MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

MAGYAR NARANCS
Szerző: Mancs.hu
2022.11.03.

A SZERK.

A SZERK.
Donnerwetter nochmal!

Jó pár nappal ezelőtt, de már az Olaf Scholz német kancellárnál tett látogatása után monumentális interjút adott Orbán Viktor a Budapester Zeitung nevű magyarországi német nyelvű kétheti lapnak. De olyat, amilyet azelőtt, az ún. enyhülés kezdete vagy mondjuk Willy Brandt óta sose, egy magyar kormányfő se.

A SZERK.
A nemzeti mosolyalbum kis büszkesége

Van az úgy, hogy az ember házhoz megy a pofonért – figyelmetlenségből, ostobaságból, a körülmények szerencsétlen összjátéka következtében belesétál egy helyzetbe, amelyből csak rosszul jöhet ki. De mindez még menthető, megmagyarázható valahogy. Sokkal cifrább az az eset, amikor az ember egyenest befizet a pofonra, s menten a legnagyobbat kéri, mert futja rá.

A SZERK.
A Fidesz fejfájára

Mikor kezdődött az 1990 utáni magyarországi demokrácia romlása? Amikor 2010-ben alkotmányozó többséget szerezve Orbán fokozatosan felszámolta vagy kiüresítette a köztársasági berendezkedés garanciáit és intézményeit? A választásokról rendelkező szabályok átírásakor, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a többpárti versengésen alapuló parlamentáris váltógazdálkodást? Vagy a rezsim alaptörvényének negyedik módosításakor, amikor az országgyűlési többség lényegében fölszámolta a hatalommegosztást?

PUBLICISZTIKA

BUNDULA ISTVÁN
A Paradicsom kísértetei
Az állami gondoskodás hamis ígérete és a leválthatatlan Orbán-kormány

A 2014-es és a 2022-es országgyűlési választások egyik legnagyobb ellenzéki baklövése a Fideszből kiábrándult mérsékelt jobboldali szavazói tömegek támogatására hajtó stratégia volt.

EGOTRIP

Vajda Mihály: A ki nem végzett Szókratész
Rég nem hallottam rólad

Drága Szókratészem! Hiányzol. Nem akarlak sürgetni, hogy gyere már „haza”, örülök, hogy – láthatóan – jól érzed magad a tengerentúl; s nagyon is értem, hogy ha már egyszer 2500 év után elhagytad az Óvilágot, alaposan körül akarsz nézni az Újvilágban is.

BELPOL

INTERJÚ
„Elementárisan felháborítónak tartom”
Tausz Katalin a szociális törvény módosításáról

A szociális törvény preambulumának átírása jelképes, a társadalmi konszenzust már nyolc éve felmondta az állam. Az ELTE Szociális Tanulmányok Intézetének professzora szerint ez cinikus lépés, az egyén felelőssége helyett inkább azzal kéne foglalkozni, az emberek hogyan fogják túlélni a telet.

KIKET TÁMOGAT A KORMÁNY?
Háló nélkül

Drasztikusan csökkentek az állam által nyújtott szociális juttatások az elmúlt több mint tíz évben. Gondolhatnánk, hogy a középosztálybeli családokhoz ment a pénz, valójában ez sem egyértelmű.

ZÖLD PÁRTI SZIMBIÓZIS ÉRLELŐDIK AZ IDŐ MÉHÉBEN
Lehet más a párbeszéd!

Verseny és együttműködés – erre készül az EP- és az önkormányzati választásokig az LMP és a Párbeszéd. A két párt úgy véli, hogy csak együtt képesek kellő erővel képviselni a zöld ügyeket, illetve elérni a parlamenti küszöböt. Ehhez először a Karácsony Gergely körüli személyi ellentéteket és a szakpolitikai különbségeket kell tisztázni.

EGY ÉRDEKES ADÓSSÁGKEZELŐ CÉG
Kamatostul

A Cash Claim Kft. tíz évvel ezelőtt jutott hozzá egy felszámolás alá került, gyorshiteleket nyújtó cég 18 ezer ügyfelének adósságaihoz. Kérdés azonban, a cég egyáltalán végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított az ügyben.

MUSSOLINI, A FASISZTA MAGYAROK ISTENE
A rossz példa ragadós

100 éve nevezte ki II. Viktor Emánuel király miniszterelnökké Benito Mussolinit. A Duce példája számos magyar követőjét ihlette meg, akik nem biztos, hogy mindenben pontosan értették fasiszta példaképeiket.

BÉKÉSI GÁZMEZŐ: POLITIKAI ELVÁRÁSOK, TECHNOLÓGIAI AGGÁLYOK, HATÓSÁGI ÚTHENGER
Mire hármat számolnak

Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja. A remélt félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága azonban legalábbis vitatott. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák.

KÜLPOL

LESZ-E REPUBLIKÁNUS ELŐRETÖRÉS AZ AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOKON?
Piros riasztás

Az előrejelzések szerint a republikánusok átvehetik a többséget a félidős választásokon legalább az egyik kongresszusi házban. Milyen következményekkel járhat ez az amerikai demokráciára, és hogyan érintheti az ukrajnai háború alakulását?

LELASSULT AZ ÖNVEZETŐ AUTÓK FEJLESZTÉSE
Köhög, rángat, lefullad

Pár éve még karnyújtásnyira látszott a jövő, amelyben sofőr nélküli önvezető autók forradalmasítják a közlekedést és a szállítást. Azóta az erre specializálódott, nagyra fújt technológiai cégek megroskadtak, és az ígéretek kipukkadtak. Hol van a robotautó, melyet tíz éve ígérnek?

FILM

VERZIÓ 19
„Legszívesebben az első szerelemről”
Ruszlán Fedotov filmrendező

Az idei fesztivál nyitófilmjének (Távol; 2022) fehérorosz rendezőjével beszélgettünk a pályájáról, a filmjéről és a dokumentumfilm-készítés mai útjairól, lehetőségeiről, de elkerülhetetlenül szóba került az ukrajnai háború is.

VERZIÓ 19
Üzenetek a PET-palackban
Az Antropocén szekció és a magyar verseny

Az „antropocén”, Eugene F. Stoermer ökológus 80-as évek óta használatossá tett szép szava egy földtörténeti kort jelöl, amelyet épp taposunk, melyben az ember annyira átrendezte lakóhelyét, tudniillik a bolygót, ahol élnie adatik, hogy az már mindenkinek fáj – Földnek és lakójának egyaránt.

VERZIÓ 19
Katonák a felvevőgéppel
Képkereső szekció

Száz éve született a litván származású Jonas Mekas, akit az amerikai független film egyik legfontosabb alakjának tartanak. És nem is csak azért, mert számos nagyszerű film fűződik a nevéhez.

VERZIÓ 19
Megszállók és megszállottak
Szolidaritás UA szekció

A 450 ezer lakosú Mariupolt csak 2022. május 16-án tudták elfoglalni az oroszok, pedig két és fél hónappal korábban körbevették. Aki tudott, menekült, de a litván Mantas Kvedaravičius nem véletlenül maradt az ostromlott városban.

VERZIÓ 19
Eső után, Odakint, Északi sodrás, Egy újságíró meggyilkolása

Négy filmajánló a 19. Verzió fesztiválról – 1. rész

VERZIÓ 19
Visszavonulás, Fordulj a Nap felé, A karmester, f@ck this job

Négy filmajánló a 19. Verzió fesztiválról – 2. rész

TÉVÉSMACI
Körteróka, kiskakas

Amikor Sztupa és Troché mindenhol visszaszempillantókat szereltek fel, a „mindenholt” csak szűkített keretek között volt tanácsos értelmezni.

ZENE

NEKROLÓG
A zongora gyilkosa
Jerry Lee Lewis (1935–2022)

1964-ben a Beatles volt a legnagyobb, de akkor még csak kevesen tudták, hogy Lennonék Nyugat-Németországból rajtoltak. Ezért a hamburgi Star Club ugyanúgy a popzene bölcsőjének tekinthető, mint Memphisben a Sun Records stúdiója a Union Avenue 706. szám alatt. Ahol nemcsak Elvis Presley, Johnny Cash, Carl Perkins és Roy Orbison rögzítette klasszikus lemezeit, de az a Jerry Lee Lewis is, aki csak boogie-woogie-t tudott zongorázni, ám azt gyilkos módra.

INTERJÚ
„Nevezheted liberális mennyországnak”
Bródy János

„65 évesen már eleve mindenhez úgy nyúl az ember, hogy lehet, hogy ez lesz az utolsó alkalom” – nyilatkozta lapunknak tizenegy éve, koncertje előtt. Idén újra fellép a Budapest Arénában. 2011-ben, Illés szekerén című albumával lezártnak tekintette az életművét is, azóta két újabb nagylemeze jelent meg, és most elkészült egy Bródy-film is.

MI A KOTTA?
Biztos inkognitó

Klasszikus zenei programajánló a 2022/44. hétre

KRITIKA

KÖNYV
Ösvény az Akadémiáig
Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951–2021 (1. kötet, 1951–1985)

Nemrég felvetődött egy történészkonferencián, itt az ideje, hogy az idősebb kollégák megírják az emlékirataikat, vagy készüljenek velük interjúk arról, ahogy a történetírást a rendszerváltás előtt művelni lehetett.

KIÁLLÍTÁS
Idegen a tükörben
Láthatatlan arc – Portrétípusok és nem tipikus portrék

Mi köze a Covid-járványnak a halotti maszkokhoz? Miért és mikor alakult ki az emberi arc (valójában a faragott képmás) ábrázolását tiltó zsidó kultúrában a portré fogalma?

SZÍNHÁZ
Fesztiválozik a nyáj
Az utolsó bárány

Kedves, vicces karácsonyi történet, mi másra is lehetne szükségünk a napfényes októberben? Cseri Hanna a legtehetségesebb fiatal rendezők egyike, már most saját stílussal és látásmóddal, amelynek a humor a központi eleme.

TÉVÉSOROZAT
Milyen mens rea?
Törvényen kívül

Senkit nem lehet hosszan izgalomban tartani, és ez nem csak a teljesítőképtelen férfiak védőbeszédének kulcsmondata, de a lankadni nem akaró thrillerdömping végzete is lehet.

SZÍNHÁZ

INTERJÚ
„Folyamatos szégyenben”
Kiss-Végh Emőke színész

Együttese, a Dollár Papa Gyermekei az egyik legizgalmasabb független színházi közösség itthon, előadásonként más-más alkotókkal. Formanyelvüket a zsigeri személyesség és közelség jellemzi. A szabadúszói létről, munkamódszerekről és színészi jelenlétről beszélgettünk.

KÖNYV

RÉS A PRÉSEN
„Az utolsó életrajzi regényem”

Berényi Anna író

VISSZHANG

VISSZHANG: KÖNYV
Egressy Zoltán: Piszke papa tengeres meséi

Többek között Zsigmond, az öntelt tintahal, Orsolya, a mogorva tőkehal, Gabesz, a tudatlan kőhal, Jakab, a rettenthetetlen rája meg Ervin, a mohó palackorrú delfin a szereplői Egressy Zoltán meséinek, aki magát a címben csak Piszke papaként aposztrofálja.

VISSZHANG: KÖNYV
Kertész Balázs: Közgazdaságtan lelkes amatőröknek

A szerző – akit sokan Panamajackként ismernek a Diétás Magyar Múzsa Facebook-blogról – a közgazdaságtan alapjaival, a jó befektetés, a pénzteremtés, a fiskális és monetáris politika rejtelmeivel igyekszik megismertetni a laikus olvasót.

VISSZHANG: SZÍNHÁZ
A gyáva

Az Itt és Most Társulat tőlük szokatlan módon, egy „rendes” előadást mutatott be: Sarkadi Imre A gyáva című kisregényét állították színpadra Varju Nándor rendezésében, a közösségi térnek nevezett Ráday utcai játszóhelyükön.

VISSZHANG: FILM
Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja

A háborúban hazai sört vinni a fronton harcoló gyerekkori haveroknak – olyan sztorinak hangzik, ami csak egy amerikainak juthatna eszébe.

VISSZHANG: FILM
Wyrm

Wyrm (neve nem férget, hanem az óangol sárkányt jelenti) egyszerre átlagos és csodabogár kamasz fiú.

VISSZHANG: KONCERT
Sting

Hosszú évtizedek alatt turnéról turnéra változott Sting kísérő zenekarának összetétele.

VISSZHANG: LEMEZ
The 1975: Being Funny In a Foreign Language

„Mi nem egy popzenekar vagyunk” – jelentette ki ingerülten egy korai videó­klipjük nyitányában a brit The 1975 frontembere, pedig a trendi ruha, a rádióbarát hangzás és a szándékosan bugyuta refrén szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy egy popzenekart látunk.

INTERAKTÍV

Egy hét kultúra 2022/44.

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

Egy hét tudomány 2022/44.

Rövid hírek: Mars, macska, rajzás...

Snoblesse Oblige 2022/44.

Heti kulturális programajánló

Szüret 2022/44.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

GASZTRO

CHILI&VANÍLIA
Brooklyn–Budapest palacsinta

Palacsinta fahéjas barna vajjal és sült birsalmakrémmel

ÉTEL, HORDÓ
MgTels

Étteremkritika

ITT OLVASHATÓ

INTENZÍV HARCOK AZ UKRÁN FRONTON, AMERIKA MOZGOLÓDIK - HÁBORÚS HÍREINK PÉNTEKEN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.11.04.

Az ukrajnai frontvonal minden részén intenzív harcok zajlanak, az ukránok szerint az oroszok elkezdték Herszon kiürítését. Jelentős területszerzést egyik fél sem hajtott végre az elmúlt napokban. Kiszivárgott az is, hogy amerikai katonák vannak Ukrajnában, akik a harcokban nem vesznek részt, csupán a fegyverelosztást ellenőrzik. Ma reggelre pedig elesett egy ukrajnai idegenlégióban szolgáló amerikai 82-es ejtőernyős-százados a frontvonalon. Ezen kívül kikötött tegnap este Horvátországban egy amerikai repülőgép-hordozó...

ITT OLVASHATÓ

BARANYI KRISZTINA TÉVED, MERT AZ ÚJSÁGÍRÁSHOZ AZ ATV-NEK SINCS SEMMI KÖZE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.11.04.

Mi régóta hangoztatjuk, hogy Baranyi Krisztinát kellene Karácsony Gergely helyett főpolgármesternek jelölni, mert az elmúlt években ő az egyetlen budapesti várospolitikus (és polgármester), akinek vannak elvei, van kiállása és csinált bármi érdemlegeset, amire oda lehetett figyelni (népszavazás a Fudan egyetem építésével szemben, az utcák átnevezése a Fudan tervezett helyén, az atlétikai vb elutasítása, stb.). Most is példamutatóan járt el, amikor az ATV egyik műsorában nem volt hajlandó válaszolni a Pesti (“Prosti”) Srácok nevű szennylap propagandistájának kérdésére.

De Baranyi Krisztinának is van még hova fejlődni. Ezt mondta az élő műsorban: „Kicsit kellemetlen helyzetbe hoztak engem, én régóta hangoztatom, és megfogadtam, hogy propagandamédiának, ócska fizetett propagandistáknak soha nem nyilatkozom, úgyhogy most sem fogom ezt tenni. Én nem tudtam, hogy ön itt lesz, és ha tudom, akkor nem jövök el. Csodálom is, hogy ez a televízió egyáltalán beenged ebbe a stúdióba ilyen embereket, akiknek az újságíráshoz, a szakmához nulla közük van, folyamatosan mindenféle gátlás nélkül hazudoznak és csúsztatnak.”

Baranyi Krisztina helyiértéken kezelte a Pesti Srácok nevű ocsmány propagandakiadványt és annak munkatársait is. Abban azonban nagyot téved, ha azt gondolja, hogy az ATV bármivel is különb lenne. Nem véletlen, hogy az ATV ilyen propagandaszennytől hív embereket, ennek célja kifejezetten az (a Rogánnak és Orbánnak való hízelkedésen kívül), hogy becsempéssze a propagandát saját műsorába, méghozzá ebben a direkt formában, amit az ATV csak burkoltan tesz. Nem véletlen, és az ATV-ről mindent elmond, hogy egy fasiszta, náci propagandagyár propagandistáit szerepelteti.

Az ATV ugyanolyan prosti csatorna, mint a “Prosti” Srácok. Németh Sándor televíziójába az Orbán-rezsim dönti a pénzt, az ATV pedig az orbáni fasiszta propagandagyár egyik zászlóshajója, csak a funkciója más. A leosztott szerepek szerint az ATV ugyanúgy az Orbán-rezsimet szolgálja, csak nem olyan direkt eszközökkel, és nem az elkötelezett híveket, hanem az ellenzéket manipulálja, eteti hazugságokkal. Az ATV feladata az ellenzék leszerelése, minden ígéretes ellenzéki megmozdulás, ötlet és gondolat szétverése, lenullázása, lejáratása, és az ellenzék kontroll alatt tartása.

Orbán még soha nem fizetett és nem tartott el “ellenzéki” csatornát, amely nem neki dolgozott. Az ATV-nek ugyanonnan öntik a pénzt, ahonnan a Pesti Srácokba és a többi propagandamocsokba. Az ATV egy ugyanolyan propagandamocsok, mint az Orbán-rezsim propagandagyárának bármelyik más része, beleértve a Pesti Srácokat is. Az ATV célközönsége és módszere más, kifinomultabb, de a cél és a tevékenység ugyanaz. Csak az ATV sokkal hatásosabban és hatékonyabban végzi a feladatát, mert leplezi az Orbán-rendszer szolgálatát. Miközben a tulajdonos véres szájú fideszes...

ITT OLVASHATÓ

ITT VANNAK A VÉGLEGES TERVEK, AZ ORBÁN-KORMÁNY TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN FIZETNÉ MEG AZ ORVOSOKAT, PRAXISOKAT SZÜNTETNE MEG

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.11.04.

Koncentrálják az ellátásokat, ami miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk. A centrumkórházak szabadon vezényelhetnék az orvosokat, a diplomás szakdolgozóknak 55 százalékos béremelést ígérnek.

Mintegy fél tucat törvény módosítását kezdeményezi az egészségügy átalakításáról szóló csomaggal a területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor. A végleges terveket – amelyek már túl vannak a tárcaközi egyeztetésen – Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán juttatta el a szakmai szervezetekhez. A kamarák vezetői a jövő hét elején személyesen is véleményezhetik az olvasottakat, találkozóra várja őket az államtitkár...

ITT OLVASHATÓ

ÉVSZÁZADOS HAGYOMÁNYT RÚGOTT FÖL ORBÁN VIKTOR – OROSZ RÉM A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.11.04.

„Meggyőződésem, hogy a közép-európai népeknek kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni. Szerintem bennünket, magyarokat 1956 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség” – Orbán Viktor 2008-as kijelentése nem pusztán helyes, de mára, az ukrajnai háborúra sajnos elfelejtett erkölcsi alapállás. Egyben a magyar külpolitikai gondolkodás egyik legállandóbb hagyománya. Wesselényi Miklóstól Deák Ferencen és Tisza Istvánon át Antall Józsefig a legtöbb magyar államférfi világosan látta az orosz nagyhatalmi politika veszélyeit. Történelmi tabló november 4-én, a magyar forradalmat leverő szovjet támadás 66. évfordulóján...

ITT OLVASHATÓ

SCHMIDT MÁRIA ALAPÍTVÁNYA 2,2 MILLIÁRD FORINT KÖZPÉNZBŐL ÚJÍTHAT FEL KÉT BUDAI VILLÁT, AMIKET AJÁNDÉKBA KAPOTT AZ ÁLLAMTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2022.11.04.

A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.

Fekete kordonok és egymásra pakolt kék konténerek mögött zajlik a Schmidt Mária-féle alapítvány székházépületének felújítása. Az elegáns villaépület a XII. kerület Kissvábhegy nevű városrészén, a Határőr út 35. szám alatt található. Exkluzív környék, a közvetlen szomszéd a Dán Királyság Nagykövetsége...

ITT OLVASHATÓ

JANCSICS DÁVID: SEM A KORMÁNY, SEM AZ EU RÉSZÉRŐL NEM HIHETŐ, HOGY TÉNYLEG KÜZDENI AKAR A HAZAI KORRUPCIÓ ELLEN

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZALAI BÁLINT
2022.11.03.

A Fidesz nyilvánvalóan nem fog fellépni a saját korrupciója ellen, pláne hogy egész rendszerük tartópillére az állam szétlopása – érvel Jancsics Dávid korrupciókutató. A San Diego State University kutatója szerint az EU hirtelen fellépésének komolysága is erősen megkérdőjelezhető. A korrupció kultúránként eltérő lehet, de a magyarországi igazi hungarikum, amelyben még a multik is részt vesznek. Az állam ilyen szintű foglyul ejtése ellen belülről nagyon nehéz már bármit tenni, szerinte valószínűleg csak egy külső sokk törheti meg ezt a mindent átszövő rendszert.

Mit gondol a kormány új, az EU megnyugtatására szánt korrupcióellenes intézkedéscsomagjáról?

A kormány által nemrég elfogadott új korrupcióellenes törvények és egyéb intézkedések kapcsán kissé feleslegesnek tartom sokáig elemezni, hogy mennyire lehetnek megfelelők. Az a fő kérdés, hogy mennyire komolyak a kormány szándékai a korrupció megfékezésére. Egészen nyilvánvaló, hogy nem komolyak. A korrupció az egyik alappillére a jelenlegi Orbán-rendszernek, egyértelmű, hogy ezt nem fogják kirúgni, különösen nem pillanatok alatt. Különben összeomolhatna az egész rendszer, annyi fontos tényező épült már a korrupció köré. Ráadásul eddig is voltak törvényeink, voltak intézmények, amiket ha megfelelően működtettek volna, akkor lehetett volna harcolni a korrupció ellen. Ez oldalvíz. Érdekesebb az, hogy az EU mennyire gondolja komolyan a magyarországi korrupció elleni fellépést.

Mennyire gondolhatják komolyan?

Nem látok bele az uniós bürokrácia bugyraiba vagy az európai politikai játszmák hátterébe. Amerikában élek, innen még nehezebben látszódnak ezek a részletek. De azt tudjuk, hogy gyakorlatilag az unió szeme láttára felépült ez az orbáni rendszer, amivel szemben nem léptek semmit tizenkét éven át. Sőt anyagilag nagyon komolyan támogatták ezt az egész rendszert. Az a kérdés, hogy most mi történt. Az Európai Unió váratlanul feleszmélt, hirtelen a fejéhez kapott, hogy úristen, mi zajlik Magyarországon, mi épült itt ki? Nyilván megmosolyogtató egy ilyen felvetés. Én nem is gondolom, hogy az Európai Unióban megjelent volna olyan komoly politikai akarat, hogy most aztán egészen komolyan kérjük számon a magyar kormányon a korrupció elleni küzdelem különböző intézményeit, törvényi feltételeit. Ha az EU akart volna, akkor az elmúlt tíz-tizenkét évben megtalálta volna a módját, hogy lépjen ez ügyben. Az ő oldalukról is megkérdőjelezhető a komolysága a mostani lépéseiknek.

Mégis jelentkezett Transparency Magyarország támogatásával a kiemelten legnagyobb dobásnak szánt, majdani Integritás Hatóság vezetőit kiválasztó háromfős bizottságba. Igaz, hiába. Miért próbálta meg?

A Transparency nem csinált mást, mint ami a dolga. Az a dolga, hogy minden eszközzel harcoljon a korrupció ellen. Kutya kötelességük valamennyire megpróbálniuk együttműködni a kormánnyal, ha látnak egy minimális esélyt is arra, hogy ilyen szempontból előrelépést hozhat. Benne vagyok a felügyelőbizottságukban, és felkértek, hogy vegyek részt. Amit szép dolognak is tartottam, de nem voltak illúzióim az egésszel kapcsolatban...

ITT OLVASHATÓ

TÓTH ISTVÁN JÁNOS: ORBÁN EBBEN AZ ELKÉPZELÉSÉBEN ADDIG FOG ELMENNI, AMÍG A VÁLASZTÓK TOLERÁLJÁK

MAGYAR NARANCS
Szerző: BAROTÁNYI ZOLTÁN
2022.11.03.

A jelenlegi magyar rezsim a haveri rendszerek közé tartozik, s mint ilyen, korántsem páratlan a világban. A NER égisze alatt létrejött céghálózat örökös növekedésre van ítélve, ha megáll a burjánzásban, az a halálát is jelenti – erről is beszélt nekünk a Korrupciókutató Központ Budapest vezetője.

Magyar Narancs: A magyar modell látszólagos magánya felveti a kérdést: a politikai gazdaságtan tényleg nem ismer hasonló rendszereket? Ha nem is Európában, de a világ más részein léteznek előképei?

Tóth István János: A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett magyar szisztéma nem ismeretlen a kutatók számára, megvannak az előképei is, a politikai gazdaságtan jól leírja őket. Ezek olyan rendszerek, amelyek többnyire Közép- és Dél-Amerikában, illetve Afrikában fordulnak elő nagyobb számban – Európában Magyarország a példa erre.

MN: Hová sorolható be a NER a korrupcióelméletek, tipológiák alapján?

TIJ: Amikor korrupcióról beszélünk, akkor a közgazdaságtan által régóta tárgyalt jelenségről szólunk – ebben a tekintetben úttörő jelentőségű volt Susan Rose-Ackerman, aki a hetvenes években megjelent könyvében már elemezte a korrupció jelenségét a politikai gazdaságtan szemüvegén át. A korrupció elterjedtsége persze országról országra eltérő mértékű: mondjuk Dániában vagy Hollandiában ritka, esetleges jelenség. A korrupció – corruptio – latin eredetű kifejezés, és megromlást, romlást, romlottságot, megrontást jelent. A közgazdasági definíciója azt a jelenséget írja le, ha valaki egy állami szervezetben vagy cégben betöltött pozícióját az arra vonatkozó előírások megszegésével magánhaszon szerzésére használja fel. Innen nézve ez mikroszintű jelenség: egyedi szereplőkről és közöttük zajló tranzakciókról van szó, amiből még nem lesz rendszerszintű viszony. Vannak olyan országok, ahol a korrupció rendszeresen előfordul, és mindig adódnak olyan szereplők, akik szokásszerűen korruptak – ebből már kialakulhat rendszerszintű korrupció. A közgazdász és politológus Mancur Olsonnak van egy, a westernekből ismerős példája: e szerint van a portyázó rabló, a roving bandit, és van a letelepedett, stationary rabló. Az előbbi mindig máshol rabol, állandóan vetélkedik a többi portyázó rablóval, kiszámíthatatlanul fosztogatja a társadalmat, anarchiát teremt. Az utóbbi letelepszik és rendszeresen, kiszámíthatóan szedi a sápot – de nem visz mindent. Biztonságot, kiszámíthatóságot nyújt a teljes anarchiát előidéző portyázó rablókkal szemben. A korrupt rendszerekben vannak olyan szereplők, akik letelepedett rablóként viselkednek. Elfoglalnak egy-egy pozíciót, és onnan sápot húznak, ráadásul ezt a pozíciót hosszú távra bebetonozzák, viszont eközben kiszámíthatók, bizonyos védelmet is nyújtanak azoknak, akik „lefizetik” őket. Innen már csak egy lépés, hogy eljussunk a rablóállam fogalmához.

MN: Ez, ha jól sejtem, már egy újabb szintje a korrupciónak is.

TIJ: Bizony, akkor már maga a politikai vezető kezd letelepedett rablóként viselkedni: a kóborló rablók vetélkedésével, illetve anarchiájával szemben kiszámíthatóságot kínál. Egyedül ő és az általa kijelöltek fognak sápot szedni a gazdasági szereplőktől, illetve a köztulajdonból, ezzel együtt biztonságot is nyújt, mert előre kialakított szabályok szerint, kiszámítható módon fog lenyúlni. Az irodalom ezt hívja kleptokrata államnak vagy rablóállamnak: a magyarországi NER-t ennek egy megvalósult formájának is lehet tekinteni. Amikor a magyar kormány úgy döntött, hogy az autópályákat magánkoncesszióba adja NER-közeli „vállalkozóknak”, közöttük a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó cégeknek, akkor innen kezdve, aki jövőre autópálya-matricát fog venni, az voltaképpen egy sajátos NER-adót is fog fizetni. Ez már nem része a közösségi közgazdaságtan által leírt adózási alkotmánynak, amelynek értelmében mint állampolgár önkéntesen lemondok jövedelmem egy részéről, de a befizetett adóm fejében az államtól elvárom, hogy biztosítson nekem közjószágokat, szolgáltatásokat, szavatolja a személyi szabadságot, a közbiztonságot, a tulajdonjogok biztonságát. Egy rablóállamban viszont a politikai vezető képes arra, hogy járadékot, kvázi adót szedjen a társadalom tagjaitól saját magának – strómanjain keresztül –, vagy a hozzá politikailag lojális vállalkozóknak. Úgy tűnik, ez most megvalósul a NER-ben...

ITT OLVASHATÓ

BLOKÁD AZ MTVA KÖRÜL - ELJÖTTÜNK HADHÁZY ÁKOSHOZ

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.11.04.

Blokád az MTVA körül - Eljöttünk Hadházy Ákoshoz...

ITT NÉZHETŐ MEG

SEGÍTS MAGADON, MERT AZ ÁLLAM NEM SEGÍT | MINDENNEK A TETEJE #07

PARTIZÁN / MINDENNEK A TETEJE
Szerző: Partizán
2022.11.03.

A legújabb Mindennek a teteje adásunkban Marci és beszélgetőtársai, Pap Szilárd István (Partizán) és Kálmán Attila (Investigate Europe) körüljárják a legfontosabb bel- és külpolitikai témákat. Miért nem ejti ki kormányzati frontpolitikus 12 éve a száján a szociálpolitika szót? Mennyit ér az ellenzék obstrukciós válasza a szociális törvénnyel kapcsolatban? Komjáthi Imre mennyire erős kártya az MSZP paklijában? Miben hasonlítanak az ellenzéki pártok a kitinpácélos bogarakhoz? Mit akarnak az amerikaiak az orosz-ukrán háborúban és mi a brazíliai Lula győzelmének nemzetközi jelentősége?

ITT NÉZHETŐ MEG

VALÓDI HÍREK A KUNIGUNDA ÚTJA MÁSIK OLDALÁRÓL / UNGVÁRY KRISZTIÁN TÖRTÉNÉSSZEL

YOUTUBE
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2022.10.03.

Az Ungváry Krisztián történésszel folytatott hiánypótló beszélgetés egészen aktuális lett és egészen váratlanul erős fricskát ad a pártállami televíziónak. Miután ugyanis a Telexen megjelent a történész írása Mindszenty bíborosról, az M5 "Ez itt a kérdés" című műsora négy történészt hívott meg, hogy a tanulmányról beszélgessenek. Véletlenül pont Ungváry Krisztián pont nem sikerült meghívniuk, de a beszélgetésben legalább négyszer emlegetik, hogy nem tudják, miért írta a szerző tanulmányát. A riporter pedig elmondja, hogy majd megpróbálják persze megtudni. Nos: Ungváry Krisztán a stúdiótól pár méterre, erre is válaszolt, mit, ahogyan nagyon sok más fontos dolgot elmondott- a pártállami propagandáról is. De ha utóbbiról semmit nem mondott volna, az "Ez itt a kérdés" szerkesztője önmagában is gyönyörűen ábrázolja, hogy mi a gond a "közmédiával". 

Ungváry Krisztián nagy örömömre azt is vállalta, hogy a holnapi 17.30-as megmozduláson beszédet is mond. Jöjjenek el minél többen!

ITT NÉZHETŐ MEG

HADHÁZY: A KORMÁNY HAZUGSÁGGYÁRA A TANÁROK BÉREMELÉSÉNEK FELÉT VISZI EL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2022.11.03.

Ha a közmédia működési költségeit ésszerűen határoznák meg, és nem propagandára költenék a közpénzt, akkor 150 milliárd forint szabadulna fel, ami a fele a tanárok béremeléséhez szükséges összegnek – véli Hadházy Ákos független politikus.

orábban a Klubrádió is beszámolt arról, hogy Hadházy Ákos blokádot tervez kialakítani az MTVA székházánál. A független politikus a korábban azt mondta, a hazugsággyár megdönthető, ha nagyon sokan segítenek ebben. Ehhez kell az is, hogy minél többen jöjjenek el pénteken, november 4-én, és "blokád alá vegyék" az MTVA székházát.

A független országgyűlési képviselő Facebook-oldalán jelezte, egyetlen törvényjavaslatot tervez benyújtani a következő években, amellyel betiltaná a közpénzből finanszírozott állami propagandát. A kormány és az állami szervek, vállalatok ugyanis évente több tízmilliárd forintért rendelnek különféle reklámkampányokat. Ezt "tájékoztatásnak" nevezik, de valójában a Fidesz-KDNP kampányának megtámogatása költségvetési eszközökkel.

A politikus a Megbeszéljük csütörtöki adásában beszámolt napi tevékenységéről. Elmondta, minden nap fogadó órát tart a sátra mellett, sokan meglátogatják. Kiemelte Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét és Baranyi Krisztinát, Ferencváros polgármesterét, akik szerdán látogattak el hozzá, valamint Ungváry Krisztiánt, akivel a történész Telexen megjelent Mindszenty bíborosról szóló írásáról beszélgettek. Az M5 ugyancsak foglalkozott a tanulmánnyal, négy történészt hívott meg, hogy a tanulmányról beszélgessenek. Hadházy hozzátette, a műsorba épp csak a szerzőt nem hívták meg, aki így nem tudott a publikációjával kapcsolatos gondolatokra, kérdésekre reagálni. Így beszélgetésük hiánypótlás mellett kiváló szemléltetője annak is, hogy mennyire egyoldalúvá, kormányközelivé vált a közmédia.

Megjegyezte, hogy Magyar Újságírók Országos Szövetsége is szimpátiájáról biztosította, akik ugyancsak megjelentek sátránál. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum vezetője, Gelencsér Ferenc látogatta meg. 

Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy a közmédia 2023-ban 126,6 milliárd forintból gazdálkodhat. A kormány, kormányhirdetésekre további 50 milliárd forintot költ. Ráadásul "miközben a rendőrök, a tűzoltók a tanárok még a telefonjukat sem tölthetik a munkahelyükön, a köztévében folyamatosan ég a lámpa" – mondta, hozzátéve, hogy ha ésszerű keretek közé szorítaná a kormány a "hazugsággyár" költségvetését, amely 25 milliárdból is működhetne, akkor 150 milliárd forintot takaríthatna meg, és ez a fele annak az összegnek, amelyből a tanárok béremelését rendezni lehetne. A tanárok által követelt 45 százalékos béremelés ugyanis 300 milliárd forintba kerülne.

Hadházy reagált az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre felvetésére is, aki – bár azt állította, szimpatizál a kezdeményezéssel – hiányolta az előzetes egyeztetést politikustársa tervével kapcsolatban. Hadházy megjegyezte, Komjáthi olyan kommentet is közzétett, amelyben azt állítja, bűn az MTVA előtti akció, mert eltereli a figyelmet a tanárok tiltakozásáról. Hadházy ezzel szemben hangsúlyozta, pártokkal valóban nem, de a tanárokkal, diákokkal egyeztetett, pontosan azért, hogy akciójával ne terelje el a figyelmet a tiltakozásokról. Hiszen épp az lenne a cél, hogy a fontos dolgokról – és a tüntetések éppen ilyenek – ne vonja el a figyelmet, sőt a tanárok akcióját is erősítse.

A független országgyűlési képviselő pénteken, november 4-én 17:30-ra vár mindenkit, hogy "blokád alá vegyék" az MTVA székházát.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL KERÜLTEK LEHETETLEN HELYZETBE A NAPELEMES PÁLYÁZAT NYERTESEI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.11.04.

Mit tehet az, aki ugyan nyert azon a napelemes pályázaton, amit szigetszerű napelemrendszerre nem lehet fordítani, de közben az állam már csak a szigetszerű napelemrendszereket engedélyezi?

A magyar lakosság pontosan ismeri a bölcsességet: ahol ingyen osztják a burgonyát, oda zsákkal kell menni. Ezért is jelezték rengetegen csatlakozási igényüket az utolsó nagy rohamban október 13. és 31. között szaldós elszámolású napelemes rendszerbe. Hiszen miután október 13-án a kormány bejelentette, hogy az új lakossági napelemes rendszerek nem tölthetnek majd vissza áramot a hálózatba, vagyis így nem kaphatnak cserébe olcsóbb áramot, még maradt pár nap, amíg a későn ébredők is eláraszthatták csatlakozási kérelmeikkel a villamosenergia-cégeket.

A változásról szóló rendelet ugyanis csak a bejelentés után két héttel, október 27-én jelent meg, de még ebben is volt egy négynapos időkapu, hiszen szaldós elszámolású rendszer kiépítésére még október 31-ig lehetett igényt bejelenteni. Több tízezer ilyen igény, a megszokott havi mennyiség sokszorosa érkezett be ebben az utolsó időszakban. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNSZ) honlapja szerint is óriási tülekedés várható a napenergia-piacon, mert

csak az RTL Klub Híradója által elért két szolgáltatónál (E.ON és Opus Titász) 85 ezren adták be napelemre az igényüket az utolsó pillanatban. Van egy harmadik szolgáltató is, az állami MVM, róluk még nincsen hír.

Aki lekéste az október 31-i határidőt is, és addig nem adta be a dokumentumot, az már csak saját használatra termelhet áramot a napelemes rendszerével, visszatáplálással, szaldós rendszerben már nem csökkentheti így a villanyszámláját.

Természetesen a magas igénybejelentési szám nem jelenti azt, hogy valóban megvalósul majd mindegyik projekt, hiszen biztosan lesznek olyanok, akik rosszul töltötték ki az űrlapot, vagy akinek a szolgáltatója majd nem engedélyezi, nem tartja megvalósíthatónak a projektet, és sokan vélhetően csak az opciót szerették volna fenntartani maguknak, hogy hátha összejön a beruházás a rendelkezésre álló 15 hónapnyi idősávban.

Biztosan nagyon sok időbe telik majd ennyi kérelmet feldolgozni. Korábban két nagyobb igénybejelentési roham volt, az egyiknél 100 a másiknál 50 százalékos támogatást lehetett nyerni a napelem-telepítésre.

- A „lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, vagyis az RRF-6.2.1-2021, 100 százalékos támogatású projektnél volt vagy 42 ezer pályázati nyertes,

- míg az Otthonfelújítási Támogatás keretében, vagyis az 50 százalékos támogatásnál mintegy 20 ezren szerettek volna nappanelt telepíteni.

Most csak arra mehetne a pénz, amire a pályázati kiírás szerint nem mehetne...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NEKED IS LEHET LEGÁLIS HÁZI NAPERŐMŰVED, CSAK IRTÓ DRÁGA, ÉS VALÓSZÍNŰLEG SOHA NEM TÉRÜL MEG AZ ÁRA

QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2022.11.04.

A házi naperőmű egyelőre a gazdagok sportja: áramszünet idején egy telefont vagy egy laptopot fel lehet vele tölteni, világítanak a ledes izzók, és akár egy porszívózás is belefér, de a hálózatból vett áram még mindig sokkal olcsóbb. Power stationok néhány tízezertől sok millió forintig.

A magyar kormány október közepén bejelentette, hogy a mostantól telepített házi napelemes rendszerek nem táplálhatják vissza a megtermelt energiát az elektromos hálózatba, mert az elavult, és nem bírja tovább a gyűrődést. Eddig úgy működött a dolog, és az eddig telepített napelemek esetében még mindig úgy működik, hogy az ember napsütéses időben áramot termel, annak egy részét porszívózásra, mosásra vagy az elektromos autó töltésére használja, a felesleget pedig visszatáplálja a hálózatba. Amikor aztán nem süt a nap, mert mondjuk tél van, gyakorlatilag ingyen kapja az áramot a hálózatból, azért az energiáért cserébe, amit nyáron megtermelt, de nem használt el. Ha az ember ügyesen sáfárkodik az elektronokkal, könnyen megeshet, hogy az év végén 0 forint lesz a villanyszámlája (a rendszer persze több sebből vérzik, nem utolsósorban azért, mert a télen megnövekedő energiaigényt hagyományos erőművek által megtermelt árammal kell pótolni).

De mi lesz azzal, aki fel szeretne készülni egy váratlan áramszünetre, hogy legalább a telefonját és a laptopját fel tudja tölteni néhányszor, vagy egy kis fogyasztású ledes izzóval világítana esténként a napsütéses időben megtermelt árammal? Mi lesz a nyaralótulajdonosokkal, akik nem tudják vagy nem akarják bevezetni az áramot? És mi lesz az apokalipszishívőkkel, a prepperekkel, akik reggeltől estig az áram nélküli világvégére készülnek?

A jó hír, hogy számtalan olyan eszköz kapható kereskedelmi forgalomban, néhány tízezertől néhány millió forintig, ami legálisan működtethető, tehát nem érinti a kormány októberi bejelentése, hiszen nem táplál vissza áramot az elektromos hálózatba (ezt nevezik szigetüzemnek), hanem kisebb-nagyobb kapacitású akkumulátorban tárolja a napsütéses órákban megtermelt energiát, amit aztán borús időben fel lehet használni.

A rossz hír, hogy ezek a házi napelemes erőműveknek (power station) nevezett eszközök irtózatosan drágán termelik meg az áramot: igaz ugyan, hogy a napsütés ingyen van, de a már elfogadható kategóriába sorolható készülékek olyan költségesek, hogy kérdés, megtérül-e a befektetés, mielőtt például tönkremegy az akkumulátor. Ha összeadjuk a költségeket, könnyen kiderül, hogy egy ilyen rendszerrel egy sima porszívózás költsége sokszorosa annak, mint ha a hálózatból vennénk az erőművek által megtermelt áramot...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIT SEGÍTHETNE EGY MAGYAR CSALÁDNAK AZ ERKÉLYES NAPELEM, HA ENGEDNÉK BEÜZEMELNI?

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2022.11.03.

Németországban óriási felfutásban van az erkély napelemes piac. Amint arról korábban részletesen többször írtunk, ezek olyan kisebb kapacitású rendszerek, amelyek egyszerűen az erkélykorlátra (vagy bárhova máshova, akár a fészer tetejére is) akaszthatók, és csak egy sima konnektorhoz kell a vezetéküket csatlakoztatni. Leginkább arra alkalmasak, hogy amikor napközben süt a nap, a háztartás állandó fogyasztóit (hűtő, hűtőláda, villanybojler, set-top-box, wifi router és hasonlók) közvetlenül táplálják, és ezzel mérséklik a villanyszámlát, hiszen ezt az árammennyiséget nem kell megvenni az áramszolgáltatótól.

Ha valaki beprogramozza a mosógépét vagy a mosogatógépét, esetleg a robotporszívót, hogy délben induljon el, mert arra számít, hogy aznap hétágra süt majd a nap, akkor az ilyen kis erkély napelemek még ebbe is alaposan besegíthetnek, és valószínűleg nem kell már sokat várni arra, hogy a hasonló megoldások automatán menjenek: egy központi egység csak akkor indítja el a mosógépet, ha süt a nap.

Az erkélyre szerelhető napelem az uniós szabályozás német értelmezése szerint legfeljebb 600 watt névleges teljesítményű lehet, de két egyszerű hatósági bejelentés után többnyire szabadon használható, vagyis olyan dobozos termék, mint bármely más műszaki cikk. A (német) vevő csak hazaviszi a boltból, bedugja a konnektorba, és működik.

A magyar jogértelmezés szerint viszont mindez tilos (ismereteink szerint az unióban eddig egyedülálló módon).

A német piaci felfutásnak egyébként két fő oka van. Egyrészt ezekkel a tipikusan 600-800 euró körüli szerkezetekkel a magas rezsi elől menekülnek a lakosok, másrészt az igényeket látva a német városok sorra dolgozzák ki a lakossági támogatási programjaikat. A napokban például Jéna jelentette be, hogy 100 ezer eurót különített el a vásárlók támogatására. Alanyi jogon az erkély napelem 25 százalékát, de legfeljebb 200 eurót fizet ki a város, ám a szociálisan rászoruló vevőket akár 75 százalékkal is támogatja. Rengeteg hasonló önkormányzati program fut már országszerte, a városok öntik a pénzt az erkély napelemek vevőihez, hogy minél kevesebb áramot kelljen a közműhálózatból megvenni (illetve egyáltalán az erőmávekben megtermelni).

Németországban az erkély napelemmel többnyire a hálózatba táplálják az adott pillanatban éppen el nem használt áramot, ott ez egyelőre nem probléma, szükség esetén a szolgáltatók lecserélik a villanyórát, és még az sem merült fel, hogy ezek a szerkezetek túlterhelnék az ottani hálózatot (olyan kis kapacitású megoldásokról beszélünk, hogy a termelésük jelentős részét amúgy is azonnal elfogyasztja a lakás, akkor is, ha napközben nincs otthon senki).

Mivel gombamód szaporodnak a felhasználók, a különböző közösségi médiás csoportokban egyre többen osztják meg a termelési adataikat. Természetesen nagyon sok függ attól, hogy milyen tájolású és mekkora dőlésszögű a napelem elhelyezése, illetve hogy a napsugárzás mennyire süti be a felületét egész nap, ám egyre több a konkrét (német) felhasználói adat, amiből egy ilyen kis rendszer használhatóságára következtetni lehet.

Az adatok meglepő módon nem is mutatnak olyan nagy szórást, mint amire számítottunk. A felhasználók döntő többsége ugyanis a csúcsot jelentő júliusban összesen általában 80 és 100 kwh közötti mennyiségű áramot termelt meg saját magának. A téli hónapokra egyelőre sokkal kevesebb az adat, hiszen ezek a napelemek csak idén nyáron-ősszel robbantak be a piacra, de körülbelül havi 10-20 kwh látszik reálisnak a november-január közötti időszakban.

Azok, akik már legalább egy éve használnak erkélynapelemet, általában évi 600-800 kwh közötti össztermelésről számolnak be...

ITT OLVASHATÓ

EGY FEGYVERE MARADT AZ ELLENZÉKNEK A PARLAMENTBEN – A RADIKÁLIS FELLÉPÉS

HÍRKLIKK / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS

2022.11.04.

A Pintér-Semjén által benyújtott szociális törvénycsomagot „véletlenül” időkeret nélkül tárgyalta a parlament, amivel csaknem húsz órán át kifárasztásos alapon élt is az ellenzék egy része. Az eset tanulságairól is beszélt a Klikk TV Heti egyenleg című műsorában Lakner Zoltán főszerkesztő, politológus és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász Bánó Andrással.

A rendhagyó politikai aktivitás eredményeképpen szinte másnap reggelig voltak kénytelenek a kormány képviselői megválaszolni az újabb és újabb ellenzéki felvetéseket. „Az obstrukció egy szép parlamenti hagyomány, több országban ma is gyakorolják. A figyelemfelhívásnak ez is egy módja” – reagált Lakner Zoltán.

Emlékeztetett, hogy négy éve, a „rabszolgatörvény vitájában az ellenzék még ennél is radikálisabb fellépéssel élt, a Fideszt még saját házszabályának a megsértésére is rákényszerítette”. Amennyiben folyamatosan és változatosan tudnák alkalmazni ezt a magatartást, talán igazolnák is, hogy „mire való egy ellenzék egy autoriter kormány parlamentjében”...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

A NAV ADATAI SZERINT NEM VOLT TÖMEGES KATA-CSALÁS – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.11.05.

Fideszes politikusok részben az évek során elmaradt befizetésekkel érveltek az adónem megszüntetésekor

Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság elnöke például azt mondta, a katás bújtatott foglalkoztatás éves szinten 250-300 milliárd forint kiesés okozott a költségvetésnek. Nem világos, mire alapozta ezeket a számokat.

A NAV elnöke kormánybiztosként felügyeli a területet, ahol mostohatestvére-üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő

A cég esetleges mulasztásai, hibái és az állami apparátusban fennálló kockázatos nélkülözhetetlensége önmagában kérdéseket vet fel, de mindezt még érdekesebbé teszik a tulajdoni viszonyok.

Közel havi 1 millióért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a fideszes képviselőnek

Szatmáry Kristóf irodabérlete a XVI. kerületben 847 ezer forintba kerül. Harmadáron kétszer nagyobbat is bérelhetne a környéken. A fideszes képviselő annyira közelről ismeri a bérbeadót, hogy a szakácskönyvében is helyet kapott.

Brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól

764 millió.

Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd forint közpénzből újíthat fel két budai villát, amiket ajándékba kapott az államtól

Van az a pénz, amiért Németország nem létezik…

Schadl György letartóztatása után hónapokig nem indítottak ellenőrzéseket a végrehajtókkal szemben

Az RTL közérdekű adatigénylésére, hogy miért nem indult vizsgálat akár a nyomozásban érintettek, akár más végrehajtók ellen – hiszen a botrány rendszerszintű kérdéseket vetett fel –, a kar azt közölte: ez a kérdés álláspontjuk szerint nem közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányul, „ebből következően a kérdésére nem tudunk válaszolni”.

Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre

Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.

Dabóczi Kálmán lesz a korrupcióellenes hatóság egyik alelnöke, akit még Tarlós rúgott ki a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Biró Ferenc 129 pontot, Holbusz Tímea 112 pontot, dr. Dabóczi Kálmán 102 pontot kapott. Novák Katalin pénteken nevezi ki az Integritás Hatóság új vezetőit.

Nem véletlen a bírók elleni támadás, egyiküknek akkor esett neki a fideszes média, amikor jelentkezett az Integritás Hatóság elnökének

Támadást intézett a kormánymédia az Integritás Hatóság elnöki pozíciójára pályázó Matusik Tamás bíró ellen, miután találkozott David Pressmann amerikai nagykövettel. Matusik elnöki és elnökhelyettesi posztra is pályázott, végül 95 pontot kapott, és kimaradt a testületből.

Novák Katalin tájékoztatást kért a Magyar Honvédség parancsnokától

Most olvassuk el még egyszer…
Nagyon nagy a baj, ha titkolni kell valamit Szalay-Bobrovniczky hat napos törökországi útjával kapcsolatban

Semmi információ nincs arról, hogy mi volt a program, hogy Ankarában kivel találkozott, hogy tárgyalt-e a honvédelmi miniszterrel vagy más állam- és kormányvezetőkkel, illetve, hogy találkozott-e a vezérkarral. Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy

„Szalay-Bobrovniczkynek voltak és talán még most is vannak hadiipari részesedései. Az pedig elfogadhatatlan lenne, ha ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat folytatott volna ez alatt a hat nap alatt Törökországban”.

Megszólalt a budapesti amerikai nagykövetség

“Az amerikai kormánytisztviselőkkel folytatott párbeszédbe való beavatkozás nem segíti elő az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatokat.”

Átengedte az Alkotmánybíróság az EU-békítő törvényt, amit maga az Országgyűlés támadott meg

Nem Alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is fellépnek korrupciós ügyek gyanúja esetén.
Bocsánatot kér Huth Gergely és a PestiSrácok Georg Spöttle videója miatt

Tudod, hogy nincs bocsánat…
Több szállal kötődik a Megafonhoz a Zelenszkijt ügynököző mémoldal

Az oldal mémekbe csomagolt kormánypárti és gyakran hamis, félrevezető, megalapozatlan információkat terjesztő üzeneteivel naponta több ezer embert érnek el.

Orbán Viktor egy évtized kemény és kitartó munkájával megrajzolta a magyarok ellen fenekedő főgonosz profilját

Direkt éjszakára teszik az EU-csúcsot…

A Momentum megtalálta a budapesti kínai rendőrség összekötő tisztjét

Bár a Belügyminisztérium korábban azt állította, hogy nincs tudomásuk Magyarországon működő kínai rendőrőrsről, Tompos Mártonék kiderítették, hogy Wang Deqing két titulussal is szerepel a kínai médiában: mint a Magyar-Kínai Rendőri Egyesület ügyvezető elnöke, illetve mint Magyar-Kínai Rendőrségi Összekötő tisztje a magyar Belügyminisztériumnál.

Halottá nyilvánította az ukránok által elsüllyesztett Moszkva cirkáló 17 tengerészét a szevasztopoli bíróság

Az oroszok az első napokban még azt állították, hogy mindenkit sikerült kimenteni, aztán egyre homályosabban fogalmaztak…

ITT OLVASHATÓ

FELTÁMADÁS MOSZKVÁBAN

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2022.11.03.

Azzal szeretném kezdeni, hogy pocsék, unalmas hely volna a világ, ha mindenki egyetértene benne mindenben vagy mindenki egyformának látná. A baj nem akkor kezdődik, amikor eltérnek a vélemények – a nézeteihez mindenkinek joga van – hanem amikor tényként sulykolják a hitüket egymás fejébe az emberek.

Itt van például Georg Spöttle. Azzal a világon semmi bajom nincs, hogy nem értek vele egyet, sőt, mint az „Ultrahang” című orgánumnak nyilatkozta:

„Én nem rejtem véka alá a nézeteimet, én ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatom.”

Támogassad, galambocskám, támogassad csak, ha rászorul, legfeljebb Oroszhont szánom, hogy szüksége van rá. Hej, hová jutott Nagy Péter országa! De attól még támogassa akár Spöttle, akár Nógrádi, akár Pityi Palkó, jogukban áll. Hanem azt olvasom a 444-ben, miszerint Spöttle mester videót is közzétett, amelyen állítólag az ukrán légierő (melyik, amit az oroszok eddig öt vagy nyolc alkalommal semmisítettek meg az utolsó gépig?) kazettás bombákkal támad a Donbásszban egy települést.

Sajnos néhány apróság nem stimmel, a település neve Aleppó, nem a Donbásszban fekszik, hanem Szíriában, és nem ukrán gépek bombázták, hanem oroszok, nem most, hanem 2016-ban, a többi stimmel. A kazettás bomba is. Az is, hogy a célpontok civilek voltak.

Hát, azért ha a géptípus nem is döntő, Aleppót mégis illik felismerni, ha már az ember biztonságpolitikai szakértő. Azzal is indokolja nézeteit az úr, hogy „az ukránok felgyújtották Kárpátalján a magyar kultúrházat”, ami egy kiirthatatlan propagandalegenda, annak idején bebizonyítottam volt, hogy nem az ukránok tették, hanem két lengyel neonáci, akinek egy német, Manuel Ochsenreiter nevű „eurazsianista” közvetítette Moszkva utasítását és pénzét, még azt is tudjuk, hogy a Lubjanka tér ezer eurót szánt az akcióra, de ebből kézen-közön hatszáz elkopott és a végrehajtók már csak fejenként kétszázzal kellett beérjék. Ezt 2019 óta tudjuk, mégis, a magyar kormánymédia makacsul azt terjeszti, hogy „az ukránok” voltak a gyújtogatók.

Míg az ember magának hisz ezt vagy azt, senkinek semmi köze hozzá, de mikor elkezdi tényként terjeszteni az ostobaságot: onnantól közügy. Tompos Márton, a Momentum képviselője feljelentést is tesz ebben a kérdésben Spöttle mester és a Pesti Srácok ellen, aminek pontosan tudom, mi lesz a következménye. Tompos Márton talán még nem tudja: kapnak pár százezer forint bírságot és közölniük kell egy helyreigazítást, amiből náluk tizenkettő plusz áfa egy fél tucat, ezzel kész, vége, lehet folytatni a hazudozást, hasonló díjszabás szerint.

Szóval, mondom, addig, míg véleményről van szó, mindenki azt hisz, amit akar. Viszont a tények makacs dolgok: ha én most lemegyek a kisboltba, kérek húsz deka disznósajtot és nem fizetem ki, mert úgy hiszem és vallom, hogy az nekem ingyen jár (kényelmes hit volna), akkor pofont kapok én, nem disznósajtot. Ha meg elkezdem híresztelni, hogy ingyenes a disznósajt, csak a gonosz boltos pénzt kér érte mégis, akkor már a rendőr is joggal visz el. Ugyanígy működnek a dolgok a sajtóban: nekem, mint magánembernek épp lehetnek rokonszenveim, ellenszenveim, de ha arról írok, hogy kilőttek három harckocsit teszem azt Kreminnánál vagy Szvatovénál, akkor az a minimum, hogy tudjam: melyik oldal lőtte ki őket, milyen típusúak voltak és mi történt a személyzetükkel. Ha nem tudom, akkor azt kell megírni, hogy fogalmam sincs ezekről, de az nem módszer, hogy a hasamra ütve, szívemre hallgatva kinevezem az orosz T–72-est ukrán T–84-esnek vagy fordítva...

ITT OLVASHATÓ

VARGA HOMELESS JUDIT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.11.05.

Nem lennénk Varga Judit. Igazából nagyon sok mindent fel tudnánk sorolni, miért nem lennénk ő, momentán azonban a hontalansága, űzött vad mivolta miatt. Hogy nem is lehetnénk, annak viszont egy nagyon biztos oka van, képtelenek volnánk annyit hazudni, mint ő, ami tulajdonsága – mármint a hamisság parttalan buzgása – igazságügyi miniszterként elég különös képesség, de ezen annyira csodálkozni nincs mit. Varga valóságai is párhuzamosak, az idősíkokat saját belátása szerint kezeli, ami maga után hozza a tények óhatatlan ferdülését vagy ferdítését, összefoglalva tehát, ami interjút most adott az American Conservative című lapnak, attól az ember leginkább visítva verné a fejét a falba.

Ennyit azonban nem ér az egész, így érjük be azzal, a magyar igazságügyi miniszter mivel eteti az American Conservative feltehetően trumpista olvasóit. Illetve rajtuk keresztül és általuk minket is azzal a különbséggel, hogy nekünk feltűnik, milyen ordenáré módon hazudik, s bár nem kellene, de kinyílik a bicska a zsebünkben. Induljunk el onnan, hogy az életrajzok szerint hősünk 1980-ban látta meg a napvilágot, ebből fakadóan, amikor jelenlegi idolja a szavak szintjén hazazavarta az oroszokat, alsós kis hugyos volt, következésképp dekázni ugyan lehet, már tudott, de Európában csalódni nem annyira, holott ezt állítja. Gondoljunk bele a kis, kilenc éves Varga Jucusba, akit a Gulág fenyeget.

Megmagyarázom egyébként, mert az American Conservative nyájas olvasóit azzal etette, hogy mi itt – és ő is – kommunista terrorban éltünk, ha kinyitottuk a szánkat, vittek minket Szibériába, egyebek. Innen van az, hogy Vargában már ilyen ifjan buzgott a mérhetetlen szabadságvágy, de már ekkor csalódnia kellett Európában, ahol, idézem: „nyomást gyakorolnak ránk, hogy álljunk a sorba, különösen a nemi politikában vagy a migrációban”. Képes beszéddel is él nagy csalódottságát leírandó, miszerint úgy érzi magát Európára pillantva, mint a katona, aki hazatér a háborúból, és azt látja, hogy a családja már nem ugyanaz, mint amikor elment. Ő tudja, és a lelke rajta...

ITT OLVASHATÓ

VÁLSÁGBAN A CIVILIZÁCIÓNK? IGEN, ÉS EZ PÁRATLAN LEHETŐSÉG A JOBB ÉLETRE!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS
2022.11.02.

A „válság” szó kínai írásjegye két részből áll. Az egyiknek a jelentése: „veszély”. A másiké: „lehetőség”. Vagyis a válságok, bár veszélyekkel fenyegetnek, egyúttal lehetőséget is jelentenek. Lehetőséget valami új megvalósulására, ami szebb és jobb a réginél. Jelen esetben egy ökologikus civilizáció kialakítására, amely a mértékletes boldoguláson, a lakóhely szeretetén, a közösségek újrafelfedezésén, a civil kurázsin, a demokrácia kiterjesztésén alapszik – véli Takács-Sánta András. A humánökológus egyetemi docens a Válasz Online-nak küldött írásában bemutatja, hogy noha mitikus, az emberiség történetében előzmény nélküli időkben élünk, tarthatatlan az ökokatasztrofista álláspont, amely szerint minden mindegy, úgysem kerülhetjük már el az összeomlást. Esszé...

ITT OLVASHATÓ

A LEGSZEGÉNYEBBEK FOGNAK ROSSZUL JÁRNI, HA A KARITATÍV SZERVEZETEK TÖNKREMENNEK A MAGAS REZSISZÁMLÁK MIATT

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2022.11.02.

- A rászorulók és a legszegényebbek eleve rendkívüli veszélynek vannak kitéve a magas infláció és energiaárak miatt, de tovább fog nehezedni a helyzetük, ha még az őket segítő civil szervezetek is küszködnek majd az életben maradásért.

- Márpedig sok civil szervezet ettől fél: már most érzik a válság hatásait, pedig egyelőre még 20 fok van odakint, és az infláció sem érte el a tetőpontját.

Az önkormányzatok sorra jelentik be, hogy bezárnak a könyvtárak, uszodák, művelődési házak és nyugdíjasklubok a téli időszakra, mert nem tudnák kifizetni a rezsiszámlákat. A civil és karitatív szervezetek, amelyek sokszor működtetnek valamilyen szociális intézményt, ezt nem tehetik meg, mert annak a rászorulók innák meg a levét, akiknek ebben az időszakban feltehetően olyan nagy segítségre lesz szükségük, mint még soha.

És ha még az amúgy is borzalmas gazdasági környezet nem lenne elég, az állam is épp kibújni készül a szociális ellátás felelőssége alól, ugyanis Pintér Sándor és Semjén Zsolt benyújtottak egy törvénymódosítást, amely egy egészen új sorrendet állít fel arról, hogy kinek a feladata a szociális ellátás. Az új sorrend szerint ugyanis elsősorban az egyén felelős a szociális biztonságáért, majd a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek következnek a felelősségi sorrendben, az állam pedig csak akkor jön képbe, ha mások kudarcot vallottak.

Ez az elképzelés már csak azért is érdekes, mert messze nem minden karitatív szervezet részesül állami támogatásban, és az általuk működtetett intézményekre, hajléktalanszállókra, anyaotthonokra, melegedőkre, foglalkoztatókra pedig nem vonatkozik a rezsicsökkentés sem, ezért ezeknek a működése veszélybe került...

ITT OLVASHATÓ

ENNYIBŐL LEHET MOST ALAPJÁRATON MŰKÖDTETNI EGY HÁZTARTÁST

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2022.11.03.

Egyre drágább a bevásárlás már az alapvető háztartási termékek esetében is, és még mindig nem látszik, hol a vége a több mint hat éve tartó folyamatos áremelkedésnek.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az évtizedes csúcsot jelentő, augusztusi 31 százalék után szeptemberben még többel, 35 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül is leginkább a kenyér ára emelkedett, 76 százalékkal – pedig a kenyér árának növekedésében már augusztusban is magasan vertük az uniót: az éves szintű, 64 százalékos árnövekedés akkor is már jóval felülmúlta a második legnagyobb emelkedést produkáló Litvánia 33 százalékos kenyérár-drágulását.

A kenyér mellett itthon leginkább a sajt (68 százalékkal), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66 százalékkal), a margarin (61 százalékkal), a száraztészta (60 százalékkal) és a tojás (54 százalékkal) drágult szeptemberben a tavaly szeptemberihez képest.

Alternatívát keresünk

Átlagosan negyedével-harmadával többe kerülnek most a tavalyihoz képest az alapvető élelmiszerek és háztartáshoz szükséges egyéb termékek is, így sokan spórolnak úgy, hogy figyelik az akciókat és olcsóbbra váltanak a megszokott termékekből.

Megnéztük, hogy egy, alapvető háztartási termékeket tartalmazó bevásárlást most mennyiből tudnánk kihozni a legnagyobb magyarországi áruházláncoknál, azaz mennyiből lehet egy háztartást alapjáraton a legolcsóbban működtetni. Természetesen minden háztartásban eltérő, mi az alapjárat – mi most olyan termékeket válogattunk össze, amelyek jó eséllyel egy átlagos nagybevásárláskor előkerülhetnek. Minden terméktípusból a legolcsóbbat kerestük meg az áruházak kínálatában, ezek túlnyomórészt sajátmárkás áruk voltak, de nem csak azok.

Az összehasonlításban 33 termék* árát rögzítettük személyesen az Auchan, az Interspar, a Penny, a Lidl és a Tesco egy-egy áruházában 2022. október 28-án. A vizsgált áruk kétharmada élelmiszer, 6 vegyi- vagy papíráru és 6 állateledel volt...

ITT OLVASHATÓ

NINCS ELÉG DIPLOMÁSUNK, PEDIG A MUNKAERŐPIAC SIMÁN FEL TUDNÁ SZÍVNI ŐKET

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, PÁLOS MÁTÉ
2022.11.03.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) évente összehasonlítja a 38 tagállam és más együttműködő országok oktatási rendszereinek alapadatait és teljesítményét Education at Glance címmel.

A jelentés évek óta nemzetközi kontextusban mutatja meg a magyar oktatási rendszer teljesítményét, ezért évről-évre plusz információkkal szolgál a magyar oktatási rendszer válságáról, a tanárhiányról, a pedagógusok alulfizetettségéről, a diákok tanulmányi teljesítményéről, az alacsony magyar állami oktatási ráfordításokról, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó tanárok nemi megoszlásáról.

Az októberben publikált friss jelentésből azokat a megállapításokat és adatsorokat válogattuk ki, amelyről úgy gondoltuk, a magyar oktatás jelenlegi helyzetének szempontjából érdekesek. Az egyes megállapítások értelmezésére Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Zrt. szakértője segítségét kértük...

ITT OLVASHATÓ

LANNERT JUDIT: A KORMÁNY MINDIG AZ INNOVÁCIÓRÓL BESZÉL, CSAK ÉPP AZ OKTATÁSBA NEM ENGEDI BE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.11.03.

Az oktatásban is egy csomó unortodox megoldásra lesz szükség – véli Lannert Judit oktatáskutató. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy abszolút ki kell jönni a „45 perces órák, napi öt-hat óra, sok tantárgy” iskolából, össze kell tudni kapcsolni a tudásokat, hogy szinergiát, együttműködést teremtsünk, mert akkor kevesebbel többet elérünk. Pedagógusköröket kéne létrehozni, amik azon gondolkoznának, hogy milyen unortodox megoldásokkal lehetne létrehozni a hatékonyabb oktatást, egyúttal a felgyorsult világgal való kompatibilitást. Erre lehetne adni az uniós pénzeket és már rég neki kellett volna állni az átalakításnak.

– Csák János kulturális és innovációs miniszter az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy „valóban létezik strukturális pedagógushiány. Sok az apró iskola, ahol kevés a gyerek, vagy akár az olyan gimnázium is, ahol egy évfolyamon csak tizenegynéhány fiatal tanul. Ez a helyzet az elmúlt harminc évben alakult ki, azok a viták, hogy legyen-e mondjuk körzetesítés, összevonjunk-e iskolákat, ahol jobb minőségű lenne a tanítás, mindig átpolitizálódnak.” Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy be kéne zárni iskolákat, csak politikai okokból nem teszik meg ők sem?

– Ez azért érdekes történet, mert a 2000-es évek második felében elkezdték becsukogatni ezeket a kisiskolákat, és 2010 után nyitotta újra a Fidesz, falumegtartó ereje okán. Az egyházi iskolák megerősítésével pedig tulajdonképpen hozzájárultak a középiskolák kis méretűvé tételéhez is. A kérdés valóban átpolitizálódik, de emögött nemcsak az van, hogy fönt valamit kitalálnak, hanem az is, hogy mit akarnak a helyiek. Az a baj, hogy ezeket az érdekeket egész egyszerűen nem sikerül szétbogozni és rendesen végigbeszélni. Mert a helyi iskolaigazgató biztos nem akarná, hogy bezárják az iskoláját, ő szeretne ott iskolaigazgató lenni. A falusiak is azt szeretnék, ha ott lenne az iskola, miközben fönntarthatatlanná válik. Tulajdonképpen tankerületi szinteken kellene újragondolni az iskolarendszert, a helyiek bevonásával. Ez valahogy soha nem ment. Abban igaza van Csáknak, hogy nem most született ez a probléma, 30 éve velünk van. Mindig voltak a helyi igények: a szabadság, meg a mienk, és ez „tök jó”, és mellette volt az, hogy milyen erőforrásaink vannak. Amiben nem jók a magyarok, az a közgazdaságtan. Nincs semmilyen alapképzés belőle. Ebből következően, nem igazán tudják, hogy az adót mire fizetjük, s hogyan lehetne jól elkölteni. Igazából az adótudatosság alacsony foka az, hogy nem nagyon sikerül ebben a kérdésben továbblépni. Ez nem egy egyszerűen megoldható probléma, mindenkinek van egy kicsi igaza. Itt valóban a jó kompromisszumokat kéne kidolgozni. Ehhez egyrészt kellenének olyanok, akik értenek hozzá, és döntéshozó pozícióban vannak – legyen ez akár a tankerület, az igazgatók, vagy épp egy minisztérium –, és kellene valami bizalom egymás iránt, ami meg szintén nincs. Azért, hogy végre mindenki megpróbáljon valahogy egy közös megoldás fele elindulni. Nincs új a nap alatt, amit Csák János mondott, az valóban úgy van. Valóban nem csak a falusi kisiskolákról van szó. A városi középiskolák is jóval kisebbek, mint az európai átlag, vagy amit jó minőségben fönn lehetne tartani...

ITT OLVASHATÓ

PALYA TAMÁS: HOLNAP TÍZEZER TANÁRNAK NEM KÉNE BEMENNI DOLGOZNI

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.11.03.

Oktatásügyről beszélgettek, néhol vitatkoztak a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. A beszélgetésben szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közti különbség, és az is, mi várható a folytatásban. Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára azt tudná komolyan venni, ha holnaptól tízezer tanár nem menne be dolgozni. A szakszervezeti tagok ugyanakkor csak a törvényes sztrájkot támogathatják, az oktatáskutató szerint politikai szerepvállalás nélkül rendszerszintű változást nem fognak elérni. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a demonstrációkat még jobban ki kell terjeszteni a vidéki városokra, különben az elitiskolák buborékjában maradnak.

„A közoktatás formailag soha nem fog összeomlani, de már régóta nem azt csinálja, amit kellene” – mondta Radó Péter, oktatáskutató szerda este azon a beszélgetésen, amit „Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban” címmel szervezett a CEU Demokrácia Intézetben működő Bibó István Szabadegyetem. A vitán részt vett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának elnöke, Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára, Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja, Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A vitát Kende Ágnes oktatáskutató moderálta.

A cikk elején idézett sor válasz volt a beszélgetés első kérdésére:

„Összeomlóban van-e a közoktatás?”

Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert nincsen minőségi oktatás már hosszú évek óta. Az adataik szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, öt év múlva ez a szám 22 ezerre fog nőni. Mihalics Lili miskolci élményét mesélte el, ahol az ottani diákok elmondták neki, hogy az egyik iskolában van külön WC és külön folyosó a romáknak. Szerinte az egyik legfontosabb feladata a mostani mozgalmaknak, hogy ezekről a nehéz helyzetben lévő diákokról ne feledkezzenek meg.

Az országos sztrájkok tavasz után szeptember elején indultak újra, és korábban a szülők, diákok nem álltak ennyire a pedagógusok mellé. Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint azelőtt a sztrájk az intézményeken belül valósult meg, így nem látszódott. Azt gondolja, a szülők szolidaritásával vált láthatóbbá a tanárok tiltakozása. A diákok pedig az élőláncok megszervezésével kihozták az intézmény falain kívülre a demonstrációt...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN