BELVÁROSI SZABADEGYETEM - A MAGYAR GAZDASÁG AKTUÁLIS ÁLLAPOTÁRÓL

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Moderátor: KARDOS PÉTER
2023.10.30.

A rendezvényen a magyar gazdaság aktuális állapotáról,. a kormány gazdasági intézkedéseinek jellemzőiről, és azoknak rövid és hosszabb távú hatásairól beszélgettek előadóink.

Előadóink: Petschnig Mária Zita közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Katona Tamás statisztikus, a KSH volt elnöke.

ITT NÉZHETŐ MEG 

GÁBOR GYÖRGY: EURÓPÁNAK VÉGE, HA NEM KÉPVISELI KÖVETKEZETESEN SAJÁT ÉRTÉKRENDJÉT

KLIKK TV / MÉLYVÍZ / HÍRKLIKK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.11.03.

Ma civilizációs törésvonalak mentén szerveződik a világ, és minden civilizáció legmeghatározóbb eleme a vallás – véli Gábor György vallásfilozófus. Szerinte ez egyre tisztábban látható ma a nyugat-európai világban, ahol párhuzamos társadalmak jönnek létre, mert immár sokmilliós lélekszámú egy másik civilizációnak a jelenléte. Európának azonban – vallja – ki kell mondania, hogy a jogállamiság a lényege, és az állam törvénye a meghatározó. Aki pedig ez ellen rendszerszinten vét, attól el kell köszönnie Európának.

Nemrég arról beszélgettünk, hogy a vallás az izraeli-palesztin háborúban alapvetően meghatározó, az orosz-ukrán háborúban kevésbé, de ott is jelen van. Ehhez tartozik, hogy a mai világ, különösen a liberális világ nem tudja elképzelni azt, hogy a vallásnak még mindig politikacsináló, politikaformáló szerepe lenne.

Ez a világ – Peter L. Berger kiváló vallásszociológus ’70-es, ’80-as évekbeli nézeteit visszhangozva – sokáig hitt az úgynevezett szekularizáció elméletben, abban, hogy a modernizálódó világ fokozatosan vallástalanná válik: kiürülnek a templomok, egyre nagyobb lesz a pap-, és lelkészutánpótlás hiány stb. Aztán kiderült, hogy nem így van! Ugyanez a vallásszociológus, Peter L. Berger írta meg az ellenszekularizáció elméletet, saját korábbi elméletének cáfolatát, és ahogy mondta, a világ ma sokkal lázasabban vallásos, mint korábban bármikor.

Miért?

Mert a rendszerváltással megszűnt a világ akkoriban meghatározó politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, katonai struktúrája, a kétpólusú világrendszer. Ma – ahogy ezt Huntington helyesen megállapította – civilizációs törésvonalak mentén szerveződik a világ, és minden civilizációnak a legmeghatározóbb eleme a vallás. Ez egyre tisztábban látható ma az egész nyugat-európai világban, ahol párhuzamos társadalmak jönnek létre, mert immár sokmilliós lélekszámú egy másik civilizációnak a jelenléte. Ez az erős és markáns jelenlét két civilizációt hozott létre. A globalizáció előtt a civilizációk térben, geográfiailag, azaz fizikálisan el voltak választva egymástól. Persze mindig is akadtak helyi villongások, konfliktusok, de azok megmaradtak lokálisnak és nem váltak globálissá. A globalizációval ez megszűnt, és a vallásilag meghatározott civilizációk egymásba tolódtak, összemosódtak. Ez mára már minden vonatkozásban jól érzékelhető. És persze, hogy leginkább Európában, hisz Európa volt – legalábbis eddig – gazdaságilag, politikailag, szociálisan, az anyagi jólétet és a foglalkoztatást tekintve Észak-Amerika mellett a legvonzóbb kontinens. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok mellett itt a leglátványosabb a különféle civilizációk találkozása.

Mit lehet tenni, hogy ne legyen ütközés a kettő között?

Valamilyen módon vissza kell állítani a civilizációk határait, de a kérdés az, hogy miként? Senkit sem lehet Európából kitoloncolni, de világossá kell tenni mindenki számára, hogy a görög-római, a zsidó-keresztény, a humanizmus és a racionalizmus, a felvilágosodás és a modern demokrácia értékrendje a meghatározó alap, s ebből a kontinens nem enged, nem engedhet. Azoknak nem adhat otthont Európa, akik ezt a történelmileg kihordott, fantasztikus civilizatorikus, tudományos és kulturális eredményektől és rettentő bűnöktől, tévutaktól és téveszméktől egyaránt terhelt, roppant tanulságokhoz vezető értékrendet rendszerszinten, ideológiai, politikai vagy vallási meggyőződéséből fakadóan nem fogadják el. És az első kirívó esetben, teszem azt akkor, amikor egyesek szimpátiatüntetést rendeznek azok mellett a barbár gyilkosok mellett, akik gyermekeket, fiatalokat, terhes asszonyokat és idős embereket mészároltak le, erre a búcsúra azonnal sort kell keríteni. Aki elfogadja az európai értékrendet, a nyugati világ demokratikus jogállami berendezkedését, az érezze otthon magát, de akinek ez ilyen-olyan okokból nem megy, s aki egy az európaitól meglehetősen eltérő világ vallási-civilizatorikus hagyományait kívánja ráerőltetni, azzal meg kell értetni, hogy erre Európában nincs mód.

Ezt hogyan engedhetné meg magának Európa, a szólásszabadság világa?

Minden szabadságnak és emberi jognak az alapja a közjót célba vevő jogállamiság, ami a klasszikus liberalizmus felismerése volt, de amiről manapság még az önmagukat liberálisoknak mondók közül is sokan hajlamosak elfeledkezni. A szólásszabadság alapjog, de egyfelől nem keverendő össze a szankcionálhatatlan ízléssel, de még a konszenzuálisnak tűnő jó ízléssel sem, másrészt a közjó szolgálatába állított jogrendszer képes meghúzni a határokat, s a diktatúrákkal ellentétben, képes folyamatos önkorrekciókra. Hogy világos legyek: jogilag nem rendszabályozható és nem is rendszabályozandó az ízlés vagy ízléstelenség, a kulturáltság vagy kulturálatlanság, hogy mit teszünk gúny tárgyává stb., legfeljebb távol tartom magam az ilyen fórumoktól, közösségektől, nyomtatott vagy elektronikus termékektől, ugyanis mindez a szólásszabadság részét képezi. Ám attól sem kell félnünk, ha például egyes országok, ahol a közeli történelmi tanulságok okán jogilag tiltott mondjuk a holokauszttagadás, azokban az országokban befellegzett a demokráciának, s tombol a diktatúra. Vagy nem arról ismerszik meg a diktatúra, ha mondjuk egy terroristák melletti szimpátiatüntetést a gyülekezési jog ellenére betilt a rendőrség, hanem más ismertetőjegyeiről. Európa a saját történelmi tapasztalataiból kihordott értékrendje mentén alkotja meg a vízióját a közjóról, amibe nem fér bele, hogy az állam törvényeit semmibe véve, gyilkolni kezdem a szőkéket, az UFO-hívőket vagy a biciklistákat, csak mert az Istenem erre utasított. Dina de malkhuta dina, az állam törvénye a törvény – mondja a zsidó hagyomány. Add meg a császárnak, ami a császáré és az Istennek, ami az Istené – mondja Jézus. Állam és egyház, állami törvények és egyházi törvények szétválasztása mindkét hagyományban benne foglaltatik...

ITT OLVASHATÓ  ITT NÉZHETŐ MEG

1,67 MILLIÁRDÉRT VÁSÁROLHATNAK ELEKTROMOS AUTÓKAT A TANKERÜLETEK

24.HU
Szerző: KOZÁK DÁNIEL
2023.11.03.

126 elektromos autót és hatvan darab töltőberendezést szereznek be 1,67 milliárd forint értékben a tankerületi központok és vezetőik számára. A Klebelsberg Központ és az illetékes minisztérium mindezt azzal magyarázta, hogy ezt a forrást másra nem lehetett elkölteni.

Nettó 1 milliárd 676 millió forint értékben szerezhet be a Klebelsberg Központ elektromos gépjárműveket és nem nyilvános használatú töltőberendezéseket. Ebből a pénzből Nissan Leaf és Nissan NV-200-asokat vesznek – tudta meg a 24.hu.

„A tankerületi központok részére összesen 126 járművet tervezünk beszerezni, az összeget másra nem lehet felhasználni. A beszerzés az energiahatékonyságot segíti, a régebbi típusú, nem gazdaságos, illetve a korábban bérelt gépjárműveket válthatják ki a tankerületek, hogy ezzel is a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkenjenek” – írta lapunk kérdésére küldött válaszában a Klebelsberg Központ. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy ezt a támogatást még az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapták, deklaráltan az elektromobilitást segítő céllal.

Rákérdeztünk arra, hogy miért volt indokolt ez a beszerzés, miközben a pénzhiány miatt számos iskola lepusztul, és a tanárok fizetésemelésére sem jut elég forrás.

Ezt a forrást nem lehet iskolák felújítására felhasználni

– emelte ki válaszában a Klebelsberg Központ.

Arra is rákérdeztünk, hogy ezekből az autókból kapnak-e személyes használatra a tankerületi vezetők. A következő választ kaptuk:

A fenntartói feladatok ellátásához lehet ezeket használni, nem személyes használatra kapják a tankerületi vezetők.

Az ITM jogutódja, az Energiaügyi Minisztérium lapunknak elküldött válaszából az is kiderül, hogy pont a tankerületek számával megegyező töltőpontot, azaz összesen hatvan darabot építenek ki. Így elvileg minden tankerületnek lenne saját töltőállomása, amit külső használók nem vehetnek igénybe, csak az adott hivatal dolgozói.

A megvenni tervezett 126 gépjárműből (a tárca egyébként 124 darabról írt nekünk) 47 kisteherautó lenne. „Ezek olyan tankerületekhez kerülnek, ahol nem állt rendelkezésre elegendő gépjármű a napi szintű szállítási, kisebb karbantartási és postázási feladatokhoz” – írták...

ITT OLVASHATÓ

„PEKING ÚGY ÁLL HOZZÁNK, MINT AZ OROSZOK AZ UKRÁNOKHOZ” – TAJVANI PROPAGANDA-ELHÁRÍTÓ A VÁLASZ ONLINE-NAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.11.02.

Egy öngyilkos diplomata utáni nyomozás vezette rá a tajvani aktivistát, hogy kutatóintézetet hozzon létre a kínai propaganda leleplezésére. Min Hszüan Vu szerint Peking azért terjeszt álhíreket, hogy a tajvaniak elbizonytalanodjanak a demokráciában és saját identitásukban, és végül adják meg magukat. Mert ha ellenállnak, akkor Kínának nincs esélye.

Min Hszüan Vu a tajvani DoubleThink Lab nevű intézet alapítója és igazgatója. A cég nevét Orwell 1984 című regényéből kölcsönözték (a magyar fordításban „duplagondol”), a szó a valóság meghamisítását segítő mentális folyamatot írja le. Az intézet a Kínai Népköztársaság tevékenységét monitorozza és elemzi a tajvani és a délkelet-ázsiai online térben. Tapasztalataik szerint nagyon hasonlít ez a propaganda arra, amivel az orosz állam bombázta Ukrajnát, az igazi fegyverek bevetése előtt. A Fővárosi Önkormányzat, a Political Capital és a CEU által szervezett Budapest Fórumon találkoztunk az online felületeken TTCAT néven is ismert elemzővel.

– Valóban egy Japánban pusztító tájfun hatására hívta életre a DoubleThink nevű szervezetét, ami a Kínai Népköztársaság online propagandáját kutatja Tajvanon?

– Igen, egy ottani tájfunhoz kapcsolódik az a történet, ami az utolsó adalék volt többünk számára is, hogy felismerjük, mekkora problémával állunk szemben. Az a bizonyos tájfun 2018-ban tombolt, és többek között erősen megrongált egy gyalogos hidat az oszakai repülőtéren. Hirtelen tele lett a sajtó azzal, hogy Kína buszokat küldött a reptéren ragadt állampolgárai kimentésére. Eleve furcsa így visszatekintve egyébként, hogy nagy mentőakcióról szóltak a hírek, holott komoly veszélyben senki sem volt. Mindenesetre a beszámolók lényege az volt, hogy a kínai kormány buszai a tajvani állampolgárokat is megmentik, mert őket is ugyanolyan kínainak tekintik, mint a népköztársaság állampolgárait. A tanulság az volt, hogy a pekingi kormány mennyire felelősségteljes és nagyvonalú.

– Mindez a tajvani sajtóban jelent meg így?

– Igen. Nagy botrány kerekedett, például tévés vitaműsorok szóltak arról, hogy a tajvani kormány miért nem volt képes gondoskodni a saját állampolgárairól. Sokan ezt a tajvani vezetés szégyenének nevezték, de minimum a tokiói tajvani követség szégyenének. Egy héttel később a nagykövetünk öngyilkos lett. Nem hagyott maga után búcsúlevelet, tehát nem lehetünk biztosak abban, hogy e támadások miatt, de a közvélekedés szerint összeroppant attól, hogy ez a botrány tönkretette a karrierjét. Az öngyilkossága után több barátom is nyomozni kezdett, és arra jutottak, hogy első hír az oszakai mentőakcióról a Weibón jelent meg (kínai közösségi oldal, olyasmi mint a Twitter – szerk.), és egy közismert kínai nacionalista influenszer posztolta, aki általában a pekingi kormány narratíváit terjeszti. Elképesztő gyorsan osztották, képek és videók kerültek mellé, ezek megjelentek a kínai tévéhíradókban, és aztán tajvani sajtóban is.

– Nem voltak igazak a hírek?

A japán hatóságok a diplomata öngyilkossága után kiadtak egy közleményt, miszerint egyetlen nagykövetség, így a kínai sem küldött buszokat az oszakai repülőtéren rekedt emberekért. Buszokat kizárólag a japán hatóságok szerveztek. A kínai követség ugyan jelezte, hogy szeretne buszokat küldeni, de a japánok ezt visszautasították, mert a kezükben akarták tartani a logisztikát. Ekkor világossá vált, hogy a híresztelés a kínai buszokról csak arra volt jó, hogy bizalmatlanságot keltsen a kormányunk iránt. További kutatásaink nyomán világossá vált, hogy nem egyedi esetről van szó. Tíz évre visszamenőleg azt találtuk, hogy

ahány hurrikán, földrengés vagy vulkánkitörés történt, bármely pontján is a világnak, a kínai állami média azonnal terjeszteni kezdte, hogy a kínai kormány máris intézkedett a saját, és a tajvani állampolgárok megmentéséért is.

Szóval így merült fel az intézet megalapításának az ötlete 2018-ban...

ITT OLVASHATÓ

ÓVODÁSOK MAGYARSÁGTUDATÁRÓL IS FAGGATJÁK EGY LAPUNKHOZ ELJUTTATOTT FELMÉRÉSBEN A SZÜLŐKET

NÉPSZAVA
Szerző: NÉPSZAVA
2023.11.03.

Olyan pedagógia kérdésekben is állást kell foglalniuk, amelyek szakemberek terepe.

Több szülő is meglepetéssel, megütközéssel fogadta azt a felmérést, amit gyermeke óvodájában kapott. A lapunkhoz is eljuttatott ív készítői állításokat fogalmaztak meg, a szülőket pedig arra kérik, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelezzék, mennyire tartják azokat igaznak az óvodájukban. A felmérésben az óvodai munkát általánosságban érintő állítások mellett többek között azt kellett értékelniük: „Az intézmény fontosnak tartja a nemzeti hagyományok megismertetését, a magyarságtudat, hazaszeretet kialakítását.” A felmérés készítői véleményeztették azt is: „Az intézményben a gyermekek megismerik az erkölcsi normákat, képessé válhatnak arra, hogy az adott értékrendet kövessék, a hozzá kapcsolódó ünnepeket, megemlékezéseket örömmel megéljék.”

– A hagyományőrzés, a nemzeti ünnepek megtartása, nagyon helyesen, mindig jelen volt valamilyen formában az ovikban, iskolákban. Én is viseltem már ovisként kokárdát, és festettünk magyar zászlót. És persze ott voltak az ünnepségek is. Szerintem ez mind ma is teljesen rendben van, de azt nem értem, miért kell ezt ilyen tanfelügyeleti felmérésekben hangoztatni. Hogyan lehet ovis gyerekek esetében magyarságtudatáról beszélni? Komolyan ez lenne a mércéje annak, hogy milyen egy jó ovi? Az pedig már egészen homályos, hogy kinek az értékrendjéről és pontosan milyen erkölcsi normákról beszélnek. De ha már belemennek ebbe, akkor mondjuk miért nem esik szó arról, hogy kritikai gondolkodásra vagy épp elfogadására neveljük a gyerekeket? – fogalmazta meg aggályait egy érintett édesanya.

Más azt emelte ki: érdekes módon arra véletlenül nem kérdeztek rá, hogy hányszor kell WC-papírt, gyümölcsöt, törlőkendőt bevinni, vagy épp van-e elég jól képzett dadus, óvónő az intézményben.

Nahalka István oktatáskutató lapunk érdeklődésére azt mondta, hogy a hazafiasság, a magyarságtudat erősítésének igénye már a Nemzeti Alaptantervben és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában is megtalálható. – Megértem, hogy valaki felháborodik, hogy milyen célokat tűz ki a magyar oktatás maga elé. A hatalomnak van egy elképzelése a magyar társadalomról, erkölcsről, a jóról, a rosszról a szépről. Ezt pedig minden áron át akarja nyomni a gyerekeken és a szülőkön. Ez kifejeződik a Nemzeti Alaptantervben, és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram is tartalmaz ilyen elemeket. Közben ezt a fajta normativitást nem mindenki üdvözli, de akkor is rá van kényszerítve, ha ő nem ezeket az értékeket vallja – fogalmazott a szakértő...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VISSZATÉRT ÁZSIÁBA, VISZI MAGÁVAL AZ ORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.11.02.

Orbán szellemi elődei lélekben, intellektusban és stílusban már elhozták Ázsiát a magyarok számára, amiből egy időre sikerült kikecmeregni, pillanatig európainak gondolni magunkat, de Orbán horthysta keresztényfasiszta (kereszténynáci) ősei nyomán visszarántotta megint Magyarországot Ázsiába és a középkorba, de már nem elégedett meg ezzel.

Orbán beváltotta Ady Endre vízióját, ő már nemcsak lélekben süllyedt le a legsötétebb ázsiai színvonalra, hanem fizikailag is visszament Ázsiába. Ott gyűjti a barátait, ő már oda tartozik. A legújabb, rendkívül értékes, Kazah Állami Barátság Érdemrend első fokozata kitüntetés igazolja, hogy az Európát és a Nyugatot elhagyó Orbán nemcsak politikailag, intellektuálisan, kulturálisan érkezett meg Ázsiába, hanem fizikai valójában is befogadták.

Az antiszemita illiberalizmus, amelynek jelképe a neonáci Soros-gyűlölet, Ázsiába vitte vissza az antiszemita keresztény-nemzeti csordát, ahogy azt Ady Endre előre megmondta. A türk államok (?), az ázsiai primitív, barbár és korrupt diktatúrák szintjére süllyesztve le az ország színvonalát, de be is lépve ez államok közösségébe. Ezek az államok a baráti minták, mint a nepotista, középkori, korrupt, kazah diktatúra, ahol kínozzák a foglyokat.

A sötét középkor ez.

Orbán már megérkezett. Idő kérdése, mikor viszi magával az egész országot, mikor lép ki az EU-ból és a NATO-ból, hogy megszabaduljon a szabadság és a civilizáció zsidó igájától, a jogállamiság terrorjától. Addig is elhozza a Kárpát-medencébe az ázsiai szép világot, a türk és kazah és üzbég csodálatos mindennapokat. Kár is a szóért, a Hortobágy poétája is csak káromkodott és fütyörészett. Ez a szittya kipcsak magyar valóság, senki ne reménykedjen.

Olvassuk el, mit írt erről 121 évvel ezelőtt egy európai magyar, Ady Endre, aki meg sem lepődne, hogy semmi nem változott. Ha a magyaroknak megpendítik az antiszemita húrokat, azonnal visszatérnek ázsiai önmagukhoz. Az írás más részeiben Ady Endre Orbán szellemi elődeit idiótának és baromnak nevezi, csak úgy mondjuk, miheztartás végett:

„Néznek bennünket kultúrnépek. Látják képtelenségünket a haladásra, látják, hogy szamojéd erkölcsökkel terpeszkedünk, okvetetlenkedünk Európa közepén, mint egy kis itt felejtett középkor, látják, hogy üresek és könnyűk vagyunk, ha nagyot akarunk csinálni, zsidót ütünk, ha egy kicsit már józanodni kezdünk, rögtön sietünk felkortyantani bizonyos ezeréves múlt kiszínezett dicsőségének édes italából, látják, hogy semmittevők és mihasznák vagyunk, nagy népek sziklavára, a parlament, nekünk csak arra jó, hogy lejárassuk. Mi lesz ennek a vége, szeretett úri véreim? Mert magam is ősmagyar volnék s nem handlézsidó, mint ahogy ti címeztek mindenkit, aki különb, mint ti. A vége az lesz, hogy úgy kitessékelnek bennünket innen, mintha itt sem lettünk volna.

Legyünk ez egyszer számítók. Kerekedjünk föl, s menjünk vissza Ázsiába. Ott nem hallunk kellemetlenül igazmondó demokratákat. Vadászunk, halászunk, verjük a csöndes hazai kártyajátékot, s elmélkedhetünk ama bizonyos szép ezredéves álomról.
Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre. Fel a sallanggal, fringiával, szentelt olvasókkal,

kártyákkal, kulacsokkal, agarakkal, versenylovakkal, és ősökkel! Menjünk vissza Ázsiába!…

Nagyváradi Napló 1902. január 31.”

ITT OLVASHATÓ

FIDESZSHOW

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.03.

Nem tudjuk, mert nem kaptunk választ rá, hogy Kocsis Máténé visszafizeti-e azt a pénzt, amit jogtalanul vett fel, mert semmit sem csinált a Dél-budai Centrumkórház projektcégében. Amikor először lett firtatva az itt kapott fizetsége, akkor a Fidesz azzal védekezett, hogy kevesebbet keres a cégben, mint az átlagfizetés (kérdés, kinek az átlaga). Ám mégis fölvett összesen harmincnégy milliót, viszont, amikor ez a jó pénzért semmittevés kiderült, a projektcéget megszüntették. Mert Dél-budai Centrumkórház, az nem lesz.

Innen adódik az az ésszerű kérdés, hogy Kocsis Máténé (meg a megafonos manus, hogy őt se feledjük), ha és amennyiben jogtalanul vette fel az alig is fizetségét, mert nem végzett érte munkát, akkor azt vajon visszautalja-e a közös kasszába. Vagy pediglen nem. Mert már elfogyott a férje aranyhalainak etetésére és az akvárium fűtésére. Ha ugyan a Fidesz szerint ez nem jogi kérdés, vélekedésünk szerint viszont etikai mindenképp, és ennek fényében vártuk a fejleményeket, amelyek tegnap bontakoztak ki ellenzéki kérdésre adott válasz formájában.

Mielőtt ezzel foglalkoznánk azonban, teszünk egy bájos kitérőt egy tárgyalásra okulásképpen, amin Marosi Beatrixot hallgatta meg a bíróság. Ez a Marosi az a Marosi, aki tankerületi vezetőként öt tanárt rúgott ki. Amikor a bíró megkérdezte, mért pont ötöt, és miért éppen ezt az ötöt, nyeglén válaszolt Deutsch T. modorában, miszerint „akkor és abban a helyzetben ezt éreztem helyesnek, ennyi”. Mire a bíró szólt a nagyságos asszonynak, hogy „ez nem egy tévés műsor, tessék normálisan válaszolni”. De nem mindig vagyunk bíróság előtt.

Ugyanis az ellenzék kérdésre, miszerint Kocsisné – és a megafonos – vajon visszafizeti-e a jelek szerint jogtalanul felvett fizetséget, valami Panyi Miklós nevű államtitkár válaszolt Gulyás G. helyett, akiről – Panyiról – azt sem tudtuk eddig, hogy a világon van. Igaz, annyi van belőlük, mint égen a csillag. No de, nem is ez a lényeges, még csak a neve sem, hanem a nem bíróság elé való stílusa ennek a nerbohócnak, mert nem, hogy normálisan, de sehogyan sem válaszolt a feltett kérdésre. Összességében azt mondta, boldogkarácsonyt, csak bővebben.

Mert és ugyanis Panyi (x, y, z) államtitkár válaszában hosszasan és öblösen szidta a már emlékeinkben is alig élő úgynevezett „baloldali pártok” kormányzását, az elhibázott brüsszeli szankciókat, csak arra az egyre nem felelt, amit tőle igazából kérdeztek, hogy a jelek szerint jogtalanok voltak a kifizetések, s ami a legfontosabb, mi lesz akkor ennek a közpénznek a sorsa. Ami ugyan a fent említett módon veszítette el közpénz jellegét, de a történet miatt nem ártana át-, és visszatranszformálni, hogy helyreálljon a világ rendje.

Ugyan ettől nem fog, de gesztusértékűen talán meg lehetne próbálni, a jelek szerint azonban ilyenről szó sem lehet. Még csak a jelenségek szintjén sem áll módjukban engedményt tenni a NER alapműködésének, ami a lopás. De nem is ez, mert mit is várhattunk volna, illetve nem is az összeg, ami a nagy egészhez képest szinte nincsen is, hanem a stílus. Hogy nem állhat minden pökhendi fideszista mellett egy bíró rendre inteni: ez nem egy tévés műsor, próbáljon meg tehát emberi módon kommunikálni. Ami ezek szerint lehetetlen.

Mert mit is várhatnánk, ha miniszterelnökünk bamba képe jut az eszünkbe, midőn a reggeli utcán a tízezreseit számolgatja-fosztorgatja, és a kérdésre neki is csak annyi a válasza, hogy jó reggelt vagy jó napot, amiben az öröm azért annyi, hogy a napszakot eltalálja. Most képzeljük el azt a mesébe illő helyzetet, amelyben bíróilag lenne kötelezve a normális válaszadásra. Ezt az állapotot bízvást nevezhetnénk tárgyalásnak, amelyen Orbán Viktornak részt kell vennie. Viszont nagyon könnyen belátható, hogy ilyesmi valóban csak a mesében fordulhat elő.

Hogy bevégezzük az ellenzék kontra Panyi államtitkár bulit, a történet itt véget is ért, mert nem lehetséges a folytatás. Legalábbis ilyen feltételek mellett, ahol az akármilyen fideszmufti – bárhol is áll a ranglétrán – feljogosítva érzi magát, hogy az ellenzék, s így ebből fakadóan az általuk képviselt választópolgárok képébe ürítsen, mint az rend szerint szokásukban van. S mivel valóban nem állhat az összes mellett egy tekintélyes bíró, a válaszadás emberi módjára másképpen kellene rábírni ezeket a nyikhajokat, de a módot mindenki maga képzelheti el.

Ez a választás lehetősége, ha úgy tetszik, a determinisztikus világban még úgy-ahogy meglévő szabad akarat, de ezzel az egész profán, ha úgy tetszik, aljas történetet valami olyan éteri szintre vinnénk el amihöz az ég egy világon semmi köze nincsen. Ez itt nem más, mint a magyar ugar, ahol is szintén a Fideszshow részeként a mi kedves vezetőnk szintén bamba képpel kazah kucsmában és bundában fotózkodik szibériai szocreál stílusban, tán erősen retusálva is, hogy ne az a törődöttség látszódjon rajta, mint amikor a pénzét fosztorgatta.

Ugyanakkor, ha már Kocsis Máténé, és az ő pénze, véresen komollyá akkor válik ez az egész undorító színdarab, amikor az aranyhalai sorsán aggódó, a feleséget ingyenpénzt fialó posztba benyomó Fidesz frakcióvezető arról ábrándozik mindezek tükrében, hogy a szuverenitási törvénnyel hogyan szedje el a nem kormánypárti lapok pénzét. Akkor olyan véresen komollyá válik a történet, hogy a nej harmincnégy milliója már nem is érdekes, mert sokkal többről van szó, amit az életünknek nevezhetünk, amíg még van. Ez az igazi Fideszshow.

ITT OLVASHATÓ

ANGLIÁBAN A TAKARÍTÓ A KÓRHÁZ LEGFONTOSABB EMBERE – HOGYAN TUDTÁK MEGFÉKEZNI A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEKET MÁS ORSZÁGOKBAN?

DIREKT36 / TELEX
Szerzők: WIRTH ZSUZSANNA, MARTON KAMILLA
2023.11.03.

„Én Angliában tanultam meg kezet mosni. Egyszer egy indiai nővér látta, ahogy kezet mostam a kórházban. Rám szólt, hogy »Doktor, ugye tudja, hogy most nem mosott rendesen kezet?« Nagyon elszégyelltem magam. Én, aki Semmelweis Ignác hazájából jövök…” – emlékezett vissza dr. Hegedűs Zsolt, aki ortopéd szakorvosként évekig dolgozott Angliában, és amióta 2015-ben hazajött, a kórházi fertőzések elleni küzdelem egyik élharcosává vált.


Ebben nemcsak az ösztönzi, hogy látta, miként hoztak látványos eredményeket az angolok erőfeszítései a fertőzések visszaszorításában, hanem személyes oka is van rá. Egy korábbi munkatársa, egy fiatal magyar nővér tragédiájáról van szó.

„Csípőprotézis-műtét kellett volna neki, de egy korábbi hasi műtét miatt MRSA-fertőzést kapott, így Magyarországon nem merték elvállalni. A műtéte egyre csak halasztódott. Ez is közrejátszhatott az öngyilkosságában. Az utolsó segélykiáltását nekem küldte, és én másnap tudtam meg Angliában, hogy meghalt Magyarországon. Szörnyű érzés még a mai napig is” – idézte fel az orvos.

Hegedűs szerint az alapos kézfertőtlenítés az angol rendszerben nem „csak egy plakát a falon”, hanem nagyon komolyan veszik. Ugyanez a helyzet a takarítással. „Amikor Angliában kezdtem el dolgozni, az osztályomon a vezető sorra bemutatta nekem a kollégáimat, és a takarítót bemutatva azt mondta, hogy ő itt a legfontosabb ember a kórházban” – magyarázta az ortopéd szakorvos, aki szerint ezt a szemléletet meg kellene honosítani itthon is, mert emberéletek és a fertőzések kezelésére költött százmilliók múlnának rajta.

A Direkt36 az elmúlt hetekben cikksorozatban mutatta be a kórházi fertőzések egyre romló magyarországi helyzetét. Nagy-Britannia sem volt ugyanakkor a kórházi fertőzések elleni küzdelem bezzegországa. A brit egészségügyi rendszer a kétezres évek elején még kudarcot kudarcra halmozott a kórházi fertőzések kezelésében...

ITT OLVASHATÓ

MOST JÓ MAGYARNAK LENNI: LENYOMTUK KUVAITOT JOGÁLLAMISÁGBAN - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.11.03.

Jó reggelt! Nézzék csak, milyen szép pénztornyai lesznek „Mészáros Lőrincnek”!

4 kiemelt cikk:

- Ukrán főparancsnok: A háború holtpontra jutott, ha évekre elhúzódik, az kimerítheti az ukrán államot

- Marosi Beatrix nem tudta megmondani a bíróságon, hogy miért pont öt tanárt rúgott ki a Kölcsey Gimnáziumból

- Szigetszentmiklóson összeomlott az ellenzéki összefogás, mindenki indul mindenki ellen

- Keressük Bayer Zsolt áldozatait!

Csak pozitívan

Elsőre tán rosszul hangzik, hogy az IDEA nevű kormányközi szervezet négy mutató alapján – demokratikus részvétel, képviselet, jogállamiság és alapvető jogok – felállított rangsorában Magyarország három kategóriában a legutolsó az EU-n belül, a negyedikben meg majdnem utolsó. De nézzük máshonnan: lehet, hogy csak a 125. helyen állunk a demokratikus részvételben, de majdnem ötven országot magunk mögé utasítottunk! Ne a fényévekkel előttünk járó Albániára vagy Kelet-Timorra irigykedjünk, hanem figyeljünk Angolára és Líbiára, mert nagyon jönnek fel a fiúk! Arról persze senki nem beszél, hogy jogállamiságban - ha csak egy paraszthajszálnyival is, de - megelőztük Kuvaitot, ahol az örökös emír nevezi ki a miniszterelnököt, a kormánytagok nagy része a családtagja és a bírókat is maga választja.

És ha nem az EU-hoz mérjük magunkat, hanem például Orbán Viktor választott közösségéhez, a Türk Tanácshoz, ott például rögtön az élre kerülünk mindenféle mutatóban. És még a miniszterelnök úr kitüntetéseinek száma is gyarapodik!

Semmi sem állíthatja meg

Az persze kérdés, hogy a Türk Államok Szervezete csúcstalálkozóján részt vevő muszlim vezetők - a soraik közé fogadott Orbán Viktorral karöltve - hogyan értékelik a Hamász tevékenységét, mennyire lesz megosztó a téma. Magyarország máshogyan szavazott az ENSZ-ben, mint új barátaink.

Közben folytatódott az izraeli hadsereg szárazföldi offenzívája, ismét menekülttáborokat értek légicsapások. Bekerítették Gázavárost, és Netanjahu szerint semmi nem állíthatja meg az izraeli csapatokat. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 9000-nél is több áldozata van az övezetet ért légicsapásoknak. Az övezetet nyolc magyar állampolgár hagyta el nemrég, heten maradtak még.

Amerikai értesülések szerint az újjáalakult Wagner-csoport légvédelmi fegyvereket adna a Hezbollahnak. Ebben a konkrét ügyben a magyar kormány nem tudja segíteni Oroszországot, de a NATO-bővítést tudjuk tovább halogatni.

A másik háború

Az oroszok az észak-koreai fegyverszállítmány birtokában az idei legerősebb támadást hajtották végre. Ahogy azt az olasz miniszterelnök telefonbetyároknak elmondta: az ukrajnai háborúban minden oldalon nagy a fáradtság, de közeledik a pillanat, amikor mindenki megérti: kiútra van szükség. Az ukrán csapatokat vezető Zaluzsnij tábornok szerint a technológiai fejlettség patthelyzethez vezet a fronton. Az elhúzódó háború Putyinnak jobb, mert „Oroszország egy feudális állam, ahol a legolcsóbb erőforrás az emberi élet”.

Perfelvétel

Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott az öt kirúgott kölcseys tanár pere. A bíró alaposan megizzasztotta a tankerület vezetőjét, aki nem tudta megmondani, mi a polgári engedetlenség célja, ahogy azt sem, hogy mi alapján választotta ki, hogy kiket rúg ki.Mindjárt vége az őszi szünetnek: és tanítani ki fog? Írják meg nekünk!

Jámbor András megpróbált megakadályozni egy kilakoltatást, földre vitték a rendőrök

Választás 24

A mostani állás szerint az egykori szövetségesek közül a DK és a Momentum is önálló jelöltet állít a szigetszentmiklósi önkormányzati választáson. Egykori támogatottjuk, a polgármester pedig saját egyesületet alapít, jelöltjei között lesz jobbikos, MSZP-s és civil is.

Fotógét

Kiderült, hogy mégis látogathatják 18 éven aluliak is a Nemzeti Múzeum sajtófotó kiállítását, mert ilyen esetekben nem kérhetnek tőlük személyit. Az ismét egy homofób baromsággal kampányoló Dúró Dóra a múzeum főigazgatójának üzent: „L. Simon László nemhogy behúzná fülét-farkát, hanem még neki áll feljebb”. Nyáry Krisztiánnak tetszik L. Simon kurucos kiállása, de az egész balhéra lehetőséget adó törvényt annak idején ő is megszavazta.

YouTyúk

Figyu, amúgy van/lesz/miért nincs gyereked? Tyúkól című női podcastunk második részében: tippek mosogatáshoz, csoki(nem)ajánló és néhány fontos téma a demográfiai nyomástól a bérfeszültségeken át a médiatudatosságig.

Nem tréfál

Extrém terror: a Fidesz tagja és egyik legfontosabb műsorvezetője évek óta napi rendszerességgel fenyegetőzik veréssel, bántalmazással, végleges eltakarítással. Ha vannak áldozatai, segítenünk kell nekik!

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni!

ITT OLVASHATÓ

KEPES ANDRÁS: NEM LEHET ÁLLANDÓAN A SORSRA, JÓISTENRE, TRANSZGENERÁCIÓS TRAUMÁKRA FOGNI AZ ÉLETÜNKET

BUKSÓ / 24.HU
Szerző: NYÁRY KRISZTIÁN
2023.11.02.

Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó aktuális epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások, karakterfejlődés – egyebek mellett ezekről is kérdezi Nyáry Krisztián a Prima-díjas írót.

ITT NÉZHETŐ MEG

GRYLLUS DÁNIEL: MÁR NEM MI VISSZÜK A HÁTUNKON A VILÁGOT

SZABAD EURÓPA / INTERJÚ
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.11.01.

A kétszeres Kossuth-díjas zenész azt mondja: azért nem mennek el már jó ideje pártrendezvényekre, mert akkor a fél ország úgy érezné, hogy hozzájuk nem szólnak. Vannak olyan művészek, akiket azért cikiznek, mert az egyik párt eseményein énekelnek, másokat meg azért, mert a másikén. Onnantól kezdve pedig leszakíthatják őket a zenei életről, és a karrierjük is kettétörhet.

A Kaláka jövőre 55 éves.

Igen, ezen néha én is elcsodálkozom. De József Attila, Arany János, Weöres Sándor és Kányádi Sándor elég stabil. Nem fog ki rajuk az idő.

Azért mégiscsak változott a világ. Olvassák, hallgatják még őket és a Kalákát?

Ahhoz, hogy az ember ugyanolyan maradjon, folyton változni kell. Ahogy egy kínai mondás tartja: csak a változás állandó. Ha valakinek ugyanazt szeretném elénekelni, mint ötven évvel ezelőtt, azt valóban másképp kell csinálni. De ez ösztönösen jön, és megoldjuk.

Korábban azt mondta: a Kaláka egy műfaj, nem stílus. „Mégis fölismerhető valamiről. Ahogy kezeljük, ahogy beépülnek a különböző stíluselemek, a népzenék, a jazzes vagy könnyűzenei elemek, esetleg egy sanzon.”

Ezek énekelt versek. Hisz annak idején a Helikon hegyén a múzsák a verseket csak úgy szavalva el sem tudták képzelni. Régen a vers kizárólag ének formájában szólalt meg, így volt ez sok ezer éven át. Kányádi Sándor bácsi egyszer azt mondta: Gutenberg a könyvbe száműzte a verseket. A néma olvasás nagyjából 150 éve létezik, pedig a versek tényleg hangban nyilvánulnak meg igazán, a tempójuk és a ritmusuk is ebben a formában jön ki.

Egy vers olvasása közben belülről hallja a hozzá illő dallamot vagy zenei motívumot?

Már Szent Ágoston is azt mondta, hogy a dallamokat fentről küldik. Az eszembe jut kifejezés is azt sugallja például, hogy az a valami elindult valahonnan, és eljutott az én eszemig. Lehet, hogy egy csomó dallam most is itt kering körülöttünk, csak épp egyikünk se hallja, mert nem vagyunk ráhangolódva. De ha ez megtörténik, és működik az antennánk, egyszer csak hallani kezdjük ezeket a motívumokat. Ha most adna nekem egy verset, pár perc múlva el tudnám énekelni. Nyilván még nem igazi Kaláka-hangzás lenne, hiszen annak érnie kell, és lesznek különféle variációk is, de a dallam egy idő után szépen kialakulna...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR 70 ELLENSÉGE

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2023.11.02.

Orbán Viktor már tizenhárom éve miniszterelnök, de olyan peches, hogy ezalatt szinte egyetlen békés éve sem volt. Nemzeti kormányának ajtajában egymásnak adják a kilincset az ellenségek, itt-ott még csapatokban is érkeznek. De mivel a miniszterelnök egy streetfighter, basically, ráadásul magyar is, így nem enged a negyvennyolcból: újra és újra felveszi a háborús sapkáját.

Mióta kormányon van, Orbán Viktor folyamatosan ellenségképekre építi a politikáját: mindig újabb társadalmi csoportokat állít be ellenségnek. Az ilyen ellenségképek pedig gyakran olyankor bukkannak elő, amikor a kormány valamilyen nehéz helyzettel találja szemben magát, például rekorder inflációval, rekordsok Covid-halottal vagy épp korrupciógyanús ügyekkel.

Orbán Viktor közben hosszú évek óta építgeti azt a narratívát is, hogy mindenki a magyarok ellen van, de az erős nemzeti kormány majd megvéd mindenkit, és megmutatja: őket nem ilyen fából faragták, például nem úgy táncolnak, ahogy nekik Brüsszel fütyül.

Az önvédelem legutóbbi példája a nemrég belengetett szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amivel a kormány most nyíltan a kritikus médiát vette célpontba. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szeptemberben jelentette be, hogy ezzel a törvénycsomaggal akarnak „borsot törni” a „baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” orra alá, akiket szerinte az Egyesült Államokból és „Brüsszelből” pénzelnek, és állítása szerint így akarják „megnehezíteni azok dolgát, akik külföldön dollárért árulják a hazánkat”.

A Fidesz tehát folyamatos harcban áll. Nézzük meg, hogy 2010 óta milyen emberekkel, csoportokkal és szférákkal kellett felvennie a harcot (a számozás nem sorrendet jelent):

...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TÉMA - VENDÉGÜNK BOD PÉTER ÁKOS KÖZGAZDÁSZ - 2023. NOVEMBER 1.

TÉMA / VTVSZEGED
Szerző: SZEGED TV STÚDIÓ
2023.11.01.

Drágulás a boltokban, rekordinfláció, reálbércsökkenés, csökkenő kereskedelmi forgalom, elszálló államháztartási hiány és növekvő államadósság. Az már nem kérdés, hogy gazdasági értelemben ez az év is mehet a nagy közös levesbe, de azt még nem tudni, mi várható jövőre. A gazdasági kormányzat - mint mindig - optimista, de valóban van okuk bizakodni? Mi kell ahhoz, hogy ne csak beszéd szintjén, hanem a valóságban is stabil, kiszámítható gazdasági környezet alakuljon ki Magyarországon, és a leszakadás helyett a felzárkózás legyen a jellemző. Felismeri egyáltalán a kormányzat a saját hibáit? A következő háromnegyed órában mind ezekről beszélgetünk Bod Péter Ákos közgazdásszal, egykori jegybankelnökkel. A felvétel 2023. október 30-án készült.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZÉKY JÁNOS: NEM ÖSSZEFOGÁS, HANEM ELLENZÉKI SZÖVETSÉG VITTE GYŐZELEMRE TUSKOT

TÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető:
2023.10.31.

Lengyelországban demokrácia van, és nem abban merül ki az ellenzék programja, hogy meg kell dönteni a rossz ember uralmát, pedig Kaczynski egy szociopata, ott is vannak korrupciós ügyek még családon belül is – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Széky János. Az Élet és Irodalom rovatvezetője a parameter.sk oldalon írta le gondolatait azzal a címmel, hogy „Mit tanulhat a lengyel ellenzék választási győzelméből a mai magyar ellenzék?” Az újságíró a cikkben röviden megfogalmazta a választ, hogy semmit, a műsorban pedig kifejtette, miért is gondolja így.

„Ha a Szejmben összefognak a pártok, kioltották volna egymás programjait és kevesebb szavazatot szereztek volna.”

Az ellenzék tehát szövetségben volt, de nem volt összefogás, amiről nálunk már háromszor derült ki, hogy nem működik, és csak csúfos vereséghez vezet. Szerinte ennek nincs haszna, "egy grammal több szavazójuk nem lesz attól, hogy feladják önmagukat."

ITT NÉZHETŐ MEG

POTTYONDY EDINA: NEOM CITY - A VILÁG LEGÚJABB CSODÁJA ÉS LEGNAGYOBB ŐRÜLTSÉGE SZAUD-ARÁBIÁBAN

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYSONDY EDINA
2023.10.31.

NEOM CITY - A világ legújabb csodája és legnagyobb őrültsége Szaud-Arábiában...

ITT NÉZHETŐ MEG

HA NEM VESSZÜK FIGYELEMBE FÖLDÜNK KORLÁTAIT, AZT EGÉSZSÉGÜNK ÉS GAZDASÁGUNK IS MEGSZENVEDI

G7.HU
Szerzők: HEILMANN ISTVÁN, MOLNÁR BOGLÁRKA
2023.11.01.

(A szerzők a Cambridge Econometrics elemzői. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A világ népessége, gazdasága és kereskedelme kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadok óta virágzik és folyamatosan gyarapodik. A növekedés ráadásul az elmúlt 50 évben gyorsult fel igazán.

A növekedés elemzésekor a legtöbb hagyományos gazdasági megközelítés figyelembe veszi az erőforrások olyan konkrét korlátait, mint például a mezőgazdasági területek nagysága vagy a kitermelhető olaj mennyisége. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk adottnak (és ezért nem értékelhetőnek) venni az egyébként az egyének vagy a társadalom számára pénzbeli vagy egyéb értéket jelentő ökológiai folyamatokat és funkciókat (az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat) – jellemzően persze mindaddig, amíg valamilyen sokk nem éri a gazdaságot.

Az ilyen sokkszerű jelenségek jól ismert példája a beporzó rovarok, elsősorban méhek számának drasztikus csökkenése vagy egyenesen hiánya, amely csökkenti a mezőgazdasági termelékenységet (Kínában emiatt a beporzást gyakran már nem rovarok, hanem emberek végzik). Szintén ilyen a túlhalászás, amely az élelmiszer-ellátási láncok összeomlásához vezethet, veszélyeztetve százezrek megélhetését és emberek millióinak fehérjeforrását.

Ha egy kicsit távolabbról közelítjük meg a kérdést, több természeti korlátot is meghatározhatunk, amelyek között a gazdaság – és általánosságban az emberiség – az eddig megszokott körülmények mellett termelhet és élhet. Egyre több tanulmány jelenik meg ebben a témában: az egyik vezető kutatás kilenc kulcsfontosságú természeti korlátot azonosított. Rockström és szerzőtársai többször is felmérték, hol tartunk az egyes korlátok elérésében és túlszárnyalásában, és végül igen aggasztó eredményre jutottak: a kilenc korlátból hatot mára már átlépett az emberiség, és a legtöbb kategóriában növekszik a szakadék az egészséges mértékű felhasználás és a mostanra elért állapot között. Ilyen természeti korlátok például a területhasználat, az édesvíz elérhetősége és az éghajlatváltozás hatásai.

De mit jelent ezeknek a határoknak az átlépése? Ha már elértük bolygónk korlátait, sőt ahogy a tanulmány mutatja, sok esetben túl is léptünk rajtuk, miért nem szenvedünk ettől nap mint nap? A Stockholm Resilience Centre egyik vezető kutatója szerint a határok átlépése a magas vérnyomáshoz hasonlít: ideig-óráig nincs közvetlen negatív hatása, de ha nem teszünk lépéseket a csökkentéséért, súlyos következményekkel kell szembenéznünk, és nem is tudjuk, pontosan mikor.

Más vélemények szerint azonban már most is sokan szenvednek a korlátok átlépésétől. A szegényebb társadalmi csoportok – különösen az alacsony jövedelmű országokban – kifejezetten kiszolgáltatottak a természeti határok átlépésekor: ők az elsők, akiknek csökken vagy megszűnik a hozzáférésük a tiszta ivóvízhez vagy a friss levegőhöz. Egyre gyakrabban hivatkoznak a kutatások erre egyfajta környezeti igazságtalanságként: azok viselik a legtöbb terhet és szenvednek a legjobban, akik a legkevésbé felelősek a természeti kincsek túlfogyasztásáért, a határok átlépéséért.

Szerencsére van néhány pozitív példa is a negatív tendenciák megfordítására. Az ózonréteg, amely döntő szerepet játszik az ultraibolya (UV) sugárzás kiszűrésében, az 1980-as években kritikus állapotba került. Azonban a globális együttműködéssel 1987-ben elfogadott Montreali Jegyzőkönyvnek (és későbbi módosításainak) köszönhetően sikerült fokozatosan kivonni a forgalomból az ózonréteget lebontó gázokat. Az eredmény látványos: az ózonréteg azóta jelentős részben helyreállt. Az ENSZ becslése szerint ez a globális intézkedés 2030-ig évente kétmillió embert menthet meg a bőrrákos megbetegedésektől...

ITT OLVASHATÓ

CSOPAKI ŐRSÉGVÁLTÁS: MEGY A HM, MÉSZÁROS LŐRINCCEL JÖHET A NER - PANORÁMÁS, VÍZKÖZELI HONVÉDSÉGI ÜDÜLŐN ADOTT TÚL AZ ÁLLAM A TÓPARTI TELEPÜLÉSEN

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2023.11.02.

– Azt hallani, ez is Mészáros Lőrincé lett – tárta szét kezét egy középkorú férfi a csopaki Forrás utca végén. Mögöttünk a Honvédelmi Minisztérium (HM) 2. számú Kiképzési, Oktatási és Regeneráló Központja (KORK), mely lenyúlik a parti nádasig, közvetlen strandkapcsolata ugyan nincsen, ám a panoráma verhetetlen, csodálatos a kilátás a Kerekedi-öbölre.

„Tájékoztatunk minden kedves érdeklődőt, hogy a 2023. szeptember 4-től a 2. sz. KORK Csopak bezár” – olvasható a Honvéd Kulturális Központ internetes oldalán. Innen az is kiderült, a komplexumban katonai kiképzési és oktatási rendezvényeket tartottak, a nyári főszezonban pedig „az aktív állomány regeneráló pihentetését” szolgálta a létesítmény, mely ezen időszakon kívül „április közepétől, október közepéig fogad vendégeket, hétközi és hétvégi pihentetésre”. A cirka egyhektáros területen 23, klímás, zuhanykabinos, wifivel, hűtőszekrénnyel, tévével felszerelt, teraszos faház várta a vendégeket, akik a KORK saját éttermében kosztolhattak. A nádasnál hatalmas horgászstég, a felnőtt és gyermekmedencét az elmúlt nyáron felújították.

– Tényleg szuper hely, állítólag mindent lebontanak és egy 170 lakásos apartmanház épül majd – folytatta a középkorú férfi. – Nemcsak itt, hanem a túloldalt is – intett a szemközti játszótér felé. Az is nagyjából egyhektárnyi terület, a kettőt összekapcsolva igencsak komoly luxusnyaraló-komplexumot lehetne kialakítani. A helyiek szerint éppen ez a cél, s úgy tudják, a projekt mögött a felcsúti oligarcha, Orbán Viktor kormányfő milliárdossá tett barátja, Mészáros Lőrinc áll.

– Azt hallani, le fogják zárni a Forrás utca végét, a területhez pedig egy utat építenek a 71.es főúttól. Csak még néhány emberrel meg kell egyezniük, mert azok ott fenn mind magánbirtokok – magyarázta egy helybéli asszony. Szerinte a természet elleni bűncselekmény a falu ebbe a csendes és zöld részébe betonmonstrumokat építeni. – Így is zsúfolt Csopak, s van elég nagy üdülőház. Ott a volt minisztériumi üdülő a Kőkorsó utcában, s állítólag itt fent, a hajdani, lebontott egészségügyi üdülő helyére is apartmanházakat terveznek, csak valami gond van az engedélyekkel vagy elfogyott a pénz, hallani mindenfélét.

Konkrét információt viszont senki sem tudott mondani, Ambrus Tibor csopaki polgármester is csak annyit: valóban eladták a honvédüdülőt a vevő viszont ismeretlen, a tulajdoni lapon sincs még átvezetve. (Cikkünk megjelenésekor is a HM nevén volt a terület – a szerző.)

– Csak annyi történt, hogy a honvédség kért behajtási engedélyt az utcába a költözéshez – mondta lapunknak a faluvezető, aki elismerte, tartanak tőle, mihez kezd az új tulajdonos az immár csak hajdani üdülővel.

A helyi szabályozás alapján valamennyire gátat tudnának szabni, hogy ne a tóparton immáron megszokott, NER-közeli betonmonstrum épüljön,

hiszen 20 százalékos beépíthetőséget és 7,5 méteres épületmagasságot engedélyeznek, s elvileg attól sem kell tartani, amitől a helyiek félnek, hogy az új tulajdonos összenyitja a Forrás utca két oldalán található területeket, lezárva ezzel az utca végét...

ITT OLVASHATÓ

OLYAN INFLÁCIÓS VESZÉLY LESELKEDIK MAGYARORSZÁGRA, AMIRŐL A KORMÁNY HALLGAT

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.11.02.

Hónapok óta folyamatosan ereszkedik lefelé az infláció, ebbe azonban jövőre belerondíthatnak az adó- és díjnövelő intézkedések. A kormányzat négy területen is komoly plusz terheket helyez a vállalatok nyakába, méghozzá olyan szektorokban, amelyek a legközelebb állnak a fogyasztói árak alakításához. A legnagyobb, most még felbecsülhetetlen inflációs kockázatot az új hulladékgazdálkodási rendszer tartogatja.

A csúcsot jelentő januári, 25,7 százalékos szinthez képest szeptemberben már csak 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásai alapján az év végére 7–8 százalékra csökken a drágulás üteme, 2024-ben pedig tovább folytatódhat az infláció mérséklődése. Amíg a jegybank legfrissebb prognózisa szerint az idén éves átlagban 18 százalék felett alakulhat az infláció, az MNB jövőre már csak 5 százalékra becsüli a pénzromlás mértékét. Ettől alig tér el a több mint húsz, Magyarországgal foglalkozó hazai és külföldi elemzőház prognózisát összegző elemzői konszenzus, amely a jövő év átlagában

5,3 százalékos inflációt vetít előre.

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az idén magától lecsökkent az infláció, olyannyira magas volt a tavalyi bázis: 2022 szeptemberében például 20 százalék. Másfelől 2022-ben a külpiacokról, az energia- és a nyersanyagár-robbanás nyomán óriási inflációs nyomás érkezett a magyar gazdaságba, mely a forintot is megrendítette – kommentált lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ám az idén már külföldről jóval kisebb inflációt importáltunk – mivel a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború által táplált ársokk lecsengett –, és a forint árfolyamát is stabilizálták. Másrészt nemcsak a GDP került csökkenő pályára, hanem a belső kereslet is drasztikusan mérséklődött. Amíg tavaly gyakorlatilag minden vállalkozás bármilyen költségemelkedést simán átháríthatott a fogyasztókra, addig az idén megfogyatkozott az árérvényesítő képességük, vagyis

jóval korlátozottabb a mozgásterük abban, hogy az áremeléseket lenyomják a fogyasztók torkán.

Az infláció nem játék, nem dőlhetünk hátra – figyelmeztetett Virág Barnabás MNB-alelnök a legutóbbi kamatdöntést követő beszédében, utalva arra is, hogy a fő veszélyt a bizonytalanabbra forduló külső körülményekben látják.

Trippon szerint ahhoz, hogy két számjegyű legyen az infláció jövőre is, olyan külföldről begyűrűző sokknak kellene érnie a gazdaságot, mint amilyen például a beszállítói láncok széttöredezése volt a járvány alatt. Ilyen lehetne akár egy kőolajár-robbanás is, a közel-keleti konfliktus kiterjedése nyomán.

Összességében az MNB és az elemzők szerint jövőre az infláció csökkenése lassú ütemben folytatódik, évi 7 százalék feletti szintet inkább csak a külső hatások indokolhatnak.

A drágulás 50 százalékban a kormány felelőssége

Ha megszűnnének a külső okok, akkor a 20 százalékos infláció felére csökkenne, de még akkor is marad 10 százalék, amivel el kellene számolnia a kormánynak – fogalmazott tavaly novemberben Surányi György egykori jegybankelnök...

ITT OLVASHATÓ