice brit kutatóknak egy mélyinterjúban. Miközben a gyerekek, a serdülők és az aktív korúak mentális egészségéről sok szó esik, különösen mostanában, a világjárvánnyal összefüggésben, az időskor lelki terhei mintha nem különösebben lennének a köztudatban. Pedig az idősödés mindenkit érint, és egy sor olyan veszteség jár vele, amelyek kibillenthetik az egyént az egyensúlyából, és növelik a rá nehezedő pszichés terhelést. A koronavírus-járvány ugyanakkor valamelyest az idősek esetében is rávilágított a magányosság és elszigeteltség problémájára – bár az ő esetükben nem a karanténozással kezdődtek a nehézségek.

Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában a Bath-i Egyetem Magány Projekt címmel indított mélyinterjús kutatást, amelyben azt igyekeznek feltérképezni, hogyan tapasztalják meg, és milyennek élik meg az idős emberek a magányt, hogyan válik az öregedéssel párhuzamosan egyre nagyobb problémává az egyedüllét és elszigeteltség...

ITT OLVASHATÓ

"NEM JAVULNAK SZ ÉRVEI" - A KLUBRÁDIÓ LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.21.

"A magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást" – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Nem marad büntetlenül, hogy Varsó kihívást intézett az EU-jog elsőbbsége, vagyis az európai jogrend egysége ellen - ezt emeli ki a Reuters az Európai Parlament tegnapi vitájáról szóló tudósításában. „Nem javulnak az érvei, Ön csak menekül a vita elől” - idézi a hírügynökség, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Mateusz Morawieckinek mondott. A lengyel miniszterelnök szerint Brüsszel túllépi hatáskörét.

A Reuters emlékeztet arra, hogy Brüsszel régóta vádolja Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásásával, de a lengyel alkotmánybírósági döntés, miszerint a tagországi nemzeti alkotmány előbbre való a közös szabályokat tartalmazó uniós jog érvényesítésénél, olyan félelmeket keltett, hogy a lengyelek akár távozhatnak is az EU-ból. A lengyel kormány határozottan tagadja, hogy ilyen szándéka lenne. A tegnapi európai parlamenti vita után a holnap összeülő csúcstalálkozón a tagországok vezetői is megvitatják a kérdést. A Reuters uniós diplomatáktól azt a - megjegyzem, egyáltalán nem újdonságszámba menő - értesülést szerezte, hogy a tagországok nagy többsége kritikus Varsóval szemben, bár Magyarország védelmezi.

Az uniós intézmények háromféleképpen léphetnek fel. Az egyik, hogy a Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indít, ami végső esetben pénzbírsághoz vezethet. A másik, hogy érvényesítik a jogállami feltételrendszert előíró mechanizmust, aminek alapján Varsó nem juthat hozzá uniós fejlesztési pénzekhez - itt akár sok tízmilliárdról lehet szó, euróban. A Reuters számai szerint a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást célzó helyreállítási alap esetében 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, valamint 12 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel a tét, de emellett blokkolhatják akár azt a 70 milliárd eurót vagy annak egy részét is, amit 2021 és 2027 között a járványtól függetlenül egyébként is kaphatna Lengyelország. A fellépés harmadik lehetséges módja pedig az EU alapszerződésének hetedik cikkén alapuló eljárás, amelynek a végállomása elvben a lengyelek szavazati jogának a megvonása lehet, de ahhoz az összes többi tagállam egyetértésére lenne szükség.

A Reuters idézi Ben Knapen holland külügyminisztert, aki szerint tárgyalásra mindig marad lehetőség, de ez nem jelenti azt, hogy közben tétlennek kell maradni.

A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint Brüsszel és Varsó olyan csatát vív egymással, amelyet egyikük sem tud megnyerni, hiszen a kemény hangnem ellenére mindkét fél tudja, hogy szükségük van egymásra. „Az a politikai realitás, hogy az EU nem engedhet meg magának háborúzást egyik tagállamával, mert az a teljes megbénulás veszélyét idézné elő, hiszen minden sorsdöntő politikai határozathoz egyöntetűség kell” - írja a portál, majd azzal folytatja: a lengyel kormányt ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy páriává válik a klubban, miközben állampolgárainak túlnyomó többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot, és amíg Varsó dacol Brüsszellel, ez annyi akadályt keletkeztet a viszonyban, ami már most felfordulást okoz az országon belül.

A Politico ismerteti a jogállamisági mechanizmus ellen Varsó és Budapest által az Európai Bíróságon indított jogi támadást, majd arra a következtetésre jut, hogy a patthelyzetet alighanem csak az érintett országok szavazói oldhatják fel, ha kormányváltás mellett döntenek. Magyarországon jövő tavasszal lesz választás, Lengyelországba pedig hazatért Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, korábbi miniszterelnök, hogy új lendületet adjon az ellenzéki erőknek.

A Politicótól eltérő következtetésre jut a Handelsblatt, a német üzleti körökben nagy figyelemmel olvasott napilap, amelynek kommentárja szerint az EU nem teheti meg, hogy ne büntesse Varsót: Angela Merkel ugyan óv a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni túlzott keménységtől, de Brüsszel ezúttal nem utalhat pénzt a „hitszegő” Lengyelországnak. Azt a Handelsblatt elismeri, hogy az alapító anyák és atyák egy elhajlóval számoltak, és létre is hozták megrendszabályozásának az eszközeit, de két elhajlóra már nem számítottak, márpedig a magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást. Ebből a Handelsblatt szerint az következik, hogy a Lengyelországgal kialakult konfliktus csúnya és hosszan elhúzódó lehet. A pénzek visszatartása esetén a lengyelek valóban megpróbálkozhatnak az EU-n belüli szavazások blokkolásával, hogy ellennyomást fejtsenek ki. De az EU nyomásgyakorlási eszközei erősebbek, a károk egészen bizonyosan a lengyeleknél lennének nagyobbak - érvel a német üzleti körök lapja a Varsóval szembeni fellépés mellett. A kommentár hangsúlyozza, hogy a tét a civil társadalom és az igazságszolgáltatási rendszer. Az EU nem várhat a végtelenségig a büntető intézkedésekkel. Fontos ugyanakkor - teszi hozzá a Handelsblatt -, hogy ezek az intézkedések nem öncélúak, és nem is a tárgyalások megakadályozását, hanem éppenséggel azok előmozdítását kell, hogy célozzák.

ITT OLVASHATÓ

FORGÁCS IMRE: NINCS JOGI AKADÁLYA A JOGÁLLAMISÁGI MECHANIZMUSOK MEGINDÍTÁSÁNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.19.

Mindkét „renitens” kormánynak szólt az a figyelmeztetés, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – véli Forgács Imre, a Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere. Azt mondja: a lengyel kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolására törekszik, az uniós források rendszerszintű ellopása inkább Magyarországon jellemző.

– Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, a jogállamisági elvekkel szembemenő országokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Tulajdonképpen mi ez a jogállami mechanizmus? Mit tesz lehetővé?

– Az Európai Parlament és a Tanács tavaly fogadta el azt az uniós rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat alkalmazzon a jogállami normákat semmibe vevő tagállamokkal szemben. A rendelet elsődleges célja, hogy védje az unió pénzügyi érdekeit és az elmarasztalásról a tagállamok minősített többséggel is dönthetnek. Ennek azért van jelentősége, mert így nem működhet a lengyel és a magyar kormány elvtelen vétó-szövetsége...

ITT OLVASHATÓ

„A SZÍVEM SZAKAD MEG, DE ERRE KÉNYSZERÍT A RENDSZER” – FELEMÉSZTI A TANÁROKAT AZ ELÉRTÉKTELENEDŐ FIZETÉS

G7.HU
Szerzők: STUBNYABENCE, PÁLOS MÁTÉ
2021.10.20.

Hajnalka régi álma teljesült, amikor szeptemberben elkezdte pedagógusi pályáját egy fővároshoz közeli gimnáziumban angol-történelem tanárként. Fizetése bruttó 219 ezer forint. A nagyjából 165 ezer forintos nettó összegből úgy tud kijönni, hogy még a szüleivel él, és közben feléli az egyetemi ösztöndíjából félretett megtakarítását. Az ösztöndíja miatt azonban az első öt évet mindenképpen állami iskolában kell munkával töltenie, és a fenti pedagógus bértábla szerint fogja kapni a fizetését.

"Több ismerősöm ezt nem vállalta, inkább visszautasította az ösztöndíjat. Az a tervem, ezután külföldön szedem össze magam anyagilag, ha kell, takarítok is. Imádom az iskolámat, a szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer. Ha összejön egy kis lakásra való, majd hazajövök"

– mondja jövőbeli terveiről.

Ma Magyarországon minden pályakezdő tanár bruttó 219 ezer forintot kereshet az állami oktatásban, függetlenül attól, hogy csak érettségije, főiskolai diplomája vagy egyetemi diplomája van. Hajnalka legkorábban 3 év és a minősítő vizsga után válhat gyakornokból „igazi” pedagógussá, ekkor a fizetése bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Vagyis egyetemi diploma utáni tanári kezdőfizetése éppen annyi, mint a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér.

Ha Hajnalkának „csak” főiskolai végzettsége lenne, a “Pedagógus I.” kategóriába lépve mintegy 3 évvel pályája elkezdése után a fizetése 420 forinttal (!) emelkedne, vagyis további 3-4 évig a garantált bérminimummal lenne azonos.

Hajnalka azt látja maga körül, hogy az idősebb kollégái csak évtizedek alatt tudtak maguknak normális, minimálisan elfogadható életfeltételeket teremteni.

"Ezt nem várnám meg, nem szeretnék még 20 évig a szüleim nyakán élni. A napokban volt egy kisebb egzisztenciális krízisem, a barátaim lakást vesznek, költöznek, az én fizetésemnek viszont a háromnegyedét elvinné egy 15 éves lakáshitel… Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van."

A Hajnalka által említett kategória a három minősítési vizsgát és másfél évtizedes tanári tapasztalatot maga mögött tudó pedagógus bértábla szerinti fizetése: bruttó 446 ezer forint. Főiskolai végzettségnél 406 ezer.

Vagyis egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré pedig közel 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.

Mindez azt is jelenti, hogy

a 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetést a diplomás Hajnalka tanári alapjuttatása 15 év után éri el...

ITT OLVASHATÓ

HATALMAS ZAJ- ÉS LÉGSZENNYEZÉST OKOZ A BUDAPESTI REPÜLŐTÉR EGY FRISS TANULMÁNY SZERINT (VIDEÓRIPORT)

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.10.19.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat egy közös tanulmányban vizsgálta meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működését és az Európai Beruházási Bank által finanszírozott bővítését. A 11 oldalas anyaghoz egy bő 7 perces videót is készítettek, amiben összefoglalták a legnagyobb problémákat, és megszólaltatták a repülőtér környékén élőket, akik porra és zajra panaszkodtak.

Október 11-én hozta nyilvánosságra a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal (CEE Bankwatch Network) közösen készített tanulmányt, amiben a Budapesten található Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által okozott környezeti és társadalmi károkat vizsgálták meg...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MINDENT A VÁLASZTÓKÉRT? – EGYKOR ÉS MOST

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.10.20.

Miután Márki-Zay Péter megnyerte a miniszterelnöki előválasztást, új politikai helyzet állt elő – Orbánék számára is. Főként azért, mert MZP megszerzett szavazattöbbsége nem csupán mennyiségi fölényt jelent, hanem az Orbánnal szembeni térfélen olyan szerkezeti változásokat is takar, amelyek további mélyülése reálisan várható.

Az ellenzék táborának átstrukturálódása kitörést jelenthet a szűk pártlogikából: átszakadt egy gát a pártot nem választó civilek felé. Olyan csoportok is színre léptek, akik ugyan eddig is elégedetlenek voltak a regnáló kormánnyal, de a mormogáson túl, politikailag nem aktiválták magukat. Most, hogy van elfogadható, hiteles személy, aki mellé fel lehet sorakozni és érdemesnek is látszik, várhatóan további, Orbánnal szemben állók is mobilizálódni fognak. Olyanok, akiknek elegük van a több mint tíz éve tartó, mindannyiunk számlájára uralgók üzleteiből, üzérkedéseiből. Ha az ellenzéki összefogás kitart, a külső és belső repesztőknek ellen tud állni, akkor 2022-ben egyáltalán nem elképzelhetetlen a kétharmados győzelme. Tudja ezt Orbán Viktor is, akinek és körének ezúttal minden korábbinál nagyobb a veszteni valója, ezért e helyzet kialakulásának megakadályozására további erős orbánzati intézkedések várhatók. Ebben a cikkben e döntéseknek csak a gazdasági vonatkozásaival foglalkozom...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: MÁRKI-ZAY KITAKARÍTANA A POLITIKA SZENTÉLYÉBEN - ORBÁN LEHET AZ ELSŐ LOM, AMIT KIDOB - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.20.

A Guardian vezércikke stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék a hódmezővásárhelyi polgármesterrel száll szembe a jelenlegi kormányfővel szemben.

Guardian

A vezércikk stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék élén Márki-Zay Péter száll szembe jövőre a választáson az erőszakos és túlságosan is hatalmas Orbán Viktorral szemben. A közös cél érdekében félretették az ellentéteiket és az előrejelzések azt mutatják, hogy ilyen kemény küzdelemmel még nem nézett szembe a kormányfő az eltelt jó 10 évben. Miközben folyamatosan rombolta a demokratikus normákat, kliensekből álló hatalmi hálózatot hozott létre, és így kedvére alakíthatta át az országot.

Gondosan felépítette a Fidesz-párti sajtóbirodalmat, a független szerkesztőségek ellen lejárató kampány indult, vagy anyagilag kiéheztették azokat. Az oktatásban és a művészetekben zaklatják, illetve megfélemlítik, ha valaki bírálni merészel. Az ország a puha arisztokrácia felé haladt az eltelt években, az ellenzék viszont kénytelen volt okulni a saját kárán. Így két éve nagy sikert hozott a helyhatósági választás az egységes frontnak, amely most az eddigi legkeményebb erőpróba elé néz, miután Orbán maradni óhajt, negyedszerre is.

Az előválasztók varázslatosan döntöttek: kihívóként nem olyasvalakit bíztak meg, aki liberális városi, és akit a miniszterelnök könnyen kifigurázhat. Az ellenfél egy konzervatív kisvárosi katolikus lesz, minden pártpolitikai háttér nélkül. Azt ígéri, hogy kitakarítja a politikát. Győzelmét az tette lehetővé, hogy helyet csinált neki a karizmatikus Karácsony Gergely, éspedig abban a reményben, hogy Márki-Zay képes lesz megszólítani a határozatlan embereket, illetve a kiábrándult fideszeseket.

Ő már bizonyított azzal, hogy nyert a saját városában, ez pedig újfajta fenyegetést jelent Orbán számára, akinek a szavazóbázisa leginkább vidéken van. A kihívó egyben tisztakezű, szemben nem csupán a miniszterelnökkel, hanem a korábbi rendszerrel is, amely népszerűtlen takarékossági intézkedéseket vezetett be és botrányokba bonyolódott a Fidesz győzelme előtt.

FT

Az Eurázsia Csoport amerikai kockázatelemző regionális igazgatója példátlannak tartja, hogy 600 ezer fölött volt az aláírók létszáma a magyar előválasztás mindkét fordulójában. Mujtaba Rahman úgy véli, hogy egy ekkora tömeg hatalmas lökést ad az egész ellenzéknek, így most a hat párt minden eddiginél kedvezőbb helyzetbe került a Fidesz hatalomra jutása óta.

Ezzel együtt Márki-Zay Péternek lesz dolga bőven, ha le akarja győzni Orbánt, aki szigorúan kézben tartja a politikát és a gazdaságot, azon kívül a hagyományos sajtó jelentős részét is. Rahman arra is rámutatott, hogy a szövetség támogatása nélkül a jelölt semmit sem tud csinálni a Parlamentben.

A politikusról a lap megjegyzi, hogy kívülállóról van szó, akinél keverednek az olyan, régi módi nézetek, mint a korrupció elutasítása és az anyagi tisztesség igénye, ami már szinte a garasoskodással határos nála, illetve liberális elvek, mint a kisebbségi jogok támogatása. Azon kívül hatásos szónok.

Miklósi Zoltán, a CEU politológia tanára szokatlan populistaként jellemzi a hódmezővásárhelyi polgármestert, miután az kiáll a meleg jogok mellett, miközben éppen ez az egyik terület, amelynek kapcsán Orbán tengelyt akasztott Brüsszellel. A szakértő szerint a politika innentől kezdve meglehetősen kiszámíthatatlan, mindenki kapcsolja be a biztonsági övet. Kevesen kétlik, hogy az összefogás kitart a választásig, de hogy utána mi lesz, azt nem tudni.

Project Syndicate

„Az EU tipikusan technokrata módon viszonyul a jogállami problámához: folyton új eszközöket, vagy mechanizmusokat ötöl ki a közös utat elhagyó kormányokkal szemben, pedig nem a megfelelő fegyver, hanem a politikai akarat hiányzik”. Ezt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia professzora mondta. Az interjúban néven is nevezte, hogy az európai középjobb, illetve a kereszténydemokrácia védelmet nyújtott Orbán Viktornak.

Lehet azonban, hogy Brüsszel most végre visszatartja a Magyarországnak előirányzott forrásokat, mert rájött, hogy ily módon valójában a miniszterelnök kliensrendszerét, tehát saját ellenségeit finanszírozza. Hogy mi lesz jövőre a választáson, az ügyben a szakértő nem akart találgatásokba bocsátkozni, de azt azért feltűnőnek tartja, hogy a kormányfő sorra rakja szövetségeseit olyan kulcspozíciókba, ahonnan még akkor is nehéznek ígérkezik eltávolítani őket, ha netán új hatalom veszi át az irányítást, egyértelmű többséggel. Azaz ha veszt is a Fidesz, befolyása továbbra is jelentős marad.

A szakértő arra is kitért, hogy a tekintélyelvű rendszerek képesek tanulni a hibáikból, ettől persze nem lesznek legyőzhetetlenek. Ám félő, hogy a világ még mindig alábecsüli őket.

Frankfurter Rundschau

A jelenlegi magas energiaárak mellett Magyarország számára előnyös az oroszokkal kötött hosszú távú földgáz megállapodás, ám szakértők szerint ily módon fokozódik függése Moszkvával szemben és még visszaüthet az egyezség. Az Orbán-kormány persze attól tartott, hogy Ukrajnán keresztül gond lesz a szállításokkal és nem is alaptalanul. Ezért a magyar fél azt akarta, hogy két másik útvonalon át kapjon földgázt, éspedig kétszer 5 éves szerződések alapján. Merthogy akkor a lejárat után lehetett volna más opció után nézni.

Ám ebből nemigen jött be bármi is, viszont nagyon kockázatos deal jött létre a Gazprommal. Egy lengyel szakértő arra figyelmeztet, hogy a magyarok hamar rádöbbenhetnek a tévedésükre. Hiszen az egyezményben szereplő konkrét ár nem derült ki, de valószínűleg alacsonyabb, mint a világpiaci árak, amelyek e pillanatban az égben vannak. Ám amikor rendeződik a helyzet, középtávon, elolvad ez a különbség, viszont a függő helyzet marad.

Reuters

Az MTV könnyűzenei tévécsatorna úgy döntött, hogy nem egészen egy hónap múlva mégiscsak Budapesten, a Papp László Arénában tartja meg az európai zenei díjátadó gáláját, noha a magyar kormány nemrégiben melegellenes törvényt hozott. A csatorna elnök-vezérigazgatója elmondta: amikor szembetalálták magukat a homófób jogszabállyal, az első gondolata az volt, na, ilyen helyre nem mennek, annál is inkább, mert ő maga is bevallottan homoszexuális.

Ám azután úrrá lett az első reflexen és most már azért ragaszkodik a helyszínhez, mert a társaság ki akarja nyilvánítani, hogy szolidáris a magyar LMBT-közösséggel. Illetve mindazokkal, akik valamelyik nemi kisebbséghez tartoznak a világban – közölte Chris McCarthy. Merthogy továbbra is harcolni kívánnak a mindenkit megillető egyenlőségért. Az esemény egyébként november 14-én lesz.

Süddeutsche Zeitung

A lengyel miniszterelnök úgy lépett fel tegnap Strasbourgban, mint aki elutasítja, hogy az egyre nagyobb hatalomra vágyó eurokraták szolga szerepre kényszerítsék büszke népét. Úgy tűnt, hogy a fundamentalista-katolikus Kaczynski beszél belőle, de a stílusnál sokkal rosszabb volt, amit kifejtett. Védelmébe vette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint bizonyos területeken a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi szabályokkal szemben, noha a döntés felháborította az egész EU-t. Az érvei azonban nem állták meg a helyüket, de a vita megy tovább.

Az unió azonban alapjaiban rendült meg, az intézmények egyre riadtabban figyelik, mi lesz ebből. Hiszen egy szabad demokráciában a kormánynak nem szabad a feltételezett népakaratot szembeállítania a joggal. Orbántól származik a mondás, hogy Merkel az egyetlen a szervezetben, aki megérti a kelet-európaiakat. Ő most is próbálkozott a békítéssel a színfalak mögött, de már nincs sok ideje a posztján.

Az EP ma várhatóan határozatban szólítja fel a Bizottság elnökét, hogy végre parancsoljon megálljt a lengyel vezetésnek. Terry Reintke, a zöld frakció 2. embere azt mondja: Magyarországon látni, hová vezet, ha az EU hagyja, hogy maguktól menjenek a dolgok. Hiszen a magyar kormányfő az elején egyedül haladt a tekintélyuralom útján, majd követte Kaczynski és most már Jansa is. Miközben Budapestnek és Varsónak úgy kell a közösségi támogatás, mint egy falat kenyér.

Még sokat látott európai diplomaták is óvnak attól, hogy bárki félvállról vegye a lengyel problémát. Hiszen leállt a dialógus, Varsót a csupasz ideológia vezérli. A Polexit már nem agyrém, sőt, az egész unió szétesése is elképzelhető. Orbán más, mert ő a maga módján kiszámítható. Neki csak a saját zsebe a fontos, így a választásig nyakaskodni fog, hogy megkapja a pénzt, aztán újra lehet beszélni a fejével. De hogy Morawieckire miként lehet hatni, azt tudja a jó ég. Neki láthatólag az elv a lényeg és egy ilyen emberrel nehezen lehet bármit is kezdeni.

A jelen helyzetben az a legvalószínűbb, hogy a Bizottság nem engedélyezi az alapok folyósítását a gazdasági segélycsomagból.

FAZ

Tegnap sem volt semmi, ami az Európai Parlamentben zajlott lengyel-ügyben, de egész hétre hatalmas vihart jeleznek arrafelé a politikai barométerek. Morawiecki úgy állította be, hogy országa sötét üzelmek áldozata, így nagyon távolinak tűnik a megállapodás. A lengyelek egészen a földrész szélére sodródtak, Képviselőjük úgy emlegetette az EU-s intézményeket, mint valami idegen, erőszakos hatalmat, mintha, mondjuk, a Szovjetunióról volna szó.

Csak a jobboldali populisták, illetve radikálisok tapsolták meg, akik maguk fel akarják számolni az EU-t. Az összes többi úgy ítélte meg, hogy Varsó a szakadék felé menetel. Azaz a kilépés irányába. De hogy minek ment el a miniszterelnök a strasbourgi oroszlánbarlangba, amikor ott támadják a leginkább? Ma pl. a képviselők a terhességmegszakítás korlátozása miatt fogják elítélni Lengyelországot. Ehhez képest Morawiecki igencsak harciasnak mutatkozott.

Azt hangsúlyozta, hogy az unió ne üsse bele az orrát a lengyel jogállami kérdésekbe. 33 percig bizonyította az igazát, holott az engedélyezett hozzászólási idő 5 perc, és további 30 másodperc elteltével kikapcsolják a mikrofont. A nagy többség azonban a végén pfújolta. Mindenki láthatta, mennyire rossz a légkör.

Majd utána visszavágtak az Európa-barát erők. Weber a Néppárt nevében kifejtette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság csupán díszlet. Viszont Varsó védelmére kelt Le Pen pártjának egyik képviselője, valamint Legutko a PiS-től. Így viszont az út egy jottányit sem segített abban, hogy a lengyelek megkapják a 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. A kifogásolt lengyel intézkedések visszavonását sürgették különben a tagállamok igazságügyi minisztereinek párhuzamos tanácskozásán is, leszámítva egy vagy két országot.

Németország nevében Roth államminisztert azt fejtette ki, hogy itt nincs miről vitázni, a lengyel félnek visszakoznia kell. Szóval heves csatározás várható a holnap kezdődő csúcs értekezleten is.

Spiegel

Katarina Barley azt reméli, hogy az új német kormány jobban sarkára áll majd, mint az eddigi, és kellően kemény lesz Magyarországgal, illetve Lengyelországgal a jogállam ügyében. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, volt igazságügyi miniszter szerint már elég volt a párbeszéd szükségességének hangoztatásából, meg hogy hidat kell építeni, miközben Berlin és Brüsszel is igyekezett elkerülni az ütközést.

Hogy ez a politika mit eredményezett, azt pontosan látni: a magyaroknál már nemigen lehet demokráciáról beszélni, a lengyeleknél aláássák a jogállamot. Nem lenne jó megismételni az elmúlt évek hibáit, ezért a politikus következetes intézkedéseket sürget. Azt jónak nevezi, hogy von der Leyen végre lépett és befagyasztja a két országnak szánt pénzeket, csak éppen már elkésett vele. Azon kívül nem tudni, meddig lesz ilyen állhatatos, bár nehéz elképzelni, hogy milyen érvekre hivatkozva nyitná meg a pénzcsapot.

Barley ugyanakkor képtelen felfogni, a Bizottság miért nem veti be a jogállami mechanizmust, miközben egy új szerződésszegési eljárás évekig eltarthat. Amúgy pedig az EU már eddig is éppen elég időt vesztett. És ha a földrész nem tart össze a demokrácia és a jogállam ügyében, akkor beindul a szétesés folyamata, amit utána már nem lehet feltartóztatni.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár úgy véli, hogy Lengyelország miatt az egész EU léte válik bizonytalanná, miután egyre éleződik Varsó vitája Brüsszellel a közösségi, illetve a nemzeti jog ügyében. A lengyel kormánynak megvan az a különleges képessége, hogy rossz döntéseket, rossz időben hoz meg és így a lehető legnagyobb katasztrófát idézi elő. Mint Morawiecki, aki minden figyelmeztetés ellenére, teljesen szükségtelenül úgyszólván égő fáklyával rontott be az Európai Parlamentbe.

Az unió alapját vonja kétségbe, ám meglepő, hogy nem kevés tagállam támogatja ebben. Ám a közös jog nélkül nincs egységes piac, nem lehetségesek a nyitott határok, nincsenek közös pénzügyek, szabályok és normák. Lengyelország elhagyta a legfőbb alapelvet, de hogy miért, annak több oka is van.

A lengyelek, akárcsak a magyarok, saját propagandájuk áldozatai, illetve már nem segítenek a Németországgal folytatott terápiás beszélgetések. Az persze humbug, amikor Varsó arra hivatkozik, hogy a német Alkotmánybíróság is ugyanúgy vélekedik, mint a lengyel. A kettőt nem lehet egy lapon említeni.

Lengyelország egy másik Európát akar, ám ezzel nincs egyedül. A másik pólust Németország képviseli, de az új kormánynak és a Bizottságnak is be kell látnia: nem sok eszköze van a szankció elrendelésére. A jogállami mechanizmushoz, még annak legártalmatlanabb formájában sincs meg a négyötöd a Tanácsban. Keményebb intézkedésekről pedig még kevésbé lehet szó.

Ezért most szívós harc indul, a tét az EU lényege. Mivel Merkel már nem mérsékli őket, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és szövetségeseik elég erősnek érzik magukat, hogy saját elképzeléseiknek megfelelően visszaalakítsák a gépezetet.

Alaposan meg kell fontolni a választ erre a provokációra, és ebben Berlinre hárul a fő szerep. Figyelembe kell venni a lengyelek érzékenységét, ám nem szabad eltekinteni attól, hogy a történelmi tapasztalat, de a globális fejlődés sem a nemzetállamok irányába mutat. Ezt a lengyelek a saját bőrükön érezhették az eltelt idők során.

Die Welt

A konzervatív lap leszögezi, hogy az európai jog elsőbbsége az unió egyik alappillére, ám Lengyelország megkérdőjelezi ezt az elvet, amit azonban Brüsszel nem hagyhat annyiban. Ennélfogva teljesen jogos, hogy nyomást gyakorol Varsóra, de PiS-kormányt csakis a lengyelek tudják leváltani. Ugyanakkor tény, hogy közös jog nélkül a szervezet nem ér semmit. Ám pillanatnyilag úgy áll, hogy ezentúl a lengyel kormány kicsemegézhetné a közös szabályok közül, ami kedvére való. Ami viszont nem tetszik neki, azt elutasíthatja, éspedig az Alkotmánybíróságra hivatkozva. Azaz az európai egységet csak ott tartja szükségesnek, ahol az a javára válik.

Ez azonban nagy károkat okozna a kötelező jogi kereteknek. Morawiecki azt közölte tegnap Strasbourgban, hogy országa nem hagyja magát zsarolni. Ám ha lehetőséget teremt a közösségi jog folyamatos fúrására, akkor ezzel felmondja az EU alapkoncepcióját. Ebben a helyzetben törvényes, szükséges és a szabályoknak megfelelő, hogy Brüsszel nyomást fejtsen ki Varsóra. Sőt, hogy jelentősen növelje a nyomást, de azért eltúlozni nem szabad a dolgot.

Nem kell példát statuálni, mert nincsenek a láthatáron követők, leszámítva talán Magyarországot. De a Jog és Igazság által képviselt nacionalista kísértetnek csakis a lengyelek mutathatnak ajtót. Ki kellene várni.

Politico

Az a baj a jogállami vitával, hogy sem Brüsszel, sem Varsó nem tudja megnyerni, miközben – kemény hang ide vagy oda – mindkettő tudja, hogy szüksége van a másikra. A Bizottság kezében lévő fegyverek, beleértve a jogállami mechanizmust, nem sokat érnek. De az EU nem is szállhat hadba egyik tagjával szemben úgy, hogy ne veszélyeztetné az egész európai programot, hiszen az egyhangú döntéshozatal elve miatt a renitens kormány lényeges határozatokat akadályozhat meg.

Ugyanakkor a lengyel fél azt kockáztatja, hogy pária lesz a klubon belül, és ameddig ellenkezik, az európai intézmények ott tartanak be neki, ahol csak tudnak. És a bírálatözön már eddig is nagy felfordulást eredményezett Lengyelországban. Az őrjítő, keserű és egyre rosszabb ellenségeskedés iskolapéldája volt tegnap az EP plenáris ülése. Von der Leyen sokak elkeseredésének adott hangot a lengyel és a magyar jogállam leépülése láttán.

A csütörtök-pénteki EU-csúcson több kormányfő is szóba kívánja hozni a lengyel döntést, ám ez sem vezet sehová, csak még inkább egymás ellen hangolja az érdekelteket, és nem látszik, hol a csata vége. Illetve a megoldást alighanem csak az hozhatja meg, ha a Fideszt és a PiS-t odahaza kiszavazzák a hatalomból.

Bizottsági illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy az új szankciós rendszer bevetése is hónapokba telhet és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a várt hatást. Lengyelország viszont már jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog. Már javasolta, hogy halasszák el a klímavédelmi csomag egyik fontos elemének jóváhagyását. Szóval nagyon az a kép, hogy az EU helyben jár a jogállam ügyében.

ITT OLVASHATÓ

DEHOGYNEM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.20.

Kovács Zoltán sajtótájékoztatót tartott tegnap. S mint kiderült utóbb, és a világhálón terjedő képek is mutatták, jórészt üres székeknek, de az ilyenen már nem igazán lepődik meg az ember. Az üres székek nem provokálják kérdésekkel a hatalom bábjait, nem kell zavartan hallgatni, egészen másra felelni mint ami az érdeklődés volt. Egyáltalán, az üres szék az ideális újságíró a NER számára. A belső körök megkapják a kész írásműveket, a többi pedig egyáltalán nem érdekes.

Ezért van az, hogy az ember csak később tud elképedni, és módja sincs megkérdezni a magasságos hatalmat, mégis, mi a rossebeket hazudozik össze, és miért tesz magasról a magyar lakosságra járványügyileg, mert Kovács Zoltán ilyesmiket adott elő az üres székeknek. Hogy a CÖF, tagjai és az általa megvezetettek átírják a múltat a saját szájuk íze szerint, ha meg nem is bocsátható, de némiképp azért érthető. Valahogyan igazolni kell a létezésüket, megszolgálni a milliárdokat, a munkát el kell végezni.

S ha mindeközben túllépnek a valóságon, legyint az ember az ilyen csizmadiákra és friczekre, magában mosolyog, ahogyan a sorban elől halad az ötös számú tagkönyv és Széles, aki állítólag legyőzte a gravitációt. Idegesítő a bagázs nagyon, ám az ember egy bölcs Buddha nyugalmával, Micimackó türelmével és Jézus megbocsátásával visszafogja magát, hogy pofán ne vágja őket. Node, hogy állami szintre emelődik a tébolynak tűnő hazugság, az már csak megkarcolja az ember kicsi szívét.

Hogy a CÖF bejelenti, együtt ünnepli (gyűlölködik) október 23-án 1956-ot és 2006-ot, még az is a szíve joga, viszont, hogy állami hivatalból állami telefonon toboroznak békemenetelni, az már egészen nem az, mert ezen a ponton elkezdenek vészesen összefolyni a dolgok, és Kovács Zoltánba torkollnak, ahogyan az üres székeknek előadja azt, amit előad. És amikor kinyitja a száját, az ember akkor döbben rá, jó oka volt arra, hogy kukacoskodó zsurnalisztákat meg nem hívott. De a plafon sem szakadt le...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR KIHÍVÓJA: MÁRKI-ZAY PÉTER

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.10.19.

Ajánlom ezt a videót azon baloldali és liberális barátaimnak, akiket az elmúlt hetekben azért ért inzultus, mert nem akartak a DK jelöltjére szavazni. 

Facebook: https://www.facebook.com/Pottyondy-Ed... 

Instagram: https://www.instagram.com/nematellerede/

ITT NÉZHETŐ MEG

SZIJJÁRTÓ A PÁRHUZAMOS VALÓSÁGRÓL TÁJÉKOZTATOTT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.10.19.

Úgy tűnik, Josep Borrell és Szijjártó Péter nem ugyanabban a teremben ült

A lap meghallgatta az EU külügyminiszteri találkozója kapcsán a külügyi főképviselő és a magyar tárcavezető beszámolóját.

Milliókba fájnak Szijjártó helikopterezései, de egy fillért sem fizet érte

Minimum 1,3 millió forintot kellett volna fizetnie piaci bérlés esetén Szijjártó Péternek azért, hogy a rendőrség szolgálati helikopterével sietett az április 28-ai kormányülésre Budapestre Békéscsabáról.

Már ezen a héten indulhat a jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen

Mi szóltunk…

A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása

A H-UNCOVER névre keresztelt kutatás több mint egymilliárd forint állami támogatással készült négy orvosi egyetem részvételével.

Állami cég kormánytisztviselője toborzott résztvevőket a Békemenetre munkaidőben

Miért is akarja a Fidesz lemondatni Márki-Zayt a polgármesterségről…? Az ügy a Belügyminisztériumnak is kínos volt (vö. lebukás), mert a kormánytisztviselő szolgálati jogviszonyát megszüntették.

Átnevezi a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíciót a Fidesz

Bocsánat, itt lehet röhögni…?

A Fidesz költötte a legtöbbet az előválasztás alatt közösségi médiás kampányokra

Nagy bravúr attól a párttól, amelyik el sem indult rajta.

Németh Szilárd beszólt Csepel fideszes polgármesterének

De ő húzta a rövidebbet…

Az Országgyűlés válogatottja nyert a kispályás focitornán

Az Üzletemberek ellen…

Nem a médiahatóság minősítette művészfilmmé az ElkXrtuk című filmet

Hanem a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Filmiroda…

Bicske jegyzője nem tudja, ki a város polgármestere

Másfél hónapja próbálkozik azzal Molnár Dániel bicskei momentumos önkormányzati képviselő, hogy megismerhesse a fideszes polgármester, Bálint Istvánné vagyonnyilatkozatát.

ITT OLVASHATÓ

A FÜGGŐLEGESEN STARTOLÓ MÁRKI-ZAY - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.19.

Magyarországnak erősítenie kell kapcsolatait az Európai Unióval, gazdaságát az euró bevezetését lehetővé tevő pályára kell állítania, és csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez a korrupció felszámolása érdekében - erről beszélt Márki-Zay Péter, az ellenzék megválasztott közös miniszterelnök-jelöltje a Reutersnek adott nyilatkozatában.

A londoni székhelyű Reuters pártkötődés nélküli politikai kívülállónak nevezi Márki-Zayt, aki az előválasztás megnyerése nyomán hat ellenzéki párt szövetségének az élén lesz Orbán Viktor miniszterelnök kihívója a jövő évi választásokon. A Reutersnek nyilatkozva elhatárolódott Orbántól, aki több mint egy évtizede van hatalmon, és feszültté tette viszonyát sok európai uniós vezetővel, különösen a demokratikus normák miatt.

A hírügynökség idézi a Márki-Zay által vasárnap este az ünneplő hívei előtt mondottakat is, miszerint Magyarországnak prioritásként kell kezelnie a külpolitikai irányváltást, ami nem csupán szimbolikus lépés. Orbán szoros kapcsolatai Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint Kínával és Törökországgal nem állnak összhangban az európai értékekkel - ismerteti a Reuters a 49 éves konzervatív politikus álláspontját.

A hírügynökség megszólaltatja Mujtaba Rahmant, az Eurázsia Csoport elnevezésű elemző műhely igazgatóját, aki most már csak mintegy 55 százalékos valószínűséget ad Orbán egyszerű többséget eredményező választási győzelmének, amit korábban még 65 százalékra tett, míg az ellenzéki szövetség győzelmi esélyeire 20 helyett 40 százalékos valószínűséget lát.

Márki-Zay a Reutersnek nyilatkozva valószínűtlennek mondta, hogy Magyarország 2026 előtt beléphessen a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát az euróárfolyamtól szorosan függővé tevő, úgynevezett ERM-2 mechanizmusba, amely az euróövezethez való csatlakozás kötelező előfeltétele. Azt viszont kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálná az Orbán által Oroszországgal megkötött paksi bővítési megállapodást, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai projekt szerinti fejlesztéséről szóló egyezményt.

„Meg kell néznünk, hogy ezek az ügyletek magyar nemzeti érdekeket szolgálnak-e” - mondta Márki-Zay, és világossá tette, hogy nem ellenzi a nukleáris energia hasznosítását, de kifogásolja, hogy a projektet nem versenyeztetés eredményeként ítélték oda.

A svájci Neue Zürcher Zeitung bátor és egyben kockázatos választásnak nevezi, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter lett, aki a lap szerint egyértelműen kevesebb támadási felületet kínál maga ellen, mint ami versenytársai esetében lett volna. A magyar ellenzék elégedett lehet, mert a hat párt heterogén szövetségének sikerült kijelölnie Orbán Viktor legígéretesebb kihívóját - írja a zürichi lap, és hozzáteszi: egyúttal a mozgósítás terén is nagy sikert értek el, hiszen az előválasztáson az ország összes választásra jogosultjának csaknem tíz százaléka részt vett, és kifejezte a változás iránti vágyát 11 év Fidesz-dominancia után.

Márki-Zay számára azonban a nagy népszerűség egyben felfokozott várakozásokat is jelent a Neue Zürcher Zeitung szerint.

A bécsi Der Standard azt emeli ki budapesti beszámolójában, hogy Márki-Zay meredeken felfelé ívelő pályán jutott el Orbán kihívójának a pozíciójába - Gregor Mayer tudósító a Senkrechtstarter, vagyis „függőlegesen startoló” kifejezést használja az előválasztás győztesére. A cikk kitér arra is, hogy az előválasztás első fordulójában második helyen végzett Karácsony Gergely arra hivatkozva lépett vissza a második fordulótól Márki-Zay javára, hogy szerinte a szociáldemokrata Dobrev Klára nem tudta volna legyőzni Orbánt, mert - idézem - „súlyos terhet cipel”, ő annak a Gyurcsány Ferencnek a felesége, aki továbbra is elfogadhatatlan sok Orbán-ellenes számára.

Márki-Zay Péterről a Der Standard egyebek közt azt írja, hogy konzervatív nézetei nem riasztóak az urbánus választók szemében, hiszen személyes értékrendjét nem feltétlenül kívánná az állami jogalkotás zsinórmértékévé tenni, így például el tudja képzelni a házasságot mindenki számára lehetővé tevő törvényi szabályozást.

A bécsi lap tudósítása felhívja a figyelmet arra is, hogy a hatpárti ellenzéki szövetség legerősebb ereje mindemellett a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció, amely az egyéni képviselőjelölti előválasztás kimenetele értelmében a 106 választókerület közül 32-ben indít jelöltet. A DK az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely szerte az országban alapszervezetek és aktivisták kiépített hálózatával rendelkezik - teszi hozzá a Der Standard.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„NAGYCSALÁDOS, TÖBB NYELVET TUD, EZ A FIDESZRE A LEGNAGYOBB VESZÉLY” – A 2018-AS SAJTÓKLUB MÁRKI-ZAY-RÓL, MEG MÉG NÉHÁNY TANULSÁG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.10.18.

„Roppant érdekes, hogy nem egy olyan figura lett sikeres, aki korábban minden pozíciót elfoglalt a baloldalon, régi SZDSZ-es típus, hanem egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély.” Újranéztük a Sajtóklub első Márki-Zay-győzelem utáni adását. Vélemény...

ITT OLVASHATÓ

20K - HÚSZEZER EMBER AZ ORSZÁG TÍZEZER PONTJÁN EGY TELJES NAPON ÁT.

FACEBOOK
Szerző: BAJNAI GORDON
2021.10.18.

20000
Ennyi önkéntes kell ahhoz, hogy a 2022-es választásokon a szavazatszámláló bizottságok mindegyikében legyen nem-kormánypárti szavazóbiztos, garantálva ezzel, hogy a választás lebonyolításában – a későbbi eredménytől függetlenül – mindenki megbízzon.
Szeretnél az egyikük lenni?
Szeretnél TENNI a választás tisztaságáért, a magyar demokrácia jövőjéért?
Jelentkezz szavazatszámlálónak!

ITT OLVASHATÓ

SENKINEK NEM ÉRDEKE A NYÍLT, ÉLES VITÁK KIALAKULÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.10.19.

„Márki-Zay Péternek nem csupán az ellenzéki pártok szervezeti erejére, hanem szavazóira is szüksége van ahhoz, hogy elegendő támogatást kapjon a közös lista” – mondta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója kérdésünkre, hogy hova vezethet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt választás győztesének most bedobott ötlete egy hetedik frakció megalakítására. Elhúzódó tárgyalásokra számít. Mint mondja: egyik pártnak sem áll érdekében nyílt viták, konfliktusok kialakulása. Az október 23-i közös fellépés demonstrálhatja, hogy közös érdeknek tartják a sebek begyógyítását.

Ha nem is bombát robbantott, de azért megütközést keltő bejelentést tett Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának hétfői adásában. Ugyan már korábban is utalgatott hasonlóra, ám most a győzelme után más hangsúlyt kap az igénye arra, hogy legyen egy frakciójuk azoknak a civileknek is, akik nincsenek benne a hat ellenzéki párt egyikében sem. Igaz, azt is hozzátette, hogy egy pártfüggetlen miniszterelnök-jelöltnek minden frakció a sajátja kell, hogy legyen. Emellett azonban hangsúlyozta, hogy az első feladat nem más, mint az előválasztás okozta („remélhetőleg csak felületes”) sérülések begyógyítása.

A hetedik frakció alakításának igénye minden bizonnyal új konfliktusokat generál, hiszen a helyek végesek a közös listán, s a hatpárti megállapodásban – aminek kidolgozásában Márki-Zay nem vett részt – rögzítetteket kellene ismét kinyitnia a hat pártnak. Ez vajon hova vezethet, mi sülhet ki ebből? – kérdeztük Mikecz Dánielt...

ITT OLVASHATÓ

KEVESEBB DOLGOZÓ TÖBBET TERMEL, EGY SOR ÁGAZATOT LESZÁLKÁSÍTOTT A JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGON

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.10.19.

Korábban számos elemzés foglalkozott azzal, hogy a koronavírus-járvány első hulláma jelentős, egyes várakozások szerint bizonyos elemeiben tartós átrendeződést indított el a válságállóbb, illetve a fertőzésveszéllyel és lezárásokkal szemben kevésbé rugalmas gazdasági ágazatok között.

Hogy jobb képet kapjunk ezekről a hatásokról, végignéztük néhány olyan hazai szektor eredményének, foglalkoztatásának és termelékenységének (azaz az egy főre eső árbevételének) a változását, amelyeket a nemzetközi példák és iparági beszámolók szerint a legérzékenyebben érintett a 2020-as válság.

A Dun & Bradstreet Hungary üzleti adatszolgáltató által a rendelkezésünkre bocsátott foglalkoztatási és bevételi adatokból azt próbáltuk kihámozni, hogy a 2020-as év melyik ágazatokban mutatott jelentős változást a korábbi tendenciákhoz képest. Összesen 170 ágazat szerepelt a mintában, az ezekben tevékenykedő vállalkozások összlétszáma egymillió fő, a bevételük 42,6 ezer milliárd forint volt.

A mintában 113 olyan ágazat volt, ahol a foglalkoztatottak száma elérte az ezer főt. Ezek közül mindössze 12 esetében nőtt legalább egy százalékkal a létszám 2019-hez képest, további 7 szektorban stagnált a foglalkoztatás. Az összes többi szektor létszámcsökkenésen esett át a koronavírus idején. 2019-ben ugyanezen szektorok nagyságrendileg felében nőtt, felében csökkent a létszám.

A vállalkozások száma is nagyot esett. Az 50 fő alatti aktív vállalatok száma az adott szektorokban 6,7, az 50-250 fő közötti vállalkozásoké 7,3, a 250 fő feletti létszámú cégeké 11,5 százalékos mínuszt mutatott. Bár a kis- és középvállalatok számának csökkenése a korábbi évekre is jellemző volt, a nagyvállalatok száma növekedő pályán állt a válság előtt.

Ezzel együtt a 113 ágazatból 48-ban nőtt a vállalatok összesített bevétele; az egy főre eső árbevétel pedig a szektorok többségében, 73 esetben emelkedett...

ITT OLVASHATÓ

HARASZTI MIKLÓS: VAN KÖZÉP EBBEN AZ ORSZÁGBAN

KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.10.18.

„Az volt Orbán Viktor terve, hogy abszolút szakadékot ásson középre” – mondta a Klikk TV Tíz című műsorának vendégeként az író, volt liberális képviselő, aki szerint az „ellenzék leváltása” szlogen sokaknak szimpatikus lehet, mert végre nem az „Orbán-Gyurcsány libikókát” kell figyelniük minden választás alkalmával.

„A hasznos szavazattal, a visszalépéssel és azzal, hogy Márki-Zay – néha provokatívan, megkóstolva a baloldali türelmét – mondja azokat a hívószavakat, amelyektől azt várja, hogy megértik az emberek, hogy van közép ebben az országban” – fogalmazott Haraszti Miklós.

„Korábban a liberális párttal, az SZDSZ-szel pusztult el a közép ebben az országban. Most más módon, de Márki-Zay Péter mozgalma újrateremtheti ezt” – tette hozzá Haraszti.

ITT NÉZHETŐ MEG

AZ EMBER, AKIT NEM VETTEK ELÉG KOMOLYAN, DE MOST MÁR MINDENKI RÁ FIGYEL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.10.18.

Viharos előválasztási finálé, meglepő eredmény, éledező ellenzéki remények. Valahogy így lehetne röviden összefoglalni az utóbbi napok legfontosabb belpolitikai eseményeit. Az előválasztás második fordulója mindenesetre ráerősített az első forduló legfontosabb tanulságára: nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a választók közvetlen véleménynyilvánítására kell építeni az ellenzék taktikáját a következő parlamenti választáson. Az ellenzéki pártok kezdik megérteni, hogy biztonsági játékot nem lehet játszani, még akkor is megéri kockáztatni, ha sokan rajtavesztenek...

ITT OLVASHATÓ

BEMUTATJUK AZ ELIT JOGÁSZKLUBOT, AMI A MINISZTERELNÖKSÉG LUXUSBÜFÉJÉBEN MŰKÖDIK

ÁTLÁTSZÓ NER
Szerző: MÁRTON SARKADI NAGY
2021.10.19.

A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.

Az Andrássy út 70. alatt álló impozáns épületben, rögtön a bejárat után jobbra, a márványmellvédes lépcsőn felsétálva meseszép terembe juthatnak a belépésre jogosult kevesek. Az egykori Lukács cukrászda iparművészeti védettséget élvező, szecessziós szalonjában üveggyöngyökből fűzött csillárok szikráznak a fehérre fényezett, kazettás famennyezet alatt, a tér hosszanti végét lezáró márványkandalló előtt...

ITT OLVASHATÓ

SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: ÁGH ATTILA
2021.10.19.

...A hazai szociológusok már egy évtizede riasztó jelentéseket közölnek a magyar társadalom állapotáról, az európai szintre való felzárkózás helyett a leszakadás gyorsuló folyamatáról. Az előválasztás vitáiban szó sem esett a mélységes társadalmi válságról, jóllehet az autokratikus Orbán rezsim nem a semmiből emelkedett ki, hanem a kétezres évek globális válságából, a korábbi európai felzárkózás nyilvánvaló kudarcából és a magyar társadalom mélységes csalódottságából. A rendszerváltás kezdete óta folyik a politikai és gazdasági elit összefonódása – tisztelet a kevés kivételnek –, országos és helyi szinteken egyaránt, amit a Fidesz nem feltalált, hanem a tökélességre vitt. Ennek a kínos eseteit megtapasztaltuk az előválasztás során is, jóllehet ki-ki körbenézhetett volna a saját háztáján is, mondjuk még a jelöltek kiválasztása és indítása előtt. A válságból az Orbán rezsim nem meggyógyította, hanem megerőszakolta a legyengült magyar társadalmat. Ebből a történelmi mélypontból csak akkor van kiemelkedés, ha áttekintjük a magyar társadalom kórtörténetét, és a mélyülő szociális ellentmondások leküzdésére építünk stratégiát.

Az előválasztás tanulsága az is, hogy a pártok csak akkor lépnek, ha a választók kényszerítik őket. Az előválasztás két fordulója megmutatta, hogy a választók nemcsak az Orbán rezsimmel elégedetlenek, hanem az ellenzéki pártokkal is, a hibás, avagy hiányzó alternatívák, hevenyészett stratégiák és a túlhajszolt személyes politikák miatt. Az ellenzéki pártoknak még van idejük a tavaszi választásokig a tisztázó vitákra, az önmegismerésre és a megújulásra. A magyar pártrendszer úgy, ahogy van elavult, ezért a tavaszi választások pozitív eredménye nemcsak az Orbán rezsim leváltása kell legyen, hanem a magyar pártrendszer átalakulása is, valódi „európai” pártok rendszerévé.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR FANATIKUS RAJONGÁSA A FUTBALL IRÁNT | INTERJÚ RÉNYI PÁL DÁNIELLEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.06.

Győzelmi kényszer címmel jelent meg idén nyáron Rényi Pál Dániel könyve, amely korábban nem látott részletességgel tárja fel Orbán Viktor futballal való közös múltját. Honnan eredhet a stadionépítési láz? Milyen szerepe volt a focinak a vidékről a fővárosba került egyetemista Orbán életében? Fedezhetünk fel stílusbéli hasonlóságot aközött, ami a pályán jellemezte és ahogyan a politikai térben mozog? Mai beszélgetésünkben többek között ezekre is választ kapunk a könyv szerzőjétől...

ITT NÉZHETŐ MEG

GAJDICS, A JÓTOLLÚ KISZ-TITKÁR

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.19.

„Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való” – Ezt Gajdics Ottó írta első felhorgadásában Márki-Zay előválasztási győzelme után hétfő reggelre, amikor hirtelen kellett okosnak lenni, és bizonyítani a hűséget. Mint kitetszik, Gajdics et. erős felindulásban volt a fogalmazás elkészítésekor, s hogy mi a szöveg üzenete, majd később taglaljuk. Kiindulásnak legyen elég annyi, hogy a szerző a nyíregyházi Főiskola utolsó KISZ-titkára, manapság viszont a keresztény haza védelmezője, vándorol az Orbán-média egyik főszerkesztői székéből a másikba, amiért őt gyakorta ki is tüntetik a jó fizetség mellett.

Gajdics et.-nak van Pesti Srácok-díja, s ha több nem lenne, már ezzel mindent elmondtunk róla, de adott neki a szolgálataiért a NER Mikszáth Kálmán Sajtódíjat, Eötvös József-sajtódíjat (zárójelben, mert ezek nem szakmai plecsnik: Honvédelemért II. fokozat kitüntetést, illetve perszehogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét is). Ilyen munícióval a delikvens abba a hibába esik, hogy képes azt gondolni, ő már valaki a trágyadombon, illetve, azt, írni is tud. Ebbéli meggyőződésében erősíti az a díj, amit a végére hagytam, mert ez tetszik nekem a legjobban. Gajdics et. ugyanis ékeskedik még a Jótollú magyar újságíró-díjjal is. Ez mindent visz, agyondicsérve szétkitüntetve, túlfizetve tényleg már csak böfögni kell.

És Gajdics böfög is szorgalmasan. Viszont itt térünk vissza a hétfői dolgozathoz, ami azt próbálja megemészteni, hogy Márki-Zay győzött, tehát a gyurcsányozásra elkúrt milliárdok haszontalanok lehetnek, hacsak egy abszurd irányváltással nem gyömik bele Márki-Zayt is ebbe a csomagba. De dolgoznak rajta erősen. Gajdics et. az ő kvalitásaival azonban nem a váratlan eredménnyel foglalkozik, hanem az egész előválasztás értelmetlenségét óhajtja matematikai pontossággal levezetni, ami aktusban az a legnagyobb ütőkártyája, hogy az egész azért komolytalan, mert ezek vitatkoztak. Látjuk, a KISZ-titkáros múlt és az Orbánista jelen hogyan határozza meg a jótollú újságíró tudatát. Ez max. valami kihegyezett lúdtoll lehet...

ITT OLVASHATÓ

"HA EZ RASSZIZMUS, VÁLLALOM!" | INTERJÚ WAHORN ANDRÁSSAL A KOLORÁDÓ FESZTIVÁLRÓL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.18.

Wahorn András képzőművész társaival, az A.E. Bizottsággal 1982-ben készítették el a magyar poptörténelem egyik legfontosabbnak tartott albumát, a Kalandra fel!-t. A rendszerváltás után az Egyesült Államokba költözött, ahol a Fecsegő Tipegők atyjával, Csupó Gáborral az internet hőskorának egyik meghatározó alakja lett. 2004-ben tért vissza Magyarországra, azóta hazánkban alkot. 

A Partizán különkiadásában a Kolorádó Fesztiválról jelentkezünk, ahol Wahorn Andrással gyerekkori kanadai utazásáról, a 70-es évek underground művészetéről, a Jégkrémbalett betiltásáról, valamint a magyar vidéki élet kihívásairól is beszélgetünk. 

Az adás 7. percétől egy rövid, átmeneti hanghiba van, a kényelmetlenségért elnézést kérünk!

ITT NÉZHETŐ MEG

A FIDESZ MÁRKI-ZAY-BÓL IS SIMÁN “GYURCSÁNYT” CSINÁL, HOGY SZÉTVERJE AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.18.

A fideszes propagandagépezet úgy értékelte az ellenzéki előválasztást, hogy az ezúttal is Gyurcsány Ferenc győzelmét hozta, függetlenül attól, hogy a felesége veszített. Márki-Zay Pétert ugyanúgy Gyurcsánnyal azonosítják, mint Gyurcsány feleségét, ahogy mindenki mást az ellenzéki összefogásban. Márki-Zay hiába kampányolt a második fordulóban a Fidesz gyurcsányellenes retorikájával, hiába állította, hogy leváltotta azt az ellenzéket, amely tíz éve Orbán ellenzéke (és legerősebb pártja a DK), nem ússza meg a gyurcsányozást.

Ennek logikája pedig az, hogy tovább mélyítse a Márki-Zay által ásott árkot Márki-Zay és tábora, valamint a legnagyobb ellenzéki párt, a DK között. Ez elvezethet oda, hogy Márki-Zay próbál megszabadulni “Gyurcsány szellemétől”, vagyis a DK-tól, ami egyáltalán nem esne nehezére. Neki csak a DK szavazóira van szüksége, a DK-ra nincs, és szívesen “leváltaná” végleg. Eltüntetné a színről, mint politikai riválist. A megvadított támogatói is követelhetik ezt. Ez pedig az ellenzéki összefogás szétszakadásához vezetne.

Ezért esze ágában sincs a Fidesznek feladni a gyurcsányozós stratégiát, miután Márki-Zay annak állításait már hitelesítette: a baloldaliak és a liberálisok fülébe is beültette Orbán propagandáját. Ők is elhiszik, hogy Gyurcsány az ördög és mindennek ő az oka. Ha nem lenne, minden jó lenne, még Orbán-rendszer sem lenne. Ezt pedig egyre többen elhiszik, akik elégedetlenek a kollaboráns ellenzék teljesítményével, annak minden kudarcát Gyurcsány nyakába varrva.

Nekik most azzal kell szembenézniük, hogy hiába választották meg Márki-Zay-t, nem érték el vele, hogy megszabaduljanak attól, hogy a Fidesz Gyurcsánnyal azonosítsa az ellenzéki összefogást. Ez csak akkor történhet meg, ha Gyurcsánytól és pártjától végleg megszabadulnak, elhatárolódnak, ha kiközösítik az ellenzéki összefogásból őket. A hivatkozás már megvan, méghozzá az, hogy ott csak a “tiszták” maradhatnak. Tisztának pedig azok számítanak, akik támogatják Márki-Zay-t. De a fűnyíró még más pártokat is elérhet.

Márki-Zay-t ugyanebbe az irányba tolja a Fidesz másik provokációja is, hogy baloldalinak mondják és megkérdőjelezik a jobboldaliságát. Márpedig Márki-Zay vonzerejét a baloldalon az adja, hogy jobboldaliként megszólíthatja a Fideszből kiábrándult jobboldali szavazókat. Ehhez azonban fenn kell tartania a jobboldaliság imázsát, ami szintén a balliberálisokkal szembeni fellépésre és a DK elleni uszításra késztetheti. Mi úgy gondoljuk, hogy ez neki nemhogy nem esik nehezére, hanem az esik nehezére, hogy visszafogja magát ebben.

Mindezzel csak az a baj, hogy a DK a legerősebb ellenzéki párt, a legelkötelezettebb tagsággal, akiket Márki-Zay nem fog tudni kihúzni a párt alól. Ezért a DK kirúgásával távoznak a DK-szavazók is, anélkül pedig nincs ellenzéki győzelem. Kérdés, hogy a Márki-Zay által felkorbácsolt gyűlölet miatt ezt felfogják-e az új messiásban reménykedő fanatizált hívek, vagy a gyűlölet nagyobb lesz? A másik, még ennél is fontosabb elvi szempont az, hogy ha ráveszik a balliberális ellenzéket, hogy forduljon szembe egy demokratikus párttal és követelje a megszűnését, azzal meghasonlik magával...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZ ÉVRE BEBETONOZVA?

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.10.19.

Miközben az ellenzéki közvélemény bizonyos része diadalt ül az előválasztások eredménye miatt, más része meg halotti tort, de mindenképpen sokan ajánlgatják a mostani kormánynak, hogy tartós tejet már ne vegyen, olyan méretű beruházások és befektetések indulnak, mintha a mostani állapotok még minimum száz évig garantáltan eltartanának.

Ma két ilyent veszünk elő...

ITT OLVASHATÓ