Szerző: Portfolio
2022.12.01.
2022. december 1., csütörtök
MEGJÖTT AZ ÍTÉLET A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZERRŐL: EGY KOMPLETT NYUGDÍJPILLÉR HIÁNYZIK ITTHON
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.12.01.
Miközben folyamatosan nő a születéskor várható élettartam világszerte, egyre nagyobb teher hárul az állami nyugdíjrendszerekre, ezért is kellene minél hamarabb a nyugdíjrendszer más pillérjeire támaszkodni. Az OECD friss jelentése szerint több ország is van már a világon, ahol sikeresen zajlanak a különféle nyugdíjprogramok, különösen a foglalkoztatói nyugdíjprogramoknak van nagy jelentősége. Csakhogy ez az a pillér, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon...
Szerző: Portfolio
2022.12.01.
HRW: SOKSZOROSAN VISSZAÉLTEK A MAGYAROK ADATAIVAL A VÁLASZTÁSOK ELŐTT
SZABAD EURÓPA
Szerző: SZALAI BÁLINT
2022.12.01.
A választási kampányok egyre inkább adatalapúak, ezért egyre fontosabb, hogy ne élhessenek vissza a választók adataival. A Human Rights Watch elemzése viszont arra jutott, hogy Magyarországon súlyos gondok voltak ezen a téren, sokszor összefolyt az állami tájékoztatás és a kormány propagandája. EU-s vizsgálatot sürgetnek az állam és külön az adatvédelmi hatóság ellen. Jelentésük szerint az ellenzéki összefogás is akarhatott volna saját Kubatov-listát, csak közel sem volt annyi pénzük rá, mint a Fidesznek, és az állami adabázisokkal sem tudtak visszaélni.
A 2022-es választás előtti időszak nem csak az óriási állami pénzosztásról maradhat emlékezetes a választóknak, hanem hogy milyen új módszerekkel találta meg őket mindenféle pártpropaganda.
Például amikor az oltási regisztrációhoz megadott e-mail-címeket januárban elkezdte az állam Fidesz-propagandával megszórni. Arról most nem is beszélve, hogy az elvileg koronavírusról tájékoztató oldal hírei között mennyi volt a propaganda és a félreinformálás a tényleges tájékoztatáshoz képest...
Szerző: SZALAI BÁLINT
2022.12.01.
A 2022-es választás előtti időszak nem csak az óriási állami pénzosztásról maradhat emlékezetes a választóknak, hanem hogy milyen új módszerekkel találta meg őket mindenféle pártpropaganda.
Például amikor az oltási regisztrációhoz megadott e-mail-címeket januárban elkezdte az állam Fidesz-propagandával megszórni. Arról most nem is beszélve, hogy az elvileg koronavírusról tájékoztató oldal hírei között mennyi volt a propaganda és a félreinformálás a tényleges tájékoztatáshoz képest...
SÍKLAKI ISTVÁN: ERŐSÖDIK AZ "ERŐS KÉZ" IGÉNYE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Riporterek: Herskovits Eszter, Selmeci János
2022.12.01.
Egymást érik a válságok: covid-járvány, orosz-ukrán háború, infláció. A kilátástalanság érzete a mindennapjaink részévé vált. A magyar társadalom többségében azonban az önálló kezdeményezés és a szolidaritás helyett, az erőskezű vezetőbe vetett hit erősödik – mondta Síklaki István. A szociálpszichológus arról is beszélt a Reggeli gyors című műsorban, hogy a társadalom megosztottsága és az "oszd meg és uralkodj"-elv hagyományosan háborúhoz szokott vezetni, bár szerencsére ennek itthon nincs meg minden feltétele.
A magyar társadalom túlnyomó része nem szolidáris a pedagógusok ügyével kapcsolatban – hozott aktuális példát Síklaki István szociálpszichológus arra, hogy az közhangulatot általánosságban a megosztottság jellemzi. Hozzátette, a hatalom sikerrel alkalmazza az "oszd meg és uralkodj"-elvet, ezért nem kell attól félnie, hogy az emberek tömegével lesznek szolidárisak.
Síklaki szerint ahogy az emberekben nő a kilátástalanság érzése, egyre könnyebben fordulnak az erőskezű vezető felé. Hozzátette, ha végletekig fokozódik a hatalomba vetett bizalom és a társadalom megosztottsága, az a történelmi tapasztalatok alapján háborúhoz szokott vezetni. Ugyanakkor Magyarországon nincsenek meg a feltételek egy forró háborúhoz – mondta a szociálpszichológus.
Ahhoz, hogy komolyabb változás legyen, az emberek többségének arra kéne átállni lelkileg, hogy maguk felelősek a kialakult helyzetért – véli Síklaki. Akik elégedetlenek, gyakran nehezen vállalják a felelősséget, és a vezetőre hárítják azt, tette hozzá. Azonban, hogy ha a társadalom egyik fele feltétlenül bízik a vezérben, míg a másik fele minden rossz okozójának tartja ugyanezt az embert, az könnyen csapdahelyzetet szülhet. Az pedig kiszámíthatatlan dolgokat tud eredményezni – nyilatkozta Síklaki.
Riporterek: Herskovits Eszter, Selmeci János
2022.12.01.
A magyar társadalom túlnyomó része nem szolidáris a pedagógusok ügyével kapcsolatban – hozott aktuális példát Síklaki István szociálpszichológus arra, hogy az közhangulatot általánosságban a megosztottság jellemzi. Hozzátette, a hatalom sikerrel alkalmazza az "oszd meg és uralkodj"-elvet, ezért nem kell attól félnie, hogy az emberek tömegével lesznek szolidárisak.
Síklaki szerint ahogy az emberekben nő a kilátástalanság érzése, egyre könnyebben fordulnak az erőskezű vezető felé. Hozzátette, ha végletekig fokozódik a hatalomba vetett bizalom és a társadalom megosztottsága, az a történelmi tapasztalatok alapján háborúhoz szokott vezetni. Ugyanakkor Magyarországon nincsenek meg a feltételek egy forró háborúhoz – mondta a szociálpszichológus.
Ahhoz, hogy komolyabb változás legyen, az emberek többségének arra kéne átállni lelkileg, hogy maguk felelősek a kialakult helyzetért – véli Síklaki. Akik elégedetlenek, gyakran nehezen vállalják a felelősséget, és a vezetőre hárítják azt, tette hozzá. Azonban, hogy ha a társadalom egyik fele feltétlenül bízik a vezérben, míg a másik fele minden rossz okozójának tartja ugyanezt az embert, az könnyen csapdahelyzetet szülhet. Az pedig kiszámíthatatlan dolgokat tud eredményezni – nyilatkozta Síklaki.
ITT A HELYREÁLLÍTÁSI TERV: INGYEN NOTEBOOK A TANÁROKNAK ÉS A DIÁKOKNAK, SZÉLESEBB HATÁSKÖR A HÁZIORVOSOKNAK
444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.12.01.
Közzétették a magyar helyreállítási és újjáépítési terv végleges változatát. Ezt szerdán fogadta el az Európai Bizottság, de továbbra sem biztos, hogy megérkezik a 2300 milliárd forintnyi támogatás. Csak akkor utalnak, ha további intézkedéseket tesz a magyar kormány a jogállamisági helyzet javítására, és maradéktalanul teljesíti a feltételességi mechanizmusban előírt 17 vállalását.
A tervnek korábban több változatát is megismerhettük, de ezek sokat változtak a Bizottsággal való egyezkedés során. A végleges anyag majdnem 600 oldalas, most csak néhány pontját emeljük ki, nagy vonalakban...
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.12.01.
A tervnek korábban több változatát is megismerhettük, de ezek sokat változtak a Bizottsággal való egyezkedés során. A végleges anyag majdnem 600 oldalas, most csak néhány pontját emeljük ki, nagy vonalakban...
MÉRLEGEN AZ ÁLLAM - A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE ÉS JÖVŐJE A MAGYAROK SZEMÉBEN
POLICY SOLUTIONS
Szerző: Policy Solutions
2022.12.01.
A Policy Solutions tanulmánya a magyarországi közszolgáltatások megítéléséről. Feltárjuk, hogy mely közszolgáltatásokkal elégedettek a magyarok és melyekkel kevésbé, illetve miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait.
Az elmúlt években a Policy Solutions számos kutatásából kiderült, hogy a magyar társadalomban jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, és ennek részeként az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. Az utóbbi időszak egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az elszabaduló infláció, illetve az orosz-ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van. Időszerű tehát megismerni, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az Orbán-kormányok 12 éve alatt, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait.
Kiadványunkban mérlegre kerül tehát az állam, mint szolgáltató. Bemutatjuk, hogy a magyarok mely közszolgáltatásokkal elégedettek és melyekkel kevésbé, és azt is, hogy a magyarok általános problématérképén milyen súllyal szerepelnek azok a kérdések, amelyeken az állami szolgáltatások érdemben javíthatnak. Ezt követően részletesen áttekintjük, hogy a hazai közbeszédet több évtizede folyamatosan foglalkoztató két területen, az egészségügyben és az oktatásban melyek a legégetőbb problémák a magyarok szerint, illetve a gyakran felmerülő reformjavaslatoknak milyen a társadalmi támogatottsága. Az egyre súlyosbodó megélhetési válság okán külön fejezetet szentelünk néhány olyan lehetséges szociális intézkedés támogatottságának, amelyek az emberek terheit érdemben csökkenthetik. Több aktuális kormányzati kezdeményezés – a víziközmű-cégek állami átvétele az önkormányzatoktól és a Vodafone felvásárlásának szándéka – indokolja, hogy kitérjünk az államosítás kérdésének társadalmi megítélésére is. Összességében a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményeket vizsgáló kutatásunk célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azon területekre, amelyeken a magyarok jóval többet várnának az államtól, és hozzájáruljon olyan közpolitikák megalapozásához és kidolgozásához, amelyek azokon a pontokon javítják a közszolgáltatásokat, amelyekre egyben a legnagyobb társadalmi igény is van.
A "Mérlegen az állam" tanulmány letölthető innen.
Szerzők: Bíró-Nagy András - Varga Attila - Juhász Vanessza
Szerző: Policy Solutions
2022.12.01.
Az elmúlt években a Policy Solutions számos kutatásából kiderült, hogy a magyar társadalomban jelentős az igény az aktív állami szerepvállalásra, és ennek részeként az állam által nyújtott színvonalas közszolgáltatásokra. Az utóbbi időszak egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az elszabaduló infláció, illetve az orosz-ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van. Időszerű tehát megismerni, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az Orbán-kormányok 12 éve alatt, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait.
Kiadványunkban mérlegre kerül tehát az állam, mint szolgáltató. Bemutatjuk, hogy a magyarok mely közszolgáltatásokkal elégedettek és melyekkel kevésbé, és azt is, hogy a magyarok általános problématérképén milyen súllyal szerepelnek azok a kérdések, amelyeken az állami szolgáltatások érdemben javíthatnak. Ezt követően részletesen áttekintjük, hogy a hazai közbeszédet több évtizede folyamatosan foglalkoztató két területen, az egészségügyben és az oktatásban melyek a legégetőbb problémák a magyarok szerint, illetve a gyakran felmerülő reformjavaslatoknak milyen a társadalmi támogatottsága. Az egyre súlyosbodó megélhetési válság okán külön fejezetet szentelünk néhány olyan lehetséges szociális intézkedés támogatottságának, amelyek az emberek terheit érdemben csökkenthetik. Több aktuális kormányzati kezdeményezés – a víziközmű-cégek állami átvétele az önkormányzatoktól és a Vodafone felvásárlásának szándéka – indokolja, hogy kitérjünk az államosítás kérdésének társadalmi megítélésére is. Összességében a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményeket vizsgáló kutatásunk célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azon területekre, amelyeken a magyarok jóval többet várnának az államtól, és hozzájáruljon olyan közpolitikák megalapozásához és kidolgozásához, amelyek azokon a pontokon javítják a közszolgáltatásokat, amelyekre egyben a legnagyobb társadalmi igény is van.
A "Mérlegen az állam" tanulmány letölthető innen.
Szerzők: Bíró-Nagy András - Varga Attila - Juhász Vanessza
ORBÁN A MAGYAR KISEBBSÉGET HASZNÁLJA UKRAJNA ELLEN, AZ OROSZOKNAK KÉMKEDNEK A NATO-BAN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.01.
Számos alkalommal tűnik úgy, hogy Magyarország kormánya csak azért ellenkezik bizonyos kérdésekben a többségi nyugati akarattal (visszaélve minen alkalommal a vétójoggal vagy az egyhangú szavazás követelményével), hogy világpolitikai tényezővé tegye magát, jelentéktelenségét ellensúlyozza, nem létező erejét demonstrálja. Ezek a lehetőségei kizárólag abból a liberális demokratikus felfogásból fakadnak, hogy egyes szervezetekben csak egyhangú döntéseket lehet hozni, ami lehetővé teszi, hogy egyedül akadályozzanak meg mindenki számára egyértelmű döntéseket.
E magatartás mögött időnként az áll, hogy valamilyen illiberális, kultúrharcos, mondjuk ki: antidemokratikus és fasiszta ideológiát csempésszenek be a legitim politikai életbe, mert erre hivatkozva nem szavaznak meg bizonyos döntéseket. A legtöbb esetben olyan testületekben és szervezetekben történik ez, ahol ezzel az ideológiával és felfogással tag sem lehetne Magyarország, de nem rúgják ki Orbán-bandáját, ami nagy hiba, hanem az egyhangú szavazás követelményét és a vétójogot próbálják eltörölni. Nemaz ellenvélemény, hanem elfogadhatatlan ideológia miatt kéne kirúgni őket.
Vannak azonban olyan esetek, amikor Magyarország nevében Orbán és emberei a Nyugattal szembenálló ellenség: terrorizmust támogató vagy terrorista államok, diktatúrák érdekében vétóznak. Ennek tipikus esete az Orországgal szembeni szankciók és a nyugati fellépés, valamint Ukrajna támogatásának akadályozása. Egyértelmű, hogy Orbán nem a nyugati szövetségesei, hanem az orosz tömeggyilkos diktatúra oldalán áll, Putyin ötödik hadosztályaként (vagy trójai falovaként) árulást követ el, és az ellenség érdekei szerint cselekszik. Régen ezért már felakasztották volna.
Ennek egyik legdurvább megnyilvánulása, amikor az ukrán hadseregről és az ukrán lakosságról tárgyaló NATO külügyminiszterek tanácskozásán nem vehet részt az ukrán külügyminiszter, mert Orbán csahos kutyája, Szijjártó Péter Magyarország nevében megvétózza azt. Emberek tízezreinek vagy százezreinek életéről van szó, mert az oroszok a tél előtt szétbombáznak mindent azért, hogy az ukránok megfagyjanak, s egy ilyen tárgyaláson nem vehet részt Ukrajna, mert Szijjártó a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira hivatkozva megakadályozza azt.
Miközben a kétkulacsos Orbán másik vérebe, Novák Kijevben hazudozik éppen Ukrajna támogatásáról, Szijjártó nemcsak ukránok százezreinek életét veszélyezteti, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség jogait is hazavágja. Mert abban biztos lehet ez a sötét putyinista fasiszta bűnszervezet, hogy Ukrajna az életben nem fog semmiféle jogokat adni a magyar kisebbségnek. Zsarolással és erőszakkal nem mennek semmire, hanem az ellenkezőjét érik el. Nem mintha ez az Orbán-bandát érdekelné, mert ha őket a magyar kisebbség jogai érdekelnék, akkor fordítva kellene eljárniuk.
Most lehetne megszerezni a bizalmat Ukrajnában, a nehéz helyzetben Ukrajna őszinte és önzetlen támogatásával, aminek eredménye lehetne az, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól is lehetne tárgyalni, megtalálni a megfelelő megoldást. Másképp tekintene Ukrajna a magyar kisebbségre is, ha Magyarország baráti módon viszonyulna hozzájuk, és valóban segítené az országot. Most lehetne megszerezni a bizalmi tőkét, ami megalapozhatná a kárpátaljai magyarok jó sorsát. Csak hogy Orbán nem ezt akarja, ő Kárpátalját akarja, és az orosz uralmat akarja Ukrajnában.
A magyar kisebbséget Ukrajnában is eszköznek, rosszabb esetben fegyvernek tekintik és használják, ahogy a szomszédos országokban mindenhol. Orbán a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozásra, beépülésre, befolyásolásra és zsarolásra használja a határon túli magyarokat. A célja ugyanaz, és ugyanazt is teszi, mint Putyin: bábkormányokat akar létrehozni a szomszédoknál, amelyeket ő irányít. Behatol a szomszéd országok belügyeibe, kormányaiba, gazdaságába, fel akarja vásárolni a földjeiket, lenyúlni a cégeiket, általa kiszemelt fasisztákat ültetni a nyakukra...
Szerző: Amerikai Népszava
2022.12.01.
E magatartás mögött időnként az áll, hogy valamilyen illiberális, kultúrharcos, mondjuk ki: antidemokratikus és fasiszta ideológiát csempésszenek be a legitim politikai életbe, mert erre hivatkozva nem szavaznak meg bizonyos döntéseket. A legtöbb esetben olyan testületekben és szervezetekben történik ez, ahol ezzel az ideológiával és felfogással tag sem lehetne Magyarország, de nem rúgják ki Orbán-bandáját, ami nagy hiba, hanem az egyhangú szavazás követelményét és a vétójogot próbálják eltörölni. Nemaz ellenvélemény, hanem elfogadhatatlan ideológia miatt kéne kirúgni őket.
Vannak azonban olyan esetek, amikor Magyarország nevében Orbán és emberei a Nyugattal szembenálló ellenség: terrorizmust támogató vagy terrorista államok, diktatúrák érdekében vétóznak. Ennek tipikus esete az Orországgal szembeni szankciók és a nyugati fellépés, valamint Ukrajna támogatásának akadályozása. Egyértelmű, hogy Orbán nem a nyugati szövetségesei, hanem az orosz tömeggyilkos diktatúra oldalán áll, Putyin ötödik hadosztályaként (vagy trójai falovaként) árulást követ el, és az ellenség érdekei szerint cselekszik. Régen ezért már felakasztották volna.
Ennek egyik legdurvább megnyilvánulása, amikor az ukrán hadseregről és az ukrán lakosságról tárgyaló NATO külügyminiszterek tanácskozásán nem vehet részt az ukrán külügyminiszter, mert Orbán csahos kutyája, Szijjártó Péter Magyarország nevében megvétózza azt. Emberek tízezreinek vagy százezreinek életéről van szó, mert az oroszok a tél előtt szétbombáznak mindent azért, hogy az ukránok megfagyjanak, s egy ilyen tárgyaláson nem vehet részt Ukrajna, mert Szijjártó a kárpátaljai magyar kisebbség jogaira hivatkozva megakadályozza azt.
Miközben a kétkulacsos Orbán másik vérebe, Novák Kijevben hazudozik éppen Ukrajna támogatásáról, Szijjártó nemcsak ukránok százezreinek életét veszélyezteti, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség jogait is hazavágja. Mert abban biztos lehet ez a sötét putyinista fasiszta bűnszervezet, hogy Ukrajna az életben nem fog semmiféle jogokat adni a magyar kisebbségnek. Zsarolással és erőszakkal nem mennek semmire, hanem az ellenkezőjét érik el. Nem mintha ez az Orbán-bandát érdekelné, mert ha őket a magyar kisebbség jogai érdekelnék, akkor fordítva kellene eljárniuk.
Most lehetne megszerezni a bizalmat Ukrajnában, a nehéz helyzetben Ukrajna őszinte és önzetlen támogatásával, aminek eredménye lehetne az, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól is lehetne tárgyalni, megtalálni a megfelelő megoldást. Másképp tekintene Ukrajna a magyar kisebbségre is, ha Magyarország baráti módon viszonyulna hozzájuk, és valóban segítené az országot. Most lehetne megszerezni a bizalmi tőkét, ami megalapozhatná a kárpátaljai magyarok jó sorsát. Csak hogy Orbán nem ezt akarja, ő Kárpátalját akarja, és az orosz uralmat akarja Ukrajnában.
A magyar kisebbséget Ukrajnában is eszköznek, rosszabb esetben fegyvernek tekintik és használják, ahogy a szomszédos országokban mindenhol. Orbán a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozásra, beépülésre, befolyásolásra és zsarolásra használja a határon túli magyarokat. A célja ugyanaz, és ugyanazt is teszi, mint Putyin: bábkormányokat akar létrehozni a szomszédoknál, amelyeket ő irányít. Behatol a szomszéd országok belügyeibe, kormányaiba, gazdaságába, fel akarja vásárolni a földjeiket, lenyúlni a cégeiket, általa kiszemelt fasisztákat ültetni a nyakukra...
6 MILLIÁRDÉRT KÖLTÖZIK ÚJ SZÉKHÁZBA A TESTÜLET, AMELY ÉVEK ÓTA EGY ÜLÉST SEM TARTOTT
HVG.HU
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.12.01.
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta.
A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.
Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól...
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.12.01.
A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.
Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól...
ORBÁNT NEM ÜTÖTTÉK KI, DE SÚLYOS PONTOZÁSOS VERESÉGET SZENVEDETT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.12.01.
„Orbán és a kormánya egyelőre pontozásos vereséget szenvedett, ki ugyan nem ütötték, de kikapott, mégpedig elég jelentős ponthátránnyal” – értékelte az ökölvívásból vett hasonlattal az Európai Bizottság Magyarországról hozott szerdai döntését Inotai András. A közgazdászprofesszor úgy látja: „a pénz szempontjából egy tapodtat sem léptünk előre, ezzel szemben kitolódtak a határidők, s immár biztos, hogy az idén egyetlen centhez sem férünk hozzá, sőt, már az is erősen kérdésessé vált, hogy 2023 első felében kapunk uniós pénzeket”. Továbbra is állítja, hogy az unió alapvető értékei és az Orbán-rendszer pillérei nem férnek el egymás mellett, s ha a Bizottság tényleg komolyan veszi, hogy a megszabott feltételek teljesítését, s komolyan ellenőrzi is azt, akkor az Orbán-rendszer összeomolhat.
Mint ahogy portálunk is beszámolt róla az Európai Bizottság szerdai döntésében – szigorú kondíciók mellett – ugyan rábólintott a magyar helyreállítási tervre, ugyanakkor kimondta, hogy Magyarországon továbbra is kockázatok fenyegetik az európai uniós támogatások szabályszerű felhasználását és ezzel összefüggésben a jogállamisági normák tiszteletben tartását. Ezt figyelembe véve, két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntés született Brüsszelben.
Az egyik értelmében a testület azt javasolja a Tanácsnak (amely december 16-án tartja a kérdésben döntő ülését), hogy a hét éves költségvetés terhére Magyarország számára „félretett” összegből függesszen fel 7,5 milliárd eurónyi támogatást, a kohéziós politika három operatív programjával kapcsolatos kötelezettségvállalások 65 százalékát. Az összeg felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: NVZS
2022.12.01.
Mint ahogy portálunk is beszámolt róla az Európai Bizottság szerdai döntésében – szigorú kondíciók mellett – ugyan rábólintott a magyar helyreállítási tervre, ugyanakkor kimondta, hogy Magyarországon továbbra is kockázatok fenyegetik az európai uniós támogatások szabályszerű felhasználását és ezzel összefüggésben a jogállamisági normák tiszteletben tartását. Ezt figyelembe véve, két különálló, de egymáshoz kapcsolódó döntés született Brüsszelben.
Az egyik értelmében a testület azt javasolja a Tanácsnak (amely december 16-án tartja a kérdésben döntő ülését), hogy a hét éves költségvetés terhére Magyarország számára „félretett” összegből függesszen fel 7,5 milliárd eurónyi támogatást, a kohéziós politika három operatív programjával kapcsolatos kötelezettségvállalások 65 százalékát. Az összeg felszabadításához az Orbán-kormánynak kézzelfogható eredményekkel járó lépéseket kell tennie a korrupció, különösen a magas szintű korrupció letörésére, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatás függetlenségét és az uniós pénzügyi források szabályos felhasználását ellenőrző rendszert kell működtetnie...
ITT OLVASHATÓ
EGYRE JOBBAN ÉRZEM, MI A FONTOS...
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.12.01.
Most kaptam ezt a verset…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.12.01.
Néha egészen félelmetes elolvasni egy-egy korábban íródott költeményt.
Ugyanazokat a mintázatokat érzékelhetjük. És ugyanazokat építjük. Néha azt érzem, ciklikus az egész. Mindig visszatérünk, ugyanoda. A viszonyulásokban nincs változás. Hatalmi harcok vannak. Amiben néha lélegzetvételhez jutunk, és akkor az ember úgy érzi, fejlődés van. Aztán kiderül: nem. A technika fejlődik, de az ember alig.
Az, hogy milyen emberek vagyunk. Erre kellene fókuszálni. Hogy jobb emberek legyünk.
"Ebben az országban most tisztesség-fogyta van,
gyűlölség, gyávaság, pimasz kéz-kezet mos,
segg segget nyal, és vérengzeni kezd a nyúl,
és élőhúsra kap rá a pocok is. Vadak vagyunk megint,
s vadásznának reánk. Ne legyen így."
MINDEZT CSAK AZÉRT MONDOM...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.01.
Egyetemistaként Hankiss Elemérrel volt egy irodalomszociológiai órám, ahol a halál irodalmi megjelenítéséről, a halál „átirodalmiasításáról” volt szó: arról, hogy bizonyos korokban és bizonyos szerzőknél milyen képekben, fogalmakban, kifejezésekben, hasonlatokban jelenik meg a halál, a semmi, a vég, a lét befejeződése. Foglalkoztunk az „átköltőiesített halállal”: elmúlás egy végső csókban (Othello), a halál édes álom (Egmont), hattyúként dalolva (Emília), az élet koronája (Szapphó), szelíd Géniusz, aki átsegíti a vándort az idő sírgödrébe, s megnyitja előtte az örök boldogság varázspalotáját (Ármány és szerelem). A halál lehet nász: ó sírom, nászszobám (Antigoné), nászi huzatokkal megágyazva (Desdemona), miközben menyegzői harangok zengenek (Hernani). Szó volt a szeretők közös haláláról (Antigoné, Rómeó és Júlia, Ármány és szerelem, Hernani) és így tovább, s jól emlékszem, amikor Krúdy kocsisairól beszélgettünk, Krúdy vissza-visszatérő alakjairól, akik a legtöbbször mintha Kharón kollégái lettek volna, a kocsmák és örömtanyák közötti „szárazföldi” révészek.
Mindezt csak azért mondom, mert látom, hogy egy kedves Facebook-ismerős idézi Pilhál Györgyöt, a Magyar Nemzet hatalmas és kemény pennabajnokát, aki (talán a lap mai számában?) egyrészt felháborodottan ad hangot annak, hogy én is véleményeztem Pankotai Lili és a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának esetét, noha – teszi hozzá zsörtölődve az ősz tollforgató – úgy írtam az esetről, hogy senki sem kérdezett.
Ez idáig rendben is van, elvégre Pilhál azt szokta meg még 1990 előttről, hogy az ember nem akkor ír, ha véleménye van, ilyen neki nem is szokott lenni, hanem akkor, ha felszólítják, hogy legyen véleménye, s a fizetésével együtt rögtön csatolják a Párt eligazító álláspontját, mintegy útmutatóként és szellemi-ideológiai kalauzként, nehogy a sok-sok Pilhál badarságokat találjon firkálni. Így volt ez egykoron, miért lenne most másképp?
Ámde mit is ír a Párt véleményvisszhangja, aki épp önnön roppant műveltségéről kíván tanúbizonyságot adni a remek lapban? Azt írja, hogy Pankotai Lili Óbudán folytatja a tanulmányait, amiről rögtön asszociál: „Krúdy óbudai kocsisai is csettintettek volna Lili aforizmáin.” A buta, félművelt ember (rosszabb, mint a műveletlen!) magamutogatása: Óbudáról eszébe jut Krúdy (kinek nem?), a trágár beszédről eszébe jut a szólásmondás (úgy beszél, mint kocsis a lovával), s máris Krúdy trágár kocsisainál tartunk, akik „csettintettek volna” Lili hallatán.
A legszebb az egészben, hogy Pilhál gondolatilag és szellemileg merészen svejfolt publintása kivételesen igazat állít: Krúdy kocsisai tényleg csettintettek volna Lili hallatán. Krúdy kocsisai ugyanis nem trágárságukról voltak nevezetesek, hanem egészen másról. Például arról, hogy „a kocsis hű szolga módjára segített a szerelmi rejtegetésben, mintha a hivatásához tartozott volna, hogy szerelmes párokat szállítson Pestről Budára, s vigyázzon rájuk, hogy bajuk ne essék.” Hát ilyen Krúdy kocsisa. Meg olyan, aki „virágzó ágat tép az út szélén”, s folytathatnám hosszasan.
Pilhál nem sokat tud, de tény, szeret írogatni. Bizonyára azt sem tudja, hogy Krúdy mögött mindig baktatott egy fiáker, amit Budapest főpolgármestere fizetett, arra az esetre, ha a szerkesztő úrnak kedve támadna felülni rá. És Pilhálnak fogalma sincs, ki volt Baron Marci (Krúdy egyik állandó kocsisa) és fogalma sincs, ki volt Baumgarten Manó (Krúdy másik állandó kocsisa), akit Krúdy csak Móninak, mások Rézorr kapitánynak neveztek, a remek humorú, költőkért és írókért rajongó, számukra sokszor kölcsönt adó, aztán a kölcsönökről nagyvonalúan elfeledkező kocsis, aki Krúdynak szegezett állandó kérdésére, hogy „hová is megyünk, Gyula úr”, rendre azt a választ kapta, hogy „haza, de kis kitérővel.”
Szegény-szegény Pilhál, szegény-szegény olvasói.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.12.01.
Mindezt csak azért mondom, mert látom, hogy egy kedves Facebook-ismerős idézi Pilhál Györgyöt, a Magyar Nemzet hatalmas és kemény pennabajnokát, aki (talán a lap mai számában?) egyrészt felháborodottan ad hangot annak, hogy én is véleményeztem Pankotai Lili és a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának esetét, noha – teszi hozzá zsörtölődve az ősz tollforgató – úgy írtam az esetről, hogy senki sem kérdezett.
Ez idáig rendben is van, elvégre Pilhál azt szokta meg még 1990 előttről, hogy az ember nem akkor ír, ha véleménye van, ilyen neki nem is szokott lenni, hanem akkor, ha felszólítják, hogy legyen véleménye, s a fizetésével együtt rögtön csatolják a Párt eligazító álláspontját, mintegy útmutatóként és szellemi-ideológiai kalauzként, nehogy a sok-sok Pilhál badarságokat találjon firkálni. Így volt ez egykoron, miért lenne most másképp?
Ámde mit is ír a Párt véleményvisszhangja, aki épp önnön roppant műveltségéről kíván tanúbizonyságot adni a remek lapban? Azt írja, hogy Pankotai Lili Óbudán folytatja a tanulmányait, amiről rögtön asszociál: „Krúdy óbudai kocsisai is csettintettek volna Lili aforizmáin.” A buta, félművelt ember (rosszabb, mint a műveletlen!) magamutogatása: Óbudáról eszébe jut Krúdy (kinek nem?), a trágár beszédről eszébe jut a szólásmondás (úgy beszél, mint kocsis a lovával), s máris Krúdy trágár kocsisainál tartunk, akik „csettintettek volna” Lili hallatán.
A legszebb az egészben, hogy Pilhál gondolatilag és szellemileg merészen svejfolt publintása kivételesen igazat állít: Krúdy kocsisai tényleg csettintettek volna Lili hallatán. Krúdy kocsisai ugyanis nem trágárságukról voltak nevezetesek, hanem egészen másról. Például arról, hogy „a kocsis hű szolga módjára segített a szerelmi rejtegetésben, mintha a hivatásához tartozott volna, hogy szerelmes párokat szállítson Pestről Budára, s vigyázzon rájuk, hogy bajuk ne essék.” Hát ilyen Krúdy kocsisa. Meg olyan, aki „virágzó ágat tép az út szélén”, s folytathatnám hosszasan.
Pilhál nem sokat tud, de tény, szeret írogatni. Bizonyára azt sem tudja, hogy Krúdy mögött mindig baktatott egy fiáker, amit Budapest főpolgármestere fizetett, arra az esetre, ha a szerkesztő úrnak kedve támadna felülni rá. És Pilhálnak fogalma sincs, ki volt Baron Marci (Krúdy egyik állandó kocsisa) és fogalma sincs, ki volt Baumgarten Manó (Krúdy másik állandó kocsisa), akit Krúdy csak Móninak, mások Rézorr kapitánynak neveztek, a remek humorú, költőkért és írókért rajongó, számukra sokszor kölcsönt adó, aztán a kölcsönökről nagyvonalúan elfeledkező kocsis, aki Krúdynak szegezett állandó kérdésére, hogy „hová is megyünk, Gyula úr”, rendre azt a választ kapta, hogy „haza, de kis kitérővel.”
Szegény-szegény Pilhál, szegény-szegény olvasói.
BESZÉLGETÉS A NYUGDÍJASOK JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INFLÁCIÓS HATÁSOKRA, A DIFFERENCIÁLÓDÁS NÖVEKEDÉSÉRE ÉS A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEKRE
BELVÁROSI SZABADEGYETEM / VIDEÓ
Moderátor: KARDOS PÉTER
2022.11.21.
November 21-i összejövetelünkön áttekintettük a nyugdíjasok jelenlegi és várható helyzetének alakulását, különös tekintettel az inflációs hatásokra, a differenciálódás növekedésére és a megélhetési költségekre. Előadóinkkal a helyzet kezelésére és egy korszerű nyugdíjrendszerre tett javaslatokat, a nyugdíjas szervezetek erejét, lehetőségeit, a kormánnyal való kapcsolatukat is elemeztük.
Vendégeink voltak: Hegyesiné Orsós Éva bölcsész, volt államtitkár, az Életet az Éveknek Országos Nyugdíjas Szövetség elnöke és Herczog László közgazdász, volt miniszter, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsadó Testületének elnöke.
Moderátor: KARDOS PÉTER
2022.11.21.
Vendégeink voltak: Hegyesiné Orsós Éva bölcsész, volt államtitkár, az Életet az Éveknek Országos Nyugdíjas Szövetség elnöke és Herczog László közgazdász, volt miniszter, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsadó Testületének elnöke.
AZ EU "B-TERVE", HA A MAGYAR KORMÁNY MEGVÉTÓZNÁ DÖNTÉSEKET - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.12.01.
Pár napja maradt az EU-nak kitalálni, hogy milyen árszinten legyen az orosz olajra az ársapka, erről nagy a vita. Az orosz sajtó Szijjártóról ír, aki nem engedte, hogy Ukrajna hivatalosan csatlakozzon a NATO-üléshez. Budapest az orosz regionális kémközpont: a határon elkaptak egy Ukrajnából menekülő orosz kémet, aki az ánuszában nagyon fontos információkat csempészett volna Magyarországra. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.12.01.
A Balkan Insightban Panyi Szabolcs írta meg, hogy az ukrán-magyar-határon elkaptak egy feltételezett orosz kémet, aki az ukrán belügyminisztériumban dolgozott, és most az ánuszába rejtve egy pendrive-ot találtak, ami bűnüldöző szervek, a katonai hírszerzés és például az Azov csapat személyi állományáról tartalmazott adatokat. Ezt akarta átadni a budapesti orosz nagykövetségnek. Erről az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat közleményt is kiadott, márpedig ez - a szerző szerint – ismételt példája annak, hogy Budapest az orosz kémtevékenység regionális központja lett.
Az orosz sajtó is írt Szijjártó NATO-szerepléséről, hogy nem járult hozzá a NATO és Ukrajna hivatalos ülésének a megtartásához. Ezzel együtt Kuleba ukrán külügyminiszter nem hivatalosan ugyanúgy találkozott az érintettekkel. Szijjártó a kárpátaljai magyarokat ért jogsérelmek ügyét a háború kezdete óta nem vetette fel, és addig nem is akarja, amíg nem lesz béke a térségben.
Az orosz lap megemlíti, hogy novemberben Munkácson a turulmadarat, a magyar jelképet lecserélték az ukrán címerre. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője barbár támadásról beszélt. A cikk orosz szerzője összefüggést lát a történtek és aközött, hogy Magyarország ősszel jelezte, nem támogatja a további szankciókat Oroszország ellen.
Az orosz olajra kivetett uniós ársapka állítólag 60 dollár lesz hordónként, írja a Forbes orosz kiadása. 5 nappal az uniós olajembargó előtt még mindig nem sikerült erről megállapodni. Lengyelország és a balti országok például 30 dollárra vinnék le, de Ciprus, Málta már a 60-at is túl alacsonynak tartja.
A lengyelek és a németek szerint Oroszország 12-20 dolláron termeli ki az olajat és így még a 30 dolláron is annyi nyeresége lenne, amelyből továbbra is tudja finanszírozni a háborút.
A költségvetésért felelős biztos, Johannes Hahn szerint az EU-nak van egy "B-terve" arra az esetre, ha Magyarország nem csatlakozna az Ukrajnának szánt 18 milliárdos hitel felvételi tervhez.
HÁROM ÉVTIZEDES OSZTÁLYKONFLIKTUS SEJLIK FEL OROSZORSZÁG HÁBORÚJA MÖGÖTT
MÉRCE
Szerző: VOLODIMIR ISCSENKO
2022.12.01.
Ukrajna lerohanása nem egyszerűen Vlagyimir Putyin expanzionista gondolkodásmódjának terméke. Éppúgy beleillik az orosz kapitalizmus projektjébe, amelyet Putyin és szövetségesei a Szovjetunió összeomlása után hívtak életre.
Mióta az orosz erők az év elején megszállták Ukrajnát, a politikai paletta különböző szakértői nehezen találnak választ arra a kérdésre, hogy pontosan mi – vagy ki – vezetett idáig. Ezen szakértők az olyan kifejezéseket, mint Oroszország, Ukrajna, a Nyugat vagy a globális Dél, úgy dobálják be a közbeszédbe, mintha egységes politikai szereplőket jelölnének. Még a baloldalon is gyakorta egységesen kezelik Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij, Joe Biden és a világ más vezetőinek biztonsági aggályokról, önrendelkezésről, civilizációs kérdésről, szuverenitásról, imperializmusról vagy imperializmusellenességről szóló kijelentéseit, mintha ezzel koherens nemzeti érdekeket képviselnének.
Míg az orosz – még pontosabban az orosz uralkodó réteg – háborús érdekekről szóló vita általában megkérdőjelezhető szélsőségek körül polarizálódik. Sokan szó szerint veszik, amit Putyin mond, és még azt sem kérdőjelezik meg, hogy a NATO-bővítés iránti megszállottsága vagy az, hogy retorikájában ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránok és az oroszok „egy népet” alkotnak, az orosz nemzeti érdekeket képviseli-e, vagy, hogy az orosz társadalom egésze osztja-e ezen nézeteket. Ezzel szemben a másik oldalon sokan szemenszedett hazugságként és stratégiai kommunikációként tálalják Putyin megjegyzéseit, és úgy vélik, ezek semmilyen kapcsolatban nem állnak az orosz elnök „valódi” céljaival Ukrajnát illetően...
Szerző: VOLODIMIR ISCSENKO
2022.12.01.
Mióta az orosz erők az év elején megszállták Ukrajnát, a politikai paletta különböző szakértői nehezen találnak választ arra a kérdésre, hogy pontosan mi – vagy ki – vezetett idáig. Ezen szakértők az olyan kifejezéseket, mint Oroszország, Ukrajna, a Nyugat vagy a globális Dél, úgy dobálják be a közbeszédbe, mintha egységes politikai szereplőket jelölnének. Még a baloldalon is gyakorta egységesen kezelik Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij, Joe Biden és a világ más vezetőinek biztonsági aggályokról, önrendelkezésről, civilizációs kérdésről, szuverenitásról, imperializmusról vagy imperializmusellenességről szóló kijelentéseit, mintha ezzel koherens nemzeti érdekeket képviselnének.
Míg az orosz – még pontosabban az orosz uralkodó réteg – háborús érdekekről szóló vita általában megkérdőjelezhető szélsőségek körül polarizálódik. Sokan szó szerint veszik, amit Putyin mond, és még azt sem kérdőjelezik meg, hogy a NATO-bővítés iránti megszállottsága vagy az, hogy retorikájában ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránok és az oroszok „egy népet” alkotnak, az orosz nemzeti érdekeket képviseli-e, vagy, hogy az orosz társadalom egésze osztja-e ezen nézeteket. Ezzel szemben a másik oldalon sokan szemenszedett hazugságként és stratégiai kommunikációként tálalják Putyin megjegyzéseit, és úgy vélik, ezek semmilyen kapcsolatban nem állnak az orosz elnök „valódi” céljaival Ukrajnát illetően...
A BÁLNÁTÓL A BIODÓMIG – ELKÉSZÜLT A BUDAPESTI KORRUPCIÓRÓL SZÓLÓ JELENTÉSTERVEZET
NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.12.01.
...A jelentés leszögezi, hogy a legtöbb esetben a
„fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek”.
Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.
A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.
A jelentés egyik legmeghökkentőbb megállapítása szerint a 4-es metró a közismert 453 milliárd forint helyett csak 380 milliárd forintba került.
Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott...
Szerző: SZALAI ANNA
2022.12.01.
„fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek”.
Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.
A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.
A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.
A jelentés egyik legmeghökkentőbb megállapítása szerint a 4-es metró a közismert 453 milliárd forint helyett csak 380 milliárd forintba került.
Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.
Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott...
TÖBB MINT HARMINC ISKOLÁBAN KEZDTEK POLGÁRI ENGEDETLENSÉGBE A TANÁROK, TÖBB GIMNÁZIUMBAN ÜLŐSZTRÁJKOLNAK A DIÁKOK
TELEX
Szerzők: TENCZER GÁBOR, ARADI HANGA ZSÓFIA
2022.12.01.
Miután szerdán a Belügyminisztérium bejelentette, hogy nyolc tanárt rúgnak ki a polgári engedetlenségi akciókban való részvételük miatt, csütörtökön újabb engedetlenségi hullám indult. Cikkünk frissül.Csütörtök reggelig 33 iskolában hirdettek polgári engedetlenségi akciót a tanárok.
Szerzők: TENCZER GÁBOR, ARADI HANGA ZSÓFIA
2022.12.01.
- A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban ülősztrájkoltak a diákok.
- Az Eötvös Gimnázium diákjai tapssal köszöntötték az érkező tanárokat.
- A Kempelen Farkas Gimnázium 26 tanára közös nyilatkozatban állt ki a kirúgott tanárok mellett.
- A budapesti Fazekas Gimnázium előtt is tüntettek a diákok csütörtök reggel.
- A Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban is rendkívüli szünetet rendeltek el.
- A XVIII. kerület gyorssegélyt és díszpolgári címet adott a kirúgott tanároknak.
- Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumnál élőlánccal tiltakoztak a tanárok, diákok és szülők.
- A diákok határozatlan idejű virrasztást hirdettek a Belügyminisztérium elé, december 9-én pedig az MTVA épülete előtt tartanak tüntetést.
- A Tanítanék Mozgalom szombaton, délután öt órára szervezett tüntetést a Klebelsberg Központ épülete elé.
Mint arról beszámoltunk, szerdán a Belügyminisztérium közleményéből derült ki, hogy az Eötvös József Gimnázium egy, a Karinthy Frigyes Gimnázium hat és a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy tanárának szűnik meg rendkívüli felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonya december 1-jétől a polgári engedetlenségben való részvétele miatt...
Mint arról beszámoltunk, szerdán a Belügyminisztérium közleményéből derült ki, hogy az Eötvös József Gimnázium egy, a Karinthy Frigyes Gimnázium hat és a Vörösmarty Mihály Gimnázium egy tanárának szűnik meg rendkívüli felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonya december 1-jétől a polgári engedetlenségben való részvétele miatt...
GYÁVÁK, HAZUGOK, OSTOBÁK, A JÖVŐ KIRABLÓI ÉS LEGYILKOLÓI
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.30.
Karácsonyhoz közeledve, advent idején a nemzeti keresztény magyar kormány ismét nyolc gimnáziumi tanárt tett munkanélkülivé, s lökött az utcára. Sem tanár, sem diák, sem oktatás, sem jövő ezeknek nem számít, csak a velejéig korrupt, undort keltő hatalom megfélemlítő, szégyenteljes akciója, s az egyre jobban a falhoz szorított Legfőbb Hadúr ismét elrettentéssel próbálkozó szánalmas dühöngése.
Pintér rendőrminiszternek és szolgahadának totálissá és pofátlanná duzzadt cinizmusa üvölt a fentiekben. Ez a gyáva rendőrminiszter, aki teljesen inkompetens figuraként erre a rá ruházott verőlegényi feladatra sem merte azt mondani, hogy „nem vállalom” (nyilván nem mondhatta, erre minden bizonnyal jó oka van) a diákok érdekeire hivatkozik, miközben ő maga, miniszterelnöki utasításra az ország érdekeit, jövőjét, a holnap nemzedékének lehetőségeit tiporja páros lábbal, s kizárólag a hatalmat gyakorlók érdekeit (így a sajátjait is) tartva szem előtt.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.30.
Az oktatás szakmai kérdéseiben illetékessé farigcsált rendőrminiszter vezette Belügyminisztérium közleményében az áll, hogy a diákok érdekeit helyezik mindenek elé. „Márpedig a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés Alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. A diákok – életkoruktól függetlenül – tanulni járnak az iskolákba, számukra nem példamutató a jogszerűtlen magatartás” – olvasható a közleményben.
Pintér rendőrminiszternek és szolgahadának totálissá és pofátlanná duzzadt cinizmusa üvölt a fentiekben. Ez a gyáva rendőrminiszter, aki teljesen inkompetens figuraként erre a rá ruházott verőlegényi feladatra sem merte azt mondani, hogy „nem vállalom” (nyilván nem mondhatta, erre minden bizonnyal jó oka van) a diákok érdekeire hivatkozik, miközben ő maga, miniszterelnöki utasításra az ország érdekeit, jövőjét, a holnap nemzedékének lehetőségeit tiporja páros lábbal, s kizárólag a hatalmat gyakorlók érdekeit (így a sajátjait is) tartva szem előtt.
Gyávák, hazugok, ostobák, a jövő kirablói és legyilkolói.
Miközben – hogy mást ne mondjak – az MNB egymilliárd forint értékben rendelt szobrokat egy igazi fakezű, a brancsba tartozó udvaronc művészkétől, az Orbán-korszak egyik világra segítőjétől, például a Postapalota Csodaszarvas nevű elborzasztó tömegének legyártójától. Vagy miközben a hit- és erkölcstan oktatóinak bérét manifeszt módon közpénzekből emeli az állam, anélkül, hogy az egyházak megszólalnának, mert nekik ez a jó, a nemzet többi része pedig nem érdekli őket.
A hatalom szerint ezek a förtelmek, ezek a giccsé dermedt diktátumok azonosak a nemzet érdekével, meg a hit- és erkölcstan oktatók megemelt jövedelme.
Ne hagyjuk a tanárainkat megalázni, ne hagyjuk, hogy demonstrációs játékszerekké váljanak a hatalom piszkos mancsaiban. Amikor a tanárokat alázzák, a tanárainkkal együtt a rájuk szoruló gyerekeinkkel is ugyanazt teszik, vagyis valamennyiünkkel. Ha ezt nem érti meg ez az ország, akkor tényleg minden mindegy!
Hát ne legyen az!
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBÓL A GIMNÁZIUMOKBA MENEKÍTIK A GYEREKEIKET A DIPLOMÁS SZÜLŐK
QUBIT / PODCAST
Szerző: QUBIT
2022.12.01.
A közoktatás válságáról szóló Qubit Live #6 eseményünkön oktatáskutató szakemberekkel jártuk körbe, hogy mi is a valódi probléma Magyarországon az iskolarendszerrel. A napokban a Live-on elhangzott előadásokat és kérdéseket osztjuk meg veletek, Lannert Judit előadása már elérhető.
Egyre kevesebb középiskolás korú fiatal iskolázását kell megoldani országszerte, miközben folyamatosan nő a diplomás szülők száma és aránya a társadalmon belül. Ez a kettős hatás azt eredményezi, hogy a gimnáziumok népszerűsége folyamatosan nő, elsősorban a diplomás szülők körében, akik a saját gyerekeiknek lehetőség szerint a legjobb oktatási lehetőségeket kívánják megteremteni, erre pedig a 4, 6 és 8 osztályos gimnáziumok egyaránt jó lehetőséget jelentenek. Ám az országos statisztikákból az is jól látszik, hogy míg a hagyományos gimnáziumokban stabil a túljelentkezés, a 6 és 8 osztályos iskolákba felvételizők száma ugrásszerűen nő, vagyis úgy tűnik, mintha a tanulók (és a szüleik) menekülnének az általános iskolákból.
Horn Dániel közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet (KRTK KTI) igazgatója arra kereste a választ a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában, hogy mi állhat ennek a hátterében. Hogyan változott az elmúlt években az iskolatípusok népszerűsége, és mi a helyzet Budapesten az ország többi részéhez képest? Miért a fővárosban alakult ki később a tanárhiány, és miért vált mégis súlyosabbá a helyzet 2020-tól a vidéki nagyvárosokhoz képest?
Szerző: QUBIT
2022.12.01.
A közoktatás válságáról szóló Qubit Live #6 eseményünkön oktatáskutató szakemberekkel jártuk körbe, hogy mi is a valódi probléma Magyarországon az iskolarendszerrel. A napokban a Live-on elhangzott előadásokat és kérdéseket osztjuk meg veletek, Lannert Judit előadása már elérhető.
Egyre kevesebb középiskolás korú fiatal iskolázását kell megoldani országszerte, miközben folyamatosan nő a diplomás szülők száma és aránya a társadalmon belül. Ez a kettős hatás azt eredményezi, hogy a gimnáziumok népszerűsége folyamatosan nő, elsősorban a diplomás szülők körében, akik a saját gyerekeiknek lehetőség szerint a legjobb oktatási lehetőségeket kívánják megteremteni, erre pedig a 4, 6 és 8 osztályos gimnáziumok egyaránt jó lehetőséget jelentenek. Ám az országos statisztikákból az is jól látszik, hogy míg a hagyományos gimnáziumokban stabil a túljelentkezés, a 6 és 8 osztályos iskolákba felvételizők száma ugrásszerűen nő, vagyis úgy tűnik, mintha a tanulók (és a szüleik) menekülnének az általános iskolákból.
Horn Dániel közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet (KRTK KTI) igazgatója arra kereste a választ a hatodik Qubit Live-on tartott előadásában, hogy mi állhat ennek a hátterében. Hogyan változott az elmúlt években az iskolatípusok népszerűsége, és mi a helyzet Budapesten az ország többi részéhez képest? Miért a fővárosban alakult ki később a tanárhiány, és miért vált mégis súlyosabbá a helyzet 2020-tól a vidéki nagyvárosokhoz képest?
A NER ÉS A TÜNTETÉSEK: ELZÚGTAK FORRADALMAI
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HONT ANDRÁS
2022.12.01.
A hétvégén ismét tüntettek a tanárok Budapesten, így újabb fejezetet írtak a tanév kezdete óta tartó tiltakozássorozatnak. Valójában azonban a nyár közepétől zajlanak a demonstrációk a fővárosban és több vidéki településen is. Kezdődött a KATA-megmozdulásokkal, azaz a sokak számára roppant kedvező adózási forma igénybevételi lehetőségének jelentős kurtítása elleni tiltakozásokkal, de tartottak demonstrációt az abortuszjogszabály szigorítása ellen is. Az ellenzék az energiaárak emelkedése miatti elégedetlenség mélyülésére számít, radikálisabbjai egyenesen új választásról beszélnek. És mindennek tetejébe még Majka is „társadalomkritikus” számmal jelentkezett. Mindez alkalmat jelent végigvenni a NER-rel szembeni megmozdulások immár 12 éves történetét. Tüntetések és tanulságok, első rész.
Valójában nincs semmi rendkívüli a fentiekben, noha sokan – már csak életkorukból adódóan is – először vettek részt valamilyen tüntetésen. Így kezdődik egy parlamenti ciklus a NER-ben, sőt, így működik maga a NER. A szakmai-közéleti mozgolódások nem a rendszert kezdik ki, hanem a rendszer részét képezik. Ez azonban nem egy ördögi terv megvalósulása, hanem felismerés eredménye: mindenkinek így a jobb...
Szerző: HONT ANDRÁS
2022.12.01.
Valójában nincs semmi rendkívüli a fentiekben, noha sokan – már csak életkorukból adódóan is – először vettek részt valamilyen tüntetésen. Így kezdődik egy parlamenti ciklus a NER-ben, sőt, így működik maga a NER. A szakmai-közéleti mozgolódások nem a rendszert kezdik ki, hanem a rendszer részét képezik. Ez azonban nem egy ördögi terv megvalósulása, hanem felismerés eredménye: mindenkinek így a jobb...
AZ ÁLLAM „MEGTOLTA”, ŐK HAZAVISZIK – A TIBORCZ-KÖRHÖZ KERÜLT 14 TURISZTIKAI CSÚCSPROJEKT
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.11.30.
A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde.
Mínuszos hírként, vagy még úgy sem vette át a sajtó a 444 minapi észlelését, mely szerint Tiborcz István és állandó üzleti-jogi támasza, Hamar Endre közvetve résztulajdonos lett egy tetrecen nevű kft.-ben. Noha a debreceni szállodafejlesztő társaság nevét hivatalos iratokban is kis kezdőbetűvel írják, a cég annyira azért nem jelentéktelen, hogy ne kapott volna korábban 3,66 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által bonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Pletykaszinten már két éve is rebesgették, hogy a tetrecen mögött Tiborczék állhatnak – hiszen a fejlesztés cégjogi ügyeit 2020 végétől egy velük együttműködő ügyvéd, Nagy Zsuzsa Klaudia vitte –, de ez nem tűnt túl hihetőnek. Hiszen a miniszterelnök veje épp abban az időszakban deklarálta, hogy ő bizony kiszáll minden olyan vállalkozásból, amelyet állami forrásokkal gyarapítanak. Az összeférhetetlenség magától értetődőnek tűnt, hiszen a pénzosztó MTÜ-t – miként az illetékesek elismerték – Tiborcz felesége stratégiai tanácsokkal segítette (ma pedig már egyenesen Orbán Ráhel barátnője és volt évfolyamtársa, Jakab Zsófia az ügynökség vezérhelyettese). Továbbá az elővigyázatosság azért is indokolt lehetett, mert a magyar jog szerint Tiborcz István szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő gazdagodása azt jelenti, hogy közben a kormányfő lánya is tehetősebb lesz.
Ilyen előzmények után teljes lehetetlenségnek gondoltuk, hogy a miniszterelnök rokonsága és holdudvara mégis visszaszivárog az államilag agyondotált turisztikai projektek környékére. Pláne, hogy Tiborcznak van egy olyan BDPST nevű cégcsoportja, amelyben bőven akad – közvetlen kormánymilliárdoktól mentes – hazai és nemzetközi szállodaprojekt. Legalábbis mai tudásunk szerint nem mozdult meg direkt közpénztömeg a Botaniq Turai Kastély vagy a Hotel Dorothea nevű, tényleg világraszóló belpesti fejlesztés irányába. A cselekvés, alkotás iránti vágyat akár ezek az építkezések, felújítási munkák is kielégíthetnék – de a valóság ennél bonyolultabb. Az idei parlamenti választások után furcsa cégalapításokra lettünk figyelmesek, és jeleztük: mintha mégis aktivizálnák magukat az „állami piacon” a Tiborcztól nem független szereplők. Az üzletember alapkezelőt vett, közös irodaházba költözött más alapkezelőkkel, hozzá ezer szállal kötődő magántőkealapok léptek be fontos szállodafejlesztések mögé – és hogy a gyanút fokozza, végül hivatalosan is a nevére vette azt a bizonyos tetrecen Kft.-t.
Most, 2022 végén újra átvilágítottuk az MTÜ Kisfaludy-programjának legnagyobb győzteseit, és mint az alábbi gyűjtésből kiderül: a tetrecen Kft. debreceni Hiltonjával együtt már 14 olyan kormányzati pénzesőben részesült csúcsprojekt van, amelybe vagy maga Tiborcz István, vagy a vele egyértelműen rokonítható magántőkealapok, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti leágazásai szálltak be. Természetesen nem falusi vendéglátóhelyekről, panziócskákról van szó, hanem többségében nemzetközi védjegyekkel (Accor, Mövenpick, MGallery, Hilton) ellátott luxushotelekről, élményparkokról, vadászkastélyokról.
Ezekre – az MTÜ ritkán frissülő és nehezen kereshető nyilvántartásai szerint is – legalább 61 milliárd forintot utalt el korábban vissza nem térítendő támogatásként a kormányzat. Ez pedig az eddig kiközvetített összes Kisfaludy-pénz egyötöde. Mindemellé természetesen baráti hitelek is „teremtődtek” mintegy 50 milliárd forint összértékben;
a kölcsönöket biztosító pénzintézetek között ugyancsak feltűnő a szerepe a Tiborcz-tulajdonú Gránit Banknak, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, a Mészáros Lőrinc által dominált Takarékbanknak, valamint az állami Magyar Fejlesztési Banknak. És közben persze a Tiborcz-klub állandó ügyvédei, jogászai – Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia – jelennek meg az állami pénzeket felszippantó vállalkozások intézői között.
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2022.11.30.
Mínuszos hírként, vagy még úgy sem vette át a sajtó a 444 minapi észlelését, mely szerint Tiborcz István és állandó üzleti-jogi támasza, Hamar Endre közvetve résztulajdonos lett egy tetrecen nevű kft.-ben. Noha a debreceni szállodafejlesztő társaság nevét hivatalos iratokban is kis kezdőbetűvel írják, a cég annyira azért nem jelentéktelen, hogy ne kapott volna korábban 3,66 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által bonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Pletykaszinten már két éve is rebesgették, hogy a tetrecen mögött Tiborczék állhatnak – hiszen a fejlesztés cégjogi ügyeit 2020 végétől egy velük együttműködő ügyvéd, Nagy Zsuzsa Klaudia vitte –, de ez nem tűnt túl hihetőnek. Hiszen a miniszterelnök veje épp abban az időszakban deklarálta, hogy ő bizony kiszáll minden olyan vállalkozásból, amelyet állami forrásokkal gyarapítanak. Az összeférhetetlenség magától értetődőnek tűnt, hiszen a pénzosztó MTÜ-t – miként az illetékesek elismerték – Tiborcz felesége stratégiai tanácsokkal segítette (ma pedig már egyenesen Orbán Ráhel barátnője és volt évfolyamtársa, Jakab Zsófia az ügynökség vezérhelyettese). Továbbá az elővigyázatosság azért is indokolt lehetett, mert a magyar jog szerint Tiborcz István szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő gazdagodása azt jelenti, hogy közben a kormányfő lánya is tehetősebb lesz.
Ilyen előzmények után teljes lehetetlenségnek gondoltuk, hogy a miniszterelnök rokonsága és holdudvara mégis visszaszivárog az államilag agyondotált turisztikai projektek környékére. Pláne, hogy Tiborcznak van egy olyan BDPST nevű cégcsoportja, amelyben bőven akad – közvetlen kormánymilliárdoktól mentes – hazai és nemzetközi szállodaprojekt. Legalábbis mai tudásunk szerint nem mozdult meg direkt közpénztömeg a Botaniq Turai Kastély vagy a Hotel Dorothea nevű, tényleg világraszóló belpesti fejlesztés irányába. A cselekvés, alkotás iránti vágyat akár ezek az építkezések, felújítási munkák is kielégíthetnék – de a valóság ennél bonyolultabb. Az idei parlamenti választások után furcsa cégalapításokra lettünk figyelmesek, és jeleztük: mintha mégis aktivizálnák magukat az „állami piacon” a Tiborcztól nem független szereplők. Az üzletember alapkezelőt vett, közös irodaházba költözött más alapkezelőkkel, hozzá ezer szállal kötődő magántőkealapok léptek be fontos szállodafejlesztések mögé – és hogy a gyanút fokozza, végül hivatalosan is a nevére vette azt a bizonyos tetrecen Kft.-t.
Most, 2022 végén újra átvilágítottuk az MTÜ Kisfaludy-programjának legnagyobb győzteseit, és mint az alábbi gyűjtésből kiderül: a tetrecen Kft. debreceni Hiltonjával együtt már 14 olyan kormányzati pénzesőben részesült csúcsprojekt van, amelybe vagy maga Tiborcz István, vagy a vele egyértelműen rokonítható magántőkealapok, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti leágazásai szálltak be. Természetesen nem falusi vendéglátóhelyekről, panziócskákról van szó, hanem többségében nemzetközi védjegyekkel (Accor, Mövenpick, MGallery, Hilton) ellátott luxushotelekről, élményparkokról, vadászkastélyokról.
Ezekre – az MTÜ ritkán frissülő és nehezen kereshető nyilvántartásai szerint is – legalább 61 milliárd forintot utalt el korábban vissza nem térítendő támogatásként a kormányzat. Ez pedig az eddig kiközvetített összes Kisfaludy-pénz egyötöde. Mindemellé természetesen baráti hitelek is „teremtődtek” mintegy 50 milliárd forint összértékben;
a kölcsönöket biztosító pénzintézetek között ugyancsak feltűnő a szerepe a Tiborcz-tulajdonú Gránit Banknak, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, a Mészáros Lőrinc által dominált Takarékbanknak, valamint az állami Magyar Fejlesztési Banknak. És közben persze a Tiborcz-klub állandó ügyvédei, jogászai – Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia – jelennek meg az állami pénzeket felszippantó vállalkozások intézői között.
AZ UNIÓ LESÚJTÓ BIZONYÍTVÁNYA SEM RENDÍTI MEG ORBÁN RENDSZERÉT
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.12.01.
Egy demokratikus világban értelmes felvetés lenne, hogy a kormánynak – élén a miniszterelnökkel – le kellene mondani egy olyan ítélet után, amilyet az Európai Bizottság hozott a magyar támogatások ügyében – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint persze egy demokratikus világban el sem juthat odáig a helyzet, hogy felvetődhetne egy ilyen kérdés. A brüsszeli bejelentés mindenesetre továbbra is több mint megkérdőjelezi a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Vagyis kétli, hogy a hatalom eleget tenne a korrupció, az uniós pénzekkel való visszaélés ellen, illetve a jogállamiság helyreállításért.
Gyakorlatilag nyílt verdiktet hirdetett az Európai Bizottság az Orbán-kormányról azzal a döntésével, amellyel azt javasolja a Tanácsnak, függessze fel a Magyarország számára elvben rendelkezésre álló, hét éves költségvetési támogatások mintegy harmadát, 7,5 milliárd eurót (durván 3000 milliárd forintot). Ugyanakkor komoly feltételekkel jóváhagyásra (de még nem kifizetésre) ajánlja a helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd eurónyi (mintegy 2300 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő támogatást. Az ítélet az, hogy továbbra sincsenek biztonságban az uniós támogatások Magyarországon, egyértelműbben fogalmazva (amit a diplomácia nyelvét használó bizottsági bürokratáktól nem várhatunk): a jelenlegi budapesti kormány lop, csal, hazudik, miként tette ezt a múltban is az uniós támogatások felhasználásával, amit széles körű korrupció övez.
Joggal merülhet fel a kérdés: vajon nem kellene azonnal benyújtania a lemondását a kormánynak, élén Orbán Viktorral amiatt, hogy tulajdonképpen kimondatott: leépítették a jogállamot, s ezzel jó eséllyel megfosztják a magyar embereket, az országot sokezer milliárd forint „ingyenpénztől”? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük...
Szerző: NVZS
2022.12.01.
Gyakorlatilag nyílt verdiktet hirdetett az Európai Bizottság az Orbán-kormányról azzal a döntésével, amellyel azt javasolja a Tanácsnak, függessze fel a Magyarország számára elvben rendelkezésre álló, hét éves költségvetési támogatások mintegy harmadát, 7,5 milliárd eurót (durván 3000 milliárd forintot). Ugyanakkor komoly feltételekkel jóváhagyásra (de még nem kifizetésre) ajánlja a helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd eurónyi (mintegy 2300 milliárd forintnyi) vissza nem térítendő támogatást. Az ítélet az, hogy továbbra sincsenek biztonságban az uniós támogatások Magyarországon, egyértelműbben fogalmazva (amit a diplomácia nyelvét használó bizottsági bürokratáktól nem várhatunk): a jelenlegi budapesti kormány lop, csal, hazudik, miként tette ezt a múltban is az uniós támogatások felhasználásával, amit széles körű korrupció övez.
Joggal merülhet fel a kérdés: vajon nem kellene azonnal benyújtania a lemondását a kormánynak, élén Orbán Viktorral amiatt, hogy tulajdonképpen kimondatott: leépítették a jogállamot, s ezzel jó eséllyel megfosztják a magyar embereket, az országot sokezer milliárd forint „ingyenpénztől”? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük...
“KORMÁNYFŐT KELLENE CSERÉLNIE A FIDESZNEK” – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.01.
Ujhelyi István: Orbán Viktor egyértelműen tehertétellé vált a magyarok számára
A szociáldemokrata politikus közleménye szerint Orbán Viktornak és kormányának immár hivatalosan is papírja van arról, hogy „bűnöztek”, sarokba hajították a demokráciát és az európai értékek minden szabályát, valamint, hogy visszaéltek az uniós forrásokkal az elmúlt tizenkét évben.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.12.01.
A szociáldemokrata politikus közleménye szerint Orbán Viktornak és kormányának immár hivatalosan is papírja van arról, hogy „bűnöztek”, sarokba hajították a demokráciát és az európai értékek minden szabályát, valamint, hogy visszaéltek az uniós forrásokkal az elmúlt tizenkét évben.
Az unió lesújtó bizonyítványa sem rendíti meg Orbán rendszerét
“A kormány tudja, hogy most még abban a pillanatban vagyunk, amikor sikernek nevezheti azt, ami történt. Még ki lehetett mondani, hogy egyszer majd jön az összes pénz, a dolgok jól mennek, hiszen a Bizottság kedvezően értékelte a magyar terveket. Ez az állapot azonban – várhatóan december 16-án – megszűnhet, hiszen a Tanács akkor dönt majd, s nem feltétlenül Orbán szája ízének megfelelően.”
“A kormány tudja, hogy most még abban a pillanatban vagyunk, amikor sikernek nevezheti azt, ami történt. Még ki lehetett mondani, hogy egyszer majd jön az összes pénz, a dolgok jól mennek, hiszen a Bizottság kedvezően értékelte a magyar terveket. Ez az állapot azonban – várhatóan december 16-án – megszűnhet, hiszen a Tanács akkor dönt majd, s nem feltétlenül Orbán szája ízének megfelelően.”
Beindult az államtitkár-keringő
A szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyből egy új miniszter kinevezése mellett számos más személyi változásról is értesülhetünk a kormányon belül.
A szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyből egy új miniszter kinevezése mellett számos más személyi változásról is értesülhetünk a kormányon belül.
Bukjuk az életmentő milliárdokat, de sikerült kirúgni nyolc tanárt
Magyarázta a bizonyítványát a kormány is egy rendkívüli kormányinfón, ahol persze kiderült, hogy ki a hibás. Hát, nem a kormány!
Magyarázta a bizonyítványát a kormány is egy rendkívüli kormányinfón, ahol persze kiderült, hogy ki a hibás. Hát, nem a kormány!
Rendkívüli szünetet rendeltek el a Karinthy Frigyes Gimnáziumban a kirúgások után
Az iskola hat tanárát elbocsátották polgári engedetlenség miatt. Hasonló sorsra jutott a Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik angol szakos tanára és az Eötvös József Gimnázium egyik biológia szakos tanára is.
Az iskola hat tanárát elbocsátották polgári engedetlenség miatt. Hasonló sorsra jutott a Vörösmarty Mihály Gimnázium egyik angol szakos tanára és az Eötvös József Gimnázium egyik biológia szakos tanára is.
Több iskolában is polgári engedetlenség kezdődik december 1-jén
A Tanárok a Tanárokért szerda esti bejegyzése szerint 18 intézmény jelezte, hogy a csatlakozik a polgári engedetlenséghez, de várhatóan mások is csatlakozni fognak hozzájuk.
A Tanárok a Tanárokért szerda esti bejegyzése szerint 18 intézmény jelezte, hogy a csatlakozik a polgári engedetlenséghez, de várhatóan mások is csatlakozni fognak hozzájuk.
Díszpolgári címet és gyorssegélyt ad a XVIII. kerület a kirúgott tanároknak
A BM közölte, hogy további 24 pedagógus kap tájékoztatást az intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása a Belügyminisztérium szerint.
A BM közölte, hogy további 24 pedagógus kap tájékoztatást az intézményének vezetőjétől arról, milyen következményekkel jár a munka jogellenes megtagadása a Belügyminisztérium szerint.
Fideszes rendezvényen fotózkodott a legnagyobb jutalommal honorált tankerületi vezető
Pappné 10 éven át vezette a tankerületet és az ő nevéhez kapcsolódik, hogy a 2018-as pedagógusnapon a „Nemzedékek jövőjéért” díjjal tüntette ki Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt. Valamint ő tehette zsebre a legnagyobb összegű jutalmat: 2,5 millió forintot.
Pappné 10 éven át vezette a tankerületet és az ő nevéhez kapcsolódik, hogy a 2018-as pedagógusnapon a „Nemzedékek jövőjéért” díjjal tüntette ki Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt. Valamint ő tehette zsebre a legnagyobb összegű jutalmat: 2,5 millió forintot.
A tervezetthez képest félmilliárddal többet költött tavaly a Magyarságkutató Intézet
A Kásler Miklós alapította szervezet munkatársainak száma két év alatt csaknem megduplázódott.
A Kásler Miklós alapította szervezet munkatársainak száma két év alatt csaknem megduplázódott.
Jordán Ferenc Káslerék Hunyadi-tanulmányáról: ez gyenge tudomány
“A stílus egy kisiskolásoknak szóló mesekönyvé, a Tenkes kapitánya forgatókönyve nézhetett ki talán így, csak ott a ravasz kurucok szívatták a bugyuta labancokat. Van itt szó népi hősökről, heroikus cselekedetekről és a harcra kész fekete seregről. Csupa olyanról, amit egy jobb lap főszerkesztője egy nagy ásítás lendületével ki is húz a kéziratból.”
“A stílus egy kisiskolásoknak szóló mesekönyvé, a Tenkes kapitánya forgatókönyve nézhetett ki talán így, csak ott a ravasz kurucok szívatták a bugyuta labancokat. Van itt szó népi hősökről, heroikus cselekedetekről és a harcra kész fekete seregről. Csupa olyanról, amit egy jobb lap főszerkesztője egy nagy ásítás lendületével ki is húz a kéziratból.”
„Elnyomnak, mint egy csikket”
A miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók.. Nem _úgy_…
A miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók.. Nem _úgy_…
„Politikai gyilkosság szembemenni a gőzhengerrel!”
Mi van, ha egy település fideszes polgármestere NEM AKAR akkumulátorgyárat. Tanulmány.
“Az eseményre egyébként ugyan meghívták Rácz Róbert főispánt, az üzemlétesítést engedélyező megyei kormányhivatal vezetőjét, illetve a CATL képviselőjét, de maguk helyett csupán egy-egy levelet küldtek.”
Mi van, ha egy település fideszes polgármestere NEM AKAR akkumulátorgyárat. Tanulmány.
“Az eseményre egyébként ugyan meghívták Rácz Róbert főispánt, az üzemlétesítést engedélyező megyei kormányhivatal vezetőjét, illetve a CATL képviselőjét, de maguk helyett csupán egy-egy levelet küldtek.”
Mészáros Lőrinchez köthető cég alapított magánklinikát Szombathelyen
Évek óta tendencia a betegek magánegészségügy felé terelése (kényszerítését is írhatnánk…).
Évek óta tendencia a betegek magánegészségügy felé terelése (kényszerítését is írhatnánk…).
Távozik az Antenna Hungária júliusban kinevezett vezérigazgatója és elhagyja az egész 4iG csoportot is
Király István szavai szerint a tulajdonos és a menedzsment véleménykülönbségbe került egymással.
Király István szavai szerint a tulajdonos és a menedzsment véleménykülönbségbe került egymással.
A Telex csúsztatott az ATV-s oroszországi riportok kapcsán, de a csatorna is hibázott
Nyilván lehetne arról is vitatkozni, hogy helyénvaló dolog-e a Roszatom közreműködésével utazni bárhová is. Novák több éve megszállottan keresi azokat az országokat, ahová átlag halandó nem juthat be. Nem nagyon tudott volna eljutni Oroszországba sem a jelenlegi körülmények között másképp, ha az atomexpó ürügyén nem hívják el.
Nyilván lehetne arról is vitatkozni, hogy helyénvaló dolog-e a Roszatom közreműködésével utazni bárhová is. Novák több éve megszállottan keresi azokat az országokat, ahová átlag halandó nem juthat be. Nem nagyon tudott volna eljutni Oroszországba sem a jelenlegi körülmények között másképp, ha az atomexpó ürügyén nem hívják el.
HALK SZAVÚ ÉS BÉKÉS VOLT AZ EGYHÁZI ISKOLÁK TANÁRAINAK DEMONSTRÁCIÓJA, MÉGIS ÚJ HELYZETET TEREMTETT
G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.12.01.
November közepén egyházi iskolai tanárok tartottak köztéri demonstrációt Budapesten a magyar oktatásért. A Szent István Bazilika előtt a “tanárballagáson” több mint ezren vettek részt, a szervezők állítása szerint 34 egyházi iskola legalább 300 tanára volt jelen, és nemcsak igazságos béreket, de új nemzeti oktatási stratégiát is követeltek. Éppen a családbarát politika és a nemzetstratégiai jelentőségű oktatásügy nevében szólították fel a kormányt arra, hogy
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.12.01.
- csökkenjen a tanárok óraterhelése, hogy maradjon idejük és energiájuk a diákjaikkal való személyes törődésre,
- a törvényi szabályozás engedje meg, hogy a pedagógusok szabadabban alakíthassák pedagógiai programjukat, aminek feltétele a szabad tankönyvválasztás,
- az intézmények kapjanak valódi önállóságot,
- a pedagógusbérek hosszú távon kiszámíthatóan tegyék lehetővé egy család eltartását.
Az egyházi fenntartású iskolák tanárai először tüntettek ilyen formában nyíltan a pedagógus-szakszervezetek szervezésében sztrájkkal, polgári engedetlenségi akciókkal és élőlánccal küzdő tanárok mellett, és a tanárok követeléseit nem teljesítő kormánnyal szemben. Persze egyházi iskolában tanuló tanárok és diákok eddig is lehettek és voltak is a tüntetők között, de a Tanárballagáson külön, hangsúlyozottan egyházi iskolai tanárokként, általuk választott formában és hangvételben demonstráltak...
Az egyházi fenntartású iskolák tanárai először tüntettek ilyen formában nyíltan a pedagógus-szakszervezetek szervezésében sztrájkkal, polgári engedetlenségi akciókkal és élőlánccal küzdő tanárok mellett, és a tanárok követeléseit nem teljesítő kormánnyal szemben. Persze egyházi iskolában tanuló tanárok és diákok eddig is lehettek és voltak is a tüntetők között, de a Tanárballagáson külön, hangsúlyozottan egyházi iskolai tanárokként, általuk választott formában és hangvételben demonstráltak...
MIÉRT ÉREZZÜK ENNYIRE BORZASZTÓ DEPRESSZIÓSNAK MAGUNKAT A VÁLSÁG ÓTA?
TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2022.11.30.
Koronavírus, ukrajnai háború, egyre növekvő infláció és folyamatos gazdasági nyomás: a rövid időn belül egymást érő válsághelyzetek nemcsak a pénztárcánkat, de a lelkiállapotunkat is megviselik. Hogyan érinti az egyént és a társadalmat, ha sorozatos válságokat kell átélnie? Miért szorongunk, ha meglátjuk a tojás vagy a tészta piaci árát mostanában? Kőváry Zoltán pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan hat ránk, ha kilátástalannak tűnő globális krízisekben kell megpróbálnunk boldogulni.
Biztos mindenkinek ismerős érzés, hogy ha az elmúlt időszakban beült egy kávéra vagy egy sörre a barátaival, szinte előre ki tudta találni, milyen témákat fognak végigbingózni az első fél órában: drága ez és az, nehezen alszunk, nem nagyon tudjuk, mit hoz a jövő, van valami különös görcs az emberek gyomrában. Ha magára ismer, először is ne lepődjön meg: nincs ezzel egyedül. De lehetünk-e depressziósak a válságtól? Mitől van az, hogy néha olyan rosszul érezzük magunkat, hogy el se tudjuk mondani? Mit csináljunk, hogy ne így legyen? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Kőváry Zoltán pszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensével.
„Általában a válságot vagy krízist úgy szokták leírni, mint ami a lehetséges pszichológiai problémák előszobája. A válság két lehetőséget rejt magában: esélyt és veszélyt. De önmagában olyan fogalom, hogy válságdepresszió, nem létezik” – kezdi a szakember. Kőváry Zoltán szerint az emberek kétféle úton reagálhatnak bármilyen jelentkező krízis esetén: az esély akkor érvényesül, ha a válság okozta trauma hatására fel nem használt energiák szabadulnak fel, így az akár fejlesztő hatású is tud lenni. „Viszont, ha valaki nem jól reagál vagy nem ragadja meg ezt az esélyt, akkor annak következményei vannak. Megjelenhetnek pszichológiai tünetek, például depresszió vagy szorongás – ez a másik út az, amely a veszélyt rejti magában” – teszi hozzá.
A szorongás egyfajta veszélyérzet, amikor attól tart az ember, hogy valami fontos elveszhet az életében. Kőváry szerint ilyenkor az egyén azt érzi, „nem fogja tudni ugyanazokat az értékeket megvalósítani az életében, mint eddig, vagy elveszt fontos embereket, dolgokat”. A depresszió pedig egy, már visszafordíthatatlan veszteségre adott reakció, amikor az egyén tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. Kőváry hozzáteszi viszont, hogy
„a válság önmagában még nem garantálja a depressziót. Az is lehet belőle, de kellenek hozzá más tényezők is.”...
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2022.11.30.
Biztos mindenkinek ismerős érzés, hogy ha az elmúlt időszakban beült egy kávéra vagy egy sörre a barátaival, szinte előre ki tudta találni, milyen témákat fognak végigbingózni az első fél órában: drága ez és az, nehezen alszunk, nem nagyon tudjuk, mit hoz a jövő, van valami különös görcs az emberek gyomrában. Ha magára ismer, először is ne lepődjön meg: nincs ezzel egyedül. De lehetünk-e depressziósak a válságtól? Mitől van az, hogy néha olyan rosszul érezzük magunkat, hogy el se tudjuk mondani? Mit csináljunk, hogy ne így legyen? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Kőváry Zoltán pszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensével.
„Általában a válságot vagy krízist úgy szokták leírni, mint ami a lehetséges pszichológiai problémák előszobája. A válság két lehetőséget rejt magában: esélyt és veszélyt. De önmagában olyan fogalom, hogy válságdepresszió, nem létezik” – kezdi a szakember. Kőváry Zoltán szerint az emberek kétféle úton reagálhatnak bármilyen jelentkező krízis esetén: az esély akkor érvényesül, ha a válság okozta trauma hatására fel nem használt energiák szabadulnak fel, így az akár fejlesztő hatású is tud lenni. „Viszont, ha valaki nem jól reagál vagy nem ragadja meg ezt az esélyt, akkor annak következményei vannak. Megjelenhetnek pszichológiai tünetek, például depresszió vagy szorongás – ez a másik út az, amely a veszélyt rejti magában” – teszi hozzá.
A szorongás egyfajta veszélyérzet, amikor attól tart az ember, hogy valami fontos elveszhet az életében. Kőváry szerint ilyenkor az egyén azt érzi, „nem fogja tudni ugyanazokat az értékeket megvalósítani az életében, mint eddig, vagy elveszt fontos embereket, dolgokat”. A depresszió pedig egy, már visszafordíthatatlan veszteségre adott reakció, amikor az egyén tehetetlennek és reménytelennek érzi magát. Kőváry hozzáteszi viszont, hogy
„a válság önmagában még nem garantálja a depressziót. Az is lehet belőle, de kellenek hozzá más tényezők is.”...
EZRÉVEL TÜNTETTEK A BELÜGYMINISZTÉRIUMNÁL A SZERDÁN KIRÚGOTT PEDAGÓGUSOK MELLETT – NAGYKÉPES BESZÁMOLÓ
MÉRCE
Szerzők: KISS SOMA ÁBRAHÁM, BOGATIN BENCE, DIÁN ÁKOS
2022.11.30.
Szerdán a kormány bejelentette, hogy három budapesti gimnázium összesen nyolc pedagógusát bocsátja el másnapi, tehát december elseji hatállyal, mert a figyelmeztetés ellenére többször is részt vettek polgári engedetlenségben.
Szerzők: KISS SOMA ÁBRAHÁM, BOGATIN BENCE, DIÁN ÁKOS
2022.11.30.
A pedagógusok elbocsátása miatt este fél hétre tüntetést hirdetett a Belügyminisztérium elé a pedagógusokat tömörítő Tanítanék, valamint a diákok képviseletében az Egységes Diákfront.
Az eseményekre néhány óra alatt több ezren jeleztek vissza. Tudósítóink a helyszínről élő videós és fényképes beszámolóval jelentkeznek. Videónk az alább nézhető, lejjebb görgetve pedig szöveges frissülő formában számolunk be az eseményekről...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)