Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2026.06.08.
E szerint Magyarország 2025-ben országspecifikus ajánlást kapott az oktatási eredmények és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának javítására, de további erőfeszítésekre lesz szükség.
A jelentés szerint a roma tanulók iskolai szegregációjának visszaszorítására irányuló intézkedések nem kellően célzottak, azokat nem is hajtják végre megfelelően, így ezek a tanulók fokozottan ki vannak téve a korai iskolaelhagyás és az alacsony iskolai végzettség kockázatának. A Népszava múlt csütörtökön számolt be arról a KSH adatai alapján: a korai iskolaelhagyók (akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel lépnek ki az oktatási rendszerből) aránya hétszer magasabb a 18-24 éves roma fiatalok (59,2 százalék), mint a nem romák körében (8,2 százalék).
A bizottság kiadványa szerint az oktatási szegregációt az egyházi és magániskolák számának növekedése is erősíti, mert ezek az intézmények inkább a kedvezőbb helyzetű tanulókat vonzzák a hátrányos helyzetű térségekben. Hozzátették: bár Magyarországon is történtek intézkedések az iskolaelhagyás megelőzésére, azonban ezek hatékonyságáról kevés információ áll rendelkezésre. Az elérhető adatok alapján a korai iskolaelhagyás összességében 9,3 százalékra csökkent 2025-re, de még mindig meghaladja a 9 százalékos uniós átlagot, a vidéki térségekben élő fiatalok pedig több mint négyszer nagyobb valószínűséggel hagyták el idő előtt az oktatást, mint a városiak.
A jelentés kitért a pedagógushiányra is, amely továbbra is nagy kihívás.
A magyarországi pedagógusállomány az átlagéletkort tekintve az egyik legidősebb az EU-ban. A tanárhiány különösen a vidéki térségekben jelentős, és a megfelelő képesítés nélküli tanárok aránya a hátrányos helyzetű iskolákban kétszer-háromszor magasabb, mint a nem hátrányos helyzetű intézményekben. A felsőoktatás esetében a felvettek száma ugyan növekedett az elmúlt években, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban: tavaly a 25-34 éves magyarok 32,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, szemben a 44,8 százalékos uniós átlaggal. A jelentés szerint a diplomások alacsony aránya visszafogja a termelékenységet és az innovációt. Bár történtek kezdeményezések a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzési területek népszerűsítésére, az ilyen szakokon tanulók aránya továbbra is az uniós átlag alatt maradt...
A magyarországi pedagógusállomány az átlagéletkort tekintve az egyik legidősebb az EU-ban. A tanárhiány különösen a vidéki térségekben jelentős, és a megfelelő képesítés nélküli tanárok aránya a hátrányos helyzetű iskolákban kétszer-háromszor magasabb, mint a nem hátrányos helyzetű intézményekben. A felsőoktatás esetében a felvettek száma ugyan növekedett az elmúlt években, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban: tavaly a 25-34 éves magyarok 32,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, szemben a 44,8 százalékos uniós átlaggal. A jelentés szerint a diplomások alacsony aránya visszafogja a termelékenységet és az innovációt. Bár történtek kezdeményezések a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzési területek népszerűsítésére, az ilyen szakokon tanulók aránya továbbra is az uniós átlag alatt maradt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.