Szerző: PETŐ ATTILA / Kreszprofesszor
2020-21.
2020-21.
2022. január 22., szombat
RÁADÁS: KRESZ TV
KRESZ TV
Minden, ami KRESZ. Tanulj a Kreszprofesszortól látványos filmekből, jól érthető magyarázatokból. Régóta vezetőknek és KRESZ-vizsgára készülőknek egyaránt.
VILÁGTALÁLKOZÓ #83 (2022.01.22.): MÁTÉ KRISZTINA VS. VÁSÁRY TAMÁS
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2022.01.22.
A 83. Világtalálkozóban Kadarkai Endre vendégei: Máté Krisztina televíziós újságíró, producer és Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Nemzet Művésze.
Szerző: KADARKAI ENDRE
2022.01.22.
A 83. Világtalálkozóban Kadarkai Endre vendégei: Máté Krisztina televíziós újságíró, producer és Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Nemzet Művésze.
SZOCIÁLIS TŰZIFAPROGRAM? | TELEPJÁRÓ #2
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.01.22.
Évente több tucatnyian halnak meg fűtetlen otthonaikban, kihűlés következtében. A Telepjáró második adásában azt a kérdést járjuk körül, hogyan küzd meg a lakosság az elszabadult tüzifa-árakkal, és hogyan lehet hatékonyan elősegíteni, hogy a téli időszakban valamennyi otthon megfelelően fel legyen fűtve. Az adás vendégei:
Szerző: Partizán
2022.01.22.
Évente több tucatnyian halnak meg fűtetlen otthonaikban, kihűlés következtében. A Telepjáró második adásában azt a kérdést járjuk körül, hogyan küzd meg a lakosság az elszabadult tüzifa-árakkal, és hogyan lehet hatékonyan elősegíteni, hogy a téli időszakban valamennyi otthon megfelelően fel legyen fűtve. Az adás vendégei:
- Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity energia-szakértője
- Horváth Szilveszter, Szendrőlád polgármestere
- Gulyás Erzsébet, a Badur Alapítvány programvezetője
HALHATATLAN VAGY HALLHATATLAN? BRÓDY JÁNOS A SOROK KÖZÖTT LUTTER IMRÉVEL - VÁGATLANUL!
SOROK KÖZÖTT
Szerző: LUTTER IMRE
2022.01.15.
Bródy szerint sokan vannak a zenésztársadalomban, akik nem érzik jól magukat abban a mai rendszerben, amit nagyrészt felülről irányítanak, de a többség nem meri felvállalni a véleményét, mert tart a retorzióktól. Szerinte - ha velünk is vannak ugyan - de ma már más a dalszövegek jelentősége, mint a 70-es években volt. Ami viszont időtlenül emberformáló tud lenni, az például József Attila, Ady vagy Petőfi költészete.. Erről, a gyerekkoráról, Koncz Zsuzsa felejthetetlen szokásairól, és a rendszerváltás előtti ellenállási technikákról is most beszél Bródy, kendőzetlenül és vágatlanul a Sorok között Lutter Imrével, csak itt a YouTube csatornámon! Iratkozz fel, hogy mindig értesülj!
Szerző: LUTTER IMRE
2022.01.15.
Bródy szerint sokan vannak a zenésztársadalomban, akik nem érzik jól magukat abban a mai rendszerben, amit nagyrészt felülről irányítanak, de a többség nem meri felvállalni a véleményét, mert tart a retorzióktól. Szerinte - ha velünk is vannak ugyan - de ma már más a dalszövegek jelentősége, mint a 70-es években volt. Ami viszont időtlenül emberformáló tud lenni, az például József Attila, Ady vagy Petőfi költészete.. Erről, a gyerekkoráról, Koncz Zsuzsa felejthetetlen szokásairól, és a rendszerváltás előtti ellenállási technikákról is most beszél Bródy, kendőzetlenül és vágatlanul a Sorok között Lutter Imrével, csak itt a YouTube csatornámon! Iratkozz fel, hogy mindig értesülj!
ELVTÁRSAK, EZT BENÉZTÜK: A BALOLDAL ESETE AZ AUTORITER JÁRVÁNYKEZELÉSSEL
MÉRCE
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2022.01.22.
...Aki eddig ismeretlen bizonyíték bemutatása nélkül olyanokat állít, hogy 2001-ben az amerikai titkosszolgálatok vagy épp a Rotschildok, reptiliánok, satöbbi robbantották fel az ikertornyokat, hogy ezzel ürügyet szolgáltassanak hódító háborúkhoz és egy orwelli megfigyelőállam kiépítéséhez, az nem csupán ostobaságokat állít, de ezek az ostobaságok gyakran több-kevesebb antiszemitizmust is tartalmaznak.
De éppen olyan ostobaság lenne tagadni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 2001-es terrortámadást és az azt követő pánikot egyes nagyhatalmak vezető elitjei arra használták fel, hogy milliók halálához vezető hódító háborúkat indítsanak, soha nem látott megfigyelő államot építsenek ki, és rehabilitálják a kínzást. A valódi terrorveszélyre válaszul bevezetett intézkedések egy része talán indokolt és arányos volt, míg mások aránytalanul és indokolatlanul korlátozták az emberek jogait. Egy azonban közös szinte mindben: máig nem jutott eszébe senkinek a válság során felhalmozott többlethatalom visszaszolgáltatása. Nincs ez máshogy a pandémiával kapcsolatban sem.
Ma sokan a világ lehető legnormálisabb dolgának tekintik, hogy a reptéren letapiznak, levetetik velünk a cipőnket, vagy elkobozzák a táskában felejtett körömvágó ollót. A reptér ma a permanens szükségállapot tere, ahol a jog részben felfüggesztésre került, és ahol a gyanú is elég hozzá, hogy berángassanak egy félreeső szobába. A 2001 utáni reptér a totális megfigyelést és fegyelmezést agresszív konzumerizmussal ötvöző disztópia, amely, ha nem vigyázunk, az egész társadalom jövőjének sötét előképe lehet.
Félő, hogy a pandémiára adott, gyakran a lakosság elsöprő többségének támogatását élvező autoriter válaszok az egész világot egy nagy reptérré alakítják. A berlini hétköznapok, amelyekről sok személyes tapasztalatom van, már nem állnak annyira távol ettől, ami különösen fájó annak tudatában, hogy pár éve még talán ez a város volt Európa legszabadabb helye. Személyi igazolvány és személyes adatok QR-kód általi megosztása nélkül például már alsógatyát vagy egy pohár kávét sem vásárolhat az ember, és a tömegközlekedésen jobb, ha nem merül le a telefonja, hiszen azon van a digitális oltási igazolvány, mely nélkül tilos felszállnia...
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2022.01.22.
De éppen olyan ostobaság lenne tagadni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a 2001-es terrortámadást és az azt követő pánikot egyes nagyhatalmak vezető elitjei arra használták fel, hogy milliók halálához vezető hódító háborúkat indítsanak, soha nem látott megfigyelő államot építsenek ki, és rehabilitálják a kínzást. A valódi terrorveszélyre válaszul bevezetett intézkedések egy része talán indokolt és arányos volt, míg mások aránytalanul és indokolatlanul korlátozták az emberek jogait. Egy azonban közös szinte mindben: máig nem jutott eszébe senkinek a válság során felhalmozott többlethatalom visszaszolgáltatása. Nincs ez máshogy a pandémiával kapcsolatban sem.
Ma sokan a világ lehető legnormálisabb dolgának tekintik, hogy a reptéren letapiznak, levetetik velünk a cipőnket, vagy elkobozzák a táskában felejtett körömvágó ollót. A reptér ma a permanens szükségállapot tere, ahol a jog részben felfüggesztésre került, és ahol a gyanú is elég hozzá, hogy berángassanak egy félreeső szobába. A 2001 utáni reptér a totális megfigyelést és fegyelmezést agresszív konzumerizmussal ötvöző disztópia, amely, ha nem vigyázunk, az egész társadalom jövőjének sötét előképe lehet.
Félő, hogy a pandémiára adott, gyakran a lakosság elsöprő többségének támogatását élvező autoriter válaszok az egész világot egy nagy reptérré alakítják. A berlini hétköznapok, amelyekről sok személyes tapasztalatom van, már nem állnak annyira távol ettől, ami különösen fájó annak tudatában, hogy pár éve még talán ez a város volt Európa legszabadabb helye. Személyi igazolvány és személyes adatok QR-kód általi megosztása nélkül például már alsógatyát vagy egy pohár kávét sem vásárolhat az ember, és a tömegközlekedésen jobb, ha nem merül le a telefonja, hiszen azon van a digitális oltási igazolvány, mely nélkül tilos felszállnia...
SÚLYOS OMIKRON-TÉVHITBEN ÉLHETNEK A MAGYAROK: TÉNYLEG ENYHE LEFOLYÁSÚ AZ ÚJ VARIÁNS?
PÉNZCENTRUM
Szerző: PÉNZCENTRUM
2022.01.22.
Két éve tart a pandémia, újabb és újabb variánsok ütik fel a fejüket, most pedig minden az omikronról szól. Az új variánsról még mindig nem tudunk eleget, csak annyit, hogy borzalmasan gyorsan terjed, és az ötödik hullámban komoly gondokat okoz a delta mellett.
A kevés információ miatt pedig felröppent a hír, hogy az omikron variáns csak enyhe lefolyású betegséget okoz. Sokan azonban teljesen összekeverik a fogalmakat, és máshogy is értelmezik az enyhe szót, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egészségügyi dolgozók mit értenek enyhe alatt.
Szerző: PÉNZCENTRUM
2022.01.22.
A kevés információ miatt pedig felröppent a hír, hogy az omikron variáns csak enyhe lefolyású betegséget okoz. Sokan azonban teljesen összekeverik a fogalmakat, és máshogy is értelmezik az enyhe szót, így nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egészségügyi dolgozók mit értenek enyhe alatt.
Amerikai egészségszakértők már előre figyelmeztettek mindenkit, hogy az egyre terjedő omikron miatt többnyire mindenki el fogja kapni a fertőzést. Hiába jár ez enyhébb tünetekkel, nem tudjuk a hatásait, valamint azt sem, hogy meddig fog ez a hullám tartani, és hogyan fog végződni. A Huffpost egy cikkben tisztázta az alapfogalmakat azzal kapcsolatban, hogy mi az enyhe, mi az erősebb és mi a tünetmentes koronavírus fertőzés orvosi szempontból.
Elsősorban tisztázni kell azt, hogy maga az enyhe koronavírus megbetegedés több dolgot is jelenthet. Szubjektív ez a kifejezés, így személyenként, sőt orvosonként változhat, hogy mi számít gyengének, enyhének. A tünetek ugyanis magukba foglalhatják azt, hogy pár napig picit rosszul vagyunk, de azt is, ha erősen belázasodunk, és borzalmasan kimerültek vagyunk. A közepes, erősebb fertőzöttség már magába foglalja a légzőszervi megbetegedéseket is.
Ezek szerint a gyenge lefolyású koronavírus fertőzés szélesebb spektrumon mozog: jelentheti a pár napos gyengeséget, de jelentheti azt is, amikor lázasan napokig az ágyat nyomjuk. A másik fontos dolog, ami tisztázásra szorul az az, hogy az enyhe lefolyású, és a tünetmentes fertőzés sem ugyanaz...
Elsősorban tisztázni kell azt, hogy maga az enyhe koronavírus megbetegedés több dolgot is jelenthet. Szubjektív ez a kifejezés, így személyenként, sőt orvosonként változhat, hogy mi számít gyengének, enyhének. A tünetek ugyanis magukba foglalhatják azt, hogy pár napig picit rosszul vagyunk, de azt is, ha erősen belázasodunk, és borzalmasan kimerültek vagyunk. A közepes, erősebb fertőzöttség már magába foglalja a légzőszervi megbetegedéseket is.
Ezek szerint a gyenge lefolyású koronavírus fertőzés szélesebb spektrumon mozog: jelentheti a pár napos gyengeséget, de jelentheti azt is, amikor lázasan napokig az ágyat nyomjuk. A másik fontos dolog, ami tisztázásra szorul az az, hogy az enyhe lefolyású, és a tünetmentes fertőzés sem ugyanaz...
...PRODUKCIÓJA LEGINKÁBB ARRA VOLT PÉLDA, HOGY A SZOLGALÉLEKBEN MEGKÉPZŐDÖTT HANG A NYELVEN ÁT MIKÉNT JUT EL A FENSÉGES ÁNUSZIG.
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.22.
Thomas Mann Doktor Faustusából tudjuk, miért nem írt harmadik tételt Beethoven az opus 111-es zongoraszonátához. Beethoven, famulusának erre a kérdésére, maró gúnnyal és megvetéssel állítólag azt válaszolta, hogy „nem volt rá érkezése” (daß er keine Zeit). Mann regényében elhangzik, hogy a második tétel utáni visszatérés vagy új kezdés egyszerűen lehetetlenné vált: a végső búcsú szólalt meg itt, a soha vissza nem térés befejező gesztusa.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.22.
Nem így a Magyar Zene Házában, ahol egy valaha ennél sokkal többre hivatott jazz zenész, bizonyos Szakcsi Lakatos Béla befejezte a megnyitó alkalmából összegyűlt úri közönségnek nyújtott műsorát, felállt meghajolni, majd egy hirtelen mozdulattal visszalépett a híres-hírhedt Bogányi-zongorához, és volt rá érkezése, hogy állva elpötyögje Orbán Viktor nagy örömére és elégedettségére a Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra kezdetű fertelmes giccsbe öntött politikai hányingert.
Mindezt a Magyar Zene Házának avatásán!
Nincs az a zene, beleértve még a programzenét is (s épp ez a különleges csodája a zenének), amelyhez rendelhető lenne valamiféle egyértelmű téma, fogalmilag megragadható egyedüli tematika, minden más hangulatot és érzelmet ellehetetlenítő kizárólagos asszociáció.
A mai napon, a Magyar Zene Házának avató ünnepségén igazi csoda történt! A fenti zeneesztétikai alapvetés ezennel megszűnt, hogy 2022. január 22-én Magyarország fővárosában átadja helyét a hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás zenei formába öntött egyértelmű és kizárólagos tematikájának.
Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az öncélú technika érdekli, hanem az, hogy a lélekben megképződött hang (s itt rámutatott a szívére) hogyan jut el a kézen át a zongora billentyűzetéhez. Szakcsi Lakatos fenti produkciója leginkább arra volt példa, hogy a szolgalélekben megképződött hang a nyelven át miként jut el a fenséges ánuszig.
Minden aggódónak örömmel üzenem: lehet megnyugodni, problémamentesen eljutott!
A Magyar Zene Háza 2022. január 22-én méltó módon megnyitotta kapuit.
OMIKRON-HULLÁM: FURCSA DOLOG TÖRTÉNT A HÉTEN - HOL LEHET AZ ÖTÖDIK HULLÁM CSÚCSA?
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.01.22.
Az omikron-variáns által okozott ötödik járványhullám esetszámai már a harmadik héten meghaladták heti átlagban a delta járványhullám decemberi csúcsát. Vattay Gábor járványmodellező az elmúlt hét adatai alapján azt vizsgálta meg, hogy mikor fog tetőzni a mostani hullám.
Péntekre az új fertőzöttek 7 napos mozgóátlaga olyan magasra emelkedett, amire a járvány 2020-as kitörése óta sosem volt eddig. Szerdán, csütörtökön és pénteken is soha nem látott napi új fertőzöttszám érkezett és közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ a héten hivatalosan is elismerte (több hét késéssel), hogy az omikron variáns vált dominánssá idehaza is.
Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője legújabb, Portfolio-nak küldött elemzésében a bevált módszerét alkalmazza, vagyis a napi esetszámokat az összes esetszám függvényében ábrázolta. Ez alapján azt láthatjuk, hogy a jelenlegi trendet követve a mai 1,4 millióról további körülbelől 700 ezer esettel 2,1 millió környékére fog nőni ebben a hullámban az esetek száma a nyárig...
Szerző: Portfolio
2022.01.22.
Péntekre az új fertőzöttek 7 napos mozgóátlaga olyan magasra emelkedett, amire a járvány 2020-as kitörése óta sosem volt eddig. Szerdán, csütörtökön és pénteken is soha nem látott napi új fertőzöttszám érkezett és közben a Nemzeti Népegészségügyi Központ a héten hivatalosan is elismerte (több hét késéssel), hogy az omikron variáns vált dominánssá idehaza is.
Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője legújabb, Portfolio-nak küldött elemzésében a bevált módszerét alkalmazza, vagyis a napi esetszámokat az összes esetszám függvényében ábrázolta. Ez alapján azt láthatjuk, hogy a jelenlegi trendet követve a mai 1,4 millióról további körülbelől 700 ezer esettel 2,1 millió környékére fog nőni ebben a hullámban az esetek száma a nyárig...
TÓTH ZOLTÁN: KÖRBEBÁSTYÁZTA MAGÁT A FIDESZ, HOGY SEHONNAN SE LEHESSEN MEGTÁMADNI A VÁLASZTÁSI CSALÁSAIKAT
HÍRKLIKK
Szerző: TÓTH ZOLTÁN
2022.01.22.
A Fidesz eddig 300-szor változtatta meg az általa 2012-ben elfogadott választási törvényt úgy, hogy neki „lejtsen a pálya”. Csakhogy most már nem a választási törvényt magát módosítja, hanem salátatörvényben úgy alakítja a jogszabályokat, hogy azok gyakorlatilag a választást is befolyásolják. Volt már hasonlóra példa, amikor tavaly novemberben elfogadták a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvényt. Most újabb ilyen „akcióra” derült fény. Alig egy hónappal később egy újabb salátatörvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosították. Tóth Zoltán választási szakértő szerint ezzel a Fidesz feltette a pontot a választási törvénnyel elkövetett csalásokra, körbebástyázta magát, hogy sehonnan se lehessen megtámadni az ő csalásaikat.
Varga Judit igazságügyi miniszter 2021 november 2-án nyújtotta be egy salátatörvényben azt a módosító javaslatot, amely az egyes büntetőjogi tárgyú, és az ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szól. Ebben a választási ügyek elbírálásának a jogát kizárólagos jogkörrel a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe sorolják. Azon belül lesz első- és másodfokú szervezet.
A parlamentben a törvényjavaslat miniszteri indoklását Völner Pál terjesztette elő, hiszen akkor – november 10-én – még az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Az indoklás szóbeli előterjesztésekor azonban egyetlen szót sem szólt a bírósági szervezet átalakításáról, ahogy arról sem, hogy az egyes büntető ügyekről szóló törvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosítják...
Szerző: TÓTH ZOLTÁN
2022.01.22.
Varga Judit igazságügyi miniszter 2021 november 2-án nyújtotta be egy salátatörvényben azt a módosító javaslatot, amely az egyes büntetőjogi tárgyú, és az ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szól. Ebben a választási ügyek elbírálásának a jogát kizárólagos jogkörrel a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe sorolják. Azon belül lesz első- és másodfokú szervezet.
A parlamentben a törvényjavaslat miniszteri indoklását Völner Pál terjesztette elő, hiszen akkor – november 10-én – még az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Az indoklás szóbeli előterjesztésekor azonban egyetlen szót sem szólt a bírósági szervezet átalakításáról, ahogy arról sem, hogy az egyes büntető ügyekről szóló törvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosítják...
„A FIATALOK EGY RÉSZÉNEK MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉT KIFEJEZETTEN VESZÉLYEZTETI” – KIJÖTT A PSZICHOLÓGUSOK ÉS PSZICHIÁTEREK KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSA A MELEGELLENESÉ TETT PEDOFILTÖRVÉNYRŐL
TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.01.22.
Fél évvel annak elfogadása után megérkezett a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság nyilvános állásfoglalása az LMBTQ-passzusokkal megtoldott pedofiltörvény ügyében. A szervezetek a Facebook-oldalukon tették közzé a szöveget, amelynek legfontosabb állítása, hogy véleményük szerint a 2021. évi LXXIX. törvény a fiatalok egy részének mentális egészségét kifejezetten veszélyezteti.
„Kötelességünk megfogalmazni szakmai álláspontunkat, mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából” – áll a szövegben. A pszichológusokat és pszichiátereket tömörítő szakmai szervezetek arról is írnak, hogy „a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik”, illetve kifejtik, hogy „a nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során”.
Az állásfoglalás kiemeli: tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy
a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.
Ennek alapján a szervezetek szerint a szexuális kisebbségekbe sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, hanem azt döntően az általuk nem befolyásolható, nem irányítható komplex biológiai folyamatok határozzák meg...
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2022.01.22.
„Kötelességünk megfogalmazni szakmai álláspontunkat, mert a társadalomban a kisebbségben lévő csoportok, a többségtől valamilyen módon eltérő személyek stigmatizálásuk okán fokozottan veszélyeztetettek lehetnek különféle pszichés nehézségek kialakulása szempontjából” – áll a szövegben. A pszichológusokat és pszichiátereket tömörítő szakmai szervezetek arról is írnak, hogy „a születéskor meghatározott nem számos esetben még biológiailag sem olyan egyértelmű, mint amilyennek első megközelítésben látszik”, illetve kifejtik, hogy „a nemi identitás alakulása tehát pusztán biológiai megközelítésben is bonyolult és érzékeny folyamat, amely változhat az élet során”.
Az állásfoglalás kiemeli: tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény, hogy
a heteroszexuális személyek, párok által felnevelt gyermekek közül éppen annyian válnak homoszexuálissá, leszbikussá, transzneművé (LMBTQ), mint a homoszexuális személyek, párok által felneveltekből.
Ennek alapján a szervezetek szerint a szexuális kisebbségekbe sorolható személyek nem maguk választják a sorsukat, a nemi identitásukat vagy szexuális orientációjukat, hanem azt döntően az általuk nem befolyásolható, nem irányítható komplex biológiai folyamatok határozzák meg...
FEDŐ VAN A VIDÉKI MAGYARORSZÁG LÁNGOLÓ KONFLIKTUSAIN, DE A PROBLÉMÁK NEM OLDÓDTAK MEG
G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.01.22.
A közmunka valójában nem megoldást hozott a társadalmi konfliktusokra, hanem elodázta a megoldásukat. Illetve egyfajta fedőt tett a korábban lángoló konfliktusokra, antagonizmusokra – mondta az e heti G7 Podcastban Szombati Kristóf.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója, és a németországi Max Planck Szociálantropológiai Intézetének posztdoktori ösztöndíjas kutatója régóta foglalkozik a magyar közmunkaprogrammal és a vidéki Magyarország társadalmi konfliktusaival.
A Devecseren és Gyöngyöspatán végzett etnográfiai kutatásai alapján 2018-ban megjelent The Revolt of the Provinces (A vidék lázadása) című könyvében ezekkel a konfliktusokkal globális kontextusba helyezve foglalkozott, és mutatta be a Jobbik és a Fidesz párharcát, illetve a (szélső)jobboldal megerősödését a 2008-as gazdasági világválság után. A mai adásban egy 2021-es tanulmánya alapján arról beszélgettünk, miként változott meg a közmunka szerepe a 2010-es években.
Szombati szerint miközben a közmunka a 2010-es évek elején a mélyszegények látványos fegyelmezésének a célját szolgálta, az évtized közepére a gazdaságilag továbbra is pangó válságtérségekbe szorult vissza, és egyre inkább azt a célt szolgálta, hogy a dologtalannak, érdemtelennek bélyegzett szegényeket a vidéki közösségek szolgálatába állítsa. Ezzel pedig elejét vegye annak, hogy reprodukálódjon az a politikai eseménysorozat, ami a 2008-2009-es válság után a cigányság és egyes vidéki társadalmi csoportok közötti konfliktus mentén vált az országos politika egyik fő témájává...
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.01.22.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója, és a németországi Max Planck Szociálantropológiai Intézetének posztdoktori ösztöndíjas kutatója régóta foglalkozik a magyar közmunkaprogrammal és a vidéki Magyarország társadalmi konfliktusaival.
A Devecseren és Gyöngyöspatán végzett etnográfiai kutatásai alapján 2018-ban megjelent The Revolt of the Provinces (A vidék lázadása) című könyvében ezekkel a konfliktusokkal globális kontextusba helyezve foglalkozott, és mutatta be a Jobbik és a Fidesz párharcát, illetve a (szélső)jobboldal megerősödését a 2008-as gazdasági világválság után. A mai adásban egy 2021-es tanulmánya alapján arról beszélgettünk, miként változott meg a közmunka szerepe a 2010-es években.
Szombati szerint miközben a közmunka a 2010-es évek elején a mélyszegények látványos fegyelmezésének a célját szolgálta, az évtized közepére a gazdaságilag továbbra is pangó válságtérségekbe szorult vissza, és egyre inkább azt a célt szolgálta, hogy a dologtalannak, érdemtelennek bélyegzett szegényeket a vidéki közösségek szolgálatába állítsa. Ezzel pedig elejét vegye annak, hogy reprodukálódjon az a politikai eseménysorozat, ami a 2008-2009-es válság után a cigányság és egyes vidéki társadalmi csoportok közötti konfliktus mentén vált az országos politika egyik fő témájává...
EGYÜTT ÉLÜNK – TÁRSASHÁZI ÜGYES-BAJOS
KLUBRÁDIÓ / KULCSRAKÉSZ
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2022.01.18.
A Kulcsrakész 2022-es első társasházi műsorában ismét a hallgatók voltak a főszereplők, és persze állandó vendégünk, Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnöke.
Műsorvezető: KÁRPÁTI IVÁN
2022.01.18.
MILYEN AZ AZ ORSZÁG, AHOL A HATALOM EMBEREI ÚGY SZÓLÍTJÁK EGYMÁST, HOGY „GAZDÁM”?
24.HU / PODCAST
Szerzők: BITA DÁNIEL, KERNER ZSOLT, NAGY JÓZSEF
Bita Dániel, Kerner Zsolt és Nagy József először azon vitázott, botrány-e, hogy Orbán nem áll ki miniszterelnök-jelölti vitára MZP-vel, aztán a Völner-ügy új szálait vetették fel, hogy legvégül műbőrmellény-vállakon csattanjanak a tenyerek.
Szerzők: BITA DÁNIEL, KERNER ZSOLT, NAGY JÓZSEF
2022.01.21
"ORBÁN RENDSZERE RADIKÁLISAN ELLENSÉGELVŰ ÉS MEGOSZTÓ"
MAGYAR NARANCS
Szerző: FARKAS ZSOLT
2022.01.21.
Szerző: FARKAS ZSOLT
2022.01.21.
Békés Márton: Kulturális hadviselés. A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata – Kritikai olvasat
"Az orbánizmus lényege az orbánizmus: vagy Orbán Viktor és jogállampárti magánhadserege, a Fidesz katonája vagy, zsoldosa, önkéntese, fanatikusa, szolgálója, kliense, rajongója (mintegy 2,5 millió szavazó Mo.-n), vagy ellensége, ellenzője, kritikusa, utálója, megvetője, vádlója vagy (legalább dupla annyi szavazóképes ember Mo.-n)."
"Az orbánizmus lényege az orbánizmus: vagy Orbán Viktor és jogállampárti magánhadserege, a Fidesz katonája vagy, zsoldosa, önkéntese, fanatikusa, szolgálója, kliense, rajongója (mintegy 2,5 millió szavazó Mo.-n), vagy ellensége, ellenzője, kritikusa, utálója, megvetője, vádlója vagy (legalább dupla annyi szavazóképes ember Mo.-n)."
...
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. augusztus 12-i számában jelent meg. Farkas Zsolt irodalomkritikus, irodalomteoretikus és író háromrészes, az Orbán-rezsim intellektuális nihilizmusát bemutató esszéjének második részét közöljük teljes terjedelmében, ezért kezdődik a mostani rögtön a 9. passzussal. A hét folyamán a dolgozat szintén tavaly augusztusban megjelent első részét már közzé tettük - elérhetőségét ezen írás végén jelezzük -, és a dolgozat utolsó fejezete is hamarosan ingyenesen hozzáférhető lesz online felületünkön.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
9.
A Kulturális hadviselés (KH) legkonkrétabb javaslatait, milyennek kell lennie a fideszes kultúraművelésnek, a Tihanyi tézisek c. rész sorolja fel: „1. alkossunk kánont, saját referenciáinkhoz igazodjunk. (… Saját mércét kell teremteni és érvényesíteni, a saját fejünk után menni…) 2. a magunk szótárát és közös enciklopédiánk meghatározásait használjuk, saját fogalmainkkal írjuk le a világot. (…) 3. olvassuk, idézzük és bátorítsuk a másikat, legyünk lojálisak egymáshoz. (…) 4. használjuk meglévő művelődési struktúráinkat. Írjunk és építsünk be minél több művet szellemi hátországunkba. (…) A lojalitás nemcsak erényes és becsületes dolog, hanem már rövid távon is kifizetődő (…) 5. a szellem emberei támogassák a cselekvés embereit.” (298–303) Szóval ez is csak az összeesküvés, az elfogultság, az ideológiai polgárháborús logika kiskátéja, a tárgyszerű és értékelvű diszkusszió megfúrásának útmutatója. Szintén nem újdonság. És szintén igen elvont-formális-taktikai, és igen kevéssé konkrét-tartalmi-kulturális jellegű. Nem tudom, ebből hogyan lesz kultúra. A fejezet így zárul: „Dessewffy Aurél világosan kifejezte értékalapon álló programját, amikor 1841-ben így írt: »igenis ’kormányember’ vagyok. Vagyok pedig kormány embere a szónak abban az értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, melyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek«. Szavainak hitele akkor sem csorbult, érvénye pedig azóta sem változott.” Ööö… Az lenne az „értékalapon állás”, hogy valaki minden körülmények között „kormányember”? Meglátjuk, miket ír majd Békés a kormányváltás után…
NEM FOGUNK PÉNZT KAPNI AZ EU-TÓL VAGY CSAK KEVESET, AZTÁN MEHETÜNK SZÓRAKOZNI VLAGYIMIR PUTYINNAL
NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2022.01.22.
A magyar társadalom többségének jövedelme nem éri el az uniós szegénységi küszöböt. Ez is oka annak, hogy versenyképességi hátrányunk növekszik. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány osztogató kampánypolitikája ezen érdemben nem segít.
Mi nyomasztja ma leginkább a magyar gazdaságért aggódókat? A vágtató infláció, a magas államadósság vagy az államháztartás hiánya?
Attól függ, mi a mérce. A nyomorban élők aránya valóban mérséklődött. Ám Nyugat-Európában az arány nagyobb mértékben csökkent, a leszakadásunk ezért lett nagyobb. Márpedig a gazdasági fejlődés motorja a képzett lakosság. Erre van szükség a hatékonyság, a termelékenység növekedéséhez. Ha kivesszük a magyar gazdaság hatékonysági mutatószámaiból a multinacionális cégeket, katasztrofális adatokat kapunk. Az elmúlt 12 évben Magyarország 17 helyet veszített a versenyképességi listán. Nem azért, mert mi zuhantunk vissza, hanem azért, mert a többiek egyre magasabb szinten teljesítenek. A kutya ott van elásva, hogy 32 éve megállíthatatlanul zajlik a forráskivonás az oktatásból. Ebből is ered a leszakadásunk a V4-es országokhoz képest is. Még Románia is valamelyest jobban teljesít nálunk, talán Bulgária az egyetlen, amelyről ez nem mondható el. Az oktatáspolitikát éppúgy, mint a külpolitikát, a folyamatosságnak kell jellemeznie. Nem lehet évente, négy évente változtatgatni...
Szerző: BONTA MIKLÓS
2022.01.22.
Mi nyomasztja ma leginkább a magyar gazdaságért aggódókat? A vágtató infláció, a magas államadósság vagy az államháztartás hiánya?
A szegénység. A magyar társadalom 74 százalékának jövedelme nem éri el az uniós szegénységi küszöböt. Ezen belül 14 százalék nyomorog: alapvető szükségleteiket - a lakhatást, az étkezést, a ruházkodást, a gyermekek nevelésének költségeit - napi 5 euróból kellene fedezniük. Magyarországon egy hatalmas szegény tömeg áll szemben a legmagasabb jövedelműek 2-3 százalékával. Azokkal, akik hatalmas vagyonokat halmoztak fel.
Az Orbán-kormány mégis folyamatosan arra hivatkozik, hogy az elmúlt 12 évben csökkent a szegények aránya.
Attól függ, mi a mérce. A nyomorban élők aránya valóban mérséklődött. Ám Nyugat-Európában az arány nagyobb mértékben csökkent, a leszakadásunk ezért lett nagyobb. Márpedig a gazdasági fejlődés motorja a képzett lakosság. Erre van szükség a hatékonyság, a termelékenység növekedéséhez. Ha kivesszük a magyar gazdaság hatékonysági mutatószámaiból a multinacionális cégeket, katasztrofális adatokat kapunk. Az elmúlt 12 évben Magyarország 17 helyet veszített a versenyképességi listán. Nem azért, mert mi zuhantunk vissza, hanem azért, mert a többiek egyre magasabb szinten teljesítenek. A kutya ott van elásva, hogy 32 éve megállíthatatlanul zajlik a forráskivonás az oktatásból. Ebből is ered a leszakadásunk a V4-es országokhoz képest is. Még Románia is valamelyest jobban teljesít nálunk, talán Bulgária az egyetlen, amelyről ez nem mondható el. Az oktatáspolitikát éppúgy, mint a külpolitikát, a folyamatosságnak kell jellemeznie. Nem lehet évente, négy évente változtatgatni...
TÖMEGBE LÖVETNI. SZABAD? MIKOR
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: NAGY BOLDIZSÁR, LATTMANN TAMÁS
2022.01.21.
Amiről szó lesz, és amiről nem
Almatiban és Kazahsztán más városaiban az utóbbi napokban 225 ember meghalt, köztük 19 rendfenntartó1. Joga volt-e Tokajev elnöknek kiadni a tűzparancsot, ráadásul előzetes figyelmeztetés nélküli halálos fegyverhasználatra? Általánosabban: mikor lövethet a kormány a politikailag szembenállókra, a kormány politikájával elégedetlen és annak békésen vagy erőszakosan hangot adó csoportokra? Kazahsztánról fogunk beszélni, de beszélhetnénk Szudánról vagy Eswatiniról (sokaknak Eswatini még mindig Szváziföld), hogy a múltbeli vagy esetleges jövőbeli hazai analógiákat ne is említsük. Célunk a jogi keretek megvilágítása: szabnak-e fegyverhasználati korlátot az emberi jogi szabályok, a terrorizmus leküzdésére vonatkozó normák, valamint a felkelők és a központi kormányzat közötti harc regulái? Megfordítva: milyen helyzetben szabad lőni felkelőre vagy civilre?
Ennek, nem többnek az áttekintése a célunk. Másokra hagyjuk tehát a kazah belpolitika elemzését, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete által küldött (nagyrészt, de nem kizárólag orosz) katonák jelenlétének értékelését, csakúgy, mint a Nazarbajev család vagyoni viszonyainak áttekintését, a kipcsak rokonságról és a fényes tekintetű Türk Tanácsról nem is beszélve.
Megítélésünk szerint a kazahsztáni helyzet négyféleképp keretezhető. E keretek fogják meghatározni, milyen joganyagot kell áttekinteni. Békés tüntetés (túlkapásokkal). Vandál, fenyegető tüntetés, rombolással. Terrorista és vagy extrém szélsőségesek akciója, amely kihasználja a civilek indulatait. Felkelés, amelynek célja a politikai és katonai hatalom megragadása. A nemzetközi jog az említett helyzetek eszkalációjával párhuzamosan ad egyre nagyobb mozgásteret a kormányzatok számára. Ennek korlátait végső soron az emberi jogi normák fogják meghatározni, a helyzettől függő mértékben...
AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Szerző: NAGY BOLDIZSÁR, LATTMANN TAMÁS
2022.01.21.
Almatiban és Kazahsztán más városaiban az utóbbi napokban 225 ember meghalt, köztük 19 rendfenntartó1. Joga volt-e Tokajev elnöknek kiadni a tűzparancsot, ráadásul előzetes figyelmeztetés nélküli halálos fegyverhasználatra? Általánosabban: mikor lövethet a kormány a politikailag szembenállókra, a kormány politikájával elégedetlen és annak békésen vagy erőszakosan hangot adó csoportokra? Kazahsztánról fogunk beszélni, de beszélhetnénk Szudánról vagy Eswatiniról (sokaknak Eswatini még mindig Szváziföld), hogy a múltbeli vagy esetleges jövőbeli hazai analógiákat ne is említsük. Célunk a jogi keretek megvilágítása: szabnak-e fegyverhasználati korlátot az emberi jogi szabályok, a terrorizmus leküzdésére vonatkozó normák, valamint a felkelők és a központi kormányzat közötti harc regulái? Megfordítva: milyen helyzetben szabad lőni felkelőre vagy civilre?
Ennek, nem többnek az áttekintése a célunk. Másokra hagyjuk tehát a kazah belpolitika elemzését, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete által küldött (nagyrészt, de nem kizárólag orosz) katonák jelenlétének értékelését, csakúgy, mint a Nazarbajev család vagyoni viszonyainak áttekintését, a kipcsak rokonságról és a fényes tekintetű Türk Tanácsról nem is beszélve.
Megítélésünk szerint a kazahsztáni helyzet négyféleképp keretezhető. E keretek fogják meghatározni, milyen joganyagot kell áttekinteni. Békés tüntetés (túlkapásokkal). Vandál, fenyegető tüntetés, rombolással. Terrorista és vagy extrém szélsőségesek akciója, amely kihasználja a civilek indulatait. Felkelés, amelynek célja a politikai és katonai hatalom megragadása. A nemzetközi jog az említett helyzetek eszkalációjával párhuzamosan ad egyre nagyobb mozgásteret a kormányzatok számára. Ennek korlátait végső soron az emberi jogi normák fogják meghatározni, a helyzettől függő mértékben...
AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
NAHALKA ISTVÁN: A MAGYAR ISKOLARENDSZER NEM TUD EGYENLŐ FELTÉTELEKET BIZTOSÍTANI A GYEREKEKNEK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.22.
Eljött a középiskolai írásbeli felvételi napja. Csakhogy ez a fajta mérés igazságtalan, és óriási stresszt okoz a kiskamasz diákoknak. Amit a felvételi másfél órája alatt éppen produkál a gyerek, jószerivel semmit nem mond arról, valójában milyen tudással is rendelkezik. Minderről Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk, hiszen föl kell tenni azt a kérdést, szakmailag mennyire állja meg a helyét, hogy ilyen módon döntessék el, melyik gyerek milyen iskolába kerül.
– Szombaton 73 ezer 14 éves gyerek ír középiskolai felvételit matematikából és magyarból.
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.22.
– Szombaton 73 ezer 14 éves gyerek ír középiskolai felvételit matematikából és magyarból.
Egyáltalán miért van erre szükség?
– Azért, mert a magyar szelektív oktatási rendszer, amelyben 4., 6., és 8. osztály után lényegesen eltérő iskolatípusokban tanulhatnak tovább a gyerekek. Ez egy Európában is párját ritkító szisztéma – nincs egyedül teljesen, de nagyon kevés hasonló van –, ennek az összes negatívumával együtt. Vagyis már nagyon korán elválasztjuk egymástól a gyerekeket, és tudjuk jól, az, hogy hová kerül be a gyerek, nem pusztán az addig elért iskolai, vagy a felvételi eredményeken múlik. A bekerülés ugyanis mindig erős összefüggést mutat a szociális háttérrel, tehát, hogy milyen családból származik. Ez a hazai szelektív iskolarendszer egyik jelensége...
– Azért, mert a magyar szelektív oktatási rendszer, amelyben 4., 6., és 8. osztály után lényegesen eltérő iskolatípusokban tanulhatnak tovább a gyerekek. Ez egy Európában is párját ritkító szisztéma – nincs egyedül teljesen, de nagyon kevés hasonló van –, ennek az összes negatívumával együtt. Vagyis már nagyon korán elválasztjuk egymástól a gyerekeket, és tudjuk jól, az, hogy hová kerül be a gyerek, nem pusztán az addig elért iskolai, vagy a felvételi eredményeken múlik. A bekerülés ugyanis mindig erős összefüggést mutat a szociális háttérrel, tehát, hogy milyen családból származik. Ez a hazai szelektív iskolarendszer egyik jelensége...
A BALATON FÖLÖTT TERPESZKEDNE A CLUB ALIGA HELYÉRE TERVEZETT ÓRIÁSI SZÁLLODA
TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2022.01.21.
Január 24-én online közmeghallgatást tart a Somogy Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi osztálya a Club Aliga területére tervezett beruházással kapcsolatban, írta a Hírbalaton, miközben az ingatlanfejlesztés első üteméről, egy szállodakomplexumról is elérhetővé váltak a látványtervek.
A kormányhivatal októberben döntött úgy, hogy a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások várhatók, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges”, amelynek ki kell terjednie a többi között az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, a Natura 2000 területekre vagy épp az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire...
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2022.01.21.
A kormányhivatal októberben döntött úgy, hogy a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások várhatók, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges”, amelynek ki kell terjednie a többi között az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, a Natura 2000 területekre vagy épp az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁN AZ EDDIGI LEGNAGYOBB KIHÍVÁSSAL SZEMBESÜL - AZ ELLENZÉK EGYESÜLT, AZ EU PEDIG AZZAL FENYEGET, HOGY ANYAGILAG KIÉHEZTETI A KORMÁNYT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.22.
Bloomberg
A közelgő magyar választás azért kelt ekkora hullámokat külföldön is, mert Orbán Viktor maga alá gyűrte a politika megszokott formáját, így az ország több helyütt is ösztönzi a populistákat, ugyanakkor óvatosságra inti a demokrácia híveit. De a politikus most az eddigi legnagyobb kihívással szembesül, mivel az ellenzék egyesült, az EU pedig azzal fenyeget, hogy anyagilag kiéhezteti a kormányt.
A miniszterelnök az eltelt jó 10 évben lebontotta a hatalmát gátló korlátokat. Felszámolta a függetlenséget egy sor intézménynél, a saját embereivel rakta tele azokat, ideértve a bíróságokat, a médiahatóságot és az ügyészséget. Üzleti szövetségesei révén megteremtette a földrész legnagyobb propaganda gépezetét. Újraírta az alaptörvényt és célba vett több kisebbséget, így a melegeket és a romákat.
Magyarország az első uniós állam, amelyet a Freedom House immár csupán részlegesen szabadnak minősít.
A maga javára módosította a választási törvényt, ezáltal többször is kétharmadhoz jutott – egyszerű többség birtokában. Most már a kultúrára és az oktatásra is igyekszik kiterjeszteni uralmát. A média segítségével kirohan olyan vélt ellenségek ellen, mint a migránsok, a multik és az EU. Közben pedig elmélyíti barátságát olyan autoriter rezsimekkel, mint Oroszország és Kína.
Magát úgy állítja be, hogy a szuverenitást védelmezi az unió beavatkozásával szemben. Az eltelt bő évtizedben a legtöbbször túljárt Brüsszel eszén, de ebben segítette, hogy Merkel mögé állt. A Brexit döbbentett rá azután egy sor kormányt, hogy a legnagyobb veszély belülről fenyegeti az uniót, miután felbomolhat az egység és szétporladhatnak alapvető értékek. Továbbá, hogy az orbáni modell terjed, lásd Lengyelországot, Szlovéniát, valamint Salvinit és Le Pent. Ugyanakkor a politikusnak idáig még nem sikerült, hogy egyesítse a nacionalista pártokat.
A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. Ha az ellenzék kerekedik felül, helyreállíthatja a jó viszonyt az EU-val. Egyben elszigetelődik a lengyel vezetés. Viszont ha megőrzi uralmát a Fidesz, akkor az még inkább kiélezheti a viszályt az unióval. A felmérések szoros versenyt jósolnak. Az ellenzék azonban okozhat meglepetést. De a hat párt tart a választási csalástól.
Ha veszít is Orbán, továbbra is jelentős lesz a befolyása, hiszen hosszú évekre a saját embereit nevezte ki kulcsfunkciókba. Családtagjai és szövetségesei a gazdaság jelentős részét kezükben tartják. Viszont hogy Márki-Zay a vazallusok kiseprűzését ígéri, az kemény összecsapásokat vetít előre és akadnak, akik félnek, hogy az ellentétek átcsapnak az utcára is.
Libération
A vezércikk szerint Macron számára az Európai Parlament tényleg a liberális demokrácia szívét jelenti, nem véletlen, hogy a héten éppen ott, a francia uniós elnökség programadó beszédében fejtette ki: a jogállam közös kincs, létkérdés az európaiak számára. Továbbá hogy az ő nemzedéke újra felfedezi: a demokrácia múlandó lehet.
Nem kétli, hogy az ilyen tűzpróba, mint a Covid elleni harc bebizonyította a demokráciák fölényét a diktatúrákkal szemben. De arra is emlékeztet, hogy nem is oly régen, a fasizmus még igen vonzó volt a földrészen. Az elnök felfogásának alapja, hogy az EU-nak ki kell tartania a felvilágosodás eszméi, a pluralizmus, a türelem és a jogállam mellett, miközben egyes pártcsaládok próbálják leporolni az ezzel ellentétes hagyományokat, tehát a másság elvetését, a népek feltételezett homogenitását, az igazságszolgáltatás függetlenségének lebontását, a hatalmi ágak szétválasztásának felmondását, az önkény uralmát, a korrupciót, az urambátyám-rendszert.
Ilyen erők vannak hatalmon Magyarországon és Lengyelországon, ezt képviseli az EP-képviselők ötöde a két szélsőjobbos frakcióban. Illiberálisnak nyilvánítják magukat, míg Macron ragaszkodik ahhoz, hogy eleven legyen a liberális demokrácia, illetve a politikai liberalizmus és mindkettő haladjon előre.
Ezért javasolja, hogy az Európai Parlament kapjon kezdeményezési jogot, azaz ne csupán azokról a javaslatokról határozhasson, amelyek elé kerülnek a Bizottságból vagy a Tanácsból. És amikor ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell őrizni a jogállamot, valamint a hatalmi ágak egyensúlyát, akkor fején találta a szöget, mivel a pluralizmus Európa védjegye. Ezért bátorítani kell, hogy ha indul a választásokon, akkor saját országában is küzdjön ezekért ez elvekért. Hogy az 5. köztársaság igazi liberális demokrácia legyen.
Euronews
Az új Európa alapjait rakhatja el a június végéig tartó francia elnökség, azaz tényleg fordulópontot jelenthet, ahogyan azt újévi beszédében Macron megpendítette. Így látja a helyzetet Alberto Alemanno, aki európai jogot tanít Párizsban a HEC új üzleti főiskolán. De azért vannak kockázatok is – mutat rá. Hiszen az elnök igen nagyratörő programot hirdetett meg, ám csak most rajtol a német hármas szövetség, és leginkább Magyarországon kritikus választások jönnek. Ezért az európai témák keveredni fognak a hazai kampány felhangjaival. És akkor még itt van a járvány, valamint az Ukrajna körüli feszültség, szóval tényleg különleges lesz a franciák EU-s elnöksége.
Fontos tényező az is, hogy az elnökség egybeesik a francia elnökválasztással, és ez még gondot okozhat, hiszen az unió mélyen megosztott az alapértékek ügyében, amit jelez a jogállami válság, továbbá, hogy a Bizottság képtelen sarokba szorítani olyan kormányokat, amelyek kifejezetten eltávolodnak a vállalt jogi kötelezettségektől.
Nagy vita várható Európáról a franciáknál, valamint a magyaroknál és a szlovéneknél is a kampány során. Mivel Marcon igen határozottan szorgalmazza az integrációt, ez ellentéteket válthat ki a lázadó Budapesttel, Varsóval és Ljubljanával. Németország és Olaszország ugyanakkor a jelek szerint támogatja Párizs elképzeléseit, ám ennek az lehet a következménye, hogy még inkább a margóra szorulnak a makacskodó hatalmak, miután még radikálisabb pozíciót foglalnak el a mérsékelt nyugati szövetségesekkel szemben.
Ezek a frontok egyszerre jelentkeznek a jogállami válsággal, amelynek kimenetele nagymértékben megszabja majd von der Leyen és Macron megítélését. De megindulhat a vita arról, hogy mit képviseljen Európa. Ez pedig irányt szabhat a holnap földrésze számára.
Reuters
Az új német kormány azt tervezi, hogy évente 400 ezer képzett munkást hív be külföldről, mert rájött, hogy másként nem tudja ellensúlyozni a népességszám csökkenését, illetve a kulcságazatokban a munkaerőhiányt, ami már a gazdasági kilábalást fenyegeti a járvány után. A koalíció nevében a szabaddemokraták frakcióvezetője kifejtette: annyira nincs ember, hogy emiatt lelassul a gazdasági növekedés, ezért sürgősen munkáskezeket kell importálni.
A három párt már elfogadta, hogy pontrendszert hoznak létre az olyan szakemberek számára, akik az EU-n kívülről érkeznek, továbbá 12 euróra emelik a minimálbért, hogy ily módon is vonzóbbá tegyék a jelentkezők számára az országot. A Német Gazdasági Intézet úgy becsüli, hogy az idén több mint 300 ezerrel csökken a dolgozók száma, mert többen mennek nyugdíjba, mint ahányan megjelennek a munkaerőpiacon. Ráadásul ez a különbség 2029-re 650 ezer fölé nő, vagyis nagyjából 5 millió állás lesz üres.
A demográfiai helyzet időzített bombát jelent az állami nyugdíjrendszer számára, hiszen kevesebb alkalmazottnak kell megtermelnie az anyagi alapokat az ellátó rendszerhez, miközben egyre többen vonulnak nyugállományba és nő várható élettartamuk.
Kurier
Az osztrák Esterházy-magánalapítvány megkönnyebbüléssel fogadta, hogy Budapesten a Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi, másodfokú ítéletet és új eljárást rendelt el az Esterházy-kincsek ügyében. A hozzávetőleg 100 millió euró értékre becsült 270 műtárgyat, kupákat, kelyheket, ékszereket, díszes ruhákat, a Tanácsköztársaság idején hozták a magyar fővárosba a hercegi család fraknói (Forchenstein) kastélyából. A település akkor Nyugat-Magyarország része volt.
Az akkori családfőnek, 5. Pálnak nem volt más választási, minthogy 1923-ban tárolási szerződést kössön az Iparművészeti Múzeummal, az akkori kultuszminiszter azonban kifejezetten elismerte, hogy a kincs az Esterházyaké. Ám a 2. világháború után államosították a vagyontárgyakat.
A jogvita 5 éve húzódik és osztrák szemszögből tavaly májusban már minden veszni látszott, mert a Fővárosi Bíróság jogerősen elmarasztalta a felperest. Ám a Kúria most hiányosnak, megalapozatlannak minősítette a döntést, hozzátéve, hogy az nem felel meg a logika szabályainak sem.
Stefan Ottrubay az alapítvány nevében reményét fejezte ki, hogy legközelebb számukra kedvező verdikt születik, ám egyúttal megerősítette, hogy továbbra is készek bíróságon kívül megállapodni, és hogy győzelem esetén nem vinnék el a műalkotásokat a magyar fővárosból.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.01.22.
A közelgő magyar választás azért kelt ekkora hullámokat külföldön is, mert Orbán Viktor maga alá gyűrte a politika megszokott formáját, így az ország több helyütt is ösztönzi a populistákat, ugyanakkor óvatosságra inti a demokrácia híveit. De a politikus most az eddigi legnagyobb kihívással szembesül, mivel az ellenzék egyesült, az EU pedig azzal fenyeget, hogy anyagilag kiéhezteti a kormányt.
A miniszterelnök az eltelt jó 10 évben lebontotta a hatalmát gátló korlátokat. Felszámolta a függetlenséget egy sor intézménynél, a saját embereivel rakta tele azokat, ideértve a bíróságokat, a médiahatóságot és az ügyészséget. Üzleti szövetségesei révén megteremtette a földrész legnagyobb propaganda gépezetét. Újraírta az alaptörvényt és célba vett több kisebbséget, így a melegeket és a romákat.
Magyarország az első uniós állam, amelyet a Freedom House immár csupán részlegesen szabadnak minősít.
A maga javára módosította a választási törvényt, ezáltal többször is kétharmadhoz jutott – egyszerű többség birtokában. Most már a kultúrára és az oktatásra is igyekszik kiterjeszteni uralmát. A média segítségével kirohan olyan vélt ellenségek ellen, mint a migránsok, a multik és az EU. Közben pedig elmélyíti barátságát olyan autoriter rezsimekkel, mint Oroszország és Kína.
Magát úgy állítja be, hogy a szuverenitást védelmezi az unió beavatkozásával szemben. Az eltelt bő évtizedben a legtöbbször túljárt Brüsszel eszén, de ebben segítette, hogy Merkel mögé állt. A Brexit döbbentett rá azután egy sor kormányt, hogy a legnagyobb veszély belülről fenyegeti az uniót, miután felbomolhat az egység és szétporladhatnak alapvető értékek. Továbbá, hogy az orbáni modell terjed, lásd Lengyelországot, Szlovéniát, valamint Salvinit és Le Pent. Ugyanakkor a politikusnak idáig még nem sikerült, hogy egyesítse a nacionalista pártokat.
A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. Ha az ellenzék kerekedik felül, helyreállíthatja a jó viszonyt az EU-val. Egyben elszigetelődik a lengyel vezetés. Viszont ha megőrzi uralmát a Fidesz, akkor az még inkább kiélezheti a viszályt az unióval. A felmérések szoros versenyt jósolnak. Az ellenzék azonban okozhat meglepetést. De a hat párt tart a választási csalástól.
Ha veszít is Orbán, továbbra is jelentős lesz a befolyása, hiszen hosszú évekre a saját embereit nevezte ki kulcsfunkciókba. Családtagjai és szövetségesei a gazdaság jelentős részét kezükben tartják. Viszont hogy Márki-Zay a vazallusok kiseprűzését ígéri, az kemény összecsapásokat vetít előre és akadnak, akik félnek, hogy az ellentétek átcsapnak az utcára is.
Libération
A vezércikk szerint Macron számára az Európai Parlament tényleg a liberális demokrácia szívét jelenti, nem véletlen, hogy a héten éppen ott, a francia uniós elnökség programadó beszédében fejtette ki: a jogállam közös kincs, létkérdés az európaiak számára. Továbbá hogy az ő nemzedéke újra felfedezi: a demokrácia múlandó lehet.
Nem kétli, hogy az ilyen tűzpróba, mint a Covid elleni harc bebizonyította a demokráciák fölényét a diktatúrákkal szemben. De arra is emlékeztet, hogy nem is oly régen, a fasizmus még igen vonzó volt a földrészen. Az elnök felfogásának alapja, hogy az EU-nak ki kell tartania a felvilágosodás eszméi, a pluralizmus, a türelem és a jogállam mellett, miközben egyes pártcsaládok próbálják leporolni az ezzel ellentétes hagyományokat, tehát a másság elvetését, a népek feltételezett homogenitását, az igazságszolgáltatás függetlenségének lebontását, a hatalmi ágak szétválasztásának felmondását, az önkény uralmát, a korrupciót, az urambátyám-rendszert.
Ilyen erők vannak hatalmon Magyarországon és Lengyelországon, ezt képviseli az EP-képviselők ötöde a két szélsőjobbos frakcióban. Illiberálisnak nyilvánítják magukat, míg Macron ragaszkodik ahhoz, hogy eleven legyen a liberális demokrácia, illetve a politikai liberalizmus és mindkettő haladjon előre.
Ezért javasolja, hogy az Európai Parlament kapjon kezdeményezési jogot, azaz ne csupán azokról a javaslatokról határozhasson, amelyek elé kerülnek a Bizottságból vagy a Tanácsból. És amikor ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell őrizni a jogállamot, valamint a hatalmi ágak egyensúlyát, akkor fején találta a szöget, mivel a pluralizmus Európa védjegye. Ezért bátorítani kell, hogy ha indul a választásokon, akkor saját országában is küzdjön ezekért ez elvekért. Hogy az 5. köztársaság igazi liberális demokrácia legyen.
Euronews
Az új Európa alapjait rakhatja el a június végéig tartó francia elnökség, azaz tényleg fordulópontot jelenthet, ahogyan azt újévi beszédében Macron megpendítette. Így látja a helyzetet Alberto Alemanno, aki európai jogot tanít Párizsban a HEC új üzleti főiskolán. De azért vannak kockázatok is – mutat rá. Hiszen az elnök igen nagyratörő programot hirdetett meg, ám csak most rajtol a német hármas szövetség, és leginkább Magyarországon kritikus választások jönnek. Ezért az európai témák keveredni fognak a hazai kampány felhangjaival. És akkor még itt van a járvány, valamint az Ukrajna körüli feszültség, szóval tényleg különleges lesz a franciák EU-s elnöksége.
Fontos tényező az is, hogy az elnökség egybeesik a francia elnökválasztással, és ez még gondot okozhat, hiszen az unió mélyen megosztott az alapértékek ügyében, amit jelez a jogállami válság, továbbá, hogy a Bizottság képtelen sarokba szorítani olyan kormányokat, amelyek kifejezetten eltávolodnak a vállalt jogi kötelezettségektől.
Nagy vita várható Európáról a franciáknál, valamint a magyaroknál és a szlovéneknél is a kampány során. Mivel Marcon igen határozottan szorgalmazza az integrációt, ez ellentéteket válthat ki a lázadó Budapesttel, Varsóval és Ljubljanával. Németország és Olaszország ugyanakkor a jelek szerint támogatja Párizs elképzeléseit, ám ennek az lehet a következménye, hogy még inkább a margóra szorulnak a makacskodó hatalmak, miután még radikálisabb pozíciót foglalnak el a mérsékelt nyugati szövetségesekkel szemben.
Ezek a frontok egyszerre jelentkeznek a jogállami válsággal, amelynek kimenetele nagymértékben megszabja majd von der Leyen és Macron megítélését. De megindulhat a vita arról, hogy mit képviseljen Európa. Ez pedig irányt szabhat a holnap földrésze számára.
Reuters
Az új német kormány azt tervezi, hogy évente 400 ezer képzett munkást hív be külföldről, mert rájött, hogy másként nem tudja ellensúlyozni a népességszám csökkenését, illetve a kulcságazatokban a munkaerőhiányt, ami már a gazdasági kilábalást fenyegeti a járvány után. A koalíció nevében a szabaddemokraták frakcióvezetője kifejtette: annyira nincs ember, hogy emiatt lelassul a gazdasági növekedés, ezért sürgősen munkáskezeket kell importálni.
A három párt már elfogadta, hogy pontrendszert hoznak létre az olyan szakemberek számára, akik az EU-n kívülről érkeznek, továbbá 12 euróra emelik a minimálbért, hogy ily módon is vonzóbbá tegyék a jelentkezők számára az országot. A Német Gazdasági Intézet úgy becsüli, hogy az idén több mint 300 ezerrel csökken a dolgozók száma, mert többen mennek nyugdíjba, mint ahányan megjelennek a munkaerőpiacon. Ráadásul ez a különbség 2029-re 650 ezer fölé nő, vagyis nagyjából 5 millió állás lesz üres.
A demográfiai helyzet időzített bombát jelent az állami nyugdíjrendszer számára, hiszen kevesebb alkalmazottnak kell megtermelnie az anyagi alapokat az ellátó rendszerhez, miközben egyre többen vonulnak nyugállományba és nő várható élettartamuk.
Kurier
Az osztrák Esterházy-magánalapítvány megkönnyebbüléssel fogadta, hogy Budapesten a Kúria hatályon kívül helyezte a korábbi, másodfokú ítéletet és új eljárást rendelt el az Esterházy-kincsek ügyében. A hozzávetőleg 100 millió euró értékre becsült 270 műtárgyat, kupákat, kelyheket, ékszereket, díszes ruhákat, a Tanácsköztársaság idején hozták a magyar fővárosba a hercegi család fraknói (Forchenstein) kastélyából. A település akkor Nyugat-Magyarország része volt.
Az akkori családfőnek, 5. Pálnak nem volt más választási, minthogy 1923-ban tárolási szerződést kössön az Iparművészeti Múzeummal, az akkori kultuszminiszter azonban kifejezetten elismerte, hogy a kincs az Esterházyaké. Ám a 2. világháború után államosították a vagyontárgyakat.
A jogvita 5 éve húzódik és osztrák szemszögből tavaly májusban már minden veszni látszott, mert a Fővárosi Bíróság jogerősen elmarasztalta a felperest. Ám a Kúria most hiányosnak, megalapozatlannak minősítette a döntést, hozzátéve, hogy az nem felel meg a logika szabályainak sem.
Stefan Ottrubay az alapítvány nevében reményét fejezte ki, hogy legközelebb számukra kedvező verdikt születik, ám egyúttal megerősítette, hogy továbbra is készek bíróságon kívül megállapodni, és hogy győzelem esetén nem vinnék el a műalkotásokat a magyar fővárosból.
A MENEKÜLŐ UTCAI HARCOS
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.01.22.
A járványhelyzetre hivatkozva lemondták Orbán boszniai útját, vagy ugyanerre hivatkozva mondta le ő maga. Vagy a titkársága, vagy mi/ki intézi az ilyen ügyeket. Ha a bosnyákok tették meg a lépést, akkor azzal kinyilvánították, hogy persona non grata náluk. Ha a második variáció az igaz, akkor pár nap alatt itt a többedik bizonyíték, hogy egyetlenünk beszari alak, aki nem csak MZP-vel nem mer vitázni, hanem egyáltalán fél mindentől, ahol a legkisebb kellemetlenség is érhetné. Ilyen habitussal – ám nem csak ezért – viszont miniszterelnöknek alkalmatlan. Egyik sem rosszabb a másiknál, illetve mindkettő okot ad arra, hogy Orbánt – és szintén nem csak ezért – megvetésünkkel illessük.
Mert emlékszünk még a labdarúgó Európa Bajnokságra. És arra is, amikor a pedofiltörvény miatt szivárványszínű stadion, és abban szivárványszívű németek várták volna, őszentsége egy vacsorára hivatkozva mondta le a meccsnézést, ami azonban neki olyan lehetett, mintha a szívét tépték volna ki. A páni félelem legyőzte a futballt, ami a maga módján Orbán életének értelme és középpontja, futballmeccsre nem elmenni olyan neki, mintha a saját identitását tagadná meg, de a félelem miatt lám, erre is képes volt. Bosznia azonban nem stadion, és Bosznia nem hazai pálya, ott ki is fütyülhetik vagy más módon tüntethetnek ellene, mint arra is számos példa akadt, legutóbb épp Csehországban.
Kevés olyan hely van a világban, ahol Orbánt szeretik. De ne legyünk ilyen ábrándosan romantikusak, kevés olyan hely akad, ahol érdekből fogadják esetleg és kizárólag, akárha Putyin. Mostantól Bosznia is ezek közé tartozik, mert a bosnyákok egészen világosan elmondták, mi is a bajuk a magyarok miniszterelnökével. „Orbán – Dodik révén – az európai muszlimok Kristályéjszakáját készíti elő” – így vélekedett Semsudin Mehmedovic, a bosznia-hercegovinai törvényhozás bosnyák képviselője. Ez azért elég fajsúlyos kijelentés, várjuk, hogy Szijjártó bekéresse a nagykövetet fejleordítási szándékkal. Ez azonban az ügynek csak a röhejes oldala, mert van szomorúbb is, mivel igaz.
Mi megszoktuk, hogy Orbán mindenféle hazai felületen – ez alkalommal egy kormányinfón – beszél kreténségeket, amivel az a baj, hogy bár a talpasainak szól, de mások is hallják. A bosnyákok is hallották, amikor azt delirálta, hogy: „Mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy ugyan a Balkán lehet, hogy tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogy hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.” – És ettől a jámbor, bosnyák muszlimok bepipultak nagyon is érthető módon. Pedig csak a hazai vizek migráncsos szólamát akarta erősíteni, ez azonban a jelek szerint így nem megy...
Szerző: Rezeda
2022.01.22.
Mert emlékszünk még a labdarúgó Európa Bajnokságra. És arra is, amikor a pedofiltörvény miatt szivárványszínű stadion, és abban szivárványszívű németek várták volna, őszentsége egy vacsorára hivatkozva mondta le a meccsnézést, ami azonban neki olyan lehetett, mintha a szívét tépték volna ki. A páni félelem legyőzte a futballt, ami a maga módján Orbán életének értelme és középpontja, futballmeccsre nem elmenni olyan neki, mintha a saját identitását tagadná meg, de a félelem miatt lám, erre is képes volt. Bosznia azonban nem stadion, és Bosznia nem hazai pálya, ott ki is fütyülhetik vagy más módon tüntethetnek ellene, mint arra is számos példa akadt, legutóbb épp Csehországban.
Kevés olyan hely van a világban, ahol Orbánt szeretik. De ne legyünk ilyen ábrándosan romantikusak, kevés olyan hely akad, ahol érdekből fogadják esetleg és kizárólag, akárha Putyin. Mostantól Bosznia is ezek közé tartozik, mert a bosnyákok egészen világosan elmondták, mi is a bajuk a magyarok miniszterelnökével. „Orbán – Dodik révén – az európai muszlimok Kristályéjszakáját készíti elő” – így vélekedett Semsudin Mehmedovic, a bosznia-hercegovinai törvényhozás bosnyák képviselője. Ez azért elég fajsúlyos kijelentés, várjuk, hogy Szijjártó bekéresse a nagykövetet fejleordítási szándékkal. Ez azonban az ügynek csak a röhejes oldala, mert van szomorúbb is, mivel igaz.
Mi megszoktuk, hogy Orbán mindenféle hazai felületen – ez alkalommal egy kormányinfón – beszél kreténségeket, amivel az a baj, hogy bár a talpasainak szól, de mások is hallják. A bosnyákok is hallották, amikor azt delirálta, hogy: „Mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy ugyan a Balkán lehet, hogy tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogy hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.” – És ettől a jámbor, bosnyák muszlimok bepipultak nagyon is érthető módon. Pedig csak a hazai vizek migráncsos szólamát akarta erősíteni, ez azonban a jelek szerint így nem megy...
2022. január 21., péntek
SZÁMOKBAN: A FIDESZ-KORMÁNYZÁS DRÁMAIAN LERONTOTTA A KÖZOKTATÁS TELJESÍTMÉNYÉT
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.01.21.
Az Orbán-rendszer 2010 óta példátlan mértékben átalakította a magyar közoktatást. Ilyen beavatkozás talán csak az 1945 utáni években történt. Eredményei lesújtók, ahogy látható
tizenegy friss, a régió országait és 2010-et 2020-szal összehasonlító grafikonon. Az állam negyedével csökkentette a közoktatásra kiadott pénzt, 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér, Nógrádban már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.
Még a kései szocializmusban indult el a pedagógia gyerekközpontúbbá válása (bár tananyag-centrikussága megmaradt), bevezették a szabad iskolaválasztást (ami később erősítette az iskolai szegregációt), nagyobb önállóságot kaptak mind az iskolák, mind a pedagógusok.
A rendszerváltás utáni kormányok új és új nemzeti alaptantervet írtak, létrejött az egyházi és alapítványi iskolák hálózata. Hol a kistelepülési iskolák megmentése (például a Fidesz 1998-as első kormányában, Pokorni Zoltán minisztersége alatt), hol a pedagógiai módszertan megújítása és az iskola társadalmi mobilizációt segítő hatásának erősítése került előtérbe (Magyar Bálint kétezres évekbeli minisztersége alatt), de a két oktatásirányítás törekvései nagyjából egyfelé mutattak.
A Fidesz radikálisan fölforgatja a közoktatást
Olyan mértékű és a korábbi reformokkal gyökeresen szakító, ráadásul azonnal, a bevezetésre, a közoktatás hatalmas rendszerének fokozatos átalakítására nem ügyelő és az új szabályok miatti káoszt utólag foltozgató átalakítás, mint a Fideszé 2010 után, nem történt a rendszerváltás óta.
Ennek legfontosabb része az egységesítés és az erős állami kontroll megteremtése.
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.01.21.
tizenegy friss, a régió országait és 2010-et 2020-szal összehasonlító grafikonon. Az állam negyedével csökkentette a közoktatásra kiadott pénzt, 2019-ben Európában utolsó lett a diplomás átlagbérhez viszonyított magyar tanárbér, Nógrádban már 25 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. A volt szocialista EU-országok között a lemaradók közé csúsztunk.
Még a kései szocializmusban indult el a pedagógia gyerekközpontúbbá válása (bár tananyag-centrikussága megmaradt), bevezették a szabad iskolaválasztást (ami később erősítette az iskolai szegregációt), nagyobb önállóságot kaptak mind az iskolák, mind a pedagógusok.
A rendszerváltás utáni kormányok új és új nemzeti alaptantervet írtak, létrejött az egyházi és alapítványi iskolák hálózata. Hol a kistelepülési iskolák megmentése (például a Fidesz 1998-as első kormányában, Pokorni Zoltán minisztersége alatt), hol a pedagógiai módszertan megújítása és az iskola társadalmi mobilizációt segítő hatásának erősítése került előtérbe (Magyar Bálint kétezres évekbeli minisztersége alatt), de a két oktatásirányítás törekvései nagyjából egyfelé mutattak.
A Fidesz radikálisan fölforgatja a közoktatást
Olyan mértékű és a korábbi reformokkal gyökeresen szakító, ráadásul azonnal, a bevezetésre, a közoktatás hatalmas rendszerének fokozatos átalakítására nem ügyelő és az új szabályok miatti káoszt utólag foltozgató átalakítás, mint a Fideszé 2010 után, nem történt a rendszerváltás óta.
Ennek legfontosabb része az egységesítés és az erős állami kontroll megteremtése.
- Minden pedagógusnak be kellett lépnie a Nemzeti Pedagógus Karba.
- Az állami iskolákban gyakorlatilag megszűnt a tankönyvválasztás lehetősége.
- A tanterv és az arra épülő helyi tanmenetek minimálisra szűkítették a tanár lehetőségét arra, hogy alkalmazkodjon a különböző gyerekek igényeihez, fejlődésük különbözőségéhez.
- A korábban önkormányzati fenntartású iskolákat államosították.
- Irányításukra, az iskolaigazgatók kinevezésére előbb egy országos, majd a teljes irányításképtelenség miatt járási szintű oktatási központokat hoztak létre.
- Életbe lépett az állami pedagógus-előmeneteli rendszer (életpályamodell).
- A szakoktatásnak tíz év alatt három irányító minisztériuma is volt, jelenleg ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
- A korábbi szakmunkásképzők, jelenleg szakképző iskolák, amelyeket időközben szakközépiskolának is hívtak (a korábbi szakközépiskolákat először szakgimnáziummá keresztelték át) képzési idejét három évre csökkentették, és minimális lett az általános közismereti, nem szakmai tárgyak óraszáma.
- A közoktatásból még a NER első éveiben a Széll Kálmán Tervnek megfelelően nagyon jelentős forrást vont ki a kormány/parlament: a magyar állam tíz év alatt a negyedével kevesebbet költi a közoktatásra...
...SAJNÁLATTAL KONSTATÁLOM, HOGY ORBÁN FEJÉBEN SEMMILYEN GONDOLATOT NEM INDÍTOTT EL PÉLDÁUL AZ ALÁBBI KÉT SOR: „HAZA CSAK OTT VAN, HOL JOG IS VAN, / S A NÉPNEK NINCS JOGA.”
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.21.
Orbán most a költészet és a politika szoros kapcsolatáról delirál a szolgamikrofonba. Elmagyarázza, miért nagyszerű jelszó a „Magyarország előre megy, nem hátra”: azért – így a magyar miniszterelnök –, „mert a politika olyan, mint a költészet…Valamilyen rokonságban áll az irodalommal, s az irodalomban is az a jó, hogy sokfajta gondolatot indít el az ember fejében.”
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.01.21.
A „Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra” speciel nekem valóban sokféle gondolatot indított el a fejemben, ám a sokféle gondolat konvergálni látszott egy felé, mégpedig a priápikus költészet vezérmotívuma, például egy bizonyos Ambrus „roppant szerszáma” irányába, amelyről Janus Pannonius dalol (De Ambrosio: „instrumento grandi”), esetleg ama két szerv felé, amelyről ugyancsak Janus Pannonius állítja, hogy folyton kívánják egymást: "Cur penem cunnus, cur contra mentula cunnum / Appetat…” vagy ama fertály direkciójába, amelyet Janus Pannonius, midőn serdülésnek indult, „mind többet kaparászott lágyéka táján”, s mellyel „gyakran nedvezi át álmom a gyolcs lepedőt”. Ugyanakkor sajnálattal konstatálom, hogy Orbán fejében semmilyen gondolatot nem indított el például az alábbi két sor: „Haza csak ott van, hol jog is van, / S a népnek nincs joga.”
Igaz, ahhoz, hogy a „sokfajta gondolat” közül legalább egyet elindítson az irodalom az emberben, ahhoz nem a disznófejű Nagyúr feje szükségeltetik, amelyből csak annyi képes kibugyogni, hogy „Add az aranyod, aranyod.”
Igaz, ahhoz, hogy a „sokfajta gondolat” közül legalább egyet elindítson az irodalom az emberben, ahhoz nem a disznófejű Nagyúr feje szükségeltetik, amelyből csak annyi képes kibugyogni, hogy „Add az aranyod, aranyod.”
VÖLNERT AZ ÜGYVÉDJE SZERINT TÖRVÉNYTELENÜL HALLGATTÁK LE, AZ ÁLLAMÉ LEHET A DEBRECENI REPÜLŐTÉR
ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.01.21.
444: A bírót rúgják ki, mert ez vérlázító!
Nemrég a lap birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata, amelyről cikksorozatban számolnak be. Az első részben megmutatták, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket. A harmadik részben arról írnak, hogy Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben, ezért bosszúhadjáratot indított ellene.
24.hu: Völner ügyvédje: A politikus megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt
Miután újabb részletek derültek ki a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál fideszes országgyűlési képviselőt érintő nyomozati iratokból, az államtitkári posztjáról lemondott politikus védője közleményt juttatott el a laphoz. Ebben többek között arról írt, hogy Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztése előtti megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt, valamint soha nem kapott pénzt Schadl Györgytől.
Telex: Másfél hónapja nincs nyoma annak az építkezésnek, amelyre hivatkozva lezárták az Orbán hivatalához vezető utat
November 26-án teljes hosszában lezárták az I. kerületi Színház utcát. Itt található Orbán Viktor hivatala, a Miniszterelnökség épületegyüttese, valamint Rogán Antal irodája is. A közterület lezárását a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a következővel indokolta, hogy megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza, de ennek máig semmi nyoma: a szolgálati autók, a hivatal dolgozói, valamint az ide érkező vendégek zavartalanul közlekedhetnek a közterületen a Karmelitánál.
Népszava: Az Orbán-kormány kivéreztette az önkormányzatokat, 214 milliárddal kevesebbet költhetnek, mint 2010-ben
A helyhatóságok az idén 3181 milliárd forintból, a GDP 5,6 százalékából gazdálkodhatnak. 2010-ben az arány még ennek kétszeresére rúgott. Egyes ellenzéki települések ma már ott tartanak, hogy ha áprilisban nem alakul egy, a településeket gyorssegélyben részesítő, új kormány, csődbe, ezzel pedig pénzügyi és jogi értelemben is kormányzati gyámság alá kerülnek.
Magyar Hang: Az államé lehet a debreceni repülőtér többségi tulajdonrésze
A kormány és Debrecen város együttműködése újabb ponthoz érkezett, a kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.01.21.
Nemrég a lap birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata, amelyről cikksorozatban számolnak be. Az első részben megmutatták, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket. A harmadik részben arról írnak, hogy Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben, ezért bosszúhadjáratot indított ellene.
24.hu: Völner ügyvédje: A politikus megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt
Miután újabb részletek derültek ki a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál fideszes országgyűlési képviselőt érintő nyomozati iratokból, az államtitkári posztjáról lemondott politikus védője közleményt juttatott el a laphoz. Ebben többek között arról írt, hogy Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztése előtti megfigyelése, követése és lehallgatása törvénytelen volt, valamint soha nem kapott pénzt Schadl Györgytől.
Telex: Másfél hónapja nincs nyoma annak az építkezésnek, amelyre hivatkozva lezárták az Orbán hivatalához vezető utat
November 26-án teljes hosszában lezárták az I. kerületi Színház utcát. Itt található Orbán Viktor hivatala, a Miniszterelnökség épületegyüttese, valamint Rogán Antal irodája is. A közterület lezárását a Várkapitányság Nonprofit Zrt. a következővel indokolta, hogy megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza, de ennek máig semmi nyoma: a szolgálati autók, a hivatal dolgozói, valamint az ide érkező vendégek zavartalanul közlekedhetnek a közterületen a Karmelitánál.
Népszava: Az Orbán-kormány kivéreztette az önkormányzatokat, 214 milliárddal kevesebbet költhetnek, mint 2010-ben
A helyhatóságok az idén 3181 milliárd forintból, a GDP 5,6 százalékából gazdálkodhatnak. 2010-ben az arány még ennek kétszeresére rúgott. Egyes ellenzéki települések ma már ott tartanak, hogy ha áprilisban nem alakul egy, a településeket gyorssegélyben részesítő, új kormány, csődbe, ezzel pedig pénzügyi és jogi értelemben is kormányzati gyámság alá kerülnek.
Magyar Hang: Az államé lehet a debreceni repülőtér többségi tulajdonrésze
A kormány és Debrecen város együttműködése újabb ponthoz érkezett, a kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára.
A KÓRHÁZBA KERÜLTEK 40 SZÁZALÉKA OLTOTT? HOGY LEHET EZ, ÉS MIÉRT MUTATJA MINDEZ MÉGIS AZ OLTÁSOK HATÁSOSSÁGÁT?
TELEX
Szerzők: JOÓB SÁNDOR, TÖRÖK VIRÁG
2021.01.21.
Sokakat meglephetett Kásler Miklós január 9-i interjúja az Inforádióban, amikor a humánerőforrás-miniszter azt mondta: a negyedik hullámban kórházba került 17 ezer ember 60 százaléka nem volt beoltva, 40 százaléka viszont igen. Megtudhattuk azt is, hogy az intenzív osztályon összesen kezelt 1850 embernél 70 százalék volt az oltatlanok és 30 százalék az oltottak aránya. (Reméljük, ezek az adatok megbízhatók, mert a Kásler által közölt számok más területen nagyon nincsenek rendben, és igen magas kórházi halálozásra utalnak.)
A fenti adatok alapján első látásra elég magasnak tűnik az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályra kerülők körében. Vajon minek akkor az oltás, ha csak ennyi a különbség a kórházakban és az intenzíveken kezelt oltott és oltatlan emberek között? – tehetnénk fel nagyon laikusan a kérdést. Régen volt már, amikor matekot tanultunk, és most jöjjön egy kis alapszintű statisztika is: nézzük meg lépésről lépésre, miért lehet nagyon könnyen félreértelmezni ezt az adatot, ami egyáltalán nem az oltások hatástalanságát mutatja.
Induljunk ki abból, hogy amikor senki nem volt beoltva, értelemszerűen az összes kórházba került ember oltatlan volt. Minél több embert oltanak be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy oltottak is kórházba kerülnek, hiszen a vakcinák nem adnak teljes védelmet, leginkább a súlyos, halálos szövődményektől óvnak meg minket. Ha mindenki be lenne oltva, abban az esetben 100 százalék lenne az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályos esetek között.
Mi a helyzet akkor, ha a lakosság 61 százaléka számít teljesen beoltottnak (azaz legalább 2 dózist kapott valamelyik vakcinából vagy egy adag Janssent), 39 százalék pedig oltatlan, azaz nem kapott semmilyen Covid elleni védőoltást. (Mostanra ugyan már a lakosság 62 százalékát oltották be, de mivel Kásler Miklós adatai 2022. január 3-ig szólnak, számoljunk az akkori átoltottsággal.)...
Szerzők: JOÓB SÁNDOR, TÖRÖK VIRÁG
2021.01.21.
A fenti adatok alapján első látásra elég magasnak tűnik az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályra kerülők körében. Vajon minek akkor az oltás, ha csak ennyi a különbség a kórházakban és az intenzíveken kezelt oltott és oltatlan emberek között? – tehetnénk fel nagyon laikusan a kérdést. Régen volt már, amikor matekot tanultunk, és most jöjjön egy kis alapszintű statisztika is: nézzük meg lépésről lépésre, miért lehet nagyon könnyen félreértelmezni ezt az adatot, ami egyáltalán nem az oltások hatástalanságát mutatja.
Induljunk ki abból, hogy amikor senki nem volt beoltva, értelemszerűen az összes kórházba került ember oltatlan volt. Minél több embert oltanak be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy oltottak is kórházba kerülnek, hiszen a vakcinák nem adnak teljes védelmet, leginkább a súlyos, halálos szövődményektől óvnak meg minket. Ha mindenki be lenne oltva, abban az esetben 100 százalék lenne az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályos esetek között.
Mi a helyzet akkor, ha a lakosság 61 százaléka számít teljesen beoltottnak (azaz legalább 2 dózist kapott valamelyik vakcinából vagy egy adag Janssent), 39 százalék pedig oltatlan, azaz nem kapott semmilyen Covid elleni védőoltást. (Mostanra ugyan már a lakosság 62 százalékát oltották be, de mivel Kásler Miklós adatai 2022. január 3-ig szólnak, számoljunk az akkori átoltottsággal.)...
A FURFANGOS VÖLNER – KIPCSÁK NÉPMESE
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.01.20.
Nagyon megmérgesedett az Igazságos, amikor kiderült, hogy egyik főembere vesztegetési pénzeket fogadott el. Tombolt mérgében az Igazságos, annyira kijött a sodrából, hogy bírni is alig lehetett vele. Hát ebben az országban már egy vesztegetést sem lehet titokban tartani? Ezt kérdezte az összesereglett miniszterektől és a többi odaverbuvált lótifuti népségtől.
Próbálták csillapítani a dühkitörését az Igazságosnak, de hiába mondták neki, hogy majd csak lesz valahogy, ő csak kötötte az ebet a karóhoz és nem engedett a 48-ból. Mi lesz itt április 3-án, ha a lakosság megtudja, hogy mi nem csupa Grál-lovagok vagyunk, ahogyan én azt mindig mondom nekik, amikor szólásra emelkedem. Befagyasztom a csirkefarhát árát, hogy a kedvükben járjak, ez a Völner meg, vagy hogy is hívják a Varga Juci beosztottját, vesztegetési pénzeket fogad el. Mit mondok majd Feri bátyámnak a kocsmában, akit novemberben megdobtunk egy nyolcvanassal, és hamarosan hozzávágjuk a 13. havi nyugdíját, amit a Márki-Zay, aki akkoriban épp Amerikában volt, elvett tőle.
Ekkor már a fél udvar körülötte tüsténkedett, egymást licitálva próbálták kitalálni, mit is tehetnének, hogy az Igazságos kedve vidámmá legyen. Próbáltak vicceket mesélni neki, az egyik minisztere cigánykereket hányt, de az Igazságos csak verte tovább az asztalt és nyalogatta a szája szélét, ami nála nem a nyugodtság jele szokott lenni...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.01.20.
Próbálták csillapítani a dühkitörését az Igazságosnak, de hiába mondták neki, hogy majd csak lesz valahogy, ő csak kötötte az ebet a karóhoz és nem engedett a 48-ból. Mi lesz itt április 3-án, ha a lakosság megtudja, hogy mi nem csupa Grál-lovagok vagyunk, ahogyan én azt mindig mondom nekik, amikor szólásra emelkedem. Befagyasztom a csirkefarhát árát, hogy a kedvükben járjak, ez a Völner meg, vagy hogy is hívják a Varga Juci beosztottját, vesztegetési pénzeket fogad el. Mit mondok majd Feri bátyámnak a kocsmában, akit novemberben megdobtunk egy nyolcvanassal, és hamarosan hozzávágjuk a 13. havi nyugdíját, amit a Márki-Zay, aki akkoriban épp Amerikában volt, elvett tőle.
Ekkor már a fél udvar körülötte tüsténkedett, egymást licitálva próbálták kitalálni, mit is tehetnének, hogy az Igazságos kedve vidámmá legyen. Próbáltak vicceket mesélni neki, az egyik minisztere cigánykereket hányt, de az Igazságos csak verte tovább az asztalt és nyalogatta a szája szélét, ami nála nem a nyugodtság jele szokott lenni...
HIÁBA A TUDOMÁNY ÉS A TECHNOLÓGIA VÍVMÁNYAI, EGYRE ROSSZABBUL KEZELJÜK A KATASZTRÓFÁKAT ÉS A VÁLSÁGOKAT
QUBIT
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.01.21.
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
A média, részben a hírfogyasztók igényeit kiszolgálva, részben a válságoktól gyötört világ állapotát tükrözve, tele van a legkülönbözőbb katasztrófák híreivel. Minden nap szembesülünk legalább egy, a világ valamelyik távoli pontján és az élet legkülönbözőbb szféráiban bekövetkező balesettel, összeomlással, válsággal. Életünk békés nyugalmát egy szempillantás alatt a félelem váltja fel. Ilyenkor rádöbbenünk sebezhetőségünkre, ahogy azt nemrég a tíz halálos áldozatot követelő Astroworld fesztivál egyik szemtanúja is megfogalmazta: „Ez nem koncert volt, hanem harc a túlélésért.”
Csak néhány példa az elmúlt évtizedekben bekövetkezett és egymástól sok szempontból különböző esetekre:
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.01.21.
A média, részben a hírfogyasztók igényeit kiszolgálva, részben a válságoktól gyötört világ állapotát tükrözve, tele van a legkülönbözőbb katasztrófák híreivel. Minden nap szembesülünk legalább egy, a világ valamelyik távoli pontján és az élet legkülönbözőbb szféráiban bekövetkező balesettel, összeomlással, válsággal. Életünk békés nyugalmát egy szempillantás alatt a félelem váltja fel. Ilyenkor rádöbbenünk sebezhetőségünkre, ahogy azt nemrég a tíz halálos áldozatot követelő Astroworld fesztivál egyik szemtanúja is megfogalmazta: „Ez nem koncert volt, hanem harc a túlélésért.”
Csak néhány példa az elmúlt évtizedekben bekövetkezett és egymástól sok szempontból különböző esetekre:
- menekülési pánikból fakadó katasztrófák (Astroworld fesztivál, izraeli zarándokok),
- a Hableány balesete,
- a Hableány balesete,
- a Boeing repülőgépek lezuhanása,
- sífelvonók leszakadása,
- az ajkai vörösiszap-katasztrófa,
- a libanoni kikötői robbanás,
- a globális felmelegedés által felerősített erdőtüzek és természeti katasztrófák,
- a csernobili atomerőmű-baleset,
- a Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófája,
- a 2008-as pénzügyi világválság,
- a covidjárvány,
- vagy a 2015 utáni menekültválság.
Ezek a kiragadott, de nagyságrendjük miatt a figyelmünket megragadó események kínálhatták az ötletet Niall Ferguson gazdaságtörténésznek, hogy Végzet – A katasztrófa politikája című új megjelent könyvében alaposan kielemezze a régi idők és a közelmúlt katasztrófáit. Azon túl, hogy a szerencsétlenségek kiiktathatatlannak tűnnek az életünkből, mintha még sokasodnának is – ez a táptalaja az egyre szaporodó világvégejóslatoknak. Amikor kirobban egy újabb krízis, az emberek ösztönszerűen elkezdik keresni az okokat és a felelősöket...
- sífelvonók leszakadása,
- az ajkai vörösiszap-katasztrófa,
- a libanoni kikötői robbanás,
- a globális felmelegedés által felerősített erdőtüzek és természeti katasztrófák,
- a csernobili atomerőmű-baleset,
- a Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófája,
- a 2008-as pénzügyi világválság,
- a covidjárvány,
- vagy a 2015 utáni menekültválság.
Ezek a kiragadott, de nagyságrendjük miatt a figyelmünket megragadó események kínálhatták az ötletet Niall Ferguson gazdaságtörténésznek, hogy Végzet – A katasztrófa politikája című új megjelent könyvében alaposan kielemezze a régi idők és a közelmúlt katasztrófáit. Azon túl, hogy a szerencsétlenségek kiiktathatatlannak tűnnek az életünkből, mintha még sokasodnának is – ez a táptalaja az egyre szaporodó világvégejóslatoknak. Amikor kirobban egy újabb krízis, az emberek ösztönszerűen elkezdik keresni az okokat és a felelősöket...
RÁHÚZTAK A CÉGEK TAVALYI BÉREMELÉSI TERVEIKRE - EGEKBEN AZ INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSOK
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.01.21.
Egy frissen készült felmérés szerint a nagy vagy közepes méretű (sokszor nemzetközi hátterű) vállalatok az infláció megugrása miatt magasabb béremelést hajtanak vége a tavaly ősszel tervezettnél. A 12 vizsgált iparágban a fizikai dolgozók keresete átlagosan közel 10 százalékkal, a szellemieké 8 százalékkal nőhet.
A Cafeteriatrend online tájékoztatóján a meghívott vendég Nánássy-Kassim András, a Smartscale ügyvezetője azt a friss kutatást mutatta be, amely még neki is meglepetést okozott. (A cég béradatbázist kínál HR vezetőknek.) A társaság tavaly októberben szokás szerint felmérte, hogy a nagy vagy közepes méretű (sokszor nemzetközi hátterű) vállalatok az idei évre mekkora béremelést terveznek.
Mostanra kiderült, hogy azokat a terveket alaposan felülírta az élet. Korábban írtunk arról, hogy a minimálbér és a bérminimum jókora idei emelése feladta a leckét a munkaadóknak. Az első bejelentett bérmegállapodások (szokás szerint) meglehetősen dinamikus növelésről szóltak. Nemrégiben az Auchan közölte, hogy nála a bérek és a juttatások mértéke két lépcsőben január 1-jétől és július 1-jétől fog emelkedni, amire a vállalat összesen 3,2 milliárd forintot fordít.
A Smartscale által megkérdezett cégek azonban már októberben is tisztában voltak azzal, hogy jókora lesz a lehetséges legalacsonyabb bérek emelése. Ezeket a társaságokat egyébként sem érinti közvetlenül ez az állami intézkedés, hiszen alkalmazottaik eleve magasabb keresetűek. Mint Nánássy-Kassim elmondta: a tervezettnél magasabb ütemű béremelés oka a cégek szerint az infláció megugrása. Több olyan társaságról is tud, amelyek anyavállalatukkal most kezdtek egyeztetésbe a keresetek további növeléséről...
Szerző: Azénpénzem
2022.01.21.
A Cafeteriatrend online tájékoztatóján a meghívott vendég Nánássy-Kassim András, a Smartscale ügyvezetője azt a friss kutatást mutatta be, amely még neki is meglepetést okozott. (A cég béradatbázist kínál HR vezetőknek.) A társaság tavaly októberben szokás szerint felmérte, hogy a nagy vagy közepes méretű (sokszor nemzetközi hátterű) vállalatok az idei évre mekkora béremelést terveznek.
Mostanra kiderült, hogy azokat a terveket alaposan felülírta az élet. Korábban írtunk arról, hogy a minimálbér és a bérminimum jókora idei emelése feladta a leckét a munkaadóknak. Az első bejelentett bérmegállapodások (szokás szerint) meglehetősen dinamikus növelésről szóltak. Nemrégiben az Auchan közölte, hogy nála a bérek és a juttatások mértéke két lépcsőben január 1-jétől és július 1-jétől fog emelkedni, amire a vállalat összesen 3,2 milliárd forintot fordít.
A Smartscale által megkérdezett cégek azonban már októberben is tisztában voltak azzal, hogy jókora lesz a lehetséges legalacsonyabb bérek emelése. Ezeket a társaságokat egyébként sem érinti közvetlenül ez az állami intézkedés, hiszen alkalmazottaik eleve magasabb keresetűek. Mint Nánássy-Kassim elmondta: a tervezettnél magasabb ütemű béremelés oka a cégek szerint az infláció megugrása. Több olyan társaságról is tud, amelyek anyavállalatukkal most kezdtek egyeztetésbe a keresetek további növeléséről...
AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.01.21.
P U B L I C I S Z T I K A
Váncsa István
Finomhangolás
Öröm öröm hátán. „Holdtavas galagonyaliget”, „csodaszarvas kerti fűz szoborinstalláció”, „Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő” és még számos egyéb, hasonlóképp elbájoló hortikulturális projekt, mindez az RTL Klub tudósítása szerint ugyanott, az Ybl-villa néven ismert épülethez tartozó parkban (Budapest, Budakeszi út 36/a), amely egyébként a Türk Államok Szervezetének (a továbbiakban TÁSZ) a tulajdona immár három esztendeje. Ennek ellenére a kert feltuningolásának sok száz milliós költségét a magyar adófizetők állják, ki más. A kerten belül különálló Tündérkert is létesül, mégpedig mindjárt három. Mindegyiknek meglesz a maga funkciója, így például a Tündérkert III. „Holdforrás, a vörösrézből készült mozgócsőrű vízköpő madarakkal”, ezek a tervező szerint a „Vízöntő axióma” megjelenítői, ami azt jelenti, hogy „a Vízöntő ráhullámzik a letűnő és a következő 2160 éves világhónap jegyeire, és egy időszakadékot hoz létre”, bár gondolom, az olvasó erre már magától is rájött.
Az Ybl-villát (amely egyébként nem Ybl Miklós alkotása, ám ez most mellékes) kormányzatunk hat éve vásárolta 1,4 milliárd forintért, majd a TÁSZ-nak ajándékozta. Viszont, ahogy erre a 24.hu rámutatott, türk barátaink azóta ide se dugták az orrukat. A kert csáberejének költséget nem kímélő felturbózása nyilván arra szolgál, hogy a tulajdonosokat néhanapján budai házikójukba csalogassa, e célból a Tündérkert I.-ben jurta is épül, bár a koncepciója nem éppen hétköznapi.Tovább
Nagy Boldizsár – Lattmann Tamás
Tömegbe lövetni. Szabad? Mikor?
Göbölyös N. László
Éljenek a láncok!
Béndek Péter
Szintézis
Haskó László
Szélmalomharc
Vargha János
ÁRSTOP, 1936
IVI
VITA
Ics
STADION? NO!
-n-a
HÁT
pá- ti-
KISZERA MÉRA
Lázár György
FAIRFIELDBEN MÉG HŐS
soproni
KÉT SZÖSSZENET
Szilasi György
ELFÚJTA
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2022.01.21.
Váncsa István
Finomhangolás
Öröm öröm hátán. „Holdtavas galagonyaliget”, „csodaszarvas kerti fűz szoborinstalláció”, „Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő” és még számos egyéb, hasonlóképp elbájoló hortikulturális projekt, mindez az RTL Klub tudósítása szerint ugyanott, az Ybl-villa néven ismert épülethez tartozó parkban (Budapest, Budakeszi út 36/a), amely egyébként a Türk Államok Szervezetének (a továbbiakban TÁSZ) a tulajdona immár három esztendeje. Ennek ellenére a kert feltuningolásának sok száz milliós költségét a magyar adófizetők állják, ki más. A kerten belül különálló Tündérkert is létesül, mégpedig mindjárt három. Mindegyiknek meglesz a maga funkciója, így például a Tündérkert III. „Holdforrás, a vörösrézből készült mozgócsőrű vízköpő madarakkal”, ezek a tervező szerint a „Vízöntő axióma” megjelenítői, ami azt jelenti, hogy „a Vízöntő ráhullámzik a letűnő és a következő 2160 éves világhónap jegyeire, és egy időszakadékot hoz létre”, bár gondolom, az olvasó erre már magától is rájött.
Az Ybl-villát (amely egyébként nem Ybl Miklós alkotása, ám ez most mellékes) kormányzatunk hat éve vásárolta 1,4 milliárd forintért, majd a TÁSZ-nak ajándékozta. Viszont, ahogy erre a 24.hu rámutatott, türk barátaink azóta ide se dugták az orrukat. A kert csáberejének költséget nem kímélő felturbózása nyilván arra szolgál, hogy a tulajdonosokat néhanapján budai házikójukba csalogassa, e célból a Tündérkert I.-ben jurta is épül, bár a koncepciója nem éppen hétköznapi.Tovább
Nagy Boldizsár – Lattmann Tamás
Tömegbe lövetni. Szabad? Mikor?
Csepi Lajos:
Az elnök lobbizik
Kovács Zoltán
A far-hát-kérdés
Gadó Gábor
Ki van a boltban?
Kapócs Gábor – Bacsák Dániel
Krízishelyzetben
Miért van sürgősen szükség egy országos lelkiegészség-programra?
„Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia” – közölte az intézmény 2021. november 23-án, hozzátéve, a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, köztük a szorongó, a depressziós és az önsértő gyermekek aránya is ugrásszerűen megnőtt. A Vadaskert Alapítvány igazgatója szerint „a pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek”. Ezek már nem is vészjósló, hanem a katasztrofális valóságot leíró mondatok, ami mellé odatehetünk egy másik szomorú statisztikát is: az Eurostat adatai szerint 2020-ban az elmúlt tíz év csökkenő tendenciája után újra nőtt az öngyilkosságok száma Magyarországon, méghozzá jelentős mértékben, 1550 főről 1706 főre, ami 10 százalékos növekedést jelent. Egyetlen év alatt.Tovább
Kovács Zoltán
A far-hát-kérdés
Gadó Gábor
Ki van a boltban?
Kapócs Gábor – Bacsák Dániel
Krízishelyzetben
Miért van sürgősen szükség egy országos lelkiegészség-programra?
„Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia” – közölte az intézmény 2021. november 23-án, hozzátéve, a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, köztük a szorongó, a depressziós és az önsértő gyermekek aránya is ugrásszerűen megnőtt. A Vadaskert Alapítvány igazgatója szerint „a pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek”. Ezek már nem is vészjósló, hanem a katasztrofális valóságot leíró mondatok, ami mellé odatehetünk egy másik szomorú statisztikát is: az Eurostat adatai szerint 2020-ban az elmúlt tíz év csökkenő tendenciája után újra nőtt az öngyilkosságok száma Magyarországon, méghozzá jelentős mértékben, 1550 főről 1706 főre, ami 10 százalékos növekedést jelent. Egyetlen év alatt.Tovább
Csillag István
Többször tetszünk jogállami forradalmat csinálni?
Csuhai István
Többször tetszünk jogállami forradalmat csinálni?
Csuhai István
A klasszikus olvasó
Takáts József 60 éves
Hegyi Iván
Zalai felvágó
Berend T. Iván
Maga alatt vágja a fát?
Az Orbán-rezsim egyik legnagyobb ellentmondása, hogy szélsőséges nacionalizmusa, Nyugat- és Európai Unió-ellenessége, állandó Trianon-siralma és Nagy-Magyarország-nosztalgiája, a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar kisebbségek – egyelőre terület nélküli – visszacsatolása a nemzettestbe olyan magyar anyaországra épül, melynek nincs valódi önálló gazdasága. A magyar gazdaság ugyanis a Nyugat és az Európai Unió olcsóbb munkabért kihasználó fiókvállalkozása. Ennek tényeire és következményeire néhány kiváló közgazdasági tanulmány, melyeket alább idézni fogok, világosan rámutat. A közvetlen külföldi beruházások (FDI) Magyarországon az ország nemzeti jövedelmének 61 százalékát érik el, és a külföldi beruházással létrehozott multinacionális nyugati nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai állítják elő a „magyar” feldolgozóipar termelésének több mint 70 százalékát.Tovább
Felcsuti Péter
Birkózás a hegemóniáért
R. Doshi: The long game
A politikai-gazdasági kérdések iránt érdeklődő ember számára tudott dolog, hogy a berlini fal leomlása és a Szovjetunió felbomlása óta a világ egypólusúvá vált, a vezető – hegemón – szerepet az Egyesült Államok tölti be. Tudott az is, hogy Kína kezdetben csupán a gazdaság, de ma már a többi kulcsfontosságú – katonai, nemzetközi politikai, technológiai – területet illetően is egyre erősebb versenyre kényszeríti az Egyesült Államokat, és ennek a versenynek a kimenetele különösen az elmúlt néhány év fejleményei – a 2008-as válság, Trump hatalomra jutása, a Brexit, a COVID-járvány kezelése – fényében egyáltalán nem egyértelmű, vagy éppen a pesszimisták vagy optimisták szerint (ki honnan nézi) valójában mégis az, mert Kína egy-két évtizeden belül bizonyosan letaszítja az egyeduralkodó Egyesült Államokat trónjáról.Tovább
Fercsik Marianna
Néger
Gáspárik Attila
Alföldi Róbert káposztástála
Hetényi Zsuzsa
Trancsír, avagy a Gellért-hegy bekerítve
Budapest köldöke, a Gellért-hegy ősidők óta vonzza a hatalmukat őrzőket, mert egy hegyre vagy erőd, vagy szentély épülhet. A városépítés lassú, átgondolt tervezést igényel. De mi van, ha felgyorsul a tervezés, és inkább egy haditerv részének látszik? Vár mállott, most kőhalom?
Takáts József 60 éves
Hegyi Iván
Zalai felvágó
Berend T. Iván
Maga alatt vágja a fát?
Az Orbán-rezsim egyik legnagyobb ellentmondása, hogy szélsőséges nacionalizmusa, Nyugat- és Európai Unió-ellenessége, állandó Trianon-siralma és Nagy-Magyarország-nosztalgiája, a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar kisebbségek – egyelőre terület nélküli – visszacsatolása a nemzettestbe olyan magyar anyaországra épül, melynek nincs valódi önálló gazdasága. A magyar gazdaság ugyanis a Nyugat és az Európai Unió olcsóbb munkabért kihasználó fiókvállalkozása. Ennek tényeire és következményeire néhány kiváló közgazdasági tanulmány, melyeket alább idézni fogok, világosan rámutat. A közvetlen külföldi beruházások (FDI) Magyarországon az ország nemzeti jövedelmének 61 százalékát érik el, és a külföldi beruházással létrehozott multinacionális nyugati nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai állítják elő a „magyar” feldolgozóipar termelésének több mint 70 százalékát.Tovább
Felcsuti Péter
Birkózás a hegemóniáért
R. Doshi: The long game
A politikai-gazdasági kérdések iránt érdeklődő ember számára tudott dolog, hogy a berlini fal leomlása és a Szovjetunió felbomlása óta a világ egypólusúvá vált, a vezető – hegemón – szerepet az Egyesült Államok tölti be. Tudott az is, hogy Kína kezdetben csupán a gazdaság, de ma már a többi kulcsfontosságú – katonai, nemzetközi politikai, technológiai – területet illetően is egyre erősebb versenyre kényszeríti az Egyesült Államokat, és ennek a versenynek a kimenetele különösen az elmúlt néhány év fejleményei – a 2008-as válság, Trump hatalomra jutása, a Brexit, a COVID-járvány kezelése – fényében egyáltalán nem egyértelmű, vagy éppen a pesszimisták vagy optimisták szerint (ki honnan nézi) valójában mégis az, mert Kína egy-két évtizeden belül bizonyosan letaszítja az egyeduralkodó Egyesült Államokat trónjáról.Tovább
Fercsik Marianna
Néger
Gáspárik Attila
Alföldi Róbert káposztástála
Hetényi Zsuzsa
Trancsír, avagy a Gellért-hegy bekerítve
Budapest köldöke, a Gellért-hegy ősidők óta vonzza a hatalmukat őrzőket, mert egy hegyre vagy erőd, vagy szentély épülhet. A városépítés lassú, átgondolt tervezést igényel. De mi van, ha felgyorsul a tervezés, és inkább egy haditerv részének látszik? Vár mállott, most kőhalom?
V I S S Z H A N G
Éljenek a láncok!
Béndek Péter
Szintézis
Haskó László
Szélmalomharc
P Á R A T L A N
ÁRSTOP, 1936
IVI
VITA
Ics
STADION? NO!
-n-a
HÁT
pá- ti-
KISZERA MÉRA
Lázár György
FAIRFIELDBEN MÉG HŐS
soproni
KÉT SZÖSSZENET
Szilasi György
ELFÚJTA
(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS
Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)