Szerzők: JOÓB SÁNDOR, TÖRÖK VIRÁG
2021.01.21.
A fenti adatok alapján első látásra elég magasnak tűnik az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályra kerülők körében. Vajon minek akkor az oltás, ha csak ennyi a különbség a kórházakban és az intenzíveken kezelt oltott és oltatlan emberek között? – tehetnénk fel nagyon laikusan a kérdést. Régen volt már, amikor matekot tanultunk, és most jöjjön egy kis alapszintű statisztika is: nézzük meg lépésről lépésre, miért lehet nagyon könnyen félreértelmezni ezt az adatot, ami egyáltalán nem az oltások hatástalanságát mutatja.
Induljunk ki abból, hogy amikor senki nem volt beoltva, értelemszerűen az összes kórházba került ember oltatlan volt. Minél több embert oltanak be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy oltottak is kórházba kerülnek, hiszen a vakcinák nem adnak teljes védelmet, leginkább a súlyos, halálos szövődményektől óvnak meg minket. Ha mindenki be lenne oltva, abban az esetben 100 százalék lenne az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályos esetek között.
Mi a helyzet akkor, ha a lakosság 61 százaléka számít teljesen beoltottnak (azaz legalább 2 dózist kapott valamelyik vakcinából vagy egy adag Janssent), 39 százalék pedig oltatlan, azaz nem kapott semmilyen Covid elleni védőoltást. (Mostanra ugyan már a lakosság 62 százalékát oltották be, de mivel Kásler Miklós adatai 2022. január 3-ig szólnak, számoljunk az akkori átoltottsággal.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.