Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2022.05.03.
- Ehhez képest az alapvető adatokat sem tették közzé időben, csak bírósági per után adták ki őket.
- Most már tudjuk, hogy a nagy fogadkozás ellenére 2019-ben és 2020-ban tovább romlott a helyzet.
„A legakutabb pont, amiben azonnal lépni kell, az a kórházi fertőzések ügye” – mondta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter 2018 június elején, nem sokkal kinevezése után a Magyar Hírlapnak.
Még a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy „a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”.
Elsőre azt hihetnénk, javult a helyzet. Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an.
De ez félrevezető, hiszen a koronavírus-járvány első évében csökkent az ellátási napok és a betegek száma is, hiszen kórházi ágyak ezreit szabadították fel, és felfüggesztették a halasztható műtéteket. Az arányszámokból már jobban látszik a valóság.2016-tól 2020-ig
- másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve.
- Hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya.
- Ugyanez történt a véráramfertőzéseknél, mindössze öt év leforgása alatt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.