Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.09.
Szövegértésből 21, matematikából 14 pontot veszítettek a magyar diákok az utolsó adatfelvétel óta, tehát mindössze három év alatt a PISA-teszten (Programme for International Student Assessment), ami azt hivatott mérni, hogy a 15 éves tanulók mennyire tudják valós élethelyzetekben alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat. A 2025-re vonatkozó, most közzétett adatok azt jelentik, hogy mindkét területen – tehát szövegértésből és matematikából is – PISA-mérések történetének leggyengébb magyar eredménye született – írta meg a Qubit.
„Nem most, jóval korábban derült ki, hogy még a 2011-2015 közötti nagy rendszerátalakítás hatására 2015-ben visszaesett a magyar tanulók teljesítménye. A 2015 utáni, az utóbbi egy évtized méréseiben is meglátszott, hogy sokkal alacsonyabb szinten stabilizálódtak a magyar 15 évesek tanulmányi jártasságáról tudósító PISA eredmények. Most bekövetkezett egy újabb beszakadás, ami azt jelentette, hogy a szövegértési és a matematika teljesítmények egészen drámai mértékben meggyengültek, a természettudományi felkészültség csak enyhén romlott, vagy inkább stagnált, mert az a romlás, amit a PISA a 2025-ös mérésében kimutatott, a statisztikai hiba határ környékén van” – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Radó Péter oktatáspolitikai szakértő.
Hangsúlyozta, hogy a gyengébb eredményeket nem lehet kizárólag a kormány oktatáspolitikájával magyarázni. A Covid, a digitalizáció, az online jelenlét és az olvasási szokások megváltozása világszerte kihívást jelentett. „Az eredmények ’25-ös beszakadása annyiban tekinthető az előző kormányzat oktatáspolitikai sarának, amennyiben kiderült, hogy a bő egy évtizede létre hozott rendszerük tökéletesen képtelen az alkalmazkodásra.”
A szakértő szerint a lényeg nem a konzervatív és liberális oktatás közötti különbségben van, hanem a tudományos alapokon nyugvó oktatáspolitika és az illiberális, ideologikus megközelítés szembenállása. „Az Orbán-kormányzat szélsőjobboldali, illiberális oktatáspolitikája teljesen kilépett a nemzetközi fősodorból, elvesztette a kapcsolatát az oktatás tudományos referenciáival.” Az iskola feladata Radó szerint elsősorban az alkalmazható tudás és kompetenciák fejlesztése, hogy a diákok a megszerzett ismereteket valós élethelyzetekben is használni tudják.
Radó különösen aggasztónak tartja az oktatási rendszer szétszakadását. A tanulók jelentős része alulteljesít, miközben egy kisebb csoport továbbra is magas színvonalon szerepel. Emellett erősödött a szociális és etnikai szelekció, valamint az iskolák közötti különbség. „Olyan azért nem fordul elő, hogy egy egész generációt elvesztünk, a valóság azonban az, hogy mi egy generáció nagyon nagy részét elveszítettük.”
A megoldás szerinte egy nagyon radikális oktatási reform volna, amely nemcsak pedagógiai módszereket változtatna meg, hanem az intézményrendszert is átalakítaná: racionalizálná az iskolahálózatot, nagyobb és befogadóbb iskolákat hozna létre, valamint mérsékelné a szegregációt.
„Nem most, jóval korábban derült ki, hogy még a 2011-2015 közötti nagy rendszerátalakítás hatására 2015-ben visszaesett a magyar tanulók teljesítménye. A 2015 utáni, az utóbbi egy évtized méréseiben is meglátszott, hogy sokkal alacsonyabb szinten stabilizálódtak a magyar 15 évesek tanulmányi jártasságáról tudósító PISA eredmények. Most bekövetkezett egy újabb beszakadás, ami azt jelentette, hogy a szövegértési és a matematika teljesítmények egészen drámai mértékben meggyengültek, a természettudományi felkészültség csak enyhén romlott, vagy inkább stagnált, mert az a romlás, amit a PISA a 2025-ös mérésében kimutatott, a statisztikai hiba határ környékén van” – mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Radó Péter oktatáspolitikai szakértő.
Hangsúlyozta, hogy a gyengébb eredményeket nem lehet kizárólag a kormány oktatáspolitikájával magyarázni. A Covid, a digitalizáció, az online jelenlét és az olvasási szokások megváltozása világszerte kihívást jelentett. „Az eredmények ’25-ös beszakadása annyiban tekinthető az előző kormányzat oktatáspolitikai sarának, amennyiben kiderült, hogy a bő egy évtizede létre hozott rendszerük tökéletesen képtelen az alkalmazkodásra.”
A szakértő szerint a lényeg nem a konzervatív és liberális oktatás közötti különbségben van, hanem a tudományos alapokon nyugvó oktatáspolitika és az illiberális, ideologikus megközelítés szembenállása. „Az Orbán-kormányzat szélsőjobboldali, illiberális oktatáspolitikája teljesen kilépett a nemzetközi fősodorból, elvesztette a kapcsolatát az oktatás tudományos referenciáival.” Az iskola feladata Radó szerint elsősorban az alkalmazható tudás és kompetenciák fejlesztése, hogy a diákok a megszerzett ismereteket valós élethelyzetekben is használni tudják.
Radó különösen aggasztónak tartja az oktatási rendszer szétszakadását. A tanulók jelentős része alulteljesít, miközben egy kisebb csoport továbbra is magas színvonalon szerepel. Emellett erősödött a szociális és etnikai szelekció, valamint az iskolák közötti különbség. „Olyan azért nem fordul elő, hogy egy egész generációt elvesztünk, a valóság azonban az, hogy mi egy generáció nagyon nagy részét elveszítettük.”
A megoldás szerinte egy nagyon radikális oktatási reform volna, amely nemcsak pedagógiai módszereket változtatna meg, hanem az intézményrendszert is átalakítaná: racionalizálná az iskolahálózatot, nagyobb és befogadóbb iskolákat hozna létre, valamint mérsékelné a szegregációt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.