2021. április 11., vasárnap

JÓZSEF ATTILA VERSEK LATINOVITS ZOLTÁN ELŐADÁSÁBAN

YOUTUBE
Előadó: LATINOVITS ZOLTÁN



01. (
00:02:08) Latinovits Zoltán - Április 11 02. (00:05:26) Latinovits Zoltán - Eszmélet 03. (00:00:40) Latinovits Zoltán - Favágó 04. (00:05:51) Latinovits Zoltán - Flóra 1 - 5 05. (00:02:11) Latinovits Zoltán - Gyermekké tettél 06. (00:02:30) Latinovits Zoltán - Íme hát megleltem hazámat 07. (00:01:32) Latinovits Zoltán - Istenem 08. (00:01:32) Latinovits Zoltán - Karóval jöttél 09. (00:03:06) Latinovits Zoltán - Kései sirató 10. (00:00:22) Latinovits Zoltán - Két hexameter 11. (00:01:18) Latinovits Zoltán - Kiáltozások 12. (00:01:10) Latinovits Zoltán - Kopogtatás nélkül 13. (00:04:36) Latinovits Zoltán - Külvárosi éj 14. (00:01:17) Latinovits Zoltán - Mama 15. (00:04:07) Latinovits Zoltán - Nagyon fáj 16. (00:01:06) Latinovits Zoltán - Nem én kiáltok 17. (00:05:38) Latinovits Zoltán - Óda 18. (00:01:04) Latinovits Zoltán - Reménytelenül 19. (00:01:30) Latinovits Zoltán - Születésnapomra 20. (00:00:37) Latinovits Zoltán - Tiszta szívvel

ITT HALLGATHATÓ MEG


PILINSZKY JÁNOS - HŰSÉG A LABIRINTUSHOZ (FILM)

YOUTUBE
Szerző: PILINSZKY JÁNOS
1978.



Beszélgetés Pilinszky Jánossal 1978. Eredeti, vágatlan, fekete-fehér felvéte

ÜNNEPELJÜK EGYÜTT A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJÁT A RADNÓTI SZÍNHÁZZAL

MÉRCE
Szerző: MÉRCE VENDÉGSZERZŐ
2021.04.11.



A Radnóti Színház születése óta szereti, népszerűsíti, mondja, játssza, keresi és meg is találja a kortárs irodalmat. Számos költői est, kortárs író műve fordult meg a színpadán, a Magvető-esteket is beleértve. Negyedik éve jelenteti meg az Évados Magazinjában a kortárs magyar irodalom egy-egy alkotását, amelyeket a Radnóti Színház felkérésére írnak a költők, írók. Idén 7 vers gazdagította a kiadványt Takács Zsuzsa, Falcsik Mari, Schein Gábor, László Noémi, Fehér Renátó és Kállay Eszter tollából. A költészet napján színészeink e verseket most elmondják.


RADNÓTI MIKLÓS - ERŐLTETETT MENET (RENDEZŐI VÁLTOZAT)

YOUTUBE
Rendező: Augusztusy Berényi Kristóf
:

A Színház és Filmművészeti Egyetem Mozgókép - film és TV rendezés szakára beadott rövidített, időkorlátos verzió teljes, vágatlan, rendezői változata.


Rendező: Augusztusy Berényi Kristóf Operatőr: Kósa Lőrinc Vágta, és a verset forgatókönyvvé dolgozta: Augusztusy Berényi Kristóf

SZEREPLŐK:

Radnóti Miklós: Balla Barnabás Gyarmati Fanni: Kovács Rebeka Lorsi Miklós: Molnár Lóránt Magyar katona: Lelovics Gergely Német katona: Francisti Erik Menetelő foglyok: A Tsízió Diákszínpad tagjai, név szerint: Tóth Friderika, Diószeghy Dorka, Keszeg Vica, Malý Ádám, Mego Krisztina, Varga Judit, Tari Eszter, Pálfi Károly, Tóth Dániel, Kovács Zsófia, Deák Richárd, Zilizi Klaudia, Gaál Dávid, Nagy Fanni, Duba András, Lelovics Gábor, Varga Lilla, Opál Kinga, Cuczor Eszter, Keresztesi Dóra, Gál Sára Jelmezek: Berényi Kristóf és a Diákszínpad Külön köszönet Ollé Krisztinának, Pleva Tamásnak!

ITT NÉZHETŐ MEG

RADNÓTI MIKLÓS - ERŐLTETETT MENET

YOUTUBE
Szerző: RADNÓTI MIKLÓS
Előadó: GÁTI JÓZSEF



Gáti József verset mond

ITT HALLGATHATÓ MEG


SOMOGYI ZOLTÁN: EGY APRÓHIRDETÉS IS ELÉG LEHET A FORRADALOMHOZ (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.04.11.


„Az ellenzék nap, mint nap követelhetné a kormányzati választ: mi a kabinet felelős válasza, ha egyszer a belső körök, Orbán Viktor titkos tanácsadója a távozás szükségességéről beszél, arról, hogy az EU-nak már nincs értelme. Erre nyugodtan építhetne kampányt az ellenzék, és meggyőződésem, hogy ez súlyos csapás lenne a Fideszre, épp a lakosság erőteljes EU-pártisága okán” – nyilatkozta Somogyi Zoltán szociológus a Hírklikknek. Interjúnk 2. részében azt is elmondja: hiába van hatalmas fölénye valakinek a médiafelületeken, sokszor egy apróhirdetés is elég lehet, hogy tömegek mozduljanak meg – bár most nincs éppen forradalmi hangulat.


És működik? – Ennél a kérdésnél hagytuk abba az interjú első részét; azt firtattuk, vajon hatékony-e a Fidesz „oltásellenes ellenzék” kampánya.

– A Civitas Intézet kutatása szerint igen, mert nagyon erős Fidesz-támogatottságot mértek a legutóbbi kutatásban. Ugyanakkor ez még akkor sem eldönthető, mert messze vannak a választások. Azt pedig nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a kínai és orosz vakcina elutasítása a végeredményét tekintve, ha nem is tudatosan, de mégiscsak politikai állásfoglalás az emberek részéről. Ez alapján mondom, hogy egyáltalán nem biztos az a talaj, amin a kormány mozog. 2022-ben az ellenzék lehet olyan esélyes, mint a kormány. Ezt látszik igazolni egy sor fideszes mozgás, például, hogy alapítványi kézbe helyeznek állami vagyonokat, egyetemeket. Az A-terv nyilván az, hogy meg kell nyerni a választást, de ott a B-terv is, arra az esetre, ha elúszik a győzelem; lehetőleg minél nagyobb vagyont és minél több háttérintézményt vigyenek árnyék-Magyarországra magukkal...

MAGYARORSZÁGON CSAK ORBÁN KAMERÁJÁT ENGEDIK BE A KÓRHÁZAKBA

444.HU / VIDEÓ
Szerzők: Botos Tamás, Ács Dániel, plankog, Kiss Bence
2021.04.11.



28 szerkesztőség fordult a döntéshozókhoz, hogy engedjék őket tudósítani a kórházakból, és engedjék nyilatkozni az egészségügyi dolgozókat, hogy pontosabb képet kaphasson az ország a járványhelyzetről.

- Orbán Viktor válaszában az egész független médiát azzal vádolta meg, hogy akadályozni szeretnék az orvosok munkáját, és be akarják csapni a közvéleményt.

- Miközben Venezuelától Dunaszerdahelyig mindenhol belátták, hogy egy ilyen súlyos helyzetben a szabad tájékoztatás életeket menthet.

- A dunaszerdahelyi kórházban forgatott film készítőivel készült interjúnk: „Az elhallgatás az, ami a valóság torzítása”

- Műsorunk és a 444 stúdiója olvasóink és nézőink támogatásával valósult meg, köszönjük!


SEMMI SINCS JÓL? TÍZ VERS A MAI MAGYARORSZÁGRÓL

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2021.04.11.


A magyar költészet napján tíz fiatal (1990 után született) költőtől kértünk egy-egy verset. Csak annyit kérdeztünk tőlük, hogyan érzik magukat ma Magyarországon...

ÉHE A SZÓNAK, ÉHE A SZÉPNEK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.11.


Meztelen csigaként mászta meg lelkünket az elmúlt tíz év. A hatalmat tíz éve bitorlók ezalatt az idő alatt csendőrcsizmás lábbal tiportak el mindent, ami szép és emberi volt a világban. Mindent, ami európai. Azt hitték, széttörhetik a hitünket, megbéklyózhatják a lelkünket, ellophatják a szabadságunkat. Azt hitték, hogy ránk kényszeríthetik torz, lélektelen, embertelen és hit nélküli hitüket. De nem! Mert nekünk volt és van mentsvárunk! Sokszor menekültünk, menekülünk gyönyörű szavakból épített termeibe az elviselhetetlenné vált mindennapok elől, sokszor gyógyítottuk, gyógyítjuk lelkünket az ott folytonosan jelen levő szépséggel, emberséggel, európaisággal. Ez a vár a költészet vára volt. Ilyen várat mindenki építhet magának! Ledönthetetlen és megsemmisíthetetlen falai között költők laknak, és mindig beengedik a szépre, jóra szomjazót, de kívül tartják a gonoszt. Ezekben a termekben az örök emberi igazság honol, és aki ide betér, arról nem felejtkezhet el soha többet egyetlen pillanatra sem. Letéteményese lesz mindannak, amit szavakban ők hagytak ránk örökül.


Ezért ma, a költészet napján, hajtsunk fejet a költők előtt. Hajtsunk fejet előttük azokkal a szavaikkal, amelyek megmentenek és felemelnek akkor is, amikor úgy érezzük, el vagyunk veszve.

Legelőször is egyik legnagyobbjuk, József Attila előtt, akinek születésnapja a költészet ünnepévé vált. Ő úgy vélte, „A költő - ajkán csörömpöl a szó,/ de ő, (az adott világ/ varázsainak mérnöke),/ tudatos jövőbe lát /s megszerkeszti magában, mint ti/ majd kint, a harmóniát.” Ő az, aki egyetlen sorával – „A mindenséggel mérd magad!” – mindenkit elindít egy emberi világ felé vivő úton...

ZORD BŰNÖS, AZT HISZEM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.11.


Hétszázezer forintnak megfelelő pénzbüntetést kapott Erna Solberg norvég miniszterelnök a koronavírus-járvány miatti korlátozó szabályok megsértése miatt. Solberg ugyanis február végén egy hegyi üdülőhelyen tizenhárom fős családi összejövetelt szervezett a 60. születésnapja alkalmából, miközben éppen kormánya tiltotta be korábban a tízfősnél nagyobb rendezvényeket. Több hasonló szabálysértés is történt az országban, de a rendőrség a legtöbb esetben nem szabott ki pénzbüntetést, a kormányfő azonban a korlátozások betartatásának frontvonalában dolgozik, ezért példát kell mutatnia, nem esik azonos megítélés alá az átlagpolgárral – mondta Ole Saeverud országos rendőrfőkapitány.

Ilyenkor ez ember elábrándozik Pintér Sándoron mint belügyminiszteren, a magyari rendőrök főnökén, Varga Juditra gondol, mint az igazságügyek urára Neriában, és persze Orbán Viktorra magára. Ez utóbbira ebben a kontextusban akképp, hogy hányszor láttuk a malacképét maszk nélkül például az előírások ellenére, ahogyan ő is példát mutatott az ő népének. Varga Judit dekázós alakja azért sejlik fel, mert nem bírt még megbirkózni a jogállamiság definíciójával, egyfolytában az Uniót kérdezgeti, azt hogyan lehetne meghatározni. Nem kell, ez a norvég eset mutatja: abban például a törvények mindenkire vonatkoznak, s hogy ilyen eset fordul elő a fjordok népével, s ezen mi csodálkozunk, jelzi, milyen állapotban van ez mifelénk.

Nyomai sincsenek. Másrészt ilyen mértékű büntetést a mi minielnökünkre ki sem lehetne szabni, hétszázezret nem bírna kifizetni, lévén teljesen vagyontalan. Mehetne közmunkára, mint a dudálás bűntettét elkövető Széll Bernadett. Az a tizennyolc éves lány viszont, akinek az esete a Facebookon került elém, gond nélkül kiperkálja azt a százezret, amit a kijárási tilalom megszegése miatt rótt ki rá a magyar rendőrség, mert este nyolc után túl messzire ment a szülei házától. Mint kiinduló tételünk mutatja, a norvégok a köznépet nem büntetik halálra, ha járványbűnözik, ellenben a miniszterelnököt igen. Elképesztő egy ország lehet, Erna Solbergnek valószínűleg még egy nyavalyás erkélye sincs, nem is lesz soha Európa ura...

JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSE NAPJÁN

NÉPSZAVA
Szerzők: Vörös István, Hartay Csaba, Galyas Éva Klára, Gerevich András, Lencsés Károly, Ayhan Gökhan, Szabó Dárió
2021.04.11.


Költészet napi összeállításunkban Ayhan Gökhan, Galyas Éva Klára, Gerevich András, Hartay Csaba, Lencsés Károly, Szabó Dárió és Vörös István verseit olvashatják...

2021. április 10., szombat

8053 ÚJ FERTŐZÖTT, 245 EMBER HALT MEG EGY NAP ALATT

TELEX
Szerző: THÜRINGER BARBARA
2021.04.10.


- Napi új fertőzöttek száma: 
8053 (az előző naphoz képest: + 728)

- Napi új halálos áldozatok száma: 245 (az előző naphoz képest: – 40)


- Kórházi ellátást igénylők száma: 
10 921 (az előző naphoz képest: – 442)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
1 344 (az előző naphoz képest: – 20)

- Napi mintavételek száma: 
(az előző naphoz képest: + 36612)

- Az első dózissal oltottak száma: 
2 760 938 (az előző naphoz képest: + 71836)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
1 171 475 (az előző naphoz képest: + 45336)

A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 423 366 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 267 291 főre emelkedett, olvasható a koronavírusról tájékoztató hivatalos oldalon...


DR. MANGÓ GABRIELLA: EZT POSZTOT A MAXIMÁLIS BIZTONSÁGRA TÖREKVÉS JEGYÉBEN ÍROM...

FACEBOOK
Szerző: Dr. MANGÓ GABRIELLA
2021.04.09.


Ezt posztot a maximális biztonságra törekvés jegyében írom...
Aki covidos volt, annak az mRNS, vektor vakcinák -pfizer, moderna, astra, szputnyik- oltási "szövődményként", akár hetek múlva is okozhat vérnyomás, pulzusingadozást. Ezek inkább vérnyomás-kiugrások, amelyek pár napig, órákig tartanak és gyógyszerre jól reagálnak.
Ezt nem állapotosként könnyen korrigálhatja mindenki.
A várandós kismamák pfizert kapnak. Ha a vérnyomásuk felmegy, csak bizonyos gyógyszereket szedhetnek és a vérnyomásukat is sűrűbben kell ellenőrizzék! A hosszabb ideig, hetekig,!, tartó magasabb vérnyomás a méhlepény működését is ronthatja., ez a terheség utolsó heteiben kifejezetten igaz.
Azt javaslom, ha tehetitek, a kismama covid-elleni oltások előtt nézessétek meg vénás vérből az ellenanyag-szinteteket! Ha biztosan nem voltatok covidosok, vagy alacsony az ellenanyag-szintetek, akkor oltassatok! Ha magas, akkor ne.
Ha esetleg sikerülne elérni, hogy erre a laborra a védőnő adhatna beutalót, akkor az már csodaszámba menne... inkább várni 1 hetet... érdemes lenne...
az oltás nagyon fontos! A covidot meg kell úszni!
Vigyázzatok magatokra! Vigyázzatok egymásra!

BOD PÉTER ÁKOS: HA NEM SIKERÜL AZ ELLENZÉKNEK GYŐZNI, FOLYTATÓDHAT A HIDEG POLGÁRHÁBORÚ

MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2021.04.10.


Az Orbán-kormány nem a gazdasági racionalitást és nem az ország érdekeit tartja szem előtt, ezért ebből a szempontból mindenképpen ötletszerű a tevékenysége. Ha jobban megvizsgáljuk, akkor azonban kiderül, saját szempontjából – ami a hatalmon megtartása – logikusan cselekszik – nyilatkozta a Magyar Hangnak adott interjúban Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, korábbi miniszter és jegybankelnök.

A Corvinus oktatója kiemelte, ez a hatalomvágy magyarázza az értelmetlen központosítást, aminek kárát például a válságkezelésben is láthattuk: az oltás megszervezésében a munka döntő részét például a helyismerettel rendelkező önkormányzatokra kellett volna bízni, de az évek óta alulfinanszírozott egészségügy is jobban teljesíthetett volna, ha hagyják dolgozni, a túlzott centralizálás itt is akadályozó tényező volt.

A közgazdász szerint, amikor pedig tavaly nyáron máshol már gőzerővel készültek a második hullámra, nálunk még a BCG-oltás esetleges hatásairól folyt a diskurzus. Az emberek és a bajba került ágazatok helyett pedig a tűzhöz közel állók kaptak vagyonokat a Gazdaságvédelmi Alapból, de jelentős összegeket költöttek értelmetlen és halasztható célokra is.

Bod Péter Ákos úgy véli, a polgári értékeket képviselő kis pártoknak be kellene tagozódni az ellenzéki összefogásba, mert csak így nyílik esély a kormányváltásra. Amennyiben pedig sikerül a kormányváltás, önálló és erős kormányfőre lesz szükség, a koalíciós pártoknak pedig folyamatosan egyeztetni kell a stratégiai kérdésekben.

Erről is olvashat a teljes interjúban:

– Mikorra lábalhat ki a magyar gazdaság a vártnál sokkal mélyebb és elhúzódóbb válságból?
– Miért kellett volna a kormánynak a bajba jutottakat segíteni?
– Magas a hiány, hová tűnt a sok pénz?
– Árthat-e a Fidesznek a bennfentes kör brutális gazdagodása?


Ezekre a kérdésekre is választ kaphat a Magyar Hang április 9-i 2021/15. számában megjelent teljes interjúból (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!


GULÁCSI VAGY VISSZAVONJA A VÉLEMÉNYÉT, VAGY KIRÚGJÁK A VÁLOGATOTTBÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.10.


Nincs vége a Gulácsi-Petry ügynek. A magyar futball valódi irányítója és tulajdonosa, Orbán Viktor megszólalt, és azt mondta, Gulácsi Péter “megbontotta a csapategységet”. Már fel sem tűnik neki, hogy egy miniszterelnöknek semmi köze nincs a magyar futball-válogatotthoz, ezért Orbán világossá tette, hogy “a csapategységet helyre kell állítani”. Orbán szerint a csapategységet Gulácsi bontotta meg azzal, hogy magánemberként kiállt a melegházasság joga mellett, és kinyilvánította egyetértését “a család az család” mozgalommal. A NER-ben nincs magánélet, mindenki Orbán katonája.

Az elmondottakból az következik, hogy Orbán szerint a magyar válogatott minden játékosának egységesen és hivatalból homofóbnak kell lennie. Ezt az egységet kell helyreállítani, hogy senki ne legyen a csapatban, aki nem a NER hivatalos ideológiáját vallja, és nem ítéli el magánemberek szabad élethez és egyenlőséghez való jogát. Az egység nyilván csak egy esetben állítható helyre, ha Gulácsi adja fel a nézeteit, és nem a csapat többi része, akikről Orbán feltételezi, hogy a diszkrimináció hívei. Mert a magyar nemzeti válogatottnál ez alapkövetelmény. Sokkal inkább, mint a dekázás, a fejelés vagy a sarkalás.

Magyarország teljhatalmú diktátora, aki egy fideszes házibajnokságot csinált a független magyar labdarúgásból és az MLSZ önállóságát, függelenségét ugyanúgy felszámolta, mint az SZFE esetében, a maga alig burkolt módján megmondta, hogyan lehet helyreállítani az egységet. Azt mondta: “az edző, Marco Rossi, valamint a csapatkapitány, Szalai Ádám munkájának minőségén múlik a következő hónapok sikere”. A vájtfülű NER-lakó ebből ért: Szalai dolga lesz, hogy Gulácsit valahogy megpuhítsa, vonja vissza és tagadja meg a szabadelvű nézeteit, és csapattársaihoz hasonlóan térjen vissza a fasiszta értékrendhez.

Ha ez nem sikerül, akkor Marco Rossi feladata, hogy meghozza a döntést: Gulácsinak mennie kell. Nem védhet tovább a válogatottban. Nem lehet, hogy a magyar védelem mögött egy olyan ember védje a hálót, aki nem ítéli el a szájeri alaptörvény szellemében az azonos neműek jogait, és ezzel kiszolgáltatja a csapat sikereit, ahogy Orbán mondta. Az a kapus, aki nem gyűlöli, nem utasítja el és nem veti meg polgártársai szabadságjogait és szabad magánélethez való jogát, az nem tud együtt mozogni a fasiszta nézeteket valló védelemmel. Minden bizonnyal a labda mellé nyúl. Ilyen kapus nem lehet a válogatott kapusa. Nem képviselheti Magyarországot egy nem gyűlölködő, tisztességes, békés, toleráns ember. Ez nem kompatibilis az orbáni Magyarországgal.

A magyar válogatottnak nem elég jól futballoznia, az Orbán-rendszer ideológiáját is képviselnie kell a pályán. Magánvéleménye egy játékosnak sem lehet. A külügy a Herha-Petry-ügyben ugyan azt nyilatkozta, hogy “a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a magyarok számára elfogadhatatlan”, de ez csak a fasiszta és a náci vélemények korlátozására vonatkozik. Gulácsi véleménynyilvánításának joga szabadon korlátozható, ha azzal megbontja a NER, a centrális erőtér egységét. Petryt a rasszizmusáért és a homofóbiájáért egy magánklub nem rúghatja ki, a magyar válogatott a toleranciája miatt kirúghatja a kapust...

HARMINCSZOR HALÁLOSABB A JÁRVÁNY HARMADIK HULLÁMA AZ ELSŐHÖZ KÉPEST

NÉPSZAVA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2021.04.10.


25, illetve 10 százalékkal több áldozatot szed a 40–49 és az 50–59 év közötti korcsoportban a mostani hullám a másodikhoz képest – 22 691 elhunyt adatait elemeztük.


Angela Merkel a koronavírus harmadik hullámának sajátos, az előzőekhez képest eltérő jellemzőit kiemelve nemrég azt mondta, a brit vírusvariáns terjedését külön járványként indokolt kezelni. Lapunk feldolgozta a járvány hazai halálozási adatait - a tegnapi közlés szerint a pandémiának már 22966 áldozat van Magyarországon -, amellyel hasonló következtetésre juthatunk, mint német kancellár.

A járvány terjedési sebessége, a megtámadott korosztály életkora és a halálozási arány is eltér a korábbi két hullámtól. Az első hullámban (2020. március 4.-től június 17-ig) átlagosan napi 5,4 ember hunyt el, ez a második hullámra (2020. augusztus 18-tól 2021. február 7-ig) napi 70,75 elhunytra emelkedett. A harmadik hullám ehhez képest elsöprő erejű: a járványhullám február 7. kezdete óta naponta átlagosan 162,5-mal nő az elhunytak száma. Az adatok összevetése azt mutatja: harmincszor halálosabb a harmadik hullám - amely ráadásul még messze nem ért véget - az elsőnél. (Az egyes hullámok kezdetét a hivatalos bejelentést megelőző átlagos lappangási idő – azaz a terjedés felgyorsulásának – figyelembevételével határoztuk meg.) 

A járványügyi szakemberek is felhívták rá a figyelmet, hogy egyre több fiatalember hal meg. A 60 év alattiak aránya egyre magasabb az elhunytak körében: a jelenlegi járványhullámban 13 százalék ez a mutató, míg a második hullám idején 6,2 százalék volt. Leginkább a 40-49 közötti korcsoportban előforduló halálesetek aránya romlott (a második hullámban 256-an, a harmadikban 319-en vesztették életüket, ami 25 százalékos növekedést jelent), de az 50-59 évesek között is jól érzékelhető a romlás: 761-ről 836-ra, tíz százalékkal nőtt a halottak száma (az összes haláleset 8,7 százalék ebből a korosztályból kerül ki). A harmadik hullámban fele annyi idő alatt értük el ugyanazt a halálozási számot a 40 év alattiak körében, mint a másdik hullámban. Ugyanakkor a fiatal korcsoportok összesített halálozási részaránya az összes elhunythoz képest egyelőre az 1 százalékhoz közelít...

ZÖTYÖGÜNK TOVÁBB FÉLPERIFÉRIÁS PÁLYÁNKON – EZÉRT LEHETETLEN MA MEGREFORMÁLNI A MAGYAR FELSŐOKTATÁST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FARKAS BEÁTA
2021.04.09.


„Mindent az élet-halál harcnak tartott politikai küzdelem rettegésében kell értékelni aszerint, hogy melyik oldal mire tudná felhasználni. Nem csoda, hogy az egyetemi közéleti szerepvállalás a karakán, szuverén személyiségeknek egyre kevésbé vonzó, és mind gyakrabban ifjúkorom KISZ-titkár zsánereivel találkozom” – írja lapunknak küldött cikkében Farkas Beáta közgazdász, egyetemi tanár. Harminc év személyes tapasztalatait összegző írásában az MTA-doktor és egykori dékán megmutatja, miért lehetetlen itthon megreformálni a felsőoktatást. Hogy miért lett olyan a rendszerváltás óta eltelt három évtized, mintha megráztak volna egy kaleidoszkópot – hogy az először kirajzolódó izgalmas minták aztán visszatérjenek a szokott mintázatba. Az okok jóval mélyebbek egyszerű szervezeti és anyagi kérdéseknél.


A felsőoktatás modellváltása mögött álló feltételezhető politikai szándékokról, a felsőoktatást érintő veszélyekről sok szó esett különféle fórumokon és a sajtóban. A jogi keretek megszületése befejezett ténnyé teszi az átalakulást, ezért ideje, hogy a modellváltás hivatalos indokával, a felsőoktatási reformmal foglalkozzunk. Az eddigi vitákban két narratíva ütközik egymással. Egyrészt a kormányzat arra hivatkozik, hogy a felsőoktatás teljesítménye nem kielégítő, intézményi átalakítással kell felkavarni az állóvizet. Másrészt felsőoktatási körökben gyakran elhangzik, hogy változásokra lenne ugyan szükség, de az alapvető baj az alulfinanszírozottság. Ebben az írásban azt igyekszem bemutatni, hogy egy felsőoktatási reform vakvágányon jár, ha a felsőoktatást önmagában szemléljük és nem a társadalmi-politikai környezetbe ágyazva. Mindezt nem elméleti felsőoktatási reformreceptek, hanem három évtizedes személyes tapasztalat alapján teszem.

Elöljáróban szögezzünk le néhány tényt. Minden évben minden nemzetközi rangsor publikálásakor kitör a nemzeti gyász a felsőoktatás hanyatlása miatt. Sajnálatos, hogy sem a rektori konferencia, sem a felügyelő minisztérium nem mutatja be azt a – nem kis részben a feltörekvő országok erősödése miatt – élesedő versenyt, amelyben helyt kell állnia Magyarországnak. Ezt legvilágosabban egy olyan rangsor (a leydeni egyetemé) kapcsán érthetjük meg, amelyben egyetlen mérőszámot használnak: a legrangosabb, elsősorban természettudományi folyóiratokat tartalmazó adatbázisban, a Web of Science-ben megjelenő publikációk számát (az előző négy évet összesítve). A Szegedi Tudományegyetem 2011-ben 1400 publikációval az 536. volt a világranglistán, 2020-ban a publikációk 22 százalékos növekedése, 1712 publikáció ellenére a 695. A menetrendszerűen felemlegetett régiós társaknak (Prága, Varsó, Krakkó tudományegyetemei) kb. kétszer annyi oktatója-kutatója van, mint az ELTE-nek vagy az SZTE-nek, és a méret mindegyik rangsornál meghatározó.

A felsőoktatást ostorozó üzleti szereplőknek érdemes lenne szem előtt tartaniuk, hogy a rangsorok első 6-800 egyeteme a világ felsőoktatásának 2-3 százalékát jelenti. Aligha az ide tartozó intézmények nyújtják a szerény teljesítményt a társadalmi-gazdasági szereplők közül a saját nemzetközi közegükben. Ezek az adatok jelzik, hogy eleve hiányzik az ország méretének, a felsőoktatás erőforrásainak megfelelő pozicionálás, amely racionális diskurzus alapja lehetne...

SPANYOL SZTEREOTÍPIÁK: IGAZ VAGY HAMIS?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.04.10.



A spanyolok hangosak, lusták, előszeretettel késnek, és jó hosszan sziesztáznak. Hosszan sorolhatnánk az előítéleteket, amelyekkel persze általában véve is sok probléma van, kezdve azzal, hogy nem is nagyon lehet definiálni, ki is a spanyol. Szóval az alábbi posztot inkább egyfajta játéknak vegyétek, mintsem véresen komolyan. Apropó: vajon a spanyolok (kik?) tényleg vérszomjasak lennének?

VISZEM A BANKOT, VISZEM A PÁLMÁT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.04.09.


„apuka titkát anyuka aranyát”


Nincs két hónapja, hogy a „vagyonkimentő alapítványok” elszaporodása kapcsán azt találtam leírni, annyi állami tulajdon van még, amit magánkezekbe lehet adni, hogy várhatóan továbbfejlesztik a rendszert1 (Tajtékos napok, ÉS, 2021/6., febr. 12.). És íme, a nem felsőoktatási célú társaságokat (Bat­thyá­ny Lajos, Mathias Corvinus, Millenáris Alapítvány) több száz milliárddal megtámogató rendelkezések példáját követve egymás után terjesztik be az állami vagyont magántulajdonná konvertáló törvényeket. A hivatalosan a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról” szóló, (mellékletei nélkül) 18 oldalas új törvény, amely részben felváltja a 2019-ben hozott és azóta többször módosított 7 oldalas törvényt a „sima” vagyonkezelő alapítványokról, adja meg az eddigi összes átzsilipelt egyetem és újonnan létrehozott, most már ezermilliárdokban mérhető vagyonnal ellátott további szervezet tulajdoni és működési keretét.

A nemzetgazdaság Simicska utáni korszakának ötletgazdái ezt az eszközt dolgozták ki mint a közvagyon feletti ellenőrzés eltüntetésének és ezzel a közpénzekről való kíváncsiskodás elfojtásának kiváló lehetőségét. Az illetékes miniszter által kinevezett kuratóriumok (Km.) és felügyelőbizottságok (FB) 2022. január 1-től alapítói jogokkal rendelkeznek majd, tehát kívülről az égvilágon senki nem korlátozhatja vagy vizsgálhatja a tevékenységüket. Egyedül az alapító vagy a Km. és FB által felkért vagyonellenőr emelhet kifogást, ha véletlenül nem lenne megelégedve az illető alapítvány közcélú tevékenységével.

Ugyanakkor gondoskodtak arról, hogy vagyonellenőr ne csak akármilyen könyvvizsgáló, ügyvéd vagy ilyen profilú cég lehessen, hanem akár parlamenti képviselő vagy köztisztviselő, sőt bárki „szakirányú felsőfokú végzettséggel bíró” magánszemély is. A most benyújtott 19 önálló törvényt tartalmazó javaslatcsomagban öt olyan szervezet létrehozása szerepel, amelyeknek a felsőoktatáshoz nincs közük, viszont jelentős mértékű állami tulajdonú, vagyis közvagyon átcsoportosítását eredményezik. Köztük van a „lex Demeter Szilárd”, amely a nagy hatalmú főigazgató kezébe adott kultúratámogató kft.-ket és ingatlanokat, köztük a Zichy-kastélyt magánosítja, a „lex Lázár János”, amely a mezőhegyesi állami ménesgazdaságot privatizálja,2 vagy a „lex MOL”, amely az olajcég maradék állami részvényvagyonát adja az alapítvány kezébe, anélkül azonban, hogy az alapítvány célját, azaz közfeladatát a rá vonatkozó törvényben meghatározná...


AZ ÉS 2021/14. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ZOLTÁN GÁBOR: A TURUL A FIDESZ EMLÉKMŰVE. TOVÁBBRA IS SZEREPELNEK NYILASOK NEVEI A SZOBRON

HÍRKLIKK
Szerző: SÁNDOR ZSUZSA
2021.04.10.


Az író tíz éve kutatja a XII. kerületi nyilaspárt történetét, eredeti dokumentumok alapján írta meg a nagy visszhangot keltett Orgia című regényét, majd a Szomszédot. A Mozgó Világban nemrég jelent Vaskampók a dohszagban című novellája, ami egy olyan nyilasról szól, aki részt vett a zsidók Dunába lövésében, majd a háború után a kommunista párt tagja lett. Zoltán Gábor arról is beszél, hogy a XII. kerületben, az egykori tömeggyilkosságok helyszínén felállított Turul emlékművön továbbra is együtt szerepelnek nyilasok és egykori áldozatok nevei
.

Egy évtizede kutatja a XII. kerületi nyilasok történetét. Amikor belevágott, sejtette, hogy ez ekkora horderejű munka lesz?

– Egyáltalán nem. Eredetileg magamról akartam írni, és ehhez szükség lett volna feltárni azt is, honnan származom, milyen környezetben telt a gyerekkorom. A XII. kerületben nőttem fel, és bár hallottam arról, hogy a nyilas hatalomátvétel után csúnya dolgok történtek a kerületben, konkrétan soha, senki nem beszélt róluk. Az iskolában sem tanították, hogy mi zajlott le itt a szomszédos utcákban. Felkészülés közben kiderült, hogy alig jelent meg valami a témáról, ezért is kezdtem el levéltárakban kutatni...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓ A KÓRHÁZAK VALÓDI HELYZETÉTŐL MAGYARORSZÁG MEGRÖVIDÍTÉSÉIG

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.10.


Kellemes szombat reggelt! Ez a Reggel 4, a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.

Minden szombat reggel emailben küldjük el azokat az anyagainkat, amiket az utóbbi napokban írtunk a 444-re, és tökéletesek hétvégi olvasgatáshoz. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

JÁRVÁNY ÉS VAKCINA

„Aztán bumm, és meghal. Ezt nem lehet feldolgozni” – Egy intenzív osztályon dolgozó orvos elmagyarázta nekünk, hogy miért lehet akár 95 százalékos is a halálozás a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek körében.

„Az elhallgatás az, ami a valóság torzítása” – Barak Dávid és Kálmán Norbert filmet készítettetek a dunaszerdahelyi kórház covid-osztályán. Egészségügyi dolgozók szerint a film életeket mentett meg, a főszereplő orvos a bemutató óta minden nap érzékeli a pozitív hatásokat. Magyarországon ez elképzelhetetlen lenne.

Sok ápolónak több tízezer forinttal csökkent a bére, miután aláírták a szolgálati jogviszony-szerződést
– Panaszkodnak az ápolók, hogy az ígéretekkel ellentétben csökkent a fizetésük, amiért március elsejével megszűntek közalkalmazottak lenni. A fizetéscsökkenésnek sokféle oka lehet, és valószínűleg a munkáltatók trükközése áll a háttérben.

SZAVAK ÉS TETTEK

Orbán Viktor 200 hazugsága – Három évvel a legutóbbi gyűjtés után összejött még száz óriási hazugság Magyarország miniszterelnökétől.

Az orrunk előtt rövidítik meg Magyarországot – Már a 32. vagyonkezelő alapítványt szervezi a kormány, 600 millió és 300 milliárd forint közti vagyonok kiszervezésével. Párhuzamos állam épül, amit a választott politikusok már nem ellenőrizhetnek. A Fidesz tart hatalma elvesztésétől, ezért privatizálja a kulturális támogatások rendszerét és a felsőoktatást.

Kínai hitelből készül a magyar felsőoktatás óriásberuházása. A kormány már oda is ígérte egy kínai cégnek – Kínából hozott munkásokkal és alapanyagokkal építi majd egy kínai cég a Fudan Egyetem budapesti központját. Többet költ erre az állam, mint az egész magyar felsőoktatás működésére 2019-ben. Az építés kínai esélyese a világ legnagyobb építő cége, ami több országban keveredett kémkedés és korrupció gyanújába.

KISEBBSÉGI LÉT ÉS VÉLEMÉNY

Petry Zsolt és a Sokszínűség Chartája – Egy ideális munkahelyről nem lehet eltanácsolni valakit a véleményéért. Ideális munkahely azonban meglehetősen kevés van a világon, és egy futballklub biztosan nem az.

Albérletvadászat, vásárlás vagy szórakozás: nem tudnak szabadulni a hátrányos megkülönböztetéstől a cigány magyarok – Kamerát kapott egy csapat roma fiatal, hogy megmutassák, milyen helyzetekbe keverednek nap mint nap a származásuk miatt. Az elkészült kisfilmek kínos tükröt tartanak a kirekesztő többségi társadalom elé.

A VILÁG BAJAI

Tényleg a körforgásos gazdaság lehet a csodafegyver a klímaváltozás elleni harcban? – Az EU hatalmas lendülettel állítaná át a gazdaságot körforgásos szerkezetűre, és a magyar kormány is lelkesen támogatja az ötletet. De egyáltalán mi az a körforgásos gazdaság? A holland nagykövetség szakértője és egy ökológiai közgazdász mondta el nekünk, mit érdemes tudni erről a fogalomról.

Ami még Florida Mantől is sok – Matt Gaetz képviselő évek óta az amerikai politika trumpiánus szárnyának fiatal csillaga. Pechére most kiderült, hogy nyomoznak ellene, mert lehet, hogy egy 17 évesnek fizetett szexért. Beextasyzva.

TÖMEGGYILKOS HALÁLKORMÁNY, 20 EZER HALOTT BRÜSSZEL MIATT – ÍGY ALJASODOTT EL A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ A JÁRVÁNY LEGSÚLYOSABB NAPJAIRA

24.HU
Szerzők: BITA DÁNIEL, MÁZSÁR TAMÁS
2021.04.10.


Magyarország vezeti az Európai Unió oltási rangsorát, de a vakcinák sajnos túl későn érkeztek: elkeserítőek a halálozási adataink, jó ideje a legrosszabbak a világon lakosságarányosan, már 23 ezren haltak meg itthon a járvány miatt. Tízezrek a párjukat, a szüleiket, a nagyszüleiket, a testvérüket gyászolják, ám a politika nem mutat sok részvétet: az elmúlt hetekben a korábbinál is erősebb kifejezésekkel okolja egymást kormány és ellenzék, immáron a másik oldal gyilkosozásától sem visszariadva. Hogy jutottunk el ide?

„A politikai életben nem sikerült egységet létrehozni”

Három nappal azután, hogy Orbán Viktor 2020. március 4-én bejelentette, hogy Magyarországon is regisztráltak két koronavírussal fertőzött beteget, a Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy alkalmatlansága miatt zárja ki az operatív törzsből Kásler Miklóst. A legnagyobb vitát azonban a járvány első napjaiban nem az egészségügyért is felelős emberierőforrás-miniszter szerepe váltotta ki, hanem a felhatalmazási törvény. Az ellenzéki frakciók a kormány teljhatalmi törekvéseit látták a mögött, hogy a rendkívüli jogrendet időkorlát nélkül vezette be a kormánytöbbség. Viszonzásul a Fidesz rögtön azzal támadta őket, hogy veszélyeztetik a védekezést. Végül egyik oldal félelme sem igazolódott be: nem lett diktatúra, júniusra megszűnt a rendkívüli jogrend, és az ellenzék sem akadályozta a járvány elleni védekezést, amint a kormány állította, hiszen a korábbi rendeletek tartalmát sikerült fenntartani a felhatalmazási törvény elfogadása nélkül is, végül pedig azt is elfogadta a parlament kormánypárti többsége.

"Ugyan létrejött a nemzeti egység, de ebben a baloldal nem vett részt. A politikai életben nem sikerült egységet létrehozni"

konstatálta a rendkívüli jogrend megszüntetésekor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Kocsis Máté harciasabb volt, ő úgy fogalmazott, hogy „a baloldal veszélybe sodorta a védekezést, majd később is folyamatosan támadta az intézkedéseket, a szakembereket, kivonta magát a közös intézkedésekből, valótlanságokat terjesztett a védőfelszerelésekről és a határon túli magyarokra is rátámadt. Kiderült, hogy nem lehet a baloldalra számítani a bajban” – összegzett a Fidesz-frakcióvezető, hogy aztán 2021 januárjában már embertelen halálkampányról írjon, de ne szaladjunk ennyire előre...

A LEGJOBB SZÓRAKOZÁS KARANTÉN IDEJÉN: A RÁDIÓ

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.04.10.


Ausztrália érthetetlen countryőrületben szenved, Arizonában egy rockrádió viszont valószínűleg lenyúlta a winamp-playlistemet tizenhét éves koromból. Alaszkában az egyik adón (KTNA) hajnali négykor a gyermeknevelésről tart előadást egy kenetteljes hangú valaki: megtudtam belőle, hogy rettenetes hiba férfiként kommunikálni a kisfiúkkal és nőként a kislányokkal, mert ez mindenkinek rossz. Aberdeenben visszatértek a nyolcvanas évek, a Shetland-szigetek megakadtak valahol 1950 környékén. Amerikában, Three Forksban létezik egy tematikus punk-állomás, ehelyett véletlenül egy ott fogható másik rádióra hangoltam, és először rettentően fel is háborodtam, hogy a reggae az azért már véletlenül sem punk, hiába van ott a ska öszvérként.

A Speysound Radio Aviemore-ban, Skóciában nem okozott csalódást: öt perc után hosszú vörös szakállat növesztettem tőle, és olyan dialektusban kezdtem beszélni, mint egyszer a Derby Presszóban nyolc sör után, amikor hollandokkal haverkodtam, és írnek néztek. A Hebridákon valami komoly baj van: a helyiek a Deepness Dementia Radio és egy másik helyi adó között válogathatnak, ahol szombat délután, amikor odakapcsoltam, valami ambient zenét sugároztak galambburukkolással. Nem állítom, hogy van összefüggés, mindenesetre a szigeteken többen halnak meg, mint Skócia többi részén...

KAVICSOK A PARTON

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: BOLLA RITA
2021.04.09.



Tegnap, tíz nap után lementem a szigetre futni, hogy kipróbáljam a térdem. Hamar kiderült, hogy nem gyógyult még meg, ráadásul jeges szél kezdett el fújni a semmiből, amit fagyos, zivatar szerű havazás kísért. Elég volt, nem szívatom magam feleslegesen – gondoltam idegesen, majd megálltam, hogy visszaforduljak.

Aztán megláttam a köveket. Mik ezek? – csodálkoztam el. Ahogy közelebb mentem, rájöttem, hogy olvastam erről. Minden kavics egy-egy koronavírusban elhunyt embernek állít emléket. Szerepel rajtuk a koruk és az, hogy a vírus hányadik áldozata volt az illető. A kavicsok végtelen hosszú sorban szegélyezik a Margitsziget pesti oldalát, alattuk nemzetiszínű és fekete szalag. Nagyon megrázó a végtelenbe futó kavicssor. A folyami kavicsok, amik normális esetben a szilárdságot, időtlenséget, most mégis az elmúlást és a veszteséget szimbolizálják.

Nem mentem haza. Futottam. Arra gondoltam, hogy milyen boldog lenne az a 22681 ember (mára már 22966) és a szeretteik, ha nekik is csak a térdük fájna és szúrhatná még az arcukat a jeges hó…

EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT, HOGY A FOCI EB-HEZ IGAZÍTOTTA A KORMÁNY A NYITÁSI TERVET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.04.09.


Újra bebizonyosodott, hogy Magyarországon a foci mindenek fölött áll. Orbán Viktor kedvenc hobbijának köszönhetően olyan nyitási tervet prezentált a kormány, melynek csúcspontjaként nálunk lehet majd a legtöbb nézője a hazánkban rendezett EB mérkőzéseknek. Péntek reggel azt is bejelentette a kormányfő, hogy a meccsekre mindenki elmehet, aki oltási igazolvánnyal rendelkezik.

Nem kellett sokat kockáztatnia annak, aki meg akarta tippelni, lehetnek-e majd nézők a Puskás Arénában a labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzések idején. Természetesen igen, sőt a cél az, hogy Budapesten legyenek legtöbben a lelátókon a 12 rendező város közül. Ezt még a Magyar labdarúgó Szövetség szóvivője jelentette be csütörtökön, amit péntek reggel Orbán Viktor még megfejelt azzal, hogy a hazai meccsekre beengednek mindenkit, aki regisztrált, beoltanak, és rendelkezik védettségi igazolvánnyal.

Magyarul, focimeccset kapnak ajándékba azok, akik jól viselkedtek, és az elvárásoknak megfelelve időben oltakoztak. Más kérdés, hogy sokakat nem érdekelnek az EB mérkőzései azok közül, akik megfelelnek a kritériumoknak és azok között is, akik nem. Ha pedig mégis kíváncsi lennének a kívül rekedtek arra, miként kergetik a bőrt a fiúk a zöld gyepen, megnézhetik a tévében, mert a meccsnézést nem kötik sem a nyitáshoz, sem a védettségi igazolványhoz...

AZ ELLENZÉKI PÁRTOK NEM ÉRTIK AZ „EGYETEMI MODELLVÁLTÁS” LÉNYEGÉT

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2021.04.09.


Ideje lenne feleszmélniük, hogy a most zajló folyamatokat még akkor sem fordíthatják vissza, ha a véletlennek és a tehetetlenségi erőnek köszönhetően valamikor kormányra jutnak. Másra van szükség. Másoktól.

Olybá tűnik, az ellenzéki pártok még mindig nem sejdítették meg, hogy a szépítő kifejezéssel „modellváltásnak” keresztelt intézkedés mit jelöl, s hogy milyen kihatásai lesznek az elkövetkező évtizedekben.

Máskülönben nem beszéltek volna az ún. „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” mai parlamenti vitája után tartott sajtótájékoztatójukon az „egyetemek privatizációjáról”, a Fidesz „gátlástalan hatalmi törekvéséről”, vagy – ami igen megmosolyogtató – arról, hogy a kormánypártok „félnek” a 2022-es választások eredményétől, s amiatt próbálják meg a „kádereiket elhelyezni” a felálló egyetemi kuratóriumokban.

Az „ellenzéki pártok” zavaráról árulkodik az is, hogy ígéretet tettek az „egyetemi autonómia” és az „akadémiai szabadság” visszaállítására, mintha az önrendelkezés és a szabadság olyasmi lenne, mint amelyekkel kormányra jutva az önmagára – a győzelmet megelőlegezve – „nemzeti egységkormányként” hivatkozó ellenzéki tömörülés felruházhatná az elmúlt évtizedekben lemeztelenített egyetemi polgárságot.

A baj sokkal mélyebb.

Ahogyan többek éleslátásából okulva nemrég írtuk, a „modellváltás” – amely közel sem csak az egyetemeinken játszódik le – a mélyállamosítási törekvések egyik eszköze.

Általa megpillantható az, ami általában a sötétben marad, s kihallható, ami természeténél fogva csendes.

Még mindig nem vettük elég komolyan, hogy az SZFE kancellárjának egykori ezredest neveztek ki, aki éppen úgy járt el az elmúlt hónapokban, mintha egy felbolydult kaszárnyát kellene megrendszabályoznia, ahogyan addig, míg a „kormányközeli sajtón” az újságírás szabályait követeljük, nem fogjuk megérteni a „terrorsajtó” NER-ben betöltött szerepét sem. Szintúgy nem vezet eredményre, ha mindent a „korrupció” általános kategóriája alá sorolunk. Legfeljebb csak azt érjük el vele, hogy egy sokadlagos jelentőségű probléma unt hangsúlyozásával elvétjük a lényeget.

Az egyetemi modellváltás esetében nem pusztán magánosításról van szó, s nem is valamiféle „haveri újraelosztásról”, hanem a különleges jogrend idején véghezvitt aktusról, amely azt, ami a köz javát szolgálta, a mélybe rántja...

A LEGJOBB ISKOLAI TELJESÍTMÉNY SEM HOZ ANNYI VAGYONT, MINT AZ ÖRÖKLÉS

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.04.10.


Ha megnézzük, hogy annak van-e erősebb hatása, ha valaki általános iskola helyett egyetemet végez, vagy örökséget kap a szüleitől, akkor nagyon sok országban az az eredmény jön ki, hogy az örökség többet számít a fiatal későbbi vagyona szempontjából – mondta az e heti G7 Podcastban Darvas Zsolt.

A Bruegel Intézet közgazdásza és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa a Eurofound kiadásában nemrég megjelent, vagyoni megoszlás és társadalmi mobilitás összefüggéseit az Európai Unió tagállamaiban vizsgáló tanulmányával kapcsolatban azt emelte ki, hogy számára az egyik legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy ha valaki az oktatásban a legtöbb segítséget megkapja, és diplomát szerez, még akkor sem ér oda, ahova átlagosan azok kerülnek, akik örökséget kapnak a gazdag szüleiktől...

ÖSSZESZEDTÜK, MIÉRT NEM ÉRDEMES FÉLNI AZ ASTRAZENECA VAKCINÁJÁTÓL

TELEX
Szerző: FLACHNER BALÁZS
2021.04.10.


A koronavírus elleni vakcinák kétségtelenül elég forró témának számítanak manapság, ám alighanem nincs olyan közöttük, amiről többet beszéltek volna az elmúlt hónapban, mint az AstraZeneca vakcinája. A brit–svéd oltóanyag március közepe óta van fókuszban, ekkor merült fel ugyanis annak a gyanúja, hogy vérrögképződéshez vezethet. A vakcina hosszú és szövevényes sztorijának legutóbbi állomása az volt, amikor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán bejelentette, hogy

a vakcina beadása után előfordulhat alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkező vérrögképződés, így azt nagyon ritka mellékhatásként érdemes lehet feltüntetni.

Ez elsőre elég vészjóslóan hangzik, az EMA azonban ismét hangsúlyozta, hogy a vakcinának továbbra is több az előnye, mint a hátránya, és azt is igyekeztek kiemelni, hogy tényleg nagyon ritka eseményekről van szó. Persze érthető, ha valakit ez sem nyugtat meg, pláne úgy, hogy a sajtóban nem sok jót lehet olvasni a vakcináról, ezért most röviden és tömören összefoglaljuk, hogy

- pontosan mit jelentett be az EMA,

- mi van a vérrögökkel meg a vérlemezkékkel,

- és kell-e tartani a bejelentés után az AstraZenecától...




SOMOGYI ZOLTÁN: CENZÚRA VAN AZ ORSZÁGBAN (1.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.04.10.


„A magyarországi halálozási arány lett az egyik legrosszabb mutató Európában. Ezzel szembenáll, hogy nálunk a második legmagasabb a beadott oltások száma. Ez a két tény nagyon markánsan fut egymással szemben, és ez utóbbi adat teszi lehetővé az Orbán-kormánynak, hogy mást se csináljon, mint kampányoljon és reklámozza önmagát, hogy milyen jól olt. És mindezt kiegészíti azzal, hogy ráfogja az ellenzékre – mintegy magyarázva a halálesetek magas számát –, hogy oltásellenes” – nyilatkozta Somogyi Zoltán szociológus, politikai elemző a Hírklikknek. Azt is elmondta, hogy a magyar emberek többsége unió-párti, és ennek az interjú második részében különös jelentősége lesz.


Ha áttekintjük a magyar kormány, illetve Orbán Viktor elmúlt egy évi – nevezzük így – Covid-tájékoztatását, akkor azt mennyire láthatjuk egységesnek, hitelesnek, vagy az is hullámonként változó volt?

– Hadd haragudjak először is arra – állampolgárként –, hogy semmit sem lehet tudni a kórházban történésekről. Azért, mert részletes adatokat, mélyebbre hatoló információkat nem lehet megkapni a kormánytól. Egyszerűen nem tekinti a tájékoztatást kötelességének, kiskorúként kezeli a választóit. Szomorú látni, hogy más országokban milyen részletesen, milyen mélységben és milyen széles körben válaszolnak a polgárok kérdéseit közvetítő újságíróknak. Cenzúra van az országban, tilos az érintetteknek megszólalni. Ahogy például az oktatásban is ugyanez a helyzet, láttuk korábban, úgy most élesben követhetjük végig mindezt egy válsághelyzet kellős közepén a magyar egészségügyben. A cenzúra persze egységessé tudja tenni a kormányfő kommunikációját, mert a hivatalos közlésekhez képest alternatív információk nem kerülhetnek nyilvánosságra. Így aztán nem tudhatjuk például, hogy a kórházakban ténylegesen milyen körülmények között kezelnek embereket. Ez homogénné teszi a kormány propagandáját, ugyanakkor veszélyesebbé teszi a válságkezelést, hiszen ha az emberek látnák a közvetlen veszélyt, hogy milyen körülmények várnak rájuk, ha nem tartják be az előírásokat, akkor óvatosabbak lennének, és még többen regisztrálnának az oltásra. Vagyis: sokkal elfogadottabb lenne az oltás melletti érvelés. Összegezve, hatalmi szempontból, ideig-óráig persze sokkal könnyebb úgy politizálni, hogy a helyzet rossz oldalát nem mutatjuk be, viszont szociológiai, néplélektani értelemben óriási károkat okoz ez a helyzet...