2022. május 3., kedd

PUTYIN ÚJ TERÜLETEKET KÉSZÜL ELCSATOLNI, EURÓPA MERÉSZ CSAPÁST JELENTHET BE - LEGFONTOSABB HÁBORÚS HÍREINK KEDDEN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.05.03.


Az orosz és az ukrán fegyveres erők összecsapásai folytatódnak, Donbaszban dúlnak heves harcok. A héten új EU-s szankciók jöhetnek, a németek állítólag már nem ellenzik az orosz olajembargót. Ennek ellenére az uniós országok továbbra is megosztottak abban a kérdésben, hogy milyen hamar csökkenthetik az orosz energiaellátástól való függőségüket. Időközben újraindult az ágyúzás a mariupoli Azovsztal acélműnél, miután a civileket evakuáló buszok elhagyták az üzemet. Hétfő este pedig Odesszából számoltak be rakétatámadásról, amely halálos áldozatokat is követelt.


1. Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára szerint Oroszország előzetesen figyelmeztette Magyarországot az Ukrajna elleni támadásra, amelyet a magyar külügy cáfolt.

2. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése arra figyelmeztetett, hogy Oroszország május elején újabb provokációkat készül végrehajtani az úgynevezett Dnyeszteren túli területeken, amelyek hivatalosan Moldovához tartoznak.

3. Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az Oroszország elleni védelemhez.

4. Az Egyesült Államok EBESZ-hez delegált nagykövete szerint Oroszország még ebben a hónapban annektálhatja a kelet-ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot...

MÁR LÁTSZIK A SZÁMOKON: EGYRE TÖBB LAKÁSHITELES KERÜL BAJBA - BEDŐLÉSI HULLÁM JÖHET A PIACON?

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.05.03.


Megugrott a nem teljesítő hitelek száma az általános hitelmoratórium novemberi megszűnésével – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Tetézheti a bajokat, hogy a kamatszint emelkedésével egyre nő a lakáshitelesek törlesztőrészlete. A kamatstop június végéig tart, utána sokként érheti az adósokat a havi részletek megugrása.


Már látszik a számokon, hogy elindult a nem teljesítő hitelek növekedése az általános hitelmoratórium lejárta után. A 2020. március 19-étől bevezetett általános hitelmoratórium eredetileg 2020. december 31-ig tartott volna, de folyamatosan hosszabbítgatta a kormány; először 2021. június 30-áig, majd augusztus 31-ig, majd szeptember végéig, legvégül 2021. október 31-ig. Ezt követően mindenki automatikusan kihullott a moratóriumból, és novembertől el kellett kezdenie hitelének törlesztését, hacsak nem kérvényezte a folytatást.

A 2022. június 30-ig tartó folytatásra kizárólag azoknak a rászorulóknak volt lehetőségük, akik 2021. szeptember 30. napján fizetési moratóriumban voltak, és 2021. október 1. és október 31. között nyilatkozatot tettek a fenntartására. A kormányrendelet szerint azok tehettek nyilatkozatot, akik gyermeket nevelnek, nyugdíjasok vagy velük egy háztartásban élők, közfoglalkoztatottak, akik munkanélküliek voltak, vagy akiknek tartósan csökkent a jövedelmük. (Erről részletesen itt írtunk.)

A KSH legfrissebb, a 2021-es lakáshitelezésről szóló kiadványa szerint a törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az első félév végén 1290 milliárd forint volt, ami a lakáshitel-állomány 30 százaléka. Az általános moratórium megszűnése után, 2021 végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 46 ezerre, értéke pedig 309 milliárd forintra csökkent. Így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 6,8 százalékát és a lakáshitel-állomány 6,7 százalékát érintette...

VACSKAMATI VIRÁGJA, A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRADI PÉTER
2022.04.29.


A korábbi részek tartalmából


A virágot Vacskamati egy szokásosan könnyfakasztó Lázár Ervin-i történet elején kapta, mert hirtelen születésnapja lett. Rettentően örült neki, de ahogy teltek a hetek, elfelejtkezett róla. A virág „kornyadozott és hervadozott”. Mígnem Dömdödöm egy nap azt mondta, hogy „dömdödöm”. Erre Vacskamati minden nemtörődömségét megpróbálta hirtelen bepótolni, és két nap múlva így fordult a virághoz: „Mi lesz már! Tessék sárgállani, tessék zöldelleni, tessék lilállani, tessék kékelleni!”
*
Hát sajnos nem így megy ez. A magyar egészségügy virágja 50 éve nem volt kapálva, öntözve. Kurzustól, sőt társadalmi berendezkedéstől függetlenül úgy tekintettek rá, mint egy láthatóan nem az írott törvényeknek megfelelően, de – a betegek és az orvosok által évtizedeken keresztül csiszolt sajátos szabályrendszerben – mégiscsak köznyugalomra okot adóan működő rendszerre.

Az orvosok és egészségügyi szakszemélyzet alulfizetettségét a szolgáltatást igénybe vevő állampolgár hálapénzzel kompenzálta. A paraszolvencia erkölcsileg és szakmailag kompromittálta a rendszer minden részvevőjét, ugyanakkor gyakorlatilag ez volt az egyetlen teljesítményösztönző és minőségbiztosítási elem.

Rendkívül káros hatása volt a képzésre. A tudástranszfer lényege, hogy a tudással rendelkezőnek érdeke legyen a készségek átadása. Amikor a főorvos, egyetemi docens nem a fizetéséből élt, hanem naponta volt kénytelen áruba bocsátani a legalapvetőbb készségeit, a rezidens elől a vakbélműtétet is leoperálta. Kifejezetten ellentétes volt az érdekeivel, hogy tanítson, a maga konkurenciáját segítse kiépülni, főleg ha semmi kompenzációt nem kapott cserébe. A szakorvosok úgy szereztek képesítést, hogy a vizsgakövetelményekben előírt műtéti tapasztalat töredékével sem rendelkeztek.

Emellett fenntartotta és bebetonozta a hierarchiát. Hiszen a betegnek valahonnan rá kellett jönnie, hogy az osztályvezetőnek is pénzt kell adnia. Érdemes volt felmutatni, kinek hol a helye a sorban. Látványosan számonkérni, esetleg megalázni az alorvost a viziteken, személyesen átadni a zárójelentést a főorvosi szoba diszkrét magányában.

A paraszolvencia szétzilálta a betegutakat is. Az orvosok nemcsak a gyógyítóképességüket, hanem tudatosan vagy tudattalanul, de az ellátási folyamat mentén elfoglalt helyüket, kapuőri szerepüket is pénzzé tették. Ennek természetes következménye, hogy nem azok, nem akkor és nem feltétlenül azt az ellátást kapták, amire szükségük volt...


AHOL A SZABAD SAJTÓNAK VÉGE, ÚT NYÍLIK A HÁBORÚHOZ

TELEX
Szerző: NEMZETKÖZI SATÓINTÉZET (IPI)
2022.05.03.


Vlagyimir Putyin orosz elnök példáján látjuk, hogy egy állam vezetése milyen mélyre zuhanhat a demokratikus intézmények felszámolásával és a szabad sajtó elfojtásával. Ha a független médián keresztül gyakorolt nyilvános ellenőrzés megszűnik, nagyobb valószínűséggel léphetnek fel autokrata vezetők agresszív cselekedetekkel különféle társadalmi csoportok, vagy akár más nemzetek ellen.

Oroszországban az elmúlt harminc évben megközelítőleg hatvan újságírót öltek meg. Volt, akit fejbe lőttek, másokkal géppisztolygolyó végzett, valakit megmérgeztek, valakit agyonvertek, másokat elütöttek autóval, kidobtak az ablakon, túszul ejtették, és lemészárolták őket. A legtöbb esetben soha nem derült ki, hogy ki tervelte ki a gyilkosságokat, és a világon alig néhány maradt fenn közös emlékezetünkben a meggyilkolt újságírók nevei közül. Pedig ők az igazságot keresték, amihez szembeszálltak a gigantikus állami propagandagépezettel.

Aligha lehet annál fontosabb jelzés, hogy egy országban valami szörnyen rossz irányba halad, mint amikor újságírókat gyilkolnak meg. Figyelmeztetés, hogy a világnak nagyon is aggódnia kell.

Putyin most még ennél is tovább ment. Arra kényszeríti Európát, hogy megélje az elképzelhetetlent.

Közép- és kelet-európai újságírókként ezekben a hónapokban az egész régiónkra kiható háborúról tudósítunk. Olyan veszteségekről számolunk be, amelyek generációk emlékezetébe égnek, és olyan fájdalmakról, amelyeket az idő sem képes begyógyítani. Magyarázzuk és kontextusba helyezzük a felkavaró képeket, a politikusok nyilatkozatait és az adatokat. A nap 24 órájában dolgozunk azon, hogy megkülönböztessük a tényeket a propagandától.

Olykor kénytelenek vagyunk magunkra ölteni újfajta újságírói szerepeket is. Trollgyárak által terjesztett álhíreket leplezünk le, és figyelemmel kísérjük az állami szerveket, hogy a háború idején az orosz propaganda visszaszorítására tett intézkedéseik összhangban vannak-e a törvénnyel. Közben azon dolgozunk, hogy hangot adjunk sok százezer ukrán menekültnek, akik a szomszédos országokban az emberséget és a szolidaritást keresik, hogy aztán méltóságteljes új életet kezdhessenek a hazájuktól távol...


DUBAJI MILLIÁRDOSOK: KISZIVÁRGOTT ADATBÁZIS BUKTATJA LE A DUBAJI INGATLANBA FEKTETŐ BŰNÖZŐKET ÉS SZANKCIONÁLT POLITIKUSOKAT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2022.05.03.


Újságírók nemzetközi együttműködése dolgozta fel azt a kiszivárgott adatbázist, amelyből kiderül: pénzügyi bűnözők, a Nyugat által szankcionált orosz politikusok és korrupt európai tisztviselők egyaránt ingatlantulajdonosok az Arab Emirátusokban, amely megengedő tartózkodási feltételekkel és a kérdezősködés hanyagolásával csalogatja a befektetőket.


Lenyűgöző felhőkarcolók, luxus életvitel és napos tengerpart – ezekről ismerszik meg Dubaj, a glóbusz gazdagjainak játszótereként ismert közel-keleti pénzügyi központ.

De a csillogás mellett az emírség másik arca is ismeretes: adóparadicsomként, tisztességtelenül szerzett összegek úticéljaként és (gyakran ingatlanokon keresztül végzett) pénzmosás népszerű színtereként is felfogható.

Most egy dubaji ingatlanokkal kapcsolatos adatbázis kiszivárgásának köszönhetően derült fény arra, hogy mennyi külföldi ömlesztette a pénzét az emírség apartmanjaiba és villáiba.


A 2020-as frissességű adatbázist eredetileg a nemzetközi bűnözést kutató, washingtoni központú nonprofit szervezet, a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) szerezte meg. Ezután a norvég pénzügyi kiadvány, az E24 kapott hozzáférést, amely az adatbázison dolgozó újságírók nemzetközi tényfeltárását koordinálta.

Magyarországról az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) tagszervezeteként az Átlátszó vett részt az együttműködésben. Az adatbázisban található érdekesebb magyar nevekkel külön cikkekben foglalkozunk rövidesen.

A mostani adatbázis a legelső olyan adatszivárgás, amely részletes képet ad a nyilvánosságnak a közel-keleti pénzügyi központ ingatlanbirtokosairól. Az együttműködésnek ebben a fázisában az újságírók a listán található európai nevekre fókuszáltak...

MÉG HEZITÁLNAK A SZAKEMBEREK, HOGY SZÜKSÉGES-E A NEGYEDIK OLTÁS ÁLTALÁNOS BEVEZETÉSE

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.02.


Bár Dániában, Izraelben, Szingapúrban és világszerte egyre több országban kínálják fel a hatóságok és a kormányzatok, az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO még nem adott ki hivatalos ajánlást a negyedik vakcinázásról – olvasható az amerikai CNBS hétfői összefoglalójában. Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója szerint jelenleg nincs elegendő tudományos bizonyítéka annak, hogy a harmadik után egy negyedik oltásra is szükség volna.

Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) csak az 50 éves és idősebb, valamint az immunhiányos betegeknek engedélyezte a negyedik kört, az Egyesült Államok betegségellenőrzési és megelőzési központja (CDC) pedig szkeptikusan nyilatkozott a negyedik adag szükségességéről.

A szakemberek arra az április elején megjelent izraeli esettanulmányra alapozzák véleményüket, amely szerint bár a Pfizer-BioNTech vakcina negyedik adagja után legalább hat hétig védelmet nyújt a súlyos megbetegedésekkel szemben, a fertőzés elleni védelem négy hét után csökken...


MÉG MINDIG A NÉMETEK ÉS AZ OROSZOK KÖZÖTT ŐRLŐDIK ORBÁN VIKTOR

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.05.02.


Nagy bűvészmutatványra készül az Orbán-kormány, hiszen a felszínen meg kell őriznie harsány nyugatellenes és csendes oroszbarát kommunikációját, miközben szinte minden szankciót megszavaz, melyeket az EU kiszab az agresszorral szemben. Az utolsó nagy próbatétel a gáz- és olajembargó kérdése, melyet Magyarország a kezdetektől fogva olyan hangosan ellenez, hogy azt Moszkvában is meghallják. A német álláspont megváltozása azonban úgy tűnik, fordulópontot jelent a magyar külpolitikában is, így elképzelhető, hogy az Orbán-kormány ezúttal (is) cserben hagyja Moszkvát.


Mióta Orbán Viktor hatalomra jutott 2010-ben, a magyar külpolitika mindig a német irányvonalat követte. Ez részben abból következett, hogy Németországhoz kötődik legerősebben a magyar gazdaságilag, másrészt az Európai Unió legbefolyásosabb hatalmaként mindig egy erős szövetségest tudhatott maga mellett Orbán, amikor konfliktusba került más tagországokkal. Ez az irányvonal megmaradt akkor is, amikor a magyar kormányfő látványosan közeledni kezdett Oroszországhoz és annak mindenható urához, Vlagyimir Putyinhoz.

Ekkortól viszont az Orbánra oly jellemző hintapolitika részeként a német és orosz érdekek közt egyensúlyozott a kormányfő. Ezt a veszélyes kötéltáncot mindaddig sikeresen el lehetett adni Keleten és Nyugaton egyaránt, amíg ki nem tört az orosz-ukrán háború. Innentől kezdve ugyanis a felektől való egyenlő távolságtartás (Orbán szóhasználatával stratégiai nyugalom) egyre fenntarthatatlanabb lett. Régóta sejteni lehetett, hogy az igazi törést a fosszilis energiahordozókra vonatkozó embargó fogja előidézni.

Amíg ez csak egy opció volt az uniós tagországok szankciós listáján, a Szijjártó Péter bátran harsoghatta, hogy ezt nem bírná ki a magyar gazdaság, és egyébként is, ne a magyar emberek fizessék meg mások háborújának árát. Igen ám, de ez meglehetősen álságos álláspont. Egyrészt nem Magyarország az egyetlen EU tagország, amelynek gazdasága nagyban függ az orosz gáztól és olajtól, mégis hajlandók ezek a kormányok erre az áldozatra annak érdekében, hogy Putyinnak komoly gondot okozzanak. Másrészt nem igazán vitatható, hogy az orosz háborús gépezet elsősorban az energiafronton kell megállásra kényszeríteni, mert a fegyverek egyelőre nem alkalmasak erre...

MINDENT BORÍTANA AZ OROSZ OLAJEMBARGÓ, A DÍZELPIACON KÜLÖNÖSEN NAGY FELFORDULÁS JÖHET

HVG
Szerző: DZINDZISZ SZTEFAN - TISZAI BALÁZS
2022.05.22.


Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.


Amióta az orosz tankok megindultak Ukrajnába, az EU célja egyértelmű: elkerülni a nyílt összetűzést Oroszországgal, ám különböző szankciókkal gazdaságilag nehéz helyzetbe hozni Moszkvát.

A nyugati országok által elfogadott büntetőintézkedések számos területre kiterjedtek: az orosz bankok, a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchák is a célpontjai voltak, de az intézkedések közé tartozott az orosz hajók kitiltása az európai kikötőkből, az uniós légtér lezárása az orosz repülők előtt, vagy éppen az oroszországi befektetések tiltása. És bár e mellett számos cég döntött úgy, hogy kivonul az orosz piacról, az ország legfőbb bevételi forrásának számító energiaexporttal eddig meglehetősen kesztyűs kézzel bánt a Nyugat, mindössze néhány intézkedést hoztak eddig:

- a szén Oroszországból importálásának tilalma,

- a kőolajfinomítási ágazattal kapcsolatos áruk és technológiák Oroszországba irányuló exportjának tilalma,

- az orosz energiaágazatba irányuló új beruházások tilalma.

Ez annyiban nem meglepő, hogy sok ország, köztük az EU legerősebb tagállamának számító Németország és persze Magyarország, olyan mértékben függ az orosz olaj- és gázimporttól, hogy már az erről szóló tárgyalások legelején leszögezték, ilyen embargóról szó sem lehet, azt meg fogják vétózni...

A VESZÉLYHELYZET FENNTARTÁSA FONTOSABB, MINT A JÁRVÁNY ELHÁRÍTÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.05.03.


„A kormánynak szüksége van különféle veszélyhelyzeti felhatalmazásokra, ezért nem akarja megfelelő mederben tartani a koronavírus-járványt, a lakosság egy része pedig szemmel láthatóan örül ennek” – reagált Falus Ferenc a Hírklikknek arra, hogy a kormány tudatta: „A kedvező járványhelyzetre tekintettel májustól heti adatközlés lesz”. „Pillanatnyilag az adatszolgálatatás teljesen használhatatlan, nem a valós megbetegedések számát mutatja” – közölte a korábbi országos tiszti főorvos, aki – a többi között a háziorvosok beszámolóira hivatkozva – állítja, sokkal több a beteg, mint ahányan a statisztikákban szerepelnek. Megszűnt az ingyenes tesztelés, a legtöbben 5-14 nap alatt otthon is meggyógyulnak, s nem költenek drága tesztekre. Ennek azonban komoly, hosszú távú következményei lehetnek a lakosság egészére nézve is.


Mint a Hírklikk is beszámolt róla, megszűnik a koronavírussal kapcsolatos – szakértők szerint eleve a nem minden szükséges információt tartalmazó, tehát hiányos – járványügyi információk napi szolgáltatása. Ezt amúgy a hétvégi adatokról beszámoló közleményben csak „odavetették”, mint alig fontos információt (konkrétan a napi adatokról beszámoló fejezet utolsó mondataként odabiggyesztették), a figyelmet egyáltalán nem hívták fel erre a fontos tényre. A döntés bejelentését és annak okát egyetlen tömör mondattal tudatták: „A kedvező járványhelyzetre tekintettel májustól heti adatközlés lesz, legközelebb jövő héten közlünk járványadatokat”.

Az is igaz, hogy a pandémia idején már megszokhattuk, fontos információkat furcsa módon osztanak csak meg a nyilvánossággal (ha egyáltalán). Mint ahogy például azt is csak egy az illetékeseknek szóló körlevélben tudatták április közepén, hogy majd 19-étől az Országos Mentőszolgálat nem végezhet Covid-tesztelést (azóta ez így is van)...

KITEREGETIK A SZENNYEST AZOK AZ AKTIVISTÁK, AKIK VASÁRNAP A SZÜLŐ NŐK PÉLDÁTLAN MEGALÁZÁSA ELLEN TÜNTETNEK BUDAPESTEN

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2022.05.02.


A Másállapotot a Szülészetben! mozgalom május 8-án 16 órától megmozdulást szervez a budapesti Kossuth téren azért, hogy felhívja a figyelmet a szülészeti ellátás hiányosságaira, a fájdalmas anyai tapasztalatokra és a régóta fennálló problémák káros következményeire.

A hat éve működő szervezet a lapunkhoz eljuttatott értesítőjében úgy fogalmaz, hogy
a jelenlegi szülészeti ellátásban mindennaposak a tájékoztatás és engedély nélkül végzett ártalmas és szenvedést okozó gyakorlatok,

így például a kisbabák elválasztása az anyától, vagy az apák kirekesztése a szülőszobából. A mozgalom megállapítja, hogy ugyanilyen súlyos gondot jelent a szülészeteken dolgozó ápolók és orvosok kiégése is.

A Másállapotot a Szülészetben!, amely tavaly hasonló megmozdulást szervezett, a közleményében kitér arra is, hogy a koronavírus és a jogviszonytörvény hozta változások sosem látott bizonytalanságot teremtettek, és jelentősen szűkítették a nők mozgásterét. Az aktivisták sérelmezik, hogy „a szülészeti ellátás drasztikus átalakításába nem vonták be a nőket – mint legfőbb érintetteket –, és a nők nem kaptak választ novemberben közzétett követeléseikre”.

A NŐ a hangunk! összefogás ezért szombaton újabb közös kiállást szervez, mellyel – mint fogalmaznak – azt üzenik a kormányzati, szakmai és intézményi döntéshozóknak, hogy „többé nem kérünk a látszatintézkedésekből és a bántalmazó intézményekből”...

FELMENTÉST KAPHAT MAGYARORSZÁG AZ OROSZ OLAJEMBARGÓ ALÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.03.


Oroszország brutális ukrajnai háborúja, valamint Kína növekvő gazdasági és politikai nyomásgyakorlása még inkább összekovácsolta az európaiakat, a francia és a szlovén választási eredmények nyomán Európa néhány órára megkönnyebbülhetett, de aztán rögtön vissza is tért a félelem, és Orbán újraválasztásával fennmaradt a magyar kormányfő romboló jelenléte az európai színtéren. Magyaroszág és Szlovákia ideiglenesen felmentést kaphat az olaj embergó alól. Nemzetközi lapszemle.

A nyers valóság, avagy a nyersolaj valósága - mutat rá a Financial Times cikke, amely szerint Magyarország esetében nem csupán Orbán Viktornak Vlagyimir Putyinhoz való szoros kötődése akadályozza az orosz nyersolajimport beszüntetését, hanem az is, hogy az orosz olaj kissé másmilyen, mint a közel-keleti, az északi-tengeri vagy éppen az amerikai. A Barátság vezetéken érkező, urálinak nevezett típus finomítása némileg eltérő technológiát igényel, mint a többi nyersolajé, a finomítók átállítása pedig idő- és pénzigényes. Magyarországra ugyan eljut az Adria olajvezeték is, de azt fejleszteni kellene a megnövekedő igények kielégítése érdekében, és akkor még mindig ott van az a követelmény, hogy megfelelő keveréket találjanak a kieső orosz nyersolaj pótlására - olvasható a cikkben.

Ez állhat a hátterében annak, hogy az Európai Bizottság esetleg felmentést adhat Magyarországnak és Szlovákiának az orosz olajimport-tilalom alól. Az uniós végrehajtó testület egybehangzó médiaértesülések szerint ma terjeszti a tagországok elé az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagra vonatkozó javaslatot, amely állítólag azt az elvárást tartalmazza, hogy a többi tagország az év végéig szüntesse be az orosz nyersolaj vásárlását.

Európa veszélyben van - miként mindig, írja Caroline de Gruyter a New York Times-ban. Azt írja, hogy Emmanuel Macron francia államfő Marine Le Pen feletti győzelme és a Donald Trump csodálójának számító Janez Janša szlovén miniszterelnök választási veresége nyomán Európa néhány órára megkönnyebbült, de aztán rögtön vissza is tért a félelem, hiszen Franciaországban júniusban parlamenti választás lesz, és ha Macron elveszti a többségét, akkor rossz kompromisszumokra kényszerülhet akár a szélsőjobbal, akár a radikális baloldallal. Emellett - teszi hozzá Caroline de Gruyter - Orbán Viktort újraválasztották, így fennmaradt a magyar kormányfő romboló jelenléte az európai színtéren. Hozzájön még az aggodalmak forrásához a folytatódó ukrajnai háború.

Európa persze hozzászokott az izgalmakhoz: az adósságválság, a menekültválság, a Brexit, a szélsőjobb felemelkedése és nem utolsó sorban a világjárvány miatt rendszeresen lehetett hallani aggódó hangokat, hogy az uniót eléri a végzete, ám ez mégsem történt meg, írja a szerző.

Háborúk és csapások idején mindennél fontosabb az összetartás. A holland publicista szerint Oroszország brutális ukrajnai háborúja, valamint Kína növekvő gazdasági és politikai nyomásgyakorlása még inkább összekovácsolta az európaiakat. Felismerték, hogy egymagukban képtelenek átvészelni az ilyen viharokat. Érzik, hogy életformájuk forog kockán, és reflexszerűen összetartanak. Nem feltétlenül elégedettek azzal, ahogyan az Európai Unió működik, amilyen kompromisszumokat köt, de még mindig jobbnak tartják azt, hogy bent vannak az unióban.

De Gruyter megállapítja: az EU rendelkezik olyan intézményi struktúrával, amely akár föderális államszerkezetet is tükrözhet, és alkalmas lehet arra, hogy megvédje az európai érdekeket a geopolitikai ellenfelekkel szemben. Van végrehajtó intézménye, a Bizottság, a polgárait képviselő Parlamentje, a tagállamokat képviselő Tanácsa, független bírósága, központi bankja, és még közös határvédelmi ügynöksége is. Ez a szilárd föderális architektúra az európai stabilitás alapköve. A gyakorlatban azonban ez mégsem olyan, mint az amerikai vagy a német föderáció. Brüsszelben, az Unió de facto fővárosában a tagállamok hozzák a legtöbb döntést. Amikor az állam-, illetve kormányfők találkoznak, akkor azt nemzeti vezetőkként teszik. Nem arra választják meg őket, hogy Európa, hanem hogy saját nemzetük érdekeit szolgálják. Bármiről van szó, saját nemzeti megfontolásaikat teszik le az asztalra, és annak alapján kezdenek alkudozni, a végén pedig mindegyiküknek teljesül valami a követelései közül az esetleges kompromisszum alapján. Ennek a rendszernek megvannak az előnyei és a hátrányai. Utóbbiak közé tartozik, hogy a tagállami vezetők rendszeresen hoznak félkész döntéseket, mert néhány ország nem hajlandó továbblépni, és ez nem mindig találkozik Európa valódi szükségleteivel.

A cikk írója erre példaként hozza fel, hogy Magyarország számos olyan külpolitikai nyilatkozatot meggátolt, amely Oroszország vagy Kína ellen irányult volna. Lengyelország egyoldalúan felvizezte az európai klímacélokat. És a francia elnökválasztás előtt a párizsi vezetés elhalasztotta az európai döntést az Oroszországgal szembeni olajembargó ügyében, mert attól tartott, hogy az ennek következtében várható energiaár-emelkedés Le Pennek kedvezhet a kampányban. Európa gyakran játékszere azoknak a tagállamoknak, amelyek saját, szűken értelmezett érdekeiket követik, és ez alól Macron sem kivétel, legyen bármennyire is Európa-párti - mutat rá Caroline de Gruyter.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A KIJEVI VEZETÉS SZERINT ORBÁN VIKTOR TUDTA, HOGY AZ OROSZOK LEROHANJÁK UKRAJNÁT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
HUPPA,HU
2022.05.03.


Vlagyimir Putyin előre szólt erről Orbán Viktornak?

Szerintük a magyar miniszterelnök azt hitte, képes lesz Ukrajna területének egy részét megszerezni. Szerintünk meg az egérrel nem közli az elefánt, hogy dübörögni fog a hídon. De bármi lehet.

Putyin hosszú háborúra készül az egész világ ellen

Putyin meg akarja szerezni egész Délkelet-Ukrajnát, el akarja vágni az országot a Fekete-tengertől és olyan pozíciót akar szerezni, amelyből kiindulva tovább folytathatják Ukrajna eltiprását.

Ahol a szabad sajtónak vége, út nyílik a háborúhoz

Ha a független médián keresztül gyakorolt nyilvános ellenőrzés megszűnik, nagyobb valószínűséggel léphetnek fel autokrata vezetők agresszív cselekedetekkel különféle társadalmi csoportok, vagy akár más nemzetek ellen.

Szamizdattá alakult egy betiltott független hírportál Oroszországban

A Zvezda című permi online hírportált az ukrajnai háborúról szóló tudósításai miatt tiltották be az orosz hatóságok.

Magyarországon romlott a sajtószabadság helyzete

A nemzetközi rangsorban mégis hét hellyel ugrottunk előrébb, míg pl. Hollandia 22-őt vissza…

Védelmi pénz Orbán Viktornak

“Egy olyan országban, ahol Kásler Miklós (egy ideig) a tárcavezetők között, Rogán Antal pedig még mindig szabadlábon lehet, ott nem is kell többet mondani. Másrészt viszont Orbán bizony úgy látja, hogy a magyarok szerint ez jó. Bolond lesz ő valódi védelmet nyújtani az ő országának, ha annak lakossága bőven megelégszik a biztonság illúziójával.“

Áder János politikai végrendelete

“Most már csak azt volna jó tudni, hogy mi is az a magyar érdek, amelynek támogatására Áder János biztatja a képviselőket, és amivel Orbán Viktor fekszik és kel…”

Mindent borítana az orosz olajembargó

Bár mindenki számára világos, hogy küldhet a Nyugat bármennyi fegyvert Ukrajnának, azzal, hogy energiahordozókat vásárolnak Moszkvától, lényegében ők finanszírozzák az orosz hadjáratot.

Kis benzinkutak perlik Strasbourgban az árstop miatt az államot

A többségében családi vállalkozásban üzemelő kutak lassan fél éve veszteségesen üzemelnek. Jövő héten indulhatnak el a perek, eddig ötven benzinkút csatlakozott a csoportos beadványhoz.

Mivel fűtsünk, ha az oroszok elzárják a gázcsapot?

Ha nem lesz gáz, akkor jó eséllyel nem lesz áram sem.

Kézigránátokat vásárolt a magyar honvédség több százmillióért

A közbeszerzést mindhárom alkalommal hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolították le, a gránátokat pedig ezúttal is a Haltech Magyar Lőszergyártó és Rendészeti Technológiai Kft. szállíthatja le.

Tömegek mondanak fel a magyar munkahelyeken

A szellemi dolgozók között soha nem látott mértékű fluktuáció főként a home office-nak „köszönhető”. A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett. Olyannyira, hogy konkrét felmondási ok, ha egy cég bár megtehetné, valamiért mégsem teszi lehetővé az otthonról való munkavégzést.

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében

A vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.

Négy évig titkolták a lesújtó kórházi fertőzési adatokat

A koronavírus csak nehezítette a helyzetet.

Lehet készülni az őszi járványhullámra

Már csak kb. kétmillió emberről lehet elmondani, hogy oltás által biztosan védett. Épp ezért ezt a pár hónapot arra kellene felhasználni, hogy az ország felkészüljön az őszi hullámra.

A KILÁTÁSOK POMPÁSAK! ÉLŐ TÖRTÉNELEM...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.05.02.


Nincs abban semmi új, csak a következetes orosz gondolkodást üdvözölhetjük, hogy Lavrov szerint hiába zsidó Zelenszkij, attól még Ukrajna lehet náci, hiszen – így Lavrov külügyér, a zsidó vér nemzetközi szakértője – „Adolf Hitlerben is zsidó vér volt.”

Mondom, semmi új nincs ebben. A putyini orosz politika szeret a vérrel foglalatoskodni. Alig pár évvel ezelőtt, 2017-ben (!!!) a Szövetségi Nyomozó Bizottság a Kreml kezdeményezésére és az Orosz Igazságügyi Minisztérium támogatásával bejelentette annak gyanúját, hogy II. Miklós cárnak és családjának 1918 júliusában, Jekatyerinburgban elkövetett bestiális lemészárlását valójában nem egy gyilkos bolsevik különítmény hajtotta végre, hanem zsidó-szabadkőművesek egy csoportja, a „hagyományos” zsidó vérvád rituáléjának megfelelően. (Az oroszországi vérvádaknak és az ezt követő pogromoknak jelentős a hagyománya és persze az irodalma is: volt, amikor maga Tolsztoj emelte fel szavát, a kormányt tudatos hazugsággal és aljas erőszakkal vádolva.) Az Orosz Ortodox Egyház 2015 óta dolgozott az ügyön, s a bizottság egyik vezetője, a Magyarországon is járt, főpapi liturgiát tartott és Erdő Péter bíborossal a szekularizációról és a keresztény társadalomban tapasztalható liberalizációról termékeny párbeszédet folytatott Tyihon Sevkunov püspök, Putyinhoz szorosan kötődő rendkívül befolyásos személy, az Elnöki Kulturális Tanács tagja, minden valószínűség szerint Putyin gyóntatója és lelki tanácsadója kiemelte, hogy „határozottan támogatjuk azt a nézetet, mely szerint rituális gyilkosság történt.” Tyihon számára, aki egyébként az „Oroszország – az én történelmem” elnevezésű, a Gazprom által nagylelkűen támogatott megaprojekt vezetője, amely a nacionalista és ortodox fundamentalista szemléletű nemzeti múlt bemutatására törekszik, nos Tyihon és egyházának többi vezetője számára nem kérdés, mi történt 1918 júliusában, Jekatyerinburgban. Hiába tiltakozott az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, hiába tiltakoztak neves történészek, az egyház és az állami vezetés közös konferenciát rendezett a Romanovok zsidók általi meggyilkolásának új fejleményeiről, amelyen megjelent maga Kirill moszkvai pátriárka is, Putyin legfőbb ideológiai támasza.
Szóval Lavrov viszi tovább a hagyományt. Nyilvánvalóan Szijjártó azért kaphatta meg Lavrovtól azt a csodás kitüntetést, mert Lavrov megvizsgáltatta, van-e Szijjártóban zsidó vér, s miután az eredmény negatív lett, a magyar külügyér átvehette a kitüntetést. Szijjártó most természetesen azért nem küldi vissza a „Barátságért” kitüntetést a feladónak, mert ezzel azt a gyanút ébresztené az orosz vezetésben, hogy lám, a külügyminiszterben mégiscsak lehet egy kis zsidó vér. Ezt pedig – lássuk be – a magyar állami vezetés és a külügy nem kockáztathatja. Elvégre már a magyar parlamentben is ott ül a Mi Hazánk. Kell az, hogy Dúró Dóra most Talmudokat kezdjen el ledarálni?

Mindenesetre a kilátások pompásak! Élő történelem.
...
Lavrov azt is volt szíves elárulni, hogy a legnagyobb antiszemiták a zsidók. Lavrov ezzel felszabadította a tudatalattimat, s végre bennem is tombol az antiszemitizmus.
Amúgy szeretem Lavrov lenini dialektikáját. Szerintem például a legnagyobb ruszofóbok az oroszok.

ORBÁN VIKTOR NÉGY ÉVE ÉPPEN 2022-RE ÍGÉRTE MEG A LEVÁLÁST AZ OROSZ ENERGIÁRÓL, DE ELPORLADTAK A TERVEI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.05.03.


Érdekes visszatekinteni arra, hogy Orbán Viktor kormányfő 2018-ban milyen energetikai stratégiát fogalmazott meg. Nem árulunk el nagy titkot, a világ máshogyan alakult. De vajon az aktuális információk alapján miben döntött jól Magyarország és mit nézett be az olaj- és földgázpiacon?

Magyarország kormányáról nem lehet azt mondani, hogy ne foglalkozna az energiával. Sőt, négy miniszter is magáénak érezheti a szektor feladatait.

- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tekinthető a magyar kormányban elsősorban „energiaminiszternek”, a legfontosabb bilaterális kérdésekben (vezetékek, hosszú távú gázszerződés) ő tárgyal;

- Palkovics László tárcájának, az ITM-nek is sok feladata van (kibocsátáscsökkentés, globális, uniós célok);

- Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter a gazdája a legfontosabb állami cégcsoportnak, az MVM-nek;

- Süli János pedig a legnagyobb beruházásért, vagyis Paks II.-ért felel.

Maga Orbán Viktor miniszterelnök békeidőben keveset beszél az energiapiacról. Viszont mivel ez az orosz–ukrán helyzet talán legfontosabb gazdasági aspektusa, mindenkit az foglalkoztat, hogy mit tudnánk tenni orosz olaj-, gáz- vagy nukleáris beszállítás nélkül, ezért mostanában gyakran megnyilvánul...

ORBÁN TRÜKKJE? – TÁMOGATÁSSAL VAGY NÉLKÜLE, TÉRSÉGÜNKBEN MINDENÜTT NŐ A TERMÉKENYSÉG

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.05.02.


Az Orbán-kabinet egyik sikere a családtámogatási rendszer, amelynek révén a termékenység 1,24-ről 1,59-re emelkedett az elmúlt években. Csakhogy ugyanez a tendencia megfigyelhető Oroszországtól Lengyelországon át Romániáig a volt szocialista országok körében. Sodródunk az árral, és ezt állítjuk be sikerként? Regionális trendet? Vagy a kelet-közép-európai államok mindegyike komoly összegeket fektet a gyerekvállalás támogatásába, és ezért párhuzamosak a hatások? A Válasz Online a V4-ek, Oroszország és Románia demográfusainak segítségével vizsgálta meg a kérdést, és arra jutott: valóban az egész régióra jellemző hullámról van szó, de nem könnyű felkapaszkodni rá. Magyarországnak sikerült legutoljára...

NÉGY ÉVIG TITKOLTÁK A LESÚJTÓ KÓRHÁZI FERTŐZÉSI ADATOKAT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.05.03.


- Kásler Miklós négy éve azt ígérte, kiemelten figyelni fognak a kórházi fertőzések visszaszorítására.

- Ehhez képest az alapvető adatokat sem tették közzé időben, csak bírósági per után adták ki őket.

- Most már tudjuk, hogy a nagy fogadkozás ellenére 2019-ben és 2020-ban tovább romlott a helyzet.



„A legakutabb pont, amiben azonnal lépni kell, az a kórházi fertőzések ügye” – mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter 2018 június elején, nem sokkal kinevezése után a Magyar Hírlapnak.

Még a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”.

Elsőre azt hihetnénk, javult a helyzet. Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an.

De ez félrevezető, hiszen a koronavírus-járvány első évében csökkent az ellátási napok és a betegek száma is, hiszen kórházi ágyak ezreit szabadították fel, és felfüggesztették a halasztható műtéteket. Az arányszámokból már jobban látszik a valóság.2016-tól 2020-ig 

- másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve.

- Hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya.

- Ugyanez történt a véráramfertőzéseknél, mindössze öt év leforgása alatt...

LEHET KÉSZÜLNI AZ ŐSZI JÁRVÁNYHULLÁMRA, MÁR CSAK ÚGY KÉTMILLIÓ EMBERRŐL LEHET ELMONDANI, HOGY OLTÁS ÁLTAL BIZTOSAN VÉDETT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.05.03.


Az öt év feletti, oltható lakosság egyötöde tekinthető vakcinával védettnek. A többieknek, körülbelül 4,4 millió embernek ahhoz, hogy a vakcinával szerzett védettségüket fenntartsák újabb oltást kellene kérniük - véli a szakértő.


Mostantól a kedvező járványhelyzetre hivatkozva a kormányzati koronavírus központ csak hetente közöl a megbetegedésekkel kapcsolatos adatokat. Ez azt is jelezhetné, hogy a járvány átmenetileg visszaszorult, csakhogy a lapunk által megkérdezett szakemberek szerint nincs különösebb ok hátradőlni: az átmeneti szezonális szünet alatt az őszi hullámra kellene felkészülni.

Csaknem kétmillió emberről lehet elmondani azt, hogy az oltás által védettnek tekinthető, függetlenül attól, hogy átesett-e a betegségen vagy sem – derül ki Weltner János orvos elemzéséből. A szakember a járvány kezdete óta naponta értelemezi a közösségi portálon a járványadatokat.

Mint azt lapunknak elmondta: eddig 6,4 millióan kapták meg az első oltást, a másodikat 6,2 millióan, a harmadikat már csak alig valamivel több mint 3,8 millióan vették fel, a negyedikért eddig 287 ezren jelentkeztek. E számok alapján a teljes népesség 69 százaléka átoltott, védettsége viszont a vírus ellen csak azoknak van, akik vagy az elmúlt fél évben estek át a fertőzésen, vagy a megelőző 4-5 hónapban, azaz 2021 decembere óta kaptak emlékeztető oltást. Az utóbbiak száma alig éri el a kétmilliót (1 936 346), azaz az öt év feletti, oltható lakosság egyötöde tekinthető vakcinával védettnek. A többieknek,

körülbelül 4,4 millió embernek ahhoz, hogy a vakcinával szerzett védettségüket fenntartsák újabb oltást kellene kérniük...

ORSZÁGHÁZA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.03.


Voltaképp tegnap vette kezdetét egy négy évig játszódó színdarab. Leosztották a szerepeket, a társulatot kies hazánk kegyes népe egy hónapja választotta meg hozzá, tudva azt, mi várható tőlük, de egyben magas ívben le is szarva az egészet. Farhát legyen meg ne háború. Ez volt a kegyes nép minimumelvárása az élettől, ami nem biztos, hogy teljesül, de móka és kacagás lesz dögivel, mint ahogyan tegnap, a fennkölt és pátoszos alakuló ülésen már előre is vetítődött. A nap íve a reggeli misétől a délutáni szelfizésig húzódott, mert a Fidesz-frakció istentisztelettel indított a parlamentbe menet, és az, hogy ezt röhögés nélkül tudták végigcsinálni, mutatja aljasságuk fokát.

Délután pedig szelfizgettek egymással a fiúk, különféle kombinációkban fényképezkedett a mancsaft, jók lesznek majd a felvételek a brigádnaplóba. Hogy kinek kivel sikerült egy fotóra összeállni, abból ilyen csoportmátrixot lehetne készíteni, vagy egyszerűen csak alája írni az összesnek, haverok, buli, Fanta. Ez illene legjobban a hangulathoz, amelybe a fideszfiúk az újabb kétharmad után kerültek, rövidebben szüret, bővebben folytatjuk. Erre biztatta őket Turi-Kovács Béla korelnök is, aki az elején leütötte az alaphangot. Éltes korának minden bölcs tapasztalatával megállapította a célt és a feladatot, folytatni kell a NER-t, amivel mindent el is mondott. Több se kell.

Ami volt, és ami lesz, azt is, de, hogy ez az egész hogyan fog működni, mindjárt az első napon kiderült. Turi-Kovács korelnök kijelentette, nem mond politikai beszédet, aztán dehogynem mondott. Éltes korára már tudhatná – de nem tudja -, hogy a parlamentben beszélni mindig politika, akkor is, ha Kövér házelnök kikapcsolja az ember mikrofonját. A korelnök nem politikaként szót ejtett családvédelemről, nemzetmentésről, növekvő Magyarországról, és arról, hogy a Föld nevű bolygó mindösszesen két békepárti embert hordoz a hátán, az egyik a pápa, a másik Orbán Viktor, és Kövér pedellus nem kapcsolta ki a mikrofonját, mert viccelődik a pátosztól csöpögő falak között.

S hogy mindezt így nem politikailag a korelnök előadta, kijelentette, hogy többet ő nem is beszélne, az iránymutatást inkább a régi-új miniszterelnöktől, azaz Orbán Viktortól várja. Hát, azt várhatta, kegyes urunk ugyanis indításként telibe szarva még a saját képviselőinek képét is, kijelentette, nem akar ő itt egy szót sem szólni, helyette fotózkodtak vele a mamelukjai, és nekik ennyi elég is a jelek szerint. Hogy melyik ellenzéki tett esküt, melyik nem, ki vonult ki és maradt benn aztán, ez se igazán lényeges, mert mindahány a nagy előadás része, főbb vagy mellékszereplők, fiúk, lányok, tök mindegy. Lényegtelen, mit mondanak, és már az is, amit csinálnak...

2022. május 2., hétfő

NYIT A NEMZET JÁTSZÓTERE: MOST MILYEN SZEREPET SZÁN ORBÁN VIKTOR A PARLAMENTNEK?

HVG360
Szerző: LENGYEL TIBOR
2022.05.02.


Alakuló ülését tartja az új törvényhozás, amelyet egyesek a jogalkotás templomának, mások gombnyomogatók melegedőjének tartanak, Kövér Lászlót pedig néha egy kocsmára emlékezteti. Kérdés, mennyire lesznek jelen az ellenzékiek, milyen jogalkotási trükkökre, kétharmados módosításokra lehet számítani.


Biztos, hogy nem lesz teljes a 199 fős képviselői létszám a magyar Országgyűlés 41. ciklusának hétfőn 11 órakor kezdődő alakuló ülésén, mivel egy ellenzéki képviselő biztosan nem vesz rajta részt: Hadházy Ákos. Ha a politikus, mint az előzetesen várható, a bojkottjával minden igyekezete ellenére egyedül marad – miután még leendő frakciója, a Momentum is kihátrált a kezdeti ígéretéből, emiatt a jelenlegi állás szerint függetlenként folytatja –, akkor ugyanaz történik, mint négy éve.

Az előző ciklus alakuló ülésén, 2018. május 8-án is Hadházy volt az egyedüli, aki nem vett részt az ülésen – igaz, akkor mások máshogy tiltakoztak, és ilyen demonstratívnak szánt félmegoldásokra most is lehet számítani...

AKKUMULÁTORGYÁRTÁSHOZ IS HASZNEgy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban. Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.ÁLT MÉRGEZŐ OLDÓSZERT TALÁLTAK A GÖDI KUTAK VIZÉBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2022.05.02.


Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.


Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb. 800-1000 méterre találhatók...

ÜNNEPEK, JELES NAPOK

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.01.


Az, hogy a kistelepülések iskoláit érdemes-e megtartani, vagy sem, sokat vitatott kérdés.

Akik oktatási szolgáltatásként tekintenek rá, több szempontból is indokoltnak látják a megszüntetésüket. Nem lehet nem gazdasági szempontként értelmezni, egyszerű a képlet, kevesebb a gyerek, a nyolc osztályra előírt szakos nevelők bére a tanulólétszámhoz viszonyítva nagyon sok többletköltséget igényel. Én is pontosan tudom, iskolaigazgatóként, meddig gazdaságos egy csoportlétszám, amit fenntartói szemmel is muszáj nézni.

Megoldás lehetne utazótanárokkal megoldani, de ebben nem vagyunk túl jók, csak papíron tűnik úgy, hogy rendben van minden, és nemcsak azért, mert a szegregált, vagy szegregálódó iskolák szakemberhiánya különösen erős. (Bár az állami oktatásban egyre több helyen jelentkező probléma ez is.) Mint mindennek, ennek is van egy történelmi-társadalmi háttere, és mi abban szocializálódtunk, hogy az iskola egy csapattal dolgozik, mindenki tud mindent, ami történik a suliban, az un. “láthatatlan tanterv”, amit az utóbbi időben egyre kevésbé lát működni az ember, az iskolai közösség meglétét, működését, egységes értékrendjét feltételezi.

Az utazótanár, aki akár egy-két órára, akár egy délelőttre “beesik”, nem tud részese lenne ennek, rá “csak” annyi van bízva, hogy megtartsa az óráját, és rendben vigye az adminisztrációt. Aztán megy tovább. Ő kívül marad a napi gondokon, sikereken, sem idő, sem energia nem jut arra, hogy csapathoz illeszkedjen. A tudásátadásra koncentrál, és nem tud a nevelésre. Egyszerűen nem tud nála fókuszba kerülni egy gyerek, az ő teljes szociokulturális környezetével, ahogyan minden gyerek esetében kellene, hiszen csak így tudunk egyénre szabott fejlesztést adni. Ahhoz sokkal több hatást kellene látnia, erre azonban ebben a formában nincs módja. Működhet ez talán gimnáziumokban, egyetemeken, mikor a fogadó fél, aki tanulni akar, érti, hogy azért van ott, hogy befogadó legyen. De általános iskolában más még a helyzet. Itt a pedagógusnak még ki kell alakítani sok mindent, amire a tanulásban szükség van.

Ezt megváltoztatni, ehhez igazodni egy másfajta gondolkodás, más szakemberképzés és másfajta struktúra kellene. Jelenleg ez a rendszer nem alkalmas erre. Így az iskola egyre inkább távol kerül a személyiségfejlesztő funkciótól.

Ahol lehet, ott az alsó tagozatot megtartják, kis mozgásteret ad ebben a nemzetiségi oktatás felvétele, ami kisebb tanulólétszámnál is engedi az osztályszervezést. A felső tagozat már utazik, a nagyobb települések iskolaközpontként működnek.

Mások azonban, akik az iskolát, mint kulturális és helyi közösségszervező közeget értelmezik, megfogalmazzák, hogy egy falu életében fordulópont az iskola elvesztése. Elvész ugyanis vele egy olyan összetartó közeg, ami a közösség szempontjából nagyon fontos. A gyerekek ugyanis a felnőtt közösségre is hatnak, az óvodához, iskolához kötődő események egyben a településé is, és ez kölcsönösen, oda-vissza erősíti egymást. Ez, látva az iskolát vesztett településeket, szintén jogos megközelítés. Az utóbbi időben már azt is világosan érezni, hogy ahol van még iskola, az önkormányzatoktól a tankerületekhez kerülés csökkentette az iskolák település-közösségi hatását.

A felnőtt települési közösségek összetartása, fejlesztése, kezdeményezőképességének kialakítása és megtartása nem egyszerű. A leszakadó térségekben egyre kevésbé működnek a kultúrházak, könyvtárak. Nincs ember, elég költség ahhoz, hogy a jelenléti alkalmak fel tudják venni a harcot az otthon fogyasztható média kínálatával. És akkor még nem beszéltünk arról a kulturális szakadékról, ami a társadalmi leszakadással együtt jár.

Ami működik, az a szerencsésebb falvakban a települési fesztiválok rendszere. Morzsóka-, pörkölt- káposzta-, kolbász-, pálinka-, kemencés, stb. fesztiválok ezek, és elsősorban az idegenforgalomnak szólnak, nem pedig a belső, települési közösségnek, bár ők is részesei nyilván, hiszen a szervezésbe sokak bevonódnak, és az eseményhez kapcsolódó szolgáltatásokba is. A hangsúly a gasztronómián van, ami persze része a hagyományoknak, kultúrának, de csak egy szelet abból.

Az iskoláját vesztett településeken, főleg a szegregálódó településeken, ahol a társadalmi leszakadás tapintható, eltűnnek azok az események, amelyek a belső közösségeiknek szólnak. Eltűnnek a karácsonyi ünnepségek, a mikulásnapok, a farsang, az Anyák Napja, a nyugdíjasok köszöntése, és eltűnnek a nemzeti ünnepek megemlékezései is.

Pedig ezek erősítik és építik a közösséget, közösségi élményt adnak, összetartozást fejeznek ki, települési, és a jeles napok miatt nemzeti vonatkozásban is.

Olyat építenek, amire ma mindenhol nagy szükség lenne: a felelősséget egymás iránt, a közösség iránt, közösségi értékeket, közös élményt, közös örömöt, közösen, méltósággal megélt ünnepeket, nemzeti érzést.

Jól emlékszem a gyerekkorom anyák napi ünnepségeire a kis falusi iskolában. Az egyik iskolaépület két összenyitható tantermében szervezték, az egyenként ajtóméretű, harmónikaszerűen összehajtható, dupla fa-elemeket oldalra hajtották, a padokat szétszedték, székeket tettek be, és a zsúfolásig megtelt teremben minden család képviseltette magát. Mert mindenkihez kötődött valahogy gyermek, aki fellépett, szavalt, énekelt. És minden gyerek szerepelt. Minden évben így volt ez. Nem volt kultúrház, az események az iskolához kötődtek, de ezen keresztül elérték a település lakóit. Összetartó erő volt ez, ami mára a legtöbb helyen elveszett. Helyére pedig nem sikerült tenni semmit.

Az Igazgyöngy tizenkét éve folyó munkájában a közösségre fókuszálunk. Az első öt év után jelentkeztek eredmények, önálló kezdeményezések, felvállalt szervezések. Sok munka van abban, ahogy ezeket megerősítettük, mögéjük álltunk, a hiányzó feltételeket biztosítottuk. Hogy helyzetbe hoztuk azokat, akik kulcsemberként működhetnek ebben.

Az első, általuk megszervezett karácsonyi ünnepség óta már sok esemény a közös munka eredménye. Kirándulások, előadások, programok, falunap, melyeket együtt szervezünk, és melyekben egyre nagyobb az ő szerepük.

Az pedig, hogy teljesen tőlük jöjjön az ötlet, a szervezés, az esemény lebonyolítása, mint most, a héten, az Anyák Napja, pontosan mutatja, jó úton járunk. Nem nekünk, kívülről kell megszerveznünk ezt a közösséget, hanem nekik, önmagukat. Ám az, hogy eddig elérkeztünk, szükség volt ránk is. És bizonyára szükség lesz még egy jó darabig, hogy erősödjön, beépüljön mindez.

Most mindenesetre nagyon szép élmény volt Toldon a Fiatal Anyukák Klubjának anyák napi ünnepsége. A fiatal anyák szavalataival, melyek az ő édesanyjuknak szóltak. Együtt éltük át az érzést, a jeles nap üzenetét, együtt sírtunk a meghatottságtól. Mert mindenkinek megvolt a maga könnyezni valója. Volt, akinek az édesanyja jutott az eszébe, másnak az élete tragédiái, a gyerekként árván maradástól az eltemetett gyermekig. Egy közös volt mindenkiben: ott, átéltük együtt az érzést, ami az anyasághoz kötődik. A szeretet érzését. És a másik megértését.

Érezhetően egy közösség volt jelen.

Egy közösség, ami képes működni. A működő közösség az alapja az élhető településnek. Az pedig, hogy lehet működő közösségeket létrehozni, azt hiszem, a jövő nagy kihívása lesz a leszakadó térségekben. Abban biztos vagyok, hogy ehhez nem elégségesek a központilag eldöntött kulturális programok. Kellenek hozzá az ott élő emberek is. Nem passzív befogadóként, hanem aktív szereplőként. Különben elveszítjük őket is, és a kultúrát is.

PUTYIN HETEKEN BELÜL ÁTADHATJA A HATALMAT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.05.02.


Egy orosz kormányzati forrás szerint rákos

Vlagyimi Putyin orosz elnök egészségügyi állapotáról évek óta keringenek különféle találgatások, amik az Ukrajna ellen indított háború óta csak felerősödtek. Az utóbbi hetekben több, az orosz elnökről készült videó is felerősítette a találgatásokat, azokon ugyanis Putyin igencsak furcsán viselkedik.

“Nem kellene erre bazírozniuk. Be kellene fogniuk a pofájukat. Minden rendben van” – mondta újságíróknak – újságírókra utalva – Dmitrij Peszkov még 2014-ben, amikor először felröppentek a hírek Putyin egészségügyi problémáiról.

Még itt: Szele Tamás: Vlagyimir Vlagyimirovics a vérfürdőben

Rémisztő grafikákat mutogatott az orosz állami tévé

Milyen gyorsan tudnák elpusztítani atomcsapásokkal Európát…

Még itt: Szele Tamás: Dugin, Putyin és az apokalipszis

Orbán Viktor is felkerült Ukrajna ellenségeinek listájára

Szijjártó Péter külügyminiszter már jó ideje rajta szerepel, de Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is felkerült rá, ami után a biztonsági szervek házkutatást tartottak nála otthon, és nem sokkal utána jelent meg az ő neve ezen a listán, vagy éppen Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is szerepelt a listán.

Sör, kolbász, Trianon

Az orosz-ukrán háborúról Toroczkainak az jutott eszébe, hogy szerinte Zelenszkij egy színész, akit nagyon idegesítő nézni.

Orbán Viktor egy szentmisén tartott politikai beszédet az esztergomi bazilikában

Ennek alkalmából sikerült is egy jóízűt kommunistáznia.

Rákosi Mátyás már gyerekként elvárta, hogy körülötte forogjon a világ

“Ha mégis kritikára vetemedik önmagával szemben, azt önigazolásra használja emlékirataiban.”

Az ápolók negyede távozhat a szakmából

Gulyás Gergely április végén azt nyilatkozta, nem számít tömeges felmondásokra az egészségügyben.

Lehull a lepel a vakcinabizniszről

Mindenki nyugodjon le, vannak, akik jól jártak a coviddal.

Körbeutazta az Egyesült Államokat a NER kedvenc luxusrepülője

Röviddel a választások után hosszabb Egyesült Államokbeli körútra indult a NER fontos figurái által előszeretettel használt Bombardier Global 6000-as luxusgép.

Alig lett volna gazdasági növekedés az uniós támogatások nélkül

A felzárkózást tekintve rosszul állunk. Még úgy is, hogy már nem Ausztriát és Németországot jelölik meg elérendő célnak, hanem az előbbieknél szerényebb uniós átlagot.

Nehéz elhinni és elérni, hogy a magyarok EU-s életszínvonalon éljenek

A választási győzelem utáni első Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elbüszkélkedett azzal, hogy egy bizonyos uniós fejlettségi rangsoron Magyarország megelőzte Portugáliát is, míg a lengyelek épphogy megelőzték hazánkat.

Ami béremelést kaptak idén a magyarok, el is bukják

Lenullázhatja a többség fizetésemelését az infláció.

Nem számol komoly élelmiszerhiánnyal a magyar agrárminiszter

A miniszter hangsúlyozta, hogy az árak jövőbeli alakulása viszont nem jelezhető előre megbízhatóan…

MAGYARORSZÁG, DE SZINTE AZ EGÉSZ VILÁG ÉPÍTŐIPARA MEGÉRZI AZ AZOVSZTAL ACÉLMŰ PUSZTULÁSÁT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2022.05.01.


Az anyaghiányos európai építőiparból egy 41 millió tonna acélterméket gyártó vállalat tűnt el. Összehasonlításképpen: az ISD Dunaferr 1,5 millió tonnát gyárt.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább


Az elmúlt napokban a világ lélegzetvisszafojtva figyelte azt, hogy mi történik Mariupol utolsó bástyájával, az Azovsztal acélművel, illetve a gyár alatti katakomba-rendszerbe visszahúzódó ukrán katonákkal és civilekkel, becslések szerint 2-3 ezer emberrel.

Csak a háborús logika érvényes

A helyzet sajnos ezekben a percekben is csak fokozódik, szer
encsére néhány civil elhagyhatta a bunkerrendszert, de közben arról is láthattunk képeket, hogy az oroszok már teljesen földig rombolták az értékes gyártókapacítást.

Pedig egy időben abban is lehetett bízni, hogy amennyiben az oroszoknak tartós terveik vannak a régióban, legalább úgy gondolkodnak, hogy az értékeket nem pusztítják el, hiszen a jövőben már lehet, hogy majd nekik kellene itt gyártani, kenyeret adni a lakosságnak. Aztán ezúttal is bebizonyosodott, hogy a háborús logika minden „közgazdasági” logikát felülír...