KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2022.12.21.
Orbán Balázs szerint az energiakérdés „tiltott zónának” számít magyar szempontból a szankciók során. Szeretne egy olyan EU-csúcsot, ami arról szól, hogy kinek mennyire fájnak a szankciók. Budapest mentességet fog kérni olyan esetekben, amikor a szankciók többet ártanának Európának, mint Oroszországnak. A Der Spiegel lelkendezik, mert az EU végre befagyasztott Magyarországnak szánt támogatásokat, évekkel ezelőtt fel kellett volna lépni Orbán zsarolása ellen. A lengyel kormány felült a németellenes gyűlöletkeltésre, de a közvéleményt eddig nem tudta meggyőzni. Nemzetközi lapszemle.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az EU vezetőinek - az Európai Bizottság közreműködése mellett – át kellene tekinteniük az Oroszország elleni szankciók hatását az egyes uniós tagországokra, főként az energiaválsággal összefüggésben, írja az EurActiv.
„A szankcióknak akkor van értelmük, ha jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának, de itt nincs helye automatizmusnak” - mondta a lapnak a magyar miniszterelnök tanácsadója. Orbán Balázs azt mondta, januárban hozzák nyilvánosságra annak – az EurActiv által ellentmondásosnak minősített – nemzeti konzultációnak az eredményét, amely a szankciókról szól. „Mielőtt hozzájárulunk a 10. vagy 11. szankciós csomaghoz, le kell ülnünk, és komolyan meg kell vitatnunk a szankciók hatását” – fogalmazott a tanácsadó, és hozzátette: ennek a következő EU-csúcsig meg kell történnie. Az EurActiv szerint az uniós tagországok vezetői február elején terveznek újabb, rendkívüli találkozót Brüsszelben, ahol várhatóan a migrációs téma lesz napirenden.
A szankciókról Orbán Balázs azt mondta, hogy az energiakérdés „tiltott zónának” számít magyar szempontból. Budapest mentességet fog kérni olyan esetekben, amikor a szankciók szerinte többet ártanának Európának, mint Oroszországnak. Az EurActiv emlékeztet arra, hogy Magyarország a múlt héten megakadályozta három orosz tisztségviselő EU-s szankcionálását. Köztük volt az orosz energiaügyi miniszter is. „Tárgyalásban vagyunk velük a magyar energiát illetően, így hát hogyan tehetnénk őket szankciós listára?” – fogalmazott Orbán Balázs.
Orbán megbüntetése fontosabb, mint a Katargate – szögezi le a Der Spiegel, utalva az Európai Parlament görög alelnöknőjének vesztegetési ügyére. A német magazin elégedetten nyugtázza, hogy az EU – mint a cikkben írják, végre - befagyasztott Magyarországnak szánt támogatási pénzeket. Ez a megkésett elhatározás azt mutatja, hogy az autoriter tendenciákkal szemben csak a kemény reagálás lehet hatásos – fogalmaz elemzésében Markus Becker brüsszeli tudósító.
A szerző hangsúlyozza, hogy Brüsszel már nem elégszik meg ígéretekkel, Orbánnak teljesítenie kell, majd csak akkor érkezik pénz, ha egy sor feltétel megvalósul. Becker megállapítja: nem igazolódtak azok a félelmek, hogy Magyarország bosszúból vétóival megbénítja az EU politikájának terjedelmes részét. Az EU-nak már évekkel ezelőtt határozottan fel kellett volna lépnie Orbán ellen, nem hagyni, hogy a magyar vezető zsarolja, és megtagadni a rendszer finanszírozásához való hozzájárulást – véli Markus Becker.
A Der Spiegel tudósítója szerint a károkat nehéz lesz felszámolni, ha sikerül egyáltalán – a választások ugyanis talán még szabadok, de már nem tisztességesek Magyarországon. Orbántól aligha lehet várni, hogy „lefújja az illiberális demokráciát”, mert ezzel úgymond önmagát számolná fel. És továbbra is jönnek azért brüsszeli pénzek: a most befagyasztott 6,3 milliárd euró az egyötöde sincs annak a 34 milliárdnak, ami a mostani hétéves költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére áll.
Lengyelország nehéz helyzetéről közöl kommentárt a bécsi Der Standard. Lendvai Pál emlékeztet arra, hogy Varsó annak idején szovjet nyomásra mondott le Németországgal szemben támasztott jóvátételi követeléséről. Nemzetközi jogi szempontból ez a lemondás érvényes, ám ennek ellenére beárnyékolja a német szomszéddal való viszonyt – olvasható a cikkben.
Lendvai mértéktelennek minősíti az 1,3 billió eurós jóvátételi követelést, amely akkor fogalmazódott meg, amikor a kormányon levő lengyel nemzeti konzervatív párt belpolitikai nehézségekkel néz szembe. A Németországról alkotott ellenségkép azonban gyengül a lengyel közvéleményben: Lendvai utal a Rzeczpospolita című napilap december elején végzett felmérésére, amelyből az derül ki, hogy a megkérdezetteknek csupán 19 százaléka értékeli kedvezően a Berlinnel szembeni agresszív irányvonalat, és 50 százalék kifejezetten ellenzi. A kormányzat németellenes gyűlöletkampánya részben azzal a csalódással függ össze, hogy az EU továbbra is visszatart Lengyelországnak szánt, járvány utáni helyreállítási pénzeket, annak ellenére, hogy Varsó kulcsszerepet játszik Ukrajna megsegítésében – emeli ki a kommentátor.
