2025. november 1., szombat

GYARMATHY ÉVA: HA GOND VAN A GYEREKKEL, GOND VAN A TÁRSADALOMMAL – AZ OKTATÁS TELJES ÁTALAKÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2025.10.28.


„A tanítás teljes átalakítására van szükség. Ami nem is olyan nehéz. Csupán mindent fordítva kell csinálni, mint eddig!” – véli Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus. A szakértő vitaindítója a készülő Felforgatókönyv – a rendszerváltozás forgatókönyve – közoktatási fejezetének vitáján hangzott el október 25-én a Kossuth Klubban. A hozzászólás szerkesztett változatát közöljük. (A Felforgatókönyv elkészítését a Válasz Online-on kezdeményezte Lányi András, aki a vitasorozat indulásakor podcastunk vendége is volt.)


Status quo

A jelen oktatási rendszerbe kényszerített gyerekeknek semmi okuk és lehetőségük nincsen arra, hogy olyanok legyenek, mint akárcsak az ötven évvel ezelőtti gyerekek, és esély sincsen arra, hogy megfeleljenek az ósdi elvárásoknak. A gyerekek fejlődése főbb vonalakban persze nem változott meg, és kívülről nézve nem sokban különböznek a korábban iskolába járóktól. Talán emiatt erős a látszat, hogy beleillenek abba a kulturális evolúciót figyelmen kívül hagyó, fiktív, művi világba, amit az oktatás teremt. Pedig éppen azokon a területeken – információfeldolgozás, tudás, tanulás – amelyekkel az oktatás foglalkozik, a gyerekek fejlődése, képességei, érzelmei, motivációi jelentősen megváltoztak.

Egy adott kor gyermekei az adott kulturális, társadalmi, technikai közeg által formálódnak. Leképezik, ami körülöttük van, mert az agyuk automatikusan rááll a környezet megfigyelésére, utánzására, az adott világról alkotott képek, sémák kialakítására. Ez a tanulási képesség az emberi agy képlékenysége miatt rendkívül sokféle környezethez való alkalmazkodást tesz lehetővé.

A gyerekek számára az a normalitás, amibe beleszületnek. Egy gyorsan változó világban gyorsan tudnak alkalmazkodni, de ennek ára van: nem stabilizálódnak az eligazodást, alkalmazkodást biztosító alapvető sémák. A gyerekek számára azonban ez is normalitás. Nem értik, mi a baj velük, miközben a belső és külső világ össze nem illése állandó bizonytalanságot és feszültséget okoz bennük.

A jelen infokommunikációs kultúrában felfoghatatlan mennyiségű információ termelődik minden pillanatban. Megsokszorozódtak az infokommunikációs eszközök formái és száma, valamint az információátvitel sebessége.

Ma napi 74 GB információ bombázza a gyerekek agyát.

Ez nagyjából 16 filmnyi tartalom, amit a gyerekek különböző eszközökön keresztül kapnak: tévé, mobil, számítógép, reklámok, közösségi média. Az információmennyiség évente legalább 5 százalékkal növekszik, és a gyerekek agya folyamatosan alkalmazkodik a növekvő terheléshez. És ez csak az elektronikus információ! Közben ugyanis megsokszorozódtak a mindennapi életben adott lehetőségek – az élelmiszerek, játékok, háztartási eszközök, sportok és mindenféle programok. Vagyis sokkal több információból kell sokkal több döntést hozni. Mindemellett a korábbiakhoz képest jóval többféle toxikus hatásnak vannak kitéve a gyerekek, ami a fejlődő agy szempontjából jelentős tényező, hiszen mindezek egyéni hajlamosságtól függően különböző szinten enyhe agyi traumákat okoznak, ami kis mértékben, de megváltoztatja az agyi érési folyamatokat.

Mindezek oda vezetnek, hogy

a gyerekek fiziológiai, kognitív, pszichológiai és társas-érzelmi szinten is jelentősen eltérnek attól, amire az iskola számít.

Az alábbiak elsősorban a gyerekekre vonatkoznak, de az infokommunikációs társadalom minden tagját ugyanazok a hatások érik, életkortól függetlenül. A lényeges különbség, hogy a gyerekek esetében az alaphuzalozás, a szocializáció folyamata változott meg a környezeti hatások által...


Lásd még:











"ELVESZTETTÜK A HAZÁNKAT. VISSZA KELL SZEREZNI. PISZOK NEHÉZ LESZ." | VÁNDORÉVEK | PIKÓ ANDRÁS

KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.10.29.



Vendégünk: Pikó András, Józsefváros polgármestere.
Beszélgetünk hazánk megmentéséről, a saját generáció hibáiról, a „nemlopásról”, és arról is, milyen apróságon múlhat egy polgármester-választás Józsefvárosban.

LAKNER ZOLTÁN: „MÁR NEM CSAK HATÁRON TÚLI, HANEM KÖZTÜNK ÉLŐ ELLENSÉGEKET IS KÉPEZ A KORMÁNY”

VTV SZEGED
Szerző: VTV SZEGED
2025.11.01.



„Hogy lehet valami elitellenes úgy, hogy az elit maga műveli?” – Barát Erzsébet szerint ez a 2010 óta működő magyarországi populizmus egyik sajátossága. Az egyetemi docenssel az Orbán-kormány alatt kialakult ellenségképekről, a polarizáló beszédmódokról és a ténybeli ellentmondásoktól hemzsegő politikai narratívákról is beszélgetett Lakner Zoltán.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6317. - CINIZMUS

FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.01.


"Amikor egy nèp elveszti azt a kèpessègèt, hogy különbsèget tudjon tenni igazság ès hazugság között, akkor bármit meg lehet tenni vele." (Hannah Arendt)

Demokratikus intézmények nélkül (független média, bíróságok) a hazugságnak nincs ára. Ráadásul a rendszeres hazugság paradox módon végül megvédi a hazugot, mert az embereket cinikussá teszi ("úgyis mindenki hazudik").

Hannah Arendt politikai filozófus figyelmeztetett, hogy a tények szövedéke, amelyben mindennapi életünket éljük, rendkívül sérülékeny, egyetlen hazugság átlyukaszthatja, szervezett hazugságok pedig szét is téphethetik. A politikai hatalom mindig is feláldozta a ténybeli igazságot a politikai nyereségért, de a hazugságok és a propaganda mellékhatása magának annak az érzéknek a megsemmisítése, amellyel eligazodunk a világban. A probléma az, hogy a tények törékenyek, mert emlékezetre, tanúkra és kontextusra van szükségük. A képeket, videókat egyre jobban, egyre könnyebben, egyre kisebb költséggel lehet manipulálni, és egyre nehezebb felismerni a hamisítást.

A hazugság célja is változik. Arendt különbséget tesz a hagyományos és a modern hazugság között: a hagyományos hazugságban csak rejtve marad az igazság, de a modern hazugságban van egy rombolás és újrateremtés aktusa. Ez már nem egyszerű megtévesztés, ez a valóság aktív átírása.

A totalitárius rendszerek vezetői arra a (sajnos helyes) pszichológiai feltevésre építettek, hogy ilyen körülmények között az embereket rávehetjük a legfantasztikusabb állítások elfogadására, és ha másnap megcáfolhatatlan bizonyítékot kapnak azok hamisságáról, a cinizmushoz fognak folyamodni.

És itt éri el a paradoxon a legsötétebb pontját, ahelyett, hogy elhagynák azokat a vezetőket, akik hazudtak nekik, tiltakoznak majd, miszerint ők mindig is tudták, hogy az állítás hazugság volt, és csodálni fogják a vezetőket kiemelkedő taktikai ügyességükért.

De olyanok is lehetnek, akikhez el sem jut a cáfolat. A közösségi média gyors, impulzív fogyasztásával a manipulált tartalom vírusként terjed, a cáfolat viszont csak jóval kevesebb embert ér el. Különösen igaz ez, ha a hazugság képi megoldással dolgozik, a cáfolatot viszont olvasni kellene.

A naivitás és a cinizmus keveréke a tömegmentalitás két kiemelkedő jellemzője. Egy folyamatosan változó, felfoghatatlan világban a tömegek eljutottak arra a pontra, ahol egyszerre hisznek el mindent, és kételkednek mindenben. Amikor az emberek elég sokszor szembesülnek hazugságokkal, nem az igazság keresésére, hanem a cinizmusra kondicionálódnak. És a cinizmus nem teszi őket okosabbá, sőt. A kutatások meglepő módon azt mutatják, hogy a cinikusok, annak ellenére, hogy intelligensnek tartják őket, gyengébben teljesítenek a kognitív feladatokon és a hazugságok felismerésében is. A cinikus nem bölcs, hanem vak.

Arendt szerint a folyamatos hazudozás eredménye nem az, hogy a hazugságokat igazságként fogják elfogadni, az igazságot pedig hazugságként (nem is ez a célja), hanem az, hogy elveszik az az érzék, amellyel eligazodunk a valós világban.

Globálisan a parlamentekbe vetett bizalom körülbelül tíz százalékponttal csökkent 1990 óta a demokráciákban, miközben a rendőrségbe vetett bizalom körülbelül 13 ponttal emelkedett (a héten megjelent eredmény a hazai helyzetről a képen látható a grafikonon).

A legnagyobb veszély tehát nem az, hogy az emberek elhiszik a hazugságokat, hanem hogy megszokják őket. Az információ fegyverré vált, a félelem, cinizmus és bizalmatlanság közegében a hazug védve van, mert a cinikus tömeg már nem várja el tőle az igazságot.

Az igazság elmondása a nyilvános térben veszélyes. De talán még veszélyesebb, amikor már senki sem próbálkozik vele. A cinizmus nem a bölcsesség jele. A cinizmus a feladás jele.

ORBÁN, A FORDÍTOTT MIDASZ KIRÁLY – AMIHEZ NYÚL, TÖNKREMEGY

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.29.



Mit üzen ma a magyar demokráciának Majtényi László, volt ombudsman és alkotmányjogász? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Németh Péter beszélget vele arról, hogy mi a különbség kormányváltás és rendszerváltás között, hogyan látja Magyar Péter szerepét, és miért nevezte Orbán Viktort „fordított Midasz királynak”. Szóba kerül a zsarnokság természete, az alkotmányos garanciák hiánya és az, miért nem elég a „lelki rendszerváltás”, ha az intézményekben tovább él a hatalomkoncentráció.

Majtényi az Élet és Irodalom hasábjain megjelent írása kapcsán arról is beszél, miért tartja veszélyesnek a kétpártrendszert, és hogyan lehet újjáépíteni a jogállamot: független bíróságok, önkormányzati autonómia, pártpolitikától mentes ügyészség és rendőrség nélkül nincs valódi demokrácia.

👉 Nézd meg a teljes beszélgetést a KlikkTV-n! Egy műsor, ami nemcsak politikai, hanem morális tükör is a mai Magyarországnak.

SZERETNÉNK, HOGY AZ ÁLLAM CSÖKKENTSE A JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEKET, CSAK EDDIG EZ NEM LÁTSZOTT A VÁLASZTÁSOKON

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS, VÁCZI ISTVÁN
2025.10.31.


Különös ellentét húzódik a másfél évtizede működő adórendszer és a közvélemény alakulása között: a társadalom számára ugyan meglehetősen fontosak a jövedelmi különbségeket csökkentő kormányzati intézkedések, ennek ellenére a 2010 óta hivatalban lévő kormányok adó- és szociálpolitikája jellemzően a tehetősebb, magasabb keresetű rétegeknek kedvez. Ennek legismertebb példái az egykulcsos személyi jövedelemadó és a gyermekvállaláshoz kötött adókedvezmények.

Ehhez képest a Tisza Párt gyakorlatilag négysávos, progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését ígéri adójóváírás formájában, és a vagyonadó kivetése is a tervei között szerepel. Bár a címkézést tekintve megőrizné az egykulcsos szja-rendszert az ellenzéki párt, terve egyértelműen az alacsonyabb keresetűeknek kedvez, potenciálisan csökkentve a jövedelmi különbségeket.

Az igazságosság kérdése a két vezető párt nyugdíjtervei kapcsán is előkerült. A Tisza Párt egyebek mellett azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén sávosan növekvő mértékben emeli a 120-140 ezer forint közötti nyugdíjakat, azaz nagyobb emelést kapnának a kisnyugdíjasok.

A Fidesz részéről ez a téma Lázár János kaposvári tájékoztatóján merült fel, ahol az építési és közlekedési miniszter a 100-130 ezer forint körüli nyugdíjakkal kapcsolatban azt mondta, ezen a helyzeten nem úgy célszerű segíteni, hogy a kisebb nyugdíjakat nagyobb mértékben emelik. Elmondása alapján korábban, 2001-ben próbálkoztak ezzel, de „ez politikai nehézségeket és igazságtalanságérzetet okozott”. Ezért Lázár úgy vélte, a valódi megoldás a 14. havi nyugdíj bevezetése lenne.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy ezt ugyanúgy mindenki megkapná, mint a 13. havit, vagyis csak annyi változna, hogy nem egy-, hanem kéthavi plusz járandóságot vehetne kézhez, ami nem változtatna az egyenlőtlenségen. Ezt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely el is ismerte csütörtöki tájékoztatóján, úgy fogalmazott, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj nem tudja mérsékelni a nyugdíjrendszer igazságtalanságait...

KOVÁCS ZOLTÁN: A LEGSZOMORÚBB BARAKK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2025.10.31.


Az ember makacs: folyamatosan morális megfontolásokat keres a magyar kormánypolitikában, de nem talál. Egyet se, ami nyilván nem meglepő, hiszen Orbánék mára rögeszmeszerű, hatalommániás világlátása meg sem engedné, hogy moralizáló megfontolások egyáltalán fölvetődjenek. Most például a magyar kormányfő a szuverenitás jegyében orosz és amerikai kegyekért liheg. Egy békecsúcsnak nevezett Trump–Putyin-találkozó kapóra jött volna még akkor is, ha a két harcban álló nemzet közül az egyiket az előkészítő tárgyalásokra meg sem hívták, és amikor Ukrajna jelezte, hogy részt venne, a válasz mi más, mint vállvonogatás. Mire Orbán reagált volna mint a közvetítő ország vezetője, a találkozó gondolata is elillant.


Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a két vezető sohasem fog találkozni – még az is lehet, hogy ez Budapesten lesz –, de az, amiről a magyar diplomácia álmodozott, elmaradt. És tegyük hozzá: jobb is, hogy így történt. Mit hozott volna ez a találkozó? Semmit, már ami a béke ügyét illeti. Mindenfajta előkészület nélkül, az egyik harcoló felet kihagyva nagy valószínűséggel semmi hozadéka nem lett volna, már azon kívül, hogy a magyar kormány hetekig harsogja, hogy legalább leültek tárgyalni. Ez a „legalább leültek tárgyalni” ebben a szituációban a létező legnagyobb hazugság, és csak részben azért, mert Ukrajna képviselete nélkül zajlott volna, de ha most létrejött volna a találkozó, az semmi egyéb nem lenne, mint újabb kimaradt lehetőség: Oroszország láthatóan nem akar megállapodni, feltételei a józan ész meg az ukrán nemzeti érzés szerint elfogadhatatlanok, Trump pedig ugyanúgy beleszalad abba a bicskába, amelyikbe nyáron Alaszkában.

Ez a találkozó csakis a magyar kormányfőnek jött volna jól, aki ebből a világméretű kudarcból úgy jönne ki mégis, mint aki legalább megpróbálta. Ismerve szörnyű propagandagyárát, csúcsra járatták volna az úgynevezett budapesti találkozó sikertörténetét...

ÓRIÁSIAK A VAGYONI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON, A HÁZTARTÁSOK LEGGAZDAGABB FELSŐ TIZEDÉNÉL KONCENTRÁLÓDIK A TELJES LAKOSSÁGI VAGYON 72 SZÁZALÉKA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.10.31.


Megszenvedték a magyarok a 2020 utáni inflációs válságot, nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek. A szegények szegények maradtak, a gazdagok viszont még tehetősebbek lettek. A háztartások pénzügyi vagyonának alig 5 százalékát birtokolja a társadalom szegényebb alsó fele, a felső tizednél koncentrálódik a teljes vagyon 72 százaléka.


Bár jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi vagyona az elmúlt 15-20 évben, a növekedés közel sem érintett minden jövedelmű helyzetű háztartást. Nem meglepő módon a háztartások szegényebb alsó egyharmadának mind a mai napig nincs egy fillér megtakarítása sem, a legszegényebb alsó ötödnél ez az arány 50-60 százalék felett van – ők azok akik legkiszolgáltatottabbak gazdasági folyamatokra, a jövedelmi helyzet megváltozására vagy akár egy egészségügyi probléma gazdasági hatásaira. A Covid-járvány a gazdagabb háztartások megtakarításait is csökkentette, gyógyírt jelentett viszont az elmúlt évek inflációs pénzesője, köszönhetően az extra magas kamatozású államkötvényeknek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy új kiadványa, a Megtakarítási jelentés első számából.

A jegybanki tanulmány szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2025 végén a bruttó hazai termék (GDP) 114 százalékára rúgott, ez lényegesen meghaladja a 2012-ban mért 85 százalékot. Ez már a nettó pénzügyi vagyon, miután a hiteleket is figyelembe vették. A bruttó megtakarítások a GDP 118 százalékáról a 134 százalékára emelkedtek a vizsgált időszakban, miközben a tartozások értéke 36 százalékról a GDP 20 százalékának megfelelő szintre csökkent. Vagyis a nettó pénzügyi vagyon növekedésében jelentős szerepet játszott a tartozások mérséklődése. A nettó pénzügyi vagyon GDP-arányos értékének a vizsgált időszakban – 2021-2022 kivételével – folyamatos növekedése kezdetben elsősorban a kötelezettségek csökkenésével, később inkább a megtakarítások növekedésével magyarázható. A koronavírus válság és az azt követő kilábalás hatása 2020-2022-ben megzavarta a nettó pénzügyi vagyon növekedését: a válság során képződő kényszer megtakarításokat felváltotta az átmenetileg visszatartott fogyasztás gyors növekedése, amit ráadásul a GDP gyors bővülése is árnyalt. A 2012-2025 közötti időszakban a háztartások megtakarításai a GDP 31 százalékpontjával emelkedtek – ez nagyjából 72 ezer milliárd forintot tesz ki. A vagyonnövekedés 54 százaléka (mintegy 39 milliárd forint) a lakossági megtakarítások növekedéséből, illetve a tartozások csökkenéséből keletkezett. További 44 százalékát (32 ezer milliárd forint) tette ki a hozam, vagyis a fizetett kamat, illetve árfolyamnyereség...

EZ NEM ORSZÁG, EZ MAFFIARENDSZER

TELEX
Szerzők: MOLNÁR ZOLTÁN, HORVÁTH KÁVAI ANDREA
2025.11.01.


„Pumpaj, pumpaj!” (Pumpáld, pumpáld!) Ezernyi ember ritmusra skandálta. A sípok sokasága elviselhetetlen kakofóniát teremtett. A tömeg hatalmas volt, de fegyelmezett. Spontán tűzijátékok röppentek a magasba, a tucatnyi fent repkedő drónból néha majdnem eltaláltak egyet. Görögtüzek vörössége égett, majd a füstje rátelepedett a parkra.

Nem egy futballbajnokság végén zajló örömünnep tört ki pénteken Újvidék központjában, a Limani park szélén, hanem az egy éve tartó szerbiai diáktüntetések értek el egy fontos mérföldkövet. November 1-én van az egyéves évfordulója annak, hogy a trehányul felújított újvidéki vasútállomás előtetője leomlott, maga alá temetve több, alatta várakozó embert. A tragédiában 16-an vesztették életüket, ami egy igazságkereső, majd politikai mozgalmat szabadított fel országszerte.

Aleksandar Vučić elnök rendszere akarva-akaratlanul a tragédia miatt tiltakozó tömegek célkeresztjébe került, hiszen szerintük a mindent átszövő korrupció, és a lojalitáson és nem szakértelmen alapuló kinevezések is vezettek a balesethez. Ahhoz a balesethez, aminek jogi felelőse a mai napig nincs, bár a tiltakozásokba miniszterek és egy miniszterelnök is belebukott. A tüntetések szervezését idővel az egyetemi polgárság vette át, felsőoktatási intézményeket vontak hónapokig tartó blokád alá, sok száz kilométeres meneteket szerveztek.

Ilyen menetek indultak különböző időpontokban Szerbia különböző részeiről az utóbbi napokban, hetekben. A menetek célja az volt, hogy Újvidéken fussanak össze november 1-én, a nyugati keresztény naptár szerinti Mindenszentekkor, amikor a baleset is történt. A Telex is találkozott két, Újvidékre tartó menettel, majd megnéztük a több tízezer ember részvételével történő óriási esti fogadási ünnepélyt az említett Limani parknál...


Lásd még:

L. RITÓK NÓRA: NÁLUNK MIÉRT MÁS?

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2025.10.31.


Miközben Melinda Gates: A nő helye című könyvét olvasom, eszembe jutott egy jó néhány évvel ezelőtti történet, mikor egy külföldi alapítvány, ami dél-ázsiai elszegényedett országokban szervezett segítő programokat, Magyarországon is partnerszervezeteket keresett. Azt hiszem, minket elsőként látogattak meg, és amikor beszélgettünk a munkánk kihívásairól, nagyon nem értették a motiváció hiányát. Sem a gyerekeknél, az oktatás irányában, sem a felnőtteknél, a munkavállalás területén.

Mert ők ott, ahol addig dolgoztak, nem ezt tapasztalták. Ott azt látták, hogy tényleg csak a lehetőséget kell megteremteni, és rögtön működni kezd minden.

Jól emlékszem, mennyit töprengtem utána, hogy vajon miért alakul ez nálunk másképp? Vagy ott is megvan ez, csak a “szokásos” pozitívabb kép festésével állunk szemben? Vagy mi nem csináljuk jól, hogy nekünk a bevonódással, a motiváció megteremtésével is gondjaink vannak? Sőt, inkább azt mondom, serdülőkorban ezzel van a legtöbb gondunk?

Aztán most, ezt a könyvet olvasva is előjött bennem ez az érzés. Mert személyes történetek sorát olvasom benne, pl. hogyl tíz éves gyerek azt kéri az odalátogató idegen segítőtől, hogy szerezzen neki tanárt, hogy tanulhasson. Mert ott (ez esetben Afrikában, de Indiában is) azt látni, hogy a mélyszegénységben élő gyerekekben is buzog a tudásvágy, és akarnak iskolát, tanárt, könyvet. Hogy már gyerekkorban értik a tanulás jelentőségét az életük alakulásában.

A segítő alapítványok pedig iskolát építenek, tanárokat fizetnek, és nem gond a motiváció.

Mi lehet a titok? Azok jobb iskolák? Jobb pedagógusok? De sok történet az iskola előtti időszakban is mutatja ezt a motivációt.

Vagy az a titok, hogy ezekben az országokban a gyerekmunka jelen van? Hogy a kicsiknek is dolgozniuk kell, és ebben felismerik azt, hogy másképp kellene élni? Hogy megértik: a megélhetési és a szülői kényszer miatt iskola helyett dolgozva csak ugyanabba az életbe nőnek bele, mint a szüleiké?

Írnak egy olyan, több országban is működő sikeres programról, amikor a gyermekmunka napszámát alapulvéve fizetnek a szülőknek, hogy munka helyett engedjék iskolába a gyerekeiket, inkább kifizetik a “kiesést” a családi bevételből. Így elfogadják a szülők, az eredmények pedig látványosak. Mert a gyerekek akarnak tanulni.

Nyilván nem ugyanaz a probléma beágyazottsága az egyes országokban. Országonként más társadalmi-politikai-vallási szabályok formálják azokat a kereteket, melyekbe ezek a családok belekényszerülnek.

Nálunk már nincs gyerekmunka. Legalábbis nem dolgoznak gyerekek bányákban, szeméttelepeken, földeken. Az iskoláról nem állíthatom, hogy jó, hogy vonzó, a szegregálódott iskolarendszer erre nem igazán képes, ellenben kötelező beiskolázás van, 16 éves korig. Szóval, nálunk van iskola, ahová ráadásul kötelező is járni, de a motiváció, ahogy felfele haladunk az évfolyamokban, egyre kevesebb. Persze nem mindenkinél, de a mintázat jellemzően ebbe az irányba mutat. Nincs csillogó szemmel tanulni akarás, nagyon nehéz megértetni, hogy a tanulás miért adhat esélyt, a bevonódás támogatása nagy kihívás.

Nem arról van szó, hogy a szülők ne engednék iskolába a gyerekeiket, inkább rájuk hagyják, ha nem akarnak menni, ha magántanulók lesznek, ha lemorzsolódnak. Az üzenet erős: “én sem tanultam, mégis itt vagyok….”

Most több kudarcunk is van. Egy lány, aki kimaradt az iskolából, terhesen, és a család ezt elfogadta. Az anyja pedig megtapasztalta gyerekként, hogy mi az, amikor nem mehet iskolába, mert neki kellett vigyáznia a kisebb testvéreire, amíg a szülei dolgoztak. Legalábbis így mesélte… Hat osztályig jutott, a mi segítségünkkel tette le végül felnőttként a nyolcadikat is, hogy legalább az általános iskolai végzettsége meglegyen. Tudta, hogy adunk fogamzásgátlási lehetőséget a lányoknak, asszonyoknak, csak kérniük kell. Tudott a lánya viszonyáról is. Vajon miért fogadta így el a helyzetet, és miért nem akarta, hogy a lányának másképp alakuljon az élete? Vagy nem tudott erre hatni? Miért nem?

Fiúk is vannak most, akik kimaradtak a középiskolából. Nem akarják tovább. “Elvannak” otthon. A szeptembert megkezdték, felvették az iskolakezdési támogatást az önkormányzattól, majd kimaradtak az iskolából. A család is elfogadta ezt. Nyilván itt is hatnak az átörökített minták, de hol marad az egyébként mindig beigazolódó “jobb életet akarok a gyermekemnek” megnyilvánulás?

Mi csúszott el nálunk, hogy nem tudjuk a tanulást értékké emelni? Olyanná, amiért erőfeszítéseket kell tenni, és érdemes is, mert kiszámíthatóbb életet ad? Mi az, ami szétrombolja ezt? Mert amíg kicsik, addig megy a motiválás, boldogan jönnek, szeretik a tevékenységeket, az ember kezdi azt hinni, mintha működne, amit felépített, amit elgondolt…. Aztán jön a serdülőkor, és kinél lassabban, kinél gyorsabban jön a fókuszok átrendeződése, a motiváció áttevődése valami másra.

És nem vigasztal, hogy nem mindenkinél ez a kép, hogy van, aki eljut az érettségiig, a szakmaszerzésig. Mert még mindig ez a ritkább, és több az, aki feladja. És engem mindig az izgat, akinél nem megy. Nem megy úgy, ahogy mehetne.

Mi van mögötte? A mélyszegénység különböző szintjei? Azért más ez Afrika, India szegénytelepein, mert ott életeket is veszélyeztető a nyomorúság? Ott nem ilyen meghatározók a szocializációs minták a családban? Vagy csak kiragadott sikeres példákat olvasok, mint amiket nálunk is előszeretettel hangosítanak fel azok, akik nem akarják látni ezt, amiről írok?

Mi az az erő, ami őket mozgatja, és hogyan lehetne nálunk is felépíteni ezt? Milyen hibákat követtünk el, vagy követünk el, hogy nem megy? Meggyőződésem, hogy van valami, amit még nem találtunk meg. Amiről senki sem akar tudomást venni. A társadalmi leszakadásban élő gyerekek tömeges tanulási motivációvesztését. És nemcsak az iskola hibája van ebben. Annak is nyilván, de biztosan nem csak az. Nem hiszem, hogy az afrikai palatáblás oktatás a viskókban jobb terep.

A tanodánk egyénre szabott segítséget ad, de a középiskolásoknál erős a lemorzsolódás. Nem jönnek, pedig ott a lehetőség. Nem jönnek, ha bukdácsolnak az iskolában, és itt kapnának segítséget, akkor sem. Akkor sem, ha keresik, hívják őket. Kibúvókat keresnek, nem akarnak eljönni, erőfeszítést tenni. Akkor sem, ha ott a pozitív példa, hogy akik jártak, sikeres érettségi vizsgát tettek.

Biztosan más itt, ezért mondom mindig, hogy a társadalmi leszakadás problémáját minden nemzet magának alakítja ki. Nekünk így sikerült. Kérdés, hogy tudunk-e megoldást találni?

A LEGTÖBB SZÜLŐ TUDTÁN KÍVÜL DIGITÁLIS DROGOT AD A GYERMEKÜK KEZÉBE | PÖLTL ÁKOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PÁLINKÁS-SZÜTS RÓBERT
2025.10.31.



A Reggeli személy 2025 október 31.-i adásában Pálinkás-Szüts Róbert vendége Pöltl Ákos, családbiztonsági szakértő volt.

BRUCK ANDRÁS: PÁR JÓ SZÓ IZRAELÉRT

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.10.29.


Lassan elülnek október 23-a utóhullámai. Minden ki lett számolva, el lett mondva, meg lett vitatva, csak egy észrevétlenül maradt apró epizód nem. A Partizán „arca”, Gulyás Márton az Orbán-tábor vonulói között kiszúrt egy palesztin zászlós férfit, és nem is hagyta ki a lehetőséget. Pillanatok alatt letaglózó beszélgetés alakult ki. A férfi szerint a „cionizmus egy olyan dolgot hozott a világba, mint a palesztinok kifosztása és legyilkolása terrorista eszközökkel”, Gulyás ugyan nem mindenben osztotta ezt a már jól ismert, eltorzított és gonosz Izrael-képet, de pár mondatban így is felvillantak a nyugati civilizáció veszélyes megroppanásának a jelei. Ő is „módszeresen éheztetett és legyilkolt palesztinok tömegéről” beszélt, ekképp nem titkolva, melyik oldalon áll, amit egyébként régóta tudni róla.

A hazai zsidóság utoljára a Horthy-korszakban tapasztalhatott olyan zsigeri zsidógyűlöletet, mint amilyet a gázai hadműveletek kezdete óta eltelt két évben. A jelenkori hazai antiszemitizmus zászlóshajója, a globális dzsihád gépezetének egyik helyi láncszeme, a Mérce, október 21-én például ezzel nyitotta egyik cikkét: „Két év szisztematikus népirtás után Donald Trump amerikai elnök közreműködésével Izrael - átmenetileg - leállította Gáza lakosságának és infrastruktúrájának megsemmisítését”. Átmenetileg! Csakhogy az izraeli hadsereg nem két év, de két nap alatt megsemmisíthette volna Gáza egész lakosságát, de ez soha egy pillanatig nem állt szándékában.

Hát nem. Gázában nem volt sem népírtás, sem tömeges éheztetés, a cionizmus pedig „nem egy olyan dolog”, hanem egy különleges felszabadulás-mozgalom, amely egy évezredeken keresztül szisztematikusan üldözött néppel történhetett. A cionizmus az elviselhetetlenné vált európai antiszemitizmusra adott válasz volt, és ma sem jelent mást, mint jogot arra, hogy egy zsidó ember egy zsidó többségű államban éljen, amelyben, ellentétben más államokkal, meg tudják és legfőképp, meg is akarják őt védeni.

A népírtás vírusként elterjedt vádja valójában 2023. október 7-ére igaz csak. Jogtudósok szerint ugyanis népírtásra irányuló szándék nélkül nem lehet népírtásról beszélni. Márpedig a gázai terrorosztagok háztól-házig, ajtótól-ajtóig jártak, felrobbantották, felgyújtották a házak biztonsági szobát is, és akárcsak egykor a nácik, teljes családokat irtottak ki, sokszor egymás szeme láttára. A szülőket a gyerekeik előtt vagy fordított sorrendben. Csakhogy a népírtók kapacitása korlátokba ütközik, ebben az esetben a mészárlásban részt vett barbárokat a megérkezett katonai egységek akadályozták meg abban, hogy még sokkal több izraelit gyilkoljanak meg. Jogtudósok szerint tehát nem a halálesetek száma minősül népírtásnak, hanem az arra utaló szándék.

Én nem hallottam, olvastam egyetlen amerikai vagy brit katonai szakértőt, de magyart sem, aki elmondta volna, hogyan lehetett volna másképp, kevesebb civil áldozattal megvívni a gázai harcokat a jogos célok feladása nélkül. A hadműveletek valóban nagyon hosszúra nyúltak, de ennek katonai okai voltak. A Hamásznál lényegesen erősebb, nagyobb létszámú, jobban felszerelt Hezbollahhal, valójában egy hadsereggel, hetek alatt végzett Izrael. Mert Dél-Libanonban nem voltak alagutak, a terroristáknak nem voltak túszaik, a lakosság pedig a harcok elől Libanon északi részébe vonulhatott.

Ezzel szemben Gázából lényegében egyetlen fegyvert csinált a Hamász az amúgy is rendkívül zsúfolt terület minden négyzetméterén. Az aláaknázott lakóházak, a házakban, iskolákban, kórházakban felhalmozott fegyverkészletek, a sok száz kilométernyi alagútrendszer és maga a civil lakosság is a Hamász egyetlen stratégiai célját, a minél több halott által elérendő médiagyőzelmet szolgálta. De még így is sokkal kevesebb lehetett volna a civil áldozat, ha például Egyiptom nem teljes közönnyel, az „ablakból” követi az eseményeket, visszautasítva Izrael kérését, hogy a hadműveletek idejére a Sinai-félszigetre engedjen be pár százezer embert. Na, igen, az arab testvériség.

A hazai lapoknál dolgozókat azonban csak ritkán érdekelték a tények. A keményen antiszemita és kommunista Mérce külön sziget, de a társlapok, Telex, HVG, 24.hu, 444 is többé-kevésbé hasonló módon viszonyultak a Hamász megsemmisítésére és a túszok kiszabadítására irányuló katonai akciókhoz. E lapok Izrael-ellenessége is olyan mértékű volt, az események magyarázatára olyan kirívó egyoldalúsággal használták a palesztin narratívákat, hogy csak két választás maradt: vagy a klasszikus antiszemitizmus tört felszínre, vagy az Európát fokozatosan elfoglaló radikális iszlámmal szövetséget kötött szélsőbalos woke ideológiával van dolgunk. Az online lapok olvasói azonban többnyire nem méricskéltek; a tartalmak átható cionizmus- és Izrael-ellenességéből ők nem a Netanjahu kormány bírálatát olvasták ki, miként én sem, a kommentekből nagy bőségben ömlött a vegytiszta zsidógyűlölet.

Pontosan érzékelték ezt azok a zsidó értelmiségiek is, akik itthon a nagy vihart kavart petícióba bújtatták zavarodottságukat, félelmüket, és nem egy közülük azóta is azzal érvel, hogy egy erős Izrael káros, mert milliókat idegenít el magától. Tényleg? A zsidók évszázadokon át gyengék, védtelenek voltak, na és az segített rajtuk? És hogy sok öreg és gyerek halt meg Gázában. Miért, Ukrajnában nem hal meg sok öreg és gyerek, az oroszok ellen mégsem vonul utcára a csőcselék és a húszezer, elrabolt ukrán gyerek sorsa sem érdekel senkit. A világ számtalan nyomorúsága közül egyedül a palesztinokért ver hevesen a sok jóságos szív. Veszett, elveszett világ. Ami meg a palesztinpárti zsidókat illeti, nekik szól Kertész Imre megfigyelése a Végső kocsmában: „A sok nemzetközi zsidó, aki dühödten, tajtékozva Izrael ellen fordul, mert ki akar bújni a zsidókra zúduló gyűlölet alól”. Milyen korán látta a zsidóság örökre megoldhatatlan helyzetét! Azért egy erős Izraelnek több esélye van.
Gáza jövőjénél csak a palesztinok sorsa bizonytalanabb. Mert valójában nem államot akarnak, hanem azt, hogy a zsidóknak ne legyen államuk. Ezért fojtottak meg valamennyi béketárgyalást, ezért száz éve a háborúskodás Izrael megsemmisítéséért, és senki nem szól nekik, hogy minden háborújukat elvesztették. A vereségeikből meg erkölcsi győzelmet kovácsolnak, ez viszont felmenti őket az alól, hogy végre belássák, valamit végzetesen rosszul csinálnak.

fotó: Május 1. Moszkvában, 1972-ben. A cirillbetűs felirat: A cionizmus az imperializmus fegyvere

NAGY BANDÓ ANDRÁS: NEM VAGYOK ELLENZÉKI, CSAK ELLENFELE A HAZUGSÁGNAK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.11.01.



„A gerincem rendben van” – vallja Nagy Bandó András, aki a Klikk TV Mélyvíz című műsorában nemcsak a humorista, de az ember, az író és a gondolkodó arcát is megmutatja. Ez a beszélgetés igazi "leltár": szó esik pályáról, művészetről, közéletről, politikáról és arról, hogyan lehet 78 évesen is derűsen, tartással és önazonosan élni egy olyan országban, ahol ez sokszor nem könnyű.

Nagy Bandó András teljes életművét járjuk körül – a legendás kabarék és dupla fenekű poénok világától a költészeten és festészeten át egészen a népművelői küldetéséig. Bandó beszél arról, 🔹 miért döntött úgy, hogy búcsút int a színpadnak, 🔹 hogyan él tovább az irodalomban és a festészetben, 🔹 és mit jelent számára az, hogy „nem az élettől, hanem a hazugságtól” akar búcsúzni.

Őszintén mesél arról is, 
📌 miért vállalta el annak idején a polgármesterséget, 
📌 miért nem fogad el „kis Vermutot” sem a politikában, 
📌 és hogyan tartja ma is a kapcsolatot olvasóival, hogy „tartsa bennük a lelket”.

„Nem vagyok ellenzéki, csak ellenfele vagyok a hazugságnak, a gonoszságnak és a gazemberségnek” – mondja, és ezzel tökéletesen összefoglalja mindazt, ami Nagy Bandó András életfilozófiáját jellemzi. A humor, az erkölcs és az emberség összefonódik ebben az interjúban – egy ember beszél, aki látta a rendszerek jöttét-mentét, és közben soha nem engedett a gerincéből.

👉 Nézd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogyan maradhat valaki tisztességes, szabad és derűs egy hazugságokra épülő világban.


Lásd még: 





HATVANPUSZTA MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGÉNEK ELTÖRLÉSÉT KEZDEMÉNYEZTE HADHÁZY ÁKOS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.10.30.


Kezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.

Korábban lapunkban háromrészes cikksorozatban mutattuk be a hatvanpusztai építkezés ügyét (ezek az írások itt, itt és itt olvashatók). Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, műemléki szakértő cikkében részletesen bemutatta, hogy a kormánysajtó és a témában megszólaló miniszterek állításaival szemben a miniszterelnök apja, Orbán Győző nem műemléki felújítást végzett József nádor egykori majorságán, hanem a három védett épület közül kettőt teljesen lebontott.

Megállapításai szerint:

Az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.

Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. Az eredeti klasszicista juhaklok nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak. Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt. A beadványban szerepelnek azok a dokumentumértékű légi felvételek, amelyek a bontást igazolják, és amelyek korábban lapunkban is megjelentek...

BARANYI: A FIDESZ SZÁNDÉKOSAN HAGYJA A FŐVÁROST VÁLSÁGBA SODRÓDNI

KLUBRÁDIÓ /REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELECI JÁNOS
2025.10.30.



Miközben a Sziget Fesztivál megrendezésének kérdése továbbra is adott, Magyar Péter azt posztolta, igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el, a Sziget Fesztivál pedig továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen. Ez önmagában azonban nem oldja meg Budapest problémáit, hiszen a kormány kedd este újabb 6,2 milliárd forintot emelt le Budapest számlájáról.


„Egyetlen nyereséges cége van a fővárosnak, egyetlen egy, a Budapesti Gyógyfürdők. A fürdők egy olyan cég, amely folyamatosan nyereséget termel, hiszen nem közszolgáltatást lát el, mint egy tömegközlekedés, nagyon tisztességes bevétele van, jól vezetett cég, és ezért folyamatosan befizeti a nyereségét a főváros kasszájába” – mondta a csütörtöki Reggeli gyors stúdiós vendége, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere.

A fürdők állapota azonban romlik, ezért három nagy fürdő felújítására kértek kormányzati engedélyt hitelfelvételhez – köztük a Gellért fürdőre is. Mivel a szomszédos szállodát Tiborcz István birtokolja, politikai vita alakult ki: ha a kormány csak a Gellértre engedélyezné a hitelt, az a kormányközeli érdekek kiszolgálásának tűnne. Baranyi hangsúlyozta, hogy ilyen feltételekkel nem támogatná a hitelfelvételt, de a fürdők fejlesztése elengedhetetlen Budapest túléléséhez.

Megjegyezte, a kormány az utóbbi időben több milliárdos elvonásokat hajtott végre, miközben Budapest már hitelből működik. A legutóbbi, 6,2 milliárdos levonás miatt a főváros fizetésképtelenné válhat év végére. Baranyi szerint a Fidesz tudatosan engedi, hogy a város pénzügyi válságba kerüljön, majd „megmentőként” átvehesse az irányítást, politikai haszonszerzés céljából. „A Fidesznek az a politikai érdeke, hogy megmutassa, hogy a TISZA az egyetlen helyen, ahol döntési és vezetői pozícióban van, ott hogyan teljesít, és hogyha a fővárost egy év alatt csődbe viszi, akkor ezt a választási kampányban a Fidesz igenis fel fogja használni, és hát emiatt esze ágában sincs a fővárost megsegíteni.”

GAZDASÁGI SZAKÉRTŐ: A 14. HAVI NYUGDÍJ EGY BRUTÁLIS KIADÁS A MAGYAR ÁLLAMNAK

ATV MAGYARORSZÁG / START
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2025.10.31.



Tóth Levente, a Blikk gazdasági rovatvezetője az ATV Startban beszélt arról, hogy az Orbán Viktor által frissen bejelentett 14. havi nyugdíj több százmilliárdos plusz terhet jelent a költségvetés számára. Így adja magát a klasszikus kérdés: de miből?

JÖN A 14. HAVI NYUGDÍJ – EZT GONDOLJA RÓLA A SZAKÉRTŐ

ATV MAGYARORSZÁG / EGYENES BESZÉD
Műsorvezető: RÓNAI EGON
2025.10.31.



Eldöntötte a kormány jön a 14. havi nyugdíj az időseknek. A részleteken még dolgoznak, Orbán Viktor szerint azonban az intézkedést egyszerre nem lehet ráengedni a költségvetésre. Lépésekben érkezhet a plusz pénz. Nagy Márton szerint jövőre egy heti összeget kaphatnak a nyugdíjasok.

Az Egyenes Beszéd vendége Farkas András nyugdíjszakértő.

KÖNNYEN ÁRTHAT A GYEREKEKNEK, HA CSALÁDJUK ÉTELLEL FEJEZI KI A SZERETETÉT

QUBIT
Szerző: KUGLICS SAROLTA
2025.10.31.


A problémákat nem megenni kell, hanem beszélni róluk – mondja Bogár Nikolett evészavarkutató, aki szerint a gyerekkori traumák mellett a család túlzott gondoskodása is megágyazhat a káros étkezési szokások és evészavarok kialakulásának.

Az étellel és az étkezéssel kialakított egészséges kapcsolat nem alakul ki automatikusan az emberekben – nemtől és életkortól függetlenül bárkinél megjelenhetnek evészavarok. Ezek eredete a genetikai tényezők, a pszichiátriai zavarok és a testi betegségek mellett a traumatikus életesemények és a szociokulturális környezet hatására is visszavezethető. Az evészavarok ráadásul egyre komolyabb egészségügyi problémát jelentenek világszerte: egy idén megjelent tanulmány szerint bár kevesebben halnak bele az evészavarok okozta tünetekbe, a 2020-as évekre egyre több ember él együtt evészavarokkal.

Ezeknek több fajtája is kialakulhat, attól függően, hogy milyen traumákkal küzdenek az érintettek. A legismertebb evészavarok közé tartozik a falászavar (BED – binge eating disorder) és az elkerülő–korlátozó táplálékfelvételi zavar (ARFID), amikor az érintettek azért kerülik bizonyos ételek fogyasztását, mert félnek a fulladástól vagy a hányingertől. Ehhez hasonló az anorexia nervosa, amely az önéheztetést jelenti, illetve a bulimia nervosa, amikor az érintett nagy mennyiségű étel elfogyasztása után meghánytatja magát, hogy elkerülje a súlygyarapodást.

„Az evés és az etetés messze nem korlátozódik a kalóriafelvételre”

Ugyanakkor az evéssel kialakított egyéni viszonyt nemcsak a negatív külső ingerek befolyásolhatják, hanem a társadalmakra jellemző evolúciós attitűdök is hatással vannak rá. Forgács Attila gasztropszichológus, a Pannon Egyetem Pszichológiai Intézetének klinikai szakpszichológusa kérdésünkre elmondta, hogy részben a törzsi szokások miatt alakult ki, hogy a modern ember is az étkezéssel köti össze az ünneplést és a szociális összejöveteleket. Ugyanis az ősemberek a sikeres vadászatkor jutottak csak táplálékhoz, amely után a törzs tagjainak nem kellett tovább koplalniuk. Másrészt egyénileg is meghatározó élmény az evés és az ételhez jutás: „az evés és az etetés messze nem korlátozódik a kalóriafelvételre” – mondta Forgács. A pszichológus szerint a szoptatás az anya és a gyerek első szoros érzelmi élménye, ami meghatározó esemény marad a későbbi életszakaszokban is.

„A korai tapasztalatok, élmények, így az etetési élmények nagyban meghatározzák nemcsak az evési szokásokat, hanem a személyiséget is” – válaszolta kérdésünkre a pszichológus. Egy kutatásban középiskolások étellel kialakított viszonyát mérték fel. Forgács és kutatótársai azt a hívószót keresték, ami a magyar tinédzserekből a leginkább vált ki érzelmi reakciókat. Olyan fogalmakat adtak meg a kutatók, mint politikusok, márkák, vagy zenészek nevei, de érdekes módon a kamaszok számára nem ezek a szavak rendelkeztek a legnagyobb érzelmi töltettel, hanem az „otthon evés” kifejezés. A pszichológus elmondta, hogy ezt az eredményt befolyásolhatta, hogy a felmérés kollégistákra vonatkozott, akiknek az elköltözés után felértékelődött az otthoni étkezés, mint azoknál, akik még a szülői házban éltek...


NE LEGYEN UKRAJNA TRIANONJA BUDAPEST, HA ESETLEG ITT TARTANÁK A TRUMP-PUTYIN CSÚCSOT | HETES STÚDIÓ

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.11.01.



A Hetes Stúdió második órájában megbeszéljük a hét legfontosabb eseményeit F. Szabó Emesével a Magyar Narancstól, Farkas Zoltánnal, a hvg-től és Bolgár Györggyel. A műsorvezető: Rózsa Péter 

Örülünk a 14. havi nyugdíjnak? A fedezetről illetve annak hiányáról beszélünk részletesen. MErthogy utóbbi aligha érdekli a kormányt a jelen pillanatban, ő ezzel akar választást nyerni. 

A kamu és hazug kampánytól akár még maguk a jelöltek is visszaléphetnek, mert ami sok, az sok. Hisz a hazugságokkal és magával hogy néz szembe az, akinek családja, gyereke van. Mégiscsak emberből vagyunk gyúrva... 

Beszélünk arról, látszólagos a barátság Trump és Orbán között, és persze az is igaz, bármilyen kis ország vagyunk, úgy tűnik, Orbán megkerülhetetlen a világpolitika színpadán. CSak az a baj, amit csinál ott, azzal hazánknak árt. 

A Szőlő utca - ami mára jelképes kifejezéssé nőtte ki magát - most is sajnos megkerülhetetlen téma volt, mert gyűlnek a bizonyítékok. Meggyőzőek és riasztóak. Aki pedig ennek kapcsán estleg hiányolja Magyar Péter megszólalásait, arra is van válasz. Az ő politikai karrierjét épp a gyermekvédelmi botrány indította el, és számos alkalommal segíteni akart a gyerekeken, amit nem engedtek meg neki a hatóságok. 

A 3%-os otthonteremtési hitelkeret költségvetési korlátai hosszú távon sok bizonytalanságot hozhatnak életünkbe. 

Hallgassanak minket, és mondják el véleményüket!


ORBÁN EGYRE INKÁBB MEGMUTATJA A VALÓDI SZEMÉLYISÉGÉT | MAGYAR KÖZÖNY PODCAST

MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2025.10.31.



Lázár hazaküldte a Starabagot. A Blikket is bekebelezte a NER? Lesz Sziget Fesztivál? Magyar Péter mindent egy személyben intéz? Mi történt a magyar vidékkel? Giccshalmaz és szellemi kiüresedés - ez lenne a magyar jövő? Hogyan lehet rendszert váltani a ma Magyarországán? A Fidesz az egész országot abuzálja? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Üveges Gábor politológus válaszolt.

2025. október 31., péntek

ORBÁN VIKTOR BÖLCS ÉS HAZAFIAS IGAZSÁGBESZÉDE CSÚNYÁN ÖREGEDETT

YOUTUBE
Közreadja: PUZSÉR RÓNERT
2025.10.31.



Orbán Viktor bölcs és hazafias igazságbeszéde csúnyán öregedett...

ROMSICS IGNÁC: NEM BIZTOS, HOGY AZ EU MEG TUDNÁ MAGÁT VÉDENI AZ OROSZOKTÓL – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.10.31.



Oroszország 2010-12 óta – Kínával együtt – markánsan az Európai Unió gyengítésére és dezingrentálásásra törekszik, amelyben a magyar külpolitika egy hasznos eszköz 2014 óta, a 2020-as évekről meg nem is beszélve – jelentette ki Kompország című műsorunkban Romsics Ignác történész professzor. Romsics úgy látja: gazdasági értelemben az EU még mindig világtényező, de politikailag és katonailag nem az. Ebben a pillanatban nem biztos, hogy meg tudná magát védeni, ha az oroszok tovább nyomulnának Nyugat felé.

Szó volt még arról is, hogy: 
• Hogy lehetne világtényező az EU? 
• Hogy válhatnak bábállamokká a régiónk országai? 
• Mi lenne Magyarországgal az Európai Unió nélkül? 
• Mikor kezdődött Magyarországon a nyugati orientáció melletti egységes kiállás megbomlása? 
• Mi a tétje a jövő áprilisi választásoknak? 
• Kialakult-e az új világrend, van-e komoly versenytársa az Amerikai Egyesült Államoknak? 
• Valóban komoly változást hoz a világnak Trump politikája, vagy csak egy múló epizód lesz? 
• Valóban újító Trump, vagy csak a stílusa új? 
• Potenciális ellenfélnek tekinti-e az Európai Uniót Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok?

A MAGYAR NYUGDÍJAS LETT A FIDESZ LEGNAGYOBB KAMPÁNYFEGYVERE

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2025.10.31.



14. havi nyugdíj – vagy inkább 14. havi szavazatvásárlás? Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese és Ranschburg Zoltán politikai elemző kendőzetlenül beszélnek arról, hogyan vált a nyugdíjrendszer a Fidesz egyik legfontosabb politikai fegyverévé. A kormány bejelentette: jöhet a 14. havi nyugdíj. De ez nem gazdaságpolitika, hanem kampányeszköz – méghozzá a legdrágább fajta. A választások előtt Orbán Viktor újra a nyugdíjasok bizalmát próbálja megvenni, miközben az ország költségvetése ezer sebből vérzik.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a Fidesz évek óta nem reformálta meg a nyugdíjrendszert, pedig az Európai Unió ezt kifejezetten kérte. Ehelyett maradt a propaganda és a látszatintézkedések. A 13. havi nyugdíj után jön a 14., de a rendszer igazságtalan marad: a milliós nyugdíjjal rendelkezők ugyanannyit kapnak, mint azok, akik alig élnek meg 100 ezer forintból.

Közben a valóság könyörtelen: a magyar nyugdíjasok évről évre veszítenek a vásárlóerejükből, az inflációkövető emelés szegénységi csúszdára tette őket, és a nyugdíjak közötti különbségek már tarthatatlanok.

Korózs szerint ez nem gondoskodás, hanem politikai zsarolás: „Ha stabil jövedelmet adnának, nem lehetne őket megvenni még egy havi ígérettel.” Ranschburg Zoltán elemzése pedig világossá teszi: a Fidesz már nem új szavazókat keres, hanem a bizonytalanokat próbálja megfélemlíteni és a saját szavazóit „bebiztosítani”.

Ez a videó nemcsak a 14. havi nyugdíjról szól – hanem arról is, hogyan torzítja el a politika a szociális rendszert, és hogyan teszi a hatalomfüggőséget a túlélés feltételévé.

„KIÉLEZETT A HELYZET” – ÍGY PRÓBÁL ÚRRÁ LENNI ORBÁN A FIDESZ BELSŐ VÁLSÁGÁN

TELEX / DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS, PETHŐ ANDRÁS
2025.10.30.


Szokatlan élményben volt része egy ellenzéki országgyűlési képviselőnek idén márciusban a parlamentben. Az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, akivel korábban legfeljebb csak szakpolitikai ügyekről váltottak szót.

Ezúttal azonban a kormánypárti politikus elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás.

„Ezzel a társadalmi ügyekre, megélhetési kérdésekre utalt” – idézte fel az ellenzéki képviselő, aki szerint a fideszes politikus feldúltan beszélt, „kifakadás” és „felcsattanó, védekező” stílus jellemezte.

A kormánypárti képviselő részleteiben is kifejtette, hogy milyen problémákat lát a saját politikai táborán belül. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal. Ez pedig jelentősen rontja a kormánypárti képviselők újraválasztási esélyeit.

Majd a saját egyéni választókerületére rátérve arról beszélt, hogy az ott zajló egyik milliárdos beruházásból nagyobb arányban gazdagodnak a kormányközeli üzleti körök, mint ahogy az korábban megszokott volt. A politikus célzott arra is, hogy a kormányközeli vállalkozók vagyonosodása visszahullhat rá, és emiatt őt büntethetik majd a választók.

A fideszes képviselő azt is elárulta, hogy ezeket az aggályait korábban megosztotta az egyik miniszterrel is. A kormánytag a találkozójukon elismerte, hogy ezek valóban létező problémák, majd megnyugtatásul hozzátette: Orbán Viktor meg fogja oldani ezeket. A fideszes politikus csalódottan mesélte ellenzéki beszélgetőpartnerének, hogy azóta eltelt egy hosszabb időszak, és semmi sem változott.

Ez a beszélgetés jól mutatta, milyen elbizonytalanodás jellemezte a kormánypártot az év első felében. Ezt érzékelték a miniszterelnök környezetéhez tartozók is, akik az elmúlt bő fél évben kemény erőfeszítésekbe kezdtek azért, hogy megfordítsák a párt számára kedvezőtlen folyamatokat.

Az utóbbi hónapokban közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetve rekonstruáltuk ennek az időszaknak a párton belüli történéseit. A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő források elmondásából az derült ki, hogy a Fidesz megingása súlyosabb volt, mint ahogy az eddig látszott. Mivel a Magyar Péter elleni korábbi lejárató kampányok nem jártak sikerrel, ezért a kormánypárt egy részében tavaszra az a vélekedés alakult ki, hogy nehéz fogást találni a Tisza vezetőjén. Néhány fideszes politikus ezt egyenesen azzal magyarázta, hogy Magyarban a fiatal, romlatlan önmagukat látják, és készületlenül érte őket, hogy egy ilyen ellenféllel kerültek szembe.

Közben belső körben is sok kritika ért több meghatározó kormányzati szereplőt és fideszes kezdeményezést. Van például olyan magas rangú politikus, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatalt csak bohóchivatalnak hívja. Megkopott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter renoméja is, akinek szinte soha be nem következő előrejelzésein már fideszes körökben is viccelődnek. Gyengének tartják sokan a kormány által több hullámban erőltetett ukránellenes kampányt is, mert fideszes politikusok szerint ez közel sem rezonál annyira erősen az emberekben, mint a korábbi migrációs vagy a háborúellenes üzenetek.

Bár személyesen Orbán is követett el olyan hibákat, amelyek elbizonytalanították a saját táborát, a párton belül még mindig sokan bíznak abban, hogy a miniszterelnöknek sikerül újra győzelemre vinnie a Fideszt. Orbán egyelőre azzal a megoldással állt elő, hogy változtatott a korábbi kommunikációs technikákon és átalakította a kampánystábját. Utóbbi lényegében azt jelentette, hogy saját magát tolta előtérbe.

A kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéssort küldtünk az általunk feltárt történésekről, erre azonban semmilyen reakciót nem kaptunk...

„MINTHA KUKTÁBAN FŐNÉNK. EGYSZER AZTÁN SÍPOL. VAGY FELROBBAN” – GYERMEKVÉDELMI GYÁM TÖRI MEG A KÖTELEZŐ CSENDET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2025.10.30.


Előfordult az ő praxisában is, hogy egy gyámgyereke felnőtt általi szexuális kizsákmányolás áldozatává vált – árulja el a lapunknak megszólaló gyermekvédelmi gyám. Megtörve a csendet, amelyre a nyilatkozati tilalom kötelezi az állami szférában tevékenykedő szakembereket. Magyarországon 2014 óta dolgoznak gyermekvédelmi gyámok, közel hatszázötvenen. Egyikük beszél most, de kérésére nevét, arcát nem mutatjuk. Meg nem adható ölelések, az ellehetetlenülő otthoni gondoskodás miatt a gyermekvédelembe kerülő fogyatékkal élők, a krízisellátásban tapasztalható várólisták… Interjú.


Egy gyám összetett munkát végez, hiszen, amellett, hogy adminisztratív feladatokat lát el egy-egy gyerek körül, érzelmekkel is dolgozik. Milyen személyiség kell ehhez?

– Sokakat a saját sérüléseik vezetnek arra, hogy segítő szakemberekké váljanak. Rám is igaz ez. Ilyenkor dolgozni kell azon, hogy rálássunk a saját problémáinkra és tudatosan kezeljük a sebeinket, ez pedig megedz bennünket a segítő hivatásra. Abban a megállapításban, amit Kuslits Gábor mondott az önöknek adott, nagy érdeklődésre szert tevő interjúban, hogy a gyerekvédelem egy idő után identitássá válik, sok igazság van. Akit behúz, az minden nehézség ellenére kitart benne. Gyermekvédelmi gyámként nagyon nagy önállóságban dolgozhatunk, nyitottnak és rugalmasnak kell lennünk, kreatív megoldásokat kell találnunk. Szeretek gyerekekkel beszélgetni, figyelni rájuk, meglátni és meghallani őket. Csapatban nehezebben is tudok dolgozni, inkább önálló munkavégzésre vagyok alkalmas. Egyfelől persze sok adminisztrációs feladattal jár ez a munka, hiszen nekem kell beíratni a gyerekeket az óvodába, iskolába, intézni az egészségügyi ellátásukat, képviselni őket egy büntetőeljárásban, ha kell, pszichológust szerezni, pedagógiai szakszolgálathoz menni, fejlesztésért harcolni… Másfelől viszont nagyon sokat tud adni, amikor a személyes beszélgetések alkalmával azt érzem, hogy a gyerek meghallja, amit mondok, hogy ki tudom nyitni a lelkét, tudatosabbá tudom tenni, gondolkodásra tudom serkenteni. Ezeknek a gyerekeknek nagyon hiányzik az életükből a biztonságérzet. Bár ezt nem a gyám feladata megadni számukra, ebben a diszfunkcionális rendszerben sajnos mégis van úgy, hogy a gyám a legbiztosabb pont az életükben. Ő az, aki újra és újra visszatér és ha valamit megígér, az úgy is lesz, tehát hiteles személy.

Nagyon izgalmas beszélgetni a gyerekekkel, ugyanakkor pszichésen irtózatosan megterhelő.

Amíg ott vagyok, nincs semmi gond, utána viszont gyakran jönnek kételyek: jól csináltam, megfelelő segítséget adtam? Ez a munka tehát, bár sok örömet ad, az én pszichémet is megterheli. Saját költségre én is segítő szakemberhez járok, hogy ép maradjon a lelkem. Az, hogy kitartok, annak is köszönhető, hogy nálunk, a gyámi szolgálatnál jó, megtartó közösség dolgozik. Az államnak, mint munkáltatónak az lenne a dolga, hogy megvédjen minket, támogasson bennünket a munkavégzésben, hiszen értékes munkavállalók vagyunk. Sok év alatt megszerezhető szakmai tudás van a birtokunkban és elhivatottak vagyunk. Nem csak anyagilag, de erkölcsileg is meg kellene becsülniük minket és gondot kellene fordítaniuk a mentális egészségünkre. Ez ma nincs így...

A BOTLADOZÓ GYERMEKVÉDELMI RENDSZER | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.10.31.



A Másrészről 2025 október 30-i adásában Rózsa Péter vendégei Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu Egyesület szakmai vezetője, és Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke voltak.


SZÉGYEN, AMI TÖRTÉNIK, ELÉG VOLT! – NYÍLT LEVELET ÍRT VARGA JUDITNAK POP MERT, A BICSKEI PEDOFILÜGY ÁLDOZATA

NÉPSZAVA
Szerző: NAGY MARTIN
2025.10.30.


Pop Mert mindezek után fogalmazta meg nyílt levelét, amelyet teljes terjedelmében közlünk:

„Tisztelt Varga Judit!

Hetek óta kering a sajtóban az Ön visszatérésének lehetősége, de mindaddig nem akartam megszólalni, amíg ez be nem következik. Pedig már az első felvetés is erősen triggerelt, miszerint Ön visszatérni készül.

Amikor megtudtam, hogy Ön a Nemzeti Mentális Pajzs Program gyermekjogi védnöke lesz, először nem akartam elhinni. Nem tudtam eldönteni, sírjak vagy nevessek – aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia.

Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza.

Ön pontosan tudja, mit jelentett számunkra a kegyelmi döntés. Tudja, mert részben az Ön minisztériuma alatt történt. És ha hihetünk (?) Önöknek, akkor Ön volt az egyetlen, aki nem támogatta a döntést. Talán megérezte, hogy ezt nem kellene. De ne legyünk naivak: nem az áldozatok sorsa miatt, hanem mert látta, milyen politikai következményei lehetnek. Igaza volt – valóban megbuktatta Önt és Novák Katalint is.

De ha valóban nem tudta, mi készül, akkor most már tudnia kell: az a döntés nemcsak egy aláírás volt egy papíron. Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.

Az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondanom, de nem ment. Nem volt erőm a nyilvánosság elé állni, hogy kimondjam, mit érzek. Részben a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie: V. Jánosnak; K. Bélának; K. Endrének; a bicskei Gyámhivatalnak; a bicskei Rendőrkapitányságnak; az egykori Fővárosi vezetésnek; a Magyar Kormánynak; Balog Zoltánnak; Önnek és Novák Katalinnak. (A felsorolás nem teljes, bocsánat, ha kihagytam valakit erről a szégyenlistáról.)

Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha.

Ezért mondom most ki: SZÉGYEN, ami történik. Szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon. Szégyen, hogy ezt bárki normálisnak tartja.

Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: „nálunk van következménye a hibáknak” lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető? Vajon az egykori köztársasági elnök, Novák Katalin is készülődik már? Mi lesz az ő új szerepe? Az Áldozatvédelmi Központ vezetője lesz? Vagy megkapja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, játszótérnek – ahogy a Sándor-palotát is megkapta?

Kedves Judit, Önnek le kell mondania erről a szerepről. Nem gyűlöletből mondom ezt, hanem azért, mert ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés. Ha valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja: ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.

Én pedig most már nem hallgatok tovább. A kegyelmi botrány és a Szőlő utcai tragédia után eltört bennem valami, de maradt bennem annyi erő, hogy kimondjam: ELÉG VOLT. Elég a hazugságból, a színjátékból, a cinikus újrakezdésekből és a hatalom közönyéből. Elég a nyílt levelekből, közéleti szerepet fogok vállalni, csak még összeszedem magam.

A következő hónapokban azért fogok dolgozni, hogy legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól. Nem pártpolitikai, hanem emberi alapon. Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket.

Tisztelettel,

Pop Mert – a Bicskei ügy és a Magyar Gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”

KEPES ANDRÁS: HA NEM BONTJUK LE AZ ORBÁN-RENDSZER „MÉLYÁLLAMÁT”, ÁLLANDÓSUL A VÁLSÁG – KULTÚRTÁJ

KULTÚRTÁJ
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.10.31.



Én is a kormányváltásnak szurkolok, mert a jelenlegi rendszer működésképtelen – mondta a Kultúrtájban Kepes András, aki hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elegendő a választáson legyőzni a Fideszt, az a lényeg, ami utána jön. Az egykori televíziós műsorkészítővel, íróval legújabb könyve, az Igazad van apropóján beszélgettünk: a kötet arra keresi a választ, hogy miként érthetjük meg egymást egy önmagával meghasonlott világban. – Sok évvel ezelőtt a Desszert című műsoromban vendégül láttam Orbán Viktort, és feltettem neki a kérdést, hogy vajon a hatalom nem rombolja-e a személyiséget, mire ő azt felelte, hogy a liberális politikusok esetében nem – idézte fel Kepes András, aki szerint hiába vált működésképtelenné az Orbán-rendszer, a Fidesz egy olyan „mélyállamot” épített ki, amely megakadályozhatja a valódi rendszerváltást. – Ha nem sikerül megváltoztatni azokat a hatalmi struktúrákat, amelyek az elmúlt tizenöt év alatt kiépültek, akkor állandó válsághelyzetbe kerül az ország.

A műsorban szóba került az is, hogy: 

• Meddig tarthat ki az Orbán-rendszer? 
• Hogyan lehet lebontani a Fidesz „mélyállamát”? 
• Vajon megérthetjük-e a másik politikai oldalon állók gondolkodását? 
• Miért hiszünk jobban a politikusoknak, mint a tényeknek? 
• Miért rajong Donald Trump Orbán Viktorért?

ORBÁN VIKTOR FELELŐSSÉGE A MATOLCSY-ÜGYBEN - 266 MILLIÁRD FORINT NYOMÁBAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.10.31.



266 milliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bankból – és tíz hónap alatt sem történt semmi. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról beszél, hogyan húzódik a Matolcsy-ügy, miért nem lett gyanúsított senki, és hogyan működik ma a politikailag fogvatartott igazságszolgáltatás. A beszélgetést Németh Péter vezeti a KlikkTV stúdiójából.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül százmilliárdok kerültek ki a közvagyonból, de az ügyészség és a rendőrség hallgat. Miért nem vizsgálják Varga Mihály felelősségét? Miért nem hallgatják ki Matolcsy Györgyöt és fiát? És mit jelent az, amikor egy állam már nem jogállam, hanem foglyul ejtett hatalom?

Ligeti Miklós kendőzetlenül beszél a NER belső működéséről, a büntetlenség kultúrájáról, és arról, hogy Orbán Viktor kormányzása alatt hogyan vált a büntetlenség a hatalom legnagyobb ajándékává.

👉 Nézd meg a teljes interjút, és döntsd el te magad, van-e még jogállam Magyarországon.

TÖLGYESSY: NEM LESZ VISSZATÉRÉS A TRUMP ELŐTTI VILÁGHOZ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2025.10.31.



Putyin és Trump, Trump és Orbán, Orbán és Magyar – világ- és magyar politika egy beszélgetésben. Tölgyessy Péter ezen a sűrű őszön már másodszor látogat a Partizánba, hogy kitárgyaljuk a ‘26-os választásra hatással lévő nemzetközi folyamatokat, és persze a Fidesz-Tisza verseny állását.

A LEENDŐ TISZA-KORMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERÉVEL, HEGEDŰS ZSOLT FŐORVOS ÚRRAL BESZÉLGETTEM

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2025.10.30.



Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában.

Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.